Népszava, 2005. május (132. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-26 / 121. szám

Szabó szerint a Fidesz elnökének elemi érdeke, hogy minden gyanút elhárítson a feje fölül MSZP: Orbán álljon a nyilvánosság elé Az MSZP szerint Orbán Viktor Fidesz-elnöknek ki kellene állni a nyilvánosság elé, és meg kellene jelennie a vagyongyarapodását vizsgáló parlamenti bizott­ság előtt - mondta Szabó Zoltán, a párt frakcióvezető-helyettese. Révész Má­riusz Fidesz-szóvivő erre azt mondta, Orbán „áll minden vizsgálat elé”. Az MSZP szerint Orbán Viktornak ki kellene állnia a közvélemény elé, és meg kellene jelennie a vagyongyara­podását vizsgáló parlamenti bizottság előtt - mondta Szabó Zoltán, a párt frakcióvezető-helyettese az MTI-nek Orbán Viktor Fidesz-elnök keddi nyi­latkozatára reagálva. Orbán Viktor kedden a távirati irodának azt mondta, ami most folyik, az ködösítés és mellé­beszélés. „Továbbra is csak azt tudom mondani, amit mindig: vegye már vég­re valaki a bátorságot, hogy ha tör­vénysértéssel vádol, egyenesen mond­ja meg, hogy mikor és hol sértettem meg és melyik magyar törvényt, és le­gyen bátorsága vállalni a következmé­nyeket” - hangsúlyozta Orbán. Mint ismert, a Fővárosi Bíróság el­sőfokú, nem jogerős ítéletében eluta­sította azt a helyreigazítási keresetet, amelyet a Szárhegy dűlő-Sárazsa­­dány-Tokajhegyalja Kft. nyújtott be az Élet és Irodalom című hetilappal szemben. A cég azért kért helyreiga­zítást, mert álláspontja szerint az ÉS a Tokaji Borcsaták II. című cikkében valótlanul állította, hogy a kft., mely­nek idén januárig résztulajdonosa volt Lévai Anikó, Orbán Viktor fele­sége, 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én és 2001. december 2-án taggyűlést tartott, ezért ezekről jegy­zőkönyv sem készülhetett. „Nem vált kétségessé, hogy a felperesi társaság tagjai alkalmanként és a perbeli idő­pontokban összejöttek és érdemben a társaság ügyeit tárgyalták” - mondta az elsőfokú ítélet indoklásában Pata­ki Árpád bíró. „Jogi értelemben a je­len bíróság nem állapította meg azt, hogy a kérdéses három alkalommal szabályos taggyűlés lett volna, (...) hogy a résztvevők taggyűlésen vettek volna részt” - tette hozzá a bíró, aki szerint ennek a per eldöntése szem­pontjából nincs is érdemi jelentősé­ge. Mint mondta, a bíróság tudomása szerint az ÉS által a megbeszélések tartalmáról közölteket még nem von­ták kétségbe. „Ilyen körülmények között, a bíróság szerint a felperes mint gazdasági társaság megítélése szempontjából közömbös kérdés az, hogy a megbeszélések, illetve az ar­ról készült írásos feljegyzések min­denben megfeleltek-e a gazdasági törvény szabályainak” - tette hozzá. A kifogásolt jegyzőkönyvekben egyebek mellett az olvasható, hogy Orbán hivatalban lévő miniszterelnök­ként tanácsokat adott a tokaji magán­cégnek. A kft. ügyvédje az elsőfokú határozat kihirdetése után újságírók­nak elmondta, fellebbeznek, de a tár­saság más ok miatt biztosan nem perel majd. Orbán Viktor kedden azt is kö­zölte, megvárják az első jogerős ítéle­tet, és majd az ügyvédek döntenek a folytatásról. Szabó Zoltán szerint a volt minisz­terelnök úgy akarja feltüntetni az ügyet, mintha támadás indult volna el­lene. Azonban a Fidesz elnökének az az elemi érdeke, hogy minden gyanút elhárítson a feje fölül, nem pedig az, hogy a saját üldöztetéséről beszéljen meg arról, hogy költségvetési válság van az országban - közölte Szabó Zol­tán. „Azt már tudjuk, hogy nem mon­dott igazat, szeretném remélni, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja nem áll meg” - mondta az MSZP-s politikus az MTI-nek. Szabó Zoltán hazudik, amikor azt állítja, hogy a Fidesz elnöke nem kíván megjelenni a vizsgálóbizottság előtt - reagált a nagyobbik ellenzéki párt szó­vivője. „Szabó Zoltánnak