Népszava, 2003. október (131. évfolyam, 229–254. sz.)

2003-10-01 / 229. szám

Az ellenzék sarcról, a kormányoldal csökkenő terhekről beszélt az Országgyűlésben Megkezdődött a vita a jövő évi adókról A jövő évi adótörvények konfliktust ugyan szültek kormányoldal és ellen­zék között, sőt a két koalíciós párt sem értett egyet mindenben, de a tegnapi parlamenti általános vitában új érvek és ellenérvek nem hangzot­tak el. A kormányoldal szerint a ja­vaslat következtében több pénz ma­rad az embereknél, az ellenzék vi­szont ennek ellenkezőjét állítja. A kormányoldal szerint több, az ellen­zék szerint kevesebb pénz marad jö­vőre az emberek zsebében - ez derült ki a jövő évi adókról és járulékokról szóló törvény tegnapi országgyűlési általános vitájából. Jövőre csökkennek a terhek, mert az állampolgároknak minden száz forint­ból két forinttal kevesebbet kell majd befizetniük - jelentette ki expozéjában a Pénzügyminisztérium politikai ál­lamtitkára. Veress János azt mondta: a cél az igazságosabb közteherviselés és a versenyképesség elősegítése. Közöl­te: a bruttó keresetek nyolc százalék­kal, a reálkeresetek egy százalékpont­tal nőnek jövőre, az infláció pedig 5,8 százalék körül alakul. Ez utóbbi kiala­kulását részletezve Veress elmondta: az áfaváltozások 1,3 százalékkal eme­lik az inflációt, a piaci változások pe­dig 4,5 százalékkal növelik az árakat. Veress megemlítette a javaslat azon elemeit, amelyek már a koalíciós egyeztetések után ismertek voltak: a beruházási adókedvezmény növelését, az evakör huszonötmillió forintos éves bevételig való kiterjesztését, a személyi jövedelemadó (szja) csök­kentését és az áfakulcsok változását is. A jövő évi adótörvényekkel a kor­mány megfordíthatná a romló gazda­sági helyzetet, de elszalasztotta a lehe­tőséget - ezt már a Fidesz egyik ve­zérszónoka mondta. Varga Mihály kö­zölte: az adómódosítás legnagyobb vesztesei a kisjövedelműek, a nyugdí­jasok, a családok és a vállalkozók lesznek. Tállai András, a nagyobbik ellenzéki párt nevében beszélő másik vezérszónok azt mondta: egy átlagos vállalkozó nem tudja majd igénybe venni a huszonötmillió forintra emelt évi bevételi határ ellenére sem az evát, mivel nem végez brókertevékenysé­get. Erre reagálva Bőhm András, az SZDSZ nevében felszólaló képviselő azt mondta: az eva nem brókereknek szól. Tállai és Kovács Tibor MSZP-s honatya között is vita alakult ki. Ko­vács a fideszes képviselő azon kijelen­tésére, hogy az adómódosítások kö­vetkeztében az önkormányzatok nem igényelhetik majd vissza az áfát, azt mondta: ez eddig sem volt így, sőt az uniós szabályok nem is teszik lehető­vé. Tállai erre azt kérte a szocialista politikustól, hogy olvassa el az idevo­natkozó jogszabályt. Tállai azt is kö­zölte, hogy esélyt adnak a kormány­­nak, és módosító javaslatokkal meg­mutatják az igazi családmodellt és hogy a vállalkozásoknak mit jelent a versenyképesség. Kovács Tibor vi­szont azt mondta: 2001-ben nem volt mód az adótörvények megvitatására, mert az Orbán-kormány nem terjesz­tett ilyet az Országgyűlés elé. A 2004- es tervezettel kapcsolatban megemlí­tette, hogy a kedvezmények mellett nő a játékadó, változnak az áfakulcsok, a dohány és más jövedéki termékek adója, az egyéni egészségbiztosítási járulék emelkedik, illetve az off-shore cégek adója is nő. A szocialista politi­kus hangsúlyozta: a személyi jövede­lemadó csökkentésével száznegyven­százötven milliárd forint marad az ál­lampolgároknál. Kovács úgy véli: cél­szerű lenne egy magasabb jövedelmi kategória fölött megtartani a negyven­­százalékos adósávot, mert ez igazsá­gosabb közteherviselést tenne lehető­vé. A szabad demokrata Bőhm András ezt kétségesnek nevezte, és föltette a kérdést, hogy az MSZP-frakció ilyen irányú módosító indítványának elfoga­dása esetén mire fordítaná az ebből befolyó összeget. Az SZDSZ egyéb­ként vitásnak tartja az új