Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)

2004-06-01 / 126. szám

Az ellenzéki párt több szólamban szólal meg, Orbán voksolásra buzdít, Kövér főleg ijesztget Kampányfinisben változatlan a Fidesz Bár a Fidesz továbbra is vezeti a pártok népszerűségi rangsorát, a párt elnöke a hét végén szavazásra buzdította híveit. A Fidesz vélhetően tudatosan több hangon szólal meg a kampányban, politikusai más-más szavazóbázist céloznak meg üzene­teikkel. Orbán már ez év elejétől kö­zép felé nyitott, amiben leginkább Schmitt Pál segíti őt. A Fidesz radi­kálisabb, EU-szkeptikus jobboldali szavazóit pedig Kövér László ijeszt­geti a rájuk váró nehézségekkel. Szavazási részvételre buzdította a Fi­desz szavazóit a párt elnöke a hét vé­gén. „Minél több embernek kell részt vennie a június 13-i európai parlamen­ti (EP) választásokon ahhoz, hogy a dolgok menetén változtatni lehessen” - mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnö­ke az iraki helyzetet is kampánycélok­ra használta fel, mondván, „mi Brüsz­­szel érintésével a jobb élet felé akar­tunk menni, és most mégis Bagdadban találjuk magunkat, a háború oldalán”. Korábban Orbán maga kérte, hogy a pártok ne használják az iraki helyzetet kampányolásra. A nagyobbik ellenzéki párt vélhető­en tudatosan több hangon szólal meg a kampányban, politikusai más-más sza­vazóbázist céloznak meg üzeneteikkel. Orbán már ez év elejétől középre nyi­tott, a nemzeti petícióval pedig egyér­telműen baloldali követeléseket fogal­maztak meg. A párt, amelynek listáján helyet kaptak a partnerszervezetek is, elsősorban belpolitikai, így gazdasági kérdésekkel korteskedik. Erre jó a „nemzeti petíció” is; a „munka, otthon, biztonság” szlogennel fémjelzett alá­írásgyűjtés nem titkolt célja a jobbol­dali szimpatizánsok személyes adatai­nak - lakcím, elérhetőség, egyebek - begyűjtése. A petíció így azon túl, hogy folyamatosan az utcán tartja a politikát, alkalmas a Fidesz-szavazók mozgósítására is. Orbán párttársai közül Schmitt Pál mérsékeltebb hangot üt meg. A Fidesz listavezetője - szavai szerint - egyfaj­ta „vizsgának” tekinti az EP-válasz­­tást, amelynek eredménye megmutat­ja, hogy a szervezet az elmúlt két év­ben „sebeit nyalogatta vagy képes volt megújulni”. Schmitt többször kifejtet­te, a választás tétje nem belpolitikai, hanem az, hogy ki fogja a következő években­­Magyarországot képviselni az EP-ben. Hasonlóan fogalmazott Tölgyessy Péter is a múlt héten, ami­kor az EP-választás tét nélküliségéről és a két nagy párt várhatóan szoros eredményéről beszélt. Azt mondta: „Bizonyos értelemben arról szól a po­litika, visszajön-e Orbán miniszterel­nöknek.” A fideszes képviselő szerint a másik oldal esetleges súlyos EP-vá­­lasztási veresége esetén „nem lehet ki­zárni a váltást”. „Ugyanakkor meg azt hiszem, hogy nem lesz súlyos veresé­ge az MSZP-nek” - tette hozzá. Töl­gyessy szerint „az EP-választást eleve nehéz elveszíteni”, mert a feltételek miatt - tisztán listás választás, várha­tóan alacsony részvétel - megtippel­hető a szoros eredmény. Utalt arra is, hogy „az MSZP már túl van a mély­ponton”, az említett feltételrendszer pedig kedvező számukra, „hiszen a szocialisták 1994 óta még mindig megnyerték a választások listás ré­szét”. A mérsékeltek mellett ugyanakkor Kövér László radikálisabb hangot üt meg, nyíltan rombolással vádolva a kormányt. A Fidesz választmányi el­nöke szerint Magyarországon az utób­bi két évben egy tudatos országrontó stratégiát hajtanak végre. Kövér úgy vélte, ha az EP-választáson három­négy mandátum­különbség alakul ki a két párt között a Fidesz javára, akkor elképzelhető, hogy az MSZP „kényte­len megválni a kormányzás terhétől, amivel szemlátomást most sem tud mit kezdeni”. „Ez a jelentősége június 13- nak, és talán ez segít azoknak a meggyőzésében is, akik egyébként az EU ellen vannak” - mondta Kövér László. Pünkösd hétfőn aztán Orbán Viktor is csatlakozott a riogatáshoz. Az Info­­rádió Aréna című műsorában kifejtet­te, a kormány jelentős megszorítások­ra