nem volt bá­torsága egyenesen megfogalmazni, milyen törvénytelenségek elkövetésé­vel vádolja Orbán Viktort” - jelentette ki Révész Máriusz az MTI-nek. Sze­rinte a szocialisták ezt azért nem teszik meg hetek óta, mert tudják, hogy sem­mi törvénybe ütköző cselekedetet nem követett el a volt kormányfő. „Orbán Viktor már többször kinyilvánította, hogy nincs takargatnivalója, és áll minden vizsgálat elé” - hangsúlyozta Révész Máriusz. Népszava-MTI-összeállítás Duna TV: hatvan munkatársat küldtek el Hatvan munkatársat bocsátottak el a Duna Televízió kötelékéből hétfőn - értesült a Népszava. A vezetés tervei szerint júniusban újabb húsz ember­nek mondanak fel a leépítések előtt még 480 alkalmazottat foglalkoztató közmédiumnál. A menedzsment jö­vőre 350-400 millió forintos megtaka­rítást vár a létszámleépítéstől. A törvényi előírásoknak megfelelően, a szakszervezetekkel együttműködve hajtották végre a csoportos, hatvan embert érintő létszámleépítést, amely­re a parlament döntése értelmében ke­rült sor - tájékoztatta lapunkat Pome­­zanski György, a Duna TV innovációs alelnöke. Pomezanski közölte, szinte minden munkakört érintett az ésszerű­sítés, a vezetőktől kezdve a műsorké­szítőkön át a műszaki munkatársakig. Hozzátette: a leépített munkatársak egy része külsősként visszadolgozhat a közmédiumnak. Pomezanski kiemelte, hogy felesleges vezetői posztokat is megszüntettek, például nem lesz prog­ramigazgatója az adónak, a tisztséget eddig betöltő Petrovszki Zoltántól megváltak. A műsorstruktúráért a mű­soros alelnök, Pörös Géza és a prog­ramfőszerkesztő felel. Az innovációs alelnök elmondta azt is, hogy a Duna TV professzionális közszolgálati televízióként működhes­sen, műsorvezetőket keresnek pályá­zati úton május végi határidővel, ugyanis egy erős aktuálpolitikai stábot akarnak építeni. Szekeres László gazdasági alelnök a Népszavának korábban úgy nyilatko­zott: jövőre 350-400 millió forinttal többet fordíthatnak a műsoros terüle­tekre, a szervezet ésszerűsítésétől, az ebben a félévben tervezett elbocsátá­soktól ugyanis komoly megtakarítást vár a menedzsment. A gazdasági alel­nök 200 millió forintra becsülte a lét­számcsökkentés költségeit. H. D. NÉPSZAVA 2005. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD A kormánypártok normakontrollt kérnek az ügynöktörvényről A koalíciós pártok az ügynöktörvény jövő hétfői elfogadása után arra kérik majd Mádl Ferenc államfőt, hogy kér­jen előzetes normakontrollt a jogsza­bályról az Alkotmánybíróságtól - kö­zölte az MSZP frakcióvezetője. Lend­vai Ildikó szerint ez az egyetlen mód, hogy kiderüljön, miként lehet alkot­mánymódosítás nélkül, a történeti le­véltárról szóló törvény módosításával hozzájutni a múlt dokumentumaihoz. Az alkotmánymódosítást kétszer is megkísérelték: előbb amiatt lett siker­telen, mert a Fidesz-frakciónak csak kisebb része szavazott, a héten pedig az ellenzéki képviselők nemmel vok­soltak, így nem lett meg a javaslat két­harmados támogatása - tette hozzá Lendvai. Az alaptörvény megváltozta­tására azért lett volna szükség, mert a dokumentumok megismerhetősége so­rán két alapjog, a személyes adatok vé­delmének és az információs szabad­ságnak a joga áll egymással szemben. Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese közölte: bár a kérdésben a koalíciós pártok között voltak viták, a Fidesz ko­rábban támogatta az alkotmánymódo­sítást. Pető Iván úgy vélte, a fideszes képviselők nem szavazatára nincs más magyarázat, mint hogy a párt nem akarja, hogy az ügynöktörvény hatály­ba lépjen. A Fidesz országgyűlési képviselője úgy reagált, hogy a jogalkotási mun­káért a kormány és az Igazságügyi Minisztérium felelős, ezért nekik kell tudni, hogy a javaslat alkotmányos-e vagy sem. Demeter Ervin szerint az MSZP alkotmánymódosító javaslatát azért nem támogatták, mert állás­pontjuk szerint az a nyilvánosság korlátozásáról szólt, vagyis arról, hogy egy feles törvénnyel lehessen meghatározni, kinek az adatait hoz­zák nyilvánosságra. Kiemelte, hogy a kormány és a szaktárca nem bújhat ki a felelősség alól azzal, hogy a köztár­sasági elnökhöz fordulnak az ügy­ben. Egyetértett Demeter ezen felve­tésével az MDF frakcióvezetője is. Herényi Károly ugyanakkor azt mondta: kezd nevetségessé válni ez a színjáték, ennek pedig az az oka, hogy nincs politikai konszenzus az adott kérdésben. Népszava-információ Pető Iván, Lendvai Ildikó és Burány Sándor az államfőhöz fordul az ügynöktörvény ügyében­Fotó: Kertész Gábor bizonyíték? Rejtő ellen kevés a Továbbra is tartja magát az az ügyészségi forrásokból származó informá­ció, miszerint a hamarosan lezáruló nyomozás végén az ügyészség nem fog vádat emelni a K&H Bank korábbi vezetője, a sikkasztássorozatban gyanúsítottként szereplő Rejtő E. Tibor ellen. Ezt - állítólag - a vele szem­ben felmerülő bizonyítékok csekély tárgyi súlya indokolhatja. Még mindig erősen tartja magát az a vélekedés, hogy Rejtő E. Tibor ellen nem fog vádat emelni az ügyészség. Mint arról lapunk korábban már beszá­molt: a vádhatóság a jelenlegi adatok alapján állítólag nem tudja kétséget ki­záróan bizonyítani Rejtő esetleges bű­nösségét, de egyes feltételezések sze­rint felmerülhet egy állítólagos vádal­ku lehetősége is. Ismert, a bankvezért elsődlegesen egy elektronikus üzenet alapján gyanúsítják sikkasztással, illet­ve abban való bűnrészességgel. Az e-mailt Kulcsár Attila írta a bank igaz­gatóinak, John Miltonnak és Győri Ist­vánnak, ebben pedig - egy csatolt ügy­féllista mellett - úgy fogalmazott: „Az alábbi számlaszámú ügyfelek részére semmilyen értesítés kiküldése nem le­hetséges, kizárólag személyesen ve­szik át a kapcsolattartóján keresztül.” Ezt a levelet írta alá Rejtő is „Rend­ben” szignóval. A bankvezér jogi kép­viseletét ellátók szerint azonban az e-mail üzenet alkalmatlan arra, hogy a gyanúsításban megjelölt megtévesztés megvalósuljon vagy a gyanúsításban megjelölt cselekményt elősegítse. Időközben a sajtó ismét politikusok esetleges érintettségéről számolt be. A Magyar Hírlap információi szerint a Központi Ügyészségi Nyomozó Hiva­tal rövidesen dönt arról, hogy a K&H- ügyben külön eljárásban kihallgassa-e a szocialista párt két prominensét. Eleddig ez egyikük esetében sem tör­tént meg. Ismert, a politikusok több­ször is határozottan cáfolták a velük kapcsolatban megjelent állításokat, feltételezéseket. Dobos Gabriella, a Fővárosi Fő­ügyészség szóvivője a politikusok ter­vezett meghallgatásának tényét nem erősítette meg. Népszava-információ A következő két hétben még többször kihallgathatják a K&H Equities milliárdos sikkasztással vádolt egykori brókerét. Valószínű, már csak Kulcsár Attila korábbi vallomásait pontosítják - nyilatkozta az MTV-nek Zámbó Gyula, a bróker ügy­védje. A Híradó információi szerint ezt követően vádat emelhetnek a bróker és további harminc vádlott ellen. 3 Szekeres keményen fogalmaz Tisztázták a jogi kereteit az államfőválasztásnak Az államfőválasztás harmadik fordulójában az lehet a köztársasági elnök, akire a legtöbb érvé­nyes igen szavazatot adták le - döntött tegnap egyhangúlag a parlament ügyrendi bizottsága. Az állásfoglalás szerint a harmadik körben az érvénytelen szavazatokat az eredmény megálla­pítása során figyelmen kívül kell hagyni. Mint ismert, az Országgyűlés MSZP-s alelnö­ke a múlt héten fordult a testülethez. Mandur László az iránt érdeklődött, hogy a választás harmadik körében az érvénytelen szavazatokat is be kell-e számítani az eredménybe. A bizott­ság a múlt héten nem tudott állásfoglalást hozni az ügyben. A szocialista párt szerint