Népszava, 2005. június (132. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-01 / 126. szám

Orbán népszerűsége egy hónap alatt nyolc százalékponttal esett vissza a Medián mérése szerint Változatlan pártpreferenciák májusban A korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is jelentős Fidesz-előnyről szá­moltak be a közvélemény-kutató cégek májusi felmérésükben. A pártot vá­lasztó biztos szavazók körében a Mediánnál 55:37, a Tárkinál 47:38, a Gallup­­nál 51:38, míg a Szonda Ipsosnál 50:40 százalékos arányú a nagyobbik ellen­zéki párt vezetése az MSZP-vel szemben. A felmérések két-, illetve hárompár­ti parlamentre utalnak; az MDF egyik kutatónál sincs befutó helyen, de az SZDSZ-nek is csak a Tárki, illetve a Gallup mért legalább 5 százalékos támo­gatottságot. A Medián és Gallup májusi felmérése kisebb-nagyobb elmozdulásokat re­gisztrált a pártok támogatottságában. A Mediánnál csökkent az MSZP népsze­rűsége, s ezzel párhuzamosan nőtt a Fideszé. A teljes népesség körében a nagyobbik ellenzéki párt az áprilisi 31 után májusban 32 százalékot ért el, míg a szocialisták népszerűsége az előző havi 27-ről 24 százalékra csök­kent. A Gallup az MSZP támogatottsá­gának lényeges erősödését mérte , az áprilisi nagyobb csökkenés után, így a teljes népesség körében a szocialisták az áprilisi 19 után 24 százalékot értek el, míg a Fidesz 31 százaléka nem vál­tozott. A Tárki és a Századvég közös kuta­tása, valamint a Szonda Ipsos felmé­rése viszont lényegében változatlan pártpreferenciákról adott számot. A Tárki szerint a teljes népességen belül a Fidesz 30:26 százalékos arányban vezet a szocialisták előtt, míg a Szon­da májusi felmérésében 28:23 százalé­kos ez a hányad a Fidesz javára. A Medián e havi felmérése szerint - államfőjelöltté válása után - áprilisról májusra 5 százalékkal nőtt Szili Kata­lin népszerűsége. Bár Szili megválasz­tása továbbra is kérdéses - írta a Me­dián, mind az ismertsége, mind a nép­szerűsége növekedett és május elején már ő volt a legnépszerűbb magyar po­litikus. Hasonlóképpen szignifikánsan változott áprilisban a Mediánnál Or­bán Viktor lakossági megítélése. A Fi­desz elnökének népszerűsége­­ már­ciusról áprilisra - egy hónap alatt 8 százalékponttal esett vissza. A Medián kutatásvezetője szerint gyakran előfordul, hogy egy-egy poli­tikus népszerűsége egy hónap alatt is változik. Ugyanakkor ritkaság, mond­ta Karácsony Gergely, hogy rövid idő alatt szignifikánsan módosul egy poli­tikus népszerűsége. Ilyenkor mindig valamilyen konkrét politikai ügy áll a háttérben, ami a közvélemény megíté­lését megváltoztatja. Kérdésünkre, hogy miért csak a Medián mutatta ki a két politikus esetében a változást. Ka­rácsony a Mediánnak a Szondáétól és a Tárkiétól eltérő kérdezési módszeré­re utalt. A Medián ugyanis úgy teszi fel a kérdést, hogy „Kit látnának szívesen politikai szerepben az alábbi politiku­sok közül?”, míg a másik két kutató cég 1-től 5-ig osztályoztatja a politiku­sokat. Karácsony szerint az előbbi módszer alapján élesebben vetődik fel egy-egy politikus megítélése, mint a másik módszer esetében. Hasonlóan vélekedett Závecz Tibor, a Szonda kutatási igazgatója, aki sze­rint valóban különböző a két cég mód­szere. Eszerint a Szonda felmérései in­kább a politikusok népszerűségének hosszabb távú változását tudják kimu­tatni, egyik hónapról a másikra viszont - a Mediánhoz képest - inkább ki­egyensúlyozottabb a népszerűségi lis­ta. Závecz szerint az olyan jellegű ügyeknél, mint Szili államfőjelöltté választása vagy Orbán Tokaj-botránya, a saját táborok ráadásul össze is zár­nak, vagyis inkább erősítik az adott politikus népszerűségét. De a Szondá­nál is van arra példa, tette hozzá