Népszava, 2003. október (131. évfolyam, 229–254. sz.)
2003-10-01 / 229. szám
Az ellenzék sarcról, a kormányoldal csökkenő terhekről beszélt az Országgyűlésben Megkezdődött a vita a jövő évi adókról A jövő évi adótörvények konfliktust ugyan szültek kormányoldal és ellenzék között, sőt a két koalíciós párt sem értett egyet mindenben, de a tegnapi parlamenti általános vitában új érvek és ellenérvek nem hangzottak el. A kormányoldal szerint a javaslat következtében több pénz marad az embereknél, az ellenzék viszont ennek ellenkezőjét állítja. A kormányoldal szerint több, az ellenzék szerint kevesebb pénz marad jövőre az emberek zsebében - ez derült ki a jövő évi adókról és járulékokról szóló törvény tegnapi országgyűlési általános vitájából. Jövőre csökkennek a terhek, mert az állampolgároknak minden száz forintból két forinttal kevesebbet kell majd befizetniük - jelentette ki expozéjában a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Veress János azt mondta: a cél az igazságosabb közteherviselés és a versenyképesség elősegítése. Közölte: a bruttó keresetek nyolc százalékkal, a reálkeresetek egy százalékponttal nőnek jövőre, az infláció pedig 5,8 százalék körül alakul. Ez utóbbi kialakulását részletezve Veress elmondta: az áfaváltozások 1,3 százalékkal emelik az inflációt, a piaci változások pedig 4,5 százalékkal növelik az árakat. Veress megemlítette a javaslat azon elemeit, amelyek már a koalíciós egyeztetések után ismertek voltak: a beruházási adókedvezmény növelését, az evakör huszonötmillió forintos éves bevételig való kiterjesztését, a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését és az áfakulcsok változását is. A jövő évi adótörvényekkel a kormány megfordíthatná a romló gazdasági helyzetet, de elszalasztotta a lehetőséget - ezt már a Fidesz egyik vezérszónoka mondta. Varga Mihály közölte: az adómódosítás legnagyobb vesztesei a kisjövedelműek, a nyugdíjasok, a családok és a vállalkozók lesznek. Tállai András, a nagyobbik ellenzéki párt nevében beszélő másik vezérszónok azt mondta: egy átlagos vállalkozó nem tudja majd igénybe venni a huszonötmillió forintra emelt évi bevételi határ ellenére sem az evát, mivel nem végez brókertevékenységet. Erre reagálva Bőhm András, az SZDSZ nevében felszólaló képviselő azt mondta: az eva nem brókereknek szól. Tállai és Kovács Tibor MSZP-s honatya között is vita alakult ki. Kovács a fideszes képviselő azon kijelentésére, hogy az adómódosítások következtében az önkormányzatok nem igényelhetik majd vissza az áfát, azt mondta: ez eddig sem volt így, sőt az uniós szabályok nem is teszik lehetővé. Tállai erre azt kérte a szocialista politikustól, hogy olvassa el az idevonatkozó jogszabályt. Tállai azt is közölte, hogy esélyt adnak a kormánynak, és módosító javaslatokkal megmutatják az igazi családmodellt és hogy a vállalkozásoknak mit jelent a versenyképesség. Kovács Tibor viszont azt mondta: 2001-ben nem volt mód az adótörvények megvitatására, mert az Orbán-kormány nem terjesztett ilyet az Országgyűlés elé. A 2004- es tervezettel kapcsolatban megemlítette, hogy a kedvezmények mellett nő a játékadó, változnak az áfakulcsok, a dohány és más jövedéki termékek adója, az egyéni egészségbiztosítási járulék emelkedik, illetve az off-shore cégek adója is nő. A szocialista politikus hangsúlyozta: a személyi jövedelemadó csökkentésével száznegyvenszázötven milliárd forint marad az állampolgároknál. Kovács úgy véli: célszerű lenne egy magasabb jövedelmi kategória fölött megtartani a negyvenszázalékos adósávot, mert ez igazságosabb közteherviselést tenne lehetővé. A szabad demokrata Bőhm András ezt kétségesnek nevezte, és föltette a kérdést, hogy az MSZP-frakció ilyen irányú módosító indítványának elfogadása esetén mire fordítaná az ebből befolyó összeget. Az SZDSZ egyébként vitásnak tartja az