ugyanis az eredményt az érvényes szavazatok megoszlása alapján kell megállapítani, a Fidesz viszont úgy látta, az érvénytelen szavazatokat is figyelembe kell venni. Tegnap a Fidesz végül támogatta a szocialisták javaslatát. Vidoven Árpád, a bi­zottság fideszes tagja közölte, a konstruktivitás jegyében cselekedtek, mert az államfőválasztás olyan súlyú ügy, amelyet nem árnyékolhat be jogi vita. A testület SZDSZ-es tagja nem vett részt a voksoláson. Bőhm András szerint ugyanis a Fidesz és az MSZP politikai döntést hozott, ő pedig jogi álláspontot akart képviselni. (Az SZDSZ korábban a Fidesz elképzelését támo­gatta.) Mandur egy másik kérdése kapcsán hozott ál­lásfoglalás szerint, ha az utolsó körben szavazat­­egyenlőség alakul ki, és ezért sikertelenül zárul a választás, akkor nemcsak a harmadik fordulót, hanem az egész procedúrát meg kell ismételni. Nem okoz koalíciós válságot, ha a köztársa­­ságielnök-választáson a szabad demokraták nem szavaznak Szili Katalinra - jelentette ki az ATV egyik műsorában tegnap Szekeres Imre. Ám ebben az esetben mindenképpen újra kell gondolni a két párt viszonyát - fogalmazott ha­tározottan az MSZP elnökhelyettese. Arató Judit Gallup: javult az MSZP megítélése Májusban ismét a korábban mért szintre emel­kedett az MSZP támogatottsága az április má­sodik felében mért mélypont után - írta a Gal­lup felmérésében. A teljes népesség körében a szocialisták így az előző havi 19 után 24 szá­zalékot értek el, míg a Fidesz 31 százalékos népszerűsége nem változott. Az SZDSZ támo­gatóinak aránya 4, az MDF tábora 2 százalé­kos. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz előnye 51:38 százalékos arányú az MSZP-vel szemben, az előző havi 55:34 után. Az SZDSZ ebben a körben 6, az MDF 2 szá­zalékot ért el. A Gallup felmérése szerint pozí­cióba kerülése óta először növekedett azok ará­nya, akik szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő inkább jól végzi a feladatát és ugyancsak szig­nifikánsan növekedett azok aránya, akik sze­rint a kormány jól végzi dolgát. (Népszava) Színvonalasabb postai szolgáltatások Folyamatosan javulnak a Magyar Posta országos logisztikai központjának mutatói - közölte a cég. A központ naponta átlagosan 2,7 millió levelet és 35 ezer csomagot dolgoz fel és továbbít. A posta célja a szolgáltatások minőségének javítása - mondta Szabó Pál vezérigazgató, hozzátéve, néhány átmeneti évet követően a postának libe­ralizált piacon kell megállnia a helyét, ezért célul tűzték ki a szolgáltatások színvonalának és a kézbesítési mutatóknak a javítását. Az elmúlt hó­napokban több szervezeti és technológiai átalakí­tást is végrehajtottak, amelynek eredményeként bár az elsőbbségi levelek 85 százalékának kell a feladást követő napon célba érnie, a cég mutató­ja 90 százalékos lett. Komoly eredmény az is, hogy a logisztikai központja megszerezte az uni­óban is elismert ISO 9001:2000-es minőségi ta­núsítványt. (Népszava) Elégedettek az ombudsmanokkal Az országgyűlési biztosok 2004-es munkájával elégedet­tek a pártok és a kor­mány, de a két oldal eltérően értelmezi az ombudsmanok be­számolóiban foglal­takat - derült ki az erről tartott parla­menti vitából. Az MSZP szerint azonban a beadványok számá­nak emelkedése a jogtudatosság növekedését jelenti, a Fidesz szerint viszont az ország álla­potromlását mutatja. A kormány is jónak tartja az ombudsmanok munkáját, és bár nem min­den állásfoglalással ért egyet, a jövőben is szo­ros együttműködésre törekszik. Az állampolgá­ri jogok országgyűlési biztosához tíz százalék­kal több beadvány érkezett tavaly, mint az elő­ző évben. Lenkovics Barnabás (képünkön) el­mondta, a mintegy ötezer panasz többsége az egészségbiztosítást, a nyugdíjbiztosítást és a munkaügyet érintő kifogás. (Népszava)

Next