Népszava, 2004. május (132. évfolyam, 102–125. sz.)

2004-05-28 / 124. szám

10 FRANCIAORSZÁG 2004. MÁJUS 28., PÉNTEK Közép-Európát ünnepli az intézet A Francia Intézet része a francia Külügyminisztérium által kül­földön létrehozott kulturális in­tézményeknek, melyeknek cél­ja a francia kultúra terjesztése, Franciaország és külföldi part­nerei közötti kapcsolatok erősí­tése a francia nyelv oktatásán, ismeretanyagokon, valamint a művészeteken keresztül - mond­ta lapunknak Gaál Judit, a Fran­cia Intézet sajtóirodájának mun­katársa. Az intézet fő tevékeny­sége a szervezett francia nyelv­oktatás minden nyelvi szinten, általános és szakmai anyaggal bővített tananyaggal. Még tart a május elején kez­dődött programsorozat, mely a Francia Intézet a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet, a Szlovák In­tézet, a Közép-Európai Kulturá­lis Intézet és a Magyar Nemzeti Filmarchívum támogatásával Közép-Európát ünnepli Ma­gyarország, Csehország, Szlo­vákia és Lengyelország Európai Unióba való belépése alkalmá­ból. A felsorolt országok rész­vételével számos kulturális ese­mény, divatbemutató, koncert, filmvetítés, előadás és kiállítás teszi rendkívülivé ezt a jelképes hónapot. Az események ingye­nesek a nagyközönség számára. A filmheteken már látott és megkedvelt klasszikusokat te­kinthetünk újra meg a Francia Intézet előadótermében, a ko­molyzenei koncerteken azonban Magyarországon eddig kevésbé ismert kelet-európai szerzők művei hangzanak fel. A könnyű­zenei koncertek olyan cseme­géket tartogatnak, mint például Vera Bila, a cseh énekesnő, aki mindig óriási sikerrel lép fel ná­lunk, vagy Rachid Taha, az arab zenei tradíciókat képviselő, al­gériai születésű francia zenész. Hamvay Péter A legnagyobb forgalmat mindkét oldalon a gépek, gépi berendezések teszik ki Felkészültnek tartják a franciák hazánkat Franciaország hazánkat tartja a csatlakozó országok közül má­sodik legnagyobb kereskedelmi partnerének, Magyarország szá­mára a negyedik legfontosabb külkereskedelmi partner. Legna­gyobb forgalmat mindkét olda­lon a gépek, gépi berendezések mutatják, de a videók, lemezját­szók, magnetofonok és azok al­katrészeinek behozatala is jelen­tős. Csalódást okozott viszont a Peugeot januári­­döntésének be­jelentése, miszerint a cég a szlo­vákiai Nagyszombaton és nem a jó eséllyel pályázó Tatabányán valósítja meg beruházását. Az iraki háború vonatkozásában tapasztalható francia-amerikai nézetkülönbségek a lakossági fo­gyasztás elbizonytalanodásához vezettek, és a vállalatok is a kivá­rás politikájához folyamodtak. A tavaszi nagyszabású sztrájkok, a májusi ünnepek torlódása, a szo­katlan kánikulai hőség következ­ményei és az euró dollárhoz vi­szonyított túlzott árfolyam erősö­dése mind olyan tényezők voltak, amelyek a bizalmi indexek rom­lását hozták magukkal. Ezek a bi­zalmi indexek csak az év legvé­gén vettek pozitív fordulatot. A franciaországi munkanélkü­liség a 2002 végi 9,3 százalékról 2003 végére 9,7 százalékra nőtt, de az év utolsó négy hónapjában a munkanélküliség növekedése megállt. Az állástalanság hagyo­mányosan a legfiatalabb korosz­tályt sújtja leginkább, s az előző évhez mért növekedés is a 25 év alattiaknál a legnagyobb. Az infláció mutatója Francia­­országban 2,4 százalékos volt, mely meghaladta mind az EU 1,8 százalékos, mind az eurózóna 2,0 százalékos átlagát. A magyar gazdaság franciaor­szági megítélése kifejezetten jó. A gazdasági körök elismerik a nemzetközi összehasonlításban 1996 óta jónak ítélt makrogaz­dasági eredményeket. A francia szaksajtó gazdasági szempontból rendszerint az egyik legfelkészül­tebb országként említi Magyaror­szágot. A 2002-es és 2003-as ha­zai államháztartási deficit magas szintjét kritikusan fogadták, de ez a probléma a francia gazdaságtól nem idegen. A francia gazdasági körök nemzetközi tevékenységé­ben - mind a külkereskedelem­ben, mind pedig a beruházások tekintetében - meghatározó sze­reppel bír a Francia Külkereske­delmi Hitelbiztosító