Népszava, 2004. április (132. évfolyam, 77–101. sz.)

2004-04-17 / 90. szám

6 Hangverseny az erdélyi gyerekekért A Hagyományok Házá­ban (Budapest I. ker., Corvin tér 8.) szombaton jótékonysági koncertet tartanak a Magyarorszá­gi Kallós Zoltán Alapít­vány javára. A délután öt órakor kezdődő rendez­vényen neves előadók lépnek fel: Petrás Mária és Herczku Ágnes énekművészek, Kallós Zol­tán és az őt kísérő, szülőhelyéről származó is­kolások, Pál István „Szalonna” zenekara, a Muzsikás együttes és a Magyar Állami Népi Együttes táncosai. Kallós Zoltán (képünkön) erdélyi magyar népzenegyűjtő öt évvel ezelőtt iskolát alapított Válaszúton a magyar gyerekek bentlakásos taníttatására. (Népszava) Kertész Imre tóvári nyelven A Nobel-díjas Kertész Imre regénye, a Sorsta­­lanság immár továri nyelven is olvasható. A vi­lághírű regényt Rostás Farkas ültette át cigány nyelvre. Az ünnepélyes könyvbemutatóra hét­főn kerül sor a Esélyegyenlőségi Kormányhi­vatal Információs és Tanácsadó Irodájában Lé­vai Katalin miniszter részvételével. (Népszava) Együtt koncert A vak és gy­engénlátó gyermekeket támogató Fabrini Alapítvány, hogy a látók és a fogyaték­kal élők integrációját segítse, kamara-hangver­senysorozatot rendez a péceli Ráday-kastély­­ban. Szombaton 18 órakor Érdi Tamás zongo­rázik, vendég Németh Tamás zongoraművész és Oláh Vilmos hegedűművész. (Népszava) Elhunyt Falvay Klára Életének 65. évében csütörtökön elhunyt Fal­vay Klára Jászai Mari-díjas színművész, az Új Színház tagja. (MTI) Fókusz könyvsikerek 2004. 04. 01.-04. 16.: SZÉPIRODALOM Híd az Égbe - A világ legszebb imái Szent István Társulat, 980 Ft Moldova György: A gyávák bátorsága Urbis Könyvkiadó, 2000 Ft Coelho, Paulo: Tizenegy perc, Athenaeum 2000, 1980 Ft ISMERETTERJESZTŐ Dercsényi Balázs-Löblin Judit szerk.: Budapest (angol) Merhávia, 2500 Ft Kirschner, Max: Kert a balkonon és a tera­szon Cser Kiadó, 998 Ft Csernus Imre-Dobai Benedek-Tárnok Al­fonz: Drogma Mono Kft.-Konkrét Könyvek Kft., 1980 Ft ÚJDONSÁGOK Jonathan Santlofer: Halál-művész Kalandor, 1990 Ft Paul Auster: Az orákulum éjszakája Európa, 1900 Ft Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig Nórán, 3000 Ft Fókusz Könyváruház, ahol a legnagyobb a választék. Cím: Bp. VII., Rákóczi út 14-16. A könyvekről kritikát olvashatnak a Nép­szava jövő heti számaiban. TÉVÉNÉZŐ ★ ★ Láthatatlan repedések ■ - ■ m A hazai harmadikgenerációs ra­­jt v­a­lóságshow-knak hívott emberfar­mok különös képződménye az Anyacsavarnak hívott önsorsrontás. Látszólag ártatlan együgyűség ez, melyben különféle - persze jó adag cinizmussal kiválasztott - famí­liák anyái cserélnek házi tűzhelyet, hogy aztán néhány napra pokollá tegyék egymás életét. A média e gyanús boszorkánykonyhájában a lehe­tő legélesebben különböző személyiségeket vá­lasztják ki a szerkesztés számító felkentjei, kik legfeljebb egyben hasonlítanak, némi televíziós ismertségért, a házipénztár egy kis feltöltéséért önként és dalolva áldozzák fel a köznépnek leg­bensőbb titkaikat, intimitásukat. Míg szerepüket játsszák és mániáiknak élnek, parádés műbalhét rendeznek a kamerának - minden takargatás el­lenére feltárulnak legbensőbb titkaik. Családjuk legvédtelenebb tagjai, a gyerekek ugyanis még nem tanulták ki a szerepjátszás olyan álszent fortélyait­­ mint hosszú évtizedek alatt ők. A vendégbarátkozás percei közben mutatott gesz­tusaik, elhallgatott, félig kimondott mondataik, hátrakulcsolt kezeik egy ifjúság elfojtott titkai­nak felvonásai. Hogy a szülők vásárra viszik a bőrüket néhány fillérért - lelkük rajta, de a gyerekeiket vajon alaposan