Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)

2004-06-04 / 129. szám

NÉPSZAVA Lévai Katalin: Nemzetközi rang, itthon szélmalomharc Civilizálni Lévai Katalin hamarosan meg­válik az Esélyegyenlőségi Kor­mányhivataltól, és európai politi­kusként folytatja pályafutását. Arról igyekszik meggyőzni a döntéshozókat, hogy elsősor­ban a legszegényebb embere­ken és a legelmaradottabb régi­ókon kell segíteni. E véleményé­vel egyébként itthon csaknem magára maradt, de mint fogal­mazott, az itthoni iszapbirkózás helyett végre intellektuális vitá­kon ütközhetnek a vélemények. - Van-e objektív mércéjük a tár­sadalom irányítóinak? - A magyar politikai elit meg­lehetősen zárt körben mozog, görbe tükrön keresztül szemléli önmagát, így viszont nehéz a tel­jesítményét reálisan értékelni. Szinte kizárólag a médiából érke­zik visszajelzés, csakhogy az gyakran hamis. Ezt a rossz össz­­játékot régóta tapasztalom. - Önt gyakran vádolták azzal, hogy látszatintézkedéseket veze­tett be. - Én meg azt gondolom, hogy nagyon komoly eredményeket értünk el. Nem lehet kilóra mérni a diszkrimináció ellen, az anti­­diszkrimináció jegyében elért eredményeket, ezért nehezebb felmutatni a változásokat. Tény, hogy kiépítettük az esélyházak országos hálózatát. Eddig tizen­két megyében támogattuk ezeket az új jóléti intézményeket. A leg­nagyobb magyar modernizációs fejlesztési terv mellé esélyegyen­lőségi programot dolgoztunk ki. Ez azt jelenti, hogy a pályázati kiírásoknál mindig érvényesíteni kell az esélyegyenlőséget, az el­lenőrző bizottságoknak pedig fi­gyelniük kell, hogy a pályázat megvalósításakor valóban meg­történjen a hátrányos helyzetű csoportok érdekérvényesítése. Sok milliárd forint szétosztása ezután csak az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesülésével valósulhat meg. Az Esélyegyen­lőségi Kormányhivatal által elő­terjesztett Nemzeti Civil Alap­program pedig új alapokra he­lyezte a civilek és a kormány kapcsolatát. A kormány elfogadta a romaintegrációs programot, így az egyik többszörösen hátrányos helyzetű réteg, a romák támoga­tásáért, integrációjáért - határidő­vel, pénzforrásokkal megjelölve - valamennyi minisztérium köte­lezettséget vállal.­­ Hogyan lehet az esélyegyen­lőségben elért eredményeket fel­mutatni? Az akadálymentesítés­ről vagy a jeltolmácsolás beveze­téséről gyakran hallani, a segít­ség mégsem ér el mindenkit.­­ Itt másképp mérik az ered­ményeket. A szociális munkában mindig felmerül a kérdés, hogy mi a siker. Néha már azt is annak kell tekinteni, ha egy ember - aki segítséget kér egy jóléti intéz­ménytől - tudja, hová fordulhat. De az is eredmény, hogy egy el­kerülhetetlen létszámleépítésnél ne maradjanak magukra az elbo­csátottak. Készüljenek előre ha­tástanulmányok, amelyek megol­dásokat kínálnak átképzésre, az új típusú foglalkoztatásra. Persze az elért sikert nem mindig az Esélyegyenlőségi Kormányhiva­tal könyveli el, de ez nem baj. - Miben kellene a hazai politi­kának megváltoznia? - Azt gondolom, a jövő politi­kája az értékek mentén való poli­tizálást, az emberekkel való in­tenzív kapcsolattartást jelenti. Ha nem ismerjük a helyi viszonyo­kat, ha nem tudjuk pontosan, mit akarnak az emberek, akkor a po­litika nem arra reagál, amire kel­lene. Ezért is törekedtem arra, hogy olyan új, szociális ellátó­­rendszert támogassunk, amelyik helyben szívja magába az infor­mációkat és ezekre ad válaszokat.­­A miniszterek között ön gyak­ran képviseli hazánkat külföldön.