Népszava, 2005. március (132. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-25 / 70. szám

NÉPSZAVA 2005. MÁRCIUS 25., PÉNTEK BELFÖLD Az ÉS szerint a kormányváltás akadályozta meg a Tokaj Kereskedőház privatizációját Vizsgálóbizottságot akar az MSZP „Az Orbán család állami forrásokból történő gyarapodása, különös tekin­tettel a szőlőbirtokra” néven parla­menti vizsgálóbizottság felállítására nyújtott be az MSZP országgyűlési frakciójának 72 képviselője javaslatot tegnap, mivel a tegnapi határidőig nem érkezett helyreigazítási kérelem az Élet és Irodalom című hetilaphoz, amely Orbán Viktor volt miniszterel­nök szerepével foglalkozott a rész­ben házastársa tulajdonában lévő kft. ügyeiben. A Fidesznek nincs takar­­gatnivalója, s bár tisztában vannak vele, hogy a vizsgálóbizottság nem az igazság kiderítését, hanem Orbán Viktor befeketítését szolgálja, állnak minden törvényes és alkotmányos vizsgálat elébe - reagált a párt közle­ményében. Az MSZP országgyűlési frakciójának 72 képviselője tegnap javaslatot nyúj­tott be „az Orbán család állami forrá­sokból történő gyarapodása, különös tekintettel a szőlőbirtokra” néven par­lamenti vizsgálóbizottság felállítására. Az MSZP 11 kérdésre vár választ a bi­zottságtól, köztük arra, hogy felhasz­nálta-e s ha igen, milyen módon Or­bán Viktor volt miniszterelnök közjo­gi funkcióját családi vállalkozásának vagyongyarapításához, illetve hogy hitelesek-e az összeférhetetlenség gyanúját felvető, a sajtóban megjelent információk a volt miniszterelnök sze­repvállalásáról a családi cégben - je­lentette be tegnap Kovács Tibor frak­cióvezető-helyettes, miután lejárt a határidő és tegnapig nem érkezett helyreigazítási kérelem az Élet és Iro­dalomhoz, amely Orbán Viktor volt miniszterelnök szerepével foglalko­zott a részben házastársa tulajdonában lévő kft. ügyeiben. „Mivel a Fidesznek nincs takargat­­nivalója, s bár tisztában vagyunk vele, hogy a vizsgálóbizottság nem az igaz­ság kiderítését, hanem Orbán Viktor befeketítését szolgálja, állunk minden törvényes és alkotmányos vizsgálat elébe” - áll a párt csütörtöki közlemé­nyében. A Fidesz emlékeztet arra, hogy 2002 óta a Medgyessy-kormány négyszer folytatott vizsgálatot a Tokaj Kereskedőháznál, de semmilyen tör­vénytelenséget nem találtak. „Amibe Keller László belebukott, azt Gyur­­csány Ferenc folytatja. A miniszterel­nök megbízásából az elmúlt napokban újabb rágalomhadjárat indult Orbán Viktor ellen” - teszi hozzá a Fidesz. Orbán Viktor a közelmúltban tagad­ta, hogy miniszterelnökként a Tokaj Kereskedőház privatizációját tervezte volna, ám az ÉS ma megjelenő számá­ban közölt jegyzőkönyvrészlet szerint az állami részvénytársaság privatizáció­ját Orbán csak a 2002-es kormányvál­tás után látta időszerűnek. Az ÉS doku­mentumai szerint Orbán feleségének üzlettársai a közös cég fejlesztése érde­kében más állami ingatlanok megszer­zésére is pályáztak volna, azonban Orbán politikai botránytól tartott. „Kell az a ház” - mondta Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet a Tokaj­ban, a Bethlen Gábor utca 5. alatt lévő, a helyiek által csak áfészháznak neve­zett, állami tulajdonban lévő ingat­lanra Orbán Viktornak és a Szárhegy dűlő Kft. tulajdonosainak - állítja az Élet és Irodalom mai számában. Or­bán Viktor a 2000. szeptember 6-i megbeszélésen az állami ingatlanok megszerzésével kapcsolatos javasla­tokra azt mondta felesége üzlettársai­nak, hogy: „Ezt a választások előtt nem lehet megcsinálni. A borkutatót nem lehet külön kihozni, óriási bot­rány lenne belőle. Ha szétszedjük az egészet, akkor ki lehet hozni a kutatót. 