Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)
2004-06-01 / 126. szám
Az ellenzéki párt több szólamban szólal meg, Orbán voksolásra buzdít, Kövér főleg ijesztget Kampányfinisben változatlan a Fidesz Bár a Fidesz továbbra is vezeti a pártok népszerűségi rangsorát, a párt elnöke a hét végén szavazásra buzdította híveit. A Fidesz vélhetően tudatosan több hangon szólal meg a kampányban, politikusai más-más szavazóbázist céloznak meg üzeneteikkel. Orbán már ez év elejétől közép felé nyitott, amiben leginkább Schmitt Pál segíti őt. A Fidesz radikálisabb, EU-szkeptikus jobboldali szavazóit pedig Kövér László ijesztgeti a rájuk váró nehézségekkel. Szavazási részvételre buzdította a Fidesz szavazóit a párt elnöke a hét végén. „Minél több embernek kell részt vennie a június 13-i európai parlamenti (EP) választásokon ahhoz, hogy a dolgok menetén változtatni lehessen” - mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke az iraki helyzetet is kampánycélokra használta fel, mondván, „mi Brüszszel érintésével a jobb élet felé akartunk menni, és most mégis Bagdadban találjuk magunkat, a háború oldalán”. Korábban Orbán maga kérte, hogy a pártok ne használják az iraki helyzetet kampányolásra. A nagyobbik ellenzéki párt vélhetően tudatosan több hangon szólal meg a kampányban, politikusai más-más szavazóbázist céloznak meg üzeneteikkel. Orbán már ez év elejétől középre nyitott, a nemzeti petícióval pedig egyértelműen baloldali követeléseket fogalmaztak meg. A párt, amelynek listáján helyet kaptak a partnerszervezetek is, elsősorban belpolitikai, így gazdasági kérdésekkel korteskedik. Erre jó a „nemzeti petíció” is; a „munka, otthon, biztonság” szlogennel fémjelzett aláírásgyűjtés nem titkolt célja a jobboldali szimpatizánsok személyes adatainak - lakcím, elérhetőség, egyebek - begyűjtése. A petíció így azon túl, hogy folyamatosan az utcán tartja a politikát, alkalmas a Fidesz-szavazók mozgósítására is. Orbán párttársai közül Schmitt Pál mérsékeltebb hangot üt meg. A Fidesz listavezetője - szavai szerint - egyfajta „vizsgának” tekinti az EP-választást, amelynek eredménye megmutatja, hogy a szervezet az elmúlt két évben „sebeit nyalogatta vagy képes volt megújulni”. Schmitt többször kifejtette, a választás tétje nem belpolitikai, hanem az, hogy ki fogja a következő évekbenMagyarországot képviselni az EP-ben. Hasonlóan fogalmazott Tölgyessy Péter is a múlt héten, amikor az EP-választás tét nélküliségéről és a két nagy párt várhatóan szoros eredményéről beszélt. Azt mondta: „Bizonyos értelemben arról szól a politika, visszajön-e Orbán miniszterelnöknek.” A fideszes képviselő szerint a másik oldal esetleges súlyos EP-választási veresége esetén „nem lehet kizárni a váltást”. „Ugyanakkor meg azt hiszem, hogy nem lesz súlyos veresége az MSZP-nek” - tette hozzá. Tölgyessy szerint „az EP-választást eleve nehéz elveszíteni”, mert a feltételek miatt - tisztán listás választás, várhatóan alacsony részvétel - megtippelhető a szoros eredmény. Utalt arra is, hogy „az MSZP már túl van a mélyponton”, az említett feltételrendszer pedig kedvező számukra, „hiszen a szocialisták 1994 óta még mindig megnyerték a választások listás részét”. A mérsékeltek mellett ugyanakkor Kövér László radikálisabb hangot üt meg, nyíltan rombolással vádolva a kormányt. A Fidesz választmányi elnöke szerint Magyarországon az utóbbi két évben egy tudatos országrontó stratégiát hajtanak végre. Kövér úgy vélte, ha az EP-választáson háromnégy mandátumkülönbség alakul ki a két párt között a Fidesz javára, akkor elképzelhető, hogy az MSZP „kénytelen megválni a kormányzás terhétől, amivel szemlátomást most sem tud mit kezdeni”. „Ez a jelentősége június 13- nak, és talán ez segít azoknak a meggyőzésében is, akik egyébként az EU ellen vannak” - mondta Kövér László. Pünkösd hétfőn aztán Orbán Viktor is csatlakozott a riogatáshoz. Az Inforádió Aréna című műsorában kifejtette, a kormány jelentős megszorításokra készül, nyáron