Népszava, 2005. március (132. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-25 / 70. szám
NÉPSZAVA 2005. MÁRCIUS 25., PÉNTEK BELFÖLD Az ÉS szerint a kormányváltás akadályozta meg a Tokaj Kereskedőház privatizációját Vizsgálóbizottságot akar az MSZP „Az Orbán család állami forrásokból történő gyarapodása, különös tekintettel a szőlőbirtokra” néven parlamenti vizsgálóbizottság felállítására nyújtott be az MSZP országgyűlési frakciójának 72 képviselője javaslatot tegnap, mivel a tegnapi határidőig nem érkezett helyreigazítási kérelem az Élet és Irodalom című hetilaphoz, amely Orbán Viktor volt miniszterelnök szerepével foglalkozott a részben házastársa tulajdonában lévő kft. ügyeiben. A Fidesznek nincs takargatnivalója, s bár tisztában vannak vele, hogy a vizsgálóbizottság nem az igazság kiderítését, hanem Orbán Viktor befeketítését szolgálja, állnak minden törvényes és alkotmányos vizsgálat elébe - reagált a párt közleményében. Az MSZP országgyűlési frakciójának 72 képviselője tegnap javaslatot nyújtott be „az Orbán család állami forrásokból történő gyarapodása, különös tekintettel a szőlőbirtokra” néven parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Az MSZP 11 kérdésre vár választ a bizottságtól, köztük arra, hogy felhasználta-e s ha igen, milyen módon Orbán Viktor volt miniszterelnök közjogi funkcióját családi vállalkozásának vagyongyarapításához, illetve hogy hitelesek-e az összeférhetetlenség gyanúját felvető, a sajtóban megjelent információk a volt miniszterelnök szerepvállalásáról a családi cégben - jelentette be tegnap Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes, miután lejárt a határidő és tegnapig nem érkezett helyreigazítási kérelem az Élet és Irodalomhoz, amely Orbán Viktor volt miniszterelnök szerepével foglalkozott a részben házastársa tulajdonában lévő kft. ügyeiben. „Mivel a Fidesznek nincs takargatnivalója, s bár tisztában vagyunk vele, hogy a vizsgálóbizottság nem az igazság kiderítését, hanem Orbán Viktor befeketítését szolgálja, állunk minden törvényes és alkotmányos vizsgálat elébe” - áll a párt csütörtöki közleményében. A Fidesz emlékeztet arra, hogy 2002 óta a Medgyessy-kormány négyszer folytatott vizsgálatot a Tokaj Kereskedőháznál, de semmilyen törvénytelenséget nem találtak. „Amibe Keller László belebukott, azt Gyurcsány Ferenc folytatja. A miniszterelnök megbízásából az elmúlt napokban újabb rágalomhadjárat indult Orbán Viktor ellen” - teszi hozzá a Fidesz. Orbán Viktor a közelmúltban tagadta, hogy miniszterelnökként a Tokaj Kereskedőház privatizációját tervezte volna, ám az ÉS ma megjelenő számában közölt jegyzőkönyvrészlet szerint az állami részvénytársaság privatizációját Orbán csak a 2002-es kormányváltás után látta időszerűnek. Az ÉS dokumentumai szerint Orbán feleségének üzlettársai a közös cég fejlesztése érdekében más állami ingatlanok megszerzésére is pályáztak volna, azonban Orbán politikai botránytól tartott. „Kell az a ház” - mondta Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet a Tokajban, a Bethlen Gábor utca 5. alatt lévő, a helyiek által csak áfészháznak nevezett, állami tulajdonban lévő ingatlanra Orbán Viktornak és a Szárhegy dűlő Kft. tulajdonosainak - állítja az Élet és Irodalom mai számában. Orbán Viktor a 2000. szeptember 6-i megbeszélésen az állami ingatlanok megszerzésével kapcsolatos javaslatokra azt mondta felesége üzlettársainak, hogy: „Ezt a választások előtt nem lehet megcsinálni. A borkutatót nem lehet külön kihozni, óriási botrány lenne belőle. Ha szétszedjük az egészet, akkor ki lehet hozni a kutatót. 