új adónemek közül az ökoadón belüli környezetterhelési adót. Azt is közölte, hogy az állam nem mérlegelheti olyan törvényben megszabott feladatok teljesítését, mint az önkormányzatok támogatása. Az MDF-es Font Sándor kifogásolta, hogy a javaslatot nem László Csaba pénzügyminiszter, hanem a tárca államtitkára ismertette. Szerinte a javaslat egyedül elfogadható címe Sarc 2004. lehetne, mert ötszázötvenmilliárd forintot vesz el az állampolgároktól. Közölte: bár vannak kedvező változást hozó részei az előterjesztésnek, akármit emel ki belőle, az végül az elvonásról szól. Arató Judit Bőhm András, az SZDSZ vezérszónoka a tegnapi költségvetési vitában arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzatok támogatása törvényi kötelezettség, az állam azt nem mérlegelheti Fotó: Isza Ferenc RÖVIDESEN BENYÚJTJA A KORMÁNY az Országgyűlésnek az új közbeszerzési törvény tervezetét - közölte az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára a Közbeszerzések Tanácsa 2001-es és 2002-es tevékenységéről szóló beszámolója általános vitájában. Hankó Faragó Miklós elmondta: az Európai Unió közbeszerzésekkel kapcsolatos irányelveinek elfogadására vártak, ám az késik. Hozzátette: Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy a csatlakozásig a közbeszerzési eljárást összeegyeztethetővé teszi az unióéval, ezért nem lehet bevárni a közösség irányelvének elfogadását. Parlament előtt a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségügyi kiadások viszont látványosan növekednek jövőre. Fekvő-, illetve járóbeteg-ellátásra harminc százalékkal több jut. A gyógyszerkassza 10 százalékos növekménye ellenben nem biztos, hogy elég lesz. Az idei előirányzat ugyanis várhatóan jelentősen túlteljesül. A törvénytervezetből kiderül: jövő januárban 6,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Az előterjesztés szerint jövőre 6,8 százalékos országos nettó átlagkereset-növekedést, illetve 5,8 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. A korábbi tájékoztatás szerint éves szinten további két százalékpontos növekményt jelent, hogy jövő novemberben plusz kétheti járandóságot kapnak a nyugdíjasok. A kormány által összeállított költségvetés eddig nyilvánosságra került számai elmozdulást jelentenek a hiány csökkentésére - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tegnap hírügynökségi újságírók előtt. A jegybankelnök szerint, azonban a következő évi büdzsében a kiadásokat kellene csökkenteni, nem a bevételeket növelni, mert így a költségvetés áttételesen növeli az inflációt., A költségvetés bevételi oldala is jelzi, hogy nem lesz sétagalopp a jövő év az adózók számára. Általános forgalmi adóból az ideinél csaknem 300 milliárd forinttal, azaz 16,5 százalékkal több bevételt vár a PM. Társasági adóból 74 milliárd forinttal több folyhat be. Személyi jövedelemadóból valamivel visszafogottabb a tervezés. Az ez évi előirányzathoz képest csak 57 milliárd forint növekménnyel számol a tárca. Figyelembe véve viszont, hogy az idei évre előirányzott 971 milliárd forintos szja-bevételből körülbelül 50 milliárd hiányzik majd az év végén, máris 11 százalékos a többletelvárás ebből az adónemből is. NÉPSZAVA 2003. OKTÓBER 1., SZERDA BELFÖLD Felülvizsgáltatnák a pályázati rendszert a szocialisták Mintegy 70 milliárd forintos költségvetési kiadásbővülést szeretne az MSZP országgyűlési frakciója. Az ezt tartalmazó 17 pontos javaslatcsomagról levélben tájékoztatták Medgyessy Péter miniszterelnököt. Lapunk információi szerint a kormányfő nem utasította el a szocialisták kérését, amelyről ma egyeztet a képviselőcsoport vezetése a Miniszterelnöki Hivatal szakértőivel. Értesüléseink szerint a javaslatcsomag a legfeljebb 100 milliárd forintos kiadásbővülés mellé 50 milliárd forintos bevételnövekedést is tervez, amit elsősorban a pályázati rendszer