adónemek közül az ökoadón belüli környezetter­helési adót. Azt is közölte, hogy az ál­lam nem mérlegelheti olyan törvény­ben megszabott feladatok teljesítését, mint az önkormányzatok támogatása. Az MDF-es Font Sándor kifogásol­ta, hogy a javaslatot nem László Csaba pénzügyminiszter, hanem a tár­ca államtitkára ismertette. Szerinte a javaslat egyedül elfogadható címe Sarc 2004. lehetne, mert ötszázötven­­milliárd forintot vesz el az állampol­gároktól. Közölte: bár vannak kedvező változást hozó részei az előterjesztés­nek, akármit emel ki belőle, az végül az elvonásról szól. Arató Judit Bőhm András, az SZDSZ vezérszónoka a tegnapi költségvetési vitában arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzatok támogatása törvé­nyi kötelezettség, az állam azt nem mérlegelheti Fotó: Isza Ferenc RÖVIDESEN BENYÚJTJA A KORMÁNY az Országgyűlésnek az új közbe­szerzési törvény tervezetét - közölte az Igazságügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára a Közbeszerzések Tanácsa 2001-es és 2002-es tevékenységéről szóló beszámolója általános vitájában. Hankó Faragó Miklós elmondta: az Európai Unió közbeszerzésekkel kapcsolatos irányelveinek elfogadására vár­tak, ám az késik. Hozzátette: Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy a csatlakozásig a közbeszerzési eljárást összeegyeztethetővé teszi az unióé­val, ezért nem lehet bevárni a közösség irányelvének elfogadását. Parlament előtt a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségügyi kiadások viszont látványosan növekednek jövőre. Fek­vő-, illetve járóbeteg-ellátásra harminc százalékkal több jut. A gyógyszer­­kassza 10 százalékos növekménye ellenben nem biztos, hogy elég lesz. Az idei előirányzat ugyanis várha­tóan jelentősen túlteljesül. A törvénytervezetből kiderül: jövő januárban 6,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Az előterjesztés szerint jövőre 6,8 százalékos országos nettó átlagkereset-növekedést, illetve 5,8 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. A korábbi tájé­koztatás szerint éves szinten további két százalékpontos növekményt jelent, hogy jövő novemberben plusz kétheti járandóságot kapnak a nyugdíjasok. A kormány által összeállított költ­ségvetés eddig nyilvánosságra került számai elmozdulást jelentenek a hiány csökkentésére - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tegnap hírügynökségi újságírók előtt. A jegybankelnök szerint, azonban a következő évi bü­dzsében a kiadásokat kellene csök­kenteni, nem a bevételeket növelni, mert így a költségvetés áttételesen növeli az inflációt., A költségvetés bevételi oldala is jel­zi, hogy nem lesz sétagalopp a jövő év az adózók számára. Általános forgalmi adóból az ideinél csaknem 300 mil­liárd forinttal, azaz 16,5 százalékkal több bevételt vár a PM. Társasági adó­ból 74­ milliárd forinttal több folyhat be. Személyi jövedelemadóból vala­mivel visszafogottabb a tervezés. Az ez évi előirányzathoz képest csak 57 milliárd forint növekménnyel számol a tárca. Figyelembe véve viszont, hogy az idei évre előirányzott 971 milliárd forintos szja-bevételből körülbelül 50 milliárd hiányzik majd az év végén, máris 11 százalékos a többletelvárás ebből az adónemből is. NÉPSZAVA 2003. OKTÓBER 1., SZERDA BELFÖLD Felülvizsgáltatnák a pályázati rendszert a szocialisták Mintegy 70 milliárd forintos költségvetési kiadásbővülést szeretne az MSZP országgyűlési frakciója. Az ezt tartalmazó 17 pontos javaslatcsomagról levél­ben tájékoztatták Medgyessy Péter miniszterelnököt. Lapunk információi szerint a kormányfő nem utasította el a szocialisták kérését, amelyről ma egyeztet a képviselőcsoport vezetése a Miniszterelnöki Hivatal szakértőivel. Értesüléseink szerint a javaslatcso­mag a legfeljebb 100 milliárd forin­tos kiadásbővülés mellé 50 milliárd forintos bevételnövekedést is tervez, amit elsősorban a pályázati rendszer