Népszava, 2004. augusztus (132. évfolyam, 179–203. sz.)

2004-08-30 / 202. szám

NÉPSZAVA 2004. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ HÁTTÉR 15 Mikor szűnik meg a miniszterelnök megbízatása? A köztársasági elnök az igazság­ügy-miniszterrel egyeztetett ál­lásfoglalása szerint a miniszterel­nök lemondása esetén megbízatá­sa lemondását követő harmincna­pos lemondási idő elteltével szű­nik meg; ezután kezdődik csak az a másik, szintén harmincnapos határidő, amelyen belül a köztár­sasági elnök a törvény szerint kö­teles javaslatot tenni az új minisz­terelnök személyére az Ország­­gyűlésnek. Ebben a cikkben amellett érvelek, hogy ez az értel­mezés téves, mert számos alapve­tő alkotmányjogi érvet nem vesz figyelembe, és emiatt abszurd eredményekre vezet. A köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter állításukat elsősorban a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 1997. évi LXXIX. törvény d­ íj­ára alapozzák, amely szerint a miniszterelnök harmincnapos „lemondási idő megjelölésével” mondhat le hivataláról. Szeret­ném igazolni, hogy ennek a ren­delkezésnek van az ésszerűbb és az alkotmánnyal jobban össz­hangban álló értelmezése. Az al­kotmány helyes értelmezése sze­rint a miniszterelnök megbízatása lemondása pillanatában - vagy a lemondásban megjelölt időpont­ban - megszűnik; ettől kezdve a miniszterelnökből ügyvezető mi­niszterelnök, a kormányból pedig ügyvezető kormány lesz. A mi­niszterelnök ügyvezető minisz­terelnöki minősége addig tart, amíg utódját meg nem választot­ták, a kormányé pedig addig, amíg az új kormány meg nem alakul. Ez akkor történik meg, amikor az újonnan megválasztott miniszterelnök javaslatára a köz­­társasági elnök kinevezi az új kormány minisztereit. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállá­sáról szóló törvény vitatott „har­mincnapos" szabályának értelme az, hogy a lemondott miniszterel­nök mindaddig köteles ellátni ügyvezetőként a miniszterelnök hatáskörét, ameddig az­ új kor­mány meg nem alakult. Erre a törvényben foglalt határidők be­tartása esetén harminc napnál hosszabb ideig nincs szükség. A magyar alkotmány különle­gessége, hogy a miniszterelnök és a kormány megbízatásának megszűnését részletesen szabá­lyozza. A nevezetesebb alkotmá­nyok többsége csak a legfonto­sabb eseteket említi, a többit (így a lemondást) nem is szabályozza. A kormány (és vele a miniszterel­nök) megbízatása az alkotmány szerint megszűnik az újonnan megválasztott Országgyűlés meg­alakulásával, a miniszterelnök halálával, a miniszterelnök vá­lasztójogának elvesztésével, a konstruktív bizalmatlansági indít­vány megszavazásával, valamint a minket érdeklő esettel - a mi­niszterelnök lemondásával. Feltűnő, hogy mindegyik eset­ben egyértelmű, hogy a minisz­terelnök megbízatása a megszű­nésre okot adó jogi tény, például a miniszterelnök halála bekövet­keztével azonnal beáll. Semmi­lyen indok nem szól amellett, hogy a lemondás esetében ez másként legyen, annál is kevésbé, mert az alkotmány világos szabá­lyokat tartalmaz a lemondás jogi hatásaira is. A megbízatás akkor szűnik meg, amikor az alkotmányban foglalt negatív feltételek valame­lyike bekövetkezik. A legfonto­sabb jogokat és kötelezettségeket természetesen az alkotmány tar­talmazza, de ezenkívül számos törvény és alacsonyabb szintű jogszabály is. Ezek a jogok és kö­telezettségek általában megszűn­nek, ha az alkotmányban megha­tározott feltételek esetén a mi­niszterelnök megbízatása meg­szűnik. Azonban egyes kötele­zettségek és jogok a