Népszava, 2005. május (132. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-26 / 121. szám
Szabó szerint a Fidesz elnökének elemi érdeke, hogy minden gyanút elhárítson a feje fölül MSZP: Orbán álljon a nyilvánosság elé Az MSZP szerint Orbán Viktor Fidesz-elnöknek ki kellene állni a nyilvánosság elé, és meg kellene jelennie a vagyongyarapodását vizsgáló parlamenti bizottság előtt - mondta Szabó Zoltán, a párt frakcióvezető-helyettese. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő erre azt mondta, Orbán „áll minden vizsgálat elé”. Az MSZP szerint Orbán Viktornak ki kellene állnia a közvélemény elé, és meg kellene jelennie a vagyongyarapodását vizsgáló parlamenti bizottság előtt - mondta Szabó Zoltán, a párt frakcióvezető-helyettese az MTI-nek Orbán Viktor Fidesz-elnök keddi nyilatkozatára reagálva. Orbán Viktor kedden a távirati irodának azt mondta, ami most folyik, az ködösítés és mellébeszélés. „Továbbra is csak azt tudom mondani, amit mindig: vegye már végre valaki a bátorságot, hogy ha törvénysértéssel vádol, egyenesen mondja meg, hogy mikor és hol sértettem meg és melyik magyar törvényt, és legyen bátorsága vállalni a következményeket” - hangsúlyozta Orbán. Mint ismert, a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította azt a helyreigazítási keresetet, amelyet a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. nyújtott be az Élet és Irodalom című hetilappal szemben. A cég azért kért helyreigazítást, mert álláspontja szerint az ÉS a Tokaji Borcsaták II. című cikkében valótlanul állította, hogy a kft., melynek idén januárig résztulajdonosa volt Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége, 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én és 2001. december 2-án taggyűlést tartott, ezért ezekről jegyzőkönyv sem készülhetett. „Nem vált kétségessé, hogy a felperesi társaság tagjai alkalmanként és a perbeli időpontokban összejöttek és érdemben a társaság ügyeit tárgyalták” - mondta az elsőfokú ítélet indoklásában Pataki Árpád bíró. „Jogi értelemben a jelen bíróság nem állapította meg azt, hogy a kérdéses három alkalommal szabályos taggyűlés lett volna, (...) hogy a résztvevők taggyűlésen vettek volna részt” - tette hozzá a bíró, aki szerint ennek a per eldöntése szempontjából nincs is érdemi jelentősége. Mint mondta, a bíróság tudomása szerint az ÉS által a megbeszélések tartalmáról közölteket még nem vonták kétségbe. „Ilyen körülmények között, a bíróság szerint a felperes mint gazdasági társaság megítélése szempontjából közömbös kérdés az, hogy a megbeszélések, illetve az arról készült írásos feljegyzések mindenben megfeleltek-e a gazdasági törvény szabályainak” - tette hozzá. A kifogásolt jegyzőkönyvekben egyebek mellett az olvasható, hogy Orbán hivatalban lévő miniszterelnökként tanácsokat adott a tokaji magáncégnek. A kft. ügyvédje az elsőfokú határozat kihirdetése után újságíróknak elmondta, fellebbeznek, de a társaság más ok miatt biztosan nem perel majd. Orbán Viktor kedden azt is közölte, megvárják az első jogerős ítéletet, és majd az ügyvédek döntenek a folytatásról. Szabó Zoltán szerint a volt miniszterelnök úgy akarja feltüntetni az ügyet, mintha támadás indult volna ellene. Azonban a Fidesz elnökének az az elemi érdeke, hogy minden gyanút elhárítson a feje fölül, nem pedig az, hogy a saját üldöztetéséről beszéljen meg arról, hogy költségvetési válság van az országban - közölte Szabó Zoltán. „Azt már tudjuk, hogy nem mondott igazat, szeretném remélni, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja nem áll meg” - mondta az MSZP-s politikus az MTI-nek. Szabó Zoltán hazudik, amikor azt állítja, hogy a Fidesz elnöke nem kíván megjelenni a vizsgálóbizottság előtt - reagált a nagyobbik ellenzéki párt