Népszava, 2005. május (132. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-10 / 108. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2005. MÁJUS 10., KEDD A parlament tegnap este megszavazta annak a vizsgálóbizottságnak a létrehozását, amely azt vizsgálja, felhasználta-e Orbán Viktor politikai befolyását a családja tulajdonában álló cégek érdekében. A volt miniszterelnök kapcsolatairól az Élet és Irodalom (ÉS) tett közzé dokumentumokat. A Fidesz elnöke nem indított pert a hetilap ellen, amivel azt is megakadályozta, hogy a lap feltárja a valóságot. Az Országgyűlés elé kerülő indítványban a vizsgálóbizottság által megválaszolandó kérdések közül többet is átszövegeztek, így például az a kérdés: „milyen kapcsolat fűzte az Orbán család tulajdonában álló cégeket az államhoz, állami tulajdonú vállalatokhoz?” úgy módosul: „Felhasználta-e a volt miniszterelnök politikai funkcióját és kapcsolatait annak érdekében, hogy családja tulajdonában álló cégek és az állam, illetőleg az állami tulajdonú társaságok közötti üzleti kapcsolatok létesüljenek?” Egy másik, módosított szövegű kérdés úgy hangzik: „Volt-e szerepe a volt miniszterelnök politikai befolyásának abban, hogy családi érdekeltségei és a Tokaj Kereskedőház Rt. többmilliárdos állami támogatást kapott?” Az új parlamenti testület megalakulásával egy időben per is lesz. Nem Orbán Viktor, se nem az Élet és Irodalom cikksorozatában szereplő üzlettársak - így a volt kormányfő által párizsi nagykövetnek felkért Kékessy Dezső vagy a Postabank elnöki székébe emelt Madarász László - mennek a bíróságra, nem is a baráti ügyvédtársak, Szász Attila és Duda Attila kér valóságbizonyítást a hetilapban megjelentek miatt. A felperes a felsoroltakat az Orbán-kormány színrelépése előtt egy üzletbe rendező Szárhegy Dűlő Kft. ügyvezetője. Kérdéses, hogy a gazdasági társaság miként tekintheti magát az ügy sértettjének, ha egyszer a hetilap riportsorozatának egyik szereplője sem fordult bírósághoz. Az Élet és Irodalom a Tokaj Kereskedőházat és a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft.-t érintő cikksorozatában olyan szövegrészeket ismertetett, amelyekről azt állította, hogy a kft. taggyűlési jegyzőkönyveiből valók. E szövegrészek egyike szerint Orbán Viktor azt mondta, hogy ne az ő kft.-jük nyerje el a legtöbb állami támogatást. A cég első számú embere a bíróságon azt szeretné elérni, mondják ki: az ÉS cikksorozatában szereplő napokon nem voltak taggyűlések. Ha ugyanis nem voltak, akkor azokon nem is vehetett részt Orbán Viktor - teszik hozzá megfigyelők, akik szerint a Fidesz elnöke ehhez saját hívei miatt ragaszkodik. A volt kormányfő hosszú kivárás után nagy nyilvánosság előtt elismerte: adott tanácsot az állami tízmilliókra sikerrel pályázó céggel kapcsolatban feleségének. (Lásd: „Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet”). Azt nem tudni, hogy ha ez kettejük között zajlott, azt miként jegyezhették le. Orbán legutóbb azt is nyilatkozta, hogy ő minden körben mindig ugyanazt mondta. Ezzel a feleségén kívüli „kört” beemelte tanácsai esetleges hallgatótáborába. Ez arra az esetre jöhet jól, ha mégsem mondaná ki a bíróság, hogy nem volt taggyűlés. Másfél hónappal az első cikk megjelenés után, április 28-án Orbán Viktor újságírók előtt már azt nyilatkozta: „Ezekben a kérdésekben, amelyekben rendszeresen faggatnak, minden körben mindig ugyanazt mondtam”. Hozzátette, a körnek nincs jelentősége. „Ugyanazt mondtam a parlamentben, kormányülésen, lakossági fórumon, szakmai összejövetelen vagy baráti társaságban. Ezekben a kérdésekben mindig ugyanazt az álláspontot képviseltem” - közölte. „Egy dolog biztos: hogy miniszterelnök taggyűlésen ne vegyen részt, és ehhez ragaszkodom, hogy ilyen nem is történt” - mondta Orbán Viktor. A Fidesz, amelynek politikusai korábban azt hangoztatták, hogy „jogi elégtételt vesz mindenkin, aki hamis, félrevezető állításokat fogalmaz meg Orbán Viktor családi vállalkozása kapcsán”, mára elhallgatott. A bizonyítás elmarad A valóságbizonyítás