Népszava, 2004. március (132. évfolyam, 51–76. sz.)
2004-03-05 / 55. szám
NÉPSZAVA 2004. MÁRCIUS 5., PÉNTEK HÍR ÉS HÁTTÉR élők létszámát az latív többségi elv érvényesül arányosító elem nélkül. Ezért 5000 lakos alatt nyolcban maximálná a képviselők létszámát a jelenlegi 11 helyett. 2000 fő alatt hat, 500-nál kevesebb lakos esetén pedig 4 képviselője lenne egy falunak. A tervezet szerint az ötezer főnél népesebb településeken a vegyes választási rendszer fenntartása indokolt, ami azzal jár, hogy a csökkentés során tekintettel kell lenni arra, hogy az egyéni választókerületek ne legyenek túl nagyok, valamint, hogy a kompenzációs listás elem aránya a jelenlegi 40 százalék körül maradjon. E két feltételből következik, hogy 50 százalékos csökkentésre a településeken nincsen lehetőség, átlagban legfeljebb 45 százalékosat lehetne megoldani. A kisebb településeken - a vegyes rendszer sajátosságai miatt - általában csak szerényebb csökkentésre volna lehetőség, a jelenlegi 17-47 fős testületek létszámát azonban szintén radikálisan, 10- 25-re csökkentené az 5000 fő feletti településeknél. Képviselő helyett szakértő dolgozna?" A lapunk által megkérdezett szakértők kizártnak tartják, hogy évi 50 milliárd forintot meg lehetne takarítani a létszámcsökkentéssel. Jauernik arra hivatkozik, hogy az összes önkormányzat több mint felében jelenleg 35 képviselő alkotja a testületeket, az 1000 fő alatti falvakban pedig jellemzően tiszteletdíj nélkül dolgoznak - mivel nem kötelező ezt igényelni, erről a testület dönthet a képviselők, így a kiadáscsökkenést nem lehet összehasonlítani a fővárosi közgyűlés megfelezéséből adódóval. Zongor is úgy érzi, a kistelepüléseket nem kellene háborgatni, mivel azoknál kevés lesz a megtakarítás. Emlékeztet emellett arra is, hogy a kiadáscsökkentés olykor a visszájára fordulhat, mivel hiába csökken a testületek létszáma, ha így már nem képesek ellátni a feladataikat, akkor külső szakértők és nem választott bizottsági tagok bevonására kényszerülnek. Azaz: a megtakarítás nem nő, csak a demokrácia csökken. Azt nem sikerült megtudnunk, hogy milyen kalkuláció előzte meg a főpolgármester által említett 50, illetve 100 milliárdos számokat. A megkérdezett szakértők pedig nem vállalkoztak a tiszteletdíj mértékét illető becslésekre. Az Országgyűlés az önkormányzatokról szóló törvényt tavaly úgy módosította, hogy a képviselői tiszteletdíj ezután nem a polgármesteri alapdíjjal, hanem a köztisztviselői illetményalappal függ össze, és annak a településmérettel változó a szorzója. A köztisztviselői illetményalap idén 33 ezer forint, az 1000-nél kevesebb lakosú település esetén a képviselők ennek 1,2-szeresét, 39,6 forintot kaphatnak. 3000 fő alatt a szorzó 1,6 (52 E Ft), 10 ezer lakos alatt 2,2 (72 E Ft). Tízezernél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén a képviselők az illetményalap 2,8-szeresét, 92 ezer forintot kaphatnak. A fővárosi kerületi önkormányzatnál 3,4-es, megyei jogú városi önkormányzatnál és megyei önkormányzatnál 3,5-ös a szorzó, ami 112-115 ezer forintos tiszteletdíjat jelent. A legtöbbet a fővárosi közgyűlés tagjai kaphatnak: 125 ezer forintot (3,8-es szorzó). Ha a képviselő bizottságnak is tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 50 százalékával növelhető. A bizottság nem képviselő tagja pedig az alapdíj felét meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető. A bizottság elnökének, a tanácsnoknak a tiszteletdíja az alapdíjon felül — több tisztség, bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 100 százalékával növelhető. A képviselőknek jár még adómentes természetbeni juttatás, amelynek mértékét a testület rendeletben szabályozhatja - csakúgy, mint a tiszteletdíjat. Aprófalvakban a lakók negyede képviselő? A létszámcsökkentés kérdésében inkább elvi vita bontakozott ki a kisebb-nagyobb falvak-városok vezetői között, abban ugyanis szinte mindenki egyetért, hogy a javaslat gyakoriat megvalósítására kevés esély kínálkozik, tekintve, hogy ehhez az önkormányzati választási rendszert szabályozó és az önkormányzatokról szóló törvényt is módosítania kell az országgyűlésnek, méghozzá kétharmados többséggel. Egyetért a javaslattal Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a képviselő-testületek karcsúsítása csupán egy eleme lehet a magyar önkormányzati rendszer egyre sürgetőbbé váló korszerűsítésének, és nem szerencsés ezt az egyet kiragadni. A TÖOSZ elnöke úgy véli, sok esetben valóban kezelhetetlenek