2002 után lesz aktuális” - áll a lapban közölt taggyűlési jegyzőkönyvben. Az ingatlan - amelyet a Népszava koráb­bi közlése szerint a bukott választások után, 2002 májusában jegyeztek be Kékessy másik, a volt miniszterelnök feleségével nem közös cégének, a Pat­rícius Borház Kft.-nek a nevére - ak­kor még székháznak kellett volna a Szárhegy Kft. részére Kékessy szerint. Azt hogy kell egy székház a cégnek, Lévai Anikó egykori ügyvédtársa és a kft. másik tagja, Szász Attila ügyvéd is támogatta. A cég leendő központjá­nak megszerzéséhez Kékessy a város polgármesterének segítségét is szám­ba vette. A jegyzőkönyv tanúsága sze­rint ugyanakkor Kékessy tartott attól, hogy „ismertségük” miatt meghiúsul az üzlet, ezért „paravánvásárlást” ja­vasolt egy „külföldi jogi személy” be­vonásával. Az ÉS jegyzőkönyve sze­rint a borászat felfuttatása kapcsán a Tokaj Kereskedőház egyes részeinek megvétele is szóba került a kft. meg­beszélésén. Orbán a szintén Kékessy­­től származó ötletre többek között azt mondta, hogy „szent tehén, nehéz hozzányúlni, csak a ciklus idején lehet megoldani”. Orbán Viktor a kirobbant ügy kap­csán korábban azt mondta: soha sem­milyen taggyűlésen nem vett részt sem miniszterelnökként, sem azelőtt, sem azután, amit - mint mondta - azért sem tehetett meg, mert nem tag­ja a cégnek. Orbán mulatságos feltéte­lezésnek nevezte a Tokaj Kereskedő­ház tervezett privatizációjáról szóló jegyzőkönyvrészleteket is, mert mint mondta, a kereskedőház hivatali ideje alatt végig állami tulajdonban maradt, viszont 2002 után már részben magán­kézbe került. Ferenczi Krisztina Orbán Viktor felesége és üzlettársai Tokaj-Hegyalján folyamatosan gyarapították birtokaikat Fotó: népszava-archív AZ ÉLET ÉS IRODALOM KÉT HÉTTEL EZELŐTTI SZÁMA SZERINT a Ganz Híd-Daru és Acélszerkezetgyártó Rt. és egy ismeretlen másik cég, az Á.sz. Kft. közbeiktatásával a Szárhegy Dűlő Kft. ezer üveg ötputtonyos aszút vásárolt a Tokaj Kereskedőház Rt.-től 2000 decemberében, a hetilap szerint 833 ezer forint értékben. (A Ganz Híd-Daru Rt. mára a Vegyépszer Rt. érde­keltségében van.) A lapunk birtokában lévő értékesítési adat szerint az említett két társaság 2000 decemberében 40 üveg 1972-es évjáratú 5 és 6 puttonyos aszút vásá­rolt a Tokaj Kereskedőház Rt.-től 666 ezer 440 forint értékben, ami az akkor érvényes árnak megfelel. Az értékesítés során alkalmazott árrés - a vétel 666 ezerért, a továbbadás 833 ezerért - ránézésre elfogadható. Hogy miként lett a negyven üvegből ezer üveg, az válaszra vár. Dohányzásellenes program indul Licenc megvásárlásához kötné a do­hányáruk árusítását a Népegészség­ügyi Kormánymegbízotti Iroda - derül ki a hivatal idei terveit tartalmazó do­kumentumból. Kökény Mihály kor­mánymegbízott elmondta: a korláto­zott számú engedélyeket nyílt pályáza­ton lehetne megszerezni, így csupán meghatározott helyeken lehetne do­hányárut vásárolni. Aki nem szerez li­­cencet, nem is árusíthat, ami a hivatal szerint két szempontból is kedvező: egyrészt nehezebb lesz hozzájutni a dohánytermékekhez s jóval egysze­rűbbé válik a feketekereskedelembe érkező termékek ellenőrzése. Ehhez hasonló intézkedés van érvényben pél­dául Franciaországban, ahol ennek ré­vén jelenleg 20 ezer helyen lehet do­hányterméket vásárolni, szemben a magyarországi 50 ezerrel. A kezdeményezés ugyanakkor csak egy a 16 pontos tervezetből. Több in­tézkedéssel továbbra is magasan tarta­nák a dohánytermékek árát. Például a sodort dohány jövedéki adóját a cso­magolt dohány adójával azonos szin­ten állapítanák meg. L. G. A Magyar Közlönyben megjelenő jogszabályok ingyenesen az Interneten A Magyar Hivatalos Közlönykiadó második éve te­szi ingyenesen közzé a Magyar Közlönyben megje­lenő­ jogszabályok teljes anyagát az Interneten. 