Népszava, 2003. szeptember (131. évfolyam, 203–228. sz.)

2003-09-24 / 223. szám

8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2003. SZEPTEMBER 24., SZERDA NÉPSZAVA Egyelőre még lebeg Barát József, a Független Rádiós Szak­­­ szervezet ügyvezetőjének feje felett a kirúgás damoklészi kardja - amely a rádiós közvélemény szerint le is fog sújta­ni. Ahhoz azonban, hogy életbe léphessen a Magyar Rádió által hozott határozat, mely Barátot rendkívüli felmondással el kívánja bocsátani, az érdekvédelmi szervezeteknek véle­ményezniük kell a döntést. A politika olyan helyekre is be­megy, ahova tilos volna bemen­nie. Természetesen a Magyar Rá­dióban (MR) is benn van. És itt is vannak komisszárok, akik a köz­­szolgálati intézményben pártfel­adatokat hajtanak végre - mond­­­ta lapunknak egy korábbi interjú­jában Hollós János. Ám az intéz­mény alelnöke azt nem kívánta elárulni, mely párt végrehajtóira is gondol. Ez esetben a rádiósok véleménye is egybecseng Holló­séval, miszerint komisszárok márpedig vannak: ezek küldetése pedig az, vélekednek a rádiósok, hogy a Kondor Katalin által irá­nyított MR vezetésének szája íze szerint formálják a műsorokat. Azok a kollégák pedig, akik nem hajlandók csatlakozni a főáram­hoz, szép lassan kiszorulnak a rá­dióból. Igaz, nem minden esetben kell elbocsátásokra gondolni. Az elmúlt években elvétve tett vala­kit közvetlenül utcára a rádió ve­zetősége. Legutóbb Barát Józsefről, a Független Rádiós Szakszervezet (Frász) ügyvezetőjéről döntött úgy a rádió: rendkívüli felmon­dással elbocsátja. A dolog pikan­tériája, hogy ezt a döntést az in­tézmény érdek-képviseleti szer­vei nem vétózhatják meg. Ugyan­is ez a jog a szervezeteket csak „normális” felmondás esetében illeti meg, a rendkívüliség miatt csupán véleményezhetik a dol­got. Mind a Frász, mind a rádió Üzemi Tanácsa (ÜT) elfogadha­tatlannak tartja, és amennyiben a határozat életbe lép, a szerveze­tek, ahogy Barát is, bírósághoz fordulnak. Barát vétke az MR ve­zetői szerint az volt, hogy az ügy­vezető meghiúsította a berlini tu­dósítói poszt betöltését, és így az MR-hez méltatlan magatartást ta­núsított, illetve veszélyeztette a rádió közszolgálati feladatainak ellátását. Az MR ugyanis úgy vé­li: az, hogy a pályázat nyertese az utolsó pillanatban visszalépett, egy Baráttal folytatott, fenyegető hangú telefonbeszélgetés rovásá­ra írható. (A győztes lapunknak korábban azt nyilatkozta: Barát nem fenyegette meg, többek kö­zött azért lépett vissza, mivel fel­ismerte: leendő munkatársai és az intézmény vezetősége között sú­lyos ellentétek feszülnek­. Rá­adásul az MR-nek lesz berlini képviselője: a volt washingtoni tudósító, Zentai Péter kerül erre a posztra, míg Zentait Járai Judit, az MTV külpolitikai újságírója váltja az amerikai fővárosban. Az a Járai, aki aktív résztvevője volt a Magyar ATV-n futó, Lovas Ist­ván és Bayer Zsolt nevével fém­jelzett jobboldali Sajtóklubnak, illetve számos esetben élesen bí­rálta az Egyesült Államokat. A két tudósító immár pályázat nél­kül, pusztán kinevezéssel kerül­het majd posztjára. Lapunk úgy tudja, hogy a Frász nemcsak Barát esetleges el­bocsátása kapcsán kezdhet jogi eljárásba, hanem amiatt is, hogy tagjait negatív megkülönböztetés éri - a Frász majd minden tagját, aki az ÜT-ben is helyet foglal, megpróbálta, ha nem is közvetle­nül, elmozdítani az MR vezetősé­ge. Barát, aki egyben az ÜT tagja is, részt vett már hasonló proce­dúrában: korábban már indult el­lene fegyelmi és etikai eljárás, ugyanis az MR vezetősége sze­rint az ügyvezető megsértette az MR jó hírnevét. Barát a Népsza­badság egyik novemberi számá­ban ugyanis úgy vélekedett, hogy a rádió „hamarosan másképpen szól majd, mint eddig. És van esély arra, hogy a hallgató - saját pénzéért - a korábbinál silányabb színvonalat kapjon”. Győri Lász­­lónak, a Frász elnökének - la­punk információi szerint - indok­lás