Népszava, 2005. június (132. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-01 / 126. szám
Orbán népszerűsége egy hónap alatt nyolc százalékponttal esett vissza a Medián mérése szerint Változatlan pártpreferenciák májusban A korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is jelentős Fidesz-előnyről számoltak be a közvélemény-kutató cégek májusi felmérésükben. A pártot választó biztos szavazók körében a Mediánnál 55:37, a Tárkinál 47:38, a Gallupnál 51:38, míg a Szonda Ipsosnál 50:40 százalékos arányú a nagyobbik ellenzéki párt vezetése az MSZP-vel szemben. A felmérések két-, illetve hárompárti parlamentre utalnak; az MDF egyik kutatónál sincs befutó helyen, de az SZDSZ-nek is csak a Tárki, illetve a Gallup mért legalább 5 százalékos támogatottságot. A Medián és Gallup májusi felmérése kisebb-nagyobb elmozdulásokat regisztrált a pártok támogatottságában. A Mediánnál csökkent az MSZP népszerűsége, s ezzel párhuzamosan nőtt a Fideszé. A teljes népesség körében a nagyobbik ellenzéki párt az áprilisi 31 után májusban 32 százalékot ért el, míg a szocialisták népszerűsége az előző havi 27-ről 24 százalékra csökkent. A Gallup az MSZP támogatottságának lényeges erősödését mérte , az áprilisi nagyobb csökkenés után, így a teljes népesség körében a szocialisták az áprilisi 19 után 24 százalékot értek el, míg a Fidesz 31 százaléka nem változott. A Tárki és a Századvég közös kutatása, valamint a Szonda Ipsos felmérése viszont lényegében változatlan pártpreferenciákról adott számot. A Tárki szerint a teljes népességen belül a Fidesz 30:26 százalékos arányban vezet a szocialisták előtt, míg a Szonda májusi felmérésében 28:23 százalékos ez a hányad a Fidesz javára. A Medián e havi felmérése szerint - államfőjelöltté válása után - áprilisról májusra 5 százalékkal nőtt Szili Katalin népszerűsége. Bár Szili megválasztása továbbra is kérdéses - írta a Medián, mind az ismertsége, mind a népszerűsége növekedett és május elején már ő volt a legnépszerűbb magyar politikus. Hasonlóképpen szignifikánsan változott áprilisban a Mediánnál Orbán Viktor lakossági megítélése. A Fidesz elnökének népszerűsége márciusról áprilisra - egy hónap alatt 8 százalékponttal esett vissza. A Medián kutatásvezetője szerint gyakran előfordul, hogy egy-egy politikus népszerűsége egy hónap alatt is változik. Ugyanakkor ritkaság, mondta Karácsony Gergely, hogy rövid idő alatt szignifikánsan módosul egy politikus népszerűsége. Ilyenkor mindig valamilyen konkrét politikai ügy áll a háttérben, ami a közvélemény megítélését megváltoztatja. Kérdésünkre, hogy miért csak a Medián mutatta ki a két politikus esetében a változást. Karácsony a Mediánnak a Szondáétól és a Tárkiétól eltérő kérdezési módszerére utalt. A Medián ugyanis úgy teszi fel a kérdést, hogy „Kit látnának szívesen politikai szerepben az alábbi politikusok közül?”, míg a másik két kutató cég 1-től 5-ig osztályoztatja a politikusokat. Karácsony szerint az előbbi módszer alapján élesebben vetődik fel egy-egy politikus megítélése, mint a másik módszer esetében. Hasonlóan vélekedett Závecz Tibor, a Szonda kutatási igazgatója, aki szerint valóban különböző a két cég módszere. Eszerint a Szonda felmérései inkább a politikusok népszerűségének hosszabb távú változását tudják kimutatni, egyik hónapról a másikra viszont - a Mediánhoz képest - inkább kiegyensúlyozottabb a népszerűségi lista. Závecz szerint az olyan jellegű ügyeknél, mint Szili államfőjelöltté választása vagy Orbán Tokaj-botránya, a saját táborok ráadásul össze is zárnak, vagyis inkább erősítik az adott politikus népszerűségét. De a Szondánál is van arra példa, tette hozzá Závecz, hogy rövid