­­ Két hete Írországban beszél­tem az esélyegyenlőségi minisz­terek konferenciáján az új tagál­lamokban kialakult esélyegyen­lőségről. Említettem a nemzeti civil alapprogramunkat, elmond­tam, hogy kialakítottuk az esély­házak hálózatát, és létrejött az el­ső magyar nőház. A résztvevők szerint egy körvonalazódó új eu­rópai intézmény központját Ma­gyarországra lehetne hozni. Ez a nők és férfiak közötti esélyegyen­lőséget szolgáló intézmény lenne, amely kutatással, szolgáltatással és képzéssel segítené a nemek közötti egyenrangúságot. Ez ki­emelt prioritás az unióban. Nem­zetközi szinten tehát rangja van az országnak, itthon viszont sok­szor úgy érzem, szélmalomharcot vívok. Az eredmények ellenére egy fogyatékos még mindig ne­hezen jut be egy önkormányzati hivatalba, a nők foglalkoztatása még mindig alacsony, naponta ta­pasztalhatunk diszkriminációt. Egy kicsit felráztuk a közgondol­kodást, társadalmi tabukat tör­tünk át. A családon belüli erősza­kot, a prostitúciót vagy akár a női esélyegyenlőséget néhány éve még a hallgatás fala vette körül. Ma ezek a témák éles viták ke­reszttüzébe kerülnek, és az embe­rek pontosan meg tudják fogal­mazni, hogy mivel elégedetlenek, mit szeretnének elérni. - Néhány hónap múlva euró­pai politikusként dolgozik majd. Nem tart a még magasabb szintű politizálástól? - Az európai politizálás - remé­nyeim szerint-konszenzuskereső munka. Az Európai Parlament­ben politikai csoportok ülnek, amelyek nézetük, politikai irá­nyultságuk szerint különülnek el egymástól. Tehát ez a fajta éles szembenállás, ami itthon az el­lenzék és a kormányzat között mindennapos, ott nincs. Ez ga­ranciát ad arra, hogy érdemi, in­tellektuális vitákat lehessen foly­tatni az iszapbirkózás helyett. Szociáldemokrata és liberális el­veket vallok, nem véletlen, hogy az Európai Szocialista Párt képvi­selőcsoportjába megyek. Ahhoz az értékközösséghez csatlako­zom, amelyik azt vallja, hogy tel­jes társadalmi integrációt kell el­érni, amelyik elkötelezett a ki­sebbségvédelem, a foglalkozta­tottság növelése, a nemek közötti egyenrangúság mellett.­­ A rendszerváltás vesztesei a szegények lettek, ők azok, akik a csatlakozással járó versenyből is kimaradnak. Tovább mélyülhet a szegénység? - Ez a globalizálódó világ leg­nagyobb veszélye. Mélyen egyet­értek Günter Grassal, aki azt mondta: civilizálni kell a kapita­lizmust. Szerintem ez a legfonto­sabb kihívás az egész európai kö­zösségnek. A szegénység és a ki­rekesztés elleni küzdelem, a sze­gény régiók felzárkóztatása. A szocialista párt amellett kampá­nyol, hogy a befizetések nagyobb részét az elmaradt térségek kap­ják meg. Azzal a politikával értek egyet, amelyik hangsúlyosan fi­gyel a legszegényebbekre, az idő­sekre, az egyedül élőkre, a sze­gény gyerekekre. Sok vitám van, mert az utóbbi időben felerősö­dött az a vélemény, hogy nem a legszegényebbeknek kell segíteni elsősorban. Az Európai Szocialis­ta Párt azt képviseli, hogy az el­maradott térségeknek kell behoz­ni a legtöbb pénzt, a GDP-nek még több százalékát fordítsák azokra az országokra, ahol nem éri el a bruttó nemzeti össztermék átlaga az unió átlagát. Márpedig Magyarország ebbe a körbe tarto­zik, az arány mindössze 75 száza­lék körül van. - Nemrég nagyon durván fo­galmaztak az egyik hetilapban önről, Rákosihoz hasonlították, azt állították, hogy ön szétveri a családokat. - Ez ostobaság. A családon be­lüli erőszakról volt szó. Úgy gon­dolom, hogy minden tisztességes embernek egyet kell értenie az­zal, hogy a gyengébbet nem sza­bad bántalmazni, legyen szó gye­rekről, nőről, törékeny, idős em­berről. Ez nem pártpolitikai kér­dés, hanem emberi humánum és tisztesség kérdése. - Nyugodt szívvel