Zá­vecz, hogy rövid idő alatt változott egy-egy politikus népszerűsége. A ku­tatási igazgató utalt Gyurcsány Ferenc tavaly őszi népszerűségnövekedésére, illetve Demszky Gábor ugyancsak ta­valy nyári népszerűségvesztésére. S. Z. Az MSZP és a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 2005 májusában (zárójelben az előző havi adatok): Medián MSZP 24 (27) Fidesz 32(31) Szonda Ipsos Tárki-Századvég Gallup 23(23) 26 (26) 24 (19) 28(28) 30 (30) 31 (31) Brókerügy: utolsó gyanúsítások Lapunk is hírt adott tegnap arról, az ügyészség hétfőn gyanúsítottként hall­gatta ki Kodela Lászlót, a Magyar Hi­vatalos Közlönykiadó elnök-vezér­igazgatóját. Az ügyészség tájékoztatá­sa szerint a Miniszterelnöki Hlivatal korábbi helyettes államtitkárát veszte­getést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés és adócsalás bűntettével gyanúsítják. A nyomozó hatóságok szerint Kodela - aki befektetései miatt kapcsolatban állt Kulcsár Attilával - három éve állítólag ötmillió forintot vett át a brókertől, akinek közbenjárást ígért a banknál pénzmosás gyanújával indított vizsgálat leállítása érdekében. A gyanúsítás szerint Kodela a botrány kirobbanása előtt - Kulcsár tanácsára - készpénzben vette fel befektetéseit, a bróker pedig hozamként még ötven­milliót adott át neki, állítólag dollárban és euróban. A volt helyettes államtitkár adóbevallásában nem tüntette fel a pénzt, az ügyészség emiatt adócsalás­sal is meggyanúsította. Kodela a Nép­szavának úgy nyilatkozott, a vádak minden alapot nélkülöznek, ezért kifo­gást emelt a gyanúsítások ellen. A sajtóban eközben megjelent Ke­lemen László, a Magyar Nemzeti Bank Rt. felügyelőbizottsági elnöke meggyanúsításának híre is. Tévesen jelent meg azonban, hogy Kelement az ügyészség hallgatta volna meg a napokban, úgy tudjuk, gyanúsítására több héttel ezelőtt került sor a Nemze­ti Nyomozó Iroda indítványára. Kele­men a hatóságok gyanúja szerint az­zal kereste fel a brókert, hogy köz­benjárásával az Állami Autópálya-ke­zelő Rt. szabad pénzeszközeit az Equitiesnél fektetik majd be. Ezt kö­vetően állítólag Bitvai Miklós vezér­­igazgató közreműködésével (szintén az ügy gyanúsítottja) a pénzt látszó­lag állampapírokba fektették. Kulcsár azonban engedélyt kapott a papírok­kal történő tőzsdei ügyletek végrehaj­tására is. A profitot pedig állítólag egymás között osztották el - Kelemen a hatóság szerint ötvenmilliót kapott hozamként. Kodela László és Kelemen László immáron sokadik gyanúsítottja a K&H-ügynek. Információink szerint az elmúlt időben történt gyanúsítások alapját leginkább Kulcsár Attila részle­tes vallomásai adják. Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője ez­zel kapcsolatban lapunknak általános­ságban úgy fogalmazott: az eljárás elindításához elegendő az egyszerű gyanú is, a gyanúsítotti kihallgatások­hoz azonban már megalapozott gyanú és más bizonyítékok is szükségesek. A szóvivő azzal kapcsolatban, hogy vár­­hatóak-e további gyanúsítások­ nem tudott információval szolgálni. La­punk úgy tudja, hogy néhány héten be­lül újabb gyanúsítások lesznek, ame­lyekkel lezárulhat a K&H-ü­gy évek óta tartó nyomozása. Ezután már csak a vádemelések vannak hátra. Népszava-információ NÉPSZAVA 2005. JÚNIUS 1., SZERDA BELFÖLD Sólyom erősödő esélyei miatt kiutat keresnek az MSZP-ben Két verzió él az MSZP-ben arról, hogyan lehetséges elkerülni az államfővá­lasztáson várható szocialista fiaskót. A egyik változat szerint Szili Katalin visszalép a jelöltségtől és az új jelölt Glatz Ferenc akadémikus lesz. A má­sodik verzió szerint néhány SZDSZ-es, független és MDF-es átszavazó képviselővel biztosítják a jelöltjük megválasztásához szükséges többséget. Az MSZP kongresszusának van