szóvivője. „Szabó Zoltánnak nem volt bátorsága egyenesen megfogalmazni, milyen törvénytelenségek elkövetésével vádolja Orbán Viktort” - jelentette ki Révész Máriusz az MTI-nek. Szerinte a szocialisták ezt azért nem teszik meg hetek óta, mert tudják, hogy semmi törvénybe ütköző cselekedetet nem követett el a volt kormányfő. „Orbán Viktor már többször kinyilvánította, hogy nincs takargatnivalója, és áll minden vizsgálat elé” - hangsúlyozta Révész Máriusz. Népszava-MTI-összeállítás Duna TV: hatvan munkatársat küldtek el Hatvan munkatársat bocsátottak el a Duna Televízió kötelékéből hétfőn - értesült a Népszava. A vezetés tervei szerint júniusban újabb húsz embernek mondanak fel a leépítések előtt még 480 alkalmazottat foglalkoztató közmédiumnál. A menedzsment jövőre 350-400 millió forintos megtakarítást vár a létszámleépítéstől. A törvényi előírásoknak megfelelően, a szakszervezetekkel együttműködve hajtották végre a csoportos, hatvan embert érintő létszámleépítést, amelyre a parlament döntése értelmében került sor - tájékoztatta lapunkat Pomezanski György, a Duna TV innovációs alelnöke. Pomezanski közölte, szinte minden munkakört érintett az ésszerűsítés, a vezetőktől kezdve a műsorkészítőkön át a műszaki munkatársakig. Hozzátette: a leépített munkatársak egy része külsősként visszadolgozhat a közmédiumnak. Pomezanski kiemelte, hogy felesleges vezetői posztokat is megszüntettek, például nem lesz programigazgatója az adónak, a tisztséget eddig betöltő Petrovszki Zoltántól megváltak. A műsorstruktúráért a műsoros alelnök, Pörös Géza és a programfőszerkesztő felel. Az innovációs alelnök elmondta azt is, hogy a Duna TV professzionális közszolgálati televízióként működhessen, műsorvezetőket keresnek pályázati úton május végi határidővel, ugyanis egy erős aktuálpolitikai stábot akarnak építeni. Szekeres László gazdasági alelnök a Népszavának korábban úgy nyilatkozott: jövőre 350-400 millió forinttal többet fordíthatnak a műsoros területekre, a szervezet ésszerűsítésétől, az ebben a félévben tervezett elbocsátásoktól ugyanis komoly megtakarítást vár a menedzsment. A gazdasági alelnök 200 millió forintra becsülte a létszámcsökkentés költségeit. H. D. NÉPSZAVA 2005. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD A kormánypártok normakontrollt kérnek az ügynöktörvényről A koalíciós pártok az ügynöktörvény jövő hétfői elfogadása után arra kérik majd Mádl Ferenc államfőt, hogy kérjen előzetes normakontrollt a jogszabályról az Alkotmánybíróságtól - közölte az MSZP frakcióvezetője. Lendvai Ildikó szerint ez az egyetlen mód, hogy kiderüljön, miként lehet alkotmánymódosítás nélkül, a történeti levéltárról szóló törvény módosításával hozzájutni a múlt dokumentumaihoz. Az alkotmánymódosítást kétszer is megkísérelték: előbb amiatt lett sikertelen, mert a Fidesz-frakciónak csak kisebb része szavazott, a héten pedig az ellenzéki képviselők nemmel voksoltak, így nem lett meg a javaslat kétharmados támogatása - tette hozzá Lendvai. Az alaptörvény megváltoztatására azért lett volna szükség, mert a dokumentumok megismerhetősége során két alapjog, a személyes adatok védelmének és az információs szabadságnak a joga áll egymással szemben. Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese közölte: bár a kérdésben a koalíciós pártok között voltak viták, a Fidesz korábban támogatta az alkotmánymódosítást. Pető Iván úgy vélte, a fideszes képviselők nem szavazatára nincs más magyarázat, mint hogy a párt nem akarja, hogy az ügynöktörvény hatályba lépjen. A Fidesz országgyűlési képviselője úgy reagált, hogy a jogalkotási munkáért a kormány és az Igazságügyi Minisztérium felelős, ezért nekik kell tudni, hogy a javaslat alkotmányos-e vagy sem. Demeter Ervin szerint az MSZP alkotmánymódosító javaslatát azért nem támogatták, mert álláspontjuk szerint az a nyilvánosság korlátozásáról szólt, vagyis arról, hogy egy feles törvénnyel lehessen meghatározni, kinek az adatait hozzák nyilvánosságra. Kiemelte, hogy a kormány és a szaktárca nem bújhat ki a felelősség alól azzal, hogy a köztársasági elnökhöz fordulnak az ügyben. Egyetértett Demeter ezen felvetésével az MDF frakcióvezetője is. Herényi Károly ugyanakkor azt mondta: kezd nevetségessé válni ez a színjáték, ennek pedig az az oka, hogy nincs politikai konszenzus az adott kérdésben. Népszava-információ Pető Iván, Lendvai Ildikó és Burány Sándor az államfőhöz fordul az ügynöktörvény ügyébenFotó: Kertész Gábor bizonyíték? Rejtő ellen kevés a Továbbra is tartja magát az az ügyészségi forrásokból származó információ, miszerint a hamarosan lezáruló nyomozás végén az ügyészség nem fog vádat emelni a K&H Bank korábbi vezetője, a sikkasztássorozatban gyanúsítottként szereplő Rejtő E. Tibor ellen. Ezt - állítólag - a vele szemben felmerülő bizonyítékok csekély tárgyi súlya indokolhatja. Még mindig erősen tartja magát az a vélekedés, hogy Rejtő E. Tibor ellen nem fog vádat emelni az ügyészség. Mint arról lapunk korábban már beszámolt: a vádhatóság a jelenlegi adatok alapján állítólag nem tudja kétséget kizáróan bizonyítani Rejtő esetleges bűnösségét, de egyes feltételezések szerint felmerülhet egy állítólagos vádalku lehetősége is. Ismert, a bankvezért elsődlegesen egy elektronikus üzenet alapján gyanúsítják sikkasztással, illetve abban való bűnrészességgel. Az e-mailt Kulcsár Attila írta a bank igazgatóinak, John Miltonnak és Győri Istvánnak, ebben pedig - egy csatolt ügyféllista mellett - úgy fogalmazott: „Az alábbi számlaszámú ügyfelek részére semmilyen értesítés kiküldése nem lehetséges, kizárólag személyesen veszik át a kapcsolattartóján keresztül.” Ezt a levelet írta alá Rejtő is „Rendben” szignóval. A bankvezér jogi képviseletét ellátók szerint azonban az e-mail üzenet alkalmatlan arra, hogy a gyanúsításban megjelölt megtévesztés megvalósuljon vagy a gyanúsításban megjelölt cselekményt elősegítse. Időközben a sajtó ismét politikusok esetleges érintettségéről számolt be. A Magyar Hírlap információi szerint a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal rövidesen dönt arról, hogy a K&H- ügyben külön eljárásban kihallgassa-e a szocialista párt két prominensét. Eleddig ez egyikük esetében sem történt meg. Ismert, a politikusok többször is határozottan cáfolták a velük kapcsolatban megjelent állításokat, feltételezéseket. Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a politikusok tervezett meghallgatásának tényét nem erősítette meg. Népszava-információ A következő két hétben még többször kihallgathatják a K&H Equities milliárdos sikkasztással vádolt egykori brókerét. Valószínű, már csak Kulcsár Attila korábbi vallomásait pontosítják - nyilatkozta az MTV-nek Zámbó Gyula, a bróker ügyvédje. A Híradó információi szerint ezt követően vádat emelhetnek a bróker és további harminc vádlott ellen. 3 Szekeres keményen fogalmaz Tisztázták a jogi kereteit az államfőválasztásnak Az államfőválasztás harmadik fordulójában az lehet a köztársasági elnök, akire a legtöbb érvényes igen szavazatot adták le - döntött tegnap egyhangúlag a parlament ügyrendi bizottsága. Az állásfoglalás szerint a harmadik körben az érvénytelen szavazatokat az eredmény megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Mint ismert, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke a múlt héten fordult a testülethez. Mandur László az iránt érdeklődött, hogy a választás harmadik körében az érvénytelen szavazatokat is be kell-e számítani az eredménybe. A bizottság a múlt héten nem tudott állásfoglalást hozni az ügyben. A