Népszava, 2005. március (132. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-21 / 66. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2005. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ NÉPSZAVA Orbán Viktorig jutottak a korábban felesége által is birtokolt hegyaljai magáncég ügyei. A Fidesz elnöke a nyilvánosság előtt cáfolta, hogy akár kormányfőként, akár máskor részt vett volna a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. taggyűlésén. A Fidesz ugyanakkor a jól ismert „botrányra botrány” választ adta. Az MSZP-frakció és a Fidesz is parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az ügyben. - Soha semmilyen taggyűlésen nem vettem részt sem miniszterelnökként, sem azelőtt, sem azután - nyilatkozta Orbán Viktor Fidesz-elnök az Élet és Irodalomban (ÉS) megjelent dokumentumokról. Az ÉS-ben közölt jegyzőkönyvek szerint Orbán kormányfőként is jelen volt a részben felesége által birtokolt Szárhegy Dűlő Kft. céges megbeszélésein. Bár Orbán az ÉS-ben megjelent jegyzőkönyveket nem nevezte hamisítványnak, a Fidesz szóvivője által jegyzett közlemény már úgy fogalmazott, hogy „ami Lendvai Ildikó hazug állításait illeti, Orbán Viktor semmilyen taggyűlésen nem vett részt, így arról jegyzőkönyv sem készülhetett”. Az MSZP frakcióvezetője ugyanis a történtekről azt mondta, a Fidesz elnöke „kettős szerepet” játszott 2001-ben: egyszerre volt az állami tulajdonon őrködő miniszterelnök, illetve a családi vállalkozás üzleti tanácsadója - ha igazak az ezzel kapcsolatos sajtóinformációk. Révész Máriusz közleménye szerint viszont az Orbán ellen indított „újabb hazug rágalomhadjárat mögött Gyurcsány Ferenc és az MSZP áll”. Szerinte a Tokaj Kereskedőházra vonatkozó vádak nevetségesek, az állami cég vagyonából a polgári kormány idején egy talpalatnyi földet sem adtak el. Mint a közlemény fogalmazott, a kereskedőház privatizációját a Medgyessy-Gyurcsánykormány indította el, s a „privatizáció mögött meghúzódó MSZP-s üzleti érdekeket a Fidesz képviselői a közeli napokban a nyilvánosság elé tárják”. A Fidesz tehát a korrupciós vádra korrupciós váddal felelt, sőt Orbán mint Révész közleménye jelezte - „hazug állításaiért jogi úton kér elégtételt Lendvai Ildikótól”. Maga a szocialista frakcióvezető egyébként úgy nyilatkozott, hogy ha Orbán Viktor igazat mond, akkor forduljon bírósághoz, amely testület bekéretheti az ÉS-ben közölt jegyzőkönyvet, és kiderül az igazság. Ugyanerről beszélt Batiz András a Blikknek nyilatkozva: a kormányszóvivő furcsának tartotta, hogy Orbán Viktor nem a laptól kér elégtételt, hanem Lendvai Ildikót akarja felelősségre vonni. Az exminiszterelnök egyszer egyébként már beperelte becsületsértésért az MSZP frakcióvezetőjét - Orbán Viktor azt a pert akkor elveszítette. „Az, hogy a volt kormányfő a diák megjelenése óta eltelt nyolc nap alatt nem kért helyreigazítást, elgondolkodtató. Természetesen örömmel vennénk, ha kiderülne Orbán Viktor feddhetetlensége az ügyben. Az pedig, hogy az MSZP- nek milyen üzleti érdekei vannak, csak az MSZP-re tartozik” - mondta Batiz András. A Szárhegy Dűlő Kft. ügyei tavaly kerültek először politikai napirendre, amikor kiderült, az akkor még Orbán felesége - Lévai Anikó - résztulajdonában álló cég 2001-től kezdve több mint 60 milliós állami támogatáshoz jutott különböző jogcímeken. A Fidesz már tavaly élt a „botrányra botrány” módszerrel a hegyaljai cég ügyeinek kimagyarázására. Elsőként a parlament SZDSZ-es alelnökének nem sokkal korábbi hasonló állami támogatását vették elő. A magyarázat úgy szólt, hogy a Szárhegy Dűlő Kft.