a 40-50 fős képviselő-testületek, ezért működésük optimalizálása érdekében célszerű lépés a tagok számának csökkentése. Megfontolandónak mondta a főpolgármester javaslatát abból a szempontból is, hogy annak megvalósítása valóban olcsóbb működést eredményezne. Dióssy szkeptikus a létszám csökkentését célzó javaslat parlamenti elfogadását illetően, mert az elmúlt 14 évben egy sor más önkormányzati reformintézkedés is megrekedt. Nem tartja túlméretezettnek a jelenlegi önkormányzati testületeket Magyarország második legnépesebb városa, Debrecen polgármestere. Kósa Lajos úgy véli, a 10 ezer fő alatti kistelepülések - itt él a lakosság 75-80 százaléka - 10-12 fős testületei nem nagyok, a fenntartás költségei sem magasak,így esetükben nem célszerű csökkenteni, és nem is érdemes spórolni. Más a helyzet szerinte a közepes méretű városoknál, ahol a 20-22 fős testületek racionalizálásán már érdemes lenne elgondolkodni, bár Kósa úgy véli, itt sem lehetne jelentős költségmegtakarítást elérni e lépéssel. Debrecen megyei jogú város jelenleg ötvenfős közgyűlésének csökkentésével évi ötvenmillió forintot spórolhatnának a polgármester szerint. Ugyanakkor a városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy ötletszerűnek és kidolgozatlannak tartja Demszky javaslatát, és azt „Medgyessy Péter közjogi ámokfutásához” hasonlította. Véleménye szerint az ötlet megvalósításával kiszorulnának a kis szervezetek, pártok a képviselő-testületekből, így vélhetően nem kerülne be a debreceni grémiumba sem az abban most két fővel jelen lévő SZDSZ sem. Ezért, bár alapvető céljait tekintve Debrecen első embere támogatja a létszámcsökkentést célzó javaslatot, annak jelenlegi - általa komolytalannak minősített - formáját elveti. A 30 ezer lakosú Jászberény polgármestere szerint a képviselői létszám csökkentése több szempontból is előnyösebb lenne a városnak. A kisebb képviselő-testületben - melybe a listás helyeket kihagyva csak az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselők kerülnének be - Magyar Levente szerint nagyobb lenne a tagok legitimációja. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a jelenleg 24 fős testület megfelezésével évente milliókat spórolhatna meg Jászberény. Ugyanakkor úgy véli, ez olyan önkormányzati reformkérdés, amelynél SZDSZ nem az anyagiaknak, hanem a demokratikusabb működés megteremtésének kell dominálnia. Kevesebb taggal sem válna nehézkessé a testület munkája, sőt talán még működőképesebb lenne. Azonban úgy véli, nincs esély a döntés parlamenti megszavazására, mert a kétharmados törvénymódosítás a képviselők nagyobb részének egyetértését követeli meg. Vas megye legkisebb településén, Nemesmedvesen mindössze háromfős az önkormányzati képviselő-testület, tagjainak havonta kétezer forint a tiszteletdíjuk - mondta a polgármester. Mesics Ferenc úgy véli, egy ekkora testületet nem lehet csökkenteni, mert az a működőképességet veszélyeztetné, és nem érdemes spórolni a képviselői tiszteletdíjon sem a 22 főnyi - közülük 16 választójogú - lakossal rendelkező faluban (ahol 12-en vettek részt a választáson). Ha három helyett négy képviselője lenne az apróbb településeknek, úgy Nemesmedvesen minden negyedik választó a testületben ülne. A helyi önkormányzati képviselők létszámának csökkentése Az oldalt írták: Besenyei Zsolt, Lengyel Tibor lakosság javasolt létszám jelenlegi létszám csökkentés a javaslat szerint egy választókerületre jutó lakosok száma jelenleg egy választókerületre jutó lakosok száma 1004 3 -33,33% 25 33 5004 5 20,00% 63 50 10006 7 14,29% 167 143 30008 9 11,11% 375 333 40008 11 27,27% 500 364 50008 11 27,27% 625 455 10 000 10 17 41,18% 1 667 1000 40 000 12 23 47,83% 5 714 2857 60 000 13 25 48,00% 7 500 4000 80 000 15 28 46,43% 8 889 4706 100 000 17 32 46,88% 10 000 5263 120 000 18 35 48,57% 10 909 5714 150 000 21 40 47,50% 11 538 625 170 000 23 43 46,51% 12143 6538 190 000 25 47 46,81% 12 667 6786 Forrás: fővárosi SZ www.europaterv.hu Az Európa Terv egyik célja, hogy az emberek Magyarországon is hosszabban és jobban éljenek. Akárcsak a többi modern, európai országban. Ezt szolgálja több tucat mentőállomás építése és korszerűsítése, új mentőautók beszerzése, kórházak felújítása, orvosi műszerek beszerzésének állami támogatása, közel 40 milliárd forintnyi hazai és uniós forrás, amelyből sok ezer egészségüggyel kapcsolatos pályázat valósulhat meg. Bővebb információ a 06-40-200-494-es telefonszámon és a www.europaterv.hu honlapon. 9