idő alatt változott egy-egy politikus népszerűsége. A kutatási igazgató utalt Gyurcsány Ferenc tavaly őszi népszerűségnövekedésére, illetve Demszky Gábor ugyancsak tavaly nyári népszerűségvesztésére. S. Z. Az MSZP és a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 2005 májusában (zárójelben az előző havi adatok): Medián MSZP 24 (27) Fidesz 32(31) Szonda Ipsos Tárki-Századvég Gallup 23(23) 26 (26) 24 (19) 28(28) 30 (30) 31 (31) Brókerügy: utolsó gyanúsítások Lapunk is hírt adott tegnap arról, az ügyészség hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki Kodela Lászlót, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó elnök-vezérigazgatóját. Az ügyészség tájékoztatása szerint a Miniszterelnöki Hlivatal korábbi helyettes államtitkárát vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés és adócsalás bűntettével gyanúsítják. A nyomozó hatóságok szerint Kodela - aki befektetései miatt kapcsolatban állt Kulcsár Attilával - három éve állítólag ötmillió forintot vett át a brókertől, akinek közbenjárást ígért a banknál pénzmosás gyanújával indított vizsgálat leállítása érdekében. A gyanúsítás szerint Kodela a botrány kirobbanása előtt - Kulcsár tanácsára - készpénzben vette fel befektetéseit, a bróker pedig hozamként még ötvenmilliót adott át neki, állítólag dollárban és euróban. A volt helyettes államtitkár adóbevallásában nem tüntette fel a pénzt, az ügyészség emiatt adócsalással is meggyanúsította. Kodela a Népszavának úgy nyilatkozott, a vádak minden alapot nélkülöznek, ezért kifogást emelt a gyanúsítások ellen. A sajtóban eközben megjelent Kelemen László, a Magyar Nemzeti Bank Rt. felügyelőbizottsági elnöke meggyanúsításának híre is. Tévesen jelent meg azonban, hogy Kelement az ügyészség hallgatta volna meg a napokban, úgy tudjuk, gyanúsítására több héttel ezelőtt került sor a Nemzeti Nyomozó Iroda indítványára. Kelemen a hatóságok gyanúja szerint azzal kereste fel a brókert, hogy közbenjárásával az Állami Autópálya-kezelő Rt. szabad pénzeszközeit az Equitiesnél fektetik majd be. Ezt követően állítólag Bitvai Miklós vezérigazgató közreműködésével (szintén az ügy gyanúsítottja) a pénzt látszólag állampapírokba fektették. Kulcsár azonban engedélyt kapott a papírokkal történő tőzsdei ügyletek végrehajtására is. A profitot pedig állítólag egymás között osztották el - Kelemen a hatóság szerint ötvenmilliót kapott hozamként. Kodela László és Kelemen László immáron sokadik gyanúsítottja a K&H-ügynek. Információink szerint az elmúlt időben történt gyanúsítások alapját leginkább Kulcsár Attila részletes vallomásai adják. Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője ezzel kapcsolatban lapunknak általánosságban úgy fogalmazott: az eljárás elindításához elegendő az egyszerű gyanú is, a gyanúsítotti kihallgatásokhoz azonban már megalapozott gyanú és más bizonyítékok is szükségesek. A szóvivő azzal kapcsolatban, hogy várhatóak-e további gyanúsítások nem tudott információval szolgálni. Lapunk úgy tudja, hogy néhány héten belül újabb gyanúsítások lesznek, amelyekkel lezárulhat a K&H-ügy évek óta tartó nyomozása. Ezután már csak a vádemelések vannak hátra. Népszava-információ NÉPSZAVA 2005. JÚNIUS 1., SZERDA BELFÖLD Sólyom erősödő esélyei miatt kiutat keresnek az MSZP-ben Két verzió él az MSZP-ben arról, hogyan lehetséges elkerülni az államfőválasztáson várható szocialista fiaskót. A egyik változat szerint Szili Katalin visszalép a jelöltségtől és az új jelölt Glatz Ferenc akadémikus lesz. A második verzió szerint néhány SZDSZ-es, független és MDF-es átszavazó képviselővel biztosítják a jelöltjük megválasztásához szükséges többséget. Az MSZP kongresszusának