miniszterel­nöki tisztséget betöltő személyt a megbízatás megszűnése után is megilletik vagy terhelik. Ezek egyike, hogy a miniszterelnök köteles megbízatása megszűnése után ügyvezető miniszterelnök­ként tovább „gyakorolni hatáskö­rét", azaz ellátni miniszterelnöki munkáját. A miniszterelnök megbízatása megszűnésének minket érdeklő esete a miniszterelnök lemondá­sa. A lemondás egyoldalú nyilat­kozat, amellyel a miniszterelnök kinyilvánítja, hogy az alkotmány 33/A § b) pontja alapján meg­szünteti miniszterelnöki megbí­zatását. E nyilatkozat közvetlenül az alkotmány alapján érvényes és joghatásait csak az alkotmány alapján lehet megítélni. Sem új feltételt, sem új joghatást törvény ehhez nem tehet hozzá. A miniszterelnök lemondásá­nak esetei két jól elkülöníthető csoportba oszthatók. Az egyik esetben a miniszterelnök szemé­lyes (nem politikai) okból mond le: ilyen lehet a betegség, kime­rültség. Ebben az esetben semmi nem indokolja, hogy a miniszter­­elnök a feltétlenül szükségesnél tovább maradjon hivatalában, már csak azért sem, mert felada­tai ellátására valószínűleg nem képes. A politikai okokból törté­nő lemondás eseteiben a minisz­terelnököt külső okok késztetik lemondásra, annak felismerése, hogy politikai támogatottsága bi­zonytalan vagy megszűnt. A poli­tikai lemondás - mint most Med­­gyessy Péteré — a bizalmatlansági szavazással egyenértékű, annak elkerülését, megelőzését vagy leggyakrabban elegáns helyette­sítését szolgálja. (Mint a sakkozó, aki még mielőtt mattot kapna, fel­adja a játszmát.) Minden amellett szól tehát, hogy a lemondás jogi hatásai a bizalmi szavazással azonosak le­gyenek - lévén a lemondás an­nak helyettesítője. Erre az alkot­mány minden alapot megad, hi­szen a bizalmi szavazás elveszté­se esetére kötelezővé teszi a kor­mány lemondását, ami a minisz­terelnök lemondása is, mert a kormány és a miniszterelnök csak együtt - „a miniszterelnök útján” - kérhet bizalmi szava­zást. Ha a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter értelme­zése helyes, akkor ebben az eset­ben az Országgyűlés megvont bizalma ellenére a miniszterel­nök és kormánya még harminc napig változatlanul hivatalban marad, és az új miniszterelnök megválasztására csak az ezt kö­vető harmincnapos időszakban kerülhet sor? Aligha állíthat ilyet bárki, hiszen a bizalmi szavazás - konstruktív bizalmatlansági in­dítványé - esetében az alkot­mány szerint azonnal megszűnik a hivatalban volt miniszterelnök és kormánya megbízatása. Sem­mi nem indokolja a lemondás és a bizalmi szavazás joghatásában ezt a különbséget. A kormánytagok jogállásáról szóló törvény már említett 7. §-a bevezet egy, az alkotmányban is­meretlen fogalmat: a „lemondási időt". Ennek jelentését szeretném most elemezni. Először is vilá­gos, hogy semmilyen törvény nem határozhat meg a miniszter­­elnök megbízatása megszűnésére új, az alkotmányban nem szerep­lő módot és azon nem változtat­hat. Ez a törvény az alkotmány szabályainak végrehajtására szol­gál, az alkotmány 39. § (2) be­kezdése alapján: „A kormány tagjai és az államtitkárok jogállá­sát, díjazását, továbbá felelősség­re vonásuk módját törvény szabá­lyozza". A törvény különben az 5. §-ban csak az állami vezető „jog­viszonyáról” szól, a közelebbi meghatározást a jogtudományra bízva. Az előbb úgy érveltem, hogy a miniszterelnök lemondása (aho­gyan megbízatása megszűnésé­nek összes többi az alkotmány­ban szabályozott oka) azonnali hatállyal megszünteti a miniszter­­elnök megbízatását. Hogyan ér­tendő akkor a lemondási idő fo­galma a