Népszava, 2003. november (131. évfolyam, 255–278. sz.)
2003-11-03 / 255. szám
4 Taszár sorsáért aggódnak A taszári légi bázison szolgáló katonák és polgári alkalmazottak női hozzátartozói levélben kérték a honvédelmi minisztert, gondolja át a bázissal kapcsolatos döntést. A Honvédelmi Minisztérium 2005 őszétől nem tart igényt a taszári repülőtéren szolgáló egységre, s ezzel a polgári repülés feltételei is megszűnnek. Több mint 160 asszony azért írt levelet, mert a bázis bezárása után az alkalmazottak áthelyezésével nehéz helyzetbe kerülnének a családok. A tárca kommunikációs főigazgató-helyettese szerint a katonai feladattal együtt jár, hogy helyőrséget kell váltani. Hozzátette: a Magyar Honvédség keresi a probléma megoldásának lehetőségét. (MTI) Bob Dole a Terror Házában Magyarországra látogatott a hét végén Bob Dole. A szenátor az 1996-os amerikai elnökválasztás republikánus jelöltje volt, korábban az amerikai szenátus elnöki posztját is betöltötte. Budapesti programjai keretében megtekintette a Terror Háza Múzeumot. Megismerkedett a magyar történelem kiállított ereklyéivel, az egykori internacionalizmus jelképeivel. (Képünkön Leninnel, mint kép a szoba falán.) A szenátort Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója kalauzolta végig a termeken. (MTI) Kiszűri a bliccelőket a MÁV Fokozott menetjegy-ellenőrzési akciót indít a MÁV budapesti pályaudvarain, állomásain és megállóhelyein. A kalauzok az állomások peronjain is kérhetik a menetjegyeket. Az akcióval szeretné a vasúttársaság a „bliccelést” meg-, fékezni, mivel az utóbbi időben megnövekedett a jegy nélkül utazók száma. A jegyek ellenőrzésére elsősorban a budapesti elővárosi forgalomban lehet számítani. A vonatra csak menetjeggyel lehet felszállni, és leszálló utasoktól ellenőrök kérhetik menetjegyüket. A csütörtökön kezdődő akció december közepéig tart, folytatásáról utána dönt a MÁV. (MTI) Tisza István emléktábla Emléktáblát kapott egykori lakhelyén, Budapest XVI. kerületében gróf Tisza István volt miniszterelnök. A halálának 85. évfordulója alkalmából rendezett avatáson Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke kiemelte: Tisza István a századforduló Magyarországának egyik legkiválóbb és legelhivatottabb politikusa volt. Az akkori politikusi generáció tagjai közül nemcsak képzettségével, hanem tehetségével is kiemelkedett - fűzte hozzá. (MTI) Lejárt a diákigazolvány Szombattól nem érvényesek az előző tanévre szóló diákigazolványok; az oktatási tárca közlése szerint aki még nem kapta meg állandó diákigazolványát, annak az oktatási intézmény ad ki ideiglenes okmányt, amellyel ugyanazokat a kedvezményeket lehet igénybe venni, mint az állandóval. Az egyetemek többségében gondot jelent a határidő lejárta. A szaktárca a diákigazolványok késedelmes előállítása és az igénylések ellenőrizhetetlensége miatt az idei tanévben a diákigazolványok igénylésének új rendszerét alakította ki: a felvételi eljárással együtt regisztrálják az igényeket. (MTI) Telefonon toboroz a sereg Mától másfél hónapon keresztül várja a katonaság iránt érdeklődő fiatalok telefonját a honvédség. A kampány célja, hogy felmérjék, hány szerződéses katonára számíthatnak a jövőben. Az ingyenesen hívható, 06-80-466-833- as telefonszámon tájékozódhatnak a fiatalok, sőt azonnal regisztráltathatják magukat szerződéses katonának. A következő két évben - az önkéntes haderőre való áttéréssel - összesen hatezer szerződéses katona felvételével számol a honvédség. A