készül, nyáron rejtetten vagy nyilvá­nosan módosítja a költségvetést is. A pártelnök szerint a kormány pénzt von el a minisztériumoktól, az egészség­ügytől és az oktatástól. Úgy vélte, a gazdaságban rossz folyamatok zajla­nak, a kormány olyan döntéseket hoz, amelyekre nem kapott felhatalmazást a választóktól. Hozzátette, akik a meg­szorítások ellen vannak, azoknak kell a Fideszre voksolniuk. S. Z. A Vörösmarty téren a Fidelitas olyan plakátokból rendezett kiállítást, amelyek szerintük arról tanúskodnak, hogy a kormány nem váltot­ta be ígéreteit. Szijjártó Péter képviselő azt mondta, Magyarország a beváltatlan ígéretek országa Fotó: Isza Ferenc Csökkentenék az adminisztratív terheket Az idei deregulációs program része­ként fel kell mérniük a tárcáknak, ho­gyan lehetne csökkenteni a lakos­ságra és a vállalkozókra háruló admi­nisztratív terheket. Az előterjesztés hamarosan a kormány elé kerül. A felesleges állami beavatkozás meg­szüntetése, a lakossági ügyintézés egy­szerűsítése és a vállalkozások verseny­­képességének fokozása érdekében csökkenteni kell a jogalkotással előírt adminisztratív terheket - egyebek mel­lett ezt célozza az idei deregulációs programról szóló kormány-előterjesz­tés. Ennek megvalósításához első lé­pésként azt kell tisztázni, milyen admi­nisztrációs terhek is hárulnak ma a la­kosságra és a vállalkozásokra. Az elő­terjesztés szerint a jövőben minden módosítandó jogszabályt abból a szempontból is meg kell majd vizsgál­ni, hogyan lehet csökkenteni a bejelen­tésekkel, ellenőrzésekkel, kérelmek­kel, engedélyezésekkel és más kötele­zettségekkel kapcsolatos hivatali ügy­intézést, iratbeszerzést. Az idei deregu­lációs folyamatban a minisztériumok­nak fel kell mérniük azt is, hogy most milyen jogszabályok alkalmazása okoz problémát és hogy miképpen le­het egyszerűsíteni a túl bonyolult, ne­hezen értelmezhető szabályokat. Az állam azonban nem csak az appa­rátus véleményére kíváncsi, így az érintetteket is megkérdezik: egy kérdő­íves kutatásban a lakosság, illetve a vállalkozások számolnak majd be ad­minisztrációs terheikről, és arról, hogy ezek mekkora költséggel járnak. Az eredmények alapján derül majd ki, hogy mely eljárások feleslegesek, illet­ve a többit hogyan lehet egyszerűsíteni. A hamarosan a kormány elé kerülő javaslat előírja emellett a felhatalma­zás nélkül maradt normaszövegek ha­tályon kívül helyezését is. A miniszté­riumok részvételével összeállított lista szerint mintegy 2000 kormány- és mi­nisztertanácsi rendelet „veszti érvé­nyét”. Népszava-információ NÉPSZAVA 2004. JÚNIUS 1., KEDD BELFÖLD Elnökök szópárbaja a közrádióban Túllépte a hatáskörét a Magyar Rádió Közalapítvány törvényes (gazdasági) működésén őrködő Ellenőrző Testület (ET), amikor úgy határozott: a közala­pítvány kuratóriumi elnöke megsértet­te a médiatörvényt - írta Gellért Kis Gábor, a kuratórium feje az ET elnöké­nek. A Mészáros László által vezetett testület Kondor Katalin levele nyomán hozott határozatot Gellért Kis „viselt dolgairól”. A Magyar Rádió (MR) el­nöke arról számolt be az ET-nek, hogy a kuratórium első embere felkérte az intézmény jogtanácsosát egy úgyneve­zett Javadalmazási Szabályzat elkészí­tésére, illetve szóvá tette, hogy Gellért Kis betelefonált a Vasárnapi Újság egyik áprilisi adásába és kollégái sze­rint kioktató hangon bírálta a műsort és készítőit. Kondor azt is nehezményez­te, hogy Gellért Kis a Krónika szer­kesztőségét is felhívta és kifogásokat fogalmazott meg a stáb munkájával kapcsolatban. A médiatörvény szerint viszont - mutatott rá az ÉT - a kurató­rium elnöke nem adhat feladatokat az MR munkatársainak, nem szólhat bele a műsorkészítésbe, a szerkesztőségek munkájába. Az ÉT elnökének küldött levelében Gellért Kis kiemelte: a Közalapítvány tavaly november óta mulasztásos tör­vénysértésben leledzik, miután nem tett eleget az üvegzsebtörvény előírá­sának, és nem készítette el például - az rt. jogtanácsosának segítségével - a Ja­vadalmazási Szabályzatot és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat. Holott