2005. január 1-jétől, alkalmazkodva az Európai Unió kiadójának gyakorlatához, kiterjeszti a Ma­gyar Közlöny anyagának internetes közzétételét azzal, hogy az egyes közlönyszámok már a megjele­nés napjától kezdve folyamatosan olvashatóvá vál­tak a kiadó www.magyarkozlony.hu weboldalán. A Magyar Közlöny, a Magyar Köztársaság hivatalos lapja, a tavalyi évben 206 alkalommal jelent meg, mintegy 35 ezer oldalon. Később állhatnak forgalomba a vitatott motorvonatok? Elképzelhető, hogy nem érkeznek meg a jövő tavaszra a MÁV által vá­sárolni szándékozott új motorvonatok - ha egyáltalán valóban a tenderen nyertesként kihirdetett Ganz-Stadler járműveket állítják forgalomba. A vas­úttársaságot ugyanis szorítja az idő: április közepéig alá akarták írni az el­ső körben 30, majd az opcionálisan vá­sárolható újabb 30 elővárosi motorvo­nat beszerzéséről és azok 30 éves üzemeltetéséről, karbantartásáról szóló mintegy 120 milliárd forint ér­tékű szerződést, hogy az első jármű­vek már egy év múlva forgalomba áll­hassanak. A szerződés aláírása azon­ban több mint egy hónapot is csúsz­hat, s az sem biztos, hogy a nyertes pályázóval köttetik végül. Amint arról a Népszava már beszámolt, a tende­ren a maximálisan szerezhető 1000 pontból 929-et szerzett magyar-svájci Ganz-Stadler konzorcium mögött alig 7 ponttal lemaradt kanadai Bombardier a Közbeszerzések Tanácsánál megtá­madta az eredményt. A Közbeszerzé­si Döntőbizottságnál lapunkat arról tájékoztatták, hogy 15-40 napon belül hozhatnak döntést arról, megalapo­zott volt-e a jogorvoslati kérelem. El­képzelhető, hogy a pályáztatás körül­ményeinek részletes feltárása idejére a döntőbizottság felfüggeszti a szerző­déskötés folyamatát. Nem csak ez az egy probléma van azonban a MÁV-tender körül. A pá­lyázati kiírás szerint a megajánlott járműnek vagy az azzal azonos jár­műcsaládból származó motorvonat­nak az elbíráláskor már legalább egy éve üzemelnie kell. Ezt a kritériumot a Stadler például nem teljesíti, mert a két svájci régió számára szállított vo­natok tavaly júni­usban gördültek ki az üzemből, és alig hat hónapos tesztelés után, ta­valy decemberben álltak forgalomba. Az első külföldi tapasztalatok nem voltak túl biztató­ak: a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap például február elején arról számolt be, hogy a Stadler Flirt típu­sú vonataira - ez a jármű érkezne Magyarországra is­­ sok a panasz. A lap szerint a vonat „gyermekbetegsé­gei" miatt sok volt a késés, a járatki­maradás, gondok voltak az informá­ciós rendszerrel, az önműködő ajtók­kal is. Az új járművek optimalizáció­­ja 4-6 hetet vett igénybe az üzembe helyezés után - nyilatkozta lapunk­nak a svájci cég kereskedelmi igaz­gatója. Peter Jeneken közölte: való­ban feladatot jelentett a nyomvonal kiszélesítése, az ajtók kijavítása, me­lyek nem nyílnak automatikusan, még akkor sem, ha a vonat már meg­állt. De a hibákat kiküszöbölték, és február 7. óta a vonatok fennakadás nélkül közlekednek - tette hozzá. Lengyel Tibor Sok volt a panasz Svájcban a Stadler Flirt típusú vonataira 5 Csizmár*: alacsony a mobilizáció Az infrastruktú­ra fejlesztésével lehet elérni, hogy érdemben javuljon a fog­lalkoztatás a magas munka­­nélküliséggel sújtott térségek­ben - mondta a munkaügyi mi­niszter Kecske­méten. Csizmár Gábor egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: „lehetne lapátszám tolni a hátrányos helyzetű térségekbe a foglalkozta­tást segítő pénzeket, de ha infrastruktúrában nem tudunk előrelépni, akkor oda nem fognak menni vállalkozások”. Szavai