Népszava, 2004. március (132. évfolyam, 51–76. sz.)
2004-03-01 / 51. szám
2 Putyin még keresi az igazit Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn még konzultál az új miniszterelnök személyéről és jövendő kormánya összetételéről a dumában több mint kétharmados többséggel rendelkező Egységes Oroszország párt vezetőivel. Putyin e konzultáció után terjeszti a jelölt nevét hivatalosan a duma elé. Az esélyesek között emlegették Alekszej Kudrin pénzügyminisztert, Borisz Aljosin miniszterelnök-helyettest, Igor Suvalovot, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjét, Szergej Ivanov védelmi miniszter,valamint Alekszandr Hloponyin ifjú krasznojarszki kormányzó is szóba került. (MTI) Madridban gyilkolt volna az ETA Canaveral városában, Cuenca tartományban a spanyol csendőrség tegnap hajnalban őrizetbe vett két ETA-tagot, akik 506 kilogramm kloratittal, 30 kilogramm dinamittal megrakott két furgont vezettek, a szállítmányban gyújtózsinórt és időzítő szerkezetet is találtak. A spanyol belügyminiszter, Angel Acebes bejelentése szerint az ETA Madridban készült merényletet végrehajtani, a robbanás 35 méter mély krátert vájt volna, és 60 méteres körzetben katasztrofális következményeket okozott volna. A két letartóztatott nem volt büntetett előéletű. A baszk terrorszervezet célja a hatóságok szerint a közelgő spanyolországi választások megzavarása. (Népszava) Holbrooke a daytoni alkuról Richard Holbrooke volt amerikai külügyi államtitkár-helyettes beismerte, hogy Washington a daytoni egyezmény után alkut kötött a háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai szerb elnökkel. Az Egyesült Államok volt balkáni megbízottja a Dnevni Avaz szarajevói lapnak adott interjúban elmondta, a washingtoni kormányzat be akarta tiltatni a Szerb Demokrata Pártot (SDS), ehelyett megegyezett Radovan Karadzsiccsal, hogy örökre elrejtőzik. (MTI) Merénylet volt a komptragédia Az Abu Sayyaf szélsőséges muzulmán csoport vállalta magára azt a robbanást, amelytől tűz ütött ki pénteken egy komphajón a Fülöp-szigeteki főváros, Manila közelében, legkevesebb egy ember halálát és mintegy 180 eltűnését okozva. A Radio Mindanaót hívta fel az Abu Sayyaf vasárnap, szóvivőjük közölte: a robbantás bosszú volt a déli Mindanao szigeten történt erőszakcselekményekért. (MTI) Izraeli küldöttek Washingtonban Ariel Saron izraeli kormányfő küldötteket indított Washingtonba, hogy megpróbálják elnyerni a Bush-adminisztráció támogatását a megszállt területeken végrehajtandó egyoldalú lépésekhez, ha az újabb béke-erőfeszítések is kudarcot vallanak. Saron követei szombaton keltek útra, nem sokkal azt követően, hogy az izraeli hadsereg helikopterről újabb célzott rakétatámadást indított Gázában palesztin terroristák ellen. Az Iszlám Dzsihád egyik parancsnoka és két harcosa életét veszítette. A három áldozatot tegnap mintegy 30 ezres tömeg kísérte utolsó útjára. (Népszava) Csáky nem lesz euroképviselő Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnökhelyettese marad a posztján, nem indul a Európai Parlament képviselőjelöltjei között. A Magyar Koalíció Pártjának szombaton Pozsonyban ülésezett Országos Tanácsa Bauer Edit parlamenti képviselőt, Berényi József külügyi államtitkárt és Duka Zólyomi Árpádot, az MKP első alelnökét jelölte a brüsszeli küldetésért induló szlovákiai jelöltek listájára. (MTI) Phenjan Washingtont hibáztatja Észak-Korea eredménytelennek nyilvánította a nukleáris programjáról hat ország részvételével tartott pekingi tárgyalásokat és az Egyesült Államokra hárította a felelősséget a „kudarcért”. A phenjani küldöttség vezetője, Kim Gje Gvan szerint hazája számára „lényegi és pozitív eredmény nélkül” ért véget szombaton a második tárgyalási forduló, mert az Egyesült Államok nem érdekelt a békés megoldásban. Washington elégedettebben nyilatkozott. A hatoldalú konzultációk 2004 közepén folytatódnak. (MTI) VILÁG 2004. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA Nemzetközi békeerőt küldenek a rend helyreállítására Emigrációba vonult Aristide haiti elnök Lemondott hivataláról és emigrációba vonult Jean-Bertrand Aristide. Haiti elnöke szombati tévébeszédében még elutasította, hogy önként távozzon hivatalából, ám a felkelők már a főváros, Port-au-Prince bevételére készültek, s így kénytelen volt engedni a nemzetközi nyomásnak. Az Egyesült Államok a vérontás megakadályozása érdekében Aristide elnököt távozásra szólította fel, a lázadókat pedig arra kérte, hogy halasszák el a főváros ostromát. Franciaország is sürgette az elnök lemondását. Aristide tegnap reggel egy magángép fedélzetén hagyta el Haitit, távozását kezdetben tagadták, később azonban a haiti kormány és Washingtonban a Fehér Ház is megerősítette. Yvon Neptune miniszterelnök bejelentette, hogy az elnök lemondó levelet írt alá, s a haiti alkotmány értelmében az elnöki poszt a legfelsőbb bíróság elnökére szállt át. Boniface Alexandre tegnap már le is tette a hivatali esküt. Aristide távozását követően az Egyesült Államok bejelentette, hogy többnemzetiségű békeerőt küldenek a nyolcmilliós karibi országba, a helyzet stabilizálására. Több száz amerikai tengerészgyalogos érkezését még tegnapra várták. Párizsban Dominique de Villepin külügyminiszter a harcok leállítására szólított fel és humanitárius segélyt ígért Haitinek. Aristide egyik minisztere bejelentette, a leköszönt elnök Marokkóban, Tajvanon vagy Panamában kér menedékjogot. Az első jelentések szerint Aristide a szomszédos Dominikai Köztársaságban tartózkodik. Felröppent a hír, hogy a volt elnök gépe Marokkó felé vette az irányt, de ezt később cáfolták. Marokkó közölte, nem kapott ilyen kérést, s nem is fogadná be a volt elnököt. Tajvan is cáfolta, hogy Aristide menedékjogot kért volna. Nem tudni, hogy az elnökkel elutazott-e felesége, két lányukat múlt héten New Yorkba küldték. Port-au-Prince a hét végén teljes káoszba süllyedt, a rendőrök eltűntek az utcákról, elszabadultak az indulatok, megkezdődött a fosztogatás. A két és fél milliós nagyváros élete megbénult, az emberek bezárkóztak házaikba. Cap-Haitienben, Haiti második városában, amelyet már elfoglaltak a felkelők, Aristide távozásának hírére az emberek az utcára vonultak, a lázadók és a helybeliek tánccal, ünnepléssel fogadták a hírt. Guy Philippe, a lázadók vezére korábban bejelentette, vasárnap Haiti fővárosában akarja ünnepelni 36. születésnapját. Washingtoni kérésre azonban a felkelők elhalasztották a főváros ostromát. Philippe, Cap Haitien volt rendőrfőnöke amerikai különleges erőktől kapott kiképzést Ecuadorban, több katonai puccs részese volt, de a kábítószer-kereskedelembe is bekapcsolódott. A lázadóvezér három hete tért vissza Haitiba a szomszédos Dominikai Köztársaságból. A felkelés Aristide ellen február 5-én kezdődött Gonaives városában, a lázadók azóta Haiti legtöbb nagyobb településére bevonultak. Winter Etienne, a lázadók egyik parancsnoka tegnap - az elnök elmenekülése után - bejelentette: ha megalakul az új kormány, készek letenni a fegyvert. Népszava-információ Utcára vonulva ünnepelték az elnök távozását a haiti főváros lakói Fotó: Reuters Cáfolta a Pentagon, hogy már őrizetbe vették volna az al-Kaida vezérét Tudják, hol bujkál bin Laden? Legalább 11 ember életét veszítette vasárnap Pakisztánban, amikor pakisztáni katonák tüzet nyitottak egy teherautóra, amelyről azt gyanították, hogy iszlám harcosokat szállít. Az incidens az Afganisztánnal határos délvazirisztáni térségben történt, ahol a pakisztáni fegyveres erők is kettőzött erőfeszítéssel kutatnak Oszama bin Laden után. George W. Bush amerikai lapjelentések szerint utasítást adott arra, hogy az Afganisztánban állomásozó amerikai egységek fokozzák erőfeszítéseiket az al-Kaida-vezér kézrekerítésére. A The New York Times szombaton jelentette, hogy stratégiát váltanak a különleges erők, a rajtaütések helyett a jövőben több időt töltenek majd az afgán falvakban, segítséget nyújtanak a lakosságnak, s azt remélik, ennek révén több információhoz jutnak. Kikérdezik több al-Kaida-vezető hozzátartozóit is, a rokonoktól származó információk vezették az amerikaiakat az iraki diktátor rejtekhelyéhez is. Afganisztánba vezénylik át azt a 121-es különleges egységet is, amely Irakban részt vett Szaddám Huszein elfogásában. A CIA legalább két, pilóta nélküli felderítőgépet is átirányított Irakból Afganisztánba, hogy a rejtőzködő al- Kaida-vezér mozgását figyelemmel kísérjék. Fokozottan figyelik az afgán-pakisztáni határtérséget az amerikai kémműholdak is. Arrafelé nemrégiben több telefonbeszélgetést