Népszava, 2004. augusztus (132. évfolyam, 179–203. sz.)

2004-08-02 / 179. szám

2 Kínai parádé Hongkongban Díszszemlét tartott a kínai hadsereg vasárnap Hong­kongban: a pekingi kormányzat ezzel vélhetően az egy­kori brit korona­­gyarmat lakosságá­nak hazafias érzelmeire próbál hatni a két hóna­pon belül esedékes helyi parlamenti választások előtt. A hongkongi kaszárnya mintegy három­ezer katonája vonult fel a parádén. Ez volt az el­ső kínai katonai felvonulás Hongkongban azóta, hogy az egykori brit koronagyarmat 1997-ben visszatért Peking fennhatósága alá. (MTI) Madrid hazarendelte nagykövetét Spanyolország sérelmezi, hogy a brit védelmi miniszter, Geoff Hoon részt kíván venni a Gib­raltár elfoglalásának 300. évfordulójára rende­zendő ünnepségeken. A spanyol külügyminisz­ter, Miguel Angel Moratinos ezért konzultációk­ra hazarendelte Spanyolország londoni nagykö­vetét. Spanyolország és Nagy-Britannia számos tárgyalást folytatott a vitatott terület hovatartozá­sának rendezésére. Szombaton Gibraltár kikötő­jébe érkezett az öböl térségéből hazatérő brit ha­dihajó, a HMS Grafton, amely ugyancsak részt vesz a szerdai ünnepségeken. (Népszava) Lapid sürgeti a nagykoalíciót - jz ügy-miniszter sürgette Ariel I­ben a Likud vezette koalí­SE­ióba. A héten három talál­ó H­amiHm kozót terveznek a Likud és a Munkapárt között. A va­sárnapi kormányülés után az izraeli miniszterel­nök próbálta meggyőzni az igazságügy-minisz­tert és Avraham Perez belügyminisztert, hogy ne lépjenek ki akkor sem, ha az ultraortodox UTJ párt csatlakozik a koalícióhoz. Simon Peresz, a Munkapárt elnöke szombaton egy tévéinterjú­ban úgy nyilatkozott: pártja csatlakozása után felgyorsítják a gázai kivonulást. (Népszava) Felszólalás csak szlovákul? Ivan Gasparovic szlovák államfő ellenzi, hogy a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjá­nak (MKP) képviselői magyarul szólaljanak fel. A TASR jelentése szerint a köztársasági elnök bántónak találja, hogy Bauer Edit, az EP szlovák képviselőcsoportjának egyik tagja Brüsszelben olyan megállapítást tett, miszerint míg az Euró­pai Parlamentben bárki felszólalhat a saját anya­nyelvén, addig ez a szlovák törvényhozásban nem lehetséges. Az államfő a közszolgálati rádió­ban úgy vélekedett: a pozsonyi parlamentben nem olyan a helyzet, hogy az MKP képviselői indokoltan más nyelven beszéljenek, mint a szlovák képviselők. (MTI) Ingyenvízum az Egyesült Államokba A http://www.nepszava.hu oldalról induló online Hírvita rovatunk egyik múlt heti témája az volt, hogy „Az Egyesült Államok azt tervezi, ideiglene­sen ingyenessé teszi a vízumot az olyan szövetsé­ges országok állampolgárai számára, amelyek harcoló alakulatokat küldtek Irakba és Afganisz­tánba. A washingtoni kongresszus elé terjesztett javaslat szerint kilenc ország, köztük Magyaror­szág kapná meg a kedvezményt.” A kérdésünk: „Ez is valami?” GÖMBÖC véleménye: ... remélem (minden alap nélkül:-( ), hogy ezt a kedvezményt csak nem fogadjuk el. Mert most még mondhatjuk, hogy naivak voltunk, jóhiszeműek. Meg túlbuzgott ben­nünk az újfiúk lojalitása... De ilyen fizetség után csak közönséges ribancok lehetünk, ráadásul elég olcsóak is .