Népszava, 2003. szeptember (131. évfolyam, 203–228. sz.)
2003-09-24 / 223. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2003. SZEPTEMBER 24., SZERDA NÉPSZAVA Egyelőre még lebeg Barát József, a Független Rádiós Szak szervezet ügyvezetőjének feje felett a kirúgás damoklészi kardja - amely a rádiós közvélemény szerint le is fog sújtani. Ahhoz azonban, hogy életbe léphessen a Magyar Rádió által hozott határozat, mely Barátot rendkívüli felmondással el kívánja bocsátani, az érdekvédelmi szervezeteknek véleményezniük kell a döntést. A politika olyan helyekre is bemegy, ahova tilos volna bemennie. Természetesen a Magyar Rádióban (MR) is benn van. És itt is vannak komisszárok, akik a közszolgálati intézményben pártfeladatokat hajtanak végre - mondta lapunknak egy korábbi interjújában Hollós János. Ám az intézmény alelnöke azt nem kívánta elárulni, mely párt végrehajtóira is gondol. Ez esetben a rádiósok véleménye is egybecseng Hollóséval, miszerint komisszárok márpedig vannak: ezek küldetése pedig az, vélekednek a rádiósok, hogy a Kondor Katalin által irányított MR vezetésének szája íze szerint formálják a műsorokat. Azok a kollégák pedig, akik nem hajlandók csatlakozni a főáramhoz, szép lassan kiszorulnak a rádióból. Igaz, nem minden esetben kell elbocsátásokra gondolni. Az elmúlt években elvétve tett valakit közvetlenül utcára a rádió vezetősége. Legutóbb Barát Józsefről, a Független Rádiós Szakszervezet (Frász) ügyvezetőjéről döntött úgy a rádió: rendkívüli felmondással elbocsátja. A dolog pikantériája, hogy ezt a döntést az intézmény érdek-képviseleti szervei nem vétózhatják meg. Ugyanis ez a jog a szervezeteket csak „normális” felmondás esetében illeti meg, a rendkívüliség miatt csupán véleményezhetik a dolgot. Mind a Frász, mind a rádió Üzemi Tanácsa (ÜT) elfogadhatatlannak tartja, és amennyiben a határozat életbe lép, a szervezetek, ahogy Barát is, bírósághoz fordulnak. Barát vétke az MR vezetői szerint az volt, hogy az ügyvezető meghiúsította a berlini tudósítói poszt betöltését, és így az MR-hez méltatlan magatartást tanúsított, illetve veszélyeztette a rádió közszolgálati feladatainak ellátását. Az MR ugyanis úgy véli: az, hogy a pályázat nyertese az utolsó pillanatban visszalépett, egy Baráttal folytatott, fenyegető hangú telefonbeszélgetés rovására írható. (A győztes lapunknak korábban azt nyilatkozta: Barát nem fenyegette meg, többek között azért lépett vissza, mivel felismerte: leendő munkatársai és az intézmény vezetősége között súlyos ellentétek feszülnek. Ráadásul az MR-nek lesz berlini képviselője: a volt washingtoni tudósító, Zentai Péter kerül erre a posztra, míg Zentait Járai Judit, az MTV külpolitikai újságírója váltja az amerikai fővárosban. Az a Járai, aki aktív résztvevője volt a Magyar ATV-n futó, Lovas István és Bayer Zsolt nevével fémjelzett jobboldali Sajtóklubnak, illetve számos esetben élesen bírálta az Egyesült Államokat. A két tudósító immár pályázat nélkül, pusztán kinevezéssel kerülhet majd posztjára. Lapunk úgy tudja, hogy a Frász nemcsak Barát esetleges elbocsátása kapcsán kezdhet jogi eljárásba, hanem amiatt is, hogy tagjait negatív megkülönböztetés éri - a Frász majd minden tagját, aki az ÜT-ben is helyet foglal, megpróbálta, ha nem is közvetlenül, elmozdítani az MR vezetősége. Barát, aki egyben az ÜT tagja is, részt vett már hasonló procedúrában: korábban már indult ellene fegyelmi és etikai eljárás, ugyanis az MR vezetősége szerint az ügyvezető megsértette az MR jó hírnevét. Barát a Népszabadság egyik novemberi számában ugyanis úgy vélekedett, hogy a rádió „hamarosan másképpen szól majd, mint eddig. És van esély arra, hogy a hallgató - saját pénzéért - a korábbinál silányabb színvonalat kapjon”. Győri Lászlónak, a Frász elnökének - lapunk információi szerint - indoklás nélkül megszüntették a rovatát, és olyan állást ajánlottak számára, amely komoly visszalépést jelentett volna. Miután Győri ezt visszautasította, kézhez kapta felmondólevelét. Ám ezt - normális felmondásról lévén szó - az ÜT megvétózta: Győrinek mint ÜT- tagnak és Frász-elnöknek önmagának kellett volna jóváhagyni a döntést. Az ÜT elnökét, Borenich Pétert - a Népszava tudomása szerint - az MR vezérkara nyugdíjazni kívánta, arra hivatkozva, hogy Borenich elmúlt 62 éves. Más esetekben a kor nem jelent akadályt: az MR vezetői szívének kedves, a Krónika szerkesztőjeként dolgozó P.Szabó József 72 éve nem jelent akadályt, igaz, ő szerződéses munkatárs. Borenich nyugállományba menesztését azért szorgalmazta az MR, mivel egy nyugdíjas a jogszabályok értelmében nem irányíthat érdekvédelmi szervezetet, illetve választott tisztségviselő nem mozdítható el, csak ha megszűnik a munkaviszonya. Szemben a fenti példákkal nem mindenki maradhatott az MR- nél. Az ÜT volt tagja, Bolgár György azóta már nem a közrádióban beszélget az ő helyére került Barát. Az azóta a Klubrádióhoz igazolt Bolgártól 2002. januárban vették el a tíz éve sikerrel futó „Beszéljük meg” című műsorát. Bolgár hibájául azt rótta fel az MR, hogy a január 3-i műsorban nem akadályozta meg, hogy betelefonálók negatív véleményeket fogalmazzanak meg a Magyar Rádió egyes más műsorairól és a vezetőiről. 2002 elején többen kényszerültek távozni a Magyar Rádióból, például Bolgáron kívül odahagyta az intézményt Rádai Eszter, Dénes Júlia, Göczey Zsuzsanna, Pásztor Magdolna (Mester Ákosnak, a 168 óra című hetilap főszerkesztőjének a felesége) is. Ötükben közös, hogy perbe hívták Csurka Istvánt, a MIÉP elnökét, a Magyar Fórum főszerkesztőjét, illetve Kondor Katalint. Az eset előzménye: a közrádióban sor került az átvilágítási törvényben előírt, a III/III-asok kilétét kutató vizsgálódásra. A Magyar Fórum január 24-i tudósításában, illetve a Magyar Nemzet január negyedikei számában megjelenő Kondor-interjúban Csurka és Kondor is ugyanazt sugallta: aki az átvilágítási kötelezettség alá esik és az eljárás során vagy utána maga szünteti meg munkaviszonyát, az ügynök volt. A bíróság az alpereseket eltiltotta a további jogsértő magatartástól, és helyreigazítás közzétételére kötelezte őket az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A távozókban szintén közös, hogy Dénes Júlia kivételével mindannyian aláírták azt a tiltakozó levelet (Rádai fogalmazta), melyben a Kossuth adó főszerkesztőségének munkatársai (ekkor még Kondor volt a főszerkesztő, az MR-nek pedig éppen nem volt elnöke) azt kifogásolják, hogy 2001. március elsejétől új vezető, Stifner Gábor, a Vasárnapi Újság egyik műsorvezetője irányítja a Kossuth Belpolitikai Szerkesztőségét. Az aláírók szerint elfogadhatatlan, hogy az MR ez idáig egyetlen nyíltan pártelkötelezett, sokszor szélsőséges, a közszolgálatiságot sértő műsorának munkatársa felügyeli ezt a szerkesztőséget. Az aláírók között található Verő Júlia, aki azóta már szintén nem a rádió munkatársa, vagy Váradi Júlia, akinek indoklás nélkül megszüntették a közelmúltban Esti Kör című kulturális vitaműsorát. Lapunk tudomása szerint Váradi műsorát két esetben kritizálta a rádió vezetősége - az egyik anyag a Terror Házával, a másik a Nemzeti Színházzal volt kapcsolatos. Ám az is megesett, hogy valaki azért vált kegyvesztetté, mert szigorúan tartani kívánta magát az alapvető újságírói normákhoz. A Népszava információi szerint például emiatt nem avanzsálhatott belsős munkatárssá az azóta már az egyik kereskedelmi televíziót erősítő Azurák Csaba. Bár az újságíró nem árult el semmit lapunknak, rádiós forrásokból a Népszava úgy értesült: Azurák 2000. november 30-án lett volna az MR belsőse. Ám egy-két nappal ezt megelőzően a Déli Krónikában hírt adott a Fidesz választmányi