lehallgattak, amelyben bin Laden kódnevét - „a Sejk” - említették feltehetőleg al- Kaida-harcosok. A Pentagon a hét végén ugyanakkor cáfolta azt az iráni rádióban elhangzott értesülést, amely szerint bin Ladent már korábban foglyul ejtették Pakisztánban, az Egyesült Államok azonban egyelőre nem hozza nyilvánosságra a terroristavezér elfogását, mert ezt aduként szeretnék felhasználni Bush elnök újjáválasztási kampányában. Az iráni rádió azt állította: két forrás is megerősítette az információt. Egyikük, egy pakisztáni lapszerkesztő később visszavonta állítását, de elmondta: bin Laden hollétét ismerik az amerikaiak, s akkor tartóztatják le, amikor akarják. Nemrégiben egy amerikai katonai szóvivő, Bryan Hilferty azt mondta: még idén, lehet, hogy hónapokon belül elfogják bin Ladent. Népszava-összeállítás Kémrepülőgépek és műholdak is figyelik bin Laden mozgását Fotó: Népszava-archív AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNY Kerry tarolhat a Szuperkedden Teljes erőbedobással készülnek a Szuperkeddre a demokraták. Március 2- án tíz államban - Kalifornia, Connecticut, Georgia, Maryland, Massachusetts, New York, Ohio, Rhode Island, Vermont és Washington - tartanak előválasztást, Minnesotában pedig caucust, hogy eldöntsék, ki legyen Bush elnök kihívója. John Kerry várhatóan ismét tarol, John Edwards fogadkozik, ha egyetlen államban sem győz, akkor sem száll ki a versenyből. Kerry szenátor a felmérések szerint mind a tíz államban vezet. New Yorkban a hét végén megkapta New York volt polgármesterének, Mario Cuomónak és képviselő fiának a támogatását. A szenátor biztosan győz szűkebb pátriájában, a négy új angliai állam - Connecticut, Massachusetts, Rhode Island és Vermont - várhatóan Kerry mellett áll ki. New Yorkban, ahol 236 delegátus hovatartozásáról döntenek, Kerrynek 64, Edwardsnak 22 százalékot jósolnak. Kaliforniában, ahonnan a legtöbb, 370 küldött utazik majd a nyári bostoni elnökjelölő konvencióra, 60 és 19 százalékot várhat a két szenátor. Edwards a hét végén Georgiában, Ohióban és Minnesotában kampányolt, tanácsadói szerint ezekben az államokban a legjobb az esélye arra, hogy megszorítsa az éllovast. Az 50 éves szenátor igyekszik nem foglalkozni a közvélemény-kutatásokkal. Az előválasztási maraton következő állomásán, március 9-én négy déli állam - Florida, Louisiana, Mississippi és Texas - szavaz, s az észak-karolinai szenátor ott mindenképpen szeretné megméretni magát. Dennis Kucinich ohiói képviselő és Al Sharpton tiszteletes is kitart még, ám előbbi még azt sem remélheti, hogy saját államában győz. Bár a Fehér Ház már többször cáfolta, Washingtonban továbbra is vitatják, megválik-e tehertételnek tartott alelnökétől Bush. Dick Cheney, aki több szívinfarktuson esett át, akár egészségügyi okokból is visszavonulhat, ha az elnök számára ez látszik előnyösnek. Egyes források szerint a republikánus „álompáros” a Bush-Giuliani kettős lehetne. Rudy Giuliani, a szeptember 11-i terrortámadások után igazi vezetőként helytállt, népszerű New York-i expolgármester jelölése javíthatná az elnök esélyeit, s megerősíthetné: a terrorizmus elleni háború közben nem tanácsos elnököt váltani. Elekes Éva Észt katona esett el Bagdadban Észt katona esett áldozatul szombaton Bagdad egyik külvárosában egy őrjárat elleni pokolgépes merényletben. A 21 éves Andres Nuiamae az észt fegyveres erők első katonája, aki a függetlenség 1991-es kikiáltása óta ellenséges tűzben veszítette életét. Észtország 45 katonája szolgál Irakban, Lettország mintegy százfős, Litvánia kilencvenfős katonai egységet küldött a koalíciós erőkbe. Londonban újabb vita robbant ki arról, hogy törvényes volt-e az iraki beavatkozás. Két vasárnapi lap, a The Observer és a The Independent on Sunday is úgy értesült, hogy a Blair-kormány nyomására Lord Goldsmith főügyész átírta a háború törvényességét vizsgáló szakvéleményét. A brit hadsereg főtisztjei ugyanis megtagadták, hogy világos jogi állásfoglalás hiányában háborúba induljanak. Sir Michael Boyce vezérkari főnök követelte Tony Blair kormányfőtől, mondják ki, hogy ENSZ- határozat nélkül is törvényes az Irak elleni offenzíva. Népszava-összeállítás r/Jp Jegyinformáció: Bp., Nagymező u. 17. Tel.: 353-2172, 312-4866 Ld£f2 JfeMW» NÉPSZAVA \! ÁÁ MUUTREKLAM