felülvizsgálatából teremtenének elő. Eszerint csökkenne a kiírásra jogo­sult szervezetek és a pályázati célok száma, illetve rövidülne az elbírálás határideje is. A kormányon belül ekö­rül várható vitákra tekintettel felszó­lítják a kormányfőt, a pályázati rend­szer összevonásának és decentralizá­lásának érdekében ne szakmai érve­ket vegyen figyelembe, hanem politi­kai döntést hozzon. A frakció egy másik javaslata, hogy az uniós források jobb felhasz­nálása érdekében mindazokhoz a célokhoz, amelyeket a Nemzeti Fej­lesztési Terv tartalmaz és az EU befo­gadott, rendeljenek egy központi, fe­lül nyitott alapot, amely külön elbírá­lás nélkül fizetné ki a pályázaton nyert támogatás igénybevételéhez szükséges önrészt. Ezt azzal indokol­ják, hogy azoknak a régióknak van a legnagyobb szükségük az uniós tá­mogatásra, ahol a legkisebb az esély az önrész előteremtésére. A javaslat költségevetésen kívülről finanszíroz­ná az alapot. Elképzelhetőnek tart például állami kötvénykibocsátást, esetleg a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Nem igényelne külön pénzkiadást viszont az a javaslat, amely szerint felül kellene vizsgálni az önkor­mányzatok számára kötelezően előírt alkalmazotti létszámot. Ezzel a kiste­­­­lepülési önkormányzatokon segítené­nek, ahol az alkalmazottak egy része fölösleges, ugyanakkor gazdaságilag fenntarthatatlan. Népszava-információ Mérgezi a közéletet a brókerügy (Folytatás az 1 . oldalról) A miniszterelnök a Polt Péter legfőbb ügyésszel, Salgó László országos rendőrfőkapitánnyal és a titkosszol­gálatok vezetőivel megtartott mint­egy félórás tanácskozáson adott han­got eme óhajának. Úgy tudjuk, a megbeszélésen nem volt jelen Lam­­perth Mónika belügyminiszter. Információink szerint a kormányfő azt érzékeltette, hogy a közvélemény mielőbbi eredményeket vár az ügy­ben a nyomozóktól. Úgy tudjuk, Medgyessy nem jelölt meg időpon­tot. A kormányfő a találkozón azt mondta: elvárja, hogy egyetlen szerv se legyen tekintettel a politikai össze­függésekre. A Fidesz is világos válaszokat várt a brókerügy részleteit firtató kérdéseire tegnap a parlamentben. Répássy Róbert (Fidesz) a 168 óra hetilap állan­dó felvetéseihez - 1860 napja nem tudjuk, hogy kicsoda ,Josip Tot (...) Önnek nem hiányzik a válasz?” - ha­sonló stílusban tette fel kérdéseit: „105 napja nem tudjuk, ki verette meg Szász Károlyt. Önöknek nem hiányzik a vá­lasz?” Majd azt firtatta, hogy milyen felelősség terheli László Csabát, a K&H Bank volt vezetőjét a pénzinté­zet brókercégénél történt bűncselek­mény megelőzésének elmulasztásáért. Úgy fogalmazott: „azt sem tudjuk, miért Medgyessy Péter bankjában, az Inter-Európa Bankban vett fel két szír állampolgár milliárdokat?” Veres János, a Pénzügyminiszté­rium államtitkára szerint Répássy Róbert kérdései pontatlanok, mivel „a legtöbb kérdésre pontos válasz lé­tezik.” Elmondta, László Csabának, a K&H Bank és az ABM AMRO Bank magyarországi fúziójának lebonyolí­tásáért felelős volt vezérigazgató-he­lyettesnek „semmilyen munkáltatói jogköre nem volt a K&H Equi­­tiesszel”. Veres arról is beszélt, hogy Medgyessy Péternek sem volt köze ahhoz, hogy a korábban irányítása alatt álló bankban pénzt vettek fel, rá­adásul az akkor történt, amikor Med­gyessy már nem volt az Inter-Európa Bank vezetője. Tegnap a Fővárosi Főügyészség megerősítette azt a lapértesülést, mely szerint a Fővárosi Bíróság (FB) zár alá vette az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) 4,2 milliárd forintját. Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő közölte, a pénz zár alá vételét a Fővá­rosi Főügyészség kezdeményezte. Az ÁAK panasszal él a döntés el­len, mert a cég úgy véli, közpénzt nem szabad lefoglalni. Támogatják az ORTT beszámolóját Egyhangúlag elfogadásra javasolták a parla­menti frakciók az Országos Rádió és Televízió Testület 2002. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslatot, valamint az ORTT tavalyi tevékenységéről szóló beszámo­lót. Szabó Lajos (MSZP) szerint az ORTT az adott törvényi keretek között folytatta gazdál­kodását. Szalai Annamária (Fidesz) annak el­lenére támogatta a költségvetés teljesítéséről szóló javaslat elfogadását, hogy szerinte 2002- ben „kezdett meginogni a médiafinanszírozás rendszere”. (MTI) Bizottsági javaslatok a parlagfű ellen A Parlagfűmentes Magyarországért eseti bizott­ság elnöke átadta a testület konszenzussal meg­hozott jelentését Szili Katalin házelnöknek a parlamentben. A bizottság javaslatot tett arra, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem ka­szálja le földjét, akár már 6-7 nap után is kény­szerkaszálást lehessen végeztetni. A testület 1,5 milliárd forintot szánna a közérdekű védekezés­re, és tárcaközi bizottságot hozna létre a parlag­fű elleni védekezés koordinálására. (MTI) Nincs összeférhetetlenség A Honvédelmi Mi­nisztérium nem tartja összeférhetetlennek, hogy Szenes Zoltán vezérkari főnök bátyja a szaktárca tu­lajdonában lévő va­gyonkezelő rész­vénytársaság egyik vezetője. Ezt Matyuc Péter, a minisztérium kommunikációs fő­igazgatója közölte egy lapértesülésre reagálva. Matyuc szerint ugyan semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a Magyar Honvédségnél valaki elöljárója legyen testvérének, az érintettek azonban úgy gondol­ták, hogy ez nem szerencsés. A tárca vezetője ezért hozzájárult ahhoz, hogy az addig logiszti­kai törzsfőnökként tevékenykedő Szenes József a minisztérium vagyonkezelő cégének logisztikai igazgatója legyen. (MTI) Támogatást tart vissza az OEP A járóbeteg-ellátó intézményektől több mint 400 millió forint, a kórházaktól több mint 600 millió forint támogatást tartott vissza az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a szak­értői felülvizsgálatig. Ezt Bartucz Attila, az OEP szóvivője jelentette be. Az augusztus 1-je után leadott elszámolások szerint a 480 rende­lőintézet közül 254 intézmény lépte túl a kere­tet, a többletként jelentett több mint 600 millió forintból az egészségbiztosító mintegy 200 millió forint indoklását elfogadta. A 147, fekvő beteget ellátó intézmény közül 72 lépte túl a megadott költséget, a többletként jelentett va­lamivel több mint egymilliárd forintból az OEP mintegy 400 millió forintot átutalt. (MTI) Internetes bevallás adózóknak Elektronikus bevallásra kötelezné 2005. január 1 -jétől az állam a legnagyobb tízezer adózót, míg mások önkéntes alapon választhatják ezt a lehetőséget. Ezt Bánszegi Ádám, a pénzügyi tárca tanácsosa mondta az Országgyűlés Infor­matikai és Távközlési Bizottságának ülésén. Jelenleg 450 kiemelt adózó vallja be interneten keresztül egy elektronikus aláírást tartalmazó csipkártya segítségével adóját. Jövőre a leg­nagyobb 3000 adózó számára teszik lehetővé ugyanezt a megoldást. (MTI)­ ­Kiemelt Adóalanyok észak-Budapest­­t-Bud-Spert Budapest. wlrk­vtl. 1 százaláko* folefenUsok *.* magyarországi egyházaknak 2003.01.3 Bárs-kirkur. Hírlevéli 1 Síralékos felajánlások Adóstai szervezeteknek 2003.09.16. Borsod-Abaúj-Zemplán Tankoaatá. SranWttw.p * »sár­i* «DákCsongrád háztartásban dió stólák «sétában 2003. Fr.jar I8v«al l»m­ás a Gyár-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Siatokit-Si Tolna taitatovayza) A korábban nyomtatványok" menCioonban­k»r MM 3 Innovációs alapot hoznak létre Meg kell újítani a kutatás-fejlesztés fi­nanszírozását, ezt szolgálja a Kutatás Fejlesztési Innováci­ós Alap létrehozása. Ezt Magyar Bálint jelentette ki a parla­mentben. Az alap létrehozásával elér­hető, hogy két-há­­rom éven belül ez a szféra a hazai bruttó termék másfél százaléká­nak megfelelő támogatásában részesüljön. El­mondta: az alap fő bevételi forrása a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, illetve a költségvetési támogatás lesz. (MTI)

Next