Népszava, 2004. január (132. évfolyam, 1–26. sz.)

2004-01-23 / 19. szám

6 Az első éjszaka Prózai előadással igen ritkán találkozhatunk a Trafó - Kortárs Művészetek Házában, ezért is különlegesség az angliai Forced Entertainment társulat First Night című előadása, amely ma és holnap még két alkalommal látható a Lili­om utcai színházban. A British Councillal együttműködésben Magyarországra érkező együttes „az elmúlt 20 év legnagyobb hatású kortárs színházi társulata a brit színház törté­netében párját ritkító briliáns munkákkal” - ír­ta róluk a tekintélyes The Guardian kritikusa. A különböző színművek értelmezése, színre vitele helyett a társulatot a következő kérdés foglalkoztatja: mit lehet egy színházi előadás közönségével tenni? Éreztetni velük, hogy va­lós időben, valós emberek csoportja a munká­ját végzi előttük, akik azért a furcsa, de egy­szerű helyzetért vannak megfizetve, hogy má­sok nézzék, amit csinálnak. Vagy bevonni őket. Úgy tenni, hogy a nézők otthon érezzék magukat. Az 1984-ben alakult Forced Enterta­inment társulatot Nagy-Britannia legismertebb és legnagyobb hatású kísérleti színházaként tartják számon hazájukban és az egész világon. A Tim Etchells rendező és író nevével fémjel­zett művészcsapat a színházi munkák mellett performanszokat, installációkat és videomun­­kákat készít. A csoport az identitás, a nyelv, a teatralitás, a szerelem, a városok és az emléke­zet kérdéseit kutatja, miközben provokatív esz­közökkel próbálják megszólítani a közönséget. Meghívásukkal a kortárs kísérleti színház egyik legemblematikusabb társulata először lá­togat Magyarországra. (Népszava) Meditációk egy fiktív evolúcióról Nánay Szilamér Me­ditációk egy fiktív evolúció lehetőségé­ről c. kiállítása lát­ható a Budapest Ga­léria Kiállítóházában (III., Lajos utca 158.). Megtekinthe­tő: 2004. február 22- ig, hétfő kivételével naponta 10-18 órá­ig. Nánay Szilamér felsőbb művészeti tanulmányait az Iparművészeti Főiskola Textil Tanszékének gobelin- és kárpittervező szakán végezte 1974 és 1979 között. Egymást követő sorozatai, egy-egy népszerű angol természettu­dós fejlődéselméletéből érintetten, raszteres és organikus jelekre, biomorf alakzatokra támasz­kodó kozmológiai folyamatot reprezentálnak - írja róla Mezei Ottó. (Népszava) Zemplényi Ferenc temetése Vasárnap helyezik örök nyugalomra a fővárosi Kozma utcai izraelita temetőben Zemplényi Fe­renc irodalomtörténészt. Zemplényi Ferencet, az MTA doktorát kedden hajnalban 61 éves korá­ban érte a halál. Zemplényi Ferenc 1971-től az ELTE Összehasonlító- és Világirodalmi Tanszé­kén tanított. Érdeklődési területe kezdettől fog­va az összehasonlító irodalomtudomány volt. Zemplényi Ferenc dolgozta ki az ELTE magyar szakosainak teljes világirodalmi olvasmánylistá­ját, részt vett az Összehasonlító Irodalomtudo­mány B szak tantervének kidolgozásában. Köz­reműködött a Palimpszeszt internetes filológiai folyóirat létrehozásában, amelynek egyik szer­kesztője volt. Főmunkatársa és cikkírója volt a Világirodalmi Lexikonnak. 1995-től időnként tanított a Közép-európai Egyetemen. (MTI) TÉVÉNÉZŐ * * ★ ★ ★ Nincs mentség A Pécsi Filmünnep alkalma- Iffl­lL/wTLJZtUA tűzte műsorára a Film­múzeum Szabó István Mephisto című munkáját. A baranyai fővárosban ugyanis tegnap olyan ta­lálkozósorozat kezdődött, ahol a régi filmszem­­lék nyolc díjnyertes munkáját is vetítik. Köztük a Mephistót, ami aztán Oscar-díjat kapott és vi­lághírnevet szerzett a rendezőnek. Méltán. A mű­vész, a jelentős nagy művész viszonya a kegyet­len hatalomhoz és fordítva, a hatalom viszonya a nagy művészekhez: ez