Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)
2004-06-15 / 138. szám
Kiotóban Elkészült a nemzeti szén-dioxid-kvótakiosztási terv alapelveit tartalmazó dokumentum. A hazai iparvállalatok várhatóan szeptember végén kapják majd meg kibocsátási engedélyeiket. A cégeknek egyelőre nem kell emiszsziókorlátozástól tartaniuk, mivel a tervek szerint ősszel 2007-re prognosztizált szén-dioxid-szennyezésüknek megfelelő kvótát kapják meg. A tervezett május eleji időpont helyett csak a napokban készült el az a dokumentum, amely a nemzeti szén-dioxidkvótakiosztási terv elkészítésének az alapelveit rögzíti. A kormányzatnak még el kell készítenie egy kibocsátási engedélyek kezelésre vonatkozó jogszabályt és egy olyan rendelkezést amely szabályozza az engedélykiadás során lefolytatandó államigazgatási eljárást, így a hazai iparvállalatok előreláthatólag csak szeptember végén kapják meg kvótáikat. A vállalatoknak egyelőre nem kell szennyezési korlátozások bevezetésétől tartaniuk, mivel már most a 2007-re prognosztizált kibocsátásuknak megfelelő kvótát kapják meg. Magyarországon ősszel mintegy 150 energetikai, illetve vas-, acél-, üveg-, kerámia-, mész- és cementipari cég veheti át kibocsátási engedélyét. Minden uniós tagországnak el kellett készítenie a saját nemzeti kiosztási tervét. Az Európai Unió (EU) emisszió kereskedelmi tervezete az úgynevezett kiotói egyezmény megkötése után készült, amely nemzetközi szinten szabályozza az üvegházhatású gázok kibocsátását. A kiotói megállapodás hatféle káros gáz levegőbe jutásának a korlátozására vonatkozik, az EU most készülő kereskedelmi rendszere azonban egyelőre csak a szén-dioxid-kibocsátás kérdéskörét szabályozza. (Ez a gáz teszi ki az üvegházeffektust - vagyis a globális felmelegedést - okozó gázok 60-70 százalékát.) Az uniós országok azt a célt tűzték maguk elé, hogy 2008 és 2012 között nyolc százalékkal mérséklik az európai szén-dioxid-kibocsátási szintet. Ehhez vált szükségessé a kvótakereskedelmi rendszer bevezetése, amely a tervek szerint 2005-ben történik majd meg. Az emissziócsökkentést az EU- tagországokban az 1990-es évhez viszonyítva kell megvalósítani. A most belépett országok azonban maguk dönthettek arról, hogy melyik esztendőt választják bázisévnek. Magyarország az 1985—1987-es évek átlagát tekinti alapnak. A megtakarított kvótákat a jövőben eladhatják majd a felesleggel rendelkezők a kevésbé takarékos szennyezőknek. Az adásvétel egyaránt folyhat majd az egyes tagállamok között és a kvótákkal rendelkező cégek között. Országunknak - a bázisidőszakhoz mérten - 2012-ig hat százalékkal kell mérsékelnie a levegőbe jutó káros gáz mennyiségét. Ez a vállalás egyelőre könnyen teljesíthetőnek tűnik, mivel hazánkban az 1990 előtti több mint 100 millió tonnáról 84 millió tonnára csökkent az elmúlt évtizedben a veszélyesgáz-kibocsátás. Vagyis a megtakarítás csaknem húszszázalékos. Az utóbbi években azonban a gazdasági fejlődés miatt ismét növekedni kezdett a légszennyezés mértéke, így a következő évtized során jelentősen csökkenhet a tartalék. Illés József A hazai légszennyező cégek moratóriumot kaptak 2007-ig a korlátozások alól nem beszéltek a levegőbe A kiotói megállapodás hatféle káros gáz levegőbe jutásának a korlátozására vonatkozik Fotó: Népszava-archív Kitolnák a színlelt szerződések határidejét Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága a kormánypárti képviselők támogatásával tegnap általános vitára alkalmasnak ítélte Pető Iván (SZDSZ) indítványát, amely a színlelt szerződések megszüntetésének határidejét egy évvel későbbre, 2005. június 30-ra halasztaná. A hatályos jogszabály a kényszervállalkozások esetében gyakorlatilag munkaviszonyt lefedő színlelt szerződések megszüntetésére ez év június 30-át írja elő. Az SZDSZ-es honatya javaslatát azzal indokolta, hogy az elsősorban a színházak és a média világát érintő szerződések átalakítása munkaszerződéssé jelentős nehézségekbe ütközik a rövid határidő miatt. A bizottság 15 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül hagyta jóvá az indítványt. MTI-információ NÉPSZAVA 2004. JÚNIUS 15., KEDD