rejtetten vagy nyilvánosan módosítja a költségvetést is. A pártelnök szerint a kormány pénzt von el a minisztériumoktól, az egészségügytől és az oktatástól. Úgy vélte, a gazdaságban rossz folyamatok zajlanak, a kormány olyan döntéseket hoz, amelyekre nem kapott felhatalmazást a választóktól. Hozzátette, akik a megszorítások ellen vannak, azoknak kell a Fideszre voksolniuk. S. Z. A Vörösmarty téren a Fidelitas olyan plakátokból rendezett kiállítást, amelyek szerintük arról tanúskodnak, hogy a kormány nem váltotta be ígéreteit. Szijjártó Péter képviselő azt mondta, Magyarország a beváltatlan ígéretek országa Fotó: Isza Ferenc Csökkentenék az adminisztratív terheket Az idei deregulációs program részeként fel kell mérniük a tárcáknak, hogyan lehetne csökkenteni a lakosságra és a vállalkozókra háruló adminisztratív terheket. Az előterjesztés hamarosan a kormány elé kerül. A felesleges állami beavatkozás megszüntetése, a lakossági ügyintézés egyszerűsítése és a vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében csökkenteni kell a jogalkotással előírt adminisztratív terheket - egyebek mellett ezt célozza az idei deregulációs programról szóló kormány-előterjesztés. Ennek megvalósításához első lépésként azt kell tisztázni, milyen adminisztrációs terhek is hárulnak ma a lakosságra és a vállalkozásokra. Az előterjesztés szerint a jövőben minden módosítandó jogszabályt abból a szempontból is meg kell majd vizsgálni, hogyan lehet csökkenteni a bejelentésekkel, ellenőrzésekkel, kérelmekkel, engedélyezésekkel és más kötelezettségekkel kapcsolatos hivatali ügyintézést, iratbeszerzést. Az idei deregulációs folyamatban a minisztériumoknak fel kell mérniük azt is, hogy most milyen jogszabályok alkalmazása okoz problémát és hogy miképpen lehet egyszerűsíteni a túl bonyolult, nehezen értelmezhető szabályokat. Az állam azonban nem csak az apparátus véleményére kíváncsi, így az érintetteket is megkérdezik: egy kérdőíves kutatásban a lakosság, illetve a vállalkozások számolnak majd be adminisztrációs terheikről, és arról, hogy ezek mekkora költséggel járnak. Az eredmények alapján derül majd ki, hogy mely eljárások feleslegesek, illetve a többit hogyan lehet egyszerűsíteni. A hamarosan a kormány elé kerülő javaslat előírja emellett a felhatalmazás nélkül maradt normaszövegek hatályon kívül helyezését is. A minisztériumok részvételével összeállított lista szerint mintegy 2000 kormány- és minisztertanácsi rendelet „veszti érvényét”. Népszava-információ NÉPSZAVA 2004. JÚNIUS 1., KEDD BELFÖLD Elnökök szópárbaja a közrádióban Túllépte a hatáskörét a Magyar Rádió Közalapítvány törvényes (gazdasági) működésén őrködő Ellenőrző Testület (ET), amikor úgy határozott: a közalapítvány kuratóriumi elnöke megsértette a médiatörvényt - írta Gellért Kis Gábor, a kuratórium feje az ET elnökének. A Mészáros László által vezetett testület Kondor Katalin levele nyomán hozott határozatot Gellért Kis „viselt dolgairól”. A Magyar Rádió (MR) elnöke arról számolt be az ET-nek, hogy a kuratórium első embere felkérte az intézmény jogtanácsosát egy úgynevezett Javadalmazási Szabályzat elkészítésére, illetve szóvá tette, hogy Gellért Kis betelefonált a Vasárnapi Újság egyik áprilisi adásába és kollégái szerint kioktató hangon bírálta a műsort és készítőit. Kondor azt is nehezményezte, hogy Gellért Kis a Krónika szerkesztőségét is felhívta és kifogásokat fogalmazott meg a stáb munkájával kapcsolatban. A médiatörvény szerint viszont - mutatott rá az ÉT - a kuratórium elnöke nem adhat feladatokat az MR munkatársainak, nem szólhat bele a műsorkészítésbe, a szerkesztőségek munkájába. Az ÉT elnökének küldött levelében Gellért Kis kiemelte: a Közalapítvány tavaly november óta mulasztásos törvénysértésben leledzik, miután nem tett eleget az üvegzsebtörvény előírásának, és nem készítette el például - az rt. jogtanácsosának segítségével - a Javadalmazási Szabályzatot és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat. Holott