-nek juttatott összeg kevesebb, mint amit Wekler Ferenc családja kapott, majd miután a nyilvánosság megtudta, hogy „a szőlőtelepítési támogatás mindenkinek jár”, Weklernél sem a támogatás, hanem a földterület átminősítése vált kifogásolhatóvá. Weklert pártja lemondatta országgyűlési posztjáról, míg a Fidesz elnökét ilyen veszély nem fenyegeti. Ugyancsak lemondott tisztségéről a Medgyessy-korány első kancelláriaminisztere. Kiss Elemér ügyvédi irodája - amelyben a miniszter résztulajdonát megtartotta, de működését felfüggesztette kormányzati szerepvállalása idejére támadásra alkalmat adó állami megrendeléseket kapott. Mint emlékezetes, 2003 februárjában derült ki, hogy a Forgács és Kiss ügyvédi iroda végezte a Malév és a Nemzeti Autópálya Rt. átvilágítását. Az ellenzék és a sajtó rögtön korrupciót kiáltott, a kancelláriaminiszter pedig beadta lemondását, amelyet a kormányfő el is fogadott. Gál J. Zoltán kormányszóvivő akkor úgy nyilatkozott, hogy Medgyessy Péter az ügyvédi iroda állami vállalatokkal kötött szerződéses kapcsolatát jogszerűnek ítéli, ám erkölcsi alapon elfogadhatatlannak tartja. Tavaly tavasszal már a miniszterelnök került a Fidesz célkeresztjébe. Répássy Róbert jelentette be - a koreográfia szerint a Magyar Nemzet értesülésére hivatkozva -, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök és Baráth Etele akkori államtitkár fiainak közös cége „az európai uniós pénzek körül bábáskodik”. Mint kiderült, a TGG and Partnere százmilliós megbízást kapott a Matávtól és az OTP-től, illetve a Moltól brüsszeli lobbizásra. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a probléma az, hogy a miniszterelnök és a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár „az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban tevékenykednek”. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, nem érzik-e összeférhetetlennek a miniszterelnöki, illetve az államtitkári hivatallal azt, hogy gyermekeik ilyen munkán dolgoznak. Baráth Gergely, a cég ügyvezetője - korábban a Fidesz fővárosi képviselője - válaszul közölte: cégük Brüsszelben magyar cégek érdekeit képviseli, elsősorban szabályozási ügyekben, tevékenységükben mindig figyeltek arra, hogy semmiféle magyarországi, itthoni munkát ne végezzenek. Hozzátette: „olyan alapkövetelmény van a cégünkben, hogy semmiképpen állami tulajdonú cégnek nem dolgozunk, tehát kizárólag magántulajdonú cégeknek, és nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában.” A Fidesz tavaly ősszel - nyilván nem függetlenül az Orbánt és feleségét ért támadásoktól - újra előhúzta Gyurcsány Ferenc korábban már többször tálalt céges ügyeit is, a balatonőszödi és a Szalai utcai szerződéseket. Rogán Antal például Medgyessy Péter utolsó, az SZDSZ-t korrupciós ügyekkel vádoló interjúját idézte fel a parlamentben. Azt firtatta az akkor még csak kormányfőjelölt Gyurcsánytól, felderítik-e a korrupciós eseteket és nyilvánosságra hozza-e balatonőszödi ingatlanának szerződéseit. „Egy fenékkel két lovat nem lehet megülni” - utalt Rogán arra, hogy Gyurcsány „ügyes üzletember" és politikus. „El kívánja-e titkolni a miniszterelnök Gyurcsány a milliárdos Gyurcsány ügyeit?” - kérdezte az ellenzéki politikus. A Gyurcsány elleni támadás akkor érte el csúcspontját, amikor a miniszterelnöki program vitájában Áder János drámai hangon kért szünetet, a Magyar Nemzet internetes oldalain megjelent dokumentumokra hivatkozva. Az első hat Kulcsár Attila és Bitvai Miklós beszélgetését írja le, amelyben egy bizonyos „Gyurcsányi” név is elhangzott. A másik dokumentum egy rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyv, amelyben az Altus Befektetési Rt. - Gyurcsány cégének - vezérigazgatója mint tanú azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc irányította hozzá Kulcsár Attilát. A később miniszterelnökké választott Gyurcsány és az Altus vezetője cáfolt. A Fidesz kísérlete pedig a kormánypárti képviselők hangos nevetésébe fulladt. Simon Zoltán Fideszes taktika: kitérés a saját ügyekben, közben támadás több fronton Ha már nem lehet hallgatni, akkor az ellenfélről beszélnek Orbán Viktor hét végén nyugdíjasokkal találkozott, de ők nem hozták szóba újabb ügyeit Fotó: Kovács András LAPUNK KÉRDÉSÉRE, hogy miért Lendvai Ildikótól és miért nem az ÉS-től kér a Fidesz elnöke elégtételt, Révész Máriusz elképzelhetőnek tartotta, hogy Orbán Viktor az ÉS-sel szemben is jogi útra tereli az ügyet. A szóvivő közölte, hogy Orbán már pénteki nyilatkozatában utalt rá, megfontolják az ÉS-sel szembeni jogi lehetőségeket. Mint mondta, az MSZP frakcióvezetőjével szemben azért választották a jogi lépést, mert Lendvai Ildikó már Orbán Viktor határozott cáfolata után nyilatkozott, míg az ÉS cikke a szóvivő szerint korábban visszhangtalan maradt. A szocialista frakció és a Fidesz is parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi. Az MSZP-t nem elégítette ki Orbán Viktor nyilatkozata, tisztázni akarják, valóban megtörtént-e mindaz, amiről a sajtóban az utóbbi időben információk jelentek meg. A Fidesz viszont a Tokaj Kereskedőház privatizációját ellenőrizné. Kormányzati karcsúsítási tervek Három tárca nélküli minisztere, a jelenlegi 9+2 kancelláriai államtitkár helyett viszont csak négy politikai államtitkára lehet majd a következő kormánynak - ha Gyurcsány Ferenc kormányfő támogatja Sárközy Tamás jogászprofesszornak a kormányzati szerkezetet modernizáló elképzeléseit. Ez jelentős létszámcsökkentést hozna. Az eredeti tervekhez képest több kompromisszumot és kevesebb újdonságot tartalmaz Sárközy Tamás jogászprofesszornak a kormányfőhöz eljuttatott törvénytervezete a kormány szerkezetének modernizálásáról. Bár a kormánybiztos korábban több szakmai fórumon is szorgalmazta, a politikai kompromisszumkötés jegyében például most mégsem javasolja megszüntetni a tárca nélküli miniszteri posztot. Elképzelései szerint a mindenkori kormánytagok egyötöde láthatna el az egyik tárca hatáskörébe sem tartozó vagy több tárcát is érintő feladatot miniszteri rangban. Ma a kormány 18 tagú, vagyis ha e szabályt már most alkalmaznák, elvben három tárca nélküli minisztere lehetne, ám csak kettő van. Szakmai körökben valószínűsítik, hogy Sárközy azért tartotta meg az általa nem támogatott intézményt, mert tág mozgásteret hagy a mindenkori kormányfőnek politikai céljai érvényesítéséhez akkor is, amikor a koalíciós megállapodás korlátozza a minisztériumok számát. Az állami apparátus reformjáért felelős szakember javaslatait jövő héten több kormányzati fórumon is napirendre tűzik, s ha támogatásra talál, akkor a kabinet még a fél év vége előtt tárgyalja. A tervezet 2007. január 1-jén lépne életbe. A kormány feladatait és munkaszervezetét érintő kérdésekben a Sárközy-javaslat lényegében a mai szokásjogi helyzetet emelné törvényi szintre. A javaslat némileg erősítené a mindenkori kancelláriaminiszter feladat- és hatásköreit. Külön kiemeli, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezetőjét - jóllehet, nincs minisztériuma - önálló szervezetet irányító miniszternek kell tekinteni. Rögzíti, hogy a MeH felelős a minisztériumok közti, az összkormányzati szemléletmódot érvényesítő koordinációért - de ezzel nem csorbíthatja a tárcák független szakmai tevékenységét. A tervezet szerint a kormány tevékenységét - ahogy ma is - kabinetek segítenék, a mai öt helyett azonban mindössze hármat nevesít: a társadalmit, a gazdaságpolitikait és a nemzetbiztonságit. Kimondja, hogy