szerződéses katonák alapfizetése mintegy bruttó 100 ezer forint. (MTI) BELFÖLD 2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Feltehetően alapítványba utalják át a kormány tagjainak jövő évi adózott béremelését Nem jutnak több pénzhez a miniszterek Két év alatt megduplázta saját fizetését a kormány. A miniszterek azonban még mindig kevesebb pénzt visznek haza, mint a tárcák legjobban fizetett köztisztviselői. A jövő évi béremelést a kormánytagok egy alapítványnak fizetik be. A kormányfő illetménye 2004-ben havi 1 millió 287 ezer forintra, minisztereié pedig havi 1 millió 106 ezer forintra emelkedne a költségvetés tervezete szerint. A kabinet nem minden tagja örül azonban, hogy fizetésemelésüket jótékonysági célra ajánlják fel - derült ki a folyosói beszélgetéseken elejtett megjegyzésekből. A kormány rövidesen tárgyal arról, hogy egy már működő, jótékony célú alapítványba utalják a miniszterek és államtitkárok jövő évi adózott béremelését. Elképzelhető az is, hogy saját, gyermekeket segítő alapítványt hoznak létre e célra - közölte lapunkkal Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Hozzátette: a miniszterelnök javaslata ellen egyetlen kormánytag sem emelt kifogást. Hiszen ha a kormány takarékosságot hirdet a közszférában, azt saját magán kell elkezdenie. Gál szerint a jövő évi béremelés az idén nyáron meghirdetett takarékossági intézkedések ellenére azért került be a jövő évi költségvetésbe, mert a kormányfővel azonos illetményt kap az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint az Országgyűlés elnöke is. A szóvivő szerint annak sem lesz akadálya, hogy a főméltóságok jövőre csatlakozzanak a kormánytagok kezdeményezéséhez. A kormány 2002-ben döntött arról, hogy két lépcsőben emeli a kormányfő és miniszterei bérét. Tavaly a parlament meg is szavazta a miniszterelnök 693 ezer és a miniszterek 461 ezer forintos bérének növelését. Egyben azt a törvényi előírást is megszüntették, ami a kormánytagok és közjogi méltóságok illetményét a köztisztviselői illetményalaphoz kötötte, így a kabinet tagjai akkor is kaphatnak emelést, ha a százezer kistisztviselő egyetlen fillért sem. (Az országgyűlési képviselők alapdíja még ma is az illetményalaptól függ, jelenleg annak hatszorosa.) Az új szabályok szerint a kormányfő javadalmának el kell érnie a főtisztviselővé kinevezett közigazgatási államtitkárok bérének másfélszeresét. A minisztereknél ez a szorzó 1,2, államtitkároknál 0,93. A kormánytagoknak az illetmény 65 százalékát kitevő vezetői pótlék is jár, így 2003-ra a kormányfő havi 990 ezer, míg miniszterei 784 ezer forintra lettek jogosultak. A kormánytagok egyébként bérügyben „megosztottak”. A szakminiszterek állami forrásból a miniszteri javadalmazáson kívül más jövedelemmel nem rendelkeznek. Ez vonatkozik például Gyurcsány Ferenc sport-, Persányi Miklós környezetvédelmi, Bárándy Péter igazságügy- és Lévai Katalin tárca nélküli miniszterre. A miniszterség mellett képviselői mandátummal is bíró kormánytagok, például Juhász Ferenc honvédelmi vagy Magyar Bálint oktatási miniszter viszont igényt tarthat a képviselői alapdíj felére is. Csík Rita A kormány alakuló ülésén még nem látszottak a jelenlegi problémák, így a béremelés ügye semFotó: Szalmás Péter Kenőpénz vagy támogatás? (Folytatás az 1. oldalról) Illés Péter úgy véli, ez a helyzet, ez a hallgatólagos megállapodás a magyar kórházak többségére elmondható. Korábban lapunk már érintette a gyógyszergyárak úgynevezett promóciós, vagyis készítményismertetőreklámozó tevékenységének vélt-valós fonákságait. Akkor Pusztai Erzsébet, az egészségbiztosító minőségérdekeltségi bizottságának elnöke utalt arra, hogy a gyógyszergyártó és forgalmazó cégek képviselői mi módon késztethetik az orvosokat az ő készítményüknek a szokottnál gyakoribb felírására, rendelésére. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál azonban még senki sem jelentette be, hogy megpróbálták volna kenőpénzzel befolyásolni. Korábban lapunk megkeresésére a gyógyszergyártók szervezetei visszautasították a korrupció eme formájának lehetőségét. Az ellen semmi kifogásunk nem lenne, hogy ha a gyógyszergyártók és forgalmazók egy erre a célra elkülönített, központi alapba fizetnék be azokat a szponzorációs pénzeket, amelyekkel jelenleg egy-egy kórház orvosainak úgynevezett szakmai továbbképzését támogatják - magyarázza Győrfi István, az orvosok és gyógyszerészek külhoni tanulmányútjaira és konferenciákra utalva. A kormánymegbízott elmondta: az ágazati-informatikai rendszernek a jövő évi költségvetésben szereplő fejlesztése, valamint a betegszámla és az irányított betegellátás éppen azt célozza, hogy az intézmények gazdálkodása követhetőbb, átláthatóbb és visszásságoktól mentes lehessen. Győrfi áttekinthető gazdálkodást szorgalmaz Fotó: Népszava-archív Egyelőre nincs döntés a nyelvi előkészítőkről Még mindig nem lehet tudni, hány gimnázium indít nyelvi előkészítő évfolyamot a 9. osztályban, annak ellenére, hogy a szándék bejelentésének határideje október 15. volt - értesült a Népszava. Több helyről egyáltalán nem érkezett még visszajelzés, máshol nem értelmezték jól a közoktatási törvénynek ezt a bekezdését, ezért sok olyan intézmény van, ahonnan jelezték a szándékot az előkészítő elindítására, holott nem lenne joguk rá. Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont főigazgatója lapunknak elmondta: a jogszabály szerint a gimnáziumban az oktatásnak a kilencedik évfolyamon kell kezdődnie és a tizenharmadikon befejeződnie. Ezek szerint az 5 évfolyamos gimnáziumoknak nincs jogukban a nyelvi előkészítőt beindítani. Ide tartoznak azon két tanítási nyelvű gimnáziumok, ahol az első évfolyam már eleve nyelvi előkészítő, valamint azok a közoktatási intézmények, amelyek részt vesznek az Arany János Tehetséggondozó programban. A főigazgató szerint a fenntartó sok helyen nem döntötte el, hogy finanszírozza-e ezt az évfolyamot, holott ez a legtöbb esetben nem jelent többletköltséget, hiszen nem feltétlenül kell új osztályt indítani, csak az egyik már meglévő tanítási ideje hosszabbodik egy évvel. Sőt, a nyelvi előkészítő után még kiegészítő normatívát is kapnának a költségvetésből, ami tanulónként jelenleg 66 ezer forint. Az iskolaigazgatók számára szintén csábító lehet az ajánlat, hiszen tanulókat vonzhatnak az iskolákhoz. A családoknak vagy a diákoknak is megoldást jelenthet, hiszen egy évvel több biztonságot ad a gyerekeknek. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a nyelvi előkészítőn a kilencedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások legalább negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik. A fennmaradó időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a többi órát képességfejlesztésre kell fordítani. Leopold Erika Panasszal lehet majd élni a késedelmes ügyintézés miatt Folyamatban lévő bírósági eljárásban is lehet majd panasszal élni a késedelmes „ügyintézés” miatt - legalábbis akkor, ha életre kel a bírósági eljárások