Népszava, 2005. január (132. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-03 / 1. szám

4 Újabb két város pályázott Az év végi határidőig újabb két város adta be pályázatát az Európa kulturális fővárosa címre. Nyitott kapuk elnevezéssel készült el az a 164 oldalas kötet, amellyel Debrecen pályázik - kö­zölte Túri Gábor, a cívisváros alpolgármestere. Ugyancsak az év utolsó napján juttatta el pályá­zatát a kulturális tárcához Kecskemét (képün­kön). A december végi határidőig így tizenegy város: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kapos­vár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Veszprém, Szé­kesfehérvár és Sopron adta be pályázatát. Az unió kulturális miniszterei májusban határoztak arról, hogy 2009-től évente két település, egy régi és egy új tagállam városa együtt legyen Európa kulturális fővárosa. 2010-ben egy magyar és egy német város tölti be ezt a szerepet. A kulturális tárca október elején írta ki a pályázatot a cím elnyerésére. Azt, hogy Magyarország melyik várost jelöli a címre, a kormány két szakaszból álló pályázaton, a részletes szakmai tervek isme­retében dönti el. Eredményt várhatóan ősszel hirdetnek. (MTI) Fejlesztések Szabolcsban Mintegy 2,2 milliárd forint fejlesztési támogatást kaptak tavaly a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok a térségi területfejlesztési ta­nácstól - közölte Tisza András, a szervezet ügy­nökségének ügyvezető igazgatója. Közlése sze­rint összesen 166 pályázó kapott pénzt a decent­ralizált alapokból. Emellett a természeti csapá­sok okozta károk enyhítéséhez 19 nyírségi hely­hatóságnak adtak támogatást a megyei vis maior keretből, 86 millió forinttal segítve a megrongá­lódott közösségi épületek helyreállítását. Tisza András elmondta, hogy a pénzből a többi között települési szennyvízhálózatot, szennyvíztisztító telepet, idősek otthonát építenek, és utakat, köz­­intézményeket korszerűsítenek. (MTI) Tovább épül a Marina Part December végén megkezdődtek Budapesten a Marina Part második ütemének építkezési mun­kálatai. Magyarország legnagyobb ingatlanfej­lesztése, a több mint 80 milliárd forintból 2009- re megvalósuló, kikötővel, saját közúthálózattal rendelkező Marina Part lakónegyed területén 3500-3800 lakás épül fel - mondta a beruházó társaság kommunikációs vezetője. Tájékoztatása szerint az első ütem építése a terveknek megfele­lően halad a XIII. kerületben, az Árpád hídtól északra. A három lakóház szerkezetépítése befe­jeződött, a munkálatok következő fázisa a belső válaszfalak és szerelvények kiépítése. A második ütemben épülő öt darab Duna-parti ház várha­tóan 2006 nyarára készül el. (MTI) Segítség eladósodott családoknak Csaknem 10 ezer eladósodott család lakáshitelét vállalja át idén az állam. Azok kapnak segítsé­get, akik még 1988. december 31-e előtt vették fel a kölcsönt az OTP-nél. Ebben az évben csak a 100 ezer forintnál kisebb hitelt felvevők tarto­zását függesztik fel, a következő években a na­gyobb összegűekét is. A kormány többéves hitel­konszolidációs programjának lényege, hogy az adós családok ezután nem a banknak, hanem az államnak tartoznak, a kölcsön törlesztését pedig tíz évre felfüggesztik. Ha tíz év után sem javul a család helyzete, a hitel automatikusan elévül. Aki részt vesz a programban, tíz évig nem adhatja el lakását. (FH) Repülőtér-fejlesztés Nyíregyházán A központi területfejlesztési célelőirányzat 110 millió forintos támogatásával tovább fejlesztik a nyíregyházi repülőteret. A légikikötő vagyon­kezelőjének vezérigazgatója, Belus Tamás el­mondta, hogy a támogatást a tulajdonos nyír­egyházi