Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)

2004-06-15 / 138. szám

8 Harry Potter megint az élen került az észak-amerikai filmek látogatottsági vetélkedőjében június első hetének rekordstart­ját követően. Nem végleges vasárnapi adatok szerint a Harry Potter-sorozat harmadik része - mintegy 29 millió eurónak megfelelő - 35, 1 millió dollár pénztári bevételt hozott a mozik­nak. Ezzel szemben a premierhez képest csak­nem kétharmadával csökkent a nézők száma. A második helyre - 24,6 millió dolláros összbe­vétellel - a „Riddick - Egy hadfi története” cí­mű sci-fi került. Szorosan a nyomában harma­dik lett a Shrek II. Négy héttel az amerikai be­mutató után a Shrek II. bevétele elérte a 354 millió dollárt, és ezzel a 9. helyre került a min­den idők legsikeresebb filmjeinek észak-ameri­kai listáján. (MTI) Gitárszerzemények Szőnyei György kollázsaiból és reliefjeiből nyílik kiállítás ma 18 órakor az Ernst Múze­um Dorottya Galériájában (Bp. V. Dorottya utca 8.)­. A tárlatot megnyitja Németh Gábor író. (Népszava) A Zene Ünnepe a Millenárison Ingyenes koncerttel ünnepük a zene világnap­ját június 21-én a Millenáris Parkban. Este 19 órakor a magyar Hiperkarma, 21 órakor pedig a francia Tetes Raides lép színpadra. A rendez­vény mottója a találkozások és a testvériség, s alapelvei a zenei műfajok sokszínűsége, az in­gyenesség és a rendezvények nonprofit jelle­ge. (Népszava) Bahget Iskander képei Bahget Is­kander fo­tóiból nyílik kiállítás csütörtökön 17 órakor az Erdei Fe­renc Műve­lődési Köz­pontban (Kecske­mét, Deák Ferenc tér 1.). A tárlatot megnyitja Buda Ferenc költő. (Népszava) Bahget S K A N D E R Csipkeremekek, ezüstkeretben A halasi csipke, az egyik legismertebb iparmű­vészeti hungaricum, június 17-én ismét felvonul­tatja legszebb darabjait, méghozzá ezüstbe fog­lalva. A budapesti Csók István Galériában nyílik egy hónapon keresztül nyitva tartó kiállítás a legszebb textíliákból Fürjes Dóra ötvös iparmű­vésszel közösen. A hagyományos, jól ismert ha­lasi motívumok mellett bemutatják a 102. éves születésnapját ünneplő csipkeverés legújabb megjelenési formáit is. A 102 éves halasi csipke újabb kiállítása nyílik a szentendrei Szamos Marcipán kávéházban július 9-én. A hangulatos kávéházban megrendezett bemutató augusztus közepéig látogatható. A hagyományos csipkéken kívül az ezüstkeretbe foglalt képeket és ékszere­ket itt is megtekinthetik az érdeklődők. (MTI) TOPLISTA (Film) Nézettségi adatok BUDAPEST 2004. június 3-9. Cím Nézőszám 1. Holnapután 49 926 2. Trója 22 293 3. A titkos ablak 12 077 4. Az 50 első randi 6 608 5. Maradok 6 422 6. 21 gramm 4 245 7. Van Helsing 3 983 8. Kill Bill 2. 2 612 9. Scooby Doo 2.­­ Szörnyek póráz nélkül 2 217 10. Barbárok a kapuk előtt 1 737 Top 10 összesen Budapest összesen 112 120 132 336 KULTÚRA 2004. JÚNIUS 15., KEDD NÉPSZAVA Női­ lapok készítésének műhelytitkait is tanítják a Bálint György Akadémián Sok a kommunikátor, kevés az újságíró A legrégebbi magyar újságíró-iskola, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának igazgatója Földes Anna szerint a magyar sajtóban a nö­vekedő bulvárosodás ellenére ma sem lehet megélni alapvető irodalmi és történelmi ismeretek nélkül. Leg­újabb könyvében, az Újságírás és iro­dalom címűben - melyet több helyütt tankönyvként is használnak - arról ír, hogyan termékenyítette meg egy­mást nemcsak élettapasztalatok dol­gában, de még műfaji szempontból is az irodalom és az újságírás. - Valaha a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének iskolája volt az egyetlen helyszíne az újságírásképzés­nek. Ma, amikor szinte minden egye­temnek van kommunikációs képzése, milyen szerepet tölt be az iskola az utánpótlás biztosításában?