le­hetősége arra, hogy az államfőjelölés kapcsán bármit lépjen. Ezt Szili Ka­talin nyilatkozta tegnap arra az új­ságírói kérdésre, hogy fontolgatja-e visszalépését a köztársaságielnök-je­­löltségtől. „Én alapvetően azt gondo­lom, hogy nem tehetek semmit, a sorsom a pártom kezében van, en­gem a Magyar Szocialista Párt kong­resszusa jelölt, nyilvánvaló, hogy en­nek a legmagasabb fórumnak van ar­ra lehetősége, hogy bármit ebben a kérdésben lépjen” - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Arra a kérdés­re, hogy vállalja-e a további megmé­rettetést, ha az első fordulóban nem kap elég támogatást, azt mondta: „várjuk meg, hogy mi történik jövő hét hétfőn”. Információink szerint az MSZP- ben két verzió él arról, hogyan lehet elkerülni az államfőválasztás várható szocialista kudarcát azután, hogy a szabad demokraták jelezték, nem vesznek részt a voksoláson. Az egyik variáció szerint Szilinek vissza kelle­ne lépnie voksolás előtt, vagy az első, államfő-választási forduló után. Eb­ben az esetben - vélik szocialista po­litikusok - nem kellene új kong­resszust összehívni, hanem Glatz Fe­renc akadémikus lenne a jelölt. Ő végzett ugyanis a „második helyen”, amikor az MSZP-kongresszus állam­főjelöltet választott. Ezt a változatot, pontosabban Szili visszalépését nem tartja elképzelhetőnek a házelnök egyik fő támogatója és földije, Toller László. Az MSZP-s politikus lapunk­nak azt mondta, ez sem a voksolás előtt, sem az első forduló után nem fog megtörténni. A másik verzió pontosan erre az es­hetőségre érvényes: ha Szili verseny­ben marad, akkor öt független vagy MDF-es szavazatra van szükség ah­hoz, hogy a házelnök legyen az állam­fő. Ehhez persze kell az is, hogy - mint ahogy erről a lehetőségről már beszá­moltunk - Wekler Ferencet mentesít­sék a liberális szavazási tilalom alól. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke teg­nap egy televízió-műsorban nem zárta ki annak esélyét, hogy képviselőik kö­zül lesz, aki felmentést kér majd. Arra a konkrét kérdésre, hogy szerinte Mécs Imre, Béki Gabriella és Wekler Ferenc lesz-e az, aki mentesítést kér, a pártelnök úgy válaszolt: „nem zárom ki a lehetőségét, hogy lesz olyan kö­zöttük, aki kérni fogja”. Közöltük már, úgy tudjuk, a hétfői liberális frak­ciódöntés előtt arról is egyeztetett az MSZP és az SZDSZ egymással, hogy legalább egy szabad demokratát men­tesíteni fognak majd a tilalom alól. Ma a szocialista frakció ülésén értékelik, tegnap lapzártakor pedig az MSZP el­nökségi ülésen vitatták meg a kiala­kult helyzetet, amely most Sólyom Lászlónak, a Fidesz államfőjelöltjé­nek kedves. P. A. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke erős ellenfélnek bizonyulhat az MSZP államfőjelöltjével szemben Fotó: Devecs Zsolt VALÓSZÍNŰLEG RÉSZT VESZ az államfőről szóló szavazáson Mécs Imre. Az SZDSZ országgyűlési képviselője lapunknak azt mondta, a hétfői frakció­ülés után derül ki, ez miképpen lehetséges. Hétfőn várhatóan arról is dönte­nek a liberálisok, hogy kezdeményezzék-e a második és a harmadik válasz­tási forduló keddről szerdára halasztását. Lapunk megkereste Wekler Feren­cet is - aki Mécs és Béki Gabriella mellett korábban azt mondta: megszavaz­ná Szili Katalint ő azonban nem nyilatkozott a kérdésben. 