törvényben? Az értelme­ző két lehetőség között választ­hat: vagy azt állítja, hogy alkot­mányellenes a lemondási idő fo­galmának bevezetése, vagy az al­kotmánnyal összhangban álló ér­telmezést keres. Az első lehető­ség mellett komoly érveket ho­zott fel Sólyom László, ezért most főleg a másik lehetőséget elemzem. Sólyom Lászlótól rész­ben eltérően abban látom a kor­mánytagok jogállásáról szóló törvény alkotmányellenességét, hogy nem teszi világossá: a mi­niszterelnök és a miniszterek ál­talában kötelesek hivatali felada­taikat utódjuk kinevezéséig vagy megválasztásáig ellátni, ha ez ésszerű időn belül bekövetkezik és erre képesek. A lemondási idő­terminuson az az időtartam értendő, amelyben a lemondott miniszterelnök megbí­zatása megszűnése után ügyveze­tő miniszterelnökként köteles el­látni hivatali feladatait. A lemon­dott miniszterelnök, mint erről a lemondó nyilatkozata tanúsko­dik, nem kívánja tovább folytatni hivatali működését, benne kötele­zettségei teljesítését; erre azon­ban az alkotmány alapján köteles mindaddig, amíg utódját meg nem választották. De nem to­vább! Mivel igazolható, hogy a le­mondott miniszterelnök köteles ellátni az ügyvezető miniszterel­nök hatáskörét? Először is azzal, hogy ezt a hatáskört más nem gyakorolhatja, mint a hivatalban volt miniszterelnök, mert ügyve­zető miniszterelnök csak az lehet, aki korábbiól miniszterelnök volt és megbízatása az alkotmány 39/C § (1) bekezdésben felsorolt okok, köztük a lemondás miatt megszűnt. A volt miniszterelnök kötelezettségét az alkotmány sza­vai szerint „az új miniszterelnök megválasztásáig... gyakorolja" 139/C § (1) bekezdési fordulatot az alkotmányértelmezők a „köte­les gyakorolni" jelentésűnek te­kintik. Az ügyvezető miniszterel­nök és kormánya megbízatása nem szűnhet meg, kizárólag ak­kor, ha új miniszterelnök és az új kormány megalakult. Ebből kö­vetkezik, hogy az ügyvezető mi­niszterelnök és kormánya nem mondhat le, ha pedig nem mond­hat le, akkor köteles hivatalban maradni és feladatait utódja meg­választásáig, illetve kinevezéséig ellátni. A törvény csak a lemondás ese­tén említ határidőt, a miniszterel­nöki megbízatás megszűnése más eseteiben eleve felteszi, hogy a miniszterelnök utódja megvá­lasztásáig hivatalban marad. A miniszterelnök lemondása esetén e magától értetődő kötelezettség kimondása azért lehet fontos, mert itt a miniszterelnök már ki­jelentette: nem kívánja tovább el­látni hivatalát. A „lemondási idő" tehát nem a miniszterelnök meg­bízatásának meghosszabbítása - ez alkotmányellenes lenne! -, ha­nem az az időtartam, amely alatt a lemondott miniszterelnök ügy­vezető miniszterelnökként köte­les működni. A miniszterelnök megbízatása tehát a lemondás tényével az al­kotmány erejénél fogva megszű­nik. Az alkotmány szerint ettől kezdve a kormány ügyvezető kormány, a miniszterelnök ügy­vezető miniszterelnök lesz, az ügyvezető miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig marad hivatalban (alkotmány 39/B § és 39/C §). Az ügyvezető miniszterelnök az ügyvezető mi­niszterelnökségről nem mondhat le, sem bizalmatlansági indít­vánnyal nem szűnhet meg e mi­nősége. Viszont a lemondott mi­niszterelnök köteles a miniszterel­nöki hatáskörök további átmeneti gyakorlására. Végül a két harmincnapos ha­táridő kapcsolatáról néhány szót. A kormány tagjai jogállásáról szóló 1997-es törvény 7. §-a sze­rint az egyik harmincnapos határ­idő a miniszterelnök lemondási ideje - erről volt már szó. A má­sik harmincnapos határidőt ugya­n a törvény 8. §-ában találjuk: eszerint