erre, amint ezt a cégbíróság is megerő­sítette -,mindenképp szükség van, ezért volt kénytelen ő lépni az ügyben. (Kondor - értesülésünk szerint - szin­tén azt mondta beosztottjának: teljesít­se Gellért Kis kérését.) Ami a Vasárnapi Újság esetét illeti - írta a kuratóriumi elnök Mészárosnak -, április 18-án reggel Lovas István szokásos jegyzetében azt vetette fel, hogy vajon a rádiókuratórium MSZP által jelölt elnöke mely törvényre ala­pozva mond bírálatot műsorokról. Gel­lért - levelének tanúsága szerint - azért volt kénytelen felhívni a szerkesztők mert az nem tájékozódott a kérdésben és nem kereste meg őt. Egy szerkesztő­nek - vélte Gellért Kis­­ kötelessége, hogy ismerje a médiatörvényt. Kondor azonban - sajnálkozott a kuratóriumi elnök - nem a nyilvánvaló szakmai hi­bát vétő beosztottját számoltatja el, ha­nem saját munkáltatójának a szakmai hiba miatt sérelmet szenvedett vezető­jét panaszolja be. Népszava-információ Homályosítás a Kósa-ügyben Debrecen fideszes polgármestere bizonyos kérdéseket megkerült legutóbbi televíziós interjújában. Kósa Lajos többszöri rákérdezésre sem válaszolt arra, hogy folyik-e olyan vizsgálat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrkapi­tányságon, amely őt is érintené. Korábban már homályosan fogalmazott a De­xium Kft. vitatott megbízásával előtérbe került ingatlaneladása kapcsán is. A Magyar Televízió szombat reggeli műsorában a debreceni polgármester beszélt a lapunk által kirobbantott bot­rányokról, így a Dexium Kft. vitatott megbízásával kapcsolatban előtérbe került ingatlaneladásáról is. Utóbbi alapja Kósa egyik debreceni háza volt a Dóczi utcában. Mint azt lapunk már megírta, később az a vállalkozás (De­xium Kft) kapott meg vitatott körül­mények között egymilliárdos beruhá­zást a várostól, amelynek egyik alapí­tója volt Kósa házának megvásárlója. A városvezető ezzel kapcsolatban szó szerint így fogalmazott: „Nekem volt egy házam, azt elcseréltem egy pesti társasházi lakásra, mert időközben Debrecen él, tehát eladtam, mert Deb­recenben vettem egy másik házat, fel­vettem a lakásvásárláshoz felvehető kölcsönt, és ez történt. De amit a Nép­szava ír, hogy, de az a villa az nem az enyém. Tehát én nem ott laktam, az én lakcímem nem az.” A cívis város vezetője egyúttal kije­lentette azt is, hogy az az ingatlan (Dóczi utca 6.), amelyre lapunk hivat­kozott, nem az övé, hanem a szom­szédjáé. Mint állítja: ő a Dóczi utca 6/A alatt lakott. Kosához a napokban nyílt levelet intéztek, s ebben a tisztán látás végett házainak számát és értékét, illetve a felesége nevén lévő ingatlano­kat kérték rajta számon. Kosa azt üzente az őt kérdezőknek, hogy a par­lament honlapján megtekinthetik nyil­vános vagyonbevallását. Az Ország­­gyűlés portálján azonban nem tölthető le egyetlen vagyonnyilatkozat sem, az kutatásaink alapján az interneten jelen­leg nem, csak a Parlament illetékes irodájában férhető hozzá. Kósa tavaly év elején beadott nyilatkozatában egyébként már szerepel az a harminc­milliós hitel, amelyet interjújában most némileg a Dóczi utcai ingatlannal is összekapcsolt. A 2003. februári be­vallásában egyébként még szerepel a Dóczi utcai 120 négyzetméteres, a Ka­dosa utcai 300 négyzetméteres és a mindössze 28 négyzetméteres budake­szi hétvégi háza mellett egy 25 négy­zetméteres gazdasági épület is szintén Budakeszin, valamint egy 147 négy­zetméteres „saját használatú út” is. Mint azt lapunk megírta, Debrecen vagyonkezelő holdingjának tucatnyi beruházását vizsgálják. A nyomozást az év elején az ügyészség döntése alapján „elfogultság” miatt a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főka­pitányság vette át. Kósa Lajost az in­terjúban kétszer is megkérdezték arról, hogy személye milyen kapcsolatban van a szabolcsi vizsgálatokkal, ám ő egyszer sem válaszolt konkrétan. Elő­ször a szabolcsi helyett a Hajdú-Bihar megyei rendőrség vezetőjének levelét idézte, majd az újbóli kérdésre inkább az APEH, a Kehi és a VPOP „süte­ménnyel várt” revizorairól