Népszava, 2004. július (132. évfolyam, 152–178. sz.)
2004-07-01 / 152. szám
2 Nincs bizonyíték Edith Cresson ellen Egy brüsszeli bíróság szerdán bizonyítékok hiányában megszüntette a büntetőeljárást Edith Cresson egykori francia miniszterelnök, az Európai Bizottság volt tagja, valamint több korábbi munkatársa ellen. A döntéssel a bíró az ügyészség előző nap benyújtott indítványának adott helyet. Eszerint a Cresson ellen megfogalmazott vádak inkább politikai, semmint bűnügyi természetűnek tűnnek. (MTI) Elítélték az orosz titkosrendőröket Egy katari bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt két orosz tisztet, akiket avval vádolnak, hogy az öbölbeli országban meggyilkolták Zelimhan Jandarbijev csecsen lázadóvezért. A két orosz biztonsági tisztet februárban tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy ők helyeztek bombát Jandarbijev autójának aljára egy dohai mecsetnél, kioltva az egykori csecsen elnök életét, fiát pedig megsebesítve. A két orosz pere áprilisban kezdődött a katari legfelsőbb büntetőbíróságon. Oroszország elismerte, hogy titkos ügynökök, de a letartóztatásukat alaptalannak minősítette. (Népszava) Viták a temerini akcióról A szerb nacionalista pártok nemzeti indíttatást vélnek felfedezni a feltételezhetően öt magyar által elkövetett brutális temerini gyilkossági kísérlet mögött, noha ezt maga a sértett is cáfolja. A bűntény egyre nagyobb hullámokat ver, sorra szólalnak meg szerb pártok, írnak róla a belgrádi lapok. A 37 éves áldozatra, az újvidéki Zoran Petrovicsra szombat hajnalban találtak rá Temerin piacterén. Petrovics életveszélyes sérüléseket szenvedett. A bűncselekményt a legerélyesebben elítélték a vajdasági magyar pártok, a tartományi parlament közbiztonsági bizottsága és a kisebbségügyi minisztérium is. (MTI) Bombariadó Münchenben és Bécsben Kényszerleszállást hajtott végre kedden egy török utasszállító repülőgép Münchenben, miután bomba felrobbantásával fenyegetőzött a fedélzeten az egyik, családi problémákkal küszködő utas. Nem találta a feleségét, s kétségbeesésében pokolgépes merénylettel fenyegetőzött egy 28 éves férfi kedd éjszaka München és Isztambul között - vélte szerdán a német rendőrség. Szintén a rendőrség verziója szerint a júniusra érvényes vízummal rendelkező férfi Németországban fel akarta venni a kapcsolatot tőle különváltan élő feleségével, de ez nem sikerült. - Egyértelműen privát okok motiválták a tettet - szögezte le a rendőrség szóvivője. Hamis bombariadó miatt szerdán délelőtt lezárták egy időre a bécsi (schwechati) repülőtér központi terminálját. Rövidesen kiderült azonban, hogy a gazdátlansága miatt gyanús csomag nem tartalmazott robbanószerkezetet. Újra megnyitották a lezárt 1-es terminált. (MTI) Megmarad a Berlusconi-kormány Silvio Berlusconi kormánya tegnap túlélte a bizalmatlansági indítványt: a kabinet összekötötte a kormány sorsáról való szavazást az igazságügyi reformról szóló törvénnyel. A kormány maga kérte, hogy a képviselők együtt voksoljanak a tervezetről, illetve a kormányról, mert így akarták megkerülni az ellenzék módosító indítványainak elfogadását. A képviselőházban 331 -en szavaztak a kormány mellett, ellene pedig 229-en voksoltak. A törvényt még a szenátusnak is el kell fogadnia. A reform hatalmas ellenérzéseket váltott ki a jogászok köreiben. Az elmúlt hónapban több tiltakozó akciót tartottak ellene. A bírák ugyanis attól tartanak, hogy az új törvény megnyirbálja jogaikat. Berlusconi kapcsolata a bírákkal évek óta módfelett feszült. (Népszava) Amerikába küldik a guantánamóiakat Az amerikai kormányzat mérlegeli annak lehetőségét, hogy az összes guantánamói foglyot az Egyesült Államokba helyezi át - jelentette a Los Angeles Times. A cél az, hogy a bebörtönzötteket egyetlen katonai bíróság előtt vonják felelősségre, s így nem kell ide-oda utazgatniuk a vádlottaknak és védőiknek. Kedden öttagú különleges katonai törvényszék alakult három, terrorizmussal vádolt, a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton őrzött személy perének lefolytatására. (Népszava) VILÁG 2004. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Napokon belül elfoghatják a boszniai szerb hóhért Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze szerint küszöbönáll az egykori boszniai szerb elnök, a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics letartóztatása. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, „valaki a nyomában van”. Elmozdított szerdán állami, illetve párttisztségéből hatvan boszniai szerb vezetőt Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője. Azzal indokolta döntését szarajevói sajtóértekezletén, hogy a boszniai szerb hatóságok kudarcot vallottak Radovan Karadzsicsnak, a boszniai szerbek volt politikai vezetőjének kézre kerítésében. Ashdownnak igen széles jogköre van azon boszniai állami és párttisztségviselők elmozdítására, akik megítélése szerint akadályozzák a daytoni egyezménnyel elindított békefolyamatot, amely véget vetett az 1992 és 1995 között lezajlott boszniai háborúnak, a második világháború óta legsúlyosabb európai konfliktusnak. A leváltott tisztségviselők között van Dragan Kalinics, a boszniai szerb parlament elnöke, a Karadzsics által 1990-ben alapított Szerbiai Demokrata Párt (SDS) vezetője és a boszniai szerb belügyminiszter is. Ashdown hangsúlyozta: Kalinicsnak mint az SDS vezetőjének feladata lett volna megakadályozni, hogy pártja pénzelje a szervezet alapítóját, a felelősségre vonás elől bujkáló Karadzsicsot. Népszava-összeállítás Ma emel vádat a különleges bagdadi törvényszék a megbuktatott diktátor ellen Halálra ítélhetik Szaddám Huszeint Átadták szerdán Szaddám Huszein megbuktatott iraki elnök és a megdöntött rezsim tizenegy vezető tisztségviselője fölötti jogi fennhatóságot az iraki hatóságoknak - jelentették be Bagdadban. Hivatalosan ma emel vádat az iraki különleges törvényszék Szaddám Huszein ellen - jelentette be az iraki komnány szóvivője. Mint mondta, Szaddám Huszein már szerdán megkapja fogva tartásának helyén azt a levelet, amely részletezi az ellene felhozott vádakat. A vádpontok között szerepel az emberiség ellen elkövetett bűntett. Csütörtökön vizsgálóbíró elé állítják, aki felolvassa előtte a vádakat, s utána megtörténik a hivatalos vádemelés. A bagdadi végrehajtó hatalom, amelynek hétfőn adták át a hatalmat a korábbi megszálló erők, jóváhagyta a halálbüntetés visszaállítását - közölte Gázi Adzsíl al-Jáver iraki köztársasági elnök szerdán az as-Sark al-Aúszat, több országban megjelenő arab lapnak adott nyilatkozatában. Halálra ítélik Szaddám Huszeint, ha a különleges törvényszék előtt bebizonyosodnak az ellene felhozott roppant súlyos vádak - jelentette ki Málek Dohán al-Haszan iraki igazságügyminiszter a La Repubblicának adott nyilatkozatában, amelyet szerdán közölt az olasz lap. Az emberiség elleni bűntettek, a népirtás, a vegyi fegyverek bevetése halállal sújtható bűnök - mondta. Tisztességes lesz Szaddám Huszein pere - mondta a brit BBC rádiónak adott szerdai nyilatkozatában Muvafak al-Rubaie iraki nemzetbiztonsági tanácsadó. Közölte: élőben közvetítik majd a tárgyalásokat rádión és televízión, de azt nem fogják megengedni, hogy a vádlott politikai játszmává alakítsa a bírósági tárgyalásokat, nem kérheti be például tanúként George Bush amerikai elnököt