­( TAURSUS megjegyzése: „Az Egyesült Államok kormánya az égvilágon semmiféle ígéretet, konk­rét lépést nem tett a vízumkényszer eltörlésére. Kizárólag egy chicagói, lengyel származású kép­viselő adott be egy törvényjavaslatot a házban, amit legkorábban októberben fognak megvitatni. A nagy hiba az, hogy valaki ezt hivatalos kor­mánypolitikának jellemezte. Illene a sajtóban megjelenő híreket egy kicsit jobban ellenőrizni.” Bizony igaza van. Ez a hírügynökségi hír­ az egész magyar sajtót bejárta, és csak akkor kezd­tünk gyanakodni, amikor az amerikai külügymi­niszter kijelentette: nem várható változás a vízum­­politikában, és különben is csak minden negyedik magyar kérelmét utasítják vissza. Arra a megjegyzésünkre, miszerint: „Próbál­nánk mi minden negyedik amerikait nem been­gedni!”, ASER azt kérdezte, hogy „Ugyan már, miért ne lehetne nekünk is regisztrációs díjat szednünk az USA állampolgáraitól? És a gyanú­sakat nem beengedni?” Ugyan miért nem? Vagy mégis? Erről ezen a héten is elmondhatja a véleményét a Hírvitában. HOZZÁSZÓLHAT: www.nepszava.hu VILÁG 2004. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ NÉPSZAVA A 63 napos felkelés 60. évfordulójára emlékeztek a lengyel fővárosban Gerhard Schröder fejet hajtott Varsóban Gerhard Schröder személyében elő­ször vett részt német kancellár az 1944. augusztus 1-jén kezdődött varsói felkelés évfordulós ünnepsé­gein. Colin Powell amerikai külügy­miniszter, John Prescott brit minisz­terelnök-helyettes is Varsóba érke­zett a 60. évfordulóra. „A szabadságért meg kell küzdeni s életeket is kell áldozni” - mondta va­sárnap Colin Powell Varsóban. Az amerikai külügyminiszter csodálattal adózott annak a szabadságszerető szel­lemnek, amely erőt adott a lengyelek­nek a második világháború napjaiban, és elismerően utalt arra, hogy a len­gyelek napjainkban is síkraszállnak a szabadságért, katonai segítséget nyúj­tanak az amerikai vezetésű nemzetkö­zi koalíciónak Irakban. Powell Varsó­ban tárgyalt Marek Belka kormányfő­vel, Wlodzimierz Cimoszewicz kül­ügyminiszterrel s találkozott Aleksan­­der Kwasniewski államfővel is. „A német kormány ellenzi, hogy a Lengyelországból elűzött németek kártérítést követeljenek Varsótól ott maradt javaikért” - mondta vasárnap Gerhard Schröder német kancellár a lengyel fővárosban. Hozzátette, hogy a német kormány nemzetközi jogi fóru­mokon is ezt az álláspontot fogja kép­viselni. Belka kormányfővel folytatott vasárnapi megbeszélése után Schröder kijelentette: azt is ellenzi, hogy nemze­ti központot hozzanak létre Berlinben a Lengyelországból, Csehszlovákiából és más kelet-közép-európai országok­ból elűzött németek emlékére, amint azt az Elűzöttek Szövetsége javasolja. Vasárnapi imájában II. János Pál is megemlékezett a felkelés hőseiről. A lengyel születésű katolikus egyházfő hangsúlyozta: a varsói felkelők Len­gyelország szabadságáért és szuvere­nitásáért harcoltak. A 63 napos felkelést bemutató mú­zeum nyitotta meg kapuit szombaton. A náci hadsereg által vérbe fojtott fel­kelés mintegy háromezer egykori résztvevője vett részt a megnyitón. „Ez (a múzeum) az igazságról és az emlé­kezésről szól s bemutatja Európának és a világnak a mi igazi történelmün­ket” - hangsúlyozta Marek Belka kor­mányfő. Felolvasták több külföldi ál­lamférfi üdvözletét is. Putyin orosz el­nök tiszteletét fejezte ki a varsói hősök iránt, mint írta, a lengyel fegyveresek „jelentősen hozzájárultak a közös győ­zelemhez” a náci megszállók ellen. A lengyelek ma is neheztelnek amiatt, hogy a szovjet Vörös Hadsereg tétle­nül nézte végig, amint a német katonák közel 200 ezer lengyelt öltek meg. Belka a BBC-nek nyilatkozva Lon­don felelősségét is felvetette: a brit ha­tóságok engedélyének hiányában a menekült lengyelek nem térhettek ha­za harcolni Varsóba. MTI-információ Gerhard Schröder német kancellár koszorút helyezett el a varsói emlékfal előtt Fotó: Reuters Ma írják alá a cseh koalíciós szerződést Nincs magyar sérült Prágában Jóváhagyta a koalíciós szerződést hét végén a három cseh kormányzó párt elnöksége, s a pártvezetők meg­állapodtak, hogy a dokumentumot hétfőn a parlamentben