miatti kifogás ma még ismeretlen jogintézménye. Az Igazságügyi Minisztériumban már elkészült az erről szóló jogszabály tervezete, amely széles körű egyeztetés után november végén kerülhet a kormány és még az idén a parlament elé. A jövőben nem kell majd megvárni, hogy egy polgári vagy büntetőügy indokolatlanul elhúzódjon a bíróságon, és nemcsak utólag lehet majd a történtek miatt jogorvoslattal élni. Az Igazságügyi Minisztériumban már elkészült ugyanis a bírósági eljárások elhúzódása miatti kifogás jogintézményéről szóló jogszabály tervezete - értesült lapunk. Vajdovits Éva, a tárca igazságügyi igazgatási és kodifikációs főosztályának vezetője elmondta, hogy a magyar jogban még nincs olyan speciális jogintézmény, amely folyamatban lévő eljárásokban is lehetőséget biztosítana a jogorvoslatra, a késedelmes ügyintézés miatt. Emiatt számos kritikai megjegyzés éri Magyarországot, ezért ennek kidolgozása uniós elvárás is. Kifogással élni egy folyamatban lévő eljárásban a jövőben akkor lehetne majd, ha a bíróságnak törvény állapít meg valamilyen határidőt, ám ez eredménytelenül eltelt. Ilyen például, ha nem foglalnak írásba harminc napon belül egy ítéletet. Ugyancsak panasznak van helye akkor, ha a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta hosszú idő telt el, miközben nem történt semmi előrelépés az adott ügyben. A harmadik lehetőség a kifogásra, ha a bíróság az eljárás egyik résztvevője számára írt elő határidőt, ami eredménytelenül eltelt, de ennek nem lett következménye. Ilyen például, ha a szakértő nem készíti el időre jelentését, a bíróság pedig nem alkalmazza azokat az eszközöket, amelyekkel ezt akár szankcionálhatná is. A kifogást mindig az érintett bírósághoz kell előterjeszteni, és ha azzal egyetért, akkor pótolja az elmaradt intézkedést, ha azonban másként látja a történteket, akkor a felettes bíróság dönt arról, hogy történt-e késedelem vagy sem. Ezzel egy időben az ilyen kifogásokat megküldik az eljáró bíró igazgatási feletteséhez is. Az előterjesztő igazságügyi tárca az új jogintézménytől egyrészt az eljárások elhúzódásának megakadályozását várja, ugyanakkor a bírák munkájának értékeléséhez is felhasználhatók a késedelmes ügyintézésről szóló információk - mondta Vajdovits Éva. A minisztérium javaslata jelenleg széles körű közigazgatási egyeztetés alatt áll. A tervek szerint november végén kerülhet a kormány és még az idén a parlament elé. P. E. Lesz anyagi háttér az életmentésre Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) adósságai, kintlévőségei nem veszélyeztetik a mentőellátást — közölte lapunkkal Rácz Jenő, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára. Mint mondta, a korábban megbízott gazdasági főigazgató-helyettes és a miniszteri biztos, tehát a szaktárca pontos adatokkal rendelkezik az OMSZ pénzügyi helyzetéről. Ezek ismeretében rövidesen 300 millió forintos többlettámogatást kap az ezer gépjárművet üzemeltető és 8000 főt foglalkoztató állami mentőszolgálat. Igaz, a szervezet adósságállománya formailag nem indokolná a kincstári biztos kinevezését, de a minisztérium mégis úgy döntött: az eddigieknél szigorúbb pénzügyi, gazdálkodási fegyelmet követelő független szakértőt rendel ki. Bár szeptember végén tudni lehetett, hogy fogy a pénz a szervezet kasszájában, ez azonban gyakorlatilag nem vezethet a fizetésképtelenséghez, hiszen az állam folyamatosan kiegészíti a mentők büdzséjét. Az életmentés ugyanis állami feladat, ami nem kerülhet veszélybe. N. P. Z.