GAZDASÁG 9 Egymilliárd euró felett a hiány A folyó fizetési mérleg hiánya áprilisban 1,07 milliárd euró volt, az első négyhavi deficit 2,83 milliárd eurót tett ki, így az utolsó 12 hónap összesített hiánya 7 milliárd euró fölé emelkedett. Ez több százmillió euróval haladja meg az elemzői várakozásoknál. Az euró árfolyama közvetlenül az adat megjelenését követően 253,5 forintról 254,5-ra emelkedett a bankközi devizapiacon, délutánra azonban visszatért a 253,30-253,80 forint közötti árfolyamsávba. A vártnál jóval magasabb deficit oka elsősorban a külkereskedelem áprilisi 677 millió eurót kitevő hiánya - mondta lapunknak Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Szerinte az import növekedését a beruházási és a fogyasztási igények mellett jelentősen növelte, hogy a vállalkozások az unióba lépés előtt előbbre hozták behozatalukat. Ezért szerinte nincs szükség az év végére 6,3 milliárd euróra várt deficit-előrejelzés megváltoztatására. Vojnits Tamás azonban úgy véli, hogy a magasabb hiány miatt az euró árfolyama 250 forint körüliről 255 forint körülire emelkedik, és a magas deficit lassítja a jegybanki alapkamat mérséklését. Szerinte a nemzeti bank legközelebb július végén vagy augusztus elején csökkenti az alapkamatot, amelynek mértéke szeptember közepéig a jelenlegi 11,5 százalékról 11 százalékra, év végéig pedig 10 százalékra mérséklődhet. A gazdaság élénkülésével és a vállalatok készletfeltöltéseivel magyarázza a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg jelentős április hiányát Barcza György, az ING Bank elemzője. Szerinte nincs szükség az év végi előrejelzések módosítására: a folyó fizetési mérleg hiányát 6,8 milliárd euróra, a jegybanki alapkamat értékét év végén 9,5 százalékra várja. A jegybanki alapkamat-csökkentés menete azonban Barcza György szerint is későbbre tolódik: szeptember közepéig 10,75 százalékra, év végére 9,5 százalékra mérséklődhet ez a mutató. Egyszeri megugrásnak tekinti a folyó fizetési mérleg április végi magas hiányát Michal Dybula, a BNP Paribas elemzője. Szerinte sok vállalat az EU- csatlakozás miatt előrehozta importját, ami Csehországban is megfigyelhető volt. Ezért szerinte sincs ok az előrejelzések megváltoztatására. Aggasztónak tartja azonban a fizetési mérleg magas hiányát Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez elemzője. A négyhavi deficit ugyanis 25 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Szerinte ha a második fél évben nem alakulnak kedvezőbben a makrogazdasági adatok, akkor a fizetési mérleg hiánya akár még a bruttó hazai termékhez viszonyítva is meghaladhatja a tavalyit. Giczi József LEGYEN ÖN ISE MOST fizessen elő a NÉPSZAVÁRA! »■t jelentős előfizetési kedvezmény im* magánszemélyeknek évente három alkalommal ingyenes lakossági hirdetés »■+ 1 éves új vállalkozói előfizetés esetén évente egy alkalommal 30 000 Ft értékű ingyenes hirdetési lehetőség a NÉPSZAVÁBAN ime ajándék elektronikus postafiók és korlátlan hozzáférés a NÉPSZAVA archívumához. NÉPSZAVA Új rovataink: Vállalkozás - megjelenik hétfő kivételével naponta. Jogkereső - megjelenik minden héten hétfőn. Megrendelhető: a 06-80/200-502-es ingyenes zöldszámon. Kérjük, a megrendelőszelvényt az alábbi címre küldje vissza: Editorial Kft., Terjesztési osztály, 1430 Budapest, Pf. 4, Fax: (06-1) 477-9025. Internet: www.nepszava.hu MEGRENDELŐLAP 2004. 1 -jétől megrendelem a Népszavát ! 3 hónapra 5466 Ft, 34%-os megtakarítás* _1 6 hónapra 10 764 Ft, 35%-os megtakarítás* __1 12 hónapra 20 868 Ft, 37%-os megtakarítás* Kézbesítési név: Kézbesítési cím: Számlázási név: Számlázási cím: Telefon: PCDD mm Kérem, hogy egyúttal küldjék a.........................................................e-mail címre az elektronikus azonosítómat. _| Az előfizetési díj befizetéséhez csekket kérek. __| Átutalással fizetek. aláírás Csökkenő összekapcsolási díjak Mától érvényesek az új vezetékes összekapcsolási díjak a jelentős piaci erejű szolgáltatóknál. Ezek a tavaly év végén megállapítottakhoz képest 38-55 százalékkal alacsonyabbak. A döntést meghozó Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (NHHT) azt