nélkül megszüntették a rova­tát, és olyan állást ajánlottak szá­mára, amely komoly visszalépést jelentett volna. Miután Győri ezt visszautasította, kézhez kapta fel­mondólevelét. Ám ezt - normális felmondásról lévén szó - az ÜT megvétózta: Győrinek mint ÜT- tagnak és Frász-elnöknek önma­gának kellett volna jóváhagyni a döntést. Az ÜT elnökét, Borenich Pétert - a Népszava tudomása szerint - az MR vezérkara nyug­díjazni kívánta, arra hivatkozva, hogy Borenich elmúlt 62 éves. Más esetekben a kor nem jelent akadályt: az MR vezetői szívének kedves, a Krónika szerkesztője­ként dolgozó P.­Szabó József 72 éve nem jelent akadályt, igaz, ő szerződéses munkatárs. Borenich nyugállományba menesztését azért szorgalmazta az MR, mivel egy nyugdíjas a jogszabályok ér­telmében nem irányíthat érdekvé­delmi szervezetet, illetve válasz­tott tisztségviselő nem mozdítha­tó el, csak ha megszűnik a mun­kaviszonya. Szemben a fenti példákkal nem mindenki maradhatott az MR- nél. Az ÜT volt tagja, Bolgár György azóta már nem a közrádió­ban beszélget­­ az ő helyére ke­rült Barát. Az azóta a Klubrádió­hoz igazolt Bolgártól 2002. janu­árban vették el a tíz éve sikerrel futó „Beszéljük meg” című mű­sorát. Bolgár hibájául azt rótta fel az MR, hogy a január 3-i műsor­ban nem akadályozta meg, hogy betelefonálók negatív vélemé­nyeket fogalmazzanak meg a Magyar Rádió egyes más műso­rairól és a vezetőiről. 2002 elején többen kényszerültek távozni a Magyar Rádióból, például Bolgá­ron kívül odahagyta az intéz­ményt Rádai Eszter, Dénes Júlia, Göczey Zsuzsanna, Pásztor Mag­dolna (Mester Ákosnak, a 168 óra című hetilap főszerkesztőjé­nek a felesége) is. Ötükben kö­zös, hogy perbe hívták Csurka Istvánt, a MIÉP elnökét, a Ma­gyar Fórum főszerkesztőjét, illet­ve Kondor Katalint. Az eset előz­ménye: a közrádióban sor került az átvilágítási törvényben előírt, a III/III-asok kilétét kutató vizsgá­lódásra. A Magyar Fórum január 24-i tudósításában, illetve a Ma­gyar Nemzet január negyedikei számában megjelenő Kondor-in­terjúban Csurka és Kondor is ugyanazt sugallta: aki az átvilágí­tási kötelezettség alá esik és az el­járás során vagy utána maga szünteti meg munkaviszonyát, az ügynök volt. A bíróság az alpere­seket eltiltotta a további jogsértő magatartástól, és helyreigazítás közzétételére kötelezte őket az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­mított 15 napon belül. A távozókban szintén közös, hogy Dénes Júlia kivételével mindannyian aláírták azt a tilta­kozó levelet (Rádai fogalmazta), melyben a Kossuth adó főszer­kesztőségének munkatársai (ek­kor még Kondor volt a főszer­kesztő, az MR-nek pedig éppen nem volt elnöke) azt kifogásol­ják, hogy 2001. március elsejétől új vezető, Stifner Gábor, a Vasár­napi Újság egyik műsorvezetője irányítja a Kossuth Belpolitikai Szerkesztőségét. Az aláírók sze­rint elfogadhatatlan, hogy az MR ez idáig egyetlen nyíltan pártel­kötelezett, sokszor szélsőséges, a közszolgálatiságot sértő műsorá­nak munkatársa felügyeli ezt a szerkesztőséget. Az aláírók kö­zött található Verő Júlia, aki azóta már szintén nem a rádió munka­társa, vagy Váradi Júlia, akinek indoklás nélkül megszüntették a közelmúltban Esti Kör című kul­turális vitaműsorát. Lapunk tudo­mása szerint Váradi műsorát két esetben kritizálta a rádió vezető­sége - az egyik anyag a Terror Házával, a másik a Nemzeti Szín­házzal volt kapcsolatos. Ám az is megesett, hogy valaki azért vált kegyvesztetté, mert szi­gorúan tartani kívánta magát az alapvető újságírói normákhoz. A Népszava információi szerint pél­dául emiatt nem avanzsálhatott belsős munkatárssá az azóta már az egyik kereskedelmi televíziót erősítő Azurák Csaba. Bár az új­ságíró nem árult el semmit la­punknak, rádiós forrásokból a Népszava úgy értesült: Azurák 2000. november 30-án lett volna az MR belsőse. Ám egy-két nap­pal ezt megelőzően a Déli Króni­kában hírt