hagyja itt a kormányhivatalt? - A semmiből építettük fel egyetlen év alatt a hivatalt. Bein­dítottuk a programokat, kitaláltuk a rendszert, leírtuk a filozófiát, biztosítottuk a költségvetést. Sok erőt és elszántságot kívánok az utódomnak, akinek szintén nem lesz könnyű dolga. Muhari Judit Nem pártpolitikai kérdés, hogy a gyengébbet nem szabad bántani Fotó: Demecs Zsolt 2004. JÚNIUS 4., PÉNTEK HÁTTÉR 11 Gőz és sugárzás: átokból áldás a Heves megyei településen ■ kell a kapitalizmust Gyógyító „gőzölgőt” avatnak Motettát avatnak ma a Heves megyei Mátraderecskén. A geoló­gusok motettának hívnak egy alacsony hőfokú vulkáni kigőzöl­gést, s azt az egészségügyi intézményt is motettának nevezik, ahol idült cukor- és vérnyomásbetegek érszűkületi végtag-komp­likációit és seregnyi más kórt kúrálnak. Mátraderecske új „gőzöl­gője” a gyógyturizmus zarándokhelye lehet. Tizenegy éve mátraderecskei „radonpánikról”, „gyilkos su­gárzásról” cikkeztek a lapok. A tudósítások egy rejtelmes geoló­giai jelenségről, a radonról szól­tak. A hatszázezer méternyi mélységből feltörő, akkor még rejtélyes gáz enyhe földmozgá­soknak az utóhatása. Gyakoriak a Kelet-Mátra festői falvaiban az efféle földmozgások. 1992- ben azonban a radonmegjelenés aggasztó légzési tüneteket és közérzeti rendellenességet oko­zott. Vizsgálták, mi sugárzik, s a tudományos tények ismeretében lehetett megszelídíteni. A veszély és az ijedtség vi­szonylag hamar megszűnt. Az óvatosság és a figyelem megma­radt. Tóth Eszter budapesti fizi­katanárnő, aki történetesen ép­pen ott rendezett be magának há­zat, tudós fizikusokat hívott le a községbe. Vizsgálta a radon megjelenését a tavaly elhunyt Marx György akadémikus és a Debreceni Atommagkutató Inté­zet. Tóth Eszter gimnazista tanít­ványai csapatostul mentek ra­dont mérni. Csatlakoztak hozzá­juk Béresné Nemcsák Ilona he­lyi fizika-kémia tanár kisdiákjai. Több száz lakóépületet vizsgál­tak át, és tanácsokat is adtak a la­kóknak: hogyan iktatható ki a rákveszélyesnek mondott sugár­zás. A gyerekek tucatjai tanulták, mire való a Geiger-Müller-szám­­láló s hogyan lehet a fizikai je­lenségeket osztályozni, kutatni és együtt élni velük. Marx aka­démikus Mátraderecskére csábí­totta tudóstársait, köztük Teller Edét. Zarándokhely lett a mátrai település, ahol az is megtanulha­tó volt, hogyan lehet természet­­tudományos gondolkodásmódra nevelni a gyakorlatban s hogyan használható föl ésszerűen a ter­mészeti erőforrás. Okult a lakosság is. Megértet­te, miképpen lehet különleges geológiai viszonyok között be­rendezni a mindennapi életet, mondja tizenkét esztendővel a pánik után Béresné Nemcsák Ilona tanárnő, aki az évek során - tapasztalatait értékesítve - szakdolgozatot írt a radonról, a szénhidrogén-feltörésekről, és Tóth Eszter tanácsaira támasz­kodva maga is szakértője lett a különleges geológiai jelensé­geknek. Az áldás később jött: felis­merték, hogy több erdélyi lelő­helyen és a nyugat-magyaror­szági Kapuváron kórházi körül­mények között létesített mofet­­ták változata létrehozható Mát­raderecskén, s 1995-ben meg­nyitották az első kis gőzölőt. Napjainkig 3000 beteg kapott 15-15 napos kezelést. Vajon mi a mofetta titka? A község területén átfutó vulkáni törésvonal területén hatvan éve szivárog értágító hatású szén-di­­oxid gáz. A földkéregben előfor­duló rádiumból keletkezik, s a bőrön átjut a kezeléssel a szerve­zetbe. Fájdalmakat enyhít, mi­után a száraz fürdőzés stimulálja a szervezet endorfintermelését, fokozza a sejt anyagcseréjét, az immunrendszer pedig erősebben működik a húszperces kezelés