vagy Tony Blair brit kormányfőt. Szaddám kiszolgáltatását az irakiaknak megfigyelők inkább a médiumoknak szóló lépésnek tartják. Politikai jelentősége vajmi kevés. Többek között azért, mert továbbra is amerikai katonák ügyelnek rá. A CBS amerikai televízió pedig úgy értesült, hogy a volt diktátort a kamerák előtt átadják ugyan az irakiaknak, ám pillanatokkal később visszaadják őt az amerikaiaknak. A televízió szerint tehát a lépés egyértelműen csak a kameráknak szól. Immár szinte biztosra vehető, hogy holnap jelenik meg a vizsgálóbíró előtt. Perére azonban vélhetően hosszú hónapokat kell várni. Előbb társait ítélik el, például egykori segítőjét, Tárik Azizt vagy a kurdok elleni vegyi támadás kitervelőjét, „Vegyi Alit”. Szaddám Huszein ideges volt, láthatólag nem értette, mi történik vele, amikor megtudta, hogy átadják az iraki hatóságoknak - jelezte szerdán Száleul Csalabi, az előző rendszer vezetőinek ügyeiben ítélkezni hivatott iraki különleges törvényszék vezetője az amerikai ABC televízióban. Csalabi tájékoztatta szerdán a volt diktátort és a bukott rendszer tizenegy további magas rangú vezetőjét arról, hogy az eddigi megszálló hatóságok jogilag átadták őket az iraki hatóságoknak. Ennek részleteiről számolt be az amerikai tévének adott nyilatkozatában, elmondva egyebek között, hogy „Szaddám Huszein lefogyott, s már nem visel szakállat”. Az Egyesült Államoknak - a Genfi Konvenció szellemében - vagy az új bagdadi vezetésnek kell átadnia az iraki hadifoglyokat, vagy szabadon kell bocsátania őket. A bebörtönzöttek közül természetesen Szaddám Huszein további sorsát kíséri a legnagyobb érdeklődés. Pere valószínűleg hónapok után kezdődik majd el: állítólag harminc tonna dokumentumot dolgoznak fel a végső vádirat elkészültéig. Nagy kérdés, miként végződik a bírósági eljárás. A hatalomátadással az országot elhagyó iraki polgári kormányzó, Paul Bremer felfüggesztette ugyan a halálbüntetést, ám Iijád Allávi, az új ideiglenes kormányzat feje annak visszaállítása mellett foglalt állást. Ez a bizonytalankodás is mutatja, hogy Irak még távolról sem jogállam, s egyelőre nem is válik azzá. Annyi bizonyos, hogy iraki bíróság mond felette ítéletet. A testület öt bíróból áll majd. Munkájukat húsz vizsgálóbíró segíti. Szaddám Huszeint egy ügyvéd védheti, de Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv államfőhöz hasonlóan dönthet saját védelme mellett is. Szaddám felesége egyébként húsz ügyvédet kért fel ara: segítsék férjét a bírósági eljárás során, ám kérdéses, közülük hányan juthatnak szóhoz a perben. Népszava összeállítás Bászrában a brit hadsereg egységei átadták az irányítást az iraki rendőröknek. Képünkön az irakiak gyakorlatoznak Fotó: Reuters Ariel Saron súlyos veresége Az izraeli legfelső bíróság szerdai döntésében felszólította a kormányt, hogy módosítsa a ciszjordániai biztonsági fal nyomvonalát, mert a fal ebben a formájában sérti a palesztin lakosság érdekeit. A kormány bejelentette: tiszteletben tartja a döntést, amelynek értelmében új nyomvonalat kell kialakítani, még akkor is, ha ily módon csökken a biztonság mértéke. Izrael szerint azért kell megépíteni az egyes helyeken a Jordán folyó nyugati területeire mélyen benyúló, mintegy 600 kilométeresre tervezett biztonsági falat, hogy távol tartsa a palesztin öngyilkos merénylőket. A védmű azonban több ezer palesztint foszt meg attól, hogy eljusson munkahelyére, az általa megművelt földre vagy az iskolába. Megfigyelők szerint a határozat súlyos vereség az izraeli kormányfő számára. Az ítélet értelmében ugyanis egy 40 kilométeres szakasz nagy részét teljesen újra kell tervezni. Sőt, akadnak olyan részek