a Mephisto témája. Ami annyira foglalkoztatja Szabó Istvánt, hogy azóta még egy, igaz, most kamara jellegű művet készí­tett erről a témáról Szembesítés címmel. Mind­kettőnek valódi modellje volt, az előbbinek egy színész, az utóbbi fimben azután valódi nevén is nevezi karmester hősét. S mindkettőnek megmu­tatja a rendező a gyenge, de emberi arcát, rend­kívüli tehetségük természetét is, s mégsem bo­csát meg nekik. Még oly érthető okokból sincs mentség a megalkuvásra, a felmentésre, amit művészetük védjegyével adhatnak a gyilkosok­nak. Egyebek között ettől a nehéz felismeréstől olyan kitűnőek Szabó filmjei. Bernáth László KULTÚRA 2004. JANUÁR 23., PÉNTEK NÉPSZAVA Élő zenéje lesz a Rómeó és Júlia című világhírű musical magyar változatának Mai történet igaz szerelmeseknek A Budapesti Operett Színházban pénteken tartják Gerard Persgurvic francia zeneszerző világsikert aratott Rómeó és Júliájának magyarországi ősbemutatóját. A jogtulajdonosoknak ráadásul annyira tetszettek Kerényi Miklós Gábor korábbi munkái, hogy szabad kezet adtak neki - így vérbeli hazai előadásra számíthatunk. Hosszú tárgyalások eredményeképpen végre hazánkba is eljutott a világhírű musical, a Rómeó és Júlia. Ráadásul Kerényi Miklós Gábor rendező eddigi munkája alapján szabad kezet kapott a jogtulajdonosoktól, így ízig-vérig ma­gyar előadásra számíthat a néző. Míg a legtöbb világsikerű musicalnél kikötik ugyanis, hogy milyen legyen a díszlet, a jelmez, a rendezés, a hangszerelés, most a rendező szabadon valósíthatja meg ötleteit. Lenyűgöző például a színpad minden trükkjét kihasználó, gyakran forgó, emelkedő, süllyedő perforált lemezből készült díszlet. A nézők és a színészek szempontjából pedig nagyszerű, hogy a darab sok or­szágot megjárt történetében nálunk először nem amolyan fél play-back szól, azaz nem előre felvett „gépzené­re” énekelnek a színpadon levők, ha­nem csodálatosan hangszerelt élő zene lesz a társuk. - Izgalmas musical, egy nagy drá­maíró romantikus műve, amelyet ter­mészetesen huszonegyedik századi módon adunk elő - mondta a rendező. - Ez a francia zene egy kicsit sanzono­­sabb, a lírai vetülete is erősebb a musi­calekben megszokottnál, de mi min­denfajta irányzatra vevők vagyunk. Amit a közönség láthat, az valóban a shakespeare-i Rómeó és Júlia történet. Nagyon jó csapat jött össze a színház­ban, jószerivel a színészekre kerestünk darabot, akkor jött a Rómeó és Júlia. A rendező elképzeléseiben azonnal ez a szereposztás jelent meg. És ha már a színészek szóba kerültek, a di­rektor-rendező nem mulasztotta el megemlíteni, hogy Dolhai Attila har­madéves színiakadémiai növendék a színház új sztárja, a legjobb hangú fia­talember idehaza ebben a szakmában. - Gimnazista koromban, amikor kö­telező olvasmányként először olvas­tam a Rómeó és Júliát, nem hagyott bennem mély nyomokat, aztán amikor később a kezembe került, egyre jobban megfogott - mesélte el Rómeó alakító­ja első találkozását a drámával. - Vál­tozunk, fejlődünk, okosodunk. Az utóbbi években egyre inkább a valódi értékeit fedezem fel az írói alkotások­nak. Tíz év múlva nyilván más értékét is észre fogom venni a Rómeó és Júliá­nak. Amikor megkaptam a szerepet, igyekeztem minél jobban felkészülni rá, megnéztem a fellelhető Rómeó és Júliákat és a színház archívumában is olvasgattam. - A fiatal nézők körében milyen fo­gadtatásra számít, hiszen ebben a kor­ban egy ilyen szerelmi történet talán már nem fogja meg az ifjakat? - Nem tudom, hogyan fogadják, de szerintem nagyon „fülbarát” a zene, ilyen populáris musicalt még nem hal­lottam. A kor talán nem adja, hogy így