Népszava, 2003. november (131. évfolyam, 255–278. sz.)

2003-11-03 / 255. szám

4 Taszár sorsáért aggódnak A taszári légi bázison szolgáló katonák és pol­gári alkalmazottak női hozzátartozói levélben kérték a honvédelmi minisztert, gondolja át a bázissal kapcsolatos döntést. A Honvédelmi Minisztérium 2005 őszétől nem tart igényt a taszári repülőtéren szolgáló egységre, s ezzel a polgári repülés feltételei is megszűnnek. Több mint 160 asszony azért írt levelet, mert a bázis bezárása után az alkalmazottak áthelyezésével nehéz helyzetbe kerülnének a családok. A tárca kommunikációs főigazgató-helyettese szerint a katonai feladattal együtt jár, hogy helyőrséget kell váltani. Hozzátette: a Magyar Honvédség keresi a probléma megoldásának lehetőségét. (MTI) Bob Dole a Terror Házában Magyarországra látogatott a hét végén Bob Dole. A szenátor az 1996-os amerikai elnökvá­lasztás republikánus jelöltje volt, korábban az amerikai szenátus elnöki posztját is betöltötte. Budapesti programjai keretében megtekintette a Terror Háza Múzeumot. Megismerkedett a magyar történelem kiállított ereklyéivel, az egykori internacionalizmus jelképeivel. (Ké­pünkön Leninnel, mint kép a szoba falán.) A szenátort Schmidt Mária, a Terror Háza főigaz­gatója kalauzolta végig a termeken. (MTI) Kiszűri a bliccelőket a MÁV Fokozott menetjegy-ellenőrzési akciót indít a MÁV budapesti pályaudvarain, állomásain és megállóhelyein. A kalauzok az állomások pe­ronjain is kérhetik a menetjegyeket. Az akció­val szeretné a vasúttársaság a „bliccelést” meg-, fékezni, mivel az utóbbi időben megnöveke­dett a jegy nélkül utazók száma. A jegyek el­lenőrzésére elsősorban a budapesti elővárosi forgalomban lehet számítani. A vonatra csak menetjeggyel lehet felszállni, és leszálló uta­soktól ellenőrök kérhetik menetjegyüket. A csütörtökön kezdődő akció december közepéig tart, folytatásáról utána dönt a MÁV. (MTI) Tisza István emléktábla Emléktáblát kapott egykori lakhelyén, Buda­pest XVI. kerületében gróf Tisza István volt miniszterelnök. A halálának 85. évfordulója al­kalmából rendezett avatáson Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke kiemelte: Tisza István a századforduló Magyarországá­nak egyik legkiválóbb és legelhivatottabb poli­tikusa volt. Az akkori politikusi generáció tag­jai közül nemcsak képzettségével, hanem te­hetségével is kiemelkedett - fűzte hozzá. (MTI) Lejárt a diákigazolvány Szombattól nem érvényesek az előző tanévre szóló diákigazolványok; az oktatási tárca köz­lése szerint aki még nem kapta meg állandó diákigazolványát, annak az oktatási intézmény ad ki ideiglenes okmányt, amellyel ugyanazo­kat a kedvezményeket lehet igénybe venni, mint az állandóval. Az egyetemek többségében gondot jelent a határidő lejárta. A szaktárca a diákigazolványok késedelmes előállítása és az igénylések ellenőrizhetetlensége miatt az idei tanévben a diákigazolványok igénylésének új rendszerét alakította ki: a felvételi eljárással együtt regisztrálják az igényeket. (MTI) Telefonon toboroz a sereg Mától másfél hónapon keresztül várja a kato­naság iránt érdeklődő fiatalok telefonját a hon­védség. A kampány célja, hogy felmérjék, hány szerződéses katonára számíthatnak a jö­vőben. Az ingyenesen hívható, 06-80-466-833- as telefonszámon tájékozódhatnak a fiatalok, sőt azonnal regisztráltathatják magukat szerző­déses katonának. A következő két évben - az önkéntes haderőre való áttéréssel - összesen hatezer szerződéses katona felvételével számol a honvédség. A szerződéses katonák alapfizeté­se mintegy bruttó 100 ezer