írják alá. Hét végén dőlt el, hogy a 17 miniszteri posztból végül is 18 lesz. Stanislav Gross kormányfő ugyanis úgy hatá­rozott, egy tárca nélküli miniszteri tisztséget is létrehoz, amelyet a szoci­áldemokraták fognak betölteni. A Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 12, míg a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU­­CSL) és a Szabadság Unió-Demokra­tikus Unió (US-DEU) 3-3 minisztéri­umot fog felügyelni. Mindhárom párt egyik minisztere kormányfőhelyettes is lesz. Gross hétfőn adja át a kormánylis­tát Václav Klaus köztársasági elnök­nek, aki várhatóan hét közepén nevezi ki az új kabinetet. Klaus jelezte, hogy néhány miniszterrel előbb szeretne személyesen is szót váltani. Prágában hét végén elterjedt, hogy Klausnak nem tetszik a kormány személyi ösz­­szetétele. A pénzügyi tárcát továbbra is Bo­­huslav Sobotka (CSSD) irányítja, s marad Cyril Svoboda (KDU-CSL) külügyminiszter is. A belügyminiszté­rium új vezetője - Gross helyett - Frantisek Bublan (párton kívüli, a CSSD képviseletében), a civil titkos­­szolgálatok eddigi igazgatója lesz. A védelmi tárca élén Karel Kühnl (US­­DEU) áll majd, állítólag ő az egyike azoknak, akikkel szemben Klausnak fenntartásai vannak. A kormányban két nő kapott helyet. Prágában vasárnap felrobbant egy gépkocsi, 18 személy, köztük egy gyermek könnyebben megsérült - je­lentették rendőrségi források. A prágai magyar konzulátus kérdésére a helyi mentőszolgálat azt mondta, nincs ma­gyar sérültje a robbanásnak. A BBC értesülései szerint britek, amerikaiak, írek, németek és szlovákok sebesültek meg. A cseh rádió jelentése szerint a rob­banás a Vencel térhez közel eső egyik sétálóutcán, egy kaszinó előtt követke­zett be. Szemtanúk szerint egy isme­retlen kézigránátot hajított egy ameri­kai rendszámú Jeep Cherokee terep­járó alá. „A jelek szerint alvilági leszá­molás történt” - mondta a helyszínen Gross kormányfő, aki egyelőre a bel­ügyi tárcát is irányítja. MTI-információ Washington: narancssárga riadó Ha most tartanák az amerikai elnökvá­lasztást, John F. Kerry hét százalék­­ponttal legyőzné a hivatalban lévő el­nököt, George W. Busht, Kerry 49, Bush 42, Ralph Nader független jelölt 3 százalékot kapna. Három héttel ez­előtt a massachusettsi szenátor előnye még csak háromszázalékos volt. Az elnökjelölő konvenció után a jelölt népszerűsége hagyományosan meg­ugrik, a mostani minden idők legki­sebb ugrása a Newsweek felmérése szerint. Ha Nader nem indulna, Kerry előnye nyolc pontra növekedne, 52 szá­zalékot kapna, míg Bush 44-et. Döntő lehet a függetlenek hozzáál­lása: körükben Kerry jelenleg 45 szá­zalékot kapna, Bush 39-et, Naderre 7 százalék voksolna. Jó hír a demokrata jelölt számára, hogy egyre többen bíz­nak a győzelmében: 44 százalék sze­rint Kerry győz novemberben, 43 szá­zalék Bush duplázását jósolja. John Kerry a CNN-nek adott inter­jújában megerősítette, hogy elnökként csak akkor indítana háborút, ha feltét­lenül szükséges. Cáfolta ugyanakkor, hogy ne lenne stratégiája az iraki hábo­rú mielőbbi lezárására. A CNN felmé­rései is azt jelzik, hogy Kerry csupán mérsékelt lendületet kapott a bostoni konvenció után. Ha magas lesz a rész­vétel az elnökválasztáson, az a demok­ratáknak kedvez majd, vélte az ameri­kai hírtelevízió választási szakértője. A Kerry­ Edwards páros és Bush el­nök kampánybuszai hét végén olyan államokat jártak be, amelyeknek elek­­tori voksaiért heves harc folyik majd a demokraták és a republikánusok kö­zött. Bush Ohióban és Pennsylvaniá­ban azt bizonygatta, hogy az amerikai gazdaság egyre erősödik, Kerry szerint még nem jött el a fordulópont a fellen­dülésben. Republikánus