Népszava, 2004. augusztus (132. évfolyam, 179–203. sz.)
2004-08-30 / 202. szám
NÉPSZAVA 2004. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ HÁTTÉR 15 Mikor szűnik meg a miniszterelnök megbízatása? A köztársasági elnök az igazságügy-miniszterrel egyeztetett állásfoglalása szerint a miniszterelnök lemondása esetén megbízatása lemondását követő harmincnapos lemondási idő elteltével szűnik meg; ezután kezdődik csak az a másik, szintén harmincnapos határidő, amelyen belül a köztársasági elnök a törvény szerint köteles javaslatot tenni az új miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek. Ebben a cikkben amellett érvelek, hogy ez az értelmezés téves, mert számos alapvető alkotmányjogi érvet nem vesz figyelembe, és emiatt abszurd eredményekre vezet. A köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter állításukat elsősorban a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 1997. évi LXXIX. törvény d íjára alapozzák, amely szerint a miniszterelnök harmincnapos „lemondási idő megjelölésével” mondhat le hivataláról. Szeretném igazolni, hogy ennek a rendelkezésnek van az ésszerűbb és az alkotmánnyal jobban összhangban álló értelmezése. Az alkotmány helyes értelmezése szerint a miniszterelnök megbízatása lemondása pillanatában - vagy a lemondásban megjelölt időpontban - megszűnik; ettől kezdve a miniszterelnökből ügyvezető miniszterelnök, a kormányból pedig ügyvezető kormány lesz. A miniszterelnök ügyvezető miniszterelnöki minősége addig tart, amíg utódját meg nem választották, a kormányé pedig addig, amíg az új kormány meg nem alakul. Ez akkor történik meg, amikor az újonnan megválasztott miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kinevezi az új kormány minisztereit. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény vitatott „harmincnapos" szabályának értelme az, hogy a lemondott miniszterelnök mindaddig köteles ellátni ügyvezetőként a miniszterelnök hatáskörét, ameddig az új kormány meg nem alakult. Erre a törvényben foglalt határidők betartása esetén harminc napnál hosszabb ideig nincs szükség. A magyar alkotmány különlegessége, hogy a miniszterelnök és a kormány megbízatásának megszűnését részletesen szabályozza. A nevezetesebb alkotmányok többsége csak a legfontosabb eseteket említi, a többit (így a lemondást) nem is szabályozza. A kormány (és vele a miniszterelnök) megbízatása az alkotmány szerint megszűnik az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, a miniszterelnök halálával, a miniszterelnök választójogának elvesztésével, a konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásával, valamint a minket érdeklő esettel - a miniszterelnök lemondásával. Feltűnő, hogy mindegyik esetben egyértelmű, hogy a miniszterelnök megbízatása a megszűnésre okot adó jogi tény, például a miniszterelnök halála bekövetkeztével azonnal beáll. Semmilyen indok nem szól amellett, hogy a lemondás esetében ez másként legyen, annál is kevésbé, mert az alkotmány világos szabályokat tartalmaz a lemondás jogi hatásaira is. A megbízatás akkor szűnik meg, amikor az alkotmányban foglalt negatív feltételek valamelyike bekövetkezik. A legfontosabb jogokat és kötelezettségeket természetesen az alkotmány tartalmazza, de ezenkívül számos törvény és alacsonyabb szintű jogszabály is. Ezek a jogok és kötelezettségek általában megszűnnek, ha az alkotmányban meghatározott feltételek esetén a miniszterelnök megbízatása megszűnik. Azonban egyes kötelezettségek és jogok a miniszterelnöki tisztséget betöltő személyt a megbízatás megszűnése után is megilletik vagy terhelik. Ezek egyike, hogy a miniszterelnök köteles megbízatása megszűnése után ügyvezető miniszterelnökként tovább „gyakorolni hatáskörét", azaz ellátni miniszterelnöki munkáját. A miniszterelnök megbízatása megszűnésének minket érdeklő esete a miniszterelnök lemondása. A lemondás egyoldalú nyilatkozat, amellyel a miniszterelnök kinyilvánítja, hogy az alkotmány 33/A § b) pontja alapján megszünteti miniszterelnöki megbízatását. E nyilatkozat közvetlenül az alkotmány alapján érvényes és joghatásait csak az alkotmány alapján lehet megítélni. Sem új feltételt, sem új joghatást törvény ehhez nem tehet hozzá. A miniszterelnök lemondásának esetei két jól elkülöníthető csoportba oszthatók. Az egyik esetben a miniszterelnök személyes (nem politikai) okból mond le: ilyen lehet a betegség, kimerültség. Ebben az esetben semmi nem indokolja, hogy a miniszterelnök a feltétlenül szükségesnél tovább maradjon hivatalában, már csak azért sem, mert feladatai ellátására valószínűleg nem képes. A politikai okokból történő lemondás eseteiben a miniszterelnököt külső okok késztetik lemondásra, annak felismerése, hogy politikai támogatottsága bizonytalan vagy megszűnt. A politikai lemondás - mint most Medgyessy Péteré — a bizalmatlansági szavazással egyenértékű, annak elkerülését, megelőzését vagy leggyakrabban elegáns helyettesítését szolgálja. (Mint a sakkozó, aki még mielőtt mattot kapna, feladja a játszmát.) Minden amellett szól tehát, hogy a lemondás jogi hatásai a bizalmi szavazással azonosak legyenek - lévén a lemondás annak helyettesítője. Erre az alkotmány minden alapot megad, hiszen a bizalmi szavazás elvesztése esetére kötelezővé teszi a kormány lemondását, ami a miniszterelnök lemondása is, mert a kormány és a miniszterelnök csak együtt - „a miniszterelnök útján” - kérhet bizalmi szavazást. Ha a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter értelmezése helyes, akkor ebben az esetben az Országgyűlés megvont bizalma ellenére a miniszterelnök és kormánya még harminc napig változatlanul hivatalban marad, és az új miniszterelnök megválasztására csak az ezt követő harmincnapos időszakban kerülhet sor? Aligha állíthat ilyet bárki, hiszen a bizalmi szavazás - konstruktív bizalmatlansági indítványé - esetében az alkotmány szerint azonnal megszűnik a hivatalban volt miniszterelnök és kormánya megbízatása. Semmi nem indokolja a lemondás és a bizalmi szavazás joghatásában ezt a különbséget. A kormánytagok jogállásáról szóló törvény már említett 7. §-a bevezet egy, az alkotmányban ismeretlen fogalmat: a „lemondási időt". Ennek jelentését szeretném most elemezni. Először is világos, hogy semmilyen törvény nem határozhat meg a miniszterelnök megbízatása megszűnésére új, az alkotmányban nem szereplő módot és azon nem változtathat. Ez a törvény az alkotmány szabályainak végrehajtására szolgál, az alkotmány 39. § (2) bekezdése alapján: „A kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza". A törvény különben az 5. §-ban csak az állami vezető „jogviszonyáról” szól, a közelebbi meghatározást a jogtudományra bízva. Az előbb úgy érveltem, hogy a miniszterelnök lemondása (ahogyan megbízatása megszűnésének összes többi az alkotmányban szabályozott oka) azonnali hatállyal megszünteti a miniszterelnök megbízatását. Hogyan értendő akkor a lemondási idő fogalma a törvényben? Az értelmező két lehetőség között választhat: vagy azt állítja, hogy alkotmányellenes a lemondási idő fogalmának bevezetése, vagy az alkotmánnyal összhangban álló értelmezést keres. Az első lehetőség mellett komoly érveket hozott fel Sólyom László, ezért most főleg a másik lehetőséget elemzem. Sólyom Lászlótól részben eltérően abban látom a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alkotmányellenességét, hogy nem teszi világossá: a miniszterelnök és a miniszterek általában kötelesek hivatali feladataikat utódjuk kinevezéséig vagy megválasztásáig ellátni, ha ez ésszerű időn belül bekövetkezik és erre képesek. A lemondási időterminuson az az időtartam értendő, amelyben a lemondott miniszterelnök megbízatása megszűnése után ügyvezető miniszterelnökként köteles ellátni hivatali feladatait. A lemondott miniszterelnök, mint erről a lemondó nyilatkozata tanúskodik, nem kívánja tovább folytatni hivatali működését, benne kötelezettségei teljesítését; erre azonban az alkotmány alapján köteles mindaddig, amíg utódját meg nem választották. De nem tovább! Mivel igazolható, hogy a lemondott miniszterelnök köteles ellátni az ügyvezető miniszterelnök hatáskörét? Először is azzal, hogy ezt a hatáskört más nem gyakorolhatja, mint a hivatalban volt miniszterelnök, mert ügyvezető miniszterelnök csak az lehet, aki korábbiól miniszterelnök volt és megbízatása az alkotmány 39/C § (1) bekezdésben felsorolt okok, köztük a lemondás miatt megszűnt. A volt miniszterelnök kötelezettségét az alkotmány szavai szerint „az új miniszterelnök megválasztásáig... gyakorolja" 139/C § (1) bekezdési fordulatot az alkotmányértelmezők a „köteles gyakorolni" jelentésűnek tekintik. Az ügyvezető miniszterelnök és kormánya megbízatása nem szűnhet meg, kizárólag akkor, ha új miniszterelnök és az új kormány megalakult. Ebből következik, hogy az ügyvezető miniszterelnök és kormánya nem mondhat le, ha pedig nem mondhat le, akkor köteles hivatalban maradni és feladatait utódja megválasztásáig, illetve kinevezéséig ellátni. A törvény csak a lemondás esetén említ határidőt, a miniszterelnöki megbízatás megszűnése más eseteiben eleve felteszi, hogy a miniszterelnök utódja megválasztásáig hivatalban marad. A miniszterelnök lemondása esetén e magától értetődő kötelezettség kimondása azért lehet fontos, mert itt a miniszterelnök már kijelentette: nem kívánja tovább ellátni hivatalát. A „lemondási idő" tehát nem a miniszterelnök megbízatásának meghosszabbítása - ez alkotmányellenes lenne! -, hanem az az időtartam, amely alatt a lemondott miniszterelnök ügyvezető miniszterelnökként köteles működni. A miniszterelnök megbízatása tehát a lemondás tényével az alkotmány erejénél fogva megszűnik. Az alkotmány szerint ettől kezdve a kormány ügyvezető kormány, a miniszterelnök ügyvezető miniszterelnök lesz, az ügyvezető miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig marad hivatalban (alkotmány 39/B § és 39/C §). Az ügyvezető miniszterelnök az ügyvezető miniszterelnökségről nem mondhat le, sem bizalmatlansági indítvánnyal nem szűnhet meg e minősége. Viszont a lemondott miniszterelnök köteles a miniszterelnöki hatáskörök további átmeneti gyakorlására. Végül a két harmincnapos határidő kapcsolatáról néhány szót. A kormány tagjai jogállásáról szóló 1997-es törvény 7. §-a szerint az egyik harmincnapos határidő a miniszterelnök lemondási ideje - erről volt már szó. A másik harmincnapos határidőt ugyan a törvény 8. §-ában találjuk: eszerint a miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök „harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.” Az államfő és az igazságügy-miniszter szerint ez a harminc nap a lemondási idő harminc napja lejártával kezdődik. Ez az értelmezés téves! A törvény az alkotmánnyal összhangban úgy értelmezhető, hogy a lemondási idővel azonos határidőt állapít meg az utód megválasztására vagy kinevezésére. A miniszterelnök esetében a lemondási idő az az időtartam, amelyben köteles ügyvezető miniszterelnöki hatásköröket saját személyében ellátni - harminc nap, ugyanúgy, mint a köztársasági elnök számára előírt határidő az új miniszterelnök jelölésére. A törvény itt javasolt értelmezése szerint ez a két határidő párhuzamosan (egy időben) folyik: a lemondott miniszterelnök ügyvezető, a köztársasági elnöknek és a politikai tényezőknek pedig ugyanez az idő áll rendelkezésére az utód kiválasztására. Ez a határidő azonos azzal, amelyen belül az alkotmány 22. § (2) bekezdése szerint az államfő köteles az újonnan megválasztott Országgyűlés első ülését összehívni: az egyik „harminc nap”, a másik „egy hónap". A köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter jogértelmezésének téves mivoltát az is bizonyítja, hogy számos ésszerűtlen és elfogadhatatlan, viszont az alkotmánnyal összhangban álló törvényértelmezéssel elkerülhető következményre vezet. Az egyik ilyen az, hogy szerintük a lemondott miniszterelnök pozíciója „erősebb" (jogilag biztosabb), mint a le nem mondott miniszterelnöké. Lehet-e konstruktív bizalmatlansági indítványt benyújtani a lemondási idejét töltő miniszterelnök ellen? Ha igen, akkor a lemondott miniszterelnök megbízatása még egyszer megszűnik, most már azonnali hatálylyal (mert a bizalmatlansági indítvány jogi hatása kétségtelenül ez). Továbbá: lemondhat-e még egyszer a lemondott miniszterelnök? Ha igen, akkor újra kezdődik a harmincnapos lemondási idő? Ez nem elfogadható következmény. Akkor viszont azt kell mondanunk, hogy a lemondott miniszterelnök mégiscsak hivatalban lévő miniszterelnöknek tekintendő? Miképpen lehetséges ez, amikor a hivatalban lévő miniszterelnök bármikor lemondhat? Ezek az abszurd következmények elkerülhetők, de csak akkor, ha belátjuk: a lemondott miniszterelnök nem - mint ezt a köztársasági elnök és igazságügy-miniszter együtt állítja - hivatalban lévő, hanem ügyvezető miniszterelnök, mert megbízatása a lemondás érvénybe lépésével megszűnt. Mivel a miniszterelnök megbízatása idején bármikor lemondhat, semmi szükség arra, hogy az általa meghatározott idő meghosszabbíttassék. A lemondott miniszterelnök szükségképpen ügyvezető miniszterelnök, más ésszerűen nem is lehet. Bragyova András, alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos tanácsadója Bragyova András: A miniszterelnök megbízatása a lemondással megszűnik. Az alkotmány szerint ettől kezdve a kormány ügyvezető kormány Fotó: Népszava-archív TISZTELT HIRDETŐINK! Hirdetéseiket személyesen feladhatják: Budapest Vill., Könyves Kálmán krt. 76. Levélcímünk: 1430 Budapest, Postafiók 4 • Telefon: 477-9030 Hirdetésfelvevők: VII., Kertész u. 27. (Média Ex-Press) 351-9854 • VII., Wesselényi u. 8. (MAHIR) 342-6164 INGATLAN ASTORIÁNÁL, a Síp utcában 37 nm-es, 2 galériás, igényesen felújított lakás eladó. 