várja intézkedésétől, hogy az így olcsóbbá váló nagykereskedelmi díjak hozzájárulnak a kiskereskedelmi tarifák csökkenéséhez. A döntés a Matávot, az Invitelt, az Emitelt, a Hungarotelt és a Monortelt érinti. A Matávnál az átlagos díjcsökkenés 38 százalék. Ennek következtében a helyi hívásvégződtetés 4,20 forintos percdíja csúcsidőben 2,07 forintra, míg csúcsidőn kívül 2,23 forintról 1,09 forintra mérséklődik. Az eddigi országos hívásvégződtetés 6,19 forintról 4,42 forintra csökken csúcsidőben, csúcsidőn kívül pedig 2,99 forintról 2,32 forintra. Az átlagos díjcsökkentés az Invitelnél 45, az Emitelnél 48, a Hungarotelnél és a Monortelnél 56 százalék. Az Invitelnél a helyi hívásvégződtetés 6,44 forintról 3,94 forintra, az Emitelnél 6,42 forintról 3,58 forintra, a Hungarotelnél 8,10 forintról 3,94 forintra, a Monortelnél 8,67 forintról 3,94 forintra csökken. A hatósági döntés célja, hogy a magyarországi összekapcsolási díjak közel kerüljenek az európai uniós átlaghoz és tovább mérséklődjenek a hazai vezetékes szolgáltatók közötti indokolatlan összekapcsolásidíj-különbségek is. A telefontársaságok szabad döntésén múlik, hogy élnek-e a díjmérséklés lehetőségével. A vezetékes szolgáltatás önmagában - akár növekvő forgalom mellett is - egyre kisebb nyereséget hoz. Amennyiben a társaságok a nagykereskedelmi díjak csökkenése arányában mérséklik kiskereskedelmi tarifáikat, profitjuk is tovább apad. Erre kizárólag a verseny ösztönözhetné őket, ezzonban egyelőre szerény mértékű Magyarországon. (Népszava) Harc az illegális dohánypiac ellen Sikeres volt a vám- és pénzügyőrség, valamint a Magyar Dohányipari Szövetség együttműködése az illegális dohánypiac visszaszorítására - jelentette ki Nagy János vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka tegnap. A márciusban kötött megállapodás alapján a dohányipari szakemberek segítséget nyújtanak a pénzügyőröknek az illegális dohányszállítmányok felderítésében. Az illegális dohhánypiac térnyerését Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke azzal érzékeltette, hogy az utóbbi három évben a magyarországi legális cigarettafogyasztás 22 milliárd szálról az idén 15-16 milliárd szálra csökken. (MTI) Elkelt a Szolnoki Mezőgép Rt. Ír szakmai befektető, az egyik legnagyobb korábbi megrendelő vette meg a felszámolás alatt álló Szolnoki Mezőgép Rt.-t. Az új tulajdonos, a McHale Energineering Ltd. vállalta, hogy két év alatt hárommillió eurót fektet be a gyárba - tájékoztatott Molnár György felszámolóbiztos. A szolnoki gyár a második körben kelt el, a három pályázó ajánlatát az elmúlt héten értékelték. Az új tulajdonos kezdetben 60-70 embert foglalkoztat majd, de kedvező üzletmenet esetén a létszám 200-220-ra is felemelkedhet. Molnár György közölte: 15 napon belül szerződést kötnek az ír céggel, amely további 8 napon belül kifizeti az üzleti titokként kezelt vételárat. (MTI) Hosszabbítás gazdálkodóknak Az Európai Bizottság július 15-ig meghosszabbította a jelentkezési határidőt a gazdálkodók számára a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra az új EU-tagok esetében. A bizottság azzal indokolta a június 15-i határidő meghosszabbítását, hogy az új EU- tagországokban még nem minden gazdálkodó ismeri az EU eljárásrendjét, és még sok gazdálkodó nem kérte a közvetlen kdfizetést. A felmentés, vagyis a határidő meghosszabbítására nem vonatkozik Szlovéniára és Máltára. (MTI) Hatvanéves a Világbank Rodrigo Rato, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új vezérigazgatója nyitotta meg tegnap az IMF és a Világbank fennállásának 60. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos kongresszust Madridban. Rato felhívta az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és Japánt, hogy tegyenek többet a kiegyensúlyozott és tartós világgazdasági növekedés fenntartásáért. Ehhez szerkezeti reformokra van szükség Európában és Japánban. Az Egyesült Államoknak fokoznia kell erőfeszítéseit kereskedelmi és fizetésimérleg-hiányának csökkentése érdekében. A mostani prognózis, amely 4,6 százalékos világgazdasági növekedést jósol, rövid távon nem módosul. (MTI)