adott a Fidesz választ­mányi üléséről, amelyen, ahogy az a tudósításban is elhangzott - szóba került az akkor igazság­ügy-miniszterként fungáló Dávid Ibolya elmozdításának a gondo­lata. Ezt követően Hollós János, az MR jelenlegi alelnöke, aki ak­kor az Aktuális szerkesztőségét vezette, berendelte Azurákot, és követelte, mondja meg, kitől származik az információ. A hírek szerint Azurák ezt megtagadta, aminek konkrét következménye nem lett, viszont belsőssé válása is elmaradt. Az újságíró ezt kö­vetően „önként” távozott az adótól. Jogi lépések megtételére készül a közszolgálati intézmény szakszervezete Magyar Rádió: egyszólamúra hangolnak Példát akar statuálni a Magyar Rádió vezetése?Fotó: Vajda József Kondor azt sugallta: aki átvilágítása alatt vagy után megszüntette munka­­viszonyát, az ügynök volt Fotó: Szalmás Péter LEGYEN ÖN IS NÉPSZAVA-ELŐFIZETŐ! Egyet fizet - kettőt kap! Most fizessen elő a NÉPSZAVÁRA! Itt jelentős előfizetési kedvezmény !■■A magánszemélyeknek évente három alkalommal ingyenes lakossági hirdetés 1 éves új vállalkozói előfizetés esetén évente egy alkalommal 30 000 Ft értékű ingyenes hirdetési lehetőség a NÉPSZAVÁBAN «■■t ajándék elektronikus postafiók és korlátlan hozzáférés a NÉPSZAVA archívumához. ,, ,, Csatlakozzon körünkhöz! LEGYEN MÉG EGY JÓ LAPJA! NÉPSZAVAuMEIUKIETNNKI ~ szeptiffTioenoi valamennyi eiotueiofik a NÉPSZAVA mellett minden hónap második péntekén kézhez kapja az ÉPÍTÉSZ KÖK­ KÉht isi MEGRENDELŐLAP 2003.................................. 1-jétől megrendelem a Népszavát | _J 3 hónapra 4710 Ft-ért 26 számot ingyen kap, 34%-os megtakarítás' 5 J 6 hónapra 9240 Ft-ért 53 számot ingyen kap, 35%-os megtakarítás* _1 12 hónapra 18 000 Ft-ért 112 számot ingyen kap, 37%-os megtakarítás* S Kézbesítési név: Kézbesítési cím:□□□□ * .r . d Számlázási név: Számlázási cím:□□□□ nzzzzz. id Telefon: Kérem, hogy egyúttal küldjék a.........................................................e-mail címre az elektronikus azonosítómat. _] Az előfizetési díj befizetéséhez csekket kérek. _] Átutalással fizetek. aláírás Megrendelhető: 06-80/200-502-es ingyenes zöldszámon. Kérjük, hogy a megrengelőszelvényt az alábbi címre küldje vissza: Diario Lapkiadó Kft. Terjesztési osztály, 1430 Budapest, Pf. 4. Fax: (06-1) 477-9020, Internet: www.nepszava.hu Kondor az ügynökkérdésről „Érdekes, hogy ebben az országban senki sem azokat védi, akiket az ügynökök megfigyeltek. Szinte annak kell szégyenkezni, aki megkérdezi a besúgótól, hogy megvannak-e a papírjai” - mondta egy, a HVG-nek adott interjújában Kondor Katalin. A Magyar Rá­dió elnöke azt tartaná szimpatikus megoldásnak, ha, ahogy Né­metországban is, mindenki szabadon kutakodhatna az iratok kö­­­­zött. Mivel a sajtóban megjelent, hogy az elektronikus médiában 44 személyt találtak érintettnek az átvilágítóbírák, és televíziók ál­lították, ezek nem náluk dolgoznak, Kondor azt gondolta: zömük a Magyar Rádiónál lehet. Az elnök saját bevallása szerint nem szí­vesen dolgozna ilyen emberekkel együtt - elképzelhetőnek tartja, hogy sokan azért hagyták oda a rádiót, mivel érintettségük bebizo­nyosodott. III/III-as múlt - másképpen Az „ügynökkérdés” fordított módon is felmerült a közrádióban. Kondor Katalin elnök az esetleges 111/III-as múlttal rendelkezők­ről nyilatkozik a sajtóban, illetve, ahogy lapunk azt megírta, egyes belsősök átvilágítási papírjait bekérte a rádió vezetősége, egyes újságok az elnök asszony esetleges érintettségét boncol­gatják. A Vasárnapi Hírek információi szerint az, hogy az MR ve­zérkara is látni kívánta az átvilágítási papírokat, azzal lehet összefüggésben, hogy az Élet és Irodalom Kondor érintettségét firtatta - mégpedig a II-as főcsoportfőnökséggel kapcsolatban (e szervezet alosztályai közül csak a 111-as „részleggel” együttmű­ködők esnek az átvilágítási törvény hatálya alá). Az oldalt írta: Nagy B. György

Next