erre, amint ezt a cégbíróság is megerősítette -,mindenképp szükség van, ezért volt kénytelen ő lépni az ügyben. (Kondor - értesülésünk szerint - szintén azt mondta beosztottjának: teljesítse Gellért Kis kérését.) Ami a Vasárnapi Újság esetét illeti - írta a kuratóriumi elnök Mészárosnak -, április 18-án reggel Lovas István szokásos jegyzetében azt vetette fel, hogy vajon a rádiókuratórium MSZP által jelölt elnöke mely törvényre alapozva mond bírálatot műsorokról. Gellért - levelének tanúsága szerint - azért volt kénytelen felhívni a szerkesztők mert az nem tájékozódott a kérdésben és nem kereste meg őt. Egy szerkesztőnek - vélte Gellért Kis kötelessége, hogy ismerje a médiatörvényt. Kondor azonban - sajnálkozott a kuratóriumi elnök - nem a nyilvánvaló szakmai hibát vétő beosztottját számoltatja el, hanem saját munkáltatójának a szakmai hiba miatt sérelmet szenvedett vezetőjét panaszolja be. Népszava-információ Homályosítás a Kósa-ügyben Debrecen fideszes polgármestere bizonyos kérdéseket megkerült legutóbbi televíziós interjújában. Kósa Lajos többszöri rákérdezésre sem válaszolt arra, hogy folyik-e olyan vizsgálat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrkapitányságon, amely őt is érintené. Korábban már homályosan fogalmazott a Dexium Kft. vitatott megbízásával előtérbe került ingatlaneladása kapcsán is. A Magyar Televízió szombat reggeli műsorában a debreceni polgármester beszélt a lapunk által kirobbantott botrányokról, így a Dexium Kft. vitatott megbízásával kapcsolatban előtérbe került ingatlaneladásáról is. Utóbbi alapja Kósa egyik debreceni háza volt a Dóczi utcában. Mint azt lapunk már megírta, később az a vállalkozás (Dexium Kft) kapott meg vitatott körülmények között egymilliárdos beruházást a várostól, amelynek egyik alapítója volt Kósa házának megvásárlója. A városvezető ezzel kapcsolatban szó szerint így fogalmazott: „Nekem volt egy házam, azt elcseréltem egy pesti társasházi lakásra, mert időközben Debrecen él, tehát eladtam, mert Debrecenben vettem egy másik házat, felvettem a lakásvásárláshoz felvehető kölcsönt, és ez történt. De amit a Népszava ír, hogy, de az a villa az nem az enyém. Tehát én nem ott laktam, az én lakcímem nem az.” A cívis város vezetője egyúttal kijelentette azt is, hogy az az ingatlan (Dóczi utca 6.), amelyre lapunk hivatkozott, nem az övé, hanem a szomszédjáé. Mint állítja: ő a Dóczi utca 6/A alatt lakott. Kosához a napokban nyílt levelet intéztek, s ebben a tisztán látás végett házainak számát és értékét, illetve a felesége nevén lévő ingatlanokat kérték rajta számon. Kosa azt üzente az őt kérdezőknek, hogy a parlament honlapján megtekinthetik nyilvános vagyonbevallását. Az Országgyűlés portálján azonban nem tölthető le egyetlen vagyonnyilatkozat sem, az kutatásaink alapján az interneten jelenleg nem, csak a Parlament illetékes irodájában férhető hozzá. Kósa tavaly év elején beadott nyilatkozatában egyébként már szerepel az a harmincmilliós hitel, amelyet interjújában most némileg a Dóczi utcai ingatlannal is összekapcsolt. A 2003. februári bevallásában egyébként még szerepel a Dóczi utcai 120 négyzetméteres, a Kadosa utcai 300 négyzetméteres és a mindössze 28 négyzetméteres budakeszi hétvégi háza mellett egy 25 négyzetméteres gazdasági épület is szintén Budakeszin, valamint egy 147 négyzetméteres „saját használatú út” is. Mint azt lapunk megírta, Debrecen vagyonkezelő holdingjának tucatnyi beruházását vizsgálják. A nyomozást az év elején az ügyészség döntése alapján „elfogultság” miatt a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vette át. Kósa Lajost az interjúban kétszer is megkérdezték arról, hogy személye milyen kapcsolatban van a szabolcsi vizsgálatokkal, ám ő egyszer sem válaszolt konkrétan. Először a szabolcsi helyett a Hajdú-Bihar megyei rendőrség vezetőjének levelét idézte, majd az újbóli kérdésre inkább az APEH, a Kehi és a VPOP „süteménnyel várt” revizorairól beszélt. Népszava-információ A hősökre emlékeztek Nagy szükség van a múlt tisztességes és becsületes feldolgozására és vállalására - hangoztatta a magyar hősök emléknapja alkalmából tartott ünnepségen Lamperth Mónika. A belügyminiszter (képünkön ő koszorúz) hozzátette: a múltat jelentik mindazon a hősök, akik a legnagyobb kincset, életüket áldozták az államiságért, a történelmi fejlődésért, a demokratikus Magyarországért. Kiemelte: a hősök közé tartozik nagyon sok egyszerű, mindennapi ember is, akikről szintén nem szabad megfeledkezni. A Hősök terén lévő emlékműnél koszorút helyezett el Mádl Ferenc államfő, valamint a parlamenti pártok, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a fővárosi önkormányzat képviselői. (MTI) Újabb vita a petícióról Országos körútra viszik a Fidesz nemzeti petícióját hirdető óriásplakátot, miután Orbán Viktor nemrég bejelentette: folytatják az aláírásgyűjtést. A Fidesz elnöke egy vasárnapi rádióműsorban úgy foglalt állást: ha az EP-választáson a Fidesz kap többségi bizalmat, azt úgy kell tekinteni, mint a Fidesz nemzeti petíciója melletti állásfoglalást. Orbán Viktor hozzátette: a választás és a petíció együtt fogja kiadni a népakaratot. Zuschlag János minderre úgy reagált: a Fidesz kampánytémává silányított petíciója mára nem több, mint gumicsont. A szocialista politikus szerint tévedés egymással összekapcsolni a Fidesz petícióját és az EP-választást. (MTI) Hazatért Irakból 81 katona Visszaérkezett a taszári bázisra a Magyar Honvédség Szállító Zászlóalj második váltása. Sramkó Mátyás parancsnok úgy fogalmazott: ez veszélyes misszió volt, amit tisztességgel és becsülettel végrehajtottak. Közölte, ezzel befejeződött a missziót kezdő 300 katona teljes cseréje. Emlékeztetett arra, hogy az első lépcsőben 220 katona jött haza, most pedig az induló csapat maradék 81 tagja érkezett meg, ők három hónappal maradtak tovább a többieknél. A magyar csapat jelenleg Irakban tartózkodó tagjai teszik a dolgukat - fűzte hozzá az alezredes. (MTI) MDNP-MDF: szövetségben Egyhangúlag megerősítette a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) XII. tisztújító országos küldöttgyűlése az európai parlamenti választás sikere érdekében az MDF-fel megkötött szövetségét - közölte Zsigmond Attila. A párt szóvivője szerint a választási szövetséggel új politikai erő jött létre a jobboldalon. Hozzátette: elfogadhatatlannak tartják az országot két pártra osztó törekvéseket, mert ezek szerintük kockára teszik a jobbközép választási, kormányzati esélyeit. Az MDNP a jövőt a Dávid Ibolya vezette új politikai erőben látja, így az ő támogatására szólított fel. (MTI) Európai segítség a bíróságoknak A magyar bíróságoknak aktívan be kell kapcsolódniuk az uniós igazságügyi együttműködésbejelentette ki Lomnici Zoltán (képünkön), miután Helsinkiben részt vett az uniós legfelsőbb bírósági elnökök tanácskozásán. A főbíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény az EU-csatlakozás előnyös vagy hátrányos voltát a közintézmények működésén is leméri. Kifejtette: az uniós főbírák testülete hatékony segítséget nyújthat a magyar bíróságoknak a közösségi jog alkalmazása terén. (MTI) 3 EP-választás: érvek és helyek Magyarországnak előnyösebb, ha az Európai Parlamentben a magyar képviselők többsége ugyanabban hisz, mint a kormány itthon - vélekedett Kovács László. A pártelnök szerint az MSZP uniós politikája kiszámítható és egyértelmű. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint viszont hamar bajba kerülne Magyarország, ha az Európai Parlament magyar képviselőinek többsége ugyanabban hinne, mint itthon a kormány. Rogán Antal úgy vélte, a jelenlegi kabinet az áremelés és szószegés kormánya. Az SZDSZ sajtótájékoztatóján Horn Gábor kampányfőnök ismertette pártja európai parlamenti választási kampányának soros kérdését: „Ön milyen iskolába járatná a gyermekét?”. A politikus szerint a liberális válasz így hangzott: „olyan gyermekközpontú iskolába, ahol használható tudást szerez”. (MTI)