beszélt. Népszava-információ A hősökre emlékeztek Nagy szükség van a múlt tisztességes és becsü­letes feldolgozására és vállalására - hangoztatta a magyar hősök emléknapja alkalmából tartott ünnepségen Lamperth Mónika. A belügyminisz­ter (képünkön ő koszorúz) hozzátette: a múltat jelentik mindazon a hősök, akik a legnagyobb kincset, életüket áldozták az államiságért, a tör­ténelmi fejlődésért, a demokratikus Magyaror­szágért. Kiemelte: a hősök közé tartozik nagyon sok egyszerű, mindennapi ember is, akikről szin­tén nem szabad megfeledkezni. A Hősök terén lévő emlékműnél koszorút helyezett el Mádl Fe­renc államfő, valamint a parlamenti pártok, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a fővárosi önkormányzat képviselői. (MTI) Újabb vita a petícióról Országos körútra viszik a Fidesz nemzeti petí­cióját hirdető óriásplakátot, miután Orbán Viktor nemrég bejelentette: folytatják az aláírásgyűjtést. A Fidesz elnöke egy vasárnapi rádióműsorban úgy foglalt állást: ha az EP-választáson a Fidesz kap többségi bizalmat, azt úgy kell tekinteni, mint a Fidesz nemzeti petíciója melletti állásfog­lalást. Orbán Viktor hozzátette: a választás és a petíció együtt fogja kiadni a népakaratot. Zusch­lag János minderre úgy reagált: a Fidesz kam­pánytémává silányított petíciója mára nem több, mint gumicsont. A szocialista politikus szerint tévedés egymással összekapcsolni a Fidesz petí­cióját és az EP-választást. (MTI) Hazatért Irakból 81 katona Visszaérkezett a taszári bázisra a Magyar Hon­védség Szállító Zászlóalj második váltása. Sram­­kó Mátyás parancsnok úgy fogalmazott: ez ve­szélyes misszió volt, amit tisztességgel és becsü­lettel végrehajtottak. Közölte, ezzel befejeződött a missziót kezdő 300 katona teljes cseréje. Em­lékeztetett arra, hogy az első lépcsőben 220 ka­tona jött haza, most pedig az induló csapat mara­dék 81 tagja érkezett meg, ők három hónappal maradtak tovább a többieknél. A magyar csapat jelenleg Irakban tartózkodó tagjai teszik a dolgu­kat - fűzte hozzá az alezredes. (MTI) MDNP-MDF: szövetségben Egyhangúlag megerősítette a Magyar Demokra­ta Néppárt (MDNP) XII. tisztújító országos kül­döttgyűlése az európai parlamenti választás sike­re érdekében az MDF-fel megkötött szövetségét - közölte Zsigmond Attila. A párt szóvivője sze­rint a választási szövetséggel új politikai erő jött létre a jobboldalon. Hozzátette: elfogadhatatlan­nak tartják az országot két pártra osztó törekvé­seket, mert ezek szerintük kockára teszik a jobb­közép választási, kormányzati esélyeit. Az MDNP a jövőt a Dávid Ibolya vezette új politi­kai erőben látja, így az ő támogatására szólított fel. (MTI) Európai segítség a bíróságoknak A magyar bíróságok­nak aktívan be kell kapcsolódniuk az uni­ós igazságügyi együttműködésbe­jelentette ki Lomnici Zoltán (képünkön), miután Helsinkiben részt vett az uniós legfelsőbb bírósági elnökök tanácskozásán. A főbíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény az EU-csatlako­zás előnyös vagy hátrányos voltát a közintézmé­nyek működésén is leméri. Kifejtette: az uniós főbírák testülete hatékony segítséget nyújthat a magyar bíróságoknak a közösségi jog alkalma­zása terén. (MTI) 3 EP-választás: érvek és helyek Magyarországnak előnyösebb, ha az Európai Parlamentben a magyar képviselők többsége ugyanabban hisz, mint a kormány itthon - véle­kedett Kovács László. A pártelnök szerint az MSZP uniós politikája kiszámítható és egyértel­mű. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint vi­szont hamar bajba kerülne Magyarország, ha az Európai Parlament magyar képviselőinek több­sége ugyanabban hinne, mint itthon a kormány. Rogán Antal úgy vélte, a jelenlegi kabinet az ár­emelés és szószegés kormánya. Az SZDSZ saj­tótájékoztatóján Horn Gábor kampányfőnök is­mertette pártja európai parlamenti választási kampányának soros kérdését: „Ön milyen isko­lába járatná a gyermekét?”. A politikus szerint a liberális válasz így hangzott: „olyan gyermek­­központú iskolába, ahol használható tudást sze­rez”. (MTI)

Next