önkormányzat 25 százalékkal egészíti ki, így összesen csaknem 140 millió forint ér­tékű beruházást hajthat végre. A pénzből kicse­rélik az utasforgalmi épület berendezéseit, ki­épül a teljes repülőtéri felügyeleti rendszer, mágneskapu épül és korszerű csomagátvizsgá­­lót helyeznek üzembe. Üzemanyagkutat és -tárolót is építenek, valamint bővítik a repülő­tér szervizúthálózatát és parkolóját - tette hoz­zá. A fejlesztés a tervek szerint az év végére fejeződik be. (MTI) BELFÖLD 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Milliárdos hitelgaranciával és adósságkonszolidációval egyenesbe jöhet a tömegközlekedés Drága jeggyel sem jut messzire a BKV Az idén is az inflációt jóval meghala­dó mértékben drágul a tömegközle­kedés a fővárosban: év elejétől 10, majd július elsejétől újabb 5 száza­lékos tarifaemelésre kell számítani. Kevésbé ennek, mint inkább a foko­zott állami segítségnyújtásnak kö­szönhető, hogy 2006-ra egyenesbe jöhet a BKV. Egyelőre azonban messze van a nullszaldós gazdálko­dástól: ahhoz 72 százalékos tarifa­­emelésre lett volna szükség. A szolgáltatások január elejei drágulá­sa talán a budapesti tömegközlekedés esetében a leginkább drámai. A BKV tarifái elsejétől emelkedtek 10 száza­lékkal, s ezt még egy júliusi 5 százalé­kos drágulás követi. A tarifák az utób­bi két évben így két lépcsőben emel­kedtek, hasonló mértékben. A tömeg­­közlekedési cég ennél nagyobb, 15 és 5, illetve 20 és 10 százalékos emelésre is javaslatot tett, hiszen a BKV jegy- és bérletértékesítésből származó bevéte­lei még részben sem elegendőek a mű­ködtetésre. Ezért a cég a tulajdonos fő­város, illetve a központi költségvetés támogatására van utalva. Eddig ez sem igazán segített rajta, annak ellenére sem, hogy először tavaly kapott állami normatív támogatást a költségvetés­ből, bár - a pénzügyminiszter javasla­tára - a beígért 8,5 milliárd forintból csak 5,9 milliárd maradt. Ebben az évben azonban az állami költségvetés - nem utolsósorban a fő­városi szocialisták és a főpolgármester a miniszterelnököknél és a pénzügy­miniszternél folytatott lobbitevékeny­sége hatására - hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni. Nemcsak hogy a tava­lyinál jóval több - 12 milliárd forintnyi - normatív támogatásra számíthat a BKV, de még ebben a hónapban 15 milliárd forintos államilag garantált hi­telt vehet fel. Sőt, értesüléseink szerint a kormány arra is hajlandó, hogy 2005 végén esetleg elengedje a társaság ad­digra mintegy 60 milliárd forintra duz­zadó adósságállományát is. Ezzel azonban csak a 2005-ös évet éli túl a BKV. Ahhoz, hogy például az idei évet nullszaldósra teljesítse a cég, saját számításai szerint 72 százalékos tarifa­­emelésre lenne szükség. Ez természe­tesen csak elvi szám, 10-15 százalék­nál nagyobb mértékű drágítást nem­csak politikai, hanem gazdasági szem­pontokból sem lehet elfogadtatni a fő­városi közgyűléssel és a közvéle­ménnyel. Az utasok így is magasnak érzik a díjakat, pedig a menetdíjakból befolyó évi 30-35 milliárd forint még a cég 12 ezer dolgozójának bérköltségét sem fedezi. Az utasok a viteldíjjal ma a cég költségeinek 40-45 százalékát fedezik, jóllehet vannak európai országok, ahol ez 60-70 százalék. A többit az állam­nak és az önkormányzatnak kell hoz­zátenni. Ez pedig nem kevés: csak az energiaköltségek 15 milliárd forintot visznek el évente, míg a járműpark pótlására 20-30 milliárd forint kellene, ami évek óta nincs meg. A BKV fej­lesztésekre alig tud költeni, látványos beruházásai többségét hitelből fedezi. Az új nagykörúti villamosokat csak­nem 40 milliárd forintos hitelből vásá­rolják, a 4-es metró építését 300 mil­liárdos, míg a 2-es metró 50 milliárdos felújítását is zömében hitelből fizetik. Vállalkozói tőke bevonásával valósíta­ná meg viszont a cég az elektronikus jegy- és bérletrendszert az év végétől: a bérletet műanyag csipkártya, a vo­naljegyet pedig feltölthető papírkártya váltaná fel. Lengyel Tibor ÖTSZÁZMILLIÓ FORINTOT különít el a Gazdasági és Közlekedési Miniszté­rium a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozására. A MÁV, a Volán­ és a BKV járatait egységes rendszerként kezelő BKSZ létrehozása tíz éve húzódik, az idén szeptembertől azonban a közös bérlet bevezetésével létrejön a szövet­ség. A közös bérlethez 10 százalék kedvezményt ad az állam. Ez a BKV-nak évi 200 milliós bevételkiesést jelent, amit a költségvetés megtérít. Bármelyiket közlekedési eszközt is választjuk, az idén már drágábban utazhatunk rajtukFotó: Népszava-archív Erősödhet a szociális párbeszéd Csak az első negyedévben alakul meg a Vasútfejlesztési Tanács Van lehetőség az idén a szociális pár­beszéd további erősítésére. Az Auto­nóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint ez az Országos Érdek­egyeztető Tanács mindhárom oldalá­nak, a kormánynak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak a hozzáállásán múlik. Borsik János úgy ítéli meg, 2004 vegyes képet mutat a párbeszéd­ben, hiszen voltak eredmények, ám több kérdésben nem jött létre megálla­podás. Kiemelkedőnek nevezte a ver­senyszféra idei béremeléséről novem­berben kötött egyezséget, ami rend­hagyó abból a szempontból, hogy a bérek reálértékének 3-4 százalékos nö­velését tűzte ki célul és ehhez rendelt különféle technikákat: a bruttó 6 szá­zalékos keresetemelési ajánlást és a minimálbér 57 ezer forintra emelését. Borsik lapunknak azt mondta, vállal­ható egyezség született ebben a kér­désben. Hiányolta ugyanakkor, hogy nem volt előrelépés a heti munkaidő 38 órára csökkentésében, amit a kor­mányoldal nem tartott időszerűnek, az érdekképviseletek viszont továbbra is szorgalmazzák, hogy ezt legkésőbb 2006. január 1-jétől mérsékeljék. Pél­daként említette a tb járulékfizetői kontrolljának tartós hiányát is, vagyis azt, hogy a munkaadók és a munka­­vállalók nem ellenőrzik saját befize­téseiket. Az Országos Érdekegyeztető Tanács alapszabályát sem sikerült el­fogadni, bár­ a testület enélkü­l is képes a működésre - tette hozzá.­­ Az idei a kormányzat utolsó teljes éve, így az első fél év hasznosan telhet, könnyebben lehet bizonyos dolgokat rendezni, utána azonban a minden bi­zonnyal beinduló kampány miatt fele­más lehet az év - hívta fel a figyelmet Borsik János, aki szerint lényeges len­ne, hogy Csizmár Gábor munkaügyi miniszter továbbra is vegyen részt az OÉT ülésein és Gyurcsány Ferenc kor­mányfő is minél többször legyen ré­szese a párbeszédnek. M. Cs. A tervezettnél később és más néven alakulhat meg a nemzeti vasúttársa­ság fejlesztésére irányuló döntéseket előkészítő konzultatív testület - érte­sült lapunk. A csúszás fő oka a MÁV élén nemrég végrehajtott személy­­csere. Benyújtotta lemondását Udvari László, a MÁV Rt. elnöke, akit kibő­vített hatáskörrel elnök-vezérigazgató­ként Gaál Gyula, a szaktárca korábbi politikai államtitkára követett a vasút­társaság élén. Eredetileg Nemzeti Vasúti Kerek­asztal lett volna a testület elnevezése, de ez is megváltozott. Nemzeti Vasút­fejlesztési Tanács lesz, nevében is ki­emelve változatlan célját: a testület lenne hivatott elősegíteni a magyar vasút felzárkózását az európai uniós elvárásoknak megfelelően, s kidol­gozni a korszerűsítés és a verseny­­képes fejlődés