Népszava, 2005. január (132. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-03 / 1. szám
4 Újabb két város pályázott Az év végi határidőig újabb két város adta be pályázatát az Európa kulturális fővárosa címre. Nyitott kapuk elnevezéssel készült el az a 164 oldalas kötet, amellyel Debrecen pályázik - közölte Túri Gábor, a cívisváros alpolgármestere. Ugyancsak az év utolsó napján juttatta el pályázatát a kulturális tárcához Kecskemét (képünkön). A december végi határidőig így tizenegy város: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Veszprém, Székesfehérvár és Sopron adta be pályázatát. Az unió kulturális miniszterei májusban határoztak arról, hogy 2009-től évente két település, egy régi és egy új tagállam városa együtt legyen Európa kulturális fővárosa. 2010-ben egy magyar és egy német város tölti be ezt a szerepet. A kulturális tárca október elején írta ki a pályázatot a cím elnyerésére. Azt, hogy Magyarország melyik várost jelöli a címre, a kormány két szakaszból álló pályázaton, a részletes szakmai tervek ismeretében dönti el. Eredményt várhatóan ősszel hirdetnek. (MTI) Fejlesztések Szabolcsban Mintegy 2,2 milliárd forint fejlesztési támogatást kaptak tavaly a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok a térségi területfejlesztési tanácstól - közölte Tisza András, a szervezet ügynökségének ügyvezető igazgatója. Közlése szerint összesen 166 pályázó kapott pénzt a decentralizált alapokból. Emellett a természeti csapások okozta károk enyhítéséhez 19 nyírségi helyhatóságnak adtak támogatást a megyei vis maior keretből, 86 millió forinttal segítve a megrongálódott közösségi épületek helyreállítását. Tisza András elmondta, hogy a pénzből a többi között települési szennyvízhálózatot, szennyvíztisztító telepet, idősek otthonát építenek, és utakat, közintézményeket korszerűsítenek. (MTI) Tovább épül a Marina Part December végén megkezdődtek Budapesten a Marina Part második ütemének építkezési munkálatai. Magyarország legnagyobb ingatlanfejlesztése, a több mint 80 milliárd forintból 2009- re megvalósuló, kikötővel, saját közúthálózattal rendelkező Marina Part lakónegyed területén 3500-3800 lakás épül fel - mondta a beruházó társaság kommunikációs vezetője. Tájékoztatása szerint az első ütem építése a terveknek megfelelően halad a XIII. kerületben, az Árpád hídtól északra. A három lakóház szerkezetépítése befejeződött, a munkálatok következő fázisa a belső válaszfalak és szerelvények kiépítése. A második ütemben épülő öt darab Duna-parti ház várhatóan 2006 nyarára készül el. (MTI) Segítség eladósodott családoknak Csaknem 10 ezer eladósodott család lakáshitelét vállalja át idén az állam. Azok kapnak segítséget, akik még 1988. december 31-e előtt vették fel a kölcsönt az OTP-nél. Ebben az évben csak a 100 ezer forintnál kisebb hitelt felvevők tartozását függesztik fel, a következő években a nagyobb összegűekét is. A kormány többéves hitelkonszolidációs programjának lényege, hogy az adós családok ezután nem a banknak, hanem az államnak tartoznak, a kölcsön törlesztését pedig tíz évre felfüggesztik. Ha tíz év után sem javul a család helyzete, a hitel automatikusan elévül. Aki részt vesz a programban, tíz évig nem adhatja el lakását. (FH) Repülőtér-fejlesztés Nyíregyházán A központi területfejlesztési célelőirányzat 110 millió forintos támogatásával tovább fejlesztik a nyíregyházi repülőteret. A légikikötő vagyonkezelőjének vezérigazgatója, Belus Tamás elmondta, hogy a támogatást a tulajdonos nyíregyházi önkormányzat 25 százalékkal egészíti ki, így összesen csaknem 140 millió forint értékű beruházást hajthat végre. A pénzből kicserélik az utasforgalmi épület berendezéseit, kiépül a teljes repülőtéri felügyeleti rendszer, mágneskapu épül és korszerű csomagátvizsgálót helyeznek üzembe. Üzemanyagkutat és -tárolót is építenek, valamint bővítik a repülőtér szervizúthálózatát és parkolóját - tette hozzá. A fejlesztés a tervek szerint az év végére fejeződik be. (MTI) BELFÖLD 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Milliárdos hitelgaranciával és adósságkonszolidációval egyenesbe jöhet a tömegközlekedés Drága jeggyel sem jut messzire a BKV Az idén is az inflációt jóval meghaladó mértékben drágul a tömegközlekedés a fővárosban: év elejétől 10, majd július elsejétől újabb 5 százalékos tarifaemelésre kell számítani. Kevésbé ennek, mint inkább a fokozott állami segítségnyújtásnak köszönhető, hogy 2006-ra egyenesbe jöhet a BKV. Egyelőre azonban messze van a nullszaldós gazdálkodástól: ahhoz 72 százalékos tarifaemelésre lett volna szükség. A szolgáltatások január elejei drágulása talán a budapesti tömegközlekedés esetében a leginkább drámai. A BKV tarifái elsejétől emelkedtek 10 százalékkal, s ezt még egy júliusi 5 százalékos drágulás követi. A tarifák az utóbbi két évben így két lépcsőben emelkedtek, hasonló mértékben. A tömegközlekedési cég ennél nagyobb, 15 és 5, illetve 20 és 10 százalékos emelésre is javaslatot tett, hiszen a BKV jegy- és bérletértékesítésből származó bevételei még részben sem elegendőek a működtetésre. Ezért a cég a tulajdonos főváros, illetve a központi költségvetés támogatására van utalva. Eddig ez sem igazán segített rajta, annak ellenére sem, hogy először tavaly kapott állami normatív támogatást a költségvetésből, bár - a pénzügyminiszter javaslatára - a beígért 8,5 milliárd forintból csak 5,9 milliárd maradt. Ebben az évben azonban az állami költségvetés - nem utolsósorban a fővárosi szocialisták és a főpolgármester a miniszterelnököknél és a pénzügyminiszternél folytatott lobbitevékenysége hatására - hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni. Nemcsak hogy a tavalyinál jóval több - 12 milliárd forintnyi - normatív támogatásra számíthat a BKV, de még ebben a hónapban 15 milliárd forintos államilag garantált hitelt vehet fel. Sőt, értesüléseink szerint a kormány arra is hajlandó, hogy 2005 végén esetleg elengedje a társaság addigra mintegy 60 milliárd forintra duzzadó adósságállományát is. Ezzel azonban csak a 2005-ös évet éli túl a BKV. Ahhoz, hogy például az idei évet nullszaldósra teljesítse a cég, saját számításai szerint 72 százalékos tarifaemelésre lenne szükség. Ez természetesen csak elvi szám, 10-15 százaléknál nagyobb mértékű drágítást nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontokból sem lehet elfogadtatni a fővárosi közgyűléssel és a közvéleménnyel. Az utasok így is magasnak érzik a díjakat, pedig a menetdíjakból befolyó évi 30-35 milliárd forint még a cég 12 ezer dolgozójának bérköltségét sem fedezi. Az utasok a viteldíjjal ma a cég költségeinek 40-45 százalékát fedezik, jóllehet vannak európai országok, ahol ez 60-70 százalék. A többit az államnak és az önkormányzatnak kell hozzátenni. Ez pedig nem kevés: csak az energiaköltségek 15 milliárd forintot visznek el évente, míg a járműpark pótlására 20-30 milliárd forint kellene, ami évek óta nincs meg. A BKV fejlesztésekre alig tud költeni, látványos beruházásai többségét hitelből fedezi. Az új nagykörúti villamosokat csaknem 40 milliárd forintos hitelből vásárolják, a 4-es metró építését 300 milliárdos, míg a 2-es metró 50 milliárdos felújítását is zömében hitelből fizetik. Vállalkozói tőke bevonásával valósítaná meg viszont a cég az elektronikus jegy- és bérletrendszert az év végétől: a bérletet műanyag csipkártya, a vonaljegyet pedig feltölthető papírkártya váltaná fel. Lengyel Tibor ÖTSZÁZMILLIÓ FORINTOT különít el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozására. A MÁV, a Volán és a BKV járatait egységes rendszerként kezelő BKSZ létrehozása tíz éve húzódik, az idén szeptembertől azonban a közös bérlet bevezetésével létrejön a szövetség. A közös bérlethez 10 százalék kedvezményt ad az állam. Ez a BKV-nak évi 200 milliós bevételkiesést jelent, amit a költségvetés megtérít. Bármelyiket közlekedési eszközt is választjuk, az idén már drágábban utazhatunk rajtukFotó: Népszava-archív Erősödhet a szociális párbeszéd Csak az első negyedévben alakul meg a Vasútfejlesztési Tanács Van lehetőség az idén a szociális párbeszéd további erősítésére. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint ez az Országos Érdekegyeztető Tanács mindhárom oldalának, a kormánynak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak a hozzáállásán múlik. Borsik János úgy ítéli meg, 2004 vegyes képet mutat a párbeszédben, hiszen voltak eredmények, ám több kérdésben nem jött létre megállapodás. Kiemelkedőnek nevezte a versenyszféra idei béremeléséről novemberben kötött egyezséget, ami rendhagyó abból a szempontból, hogy a bérek reálértékének 3-4 százalékos növelését tűzte ki célul és ehhez rendelt különféle technikákat: a bruttó 6 százalékos keresetemelési ajánlást és a minimálbér 57 ezer forintra emelését. Borsik lapunknak azt mondta, vállalható egyezség született ebben a kérdésben. Hiányolta ugyanakkor, hogy nem volt előrelépés a heti munkaidő 38 órára csökkentésében, amit a kormányoldal nem tartott időszerűnek, az érdekképviseletek viszont továbbra is szorgalmazzák, hogy ezt legkésőbb 2006. január 1-jétől mérsékeljék. Példaként említette a tb járulékfizetői kontrolljának tartós hiányát is, vagyis azt, hogy a munkaadók és a munkavállalók nem ellenőrzik saját befizetéseiket. Az Országos Érdekegyeztető Tanács alapszabályát sem sikerült elfogadni, bár a testület enélkül is képes a működésre - tette hozzá. Az idei a kormányzat utolsó teljes éve, így az első fél év hasznosan telhet, könnyebben lehet bizonyos dolgokat rendezni, utána azonban a minden bizonnyal beinduló kampány miatt felemás lehet az év - hívta fel a figyelmet Borsik János, aki szerint lényeges lenne, hogy Csizmár Gábor munkaügyi miniszter továbbra is vegyen részt az OÉT ülésein és Gyurcsány Ferenc kormányfő is minél többször legyen részese a párbeszédnek. M. Cs. A tervezettnél később és más néven alakulhat meg a nemzeti vasúttársaság fejlesztésére irányuló döntéseket előkészítő konzultatív testület - értesült lapunk. A csúszás fő oka a MÁV élén nemrég végrehajtott személycsere. Benyújtotta lemondását Udvari László, a MÁV Rt. elnöke, akit kibővített hatáskörrel elnök-vezérigazgatóként Gaál Gyula, a szaktárca korábbi politikai államtitkára követett a vasúttársaság élén. Eredetileg Nemzeti Vasúti Kerekasztal lett volna a testület elnevezése, de ez is megváltozott. Nemzeti Vasútfejlesztési Tanács lesz, nevében is kiemelve változatlan célját: a testület lenne hivatott elősegíteni a magyar vasút felzárkózását az európai uniós elvárásoknak megfelelően, s kidolgozni a korszerűsítés és a versenyképes fejlődés feltételeit. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a MÁV Rt. menedzsmentje ebben a hónapban folytatja a munkaanyagok elkészítését. A decemberi előzetes egyeztetések után az előkészítő munka január végére befejeződik, így akár már február elején létrejöhet a stratégiai kérdéseket megvitató grémium. A konzultatív testület megalakítását hosszú ideje sürgetik a vasutas-szakszervezetek. Az elképzelések szerint azonban az éppen az 55 ezer vasutas érdekeit védő szervezetek nem vehetnek majd részt az üléseken, mert a testületben a minisztériumon kívül kizárólag a MÁV Rt. menedzsmentje, a vasúttársaság alá rendelt intézmények és leányvállalatok, a vasúti tevékenységben érintett vagy azt felügyelő hatóságok és szervezetek, valamint a MÁV Rt. hitelezőinek delegáltjai képviseltethetik magukat. Lengyel Tibor Fesztiválokon üdülési csekkel is lehet fizetni 2005-ben a költségvetésből támogatott fesztiválokon támogatja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. A büntetőeszköz lehet az üdülési csekk. A szociális üdülést kultatók 57 ezer forintig adómentesen támogathatják 1,2 milliárd forinttal, a tavalyi összeg négyszeresével rá- alkalmazottaikat és családtagjaikat üdülési csekkel. Fizetőeszköz lehet az idén a költségvetésből támogatott, mintegy 40 fesztiválon az üdülési csekk - közölte lapunkkal Karácsony Miklós. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke hozzátette: január elsejétől nemcsak az elfogadóhelyek száma, hanem az üdülési támogatásra fordítható forrás is jelentősen emelkedik: a szociálisan rászorultak - akik minimálbérből vagy annál is kevesebb jövedelemből élnek - pihenését 1,2 milliárd forinttal támogatják, szemben a tavalyi 300 millióval, így az eddigi 10-20 ezer helyett jövőre 100-110 ezren üdülhetnek fejenként 15-20 ezer forintos támogatással. Gondjaikról szólva hozzátette: az igazán rászorultak többségét - alacsony jövedelmű nyugdíjasok, fogyatékkal élők, hátrányos helyzetű településen élők, tartósan munkanélküliek, romák - nehezen érik el, többségük ugyanis nem olvas újságot, nem használja az internetet, így nem is tudnak a lehetőségről. Nagy feladat tehát - tette hozzá -, hogy az önkormányzatok, szakszervezetek segítségét kérve megszólíthassák a legrászorultabbakat. Karácsony Miklós elmondta azt is, hogy az adómentesen adható üdülési csekk a minimálbérnek megfelelően 53 ezerről 57 ezer forintra nő. Példaként említette, hogy míg az étkezési jegyet kizárólag a foglalkoztatottnak üdülési csekket alkalmazottja családjának is vásárolhat a munkaadó. Tavaly 300 ezer dolgozó üdüléséhez járult hozzá munkahelye: összességében 7,2 milliárd forintot költöttek erre a célra, 50 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Hozzátette: a munkáltatók által megvásárolt csekk értékének 10 százaléka a szociálisan rászorultak üdültetésének forrásához kerül. Ezért üdvözölte, hogy a módosított államháztartási törvény az üdülési csekk vásárlását, és nem a készpénzzel fizetett munkáltatói támogatást szorgalmazza a jövőben. Muhari Judit A MEGÚJULÓ EMBERÉRT DÍJAT vehettek át azok a szervezetek, amelyek a legnagyobb értékben vásároltak üdülési csekket dolgozóiknak. A tavaly alapított díjat tíz szervezet kapta meg: a Magyar Államvasutak Rt., az ORFK Köztársasági Őrezred, a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt., a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Allianz Hlungária Biztosító Rt., a Metro Holding Hungary Kft., az Országos Nyugdíjfőigazgatóság, a Magyar Nemzeti Bank, a Michelin Hungária Kft. és a Volánbusz Rt.