­­ Megalakulásakor, 1958-ban az egyetlen újságíró-iskola célja az akko­ri követelményeknek megfelelően, fő­ként az ideológiai-politikai képzés volt. A Bálint György Újságíró Akadé­mia fokozatosan professzionalizáló­­dott, és a rendszerváltás után, a képző intézmények versenyének erősödésé­vel pedig bevallottan elitképzésre vál­lalkozott. Bár ma is vannak középfokú kurzusaink, de egyre inkább a poszt­graduális jellegű képzés kerül túlsúly­ba. Ebben a kérdésben talán eretnek nézeteket vallok, de szerintem nem feltétlenül fontos négy-öt évig kom­munikációt tanulni. Ha valaki már ren­delkezik valamilyen értelmiségi szak­mával - legyen tanár, orvos, mérnök vagy akár balerina és van közlendője, meg persze némi tehetsége -, bősége­sen elegendő egy színvonalas, kétsze­meszteres szaktanfolyam keretében megismerkedni az újságírás alapvető fogásaival és normáival. Egyre nép­szerűbbek iskolánkban a 12-16 hetes speciális stúdiók is, ahol az érdeklődők például a tudományos és környezetvé­delmi, egészségügyi vagy épp a na­gyon népszerű női újságírással ismer­kedhetnek meg. Sokat várunk az indu­ló on­line tanfolyamtól és a magazin­újságírás tervezett műhelyétől is. Az ide jelentkezők számára is csak érett­ségit szabunk meg előképzettségként. - Említette, hogy középfokú tanfo­lyamaik is vannak. Lehet ma egy érett­ségivel boldogulni a pályán? - El lehet indulni. Természetesen az újságírói stúdiummal töltött két félév után is meg lehet, sőt célszerű is meg­szerezni a diplomát. Különösen jól jön az újságíró számára a jogi, szocioló­giai vagy akár a pszichológiai végzett­ség. Egyfelől Dunát lehet rekeszteni a sok kommunikációs végzettségű állás­keresővel, másfelől viszont bizonyos területeken hiány mutatkozik képzett újságírókból, ilyen például a közgaz­dasági szakújságíró. Egyik tekintélyes gazdasági hetilap például csak közgaz­dasági egyetemi végzettségű diákot fo­gad gyakorlatra tőlünk, s bizony nem mindig tudunk ilyent küldeni. Nem­csak az újságíró-hallgatóknak, de a té­véseknek, a fotóriporter-jelölteknek is biztosítjuk a négy-hat hetes szerkesz­tőségi gyakorlatot, s nem kevesen ké­sőbbi munkahelyüket találják meg az őket fogadó szerkesztőségekben. - Amikor az igényes lapoknak csök­ken az olvasottságuk, szükség van-e magas szintű újságírói tudásra? - A képzésben arra kell törekedni, hogy az újságíró mindenhol meg tud­jon felelni. A magyar sajtóban - bár kétségtelen, hogy növekszik a bulvár­lapok példány­száma - hál’ Istennek ma sem lehet megélni alapvető irodal­mi és történelmi ismeretek nélkül. Ezért az újságíró-iskolák közül egyet­lenként XX. századi magyar irodalmat és történelmet is oktatunk, mert a gya­korlat sajnos azt mutatja, hogy ki lehet kerülni elit gimnáziumból is úgy, hogy valaki nem hallotta Déry Tibor nevét. - Bizonyára nem véletlenül válasz­totta könyvének az Irodalom és újság­írás címet. Hogyan találkozik a kettő? - Személyes életemben nagyon egy­szerűen. Újságíróként elsősorban kriti­kusnak vallom magam és az Irodalmi Újság szerkesztőségében váltam iga­zán újságíróvá. Erről a lapról írtam előző kötetemet. Utóbb pedig az fog­lalkoztatott, hogy irodalomtörténe­tünkben mennyire kevéssé kutatott­ je­les íróink, költőink újságírói működé­se. Inkább csak a tehetség apró pénzre váltásáról írnak, és gyakran megfeled­keznek arról, hogy a hajdani napilapok a nagyok publicisztikáinak, regényei­nek, novelláinak közlésével nemcsak biztos anyagiakhoz, hanem széles ol­vasói körhöz is juttatták a lapok íróin­kat. Könyvemben arról beszélek,, ho­gyan