szerint az infra­struktúrafejlesztések közül az autópálya és a gyorsforgalmi út építése a legfontosabb a tér­ségek közötti esélyek kiegyenlítésére. Szólt arról is, hogy ma nagyon alacsony a munkaerő mobilizációja Magyarországon, az emberek 30-40 kilométert már nem mennek arrébb egy munkahelyért. Ebben szerepe lehet például a rossz közlekedésnek vagy annak, hogy egy hátrányos helyzetű térségben a munkavállaló nem tudja eladni a lakását és egy másikat vá­sárolni. (MTI) Kerekasztal a roma egységért Országos kerekasztalt hív össze április végén Budapestre az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium roma ügye­kért felelős politikai államtitkára, hogy egysé­get teremtsenek a hazai cigányságot érintő alapvető kérdésekben. Ezt Teleki László jelen­tette be Szolnokon, ahol részt vett a megyei önkormányzat által készített, a roma lakosság társadalmi integrációjának segítését célzó kö­zéptávú intézkedési terv vitáján. Mint elmond­ta, a kerekasztal-megbeszélésre „értő partnere­ket” vár, akik tudatában vannak annak, milyen lényeges a többségi társadalomnak megmutat­ni, hogy „a romák nem széthúznak”, hanem fontos dolgokban egyetértenek. Teleki László hozzátette: a kerekasztalhoz meghívja a roma származású kormánypárti és ellenzéki ország­­gyűlési képviselőket, az Országos Cigány Önkormányzat, valamint a fontosabb megyei cigányszervezetek vezetőit is. (MTI) Juhász a kistérségekről A helyi közélet gátolja a kistérségek megalaku­lását, a polgármesterek egy évvel az önkor­mányzati választás előtt nem szívesen csinál­nak semmilyen racionális döntést - mondta Juhász Gábor belügyi államtitkár egy budapesti tanácskozáson. Szólt arról is, hogy a közigaz­gatás nagy problémája a széttagoltság. Koráb­ban azt hitték, hogy „a kistérségek és régiók hozzák a jövőt, és elfelejtettük, hogy van egy ezeréves megyerendszer, benne egy olyan poli­tikai tagoltsággal, ami gyakorlatilag lehetetlen­né teszi a kormányzó pártoknak, hogy ezt fel­számolják”. A közigazgatási szolgáltatások mi­nőségéről szólva felhívta a figyelmet arra, még senkit nem zártak ki az Európai Unióból azért, mert nem tudott egyik napról a másikra megfe­lelni az elvárásoknak. (MTI) Megemlékezés Kőszegen Nyilvános és egy­értelmű állásfog­lalásokkal kell el­érni, hogy a köz­vélemény szem­beforduljon a diszkrimináció­hoz vezető gon­dolatokkal és egyetlen, magát demokratikus szervezetnek tartó politikai erő sem vállalhat „némaként cinkos­ságot” a bűnös erőkkel. Erről is beszélt Hankó Faragó Miklós (képünkön) igazságügyi állam­titkár Kőszegen. Hatvan éve a város határában létesített munkatáborban működött rövid ideig Magyarország eddig ismert egyetlen gázkam­rája, ahol több mint száz, többségében zsidó származású munkaszolgálatost gyilkoltak meg­ rájuk és a holokauszt valamennyi áldozatára emlékeztek az egykori téglagyári barakkok helyén felállított emlékműnél. (MTI) Sztrájk a péti Nitrogénműveknél Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak teg­nap hajnali 2 és 4 óra között a péti Nitrogén­­művek Rt. ammóniaüzeménél és a villamos el­látó részlegnél. A dolgozók 10 százalékos alap­­béremelést akarnak, a távolléti díjnak pedig a törvényi minimumnál kedvezőbb elszámolását - közölte Falussy Sándor, a Nitrogén Összefo­gás Szakszervezet elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyereséges nagyvállalatnál a dol­gozók mindössze hatszázalékos bruttó béreme­lést kapnak idén. Medve József, a cég humán­igazgatója viszont arról beszélt, hogy a hat­­százalékos bérfejlesztés a cég üzleti tervével összhangban áll és megegyezik az érdekegyez­tető tanács ajánlásával is. (MTI)

Next