van lehetősége arra, hogy az államfőjelölés kapcsán bármit lépjen. Ezt Szili Katalin nyilatkozta tegnap arra az újságírói kérdésre, hogy fontolgatja-e visszalépését a köztársaságielnök-jelöltségtől. „Én alapvetően azt gondolom, hogy nem tehetek semmit, a sorsom a pártom kezében van, engem a Magyar Szocialista Párt kongresszusa jelölt, nyilvánvaló, hogy ennek a legmagasabb fórumnak van arra lehetősége, hogy bármit ebben a kérdésben lépjen” - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Arra a kérdésre, hogy vállalja-e a további megmérettetést, ha az első fordulóban nem kap elég támogatást, azt mondta: „várjuk meg, hogy mi történik jövő hét hétfőn”. Információink szerint az MSZP- ben két verzió él arról, hogyan lehet elkerülni az államfőválasztás várható szocialista kudarcát azután, hogy a szabad demokraták jelezték, nem vesznek részt a voksoláson. Az egyik variáció szerint Szilinek vissza kellene lépnie voksolás előtt, vagy az első, államfő-választási forduló után. Ebben az esetben - vélik szocialista politikusok - nem kellene új kongresszust összehívni, hanem Glatz Ferenc akadémikus lenne a jelölt. Ő végzett ugyanis a „második helyen”, amikor az MSZP-kongresszus államfőjelöltet választott. Ezt a változatot, pontosabban Szili visszalépését nem tartja elképzelhetőnek a házelnök egyik fő támogatója és földije, Toller László. Az MSZP-s politikus lapunknak azt mondta, ez sem a voksolás előtt, sem az első forduló után nem fog megtörténni. A másik verzió pontosan erre az eshetőségre érvényes: ha Szili versenyben marad, akkor öt független vagy MDF-es szavazatra van szükség ahhoz, hogy a házelnök legyen az államfő. Ehhez persze kell az is, hogy - mint ahogy erről a lehetőségről már beszámoltunk - Wekler Ferencet mentesítsék a liberális szavazási tilalom alól. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke tegnap egy televízió-műsorban nem zárta ki annak esélyét, hogy képviselőik közül lesz, aki felmentést kér majd. Arra a konkrét kérdésre, hogy szerinte Mécs Imre, Béki Gabriella és Wekler Ferenc lesz-e az, aki mentesítést kér, a pártelnök úgy válaszolt: „nem zárom ki a lehetőségét, hogy lesz olyan közöttük, aki kérni fogja”. Közöltük már, úgy tudjuk, a hétfői liberális frakciódöntés előtt arról is egyeztetett az MSZP és az SZDSZ egymással, hogy legalább egy szabad demokratát mentesíteni fognak majd a tilalom alól. Ma a szocialista frakció ülésén értékelik, tegnap lapzártakor pedig az MSZP elnökségi ülésen vitatták meg a kialakult helyzetet, amely most Sólyom Lászlónak, a Fidesz államfőjelöltjének kedves. P. A. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke erős ellenfélnek bizonyulhat az MSZP államfőjelöltjével szemben Fotó: Devecs Zsolt VALÓSZÍNŰLEG RÉSZT VESZ az államfőről szóló szavazáson Mécs Imre. Az SZDSZ országgyűlési képviselője lapunknak azt mondta, a hétfői frakcióülés után derül ki, ez miképpen lehetséges. Hétfőn várhatóan arról is döntenek a liberálisok, hogy kezdeményezzék-e a második és a harmadik választási forduló keddről szerdára halasztását. Lapunk megkereste Wekler Ferencet is - aki Mécs és Béki Gabriella mellett korábban azt mondta: megszavazná Szili Katalint ő azonban nem nyilatkozott a kérdésben. 