2002 után lesz aktuális” - áll a lapban közölt taggyűlési jegyzőkönyvben. Az ingatlan - amelyet a Népszava korábbi közlése szerint a bukott választások után, 2002 májusában jegyeztek be Kékessy másik, a volt miniszterelnök feleségével nem közös cégének, a Patrícius Borház Kft.-nek a nevére - akkor még székháznak kellett volna a Szárhegy Kft. részére Kékessy szerint. Azt hogy kell egy székház a cégnek, Lévai Anikó egykori ügyvédtársa és a kft. másik tagja, Szász Attila ügyvéd is támogatta. A cég leendő központjának megszerzéséhez Kékessy a város polgármesterének segítségét is számba vette. A jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyanakkor Kékessy tartott attól, hogy „ismertségük” miatt meghiúsul az üzlet, ezért „paravánvásárlást” javasolt egy „külföldi jogi személy” bevonásával. Az ÉS jegyzőkönyve szerint a borászat felfuttatása kapcsán a Tokaj Kereskedőház egyes részeinek megvétele is szóba került a kft. megbeszélésén. Orbán a szintén Kékessytől származó ötletre többek között azt mondta, hogy „szent tehén, nehéz hozzányúlni, csak a ciklus idején lehet megoldani”. Orbán Viktor a kirobbant ügy kapcsán korábban azt mondta: soha semmilyen taggyűlésen nem vett részt sem miniszterelnökként, sem azelőtt, sem azután, amit - mint mondta - azért sem tehetett meg, mert nem tagja a cégnek. Orbán mulatságos feltételezésnek nevezte a Tokaj Kereskedőház tervezett privatizációjáról szóló jegyzőkönyvrészleteket is, mert mint mondta, a kereskedőház hivatali ideje alatt végig állami tulajdonban maradt, viszont 2002 után már részben magánkézbe került. Ferenczi Krisztina Orbán Viktor felesége és üzlettársai Tokaj-Hegyalján folyamatosan gyarapították birtokaikat Fotó: népszava-archív AZ ÉLET ÉS IRODALOM KÉT HÉTTEL EZELŐTTI SZÁMA SZERINT a Ganz Híd-Daru és Acélszerkezetgyártó Rt. és egy ismeretlen másik cég, az Á.sz. Kft. közbeiktatásával a Szárhegy Dűlő Kft. ezer üveg ötputtonyos aszút vásárolt a Tokaj Kereskedőház Rt.-től 2000 decemberében, a hetilap szerint 833 ezer forint értékben. (A Ganz Híd-Daru Rt. mára a Vegyépszer Rt. érdekeltségében van.) A lapunk birtokában lévő értékesítési adat szerint az említett két társaság 2000 decemberében 40 üveg 1972-es évjáratú 5 és 6 puttonyos aszút vásárolt a Tokaj Kereskedőház Rt.-től 666 ezer 440 forint értékben, ami az akkor érvényes árnak megfelel. Az értékesítés során alkalmazott árrés - a vétel 666 ezerért, a továbbadás 833 ezerért - ránézésre elfogadható. Hogy miként lett a negyven üvegből ezer üveg, az válaszra vár. Dohányzásellenes program indul Licenc megvásárlásához kötné a dohányáruk árusítását a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda - derül ki a hivatal idei terveit tartalmazó dokumentumból. Kökény Mihály kormánymegbízott elmondta: a korlátozott számú engedélyeket nyílt pályázaton lehetne megszerezni, így csupán meghatározott helyeken lehetne dohányárut vásárolni. Aki nem szerez licencet, nem is árusíthat, ami a hivatal szerint két szempontból is kedvező: egyrészt nehezebb lesz hozzájutni a dohánytermékekhez s jóval egyszerűbbé válik a feketekereskedelembe érkező termékek ellenőrzése. Ehhez hasonló intézkedés van érvényben például Franciaországban, ahol ennek révén jelenleg 20 ezer helyen lehet dohányterméket vásárolni, szemben a magyarországi 50 ezerrel. A kezdeményezés ugyanakkor csak egy a 16 pontos tervezetből. Több intézkedéssel továbbra is magasan tartanák a dohánytermékek árát. Például a sodort dohány jövedéki adóját a csomagolt dohány adójával azonos szinten állapítanák meg. L. G. A Magyar Közlönyben megjelenő jogszabályok ingyenesen az Interneten A Magyar Hivatalos Közlönykiadó második éve teszi ingyenesen közzé a Magyar Közlönyben megjelenő jogszabályok teljes anyagát az Interneten. 