szerethetjük egymást, bár ha valaki igazán, tűzön-vízen szereti a másikat, annak ez mai történet. Az emberek egymáshoz való tartozása csak rajtunk múlik. Ez az egyik üzenete az előadás­nak. - Vagyis bízik a sikerben a fiatalok körében is, lévén a szerelem pótolha­tatlan emberi érzés. Van-e ennél szebb is az életben? - A szerelemnél csak egy csodálato­sabb van, a megszületett gyerek - mondta Szinetár Dóra, a színház régi sztárja, ahogy hamarjában leltárt ké­szített, úgy a huszonötödik musical­szerepénél tart. Szép Rómeó és Júlia­­emlékei vannak, számtalanszor látta a Zeffirelli-féle filmet, a Seregi László által koreografált balettot, amelyben későbbi férje, gyermekének apja volt Rómeó. Nem is tudja, hányszor ült be arra az előadásra, amelyben Alföldi Róbert és Murányi Tünde alakította a két címszerepet. - Júlia milyen lesz Szinetár Dóra megfogalmazásában? — kérdeztük­­a főszereplőt. - Ez a Júlia semmiképpen nem egy sima, egyszerű naiva szerep, nem egy ártatlan kislány, hanem egy nagyon el­szánt ifjú nő. Amikor először hallottam a zenét, nem igazán tetszett, vártam, mikor fog előkerülni belőle a drámá­hoz illő keménység. Aztán a rendezés­ben és a keményebbre hangszerelt mu­zsikában ez most előjött. Egyébként könnyű megtanulni ezeket a számokat, slágerek lehetnek, akár egy-egy szá­mot belőle a rádióban is eljátszhatnak majd. Szerintem a fiatalok szeretni fogják, érzik majd, hogy amit látnak, az nagyon mai. - A tragikus vég hogyan hat majd? - Hiszem, hogy ma is van igazi sze­relem, olyan is, amikor egymásért ér­demes meghalni. Kocsi Tibor Ha valaki igazán, tűzön-vízen szereti a másikat, annak ez mai történet - nyilatkozta Dolhai Attila, Rómeó alakítója Fotó: Szalmás Péter Kitüntetések a magyar kultúra napján Díjakkal ismerte el Hiller István kultu­rális miniszter kultúránk számos is­mert szereplőjének tevékenységét, kitüntetésben részesültek azok közül is számosan, akik az ország távolab­bi pontjain, szűkös forrásokkal, sok­szor névtelenségben szolgálják a művelődés ügyét. A jeles napon kiál­lítások, intézmények nyíltak ország­szerte. Szerte az országban megemlékezése­ket tartottak a kultúra napján. A Him­nusz születésének évfordulóján alkotó­jára, Kölcsey Ferencre emlékeztek Mátészalkán csütörtökön. A város köz­pontjában lévő Kölcsey-emlékműnél Hamar Péter tanár, a Kölcsey Társaság alapító tagja méltatta a költő életmű­vét, külön kitérve a poéta szatmári kö­tődésére. A magyar kultúra napja és egyben az Európai Egyetemek Szövetségének konferenciája alkalmából nyílt kortárs művészeti kiállítás csütörtökön a Bu­dapesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetemen, a tanácskozás helyszí­nén. A műegyetem történelmi, prog­resszív szellemi hely, szerepe messze túlmutat az oktatási intézmény keretei­nél - mondta Hiller István megnyitójá­ban. A kulturális miniszter aznap tárlat­­vezetést tartott diákoknak a Szépmű­vészeti Múzeum nagy sikerű Monet és barátai című kiállításán, utána pedig díjakat adott át az Iparművészeti Mú­zeumban tartott ünnepségen. A kultúra területén új időszámítás kezdetében bízott Hiller István, a nem­zeti kulturális örökség minisztere, ami­kor átadta a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és kö­zösségi díjakat, a Bibliotéka emlékér­meket, a kultúra támogatója, valamint a kultúra pártfogója elismeréseket. ,Aktív és kezdeményező államra van szükség, amely a kulturális politikában kapcsolatokat teremt, kereteket szab, koordinál és részfinanszíroz” - fogal­mazott ünnepi beszédében Hiller Ist­ván. A miniszter kiemelte: akkor be­csüli meg igazán a mindenkori kultu­rális