felülvizsgálatából teremtenének elő. Eszerint csökkenne a kiírásra jogosult szervezetek és a pályázati célok száma, illetve rövidülne az elbírálás határideje is. A kormányon belül ekörül várható vitákra tekintettel felszólítják a kormányfőt, a pályázati rendszer összevonásának és decentralizálásának érdekében ne szakmai érveket vegyen figyelembe, hanem politikai döntést hozzon. A frakció egy másik javaslata, hogy az uniós források jobb felhasználása érdekében mindazokhoz a célokhoz, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmaz és az EU befogadott, rendeljenek egy központi, felül nyitott alapot, amely külön elbírálás nélkül fizetné ki a pályázaton nyert támogatás igénybevételéhez szükséges önrészt. Ezt azzal indokolják, hogy azoknak a régióknak van a legnagyobb szükségük az uniós támogatásra, ahol a legkisebb az esély az önrész előteremtésére. A javaslat költségevetésen kívülről finanszírozná az alapot. Elképzelhetőnek tart például állami kötvénykibocsátást, esetleg a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Nem igényelne külön pénzkiadást viszont az a javaslat, amely szerint felül kellene vizsgálni az önkormányzatok számára kötelezően előírt alkalmazotti létszámot. Ezzel a kistelepülési önkormányzatokon segítenének, ahol az alkalmazottak egy része fölösleges, ugyanakkor gazdaságilag fenntarthatatlan. Népszava-információ Mérgezi a közéletet a brókerügy (Folytatás az 1 . oldalról) A miniszterelnök a Polt Péter legfőbb ügyésszel, Salgó László országos rendőrfőkapitánnyal és a titkosszolgálatok vezetőivel megtartott mintegy félórás tanácskozáson adott hangot eme óhajának. Úgy tudjuk, a megbeszélésen nem volt jelen Lamperth Mónika belügyminiszter. Információink szerint a kormányfő azt érzékeltette, hogy a közvélemény mielőbbi eredményeket vár az ügyben a nyomozóktól. Úgy tudjuk, Medgyessy nem jelölt meg időpontot. A kormányfő a találkozón azt mondta: elvárja, hogy egyetlen szerv se legyen tekintettel a politikai összefüggésekre. A Fidesz is világos válaszokat várt a brókerügy részleteit firtató kérdéseire tegnap a parlamentben. Répássy Róbert (Fidesz) a 168 óra hetilap állandó felvetéseihez - 1860 napja nem tudjuk, hogy kicsoda ,Josip Tot (...) Önnek nem hiányzik a válasz?” - hasonló stílusban tette fel kérdéseit: „105 napja nem tudjuk, ki verette meg Szász Károlyt. Önöknek nem hiányzik a válasz?” Majd azt firtatta, hogy milyen felelősség terheli László Csabát, a K&H Bank volt vezetőjét a pénzintézet brókercégénél történt bűncselekmény megelőzésének elmulasztásáért. Úgy fogalmazott: „azt sem tudjuk, miért Medgyessy Péter bankjában, az Inter-Európa Bankban vett fel két szír állampolgár milliárdokat?” Veres János, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint Répássy Róbert kérdései pontatlanok, mivel „a legtöbb kérdésre pontos válasz létezik.” Elmondta, László Csabának, a K&H Bank és az ABM AMRO Bank magyarországi fúziójának lebonyolításáért felelős volt vezérigazgató-helyettesnek „semmilyen munkáltatói jogköre nem volt a K&H Equitiesszel”. Veres arról is beszélt, hogy Medgyessy Péternek sem volt köze ahhoz, hogy a korábban irányítása alatt álló bankban pénzt vettek fel, ráadásul az akkor történt, amikor Medgyessy már nem volt az Inter-Európa Bank vezetője. Tegnap a Fővárosi Főügyészség megerősítette azt a lapértesülést, mely szerint a Fővárosi Bíróság (FB) zár alá vette az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) 4,2 milliárd forintját. Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő közölte, a pénz zár alá vételét a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte. Az ÁAK panasszal él a döntés ellen, mert a cég úgy véli, közpénzt nem szabad lefoglalni. Támogatják az ORTT beszámolóját Egyhangúlag elfogadásra javasolták a parlamenti frakciók az Országos Rádió és Televízió Testület 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az ORTT tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót. Szabó Lajos (MSZP) szerint az ORTT az adott törvényi keretek között folytatta gazdálkodását. Szalai Annamária (Fidesz) annak ellenére támogatta a költségvetés teljesítéséről szóló javaslat elfogadását, hogy szerinte 2002- ben „kezdett meginogni a médiafinanszírozás rendszere”. (MTI) Bizottsági javaslatok a parlagfű ellen A Parlagfűmentes Magyarországért eseti bizottság elnöke átadta a testület konszenzussal meghozott jelentését Szili Katalin házelnöknek a parlamentben. A bizottság javaslatot tett arra, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem kaszálja le földjét, akár már 6-7 nap után is kényszerkaszálást lehessen végeztetni. A testület 1,5 milliárd forintot szánna a közérdekű védekezésre, és tárcaközi bizottságot hozna létre a parlagfű elleni védekezés koordinálására. (MTI) Nincs összeférhetetlenség A Honvédelmi Minisztérium nem tartja összeférhetetlennek, hogy Szenes Zoltán vezérkari főnök bátyja a szaktárca tulajdonában lévő vagyonkezelő részvénytársaság egyik vezetője. Ezt Matyuc Péter, a minisztérium kommunikációs főigazgatója közölte egy lapértesülésre reagálva. Matyuc szerint ugyan semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a Magyar Honvédségnél valaki elöljárója legyen testvérének, az érintettek azonban úgy gondolták, hogy ez nem szerencsés. A tárca vezetője ezért hozzájárult ahhoz, hogy az addig logisztikai törzsfőnökként tevékenykedő Szenes József a minisztérium vagyonkezelő cégének logisztikai igazgatója legyen. (MTI) Támogatást tart vissza az OEP A járóbeteg-ellátó intézményektől több mint 400 millió forint, a kórházaktól több mint 600 millió forint támogatást tartott vissza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a szakértői felülvizsgálatig. Ezt Bartucz Attila, az OEP szóvivője jelentette be. Az augusztus 1-je után leadott elszámolások szerint a 480 rendelőintézet közül 254 intézmény lépte túl a keretet, a többletként jelentett több mint 600 millió forintból az egészségbiztosító mintegy 200 millió forint indoklását elfogadta. A 147, fekvő beteget ellátó intézmény közül 72 lépte túl a megadott költséget, a többletként jelentett valamivel több mint egymilliárd forintból az OEP mintegy 400 millió forintot átutalt. (MTI) Internetes bevallás adózóknak Elektronikus bevallásra kötelezné 2005. január 1 -jétől az állam a legnagyobb tízezer adózót, míg mások önkéntes alapon választhatják ezt a lehetőséget. Ezt Bánszegi Ádám, a pénzügyi tárca tanácsosa mondta az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának ülésén. Jelenleg 450 kiemelt adózó vallja be interneten keresztül egy elektronikus aláírást tartalmazó csipkártya segítségével adóját. Jövőre a legnagyobb 3000 adózó számára teszik lehetővé ugyanezt a megoldást. (MTI) Kiemelt Adóalanyok észak-Budapestt-Bud-Spert Budapest. wlrkvtl. 1 százaláko* folefenUsok *.* magyarországi egyházaknak 2003.01.3 Bárs-kirkur. Hírlevéli 1 Síralékos felajánlások Adóstai szervezeteknek 2003.09.16. Borsod-Abaúj-Zemplán Tankoaatá. SranWttw.p * »sári* «DákCsongrád háztartásban dió stólák «sétában 2003. Fr.jar I8v«al l»más a Gyár-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Siatokit-Si Tolna taitatovayza) A korábban nyomtatványok" menCioonbank»r MM 3 Innovációs alapot hoznak létre Meg kell újítani a kutatás-fejlesztés finanszírozását, ezt szolgálja a Kutatás Fejlesztési Innovációs Alap létrehozása. Ezt Magyar Bálint jelentette ki a parlamentben. Az alap létrehozásával elérhető, hogy két-három éven belül ez a szféra a hazai bruttó termék másfél százalékának megfelelő támogatásában részesüljön. Elmondta: az alap fő bevételi forrása a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, illetve a költségvetési támogatás lesz. (MTI)