megkérdezték-e a show-ban való részvételről? Podhorányi Zsolt KULTÚRA 2004. ÁPRILIS 17., SZOMBAT NÉPSZAVA Gregor Bernadett: hiba volt, hogy válaszoltam Eljött számomra a vezeklés ideje Bár sorra játssza a főszerepeket kü­lönböző színházakban Gregor Ber­nadett, ha szóba kerül a neve, az em­berek jó része elsőként mégis azt emlegeti: az a szép fekete nő, akinek magánéletével tele voltak a bulvárla­pok. Válásai, új kapcsolatai a címla­pon tartották. Az elmúlt hónapokban nem nyilatkozott, megpróbálja úgy alakítani az életét, ha róla esik szó, a nagy szerepeket alakító színésznő­ként emlegessék. -Amikor elvégezte a főiskolát, milyen vágyakkal vágott neki a pályának? Meddig szeretett volna eljutni tíz év alatt? -Természetesen arra vágytam, hogy főszerepeket játszhassak, nagyon jó és szép színésznő legyek, szeressenek és megbecsüljenek. Hogy engem ugyan­úgy csodáljanak és irigyeljenek, ahogy én akkor csodáltam és irigyeltem Eszenyi Enikőt, Pápai Erikát és azo­kat, akik akkor éppen a főszerepeket játszották. Nagy szerepeket kaptam, és ismert vagyok. Elég rögös úton jutot­tam ide, de nem csak a színészi mun­kám miatt. Ezért van is bennem kese­rűség, de az ember ezzel együtt él. - A remélt szerepekből sok bejött már: Néma levente, Nők iskolája... - Most meg a Mirandolina, koráb­ban a Rómeó és Júlia, amelyben meg is buktam, és például a Magyar Elekt­ra. A világirodalom legszebb szerepei közül már többet is eljátszhattam. -Azt mondják, a főiskola arról is is­mert, hogy össze tudja töri a növendé­kek önbizalmát. - Nálam sikerült. Előtte sem volt túl sok belőle, de a főiskolán a maradékot is elvették. Hosszú évek kemény mun­kája kellett, hogy visszataláljak, hogy el merjem hinni az előadások után, ez nem sikerült rosszul. - Mi a zsinórmértéke? A kritika? - Nem tudom megmondani, hogy magamról utoljára mikor olvashattam kritikát. Azt se tudom, hogy legutóbbi szerepemet, a Mirandolinát látta-e kri­tikus, jelent-e meg valamilyen írás. Régen, ha rosszat olvastam, úgy érez­tem, abba kellene hagyni. Nagyon rosszul viselem a ledorongolást. - A következő bemutatója április 27-én, a Budaörsi Játékszínben, a Vágy a szilfák alatt főszerepe lesz. - Az ilyen szerepeknek nagyon örü­lök, mert meggyőződésem, hogy ne­kem jobban állnak, mint a mókázás. Amúgy sem vagyok mosolygós. Mos­tanában amiatt utál a sajtó, mert nem mosolygok. Akadnak mások, akik mosolyognak helyettem. Az előadást Koncz Gábor rendezi, és ő az egyik főszereplő. A darab szerint hetvenhat éves, én meg harmincöt. A tanya miatt hozzámegyek, ha meghal, lesz egy ta­nyám. Előbb összetűzésbe kerülök az öreg fiával, de lassan behálózom. A vége tragikus. Meg kell nézni! - Színházi szerepei mellett filmen alig látni, holott az ember azt hinné, hogy egy szép, vibráló színésznő a vá­szonra született. -Az állandó bajom, hogy az embert a filmezés előtt castingra, szereplővá­logatásra hívják. Az is hív, aki egyéb­ként ismer. Tudom, hogy előbb-utóbb le kell győznöm hihetetlen ellenállá­somat ezekkel a válogatásokkal szem­ben, és el kell mennem rájuk. De hogy feladatként egy irodában a nem létező kiskanállal kevergess a nem létező ká­véscsészében valamit, kicsit sok ne­kem. Kint a kolleganőkkel várunk a sorunkra, aztán szólítanak, beme­gyünk egy helyiségbe és végigmér­nek, mint egy lovat. Nekem ez nem tetszik. Forgattam András Ferenccel, az ismert filmrendezővel. Ő eljött a Magyar Színházba, megnézett több előadásban, és ezek alapján kért fel a szerepre. Ilyen is van, de ez a kivétel. Amúgy is látom, jobb nekem a Ma­gyar Színházban, ahol főszerepeket játszom. Ha bemegy valaki