végeztével - amit különben egy kezelőgödörben kap meg a beteg. Az ivarmirigyekre és a pajzsmi­rigyre, az anyagcserére is kedve­ző hatással van a gyógykezelés. A kedvező tapasztalatra hivat­kozva nyert 2002-ben Széche­­nyi-pályázaton Mátraderecske, s többféle pénzforrás felhasználá­sával most készült el az új mo­fetta, amely már 300 gyógyulni vágyót lát el egy időszakban. Masszázst, gyógytornát, orvosi tanácsot is vásárolhat a beteg. Tóth Eszter - a tudós tanár, aki most is fáradhatatlanul mér - pedig azt mondja, nem lehet pi­henni babérokon és abbahagyni e különleges sugárzás tanulmá­nyozását. De - teszi hozzá - a falu önkéntes amatőr radonmé­rői kifáradtak. Folyamatosan to­vábbi professzionális befekte­tésre van szükség. Kapuvári tu­dós orvosok, akik már tanulmá­nyozták a mofettát, úgy vélik, hogy a mátraderecskei gyógygá­­zok a kapuvárihoz viszonyítva nagyobb mennyiségben és ked­vezőbb kitermelési lehetőséggel hasznosíthatók gyógyturizmus­­ban, mint az ő sok éve működő kórházukban. Tóth Eszter végül még azt is kifejti, hogy élni kell a szakszerű tudományos és ke­reskedelmi módszerekkel, ahe­lyett, hogy tékozolnák a termé­szet adományait. N. Sándor László A mátraderecskei különleges mélyszerkezet, ahonnan a vadon feh­ör kutatófúrás andezit kvarcit agyagpala Lahóca 300-1 Tóvölgyi-patak súti Mátyás király u. Almáskúti-­­ patak 1 200-100 -2­-100-9/ -200 -K -300-6)­­ -400 -mészkő (karsztviztároló) -500--600--700-1 Forrás: Béresné Nemcsák Ilona szakdolgozata, 1997 INGATLAN PANZIÓ-CSÁRDA 600 rm­, kúria 80 m!, össz. 4600 nf területen, Tihany mellett, Aszó­főn eladó. Telefon: 06-20/563-9656. TAHI HÍDNÁL 200 n.-es összközműves in­gatlanon lévő 100 m!-es, telefonos, javítást igénylő családi ház eladó. Érdeklődni: 06- 20/454-0209. RÁCKEVE külterületén eladó egy kis ma­gyar holdnyi tanya, romos épülettel, művelt szántóval. Ára: 1 millió Ft. Érdeklődni a 30/999- 1216-os számon. BALATONMÁRIA-ALSÓN, a vízhez 200 méterre háromszobás nyaraló kiadó. Telefon: 06-23/336-930 vagy 06-30/341-3283. ÁLLÁS IPARMŰVÉSZEKNEK, AJÁNDÉKKÉSZÍ­TŐKNEK bedolgozást vállal grafikus. 06- 53/709-502. JÁRMŰ SÉRÜLT, totálkáros autót vennék. 06- 20/978-8416. AUTÓJÁT megvásárolnám! Sérülten is. 06- 20/245-4898. OKTATÁS SZINKRONSZÍNÉSZ, gyermekszínész, filmszövegfordító, műfordító, könyvszerkesztő tanfolyamok. 340-0859. ÜDÜLÉS BALATONGYÖRÖKÖN, központi helyen 4-5 fős, új építésű családi apartmanok kiadók. Tel.: 06-30/375-9496. ÜDÜLŐJOGOT veszek! 06-20/333-4125. RÉGISÉG BÉLYEGGYŰJTEMÉNYEKET, 1950 előtti képeslapokat, cserkészemléktárgyakat, levél­borítékokat vásárolunk. Bp. Vill., Szentkirályi u. 6. Telefon: 485-5060. LENDVAY & TÁRSA készpénzért vásárol bú­torokat, festményeket, műtárgyakat, csillárokat, ezüsttárgyakat, órákat, bronzszobrokat, perzsa­szőnyegeket, könyveket, hagyatékot, mindenne­mű régiséget. Díjtalan kiszállás 1 377-8839. • ÁLLATOK S.O.S. szerető gazdákat keresünk hófehér, 2 éves félperzsa fiúcicának és 4 éves teknőcperzsa lánynak, valamint 2 hónapos gyönyörű kölyköknek. Tel.: 240-1574. SZOLGÁLTATÁS LAKÁSFELÚJÍTÁS: 06-30/948-8909. PARKETTÁSMUNKÁK: 06-30/948-8909. REDŐNYÖS MUNKÁK: 262-4724. TISZTELT HIRDETŐINK! Hirdetéseiket személyesen feladhatják: Budapest Vill., Könyves Kálmán krt. 76. Levélcímünk: 1-430 Budapest, Postafiók 4 • Telefon: 477-9030 Hirdetésfel­vevők: VII., Kertész u. 27. (Média Ex-Press) 351-9854 • VII., Wesselényi u. 8. (MAHIR) 342-6164 Aki kutyát vagy cicát szeretne örökbe fogadni, hívja bizalommal Bene Ilonát a 240-1574-es telefonszámon. Rum a­­Kpis gvgasruTAfi 321-9000 fitel-nappal

Next