üléséről, amelyen, ahogy az a tudósításban is elhangzott - szóba került az akkor igazságügy-miniszterként fungáló Dávid Ibolya elmozdításának a gondolata. Ezt követően Hollós János, az MR jelenlegi alelnöke, aki akkor az Aktuális szerkesztőségét vezette, berendelte Azurákot, és követelte, mondja meg, kitől származik az információ. A hírek szerint Azurák ezt megtagadta, aminek konkrét következménye nem lett, viszont belsőssé válása is elmaradt. Az újságíró ezt követően „önként” távozott az adótól. Jogi lépések megtételére készül a közszolgálati intézmény szakszervezete Magyar Rádió: egyszólamúra hangolnak Példát akar statuálni a Magyar Rádió vezetése?Fotó: Vajda József Kondor azt sugallta: aki átvilágítása alatt vagy után megszüntette munkaviszonyát, az ügynök volt Fotó: Szalmás Péter LEGYEN ÖN IS NÉPSZAVA-ELŐFIZETŐ! Egyet fizet - kettőt kap! Most fizessen elő a NÉPSZAVÁRA! Itt jelentős előfizetési kedvezmény !■■A magánszemélyeknek évente három alkalommal ingyenes lakossági hirdetés 1 éves új vállalkozói előfizetés esetén évente egy alkalommal 30 000 Ft értékű ingyenes hirdetési lehetőség a NÉPSZAVÁBAN «■■t ajándék elektronikus postafiók és korlátlan hozzáférés a NÉPSZAVA archívumához. ,, ,, Csatlakozzon körünkhöz! LEGYEN MÉG EGY JÓ LAPJA! NÉPSZAVAuMEIUKIETNNKI ~ szeptiffTioenoi valamennyi eiotueiofik a NÉPSZAVA mellett minden hónap második péntekén kézhez kapja az ÉPÍTÉSZ KÖK KÉht isi MEGRENDELŐLAP 2003.................................. 1-jétől megrendelem a Népszavát | _J 3 hónapra 4710 Ft-ért 26 számot ingyen kap, 34%-os megtakarítás' 5 J 6 hónapra 9240 Ft-ért 53 számot ingyen kap, 35%-os megtakarítás* _1 12 hónapra 18 000 Ft-ért 112 számot ingyen kap, 37%-os megtakarítás* S Kézbesítési név: Kézbesítési cím:□□□□ * .r . d Számlázási név: Számlázási cím:□□□□ nzzzzz. id Telefon: Kérem, hogy egyúttal küldjék a.........................................................e-mail címre az elektronikus azonosítómat. _] Az előfizetési díj befizetéséhez csekket kérek. _] Átutalással fizetek. aláírás Megrendelhető: 06-80/200-502-es ingyenes zöldszámon. Kérjük, hogy a megrengelőszelvényt az alábbi címre küldje vissza: Diario Lapkiadó Kft. Terjesztési osztály, 1430 Budapest, Pf. 4. Fax: (06-1) 477-9020, Internet: www.nepszava.hu Kondor az ügynökkérdésről „Érdekes, hogy ebben az országban senki sem azokat védi, akiket az ügynökök megfigyeltek. Szinte annak kell szégyenkezni, aki megkérdezi a besúgótól, hogy megvannak-e a papírjai” - mondta egy, a HVG-nek adott interjújában Kondor Katalin. A Magyar Rádió elnöke azt tartaná szimpatikus megoldásnak, ha, ahogy Németországban is, mindenki szabadon kutakodhatna az iratok között. Mivel a sajtóban megjelent, hogy az elektronikus médiában 44 személyt találtak érintettnek az átvilágítóbírák, és televíziók állították, ezek nem náluk dolgoznak, Kondor azt gondolta: zömük a Magyar Rádiónál lehet. Az elnök saját bevallása szerint nem szívesen dolgozna ilyen emberekkel együtt - elképzelhetőnek tartja, hogy sokan azért hagyták oda a rádiót, mivel érintettségük bebizonyosodott. III/III-as múlt - másképpen Az „ügynökkérdés” fordított módon is felmerült a közrádióban. Kondor Katalin elnök az esetleges 111/III-as múlttal rendelkezőkről nyilatkozik a sajtóban, illetve, ahogy lapunk azt megírta, egyes belsősök átvilágítási papírjait bekérte a rádió vezetősége, egyes újságok az elnök asszony esetleges érintettségét boncolgatják. A Vasárnapi Hírek információi szerint az, hogy az MR vezérkara is látni kívánta az átvilágítási papírokat, azzal lehet összefüggésben, hogy az Élet és Irodalom Kondor érintettségét firtatta - mégpedig a II-as főcsoportfőnökséggel kapcsolatban (e szervezet alosztályai közül csak a 111-as „részleggel” együttműködők esnek az átvilágítási törvény hatálya alá). Az oldalt írta: Nagy B. György