kisírt sze­mekkel, festetlenül, látszik rajta, hogy baja van, nem kérdeznek semmit, csak megsimogatják. - Az elmúlt időszakban önnek is akadt éppen elég baja. A magánélete, válása, új kapcsolata bulvárlapok címlapsztorija volt, a kereskedelmi té­vék is erről faggatták. Hogyan csöp­pent ebbe bele? Hol tolta el? - Ott, hogy válaszoltam a kérdések­re. Nem gondoltam arra, hogy ez ilyen következményekkel jár. Arra tanítot­tak otthon, ha valamit kérdeznek, arra válaszolni kell. Nem is tudom, mi a jó megoldás. Sajnos már kezdek befelé fordulni és elhatárolódni attól, hogy az ilyen sajtóban a nevemet leírják. Leg­szívesebben valamilyen erdőben ven­nék egy tanyát, fognám a kilencéves fiamat, és kizárólag a szeretteimmel, lovakkal, kutyákkal, macskákkal, nö­vényekkel venném magam körül. Semmiből sem tudok jól kikerülni. Például elmentem fellépni egy divat­­bemutatóra. Meg sem szólalok, van rajtam egy ruha, azt megnézik az em­berek, legfeljebb az újságokban leír­ják, hogy ott voltam. Nem így történt, hozzáírták, hogy Gregor Bernadett meghízott és nem mosolygott. A kö­vetkező alkalommal egy kereskedelmi csatorna is arról szólt, hogy Gregor Bernadett felszedett pár kilót. Ez ma Magyarországon hír. A színházban a nézők színésznőként kezelnek, egy pillanatig sem éreztem, hogy botrány­hősnek néznének. De amikor elme­gyek vásárolni, látom, hogy pusmog­nak rólam az emberek. Azt hiszem, nekem ez most a vezeklés ideje. Kocsi Tibor Hosszú évek kemény munkája kellett, hogy a főiskola után visszataláljak, hogy el mer­jem hinni az előadások után, ez nem sikerült rosszul Fotó: Kertész Gábor Sorstalanság: most a kanadai producerben bíznak Komoly bajok vannak a Sorstalanság háza táján - derült ki abból az interjú­ból, melyet Kertész Imre azonos című könyvéből­ készülő film rendezője adott a Klub Rádiónak. Koltai Lajos szerint tisztázni kellene, miért is áll két hónapja a forgatás és milyen gon­dok vannak a produkció finanszírozá­sával - ám ezt a­ film producere, Bar­­balics Péter nem tette meg. Koltai ar­ról beszélt, a filmet a jövőben remél­hetőleg Hámori András, a Kanadában élő magyar üzletember „veszi át”, mi­vel a produkció fejre állt, lenullázódott és fizetésképtelen. A rendező remé­nyei szerint a Magyar Mozgókép Ala­pítvány (MMA) pótolhatja ki ideigle­nesen a hiányzó összeget (a film mint­egy 2,4 milliárd forintos költségveté­sébe az állam eddig 920 millió forint­tal szállt be). Koltai állította: léteznek olyan alapítványi támogatási rendsze­rek, ahonnan nagy valószínűséggel tá­mogatást remélhet a produkció, illetve érkeznek még a produkció kasszájába különféle összegek. Koltai minden­esetre biztos benne, hogy elkerülhetet­len egy komoly vizsgálat, mely azt kutatja, mire is ment el a pénz. Kol­tai szerint már most sem Barbalics tartja kézben a produkciót, hanem az MMA, és a film hátralevő részének el­készítését Hámori fogja levezényelni. Népszava-információ Koltai Lajos szerint elkerülhetetlen egy ko­moly vizsgálat Fotó: Szalmás Péter Harminc költő, tizenhat program A Ráday Fesztiválok évadnyitó ese­ménye és egyben az év első könyvvá­sára a költészet napi fesztivál, mely három napra minden korosztály szá­mára versbe öltözteti a IX. kerületi Ráday Kultutcát. A hétvégét (április 16-18.) felölelő fesztivál családi programokkal, irodalmi fórumokkal és olyan különleges könyvvásárral vár mindenkit, ahol a verses kötetek nem a kiadók portfolióinak megfelelően ta­lálhatók meg, hanem tematikus rend­ben sorakoznak az árusító sátrak. A könyvvásár mellett a fesztivál sokszínű programkínálata is marasztal minden korosztályt, kicsiktől