2005. január 1-jétől, alkalmazkodva az Európai Unió kiadójának gyakorlatához, kiterjeszti a Magyar Közlöny anyagának internetes közzétételét azzal, hogy az egyes közlönyszámok már a megjelenés napjától kezdve folyamatosan olvashatóvá váltak a kiadó www.magyarkozlony.hu weboldalán. A Magyar Közlöny, a Magyar Köztársaság hivatalos lapja, a tavalyi évben 206 alkalommal jelent meg, mintegy 35 ezer oldalon. Később állhatnak forgalomba a vitatott motorvonatok? Elképzelhető, hogy nem érkeznek meg a jövő tavaszra a MÁV által vásárolni szándékozott új motorvonatok - ha egyáltalán valóban a tenderen nyertesként kihirdetett Ganz-Stadler járműveket állítják forgalomba. A vasúttársaságot ugyanis szorítja az idő: április közepéig alá akarták írni az első körben 30, majd az opcionálisan vásárolható újabb 30 elővárosi motorvonat beszerzéséről és azok 30 éves üzemeltetéséről, karbantartásáról szóló mintegy 120 milliárd forint értékű szerződést, hogy az első járművek már egy év múlva forgalomba állhassanak. A szerződés aláírása azonban több mint egy hónapot is csúszhat, s az sem biztos, hogy a nyertes pályázóval köttetik végül. Amint arról a Népszava már beszámolt, a tenderen a maximálisan szerezhető 1000 pontból 929-et szerzett magyar-svájci Ganz-Stadler konzorcium mögött alig 7 ponttal lemaradt kanadai Bombardier a Közbeszerzések Tanácsánál megtámadta az eredményt. A Közbeszerzési Döntőbizottságnál lapunkat arról tájékoztatták, hogy 15-40 napon belül hozhatnak döntést arról, megalapozott volt-e a jogorvoslati kérelem. Elképzelhető, hogy a pályáztatás körülményeinek részletes feltárása idejére a döntőbizottság felfüggeszti a szerződéskötés folyamatát. Nem csak ez az egy probléma van azonban a MÁV-tender körül. A pályázati kiírás szerint a megajánlott járműnek vagy az azzal azonos járműcsaládból származó motorvonatnak az elbíráláskor már legalább egy éve üzemelnie kell. Ezt a kritériumot a Stadler például nem teljesíti, mert a két svájci régió számára szállított vonatok tavaly júniusban gördültek ki az üzemből, és alig hat hónapos tesztelés után, tavaly decemberben álltak forgalomba. Az első külföldi tapasztalatok nem voltak túl biztatóak: a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap például február elején arról számolt be, hogy a Stadler Flirt típusú vonataira - ez a jármű érkezne Magyarországra is sok a panasz. A lap szerint a vonat „gyermekbetegségei" miatt sok volt a késés, a járatkimaradás, gondok voltak az információs rendszerrel, az önműködő ajtókkal is. Az új járművek optimalizációja 4-6 hetet vett igénybe az üzembe helyezés után - nyilatkozta lapunknak a svájci cég kereskedelmi igazgatója. Peter Jeneken közölte: valóban feladatot jelentett a nyomvonal kiszélesítése, az ajtók kijavítása, melyek nem nyílnak automatikusan, még akkor sem, ha a vonat már megállt. De a hibákat kiküszöbölték, és február 7. óta a vonatok fennakadás nélkül közlekednek - tette hozzá. Lengyel Tibor Sok volt a panasz Svájcban a Stadler Flirt típusú vonataira 5 Csizmár*: alacsony a mobilizáció Az infrastruktúra fejlesztésével lehet elérni, hogy érdemben javuljon a foglalkoztatás a magas munkanélküliséggel sújtott térségekben - mondta a munkaügyi miniszter Kecskeméten. Csizmár Gábor egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: „lehetne lapátszám tolni a hátrányos helyzetű térségekbe a foglalkoztatást segítő pénzeket, de ha infrastruktúrában nem tudunk előrelépni, akkor oda nem fognak menni