szocialista párt szerint ugyanis az eredményt az érvényes szavazatok megoszlása alapján kell megállapítani, a Fidesz viszont úgy látta, az érvénytelen szavazatokat is figyelembe kell venni. Tegnap a Fidesz végül támogatta a szocialisták javaslatát. Vidoven Árpád, a bizottság fideszes tagja közölte, a konstruktivitás jegyében cselekedtek, mert az államfőválasztás olyan súlyú ügy, amelyet nem árnyékolhat be jogi vita. A testület SZDSZ-es tagja nem vett részt a voksoláson. Bőhm András szerint ugyanis a Fidesz és az MSZP politikai döntést hozott, ő pedig jogi álláspontot akart képviselni. (Az SZDSZ korábban a Fidesz elképzelését támogatta.) Mandur egy másik kérdése kapcsán hozott állásfoglalás szerint, ha az utolsó körben szavazategyenlőség alakul ki, és ezért sikertelenül zárul a választás, akkor nemcsak a harmadik fordulót, hanem az egész procedúrát meg kell ismételni. Nem okoz koalíciós válságot, ha a köztársaságielnök-választáson a szabad demokraták nem szavaznak Szili Katalinra - jelentette ki az ATV egyik műsorában tegnap Szekeres Imre. Ám ebben az esetben mindenképpen újra kell gondolni a két párt viszonyát - fogalmazott határozottan az MSZP elnökhelyettese. Arató Judit Gallup: javult az MSZP megítélése Májusban ismét a korábban mért szintre emelkedett az MSZP támogatottsága az április második felében mért mélypont után - írta a Gallup felmérésében. A teljes népesség körében a szocialisták így az előző havi 19 után 24 százalékot értek el, míg a Fidesz 31 százalékos népszerűsége nem változott. Az SZDSZ támogatóinak aránya 4, az MDF tábora 2 százalékos. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz előnye 51:38 százalékos arányú az MSZP-vel szemben, az előző havi 55:34 után. Az SZDSZ ebben a körben 6, az MDF 2 százalékot ért el. A Gallup felmérése szerint pozícióba kerülése óta először növekedett azok aránya, akik szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő inkább jól végzi a feladatát és ugyancsak szignifikánsan növekedett azok aránya, akik szerint a kormány jól végzi dolgát. (Népszava) Színvonalasabb postai szolgáltatások Folyamatosan javulnak a Magyar Posta országos logisztikai központjának mutatói - közölte a cég. A központ naponta átlagosan 2,7 millió levelet és 35 ezer csomagot dolgoz fel és továbbít. A posta célja a szolgáltatások minőségének javítása - mondta Szabó Pál vezérigazgató, hozzátéve, néhány átmeneti évet követően a postának liberalizált piacon kell megállnia a helyét, ezért célul tűzték ki a szolgáltatások színvonalának és a kézbesítési mutatóknak a javítását. Az elmúlt hónapokban több szervezeti és technológiai átalakítást is végrehajtottak, amelynek eredményeként bár az elsőbbségi levelek 85 százalékának kell a feladást követő napon célba érnie, a cég mutatója 90 százalékos lett. Komoly eredmény az is, hogy a logisztikai központja megszerezte az unióban is elismert ISO 9001:2000-es minőségi tanúsítványt. (Népszava) Elégedettek az ombudsmanokkal Az országgyűlési biztosok 2004-es munkájával elégedettek a pártok és a kormány, de a két oldal eltérően értelmezi az ombudsmanok beszámolóiban foglaltakat - derült ki az erről tartott parlamenti vitából. Az MSZP szerint azonban a beadványok számának emelkedése a jogtudatosság növekedését jelenti, a Fidesz szerint viszont az ország állapotromlását mutatja. A kormány is jónak tartja az ombudsmanok munkáját, és bár nem minden állásfoglalással ért egyet, a jövőben is szoros együttműködésre törekszik. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához tíz százalékkal több beadvány érkezett tavaly, mint az előző évben. Lenkovics Barnabás (képünkön) elmondta, a mintegy ötezer panasz többsége az egészségbiztosítást, a nyugdíjbiztosítást és a munkaügyet érintő kifogás. (Népszava)