3 Közszféra: elvetett kényszernyugdíjazás Üdvözölte a közszféra munkavállalóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a par­lament döntését, amelyben megváltoztatták a 65 éves korban tervezett kötelező nyugdíjazás szabá­lyozását és egyúttal a korábbi gyakorlathoz tértek vissza. Szabó Endre elnök szerint a többször kifo­gásolt és most „visszamódosított” szabályozást nem gondolták végig és nem kérdezték meg a szociális partnerek véleményét sem, akik így többször tiltakoztak az elképzelések ellen, ame­lyet júniustól alkalmaztak volna. Az érdekképvi­seletek arra hivatkoztak, hogy elsősorban az egészségügyben és az oktatásban komoly munka­­szervezési gondokkal kellett volna számolni: sok idős, tapasztalt embert ugyanis ezeken a munka­helyeken nem lehet egyik napról a másikra pótol­ni. A kérdés már hónapokkal ezelőtt napirenden volt, februárban Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök ismerte el, hogy „át nem gondolt szabályozás született” a 65. életév betöltésével automatikusan életbe lépő nyugdíjazás ügyében. Ezután az MSZP munka világa munkacsoportja módosító javaslatot dolgozott ki. - Az érdekképviseletek támogatják a fiatalok munkához jutását, az egészséges munkaerő-mo­bilitást, a nemzedékváltást. Ez azonban nem je­lentheti azt, hogy a 65. életév elérésével szinte mindenkit kötelezően nyugdíjazzanak - hívta fel a figyelmet a SZEF elnöke. Szabó - az érdekvé­dők nagy többségéhez hasonlóan - azért sem tar­totta volna jó megoldásnak a kötelező nyugdíja­zást, mert a munkáltatók a jelenlegi szabályok szerint 62 évesen nyugállományba küldhetik azt, akinél ezt szükségesnek látják. A korhatár egyéb­ként a „visszamódosítás” után a köztisztviselők esetében 70 év, míg a közalkalmazottakra nincs ilyen előírás. Szabó Endre az Alkotmánybíróság­hoz beadott beadványokról azt mondta, hogy azok a parlamenti döntés után minden bizonnyal okafogyottá váltak. Népszava-információ Fővárosi SZDSZ-támogatás Bőhmnek Az SZDSZ fővárosi választmányának elnöksége a liberális párt fővárosi frakcióvezetőjét, Bőhm Andrást támogatja az Országos Tanács elnöki választásában - közölte lapunkkal a testület. A választmányi elnökség álláspontja szerint Bőhm András személyisége alkalmas arra, hogy az SZDSZ vezető testületében, az Országos Tanács­ban egységet teremtsen. Továbbá azért is támo­gatják Bőhm Andrást, mert véleményük szerint évtizedes tapasztalatával az önkormányzatiság megerősítésének nagyobb hangsúlyt adhatna a „liberális parlament" munkájában. (Népszava) Ügyészségi vizsgálat indul Képviselői kezdeményezésre ügyészségi törvé­nyességi vizsgálat indul a Magyar Mozgókép Közalapítványnál - jelentette be az Országgyű­lés kulturális és sajtóbizottsága ellenőrző albi­zottságának elnöke. Azt fogják vizsgálni, hogy a közalapítvány a filmtörvény előírásainak megfe­lelően működik-e - közölte a testület ülését kö­vetően Halász János. A fideszes képviselő el­mondta azt is, hogy a kulturális bizottság kérte az albizottságot, folytasson ellenőrzést a filmtör­vény hatályosulásával kapcsolatban. (MTI) Sínen van a kisebbségi törvény Megszületett a megállapodás a kisebbségi tör­vény ügyében a kormánypártok és az ellenzék között - jelentette be Németh Zsolt fideszes és Mesterházy Attila szocialista képviselő. Ennek megfelelően a jövőben várhatóan csak az sza­vazhat majd a kisebbségi választásokon, aki egy nyilatkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát - mondta el a külügyi bizottság fideszes elnöke. Az erre vonatkozó önbevallást nem lehet felülbírálni - tette hozzá Németh Zsolt. (MTI) Szilinél járt New York főrabbija Aktuális politikai kérdések, a francia népszava­zás utáni helyzet és az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tervezett események ke­rültek szóba Szili Katalin és Arthur Schneier New York-i főrabbi parlamenti megbeszélésén. A találkozó után a házelnök közölte: tájékoztatta az egyházi vezetőt a Ház júliusig tartó feladatai­ról, a száz lépés programjáról és a hozzá kapcso­lódó törvényalkotásról. A főrabbi beszélt arról, hogy az USA-ban figyelemmel kísérik, Magyar­­országon miként alakul a demokrácia. (MTI)

Next