a miniszterelnök megbí­zatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök „harminc na­pon belül javaslatot tesz az új mi­niszterelnök személyére.” Az ál­lamfő és az igazságügy-miniszter szerint ez a harminc nap a lemon­dási idő harminc napja lejártával kezdődik. Ez az értelmezés téves! A törvény az alkotmánnyal össz­hangban úgy értelmezhető, hogy a lemondási idővel azonos határ­időt állapít meg az utód megvá­lasztására vagy kinevezésére. A miniszterelnök esetében a lemon­dási idő az az időtartam, amely­ben köteles ügyvezető miniszter­­elnöki hatásköröket saját szemé­lyében ellátni - harminc nap, ugyanúgy, mint a köztársasági el­nök számára előírt határidő az új miniszterelnök jelölésére. A tör­vény itt javasolt értelmezése sze­rint ez a két határidő párhuzamo­san (egy időben) folyik: a lemon­dott miniszterelnök ügyvezető, a köztársasági elnöknek és a politi­kai tényezőknek pedig ugyanez az idő áll rendelkezésére az utód kiválasztására. Ez a határidő azo­nos azzal, amelyen belül az alkot­mány 22. § (2) bekezdése szerint az államfő köteles az újonnan megválasztott Országgyűlés első ülését összehívni: az egyik „har­minc nap”, a másik „egy hónap". A köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter jogértelme­zésének téves mivoltát az is bizo­nyítja, hogy számos ésszerűtlen és elfogadhatatlan, viszont az al­kotmánnyal összhangban álló törvényértelmezéssel elkerülhető következményre vezet. Az egyik ilyen az, hogy szerintük a lemon­dott miniszterelnök pozíciója „erősebb" (jogilag biztosabb), mint a le nem mondott miniszter­­elnöké. Lehet-e konstruktív bi­zalmatlansági indítványt benyúj­tani a lemondási idejét töltő mi­niszterelnök ellen? Ha igen, ak­kor a lemondott miniszterelnök megbízatása még egyszer meg­szűnik, most már azonnali hatály­­lyal (mert a bizalmatlansági indít­vány jogi hatása kétségtelenül ez). Továbbá: lemondhat-e még egyszer a lemondott miniszterel­nök? Ha igen, akkor újra kezdő­dik a harmincnapos lemondási idő? Ez nem elfogadható követ­kezmény. Akkor viszont azt kell mondanunk, hogy a lemondott miniszterelnök mégiscsak hiva­talban lévő miniszterelnöknek te­kintendő? Miképpen lehetséges ez, amikor a hivatalban lévő mi­niszterelnök bármikor lemond­hat? Ezek az abszurd következ­mények elkerülhetők, de csak ak­kor, ha belátjuk: a lemondott mi­niszterelnök nem - mint ezt a köztársasági elnök és igazság­ügy-miniszter együtt állítja - hi­vatalban lévő, hanem ügyvezető miniszterelnök, mert megbízatása a lemondás érvénybe lépésével megszűnt. Mivel a miniszterel­nök megbízatása idején bármikor lemondhat, semmi szükség arra, hogy az általa meghatározott idő meghosszabbíttassék. A lemon­dott miniszterelnök szükségkép­pen ügyvezető miniszterelnök, más ésszerűen nem is lehet. Bragyova András, alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos tanácsadója Bragyova András: A miniszterelnök megbízatása a lemondással megszűnik. Az alkotmány szerint ettől kezdve a kormány ügyvezető kormány Fotó: Népszava-archív TISZTELT HIRDETŐINK! Hirdetéseiket személyesen feladhatják: Budapest Vill., Könyves Kálmán krt. 76. Levélcímünk: 1430 Budapest, Postafiók 4 • Telefon: 477-9030 Hirdetésfel­vevők: VII., Kertész u. 27. (Média Ex-Press) 351-9854 • VII., Wesselényi u. 8. (MAHIR) 342-6164 INGATLAN ASTORIÁNÁL, a Síp utcában 37 nm-es, 2 galériás, igényesen felújított lakás eladó. 