feltételeit. A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium, valamint a MÁV Rt. me­nedzsmentje ebben a hónapban foly­tatja a munkaanyagok elkészítését. A decemberi előzetes egyeztetések után az előkészítő munka január vé­gére befejeződik, így akár már feb­ruár elején létrejöhet a stratégiai kér­déseket megvitató grémium. A konzultatív testület megalakítását hosszú ideje sürgetik a vasutas-szak­szervezetek. Az elképzelések szerint azonban az éppen az 55 ezer vasutas érdekeit védő szervezetek nem vehet­nek majd részt az üléseken, mert a tes­tületben a minisztériumon kívül kizá­rólag a MÁV Rt. menedzsmentje, a vasúttársaság alá rendelt intézmények és leányvállalatok, a vasúti tevékeny­ségben érintett vagy azt felügyelő ha­tóságok és szervezetek, valamint a MÁV Rt. hitelezőinek delegáltjai kép­viseltethetik magukat. Lengyel Tibor Fesztiválokon üdülési csekkel is lehet fizetni 2005-ben a költségvetésből támogatott fesztiválokon tá­­mogatja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. A bün­­tetőeszköz lehet az üdülési csekk. A szociális üdülést kultatók 57 ezer forintig adómentesen támogathatják 1,2 milliárd forinttal, a tavalyi összeg négyszeresével rá- alkalmazottaikat és családtagjaikat üdülési csekkel. Fizetőeszköz lehet az idén a költségve­tésből támogatott, mintegy 40 fesztivá­lon az üdülési csekk - közölte lapunk­kal Karácsony Miklós. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke hozzátette: január elsejétől nemcsak az elfogadóhelyek száma, hanem az üdü­lési támogatásra fordítható forrás is je­lentősen emelkedik: a szociálisan rá­szorultak - akik minimálbérből vagy annál is kevesebb jövedelemből élnek - pihenését 1,2 milliárd forinttal támo­gatják, szemben a tavalyi 300 millió­val, így az eddigi 10-20 ezer helyett jö­vőre 100-110 ezren üdülhetnek fejen­ként 15-20 ezer forintos támogatással. Gondjaikról szólva hozzátette: az iga­zán rászorultak többségét - alacsony jövedelmű nyugdíjasok, fogyatékkal élők, hátrányos helyzetű településen élők, tartósan munkanélküliek, romák - nehezen érik el, többségük ugyanis nem olvas újságot, nem használja az internetet, így nem is tudnak a lehető­ségről. Nagy feladat tehát - tette hozzá -, hogy az önkormányzatok, szakszer­vezetek segítségét kérve megszólíthas­sák a legrászorultabbakat. Karácsony Miklós elmondta azt is, hogy az adómentesen adható üdülési csekk a minimálbérnek megfelelően 53 ezerről 57 ezer forintra nő. Példa­ként említette, hogy míg az étkezési jegyet kizárólag a foglalkoztatottnak­ üdülési csekket alkalmazottja család­jának is vásárolhat a munkaadó. Tavaly 300 ezer dolgozó üdüléséhez járult hozzá munkahelye: összességé­ben 7,2 milliárd forintot költöttek erre a célra, 50 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Hozzátette: a munkáltatók által megvásárolt csekk értékének 10 százaléka a szociálisan rászorultak üdültetésének forrásához kerül. Ezért üdvözölte, hogy a módosí­tott államháztartási törvény az üdülési csekk vásárlását, és nem a készpénzzel fizetett munkáltatói támogatást szor­galmazza a jövőben. Muhari Judit A MEGÚJULÓ EMBERÉRT DÍJAT vehettek át azok a szervezetek, amelyek a legnagyobb értékben vásároltak üdülési csekket dolgozóiknak. A tavaly alapított díjat tíz szervezet kapta meg: a Magyar Államvasutak Rt., az ORFK Köztársasági Őrezred, a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt., a Büntetés-végre­hajtás Országos Parancsnoksága, az Allianz Hlungária Biztosító Rt., a Metro Holding Hungary Kft., az Országos Nyugdíjfőigazgatóság, a Magyar Nemzeti Bank, a Michelin Hungária Kft. és a Volánbusz Rt.

Next