Népszava, 2005. február (132. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

2 Mádlt fogadta a spanyol királyi pár Mádl Ferenc köztársasági elnököt a spanyol kirá­lyi pár katonai tiszteletadással fogadta Madrid­ban, az El Pardo palotánál. Az államfő I. János Károly meghívására első hivatalos látogatását te­szi Spanyolországban. Mádl Ferenc kíséretében Németh Imre agrárminiszter, Bársony András külügyi államtitkár, Szanyi Tibor, a gazdasági tárca államtitkára, Parragh László, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke, Sebestyén Márta előadóművész, Anderle Ádám, a Szegedi Tudományegyetem hispanisztikai tanszékének vezetője, Benyhe János műfordító, hispaniszta, továbbá országgyűlési képviselők és üzletembe­rek utaznak. A magyar köztársasági elnök kitün­tette Spanyolország volt budapesti nagykövetét, Antonio Bellvert és Carlos Molinát, az Alcalá de Henares-i egyetem professzorát, az uniós keres­kedelmi és magánjoggal foglalkozó tudósok vir­tuális , Jean Monnet tanszékének” tagját, majd a királyi pár magánebéden fogadja a köztársasági elnököt és feleségét. Az államfő felesége, Mádl Dalma a nap folyamán ellátogatott a királyi sző­nyegkészítő manufaktúrába, és megtekinti a bar­langrajzairól híres Altamira barlang másolatát a régészeti múzeumban. I. János Károly és Zsófia királyné este díszvacsorát adott az elnöki pár tiszteletére, amelyen részt vett Fülöp herceg és felesége is. MTI-információ Új részletek a Djindjics-gyilkosságról Vladimir Popovics, a szerb kormány tájé­koztatási irodájának korábbi vezetője ér­dekes részleteket árult el Zoran Djind­­jics néhai szerb mi­niszterelnök (képün­kön) halálának körül­ményeiről. Kifejtette: 2002 szeptemberé­ben, fél évvel a kor­mányfő meggyilkolá­sa előtt „egy nyugati állam követsége” dísz­ebédre hívta. Itt azt a kérdést szegezték neki: mit tud a Djindjics ellen készülő merényletről. „Visszakérdeztem, mire gondol, hiszen napról napra láttak napvilágot hasonló hírek”. Az ille­tő közölte, hogy állítólag a szerb hadsereg egyes személyiségei is érintettek az ügyben. Popovics hozzátette: Djindjics tudott arról is, hogy a meggyilkolásával vádolt különleges osztag vezéralakja, Miodrag Lukovics azt csi­nált Belgrádban, amit akart. A miniszterelnök Dusan Mihajlovics belügyminisztertől kért tá­jékoztatást arra vonatkozóan, miért áll a Legia­­ként ismert személyiség a rendőrség védelme alatt. Mihajlovics azonban válasz nélkül hagy­ta a miniszterelnök kérdését. (Népszava) Gyurcsány Moszkvába látogat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február kö­zepén Moszkvába látogat - erősítették meg az orosz külügyminisztériumban, ahol csütörtö­kön Somogyi Ferenc külügyminisztert várják. Somogyi a közeljövőben esedékes legfelsőbb szintű találkozókat készíti elő Szergej Lavrov­­val, az orosz diplomácia irányítójával. (MTI) Al-kaidásokat üldöztek Kuvaitban Huszonnégy órán belül másodszor tört ki tűzpár­­baj a kuvaiti főváros közelében: a rendőrség hét­főn szélsőségeseken ütött rajta, a lövöldözésben több ember életét vesztette, egy feltételezett he­lyi al-Kaida-vezetőt pedig őrizetbe vettek. (MTI) Nyolc évet kapott Strugar Nyolc évre ítélte Pavle Strugar nyugalmazott tá­bornokot a hágai Nemzetközi Törvényszék, mert bűnösnek találta Dubrovnik történelmi városré­szének lövetéséért. A bűncselekményt 1991-ben követte el a horvátországi háború idején. A tü­zérségi támadás során két polgári személy vesz­tette életét, s súlyosan megrongálódott vagy megsemmisült több nemzetközileg védett kultu­rális és történelmi létesítmény. Strugar személye­sen rendelte el a támadást. (Népszava) Kinevezték Albert Sándor rektort Átvette rektori kinevezését Ivan Gasparovic szlovák államfőtől hétfőn Pozsonyban Albert Sándor, a tavaly ősszel megnyílt első önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény, a révkomáromi székhelyű Selye János Egyetem rektora. Gasparovic elmondta: bízik abban, hogy az intézményben olyan oktatók vetik meg a lá­bukat, akiknek köszönhetően a magyar egyetem rövidesen fel tud nőni a huszonnégy szlovák egyetem színvonalára. (MTI) VILÁG 2005. FEBRUÁR 1., KEDD NÉPSZAVA Óvatos derűlátás a hét végi választás után - Másfél éven belül kivonulhatnak a szövetségesek Megbékélést sürget az iraki kormányfő Az ideiglenes iraki kormány feje, Ijád Allávi szerint a magas, mintegy hat­vanszázalékos részvétel a vasárnap megrendezett iraki választáson azt mutatja, hogy új korszak kezdődött a közép-keleti állam életében. „Bizonyí­tottuk, milyen erő lakozik bennünk” - jelentette ki. A bagdadi belügyminisz­ter pedig már megpendítette annak lehetőségét, hogy határozzák meg a szövetségesek kivonulásának dátumát. Allávi beszédében megbékélésre szó­lította fel a különböző iraki nemzeti­ségeket. „Közösen kell felépíteni a jövőnket, s ez független attól, ki sza­vazott és ki nem.” Kijelentésével a lakosság egyötödét kitevő szunniták­ra gondolt, akik tömegesen bojkottál­­ták a vasárnapi voksolást. Az ideigle­nes miniszterelnök hozzátette, hogy be kell gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket még a Szaddám Huszein fémjelezte diktatúra ejtett a helybéli­ek lelkén. „Itt a lehetőség az együtt­működésre. A világ megtapasztalhat­ja majd nagyszerű országunk erejét.” A vasárnapi választáson 14 millió iraki szavazhatott a 275 tagú átmene­ti törvényhozás és a regionális parla­mentek összetételéről. A szövetséges katonák 2006 köze­péig elhagyhatják Irakot - vélekedett az iraki belügyminiszter. „Másfél év múlva már nem lesz szükségünk a külföldi békefenntartók segítségére” - jelentette ki Fala al-Nakib a Chan­nel 4 brit televíziónak adott interjújá­ban. Meggyőződését fejezte ki, hogy az említett időpontban Irak már ké­pes lesz fenntartani a békét. Az Anszar e-Iszlam nevű szélsősé­ges iraki szervezet internetes közle­ményében azt állította, harcosai lőt­ték le Bagdadtól északra az ausztrá­lokat és briteket szállító C-130 típu­sú szállítógépet. A legutóbbi jelenté­sek szerint a gépen kilenc ausztrál és egy brit katona tartózkodott. Az orosz elnök a jó irányba tett lé­pésnek minősítette az iraki parlamen­ti választások megtartását. Bár Vla­gyimir Putyin hétfőn Moszkvában, kabinetje tagjaival tanácskozva rá­mutatott a választások „enyhén szól­va nagyon nehéz” körülményeire, utasította a kormányszerveket, hogy munkájuk során minden erővel töre­kedjenek a helyzet normalizálására Irakban és körülötte, valamint az ot­tani orosz érdekek oltalmazására. Az iraki választások napja nagy nap volt a demokrácia és a szabadság szempontjából, s hangsúlyos üzene­tet küldött az egész térség, sőt a világ számára, mind­azoknak, akik a demokrá­ciáért és a szabadságért küzdenek - szögezte le hétfőn Brüsszelben újság­íróknak José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpoli­tikai főképviselője szerint a hét végi választás só-hogy az irakiak egy demokratikus or­szágot akarnak kialakítani, s az új bagdadi vezetés bizton számíthat az Európai Unió támogatására. Solana ugyanakkor emlékeztetett, hogy a va­sárnapi voksoláson más népcsopor­tokhoz képest alacsonyabb volt a szunniták részvétele, s „a tegnapi, jó napnak ez az egyetlen problémája”. A magyar kormány közleményben üdvözli, hogy január 30-án Irak tör­ténelmében először demokratikus, többpárti választásokra került sor. A dokumentumban kiemelkedő jelentő­ségűnek tartják, hogy az iraki nép több évtizedes diktatúra után először választhatta meg az ország vezetőit. Magyarország 200 ezer dolláros fel­ajánlással segítette a választások le­bonyolítását - írta a közlemény. Népszava-összeállítás * Kampány az uniós támogatásért Ebben a fél évben fölgyorsulnak a tárgyalások az Európai Unió következő, hétéves költségvetéséről. A luxemburgi EU-elnökség júniusig tető alá akar­ja hozni a politikai megállapodást, ám egyelőre távol esnek egymástól az egyes tagállamok elképzelései és elvárásai. A külügyminiszterek tegnap Brüsszelben a büdzsé egyik legvitatottabb fejezetéről, a felzárkóztatási tá­mogatások elosztásáról cseréltek véleményt. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unió 2007-ben kez­dődő hétéves költségvetési időszaká­ban a közösségi felzárkóztatási támo­gatások összege ne legyen kevesebb, mint a GDP 4 százaléka. Számítások szerint ez hét éven át legalább évi 3,5 milliárd euró fejlesztési forrással gya­rapítaná a hazai kasszát. A magyar költségvetés kész arra, hogy biztosít­sa a beruházások társfinanszírozásá­hoz szükséges forrásokat - mondta Baráth Etele Európa-ügyi miniszter, aki a délelőtti vitában képviselte Ma­gyarországot. Ugyancsak magyar igény, hogy az infrastrukturális beru­házásokra szánt közösségi pénzeket ne az odaítélésüktől számított két éven belül, hanem a befektetések megvalósíthatóságától függően hos­­­szabb távon lehessen felhasználni. - A kormány intenzív és offenzív stra­tégiát kezd a magyar érdekek érvé­nyesítéséért az EU következő hosszú távú pénzügyi tervében - mondta Ba­ráth, bejelentve, hogy a közeljövőben miniszteri szintű tárgyalásokat kezde­nek a soros elnök Luxemburg képvi­selőivel. Külpolitikai té­mákat érintve a külügyminiszterek tudomásul vették a tagállamok belgrá­di misszióvezetőinek közreműködésé­vel készült jelentést a vajdasági ki­sebbségek helyzetéről. Somogyi Fe­renc külügyminiszter a Népszava kér­désére elmondta: a magyar kezdemé­nyezésre született jelentés szót ejt a szerbiai tartományban lezajlott inci­densekről és leszögezi, hogy az euró­pai intézményeknek továbbra is figye­lemmel kell kísérniük a Vajdaságban élő kisebbségek helyzetét. Ukrajnáról szólva a magyar külügy­miniszter amellett érvelt, hogy az Európai Unió villantsa föl a majdani tagság lehetőségét Kijevnek. A buda­pesti álláspontot a balti államok és Lengyelország képviselői támogatták. Vitát folytatott a 25 tárcavezető arról is, hogy megkezdhetők-e a csatlakozá­si tárgyalások Horvátországgal anél­kül, hogy Zágráb határozott jelét adná együttműködési készségének a hágai törvényszékkel. Az ülésen a „hé­ják” és a „galam­bok” csaptak ös­­­sze. Magyarország az utóbbiak állás­pontját osztva mér­sékelt és körülte­kintő döntéshozatalt szorgalmazott. Olli Rehn, az Európai Bizottság bőví­tésért felelős tagja tegnap figyelmez­tette Horvátországot: ha nem fogja el és adja ki a hágai bíróságnak Ante Go­tovina háborús bűnökkel gyanúsított tábornokot, akkor lemondhat arról, hogy a kitűzött időpontban, március közepén megkezdje a csatlakozási tár­gyalásokat az uniós tagállamokkal. Halmai Katalin (Brüsszel) A külügyminiszteri ülésen a „héják” csaptak össze a „galambokkal” Mintegy 130 ezer zsidó telepes és hí­veik vettek részt Jeuzsálemben a va­sárnap este kezdődött, 24 óráig tartó tüntetésen az izraeli hadsereg gázai ki­vonulása és az ottani zsidó települések felszámolása ellen. Ukrán minta sze­rint a tüntetők narancssárga kabátokat és sálakat öltöttek és ugyanilyen szí­nűre festették az izraeli zászlókat. A megmozduláson, amelyen a telepesek vezetői, valamint szélsőjobboldali képviselők és Saron „Likud” pártjának „lázadói” szónokoltak, aláírásokat gyűjtöttek egy kötelezettségvállalásra, amely szerint az evakuáció idején az alulírott személy eljön a gázai térségbe és személyesen próbálja megakadá­lyozni a kiürítést. A résztvevők többsé­ge az ún. „nemzeti vallásos” táborhoz tartozik, kevesen voltak úgy a laiku­sok, mint az ultraortodoxok. Ugyanak­kor a legújabb felmérés szerint a tele­pesek több mint 50 százaléka támogat­ja a kivonulást Gázából; a teljes lakos­ság körében a támogatás meghaladja a 70 százalékot. Saul Mofaz izraeli védelmi minisz­ter 48 órán belül másodszor találkozott Muhammad Dahlan palesztin vezető­vel, a palesztin tűzszünet izraeli fogad­tatásáról tárgyaltak. Az izraeliek négy ciszjordániai várost készülnek átadni palesztin biztonsági felügyelet alá, az elsőt - valószínűleg Rámalláhot - már most szerdán. Izrael ismételten ígéretet tett arra, hogy tartózkodik az úgyneve­zett „célzott likvidálásoktól” és a pa­lesztin területekkel szembeni támadá­soktól. A kedvező légkör ellenére, a palesztinok egy tízéves kislány halálá­ról adtak hírt, akit iskolájában ért a ha­lálos lövés. Dahlan figyelmeztette Mo­­fazt, hogy az ilyen incidensek felborít­hatják a fegyvernyugvást. A Hamász külföldi vezetőségének tagja, Háled Mesál Bejrútban találkozott a Hezbol­lah főtitkárával, Hasszán Naszrallah sejkkel és közös közleményben kije­lentették, hogy „a fegyveres harc a fel­­szabadulás egyetlen útja”. Más Ha­­mász-vezetők viszont kijelentették, hogy elfogadják a „hudnát”, vagyis a tűzszünetet. Mahmúd Abbász palesz­tin elnök Moszkvában tárgyalt Vlagyi­mir Putyin elnökkel. Kijelentette, „óriá­si a közel-keleti béke megvalósulásá­nak esélye”, amelyhez - szerinte - „Oroszország nagyon nagymértékben járulhat hozzá”. Jövő vasárnap Condo­­leezza Rice új amerikai külügyminisz­ter látogat a Közel-Keletre. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Saron ellen tüntettek Moszkva támogatására számít Mahmúd Abbász palesztin elnök Fotó: Reuters Ma tárgyalnak a vajdasági magyarverésekről Tegnap fejezte be vizsgálódását Szer­biában az Európai Parlament tényfel­táró bizottsága. A küldöttség, mely­nek tagja az MSZP-s Hegyi Gyula, s a fideszes Becsey Zsolt, tegnap Bo­risz Tadics szerb elnökkel, Vojiszlav Kostunica szerb kormányfővel és Vuk Draskovics szövetségi külügy­miniszterrel tárgyalt. A bizottság ve­zetője, Doris Pacic úgy foglalt állást, hogy a szerb kormány komolyan ve­szi a vajdasági incidensek ügyét. Mint mondta, néhány szerbiai párt visszaélt a koszovói események nyo­mán kialakult helyzettel, s ez vezetett a társadalom radikalizálódásához. A küldöttség tegnap este tért vissza Brüsszelbe, majd megfogalmazta ál­lásfoglalását. A jelentést ma reggel az Európai Parlament külügyi bizottsá­ga tárgyalja meg. Népszava-információ Dokumentumokat rejteget a CIA? Az amerikai titkosszolgálat, a CIA több fontos dokumentumot tart vis­­­sza a náci háborús bűnösökről - állí­totta a The New York Times. A lap úgy értesült, hogy a Központi Hír­szerző Ügynökség mindmáig nem volt hajlandó teljesíteni az amerikai kongresszus egy munkacsoportjának követelését, amely szerint a CIA-nak fel kell oldania több százezernyi náci akta titkosságát. Az eddig nyilvánosságra hozott 1,2 millió oldalnyi dokumentum arról ta­núskodik, hogy az eddig véltnél szo­rosabb volt a kapcsolat az amerikai kormányzat és a náci háborús bűnö­sök között - írja a The New York Times. A visszatartott dokumentu­mokból pedig az derülhet ki, hogy a második világháborút követő idő­szakban a CIA miként viszonyult a háborús bűnösökhöz, együttműkö­dött-e velük. A Központi Hírszerző Ügynökség visszautasította a tekinté­lyes amerikai lap állításait. Szóvivője azt állította, a CIA semmiféle doku­mentumot sem tart vissza a náci há­borús bűnösökről. Népszava-információ

Next