a kabinetekben tag csak kormánytag lehet. Emellett ismeri a kormánybizottság fogalmát - ez lényegileg a mai tárcaközi bizottságoknak felel meg, valamint a javaslattevő-véleményező szerepű tanácsadó testületeket, illetve kollégiumokat. A javaslat megszüntetné a kormánymegbízotti és -meghatalmazotti posztokat, csak kormánybiztosokat ismerne, igaz, utóbbiak nemcsak köztisztviselők lehetnének, hanem tudományos szakértők és politikusok is betölthetnék a feladatot. Kormánybiztosból egyidejűleg legfeljebb három lehetne (ma tizenkilenc meghatalmazott, megbízott és biztos van). Megbízatásuk korlátozott időre, legfeljebb két évre szólna - ám megmaradna eddigi kiváltságuk, a poszttal továbbra is címzetes államtitkári jogok járnának. A jelenlegi kilenc politikai államtitkár (plusz két címzetes államtitkár és egy közigazgatási) helyett négy maradna a kancellárián. A MeH-ben a 2002-es kormányváltás után nőtt meg a politikai államtitkárok száma. Elsősorban olyan politikusok kaptak kinevezést, akik pártjukban betöltött szerepüknél fogva várományosai voltak valamelyik minisztériumnak, ám nem kapták meg. A csökkentést a professzor azzal ellensúlyozná, hogy erősítené a kancelláriai államtitkárok feladatait - kivételesen ugyan, de lényegileg ugyanazokat a feladatokat is elláthatnák, amit a tárca nélküli miniszterek. Radikálisan átalakulna a „rendes”, vagyis minisztériumi politikai államtitkárok feladatköre. Minden tárcánál csak egy-egy politikai államtitkár lehetne. Ma van, ahol kettő, sőt olyan tárca is akad, ahol három politikai államtitkár dolgozik, s többségük a miniszterrel kialakított munkamegosztás keretében önállóan felügyel valamilyen területet. Ennek Sárközy véget vetne. A politikai államtitkár parlamenti államtitkár lenne, helyettesítené a parlamentben, az érdekegyeztetésen, illetve a kommunikációban a minisztert, ám a közigazgatási államtitkár nem alá-, hanem mellérendelt viszonyban lenne vele, területet pedig nem felügyelne. Éppen ez lehet (lesz) a közigazgatás politikai reformjának legkonfliktusosabb területe. Bár a politikai államtitkárok hatáskörének szűkítése tökéletesen illeszkedik az európai közigazgatási gyakorlathoz, megnehezíti a kormányalakítást. A rendszerváltás óta több kormány alkalmazta a vegyes minisztériumi irányítást, amikor a minisztert az egyik, az államtitkárt a másik koalíciós párt adta. Kellemetlen lesz a tárcavezetőknek, hogy a jövőben nem növelhetik szabadon háttérintézményeik számát s nem szervezhetik ki létszámcsökkentéskor oda a tisztviselőket. Sárközy azt javasolja, hogy minden olyan hatóságot, hivatalt, amit nem törvény hozott létre osztályként, főosztályként integrálják (vissza) a minisztériumokba. Jelenleg az 50- 60 hivatal, hatóság mintegy fele olyan, amit a miniszter vagy a kormány alapított, a tárca szervezetétől elkülönülten működik, ám lényegében a minisztériumi feladatot lát el. A területi közigazgatás fő szervei a jövőben a megyékben, illetve a régiókban működő közigazgatási hivatalok leimének, az egyes minisztériumok területi szerveket, a tárcák „meghosszabbított karját” csak akkor tarthatnának fenn, ha azokat törvénnyel hozzák létre. A közigazgatás karcsúsításához vezethet az is, hogy az új szabályok szerint a kormányfő határozná meg, hány emberre van szükség egy-egy minisztérium feladatainak ellátásához. A professzor megszüntetné a tárcáknál kinevezett ombudsmanokat, és egy tárcánál egyidejűleg legfeljebb két miniszteri biztost lehetne kinevezni. A tárcák helyettes államtitkárainak számát pedig a ma jellemző öt-hatról négyre csökkentenék. Csík Rita Sárközy Tamás már csökkentett szigorán, de így is vihart kavarhat Fotó: Isza Ferenc