3 Közszféra: elvetett kényszernyugdíjazás Üdvözölte a közszféra munkavállalóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a parlament döntését, amelyben megváltoztatták a 65 éves korban tervezett kötelező nyugdíjazás szabályozását és egyúttal a korábbi gyakorlathoz tértek vissza. Szabó Endre elnök szerint a többször kifogásolt és most „visszamódosított” szabályozást nem gondolták végig és nem kérdezték meg a szociális partnerek véleményét sem, akik így többször tiltakoztak az elképzelések ellen, amelyet júniustól alkalmaztak volna. Az érdekképviseletek arra hivatkoztak, hogy elsősorban az egészségügyben és az oktatásban komoly munkaszervezési gondokkal kellett volna számolni: sok idős, tapasztalt embert ugyanis ezeken a munkahelyeken nem lehet egyik napról a másikra pótolni. A kérdés már hónapokkal ezelőtt napirenden volt, februárban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismerte el, hogy „át nem gondolt szabályozás született” a 65. életév betöltésével automatikusan életbe lépő nyugdíjazás ügyében. Ezután az MSZP munka világa munkacsoportja módosító javaslatot dolgozott ki. - Az érdekképviseletek támogatják a fiatalok munkához jutását, az egészséges munkaerő-mobilitást, a nemzedékváltást. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a 65. életév elérésével szinte mindenkit kötelezően nyugdíjazzanak - hívta fel a figyelmet a SZEF elnöke. Szabó - az érdekvédők nagy többségéhez hasonlóan - azért sem tartotta volna jó megoldásnak a kötelező nyugdíjazást, mert a munkáltatók a jelenlegi szabályok szerint 62 évesen nyugállományba küldhetik azt, akinél ezt szükségesnek látják. A korhatár egyébként a „visszamódosítás” után a köztisztviselők esetében 70 év, míg a közalkalmazottakra nincs ilyen előírás. Szabó Endre az Alkotmánybírósághoz beadott beadványokról azt mondta, hogy azok a parlamenti döntés után minden bizonnyal okafogyottá váltak. Népszava-információ Fővárosi SZDSZ-támogatás Bőhmnek Az SZDSZ fővárosi választmányának elnöksége a liberális párt fővárosi frakcióvezetőjét, Bőhm Andrást támogatja az Országos Tanács elnöki választásában - közölte lapunkkal a testület. A választmányi elnökség álláspontja szerint Bőhm András személyisége alkalmas arra, hogy az SZDSZ vezető testületében, az Országos Tanácsban egységet teremtsen. Továbbá azért is támogatják Bőhm Andrást, mert véleményük szerint évtizedes tapasztalatával az önkormányzatiság megerősítésének nagyobb hangsúlyt adhatna a „liberális parlament" munkájában. (Népszava) Ügyészségi vizsgálat indul Képviselői kezdeményezésre ügyészségi törvényességi vizsgálat indul a Magyar Mozgókép Közalapítványnál - jelentette be az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága ellenőrző albizottságának elnöke. Azt fogják vizsgálni, hogy a közalapítvány a filmtörvény előírásainak megfelelően működik-e - közölte a testület ülését követően Halász János. A fideszes képviselő elmondta azt is, hogy a kulturális bizottság kérte az albizottságot, folytasson ellenőrzést a filmtörvény hatályosulásával kapcsolatban. (MTI) Sínen van a kisebbségi törvény Megszületett a megállapodás a kisebbségi törvény ügyében a kormánypártok és az ellenzék között - jelentette be Németh Zsolt fideszes és Mesterházy Attila szocialista képviselő. Ennek megfelelően a jövőben várhatóan csak az szavazhat majd a kisebbségi választásokon, aki egy nyilatkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát - mondta el a külügyi bizottság fideszes elnöke. Az erre vonatkozó önbevallást nem lehet felülbírálni - tette hozzá Németh Zsolt. (MTI) Szilinél járt New York főrabbija Aktuális politikai kérdések, a francia népszavazás utáni helyzet és az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tervezett események kerültek szóba Szili Katalin és Arthur Schneier New York-i főrabbi parlamenti megbeszélésén. A találkozó után a házelnök közölte: tájékoztatta az egyházi vezetőt a Ház júliusig tartó feladatairól, a száz lépés programjáról és a hozzá kapcsolódó törvényalkotásról. A főrabbi beszélt arról, hogy az USA-ban figyelemmel kísérik, Magyarországon miként alakul a demokrácia. (MTI)