a nagyo­kig. A versszerető közönség igényei­hez igazodva a Ráday Könyvesház pincéje szerzői esteknek és fórumok­nak ad helyet, illetve költői gálaeste­ken várnak minden érdeklődőt. A gye­rekeknek mesedélelőttel és délutánnal készül a szabadtéri Cimbora színpad Korhecz Imola vers- és prózamondó előadóművész vezetésével. A színpad alkonyattól a fiatal generáció szóra­koztatására egy kis esti zenének ad helyet. A koncertek után bárki kipró­bálhatja magát a Rádió C tehetségku­tató versenyén. A fesztiválról rendsze­resen élőben jelentkezik a Kossuth Rádió irodalmi szerkesztősége. Hagyományt teremtő szándékkal a Ráday Könyvesház dr. Orbán György vezetésével 2003-ban első ízben ren­dezte meg a költészet napi fesztivált, és már az első rendezvényen közel 10 000 látogató fordult meg. „Soha ennyi verseskönyv nem fogyott ko­rábban, igazolva reményünket, hogy az emberek számára a lehetőséget kell megteremteni, és akkor élnek is vele” - fogalmazott dr. Orbán. Az előző évi tapasztalatokra alapozva a szervezők idén már külföldről is hívtak neves költőt és fordítókat. Az idei fesztivál egyben reflektál az év kiemelkedő kultúrpolitikai jelentő­ségű eseményére, az Európai Unióhoz való csatlakozásra is. A fordítóestek nem is olyan távlati célja, hogy a fesz­tivál komoly nemzetközi költészeti ta­lálkozóvá nője ki magát. Ezt az elkép­zelést kívánja igazolni már idén a len­gyel költő, Tadeusz Rózewicz meghí­vása, valamint román, bolgár, angol­amerikai fordítók, határon túli magyar költők estje. Tadeusz Rózewicz látogatásának al­kalmából a Ráday Könyvesház könyv­kiadói minőségben debütál. Április 17-én este 7 órakor a Bakáts téri Há­zasságkötő teremben mutatják be a nagyközönségnek a szerző újonnan megjelent kötetét Anya elmegy cím­mel. A 2001-ben Lengyelországban Niké-díjjal kitüntetett művet a versek mellett napló részletek teszik olvas­mányossá. Népszava-információ Nemzetközi műemléki nap Az UNESCO nemzetközi műemlék­­védelmi szervezetének (ICOMOS) javaslatára április 18-át nemzetkö­zi műemléki nappá nyilvánították, s először 1984-ben ünnepelték. E na­pon világszerte különböző rendezvé­nyeken hívják fel a figyelmet a mű­emlékekre, különösen azokra, ame­lyek megmentéséhez segítségre van szükség. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeménye­zéshez. Az Országgyűlés 1997 jú­niusában elfogadta a műemlékvédel­mi törvényt, 2001 júniusában pedig a kulturális örökségvédelmi tör­vényt, amely egységes szemlélettel rendelkezik a tárgyiasult kulturális örökség mindhárom eleméről: a ré­gészetről, a műemlék- és műtárgy­­védelemről. A műemlékvédelem ügyét irányító, koordináló országos szervezet a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal, 2003 végén azonban gazdasági szervezetek és magán­­személyek egyesületet hoztak létre a műemlék-felújítással foglalkozók összefogására. A Magyar Műemlék-felújítók Or­szágos Egyesületének megalapítását a közelgő uniós tagság kihívásai in­dokolták. Míg Nyugat-Európában éves szinten a beruházásokra fordí­tott összegek több mint felét épületek felújítására költik, Magyarországon a felújításokra szánt összegek alig ha­ladják meg a befektetések 20 száza­lékát. Műemlékeink ma, az Európai Unió küszöbén még fontosabbak szá­munkra, hiszen egyszerre válnak a közös európai örökség részévé, vi­szont megmaradnak nemzeti érték­nek is. Magyarországon e napon adják át a kulturális örökségvédelem terén vég­zett szakmai munkáért az 1886-ban a Műemlékek Országos Bizottsága el­nökévé választott Forster Gyuláról el­nevezett díjat, valamint a Dercsényi Dezső sajtódíjat. MTI-információ

Next