forint. (MTI) BELFÖLD 2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Feltehetően alapítványba utalják át a kormány tagjainak jövő évi adózott béremelését Nem jutnak több pénzhez a miniszterek Két év alatt megduplázta saját fi­zetését a kormány. A miniszterek azonban még mindig kevesebb pénzt visznek haza, mint a tárcák legjobban fizetett köztisztviselői. A jövő évi béremelést a kormánytagok egy alapítványnak fizetik be. A kormányfő illetménye 2004-ben ha­vi 1 millió 287 ezer forintra, miniszte­reié pedig havi 1 millió 106 ezer fo­rintra emelkedne a költségvetés terve­zete szerint. A kabinet nem minden tagja örül azonban, hogy fizetéseme­lésüket jótékonysági célra ajánlják fel - derült ki a folyosói beszélgetéseken elejtett megjegyzésekből. A kormány rövidesen tárgyal arról, hogy egy már működő, jótékony célú alapítványba utalják a miniszterek és államtitkárok jövő évi adózott bér­emelését. Elképzelhető az is, hogy saját, gyermekeket segítő alapítványt hoznak létre e célra - közölte lapunk­kal Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Hozzátette: a miniszterelnök javas­lata ellen egyetlen kormánytag sem emelt kifogást. Hiszen ha a kormány takarékosságot hirdet a közszférában, azt saját magán kell elkezdenie. Gál szerint a jövő évi béremelés az idén nyáron meghirdetett takarékos­­sági intézkedések ellenére azért került be a jövő évi költségvetésbe, mert a kormányfővel azonos illetményt kap az Alkotmánybíróság elnöke, a Leg­főbb Ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint az Országgyűlés el­nöke is. A szóvivő szerint annak sem lesz akadálya, hogy a főméltóságok jövőre csatlakozzanak a kormányta­gok kezdeményezéséhez. A kormány 2002-ben döntött arról, hogy két lépcsőben emeli a kormányfő és miniszterei bérét. Tavaly a parla­ment meg is szavazta a miniszterelnök 693 ezer és a miniszterek 461 ezer fo­rintos bérének növelését. Egyben azt a törvényi előírást is megszüntették, ami a kormánytagok és közjogi méltósá­gok illetményét a köztisztviselői illet­ményalaphoz kötötte, így a kabinet tagjai akkor is kaphatnak emelést, ha a százezer kistisztviselő egyetlen fillért sem. (Az országgyűlési képviselők alapdíja még ma is az illetményalaptól függ, jelenleg annak hatszorosa.) Az új szabályok szerint a kormány­fő javadalmának el kell érnie a főtiszt­viselővé kinevezett közigazgatási ál­lamtitkárok bérének másfélszeresét. A minisztereknél ez a szorzó 1,2, állam­titkároknál 0,93. A kormánytagoknak az illetmény 65 százalékát kitevő ve­zetői pótlék is jár, így 2003-ra a kor­mányfő havi 990 ezer, míg miniszterei 784 ezer forintra lettek jogosultak. A kormánytagok egyébként bérügy­ben „megosztottak”. A szakminiszte­rek állami forrásból a miniszteri java­dalmazáson kívül más jövedelemmel nem rendelkeznek. Ez vonatkozik pél­dául Gyurcsány Ferenc sport-, Persá­­nyi Miklós környezetvédelmi, Bá­­rándy Péter igazságügy- és Lévai Ka­talin tárca nélküli miniszterre. A mi­niszterség mellett képviselői mandá­tummal is bíró kormánytagok, például Juhász Ferenc honvédelmi vagy Ma­gyar Bálint oktatási miniszter viszont igényt tarthat a képviselői alapdíj felé­re is. Csík Rita A kormány alakuló ülésén még nem látszottak a jelenlegi problémák, így a béremelés ügye semFotó: Szalmás Péter Kenőpénz vagy támogatás? (Folytatás az 1. oldalról) Illés Péter úgy véli, ez a helyzet, ez a hallgatólagos megállapodás a magyar kórházak többségére elmondható. Korábban lapunk már érintette a gyógyszergyárak úgynevezett pro­­móciós, vagyis készítményismertető­reklámozó tevékenységének vélt-va­­lós fonákságait. Akkor Pusztai Erzsé­bet, az egészségbiztosító minőségér­dekeltségi bizottságának elnöke utalt arra, hogy a gyógyszergyártó és for­galmazó cégek képviselői mi módon késztethetik az orvosokat az ő készít­ményüknek a szokottnál gyakoribb felírására, rendelésére. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál azon­ban még senki sem jelentette be, hogy megpróbálták volna kenőpénzzel be­folyásolni. Korábban lapunk megke­resésére a gyógyszergyártók szerve­zetei visszautasították a korrupció eme formájának lehetőségét.­­ Az ellen semmi kifogásunk nem lenne, hogy ha a gyógyszergyártók és forgalmazók egy erre a célra elkülö­nített, központi alapba fizetnék be azokat a szponzorációs pénzeket, amelyekkel jelenleg egy-egy kórház orvosainak úgynevezett szakmai to­vábbképzését támogatják - magya­rázza Győrfi István, az orvosok és gyógyszerészek külhoni tanulmány­útjaira és konferenciákra utalva. A kormánymegbízott elmondta: az ága­zati-informatikai rendszernek a jövő évi költségvetésben szereplő fejlesz­tése, valamint a betegszámla és az irányított betegellátás éppen azt cé­lozza, hogy az intézmények gazdál­kodása követhetőbb, átláthatóbb és visszásságoktól mentes lehessen. Győrfi áttekinthető gazdálkodást szorgal­maz Fotó: Népszava-archív Egyelőre nincs döntés a nyelvi előkészítőkről Még mindig nem lehet tudni, hány gimnázium indít nyelvi előkészítő év­folyamot a 9. osztályban, annak elle­nére, hogy a szándék bejelentésének határideje október 15. volt - értesült a Népszava. Több helyről egyáltalán nem érkezett még visszajelzés, más­hol nem értelmezték jól a közoktatási törvénynek ezt a bekezdését, ezért sok olyan intézmény van, ahonnan jelez­ték a szándékot az előkészítő elindítá­sára, holott nem lenne joguk rá. Pósfai Péter, az Országos Közokta­tási Értékelési és Vizsgaközpont fő­igazgatója lapunknak elmondta: a jogszabály szerint a gimnáziumban az oktatásnak a kilencedik évfolyamon kell kezdődnie és a tizenharmadikon befejeződnie. Ezek szerint az 5 évfo­lyamos gimnáziumoknak nincs jo­gukban a nyelvi előkészítőt beindíta­ni. Ide tartoznak azon két tanítási nyelvű gimnáziumok, ahol az első év­folyam már eleve nyelvi előkészítő, valamint azok a közoktatási intézmé­nyek, amelyek részt vesznek az Arany János Tehetséggondozó programban. A főigazgató szerint a fenntartó sok helyen nem döntötte el, hogy finan­szírozza-e ezt az évfolyamot, holott ez a legtöbb esetben nem jelent több­letköltséget, hiszen nem feltétlenül kell új osztályt indítani, csak az egyik már meglévő tanítási ideje hosszab­bodik egy évvel. Sőt, a nyelvi előké­szítő után még kiegészítő normatívát is kapnának a költségvetésből, ami ta­nulónként jelenleg 66 ezer forint. Az iskolaigazgatók számára szintén csá­bító lehet az ajánlat, hiszen tanulókat vonzhatnak az iskolákhoz. A csalá­doknak vagy a diákoknak is megol­dást jelenthet, hiszen egy évvel több biztonságot ad a gyerekeknek. Amint arról lapunkban már beszá­moltunk, a nyelvi előkészítőn a ki­lencedik évfolyamon a kötelező tan­órai foglalkozások legalább negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetisé­gi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik. A fennma­radó időkeret legalább huszonöt szá­zalékát informatikai ismeretek okta­tására, a többi órát képességfejlesz­tésre kell fordítani. Leopold Erika Panasszal lehet majd élni a késedelmes ügyintézés miatt Folyamatban lévő bírósági eljárásban is lehet majd panasszal élni a kése­delmes „ügyintézés” miatt - legalábbis akkor, ha életre kel a bírósági