vállalkozások”. Szavai szerint az infrastruktúrafejlesztések közül az autópálya és a gyorsforgalmi út építése a legfontosabb a térségek közötti esélyek kiegyenlítésére. Szólt arról is, hogy ma nagyon alacsony a munkaerő mobilizációja Magyarországon, az emberek 30-40 kilométert már nem mennek arrébb egy munkahelyért. Ebben szerepe lehet például a rossz közlekedésnek vagy annak, hogy egy hátrányos helyzetű térségben a munkavállaló nem tudja eladni a lakását és egy másikat vásárolni. (MTI) Kerekasztal a roma egységért Országos kerekasztalt hív össze április végén Budapestre az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium roma ügyekért felelős politikai államtitkára, hogy egységet teremtsenek a hazai cigányságot érintő alapvető kérdésekben. Ezt Teleki László jelentette be Szolnokon, ahol részt vett a megyei önkormányzat által készített, a roma lakosság társadalmi integrációjának segítését célzó középtávú intézkedési terv vitáján. Mint elmondta, a kerekasztal-megbeszélésre „értő partnereket” vár, akik tudatában vannak annak, milyen lényeges a többségi társadalomnak megmutatni, hogy „a romák nem széthúznak”, hanem fontos dolgokban egyetértenek. Teleki László hozzátette: a kerekasztalhoz meghívja a roma származású kormánypárti és ellenzéki országgyűlési képviselőket, az Országos Cigány Önkormányzat, valamint a fontosabb megyei cigányszervezetek vezetőit is. (MTI) Juhász a kistérségekről A helyi közélet gátolja a kistérségek megalakulását, a polgármesterek egy évvel az önkormányzati választás előtt nem szívesen csinálnak semmilyen racionális döntést - mondta Juhász Gábor belügyi államtitkár egy budapesti tanácskozáson. Szólt arról is, hogy a közigazgatás nagy problémája a széttagoltság. Korábban azt hitték, hogy „a kistérségek és régiók hozzák a jövőt, és elfelejtettük, hogy van egy ezeréves megyerendszer, benne egy olyan politikai tagoltsággal, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kormányzó pártoknak, hogy ezt felszámolják”. A közigazgatási szolgáltatások minőségéről szólva felhívta a figyelmet arra, még senkit nem zártak ki az Európai Unióból azért, mert nem tudott egyik napról a másikra megfelelni az elvárásoknak. (MTI) Megemlékezés Kőszegen Nyilvános és egyértelmű állásfoglalásokkal kell elérni, hogy a közvélemény szembeforduljon a diszkriminációhoz vezető gondolatokkal és egyetlen, magát demokratikus szervezetnek tartó politikai erő sem vállalhat „némaként cinkosságot” a bűnös erőkkel. Erről is beszélt Hankó Faragó Miklós (képünkön) igazságügyi államtitkár Kőszegen. Hatvan éve a város határában létesített munkatáborban működött rövid ideig Magyarország eddig ismert egyetlen gázkamrája, ahol több mint száz, többségében zsidó származású munkaszolgálatost gyilkoltak meg rájuk és a holokauszt valamennyi áldozatára emlékeztek az egykori téglagyári barakkok helyén felállított emlékműnél. (MTI) Sztrájk a péti Nitrogénműveknél Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak tegnap hajnali 2 és 4 óra között a péti Nitrogénművek Rt. ammóniaüzeménél és a villamos ellátó részlegnél. A dolgozók 10 százalékos alapbéremelést akarnak, a távolléti díjnak pedig a törvényi minimumnál kedvezőbb elszámolását - közölte Falussy Sándor, a Nitrogén Összefogás Szakszervezet elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyereséges nagyvállalatnál a dolgozók mindössze hatszázalékos bruttó béremelést kapnak idén. Medve József, a cég humánigazgatója viszont arról beszélt, hogy a hatszázalékos bérfejlesztés a cég üzleti tervével összhangban áll és megegyezik az érdekegyeztető tanács ajánlásával is. (MTI)