kormányzat a ténylegesen ünne­pelteket, ha a kulturális politika egé­széről valós képet ad, mert „valóban együtt felelősséget vállalni a célunk és az akaratunk”. Másfél évtizeddel a rendszerváltozás után érdemes mérleget készíteni, bizo­nyos következtetéseket levonni, mert befejeződik egy korszak - közölte. Ki kell jelenteni, hogy azok a meg­fogalmazások, akaratok és vágyak, amelyek a civil társadalom viszonyla­gos gyors megerősödésével és az álla­mot felváltó szerepkörrel ruházta fel, nem voltak kellően megalapozottak - mutatott rá a miniszter. A folyamat persze felesben megtör­tént: az állam ugyanis kivonult legin­kább a kultúra területeiről, de a helyé­re nem vonult be semmi - mondta. Hiller István szavai szerint űr keletke­zett és az űr nagyon sok esetben kaoti­kus viszonyokat és alulfinanszírozott­ságot hozott. „Új korszak kezdődik az­zal, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lesz, nagy célok valóra vál­nak és elindul egy új, amikor érdemes ismételten nagy és követendő célokat megfogalmazni” - mondta. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere ezután kitüntetése­ket és díjakat adott át. Az első alkalom­mal odaítélt ,A Kultúra Támogatásá­ért” címet a Siemens Nemzeti Vállalat kapta a Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint színházi produkciók, kiállítá­sok támogatásáért és rangos nemzet­közi díj létrehozásáért. Az ugyancsak első alkalommal odaítélt ,A Kultúra Pártfogója” elismerésben Zsemberi Dezső dorogi nyugalmazott főorvos részesült önzetlen művészetpártoló te­vékenységéért. Márai Sándor-díjat ka­pott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, Kukorelly Endre egy korszakot hi­telesen bemutató családregényéért, Pé­­terfy Gergely fiatal prózaíró eddig megjelent novelláiért és regényeiért. Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjban részesült Hegedűs József tószegi fafa­ragó; Mözsi Szabó István tolnai festő­művész, művésztanár; Kardos László debreceni előadó népművész; Krekity Olga szabadkai vers- és prózamondó; Szakáll Judit budapesti drámapedagó­gus; Séd Teréz budapesti képzőmű­vész és bábpedagógus, valamint Vajna Katalin szolnoki karvezető, zenepeda­gógus. Csokonai Vitéz Mihály közös­ségi díjjal jutalmazták a fennállásának 45. évfordulóját ünneplő Budapest Fő­város Bartók Táncegyüttest, a debrece­ni Kölcsey Ferenc Megyei Közműve­lődési Intézetet, a miskolci Ködmön Formációs Táncegyüttest, a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate Leánykarát, a pécsi Szélkiál­tó Együttest. Bibliotéka-emlékérem­ben részesült Bobokné Belányi Beáta, Hajnal Jenő, Dézsi Lajosné, Kertész Károly, Köbölkuti Katalin, Pap Mik­­lósné Angyal Ágnes, Pifkóné Rácz Ágnes, Sánta Tiborné, Sipos Csaba és Sohajdáné Bajnok Katalin. Kulturális miniszteri elismerést kapott a Torontói Kodály Tánc Egyesület Kanadában végzett szakmai munkájáért, a Kárpát­medence néptáncos kultúrájának meg­őrzéséért és átörökítéséért. MTI-információ Az egyik látogató a legmodernebb technikával örökítette meg a francia impresszionista festészet remekét Hiller István tárlatvezetésén Fotó: Isza Ferenc d­z: JBi BB ttf G M­­ M­­ A Magyar Villamos Művek Rt. szeretettel várja az érdeklődőket galériájában, ahol megnyílt a Magyar Fotóművészek Szövetsége Senior alko- t­­­­­tócsoportjának Q 1 1 1 Q SENIOR FOTOGRÁFUSOK 2004 című fotókiállítása. FOTÓKIÁLLÍTÁS ,. . ,L A kiállítás február 9-ig tekinthető meg, naponta 9-17 óráig. galena.mvm.hu cím: MVM Rt. 1011 Budapesti Vám u. 5-7. PANNON v tttt Az élvonal. LGSM A PANNON GSM a kultúra szolgálatában PANNON t ttvt Az élvonal.GSM

Next