termékenyítette meg egymást nemcsak élettapasztalatok dolgában, de még műfaji szempontból is az iro­dalom és az újságírás. - Mit tesznek ma az újságok az olva­sóvá nevelés terén? - Véleményem szerint a kelleténél sokkal kevesebbet, de azért szerencsé­re nem tűnt el teljesen az irodalom a lapokból, gondoljunk Konrád György vagy Nádas Péter esszéire, Esterházy Péter, Görgey Gábor vagy Eörsi Ist­ván publicisztikájára, Bächer Iván tár­cáira. Hamvay Péter Sok hallgatónk a szakmai gyakorlaton találja meg későbbi munkahelyét Fotó: Isza Ferenc TÁVKAPCSOLÓ ★ ★ Kedvetlen megemlékezés a választásokról A magyar média is éppoly felemásan állt az EP-voksoláshoz, mint a politi­kai pártok. A kampányban ugyanis a legkevesebb szó arról esett, hogy kik ülhetnek be az Európai Parlament széksoraiba és valójában mit is fognak ott csinálni. S nekünk, egyszerű ma­gyar állampolgároknak miért is fontos, hogy egyik vagy másik párt jelöltjei képviseljenek bennünket Brüsszelben és Strasbourgban. Belpolitikai és a pártok uniós politikája közül az előző dominált nemcsak a kampányban, ha­nem a választási műsorokban is. Már amelyik csatornának volt ilyen. Az RTL Klub - legalábbis kiadott műso­rában - nem­ szentelt önálló műsort az eseménynek, s a TV2 is csupán késő este, a Tények különkiadásában foglal­kozott a témával. Eszébe sem jutott, hogy műsorstruktúráját felborítsa hol­mi európai parlamenti voksolás miatt. Az MTV-nek talán jót is tett a labda­rúgó Eb Franciaország-Anglia mérkő­zés közvetítése, nem kényszerült bele egy urnazárástól éjfélig tartó monstre műsorba, mely minden bizonnyal menthetetlenül unalomba süllyedt vol­na. Nem kockáztatott túl sokat a csa­torna akkor, amikor Baló Györgyre és Friderikusz Sándorra bízta a műsor ve­zetését. Még akkor sem, ha tudjuk, e médiaszemélyiségek korántsem ör­vendenek ma már osztatlan népszerű­ségnek. Friderikusz - néha átvéve a szót a kiküldött riportertől - provoka­tív kérdéseivel nem engedte, hogy a győztes vagy vesztes politikusok meg­maradjanak saját, jól kitalált magyará­zataiknál. A Duna Televízió és a Magyar ATV a maguk szerényebb eszközeivel is jól helytálltak, megbízható, objektív adást produkáltak. Voltak szakértői háttérbe­szélgetések, külső helyszínek, mindkét adó hozta szokott formáját. Ha már a formánál tartunk, a ma­gyar hírcsatorna sem hazudtolta meg önmagát. Derék szerkesztői azt hitték, nem kell megbontani a jól kitalált mű­sorstruktúrát és a választási műsor előtt lemehet még Kerényi Imre hő­zöngése, amire a hosszú kampány­csend alatt nyilván ki volt éhezve a kö­zönség. Ám sajnos egy hírcsatorna szerkesztése némileg eltér a matyó hímzésre specializálódott tematikus adójáétól, így adódhatnak bizonyos aktuális, előre nem látható események, mint az EP-választások. Gulyás István­nak fájó szívvel kellett bejelenteni, hogy félidőben kiveszik Kerényi mű­sorának kazettáját, s végre a hírekkel foglalkoznak. A Magyar Nemzet fő­szerkesztő-helyettese és az Info Rádió - nagy utat megjárt - szerkesztője kommentálta az eseményeket, ami nem épp a kiegyensúlyozott tájékozta­tást mutatta. Gulyás István teljességgel alkalmatlannak bizonyult a műsor le­vezénylésére, igaz, szerkesztői sem könnyítették meg a dolgát. Állandóak voltak a technikai malőrök, pedig azért ■ma már nem túl bonyolult néhány helyszínt zökkenőmentesen összekötni. H. A. TOM HANKS BETÖRŐ­ AIBÉRIUm JOEL COEN ÉS ETHAN COEN ÚJ VÍGJÁTÉKA •wm­­mE mm­­m* m.......!*■»«■ SaiEimSiM­t&aae Irtrtyilmj AZ ÉVSZÁZAD BŰNÖZŐJE. AZ ÉVSZÁZAD BŰNÜGYE. JÚNIUS 17-DE VAN, AKIVEL MÉG Ő SEM BÍR. MOZIKBAN www.mixmagazin.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék