Népszava, 2005. március (132. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-21 / 66. szám

8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2005. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ NÉPSZAVA Orbán Viktorig jutottak a korábban felesége által is birtokolt hegyaljai magáncég ügyei. A Fidesz elnöke a nyilvánosság előtt cáfolta, hogy akár kormányfőként, akár máskor részt vett volna a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. taggyű­lésén. A Fidesz ugyanakkor a jól ismert „botrányra botrány” vá­laszt adta. Az MSZP-frakció és a Fidesz is parlamenti vizsgáló­­bizottság létrehozását kezdeményezi az ügyben. - Soha semmilyen taggyűlésen nem vettem részt sem miniszter­­elnökként, sem azelőtt, sem az­után - nyilatkozta Orbán Viktor Fidesz-elnök az Élet és Irodalom­ban (ÉS) megjelent dokumentu­mokról. Az ÉS-ben közölt jegy­zőkönyvek szerint Orbán kor­mányfőként is jelen volt a rész­ben felesége által birtokolt Szár­hegy Dűlő Kft. céges megbeszé­lésein. Bár Orbán az ÉS-ben megjelent jegyzőkönyveket nem nevezte hamisítványnak, a Fidesz szóvivője által jegyzett közle­mény már úgy fogalmazott, hogy „ami Lendvai Ildikó hazug állítá­sait illeti, Orbán Viktor semmi­lyen taggyűlésen nem vett részt, így arról jegyzőkönyv sem ké­szülhetett”. Az MSZP frakcióve­zetője ugyanis a történtekről azt mondta, a Fidesz elnöke „kettős szerepet” játszott 2001-ben: egy­szerre volt az állami tulajdonon őrködő miniszterelnök, illetve a családi vállalkozás üzleti tanács­adója - ha igazak az ezzel kap­csolatos sajtóinformációk. Ré­vész Máriusz közleménye szerint viszont az Orbán ellen indított „újabb hazug rágalomhadjárat mögött Gyurcsány Ferenc és az MSZP áll”. Szerinte a Tokaj Ke­reskedőházra vonatkozó vádak nevetségesek, az állami cég va­gyonából a polgári kormány ide­jén egy talpalatnyi földet sem ad­tak el. Mint a közlemény fogal­mazott, a kereskedőház privatizá­cióját a Medgyessy-Gyurcsány­­kormány indította el, s a „privati­záció mögött meghúzódó MSZP-s üzleti érdekeket a Fidesz képvi­selői a közeli napokban a nyilvá­nosság elé tárják”. A Fidesz tehát a korrupciós vádra korrupciós váddal felelt, sőt Orbán­­ mint Révész közle­ménye jelezte - „hazug állításai­ért jogi úton kér elégtételt Lend­vai Ildikótól”. Maga a szocialista frakcióvezető egyébként úgy nyi­latkozott, hogy ha Orbán Viktor igazat mond, akkor forduljon bí­rósághoz, amely testület bekéret­heti az ÉS-ben közölt jegyző­könyvet, és kiderül az igazság. Ugyanerről beszélt Batiz András a Blikknek nyilatkozva: a kor­mányszóvivő furcsának tartotta, hogy Orbán Viktor nem a laptól kér elégtételt, hanem Lendvai Ildikót akarja felelősségre vonni. Az exminiszterelnök egyszer egyébként már beperelte becsü­letsértésért az MSZP frakcióve­zetőjét - Orbán Viktor azt a pert akkor elveszítette. „Az, hogy a volt kormányfő a diák megjele­nése óta eltelt nyolc nap alatt nem kért helyreigazítást, elgondol­kodtató. Természetesen örömmel vennénk, ha kiderülne Orbán Viktor feddhetetlensége az ügy­ben. Az pedig, hogy az MSZP- nek milyen üzleti érdekei vannak, csak az MSZP-re tartozik” - mondta Batiz András. A Szárhegy Dűlő Kft. ügyei ta­valy kerültek először politikai na­pirendre, amikor kiderült, az ak­kor még Orbán felesége - Lévai Anikó - résztulajdonában álló cég 2001-től kezdve több mint 60 milliós állami támogatáshoz jutott különböző jogcímeken. A Fidesz már tavaly élt a „botrányra botrány” módszerrel a hegyaljai cég ügyeinek kimagyarázására. Elsőként a parlament SZDSZ-es alelnökének nem sokkal korábbi hasonló állami támogatását vet­ték elő. A magyarázat úgy szólt, hogy a Szárhegy Dűlő Kft.-nek juttatott összeg kevesebb, mint amit Wekler Ferenc családja ka­pott, majd miután a nyilvánosság megtudta, hogy „a szőlőtelepítési támogatás mindenkinek jár”, Weklernél sem a támogatás, ha­nem a földterület átminősítése vált kifogásolhatóvá. Weklert pártja lemondatta országgyűlési posztjáról, míg a Fidesz elnökét ilyen veszély nem fenyegeti. Ugyancsak lemondott tisztsé­géről a Medgyessy-kor­ány első kancelláriaminisztere. Kiss Ele­mér ügyvédi irodája - amelyben a miniszter résztulajdonát meg­tartotta, de működését felfüg­gesztette kormányzati szerepvál­lalása idejére­­ támadásra alkal­mat adó állami megrendeléseket kapott. Mint emlékezetes, 2003 februárjában derült ki, hogy a Forgács és Kiss ügyvédi iroda vé­gezte a Malév és a Nemzeti Autó­pálya Rt. átvilágítását. Az ellen­zék és a sajtó rögtön korrupciót kiáltott, a kancelláriaminiszter pedig beadta lemondását, ame­lyet a kormányfő el is fogadott. Gál J. Zoltán kormányszóvivő akkor úgy nyilatkozott, hogy Medgyessy Péter az ügyvédi iro­da állami vállalatokkal kötött szerződéses kapcsolatát jogszerű­nek ítéli, ám erkölcsi alapon elfo­gadhatatlannak tartja. Tavaly tavasszal már a minisz­terelnök került a Fidesz célke­resztjébe. Répássy Róbert jelen­tette be - a koreográfia szerint a Magyar Nemzet értesülésére hi­vatkozva -, hogy Medgyessy Pé­ter miniszterelnök és Baráth Etele akkori államtitkár fiainak közös cége „az európai uniós pénzek körül bábáskodik”. Mint kiderült, a TGG and Partnere százmilliós megbízást kapott a Matávtól és az OTP-től, illetve a Moltól brü­s­­­szeli lobbizásra. A Fidesz frakció­vezető-helyettese szerint a prob­léma az, hogy a miniszterelnök és a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár „az európai uniós támogatásokkal kap­csolatban tevékenykednek”. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, nem érzik-e összeférhetetlennek a miniszterelnöki, illetve az állam­­titkári hivatallal azt, hogy gyerme­keik ilyen munkán dolgoznak. Baráth Gergely, a cég ügyve­zetője - korábban a Fidesz fővá­rosi képviselője - válaszul kö­zölte: cégük Brüsszelben ma­gyar cégek érdekeit képviseli, el­sősorban szabályozási ügyekben, tevékenységükben mindig fi­gyeltek arra, hogy semmiféle magyarországi, itthoni munkát ne végezzenek. Hozzátette: „olyan alapkövetelmény van a cégünkben, hogy semmiképpen állami tulajdonú cégnek nem dolgozunk, tehát kizárólag ma­gántulajdonú cégeknek, és nem­csak Magyarországon, hanem Közép-Európában.” A Fidesz tavaly ősszel - nyil­ván nem függetlenül az Orbánt és feleségét ért támadásoktól - újra előhúzta Gyurcsány Ferenc ko­rábban már többször tálalt céges ügyeit is, a balatonőszödi és a Szalai utcai szerződéseket. Rogán Antal például Medgyessy Péter utolsó, az SZDSZ-t korrupciós ügyekkel vádoló interjúját idézte fel a parlamentben. Azt firtatta az akkor még csak kormányfőjelölt Gyurcsánytól, felderítik-e a kor­rupciós eseteket és nyilvánosság­ra hozza-e balatonőszödi ingatla­nának szerződéseit. „Egy fenék­kel két lovat nem lehet megülni” - utalt Rogán arra, hogy Gyur­csány „ügyes üzletember" és poli­tikus. „El kívánja-e titkolni a mi­niszterelnök Gyurcsány a milli­árdos Gyurcsány ügyeit?” - kér­dezte az ellenzéki politikus. A Gyurcsány elleni támadás akkor érte el csúcspontját, amikor a miniszterelnöki program vitájá­ban Áder János drámai hangon kért szünetet, a Magyar Nemzet internetes oldalain megjelent do­kumentumokra hivatkozva. Az első hat Kulcsár Attila és Bitvai Miklós beszélgetését írja le, amelyben egy bizonyos „Gyur­­csányi” név is elhangzott. A má­sik dokumentum egy rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyv, amely­ben az Altus Befektetési Rt. - Gyurcsány cégének - vezérigazga­tója mint tanú azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc irányította hozzá Kulcsár Attilát. A később miniszterelnökké választott Gyur­csány és az Altus vezetője cáfolt. A Fidesz kísérlete pedig a kor­mánypárti képviselők hangos ne­vetésébe fulladt. Simon Zoltán Fideszes taktika: kitérés a saját ügyekben, közben támadás több fronton Ha már nem lehet hallgatni, akkor az ellenfélről beszélnek Orbán Viktor hét végén nyugdíjasokkal találkozott, de ők nem hozták szóba újabb ügyeit Fotó: Kovács András LAPUNK KÉRDÉSÉRE, hogy miért Lendvai Ildikó­tól és miért nem az ÉS-től kér a Fidesz elnöke elég­tételt, Révész Máriusz elképzelhetőnek tartotta, hogy Orbán Viktor az ÉS-sel szemben is jogi útra tereli az ügyet. A szóvivő közölte, hogy Orbán már pénteki nyilatkozatában utalt rá, megfontolják az ÉS-sel szembeni jogi lehetőségeket. Mint mondta, az MSZP frakcióvezetőjével szemben azért válasz­tották a jogi lépést, mert Lendvai Ildikó már Orbán Viktor határozott cáfolata után nyilatkozott, míg az ÉS cikke a szóvivő szerint korábban visszhangta­­lan maradt. A szocialista frakció és a Fidesz is par­lamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdemé­nyezi. Az MSZP-t nem elégítette ki Orbán Viktor nyilatkozata, tisztázni akarják, valóban megtörtént-e mindaz, amiről a sajtóban az utóbbi időben infor­mációk jelentek meg. A Fidesz viszont a Tokaj Ke­reskedőház privatizációját ellenőrizné. Kormányzati karcsúsítási tervek Három tárca nélküli minisztere, a jelenlegi 9+2 kancelláriai államtit­kár helyett viszont csak négy politikai államtitkára lehet majd a kö­vetkező kormánynak - ha Gyurcsány Ferenc kormányfő támogatja Sárközy Tamás jogászprofesszornak a kormányzati szerkezetet modernizáló elképzeléseit. Ez jelentős létszámcsökkentést hozna. Az eredeti tervekhez képest több kompromisszumot és kevesebb újdonságot tartalmaz Sárközy Tamás jogászprofesszornak a kormányfőhöz eljuttatott tör­vénytervezete a kormány szerke­zetének modernizálásáról. Bár a kormánybiztos korábban több szakmai fórumon is szorgalmaz­ta, a politikai kompromisszumkö­tés jegyében például most még­sem javasolja megszüntetni a tár­ca nélküli miniszteri posztot. El­képzelései szerint a mindenkori kormánytagok egyötöde láthatna el az egyik tárca hatáskörébe sem tartozó vagy több tárcát is érintő feladatot miniszteri rangban. Ma a kormány 18 tagú, vagyis ha e szabályt már most alkalmaznák, elvben három tárca nélküli mi­nisztere lehetne, ám csak kettő van. Szakmai körökben valószí­nűsítik, hogy Sárközy azért tar­totta meg az általa nem támoga­tott intézményt, mert tág mozgás­teret hagy a mindenkori kor­mányfőnek politikai céljai érvé­nyesítéséhez akkor is, amikor a koalíciós megállapodás korlátoz­za a minisztériumok számát. Az állami apparátus reformjá­ért felelős szakember javaslatait jövő héten több kormányzati fó­rumon is napirendre tűzik, s ha támogatásra talál, akkor a kabinet még a fél év vége előtt tárgyalja. A tervezet 2007. január 1-jén lép­ne életbe. A kormány feladatait és munkaszervezetét érintő kérdé­sekben a Sárközy-javaslat lénye­gében a mai szokásjogi helyzetet emelné törvényi szintre. A javas­lat némileg erősítené a minden­kori kancelláriaminiszter feladat- és hatásköreit. Külön kiemeli, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezetőjét - jóllehet, nincs minisztériuma - önálló szerveze­tet irányító miniszternek kell te­kinteni. Rögzíti, hogy a MeH fe­lelős a minisztériumok közti, az összkormányzati szemléletmódot érvényesítő koordinációért - de ezzel nem csorbíthatja a tárcák független szakmai tevékenységét. A tervezet szerint a kormány te­vékenységét - ahogy ma is - kabi­netek segítenék, a mai öt helyett azonban mindössze hármat neve­sít: a társadalmit, a gazdaságpoli­tikait és a nemzetbiztonságit. Ki­mondja, hogy a kabinetekben tag csak kormánytag lehet. Emellett ismeri a kormánybizottság fogal­mát - ez lényegileg a mai tárca­közi bizottságoknak felel meg­­, valamint a javaslattevő-vélemé­­nyező szerepű tanácsadó testüle­teket, illetve kollégiumokat. A javaslat megszüntetné a kor­mánymegbízotti és -meghatalma­zotti posztokat, csak kormánybiz­tosokat ismerne, igaz, utóbbiak nemcsak köztisztviselők lehetné­nek, hanem tudományos szakér­tők és politikusok is betölthetnék a feladatot. Kormánybiztosból egyidejűleg legfeljebb három le­hetne (ma tizenkilenc meghatal­mazott, megbízott és biztos van). Megbízatásuk korlátozott időre, legfeljebb két évre szólna - ám megmaradna eddigi kiváltságuk, a poszttal továbbra is címzetes államtitkári jogok járnának. A jelenlegi kilenc politikai ál­lamtitkár (plusz két címzetes ál­lamtitkár és egy közigazgatási) helyett négy maradna a kancellá­rián. A MeH-ben a 2002-es kor­mányváltás után nőtt meg a poli­tikai államtitkárok száma. Első­sorban olyan politikusok kaptak kinevezést, akik pártjukban be­töltött szerepüknél fogva váromá­nyosai voltak valamelyik minisz­tériumnak, ám nem kapták meg. A csökkentést a professzor azzal ellensúlyozná, hogy erősítené a kancelláriai államtitkárok felada­tait - kivételesen ugyan, de lénye­gileg ugyanazokat a feladatokat is elláthatnák, amit a tárca nélküli miniszterek. Radikálisan átalakulna a „ren­des”, vagyis minisztériumi politi­kai államtitkárok feladatköre. Minden tárcánál csak egy-egy politikai államtitkár lehetne. Ma van, ahol kettő, sőt olyan tárca is akad, ahol három politikai állam­titkár dolgozik, s többségük a mi­niszterrel kialakított munkameg­osztás keretében önállóan fel­ügyel valamilyen területet. Ennek Sárközy véget vetne. A politikai államtitkár parlamenti államtitkár lenne, helyettesítené a parlament­ben, az érdekegyeztetésen, illetve a kommunikációban a minisztert, ám a közigazgatási államtitkár nem alá-, hanem mellérendelt viszonyban lenne vele, területet pedig nem felügyelne. Éppen ez lehet (lesz) a közigazgatás politi­kai reformjának legkonfliktuso­­sabb területe. Bár a politikai ál­lamtitkárok hatáskörének szűkí­tése tökéletesen illeszkedik az eu­rópai közigazgatási gyakorlathoz, megnehezíti a kormányalakítást. A rendszerváltás óta több kor­mány alkalmazta a vegyes mi­nisztériumi irányítást, amikor a minisztert az egyik, az államtit­kárt a másik koalíciós párt adta. Kellemetlen lesz a tárcaveze­tőknek, hogy a jövőben nem nö­velhetik szabadon háttérintézmé­nyeik számát s nem szervezhetik ki létszámcsökkentéskor oda a tisztviselőket. Sárközy azt java­solja, hogy minden olyan hatósá­got, hivatalt, amit nem törvény hozott létre osztályként, főosz­tályként integrálják (vissza) a mi­nisztériumokba. Jelenleg az 50- 60 hivatal, hatóság mintegy fele olyan, amit a miniszter vagy a kormány alapított, a tárca szerve­zetétől elkülönülten működik, ám lényegében a minisztériumi fel­adatot lát el. A területi közigazga­tás fő szervei a jövőben a me­gyékben, illetve a régiókban mű­ködő közigazgatási hivatalok leimének, az egyes minisztériu­mok területi szerveket, a tárcák „meghosszabbított karját” csak akkor tarthatnának fenn, ha azo­kat törvénnyel hozzák létre. A közigazgatás karcsúsításá­hoz vezethet az is, hogy az új sza­bályok szerint a kormányfő hatá­rozná meg, hány emberre van szükség egy-egy minisztérium feladatainak ellátásához. A pro­fesszor megszüntetné a tárcáknál kinevezett ombudsmanokat, és egy tárcánál egyidejűleg legfel­jebb két miniszteri biztost lehetne kinevezni. A tárcák helyettes ál­lamtitkárainak számát pedig a ma jellemző öt-hatról négyre csök­kentenék. Csík Rita Sárközy Tamás már csökkentett szigorán, de így is vihart kavarhat Fotó: Isza Ferenc

Next