így elmarad. Egy helyreigazítási perben ugyanis erre nincs lehetőség. Az ÉS-hez már megérkezett a bírósági kereset a pénteki perhez - értesült lapunk. Ez ugyanazt tartalmazza, mint az a helyreigazítási kérelem, amelyet a lap ugyan közölt, de hangsúlyosan nem helyreigazításként. Az ÉS-ben közölt taggyűlési jegyzőkönyvek szerint Orbán még hivatalban lévő kormányfőként többször jelen volt a felesége résztulajdonában álló hegyaljai gazdasági társaság, a Szárhegy Dűlő Kft. megbeszélésein, és tanácsot adott Lévai Anikó üzlettársainak állami ingatlanok és állami támogatások megszerzésének ügyében. A dokumentumok értelmében volt, amikor a miniszterelnöki rezidencián folyt a találkozó. Az ügy érdemét tekintve lényegtelen kérdésben vár tehát pénteken verdiktet a cég ügyvezetője a bíróságtól. Arra ugyanis, hogy minek nevezzük az összejöveteleket, amelyeken a hetilap iratai szerint lejegyezték, miként biztatott miniszterelnökként Orbán az állami támogatás igénybevételére, ha ezt felesége üzlettársainak jelenlétében, vagy akár annak távollétében tette. A perben nem eshet szó arról, hogy a gondjára bízott állami vagyonnal kapcsolatban - mint amilyen az állami Tokaj Kereskedőház Rt. - a miniszterelnök beszélt-e annak „forgácsonként” történő privatizációjáról. Kései kármentés Az első ilyen tartalmú cikk március 11-i megjelenését követő napok hallgatásából arra lehet következtetni, hogy Orbán Viktor sem tudhatta, esetleg jegyzőkönyvek készültek arról, amit volt miniszterelnökként mondott felesége üzletének államitámogatás-kérésével kapcsolatban. Amikor egy hétre rá a sajtó kérdésekkel ostromolta, újra és újra azt ismételgette: soha semmilyen taggyűlésen nem vett részt sem miniszterelnökként, sem azelőtt, sem azután. Ám a Fidesz elnöke a sajtó többszöri kérdésére sem volt hajlandó hamisítványnak minősíteni a közölt jegyzőkönyveket. Azt hangoztatta: humorosnak tartja az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt.-hez (TK Rt.) tartozó ingatlanok, szőlőföldek megszerzésével kapcsolatos állításokat, mivel a társaság részleges privatizációja nem az ő kormányzása idején történt. Arra a kérdésre, hogy a cikk szerint vissza nem térítendő állami támogatások megszerzéséről is szó volt a taggyűlésen, Orbán még azt mondta: „nem tudja, miről beszélnek”. Ez arra utal, hogy ekkor már felvilágosíthatták felesége ügyvéd barátai: lassan a testtel, készültek iratok. A jelek szerint a késve adott első nyilatkozat - miszerint „soha nem vettem részt semmilyen taggyűlésen” - az exminiszterelnök tájékozódási idejére esett. A késlekedést utóbb hibaként értékelte az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere, Stumpf István politológus, aki szerint a megjelenés után rögtön tiszta vizet kellett volna öntenie Orbánnak a pohárba. Ezt aligha azért nem tette meg a Fidesz elnöke, mert nem tudta, hogy ez oszlathatná el leginkább a táborában keletkezett nyugtalanságot, hanem azért, mert nem tetézhette a bajt olyan állításokkal, amelyek utóbb valótlannak bizonyulnak. Orbán Viktor „kettős szerepet” játszott 2001-ben, ha igazak az ezzel kapcsolatos sajtóinformációk - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a volt kormányfő nyilatkozata után. A kettős szerep úgy értendő, hogy egyszerre volt az állami tulajdonon őrködő miniszterelnök, illetve a családi vállalkozás üzleti tanácsadója. A szocialista politikus úgy vélte: Orbán Viktornak is érdeke, hogy sürgősen magyarázatot adjon a feltehetően korrupciógyanús és politikai szempontból mindenképpen erkölcstelen ügyre. A tájékoztatón elhangzott, hogy Orbán Viktor cáfolta az ÉS-ben megjelenteket. A szocialista politikus úgy értékelte, ha Orbán igazat mond, akkor forduljon bírósághoz, amely bekéretheti a jegyzőkönyvet, és kiderül az igazság. Lendvai Ildikó arra is választ várt, hogy „Orbán Rt.