06- 20/433-5425. CEGLÉD KÖZPONTJÁBAN két szoba, hallás, gáz központi fűtéses, összkomfortos, felújításra váró családi ház száz négyzetméteres lakóterülettel, melléképületekkel, garázzsal kb. 700 négyzetméteres telken eladó 12,5 millió forintért. Tel.: 06-20/326-5440. SZOLGÁLTATÁS PARKETTÁS MUNKÁK: 06-30/948-8909. LAKÁSFELÚJÍTÁS: 06-30/948-8909. REDŐNYÖS MUNKÁK: 262-4724. FÜRDŐKÁDAK felújítása,csempefestés garanciával. 06-20/927-4188. Ikker. JÁRMŰ MEGVÁSÁROLNÁM autóját készpénzért. 06-70 254-1546. AUTÓJÁT megvásárolnám, karambolosan is. 06-20/393-1387. ALEKÓT, Ladát, Samarát, Wartburgot, Astrát, Trabantot, Skodát, Daciát vennék. 06- 20/213-9645. ASTRÁT, Vectrát, Corsát vennék saját részemre, készpénzért. 06-70/335-7467, 06- 70/310-0811. ÁLLÁS IPARMŰVÉSZEKNEK, AJÁNDÉKKÉSZÍTŐKNEK bedolgozást vállal grafikus. Kocsival hozom, viszem. 06-53/709-502. GONDOZÁS VISEGRÁDON emelt szintű idősek otthonában szobák elfoglalhatók. 06-26/397-090, 06- 20/923-3018. IDŐS bácsi ápolását, gondozását a saját kertes házamban vállalom. 28 év gyakorlat, orvosi háttér, teljes ellátás. 06-20/551-0310. MÁTRAFÜREDI szociális nyugdíjasotthon AUTÓJÁT megvásárolnám! Sérülten is. 06- 20/245-4898. SÉRÜLT, totálkáros autót vennék. 06-20/978- 8416. rászorult, magányos nyugdíjasok, valamint szív- és érbetegek, légzésbántalmakkal problémás nyugdíjasok jelentkezését - állandó elhelyezéssel - várja. Érdeklődni: 06-37/320-239. BÚTOR GYŰJTŐ KERES megvételre azonnali készpénzfizetéssel antik bútorokat, régi festményeket, órákat, dísztárgyakat ezüstöket. VI., Szondi u. 32. Tel.: 302-5637. OKTATÁS SZINKRONSZÍNÉSZ, gyermekszínész, filmszövegfordító, műfordító, könyvszerkesztő tanfolyamok. 340-0859. RÉGISÉG BÉLYEGGYŰJTEMÉNYEKET, 1950 előtti képeslapokat, cserkészemléktárgyakat, levélborítékokat vásárolunk. Bp. Vill., Szentkirályi u. 6. Telefon: 485-5060. KÉSZPÉNZÉRT megvásárolom magyar és külföldi festők alkotásait, valamint hagyatékot. Kérem, jön el hozzánk! Louis Galéria, II., Margit krt. 51-53., 316-3651; VII., Wesselényi u. 19., 317-9938. LENDVAY & Társa készpénzért vásárol bútorokat, festményeket, műtárgyakat, csillárokat, ezüsttárgyakat, órákat, bronzszobrokat, perzsaszőnyegeket, KÖNYVEKET, hagyatékot, mindennemű régiséget. Díjtalan kiszállás! 377- 8839. Öttengelyes köszörűgépekre tapasztalattal rendelkező szakembereket keresünk Budapest környéki munkahelyre. Német- vagy angolnyelv-tudás előnyt jelent. Gyors, fényképpel és önéletrajzzal ellátott jelentkezését „január” jeligére, a Népszava hirdetésfelvételi címére (1430 Bp„ Pf. 4) várjuk. Éle a §pajs qvgesnjTAE? 321-9000 ^^^qjel-ndppal PÓTFELVÉTELI A BÁLINT GYÖRGY ÚJSÁGÍRÓ AKADÉMIÁN! Ne keseredj el, ha egy-két ponttal lemaradtál a felvételin! Töltsd hasznosan, szakma tanulásával a várakozás évét: egyetem előtt megszerezheted az újságíró (középfokú) szakképesítést. Pályakezdő diplomásként új kihívást, új lehetőséget kínál a sajtó és a média. Még néhány hely várja az érettségizetteket, fiatal diplomásokat, pályakezdőket és pályamódosítókat a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián. Akkreditált intézmény, államilag elismert OKJ-s képzés. Kiscsoportos oktatás, szakmai gyakorlat. A tandíj rendeletben szabályozott hányada az szja-alapból levonható. Szaktanfolyamaink: - középfokú és felsőfokú újságíró szaktanfolyam, - fotóriporter-képzés, laptördelői, képszerkesztői tanfolyam,televíziós és rádiós riporterképzés, műsorszerkesztés (felsőfok). HAGYOMÁNY, MINŐSÉG, GYAKORLAT Részletek a MÚOSZ honlapján: www.muosz.hu Érdeklődés és jelentkezés minél hamarabb, de legkésőbb szeptember 03-ig a tanulmányi osztályon (Bp. VI., Andrássy út 101., tel.: 342-4703). OKÉV: 07-0591 03.