hitelminősí­tése, amelyet a 2003-as év telje­sítménye alapján januárban hoz­tak nyilvánosságra. Magyaror­szág az előző évek gyakorlatához hasonlóan A2-es minősítést ka­pott (ami a második legjobb a hétfokozatú rendszerben), és ,jó kockázat” megjelölést érdemelt ki középtávon. Franciaország második legfon­tosabb partnere a csatlakozó or­szágok között Lengyelországot követve, Csehországot viszont megelőzve Magyarország. Fran­ciaország (Németország, Ausztria és Olaszország után) továbbra is a negyedik legfontosabb külke­reskedelmi partnerünk mind az export, mind az import vonatko­zásában. A termékforgalom évek óta kialakult struktúrája gyakor­latilag változatlan: a legnagyobb forgalmat mindkét oldalon a gé­pek, gépi berendezések teszik ki, melyeket a feldolgozóipari ter­mékek követnek. Míg 2001-ben és 2002-ben is első helyen szere­pelt, idén harmadik helyre szorult vissza a rádiótelefon, a távíró, a műsoradó készülék és a kamera, az exportunk értéke 2001 óta év­ről évre 80 ezer euróval csökken. A leglátványosabb növekedést a videók és alkatrészeik, valamint a lemezjátszók, magnetofonok és azok alkatrészei mutatták, kéthar­madára esett vissza ugyanakkor a fényképezőgépek, villanókörték kivitele. A vegyipari cikkek, a jár­művek és részegységeik importja továbbra is jelentős, a kiszerelt gyógyszerek behozatala pedig csaknem ötödével nőtt elsősor­ban a centrifuga, a rádiótelefon és a kamera rovására. Muhari Judit 2003 végén lejárt az M5-ös autópálya továbbépítésének opciós lehetősége a francia Bouygues által vezetett konzorcium számára. Az autópálya eddigi kész szakaszának kezelési jogát a magyar állam megvásárolta a francia cégtől, és a meg­állapodás értelmében az autópálya továbbépítésének lehetőségét megkapta a konzorcium Fotó: népszava-archív Az export-import alakulása a két ország között (millió euró) Kivitel (magyar export 2001 2002 2003 2004. ill. Franciaországba) 2027,0 2068,8 2199,2 573,1 Behozatal 1759,7 1921,9 2030,4 489,7 Egyenleg 267,3 146,9 168,8 83,4 Forrás: Külügyminisztérium NEM MINKET VÁLASZTOTT A PEUGEOT A francia gépkocsialkatrész-gyártók magyarországi jelenléte is je­lentős. Tovább tart a hipermarketláncok terjeszkedése is, amelyek 2000 és 2003 között a leglátványosabb növekedést mutatták a be­ruházás és az árbevétel tekintetében egyaránt. Az év legnagyobb csalódása a Peugeot januári döntésének bejelentése volt. A cég a szlovákiai Nagyszombaton valósítja meg a mintegy 700 millió euró értékű, 2006-tól 300 ezer darab kisautó-gyártási kapacitású beru­házását, pedig Tatabánya sok tekintetben erősebb pozícióból in­dult, ennek ellenére nem sikerült megszereznie a beruházást. RENAULT Laguna Ha Ön az élet minden területén maximalista, akkor a Laguna Monaco limitált széria tökéletesen illik majd az egyéniségéhez. Elegáns megjelenése különleges belső érté­kekkel és kifogástalan kényelemmel párosul: a velúr-bőr üléshuzat, a fedélzeti számítógép, a sebesség­­szabályozó­ és korlátozó, illetve a parkolást segítő berendezés, a fűthető ülések és a xenon fény­szórók csak ízelítőt jelentenek mindabból, amit a Laguna Monaco kínál. Ezenkívül nagyteljesítményű dCi motorok széles választéka garantálja a kimagasló vezetési élményt kategóriájának legbizton­ságosabb autójában. «twwaenaidUiu A TELJESSÉG IGÉNYÉVEL Laguna Monaco limitált széria 6 490 000 Ft-tól Renault Laguna. Stílus, érzékkel. NÉPSZAVA Szeretik a fővárost a befektetők A Magyarországon jelen lévő francia leányvállalatok egysze­rűbben vizsgálhatók, mint a fran­cia érdekeltségű vállalkozások, mert azok pénzügyi és ügyviteli információi nehezen hozzáfér­hetők. Ezek alapján 2000-ben a francia leányvállalatok (az anya­­vállalat Franciaországban talál­ható) száma 247-re emelkedett, amelyek 41 gazdasági ágazatban voltak jelen az országban a létező 58 közül. A vállalatok többsége a tanácsadási ágazatban jött létre. Ez az ágazat négy alcsoportra osztható: tanácsadás/szakértői véleményezés/humán erőforrás, képzés, építészet és reklám. Néhány francia nagyvállalat részben vagy teljes egészében ki­vonta tőkéjét a magyar piacról 2002—2003 folyamán: az EdF el­adta az ÉDÁSZ-ban lévő üzletré­szét az E.O.N-nak (német), a Béghin Say magyarországi cu­korgyárait a Nordzucker (német) vásárolta fel, az AXA Biztosító üzletrésze egy osztrák biztosító tulajdonába kerül, az amerikai AIG pedig felvásárolta 2003-ban a Vivendi Telecom Hungary Rt.