-vé vált-e az egész ország”, ami szerinte csak egy banánköztársaságban történhet meg, egy modern európai köztársaságban nem. Ezután a Fidesz perrel fenyegette meg az MSZP frakcióvezetőjét. A válaszadás azonban a fajsúlyos kérdésekre máig várat magára mind a párt, mind elnöke részéről. A szólás szabadsága Amikor Orbán már bizonyos lehetett abban, hogy készültek iratok, a lényegi állítást, tudniillik a tanácsadás tényét a Magyar Televízióban nagy nyilvánosság előtt részben elismerte. Szakértők szerint ez volt a legnagyobb kármentés, ha késve is, de menteni saját tábora előtt, ami menthető. Alaptalan vádaskodásnak nevezte az általa kampányújságként emlegetett Élet és Irodalomban felesége korábbi érdekeltségébe tartozó Szárhegy Dűlő kft.-vel kapcsolatban megjelent állításokat. Kijelentette: aki azt állítja, hogy ő törvénysértést vagy etikátlanságot követett volna el, az alaptalanul vádolja és annak bíróság előtt kell felelnie ezért. Ezt egyébként újra és újra rendre elmondta a pártvezető. Az ÉS-ben megjelent jegyzőkönyvekre reagálva korábbi kijelentését megismételve közölte: soha, semmilyen taggyűlésen nem vett részt. Ugyanakkor közölte: mondhatta, hogy a törvény lehetővé teszi a felesége számára is, hogy állami támogatásra pályázzon, de ne ő kapja a legtöbbet. Az ÉS egyéb a tokaji privatizációval, az ide vonatkozó törvényalkotással kapcsolatban sem cáfolta, hogy ne mondhatott volna esetleg hasonlót. Azt viszont tagadta, hogy baráti körének politikai befolyása segítségével előnyöket juttatott, mint fogalmazott: egyikük sem szorul erre. Mint azt megírtuk, Orbán Viktor feleségének üzlettársai mintegy 600 milliós állami támogatáshoz jutottak családi érdekeltségeiken keresztül. Ehhez jön még Madarász László - a Szárhegy Dűlő Kft. ügyvezetőjének férje - 90 milliós, egyik cégén keresztül történt állami támogatása, amelyet Szabó Zoltán szocialista politikus hozott a napokban nyilvánosságra. Azt a tévéműsorban nem kérdezték meg tőle, hogy amennyiben csupán a feleségének adott tanácsot miképpen vegye igénybe a törvényesen mindenki által elnyerhető állami támogatásokat (ami ugye életszerű minden hallgatónak), miként jegyezhette le valaki. Mint ahogyan arról nem esett szó, hogy csak a pályázók egy része kapott vissza nem térítendő állami támogatást, amiből mai ismereteink szerint eddig 67 millió forint jutott a Szárhegy Dűlő Kft.-nek. Az oldalt írta: Ferenczi Krisztina Baráti összejövetel vagy taggyűlés a neve az üzletelés eme formájának? Olló a gordiuszi csomón, avagy kármentés Orbán módra Orbán Viktort többször kérdezték az ügyről és végül eljutott odáig, hogy közölte: minden körben ugyanazt mondta Fotó: Kertész Gábor Orbán-tőke: újabb kérdések Újabb kérdésekkel kibővítve megismételjük a lapunk által feltett kérdéseket, amelyekre Orbán Viktor és felesége máig nem reagált. ÚJ KÉRDÉSEINK: Miből vett 2001-ben új gépkocsit a család? Miből vett ugyanebben az esztendőben a sárazsadányi önkormányzattól egy több mint 2000 négyzetméteres belterületi üres telket? Ez utóbbinak mi a forrása? ÉS A RÉGIEK: Miből emelt Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó 10 millió forintos tőkét a Szárhegy Dűlő Kft.-ben 2001 augusztusában, ha egyszer egy hónapra rá Felcsúton házat, újabb hónappal később több mint 50 hektár földet, decemberben pedig újabb tokaj-hegyaljai birtokot vásárolt az éppen regnáló miniszterelnök felesége. (2000-ben közel 9 millió forint megtakarítása volt a családnak, de a 10 milliós tőkeemelés ellenére az a jelek szerint megmaradt). Az ÉS jegyzőkönyve szerint Lévai nevén volt 5 hektár új telepítésű szőlő 2001 decemberében. Kifizette a mintegy 25 milliós befektetést, ha egyszer Lévai Anikó nyilatkozata szerint a magántársaságnak adott, az eddigi ismeretek szerint 67 milliós állami támogatás nem érinti saját ültetvényeit? Ki adott félszázmillió forintos kölcsönt a Cinege utcai villa 2002. májusi megvásárlásakor, hiszen a korábbi, Haris közi lakásra csak júliusban akadt vevő az üzlettárs, Kékessy Dezső veje személyében. Csak emlékeztetőül: a 2001-2002. év hihetetlen anyagi gyarapodására vonatkozó kérdéseinkre a volt miniszterelnök nem válaszol, jóllehet azokat hetekkel ezelőtt átküldtük az ügyeit intéző Fideszsajtóosztályhoz. NÉPSZAVA