06- 20/433-5425. CEGLÉD KÖZPONTJÁBAN két szoba, hal­lás, gáz központi fűtéses, összkomfortos, felújí­tásra váró családi ház száz négyzetméteres la­kóterülettel, melléképületekkel, garázzsal kb. 700 négyzetméteres telken eladó 12,5 millió fo­rintért. Tel.: 06-20/326-5440. SZOLGÁLTATÁS PARKETTÁS MUNKÁK: 06-30/948-8909. LAKÁSFELÚJÍTÁS: 06-30/948-8909. REDŐNYÖS MUNKÁK: 262-4724. FÜRDŐKÁDAK felújítása,­­csempefestés garanciával. 06-20/927-4188. Ikker. JÁRMŰ MEGVÁSÁROLNÁM autóját készpénzért. 06-70 254-1546. AUTÓJÁT megvásárolnám, karambolosan is. 06-20/393-1387. ALEKÓT, Ladát, Samarát, Wartburgot, Ast­­rát, Trabantot, Skodát, Daciát vennék. 06- 20/213-9645. ASTRÁT, Vectrát, Corsát vennék saját ré­szemre, készpénzért. 06-70/335-7467, 06- 70/310-0811. ÁLLÁS IPARMŰVÉSZEKNEK, AJÁNDÉKKÉSZÍ­TŐKNEK bedolgozást vállal grafikus. Kocsival hozom, viszem. 06-53/709-502. GONDOZÁS VISEGRÁDON emelt szintű idősek otthoná­ban szobák elfoglalhatók. 06-26/397-090, 06- 20/923-3018. IDŐS bácsi ápolását, gondozását a saját kertes házamban vállalom. 28 év gyakorlat, or­vosi háttér, teljes ellátás. 06-20/551-0310. MÁTRAFÜREDI szociális nyugdíjasotthon AUTÓJÁT megvásárolnám! Sérülten is. 06- 20/245-4898. SÉRÜLT, totálkáros autót vennék. 06-20/978- 8416. rászorult, magányos nyugdíjasok, valamint szív- és érbetegek, légzésbántalmakkal problé­más nyugdíjasok jelentkezését - állandó elhe­lyezéssel - várja. Érdeklődni: 06-37/320-239. BÚTOR GYŰJTŐ KERES megvételre azonnali készpénzfizetéssel antik bútorokat, régi fest­ményeket, órákat, dísztárgyakat ezüstöket. VI., Szondi u. 32. Tel.: 302-5637. OKTATÁS SZINKRONSZÍNÉSZ, gyermekszínész, filmszövegfordító, műfordító, könyvszerkesztő tanfolyamok. 340-0859. RÉGISÉG BÉLYEGGYŰJTEMÉNYEKET, 1950 előtti képeslapokat, cserkészemléktárgyakat, levélbo­rítékokat vásárolunk. Bp. Vill., Szentkirályi u. 6. Telefon: 485-5060. KÉSZPÉNZÉRT megvásárolom magyar és külföldi festők alkotásait, valamint hagyatékot. Kérem, jö­n el hozzánk! Louis Galéria, II., Margit krt. 51-53., 316-3651; VII., Wesselényi u. 19., 317-9938. LENDVAY & Társa készpénzért vásárol bú­torokat, festményeket, műtárgyakat, csillárokat, ezüsttárgyakat, órákat, bronzszobrokat, per­zsaszőnyegeket, KÖNYVEKET, hagyatékot, mindennemű régiséget. Díjtalan kiszállás! 377- 8839. Öttengelyes köszörűgépekre tapasztalattal rendelkező szakembereket keresünk Budapest környéki munkahelyre. Német- vagy angolnyelv-tudás előnyt jelent. Gyors, fényképpel és önéletrajzzal ellátott jelentkezését „január” jeligére, a Népszava hirdetésfelvételi címére (1430 Bp„ Pf. 4) várjuk. Éle a §pajs qvgesnjTAE­­? 321-9000 ^^^qjel-ndppal PÓTFELVÉTELI A BÁLINT GYÖRGY ÚJSÁGÍRÓ AKADÉMIÁN! Ne keseredj el, ha egy-két ponttal lemaradtál a felvételin! Töltsd hasz­nosan, szakma tanulásával a várakozás évét: egyetem előtt megsze­rezheted az újságíró (középfokú) szakképesítést. Pályakezdő diplomásként új kihívást, új lehetőséget kínál a sajtó és a média. Még néhány hely várja az érettségizetteket, fiatal diplomásokat, pálya­kezdőket és pályamódosítókat a MÚOSZ Bálint György Újságíró Aka­démián. Akkreditált intézmény, államilag elismert OKJ-s képzés. Kis­csoportos oktatás, szakmai gyakorlat. A tandíj rendeletben szabályo­zott hányada az szja-alapból levonható. Szaktanfolyamaink: - középfokú és felsőfokú újságíró szaktanfolyam, - fotóriporter-képzés, laptördelői, képszerkesztői tanfolyam,­­televíziós és rádiós riporterképzés, műsorszerkesztés (felsőfok). HAGYOMÁNY, MINŐSÉG, GYAKORLAT Részletek a MÚOSZ honlapján: www.muosz.hu Érdeklődés és jelentkezés minél hamarabb, de legkésőbb szeptember 03-ig a tanulmányi osztályon (Bp. VI., Andrássy út 101., tel.: 342-4703). OKÉV: 07-0591­ 03.

Next