eljá­rások miatti kifogás ma még ismeretlen jogintézménye. Az Igazságügyi Mi­nisztériumban már elkészült az erről szóló jogszabály tervezete, amely szé­les körű egyeztetés után november végén kerülhet a kormány és még az idén a parlament elé. A jövőben nem kell majd megvárni, hogy egy polgári vagy büntetőügy in­dokolatlanul elhúzódjon a bíróságon, és nemcsak utólag lehet majd a tör­téntek miatt jogorvoslattal élni. Az Igazságügyi Minisztériumban már el­készült ugyanis a bírósági eljárások elhúzódása miatti kifogás jogintéz­ményéről szóló jogszabály tervezete - értesült lapunk. Vajdovits Éva, a tárca igazságügyi igazgatási és kodi­­fikációs főosztályának vezetője el­mondta, hogy a magyar jogban még nincs olyan speciális jogintézmény, amely folyamatban lévő eljárásokban is lehetőséget biztosítana a jogorvos­latra, a késedelmes ügyintézés miatt. Emiatt számos kritikai megjegyzés éri Magyarországot, ezért ennek ki­dolgozása uniós elvárás is. Kifogással élni egy folyamatban lévő eljárásban a jövőben akkor le­hetne majd, ha a bíróságnak törvény állapít meg valamilyen határidőt, ám ez eredménytelenül eltelt. Ilyen pél­dául, ha nem foglalnak írásba har­minc napon belül egy ítéletet. Ugyan­csak panasznak van helye akkor, ha a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta hosszú idő telt el, miközben nem tör­tént semmi előrelépés az adott ügy­ben. A harmadik lehetőség a kifogás­ra, ha a bíróság az eljárás egyik részt­vevője számára írt elő határidőt, ami eredménytelenül eltelt, de ennek nem lett következménye. Ilyen például, ha a szakértő nem készíti el időre jelen­tését, a bíróság pedig nem alkalmaz­za azokat az eszközöket, amelyekkel ezt akár szankcionálhatná is. A kifogást mindig az érintett bíró­sághoz kell előterjeszteni, és ha azzal egyet­ért, akkor pótolja az elmaradt in­tézkedést, ha azonban másként látja a történteket, akkor a felettes bíróság dönt arról, hogy történt-e késedelem vagy sem. Ezzel egy időben az ilyen kifogásokat megküldik az eljáró bíró igazgatási feletteséhez is. Az előter­jesztő igazságügyi tárca az új jogin­tézménytől egyrészt az eljárások elhú­zódásának megakadályozását várja, ugyanakkor a bírák munkájának érté­keléséhez is felhasználhatók a kése­delmes ügyintézésről szóló informá­ciók - mondta Vajdovits Éva. A mi­nisztérium javaslata jelenleg széles körű közigazgatási egyeztetés alatt áll. A tervek szerint november végén ke­rülhet a kormány és még az idén a par­lament elé. P. E. Lesz anyagi háttér az életmentésre Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) adósságai, kintlévőségei nem veszé­lyeztetik a mentőellátást — közölte la­punkkal Rácz Jenő, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára. Mint mondta, a korábban megbízott gazda­sági főigazgató-helyettes és a minisz­teri biztos, tehát a szaktárca pontos adatokkal rendelkezik az OMSZ pénz­ügyi helyzetéről. Ezek ismeretében rö­videsen 300 millió forintos többlettá­mogatást kap az ezer gépjárművet üze­meltető és 8000 főt foglalkoztató álla­mi mentőszolgálat. Igaz, a szervezet adósságállománya formailag nem in­dokolná a kincstári biztos kinevezését, de a minisztérium mégis úgy döntött: az eddigieknél szigorúbb pénzügyi, gazdálkodási fegyelmet követelő füg­getlen szakértőt rendel ki. Bár szeptember végén tudni lehe­tett, hogy fogy a pénz a szervezet kasszájában, ez azonban gyakorlatilag nem vezethet a fizetésképtelenséghez, hiszen az állam folyamatosan kiegé­szíti a mentők büdzséjét. Az életmen­tés ugyanis állami feladat, ami nem kerülhet veszélybe. N. P. Z.

Next