jelölt még nem nyert elnökválasztást anélkül, hogy győzött volna Pennsylvaniában. A re­publikánus konvenció augusztus 30-án kezdődik New Yorkban. A hírszerzés értesülései szerint az al- Kaida éppen ott tervez újabb nagy ter­rorcsapást, a rendőrség fokozott éber­ségre inti a lakosságot Tom Ridge, a belbiztonsági miniszter tegnapi sajtó­­értekezletén bejelentette: Washington­ban, a fővárosban is narancssárgára emelik a riadókészültség szintjét. New Yorkban 2000. szeptember 11. óta ma­gasabb készültség van érvényben. Népszava-információ Templomok előtt robbantottak Összehangolt merényleteket hajtottak végre tegnap Bagdadban: négy keresz­tény templom előtt robbant autóba rej­tett pokolgép. Irak északi részén, Mo­­szulban két másik pokolgépes terrortá­madást követtek el, ugyancsak keresz­tény templomok ellen. Az iraki főváros Karrada negyedé­ben, egy örmény templom előtt történt az első pokolgépes robbanás, negyed­órával később egy asszír imaháznál hallatszott detonáció, egy harmadik merénylet célpontja egy kolostor volt. Legkevesebb hárman veszítették éle­tüket, rengeteg a sebesült. A merényle­teket az esti misékhez időzítették. Kar­rada mintegy másfél kilométerre fek­szik az iraki kormányzati épületek és az amerikai nagykövetség védett öve­zetétől, a Zöld Zónától. Moszulban legalább öten meghaltak, köztük két iraki rendőr, egy autóba rejtett pokol­gép egy rendőrőrs előtt mintegy ötven embert megsebesített. Ellentmondó hírek érkeztek az iraki emberrablók fogságában lévő túszok sorsáról, vasárnap azt jelentették, hogy egy kenyai vállalat hét alkalmazottja - három kenyai, három indiai, egy egyiptomi - kiszabadult, később a cég cáfolta, hogy munkatársaikat elenged­ték volna. Szombaton az al-Dzsazira arab nyelvű hírtévé újabb videofelvé­telt mutatott be, két elrabolt török so­főrrel. Az iraki merényleteket szervező Abu Muszab asz-Zarkavi bejelentette, 48 órát adnak a török cégnek, hogy va­lamennyi alkalmazottját kivonja Irak­ból. Az Abu Hafsz al-Maszri Brigádok nevű szervezet az al-Kudsz arab napi­laphoz vasárnap küldött közleményé­ben közölte: Olaszországnak 15 napot adnak, hogy kivonja Irakban állomá­sozó egységeit. Ha ez nem történik meg, a csoport terrortámadásokat indít olasz érdekeltségek ellen. Ismét iraki kézbe került a bagdadi repülőtér irányítótornya 15 hónappal azután, hogy nem hivatalosan befeje­zettnek nyilvánították a háborút. Az iraki repülésirányítóknak vasárnap ad­ták át az ellenőrzést a szövetséges erők. Az amerikai katonák bevonulása után az ausztrál légierő szakemberei vették át a légi irányítást, és az utóbbi hat hónapban iraki kollégáikat képez­ték ki. Népszava-összeállítás Iraki gárdista a bagdadi örmény templom előtt Fotó: Reuters Szudán kilencven nap haladékot kér A szudáni kormány kevesli az ENSZ Biztonsági Tanácsa által adott har­mincnapos határidőt a milicisták le­fegyverzésére, és közölte, 90 napra volna szüksége, ahogyan arról koráb­ban már megállapodott Kofi Annan­­nal, a világszervezet főtitkárával. A kelet-afrikai ország először eluta­sította, majd vonakodva, de elfogadta a határozatot, amelynek cselekvési ha­táridejét Musztafa Oszmán Iszmail külügyminiszter a vasárnapi, kartúmi kormányülésen kifogásolt. A miniszter logikátlannak nevezte a BT döntését, amelynek végrehajtása szavai szerint nehézségekbe ütközik. Mahdi Ibrahim Malek szudáni infor­matikai és távközlési miniszter szom­baton még azt nyilatkozta, hogy kor­mánya teljes mértékben visszautasítja a világszervezet fenyegetőzését. Ké­sőbb az Afrikai Uniónál akkreditált szudáni nagykövet bejelentette Ad­­disz-Abebában, hogy Kartúm mégis elfogadja a BT-határozatot. MTI

Next