is, amelyeket le kell bontani. A legfelsőbb bíróság szerint a biztonsági fal több ezer palesztint akadályoz meg abban, hogy eljussanak munkahelyükre, ez pedig megengedhetetlen. A fal egyik tervezője szerint az ítélet több hónappal késleltetheti a fal építését. Meg kell szüntetni Jasszer Arafat palesztin elnök főhadiszállásának izraeli körülzárását - jelentette ki a francia külügyminiszter. Michel Rarnier Ahmed Korei palesztin kormányfővel folytatott megbeszélése után elmondta: Arafattal folytatott tárgyalásain közelről is megtapasztalhatta, milyen méltatlan körülmények között kénytelen élni a palesztin elnök. „Ez az állapot nem maradhat fenn, hiszen Arafat a palesztinok legitim elnöke” - tette hozzá. Népszava-összeállítás Lassulhat a brüsszeli döntéshozatal Ma adja át a stafétabotot a soros EU-elnök Írország a tisztséget decemberig betöltő Hollandiának. Nehezíti a hágai kormány dolgát, hogy a folyamatos intézményi átalakulás miatt lassulhat a döntéshozatal. Az új soros elnök ennek ellenére ambiciózus programmal vág neki a félévnek. Ma kezdődő elnökségi félévük alatt nem fognak unatkozni a holland EU- diplomaták, hiszen még az egyébként uborkaszezonnak számító nyári hónapok is eseménydúsak. Július 20-án Strasbourgban alakul meg az újjáválasztott Európai Parlament, amely szinte azonnal a bizottsági elnök megválasztásával kezd. Szeptembertől válnak ismertté a jelölések a következő uniós „kormányba”, amely szintén megújulva, november 1-jén lép hivatalba. De addig sem könnyíti meg a hollandok dolgát a meggyengült Prodi-bizottság, amelynek immár négy oszlopos tagja hagyta el Brüszszelt, és az elnöke is egyre inkább hazafelé kacsingat. Túl az intézményi átalakuláson, amely eleve lassítja a döntéshozatalt, decemberben kell színt vallaniuk a tagállamoknak, hogy öt év várakoztatás után megkezdik-e a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. (Ankarát 1999-ben nyilvánították EU- tagjelöltnek). Ez lesz a félév egyik legnehezebb döntése, amelyet közösen kell meghozniuk a tagországoknak és az Európai Bizottságnak. Bulgária után a Romániával folytatott tárgyalások végére is pontot akar tenni a holland elnökség, a tagjelöltté nyilvánított Horvátország pedig a közösségi joganyag átvilágításával hamarosan belekezd a felvételig tartó hosszú menetelésbe. Hágára vár, hogy levezényelje a boszniai váltást, az Európai Unió az év végén veszi át a NATO-tól a bosznia-hercegovinai békefenntartó missziót. Ez lesz az EU első önálló katonai művelete, amelyet az északatlanti szövetség támogatásával hajt végre. Sok még a nyitott kérdés, nem tisztázottak például a köztársaságban maradó NATO-erők és az uniós békemisszió közötti együttműködés részletei. Ugyancsak ebben a félévben kezdődik meg az alkudozás a tagállamok között az unió 2007-ben induló, következő hétéves költségvetéséről. Megegyezésről nem is álmodik a holland kormány, legföljebb abban bízik, hogy a hat hónap alatt a célokról és az irányelvekről sikerül tető alá hozni a megállapodást. Hága életet akar lehelni az EU gazdasági versenyképességét növelni hivatott programba és előrelépést remél a tagállamok terrorellenes együttműködésében, a menekültügy és a bevándorláspolitika összehangolásában. Végül a holland félévben kell végső formába önteni és húsz nyelvre lefordítani a frissen elfogadottalkotmány szövegét. Már ebben a félévben megkezdődik a dokumentum ratifikációs folyamata, a népszavazások sorát valószínűleg éppen Hollandia kezdi, a németalföldi országban még december előtt az urnákhoz szólítják a polgárokat. Halmai Katalin (Brüsszel) Több fontos kérdés megoldása vár Balkenende holland kormányfőre Fotó: Népszava-archív