-t. Ezek a tőkekivonások és üzlet­részátadások nyugtalanítónak tűn­hetnek, de a helyzet ennél árnyal­tabb. Először is a tőkekivonás okai nem a magyar gazdaságban keresendők - a valódi okok tulaj­donosok közötti nézeteltérések, az anyavállalat pénzügyi nehéz­ségei voltak -, és a kivonult fran­cia beruházók helyére újabb be­fektetők érkeznek vagy a jelenlé­vők csoportosítják át tőkéjüket. A francia beruházások Ma­gyarország valamennyi régiójá­ban jelen vannak, ennek ellenére, a beruházások leginkább Buda­pestre és környékére koncentrá­lódnak: a francia leányvállalatok­tól származik az üzleti forgalom 77 százaléka, a leányvállalatok alkalmazottainak 72 százaléka dolgozik itt, a törzstőke 73 szá­zalékát Közép-Magyarországra települt vállalkozások adják. A francia érdekeltségű vállalatok üzleti forgalmuk 95,2 százalé­kát Közép-Magyarországon, Dél- Magyarországon és a Dunántúlon bonyolítják le. M. J. A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi szolgáltatásai magyar cégek számára CÍMLISTA - A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évkönyve - Címlista: megrendelés alapján összeállítják a megadott termék gyártóinak - exportőreinek, import­őrjeinek -, illetve a szolgáltatók lis­táját, amely tartalmazza a vonatko­zó cégek koordinátáit (cím, tel, fax, e-mail, honlap), vezetőik nevét, a kapcsolattartó személy nevét, be­osztását, a kommunikáció nyelvét, az alapítás évét, az alkalmazottak számát, a törzstőkét, a pénzügyi for­galmat és a tevékenységet. Az alap­ár maximum 25 címet tartalmaz. KERESKEDELMI INFORMÁCIÓK - Kereskedelmi információk: meg­rendelés alapján részletes felvilágo­sítást nyújtanak a két ország közöt­ti kereskedelmi forgalomban a kért termék és/vagy szolgáltatáskörre vonatkozó általános vagy egy-egy témakörre szűkített szabályozásáról. TANULMÁNYOK - Mint piactanulmány: 4-8 oldalas tanulmány egy adott szektorról, nagy vonalakban bemutatva az or­szág gazdaságában elfoglalt helyét, legfőbb jellemzőit, meghatározó szereplőit statisztikai adatokkal alá­támasztva. -Termék-piac viszonyának elem­zése: 10-12 oldalas elemzés, amely tartalmaz minden szükséges infor­mációt egy adott termék vagy szol­gáltatás piaci lehetőségeiről. - Piackutatás, piactanulmány: megrendelés szerint mérik fel a francia piacot vagy a francia gaz­daság egy adott szektorát. A szol­gáltatás a megadott termék(ek) és/vagy szolgátatás(ok) piaci lehe­tőségeiről készített előzetes felmé­réstől a pontos statisztikai adatok­kal alátámasztott részletes tanul­mányig terjedhet (amely többek között már a célzott szektor fejlő­désének adatait, a gazdaságban va­ló működését, a ráható erőket, az összetevőket és azok szerepét, az érvényben lévő szabályokat, fejlő­désének várható perspektíváit is tartalmazza). KAPCSOLATTEREMTÉS - Partnerkeresés: a megrendelés­ben szereplő, közösen kialakított követelményrendszer alapján fel­kutatják a termékeiknek, szolgálta­tásaiknak és üzleti céljaiknak meg­felelő potenciális partnereket. Fel­használják a francia kereskedelmi és iparkamarákkal fennálló szak­mai kapcsolatrendszerünket, illetve a rendelkezésünkre álló egyéb for­rásokat, majd személyes kapcsolat­­felvétel útján választjuk ki előzete­sen az együttműködésre alkalmas és arra kész vállalatokat EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK - Tolmácsolás -Tárgyalóterem bérbe adása - Fordítás - Jogi segítségnyújtás Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara H-1056 Budapest, Váci utca 51. Tel: <36-1)317-8268; 267-0574 Fax : (36-1) 338-4174; 266-2987 E-mail: ccifh@euroweb.hu Honlap: www.ccifh.hu

Next