Népszava, 2005. július (132. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-07 / 157. szám
8 Ön szerint hogyan befolyásolja Orbán pályafutását a vagyonát vizsgáló bizottság döntése? Összes szavazat: 2027 Kiderül, hogy állami pénzekből gazdagodon meg, ezért visszavonul a politikai élettől Nem változik semmi Mindenben igazat mondott, így nyer az egésszel, és nő a népszerűsége Bebizonyosodik, hogy nem mindenben mondott igazat, és veszít a népszerűségéből Forrás: www.nepszava.iui HÍR ÉS HÁTTÉR 2005. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Óriási sajtóérdeklődés mellett három órán át faggatta Orbán Viktort a volt kormányfő családjának gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság. Előtte Mayer Aranka, Lévai Anikó egykori üzlettársának elvált felesége megerősítette azokat az állításokat, amelyeket az Élet és Irodalom közölt az exkormányfő és felesége korábbi cégéről. A Fidesz elnöke szerint a család megtakarításait a cég veszteségeire fizették be. Megerősítette az Élet és Irodalom (ÉS) című lapban közölt dokumentumok hitelességét Mayer Aranka az Orbán család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi meghallgatásán. A Szárhegy dűlő Kft. - amelynek a volt miniszterelnök felesége 1997. évi alapításától kezdve nyolc éven át, ez év januárjáig volt a tagja - egyik tulajdonosának, Szász I. Attila ügyvédnek az elvált felesége megismételte, nem volt politikai motivációja annak, hogy átadott iratokat. A nyilvánossággal férjével évek óta tartó vagyonmegosztási perük miatt akart élni. Szász ugyanis azt állította, Szárhegy dűlő Kft.-beli üzletrészük nulla forintot ér. Orbán Viktor bizottsági meghallgatásán leszögezte, hogy semmilyen olyan céges találkozón nem vett részt, ahol bármilyen üzleti ügyekről lett volna szó. A Fidesz elnökét Szabó Zoltán, a testület MSZP-s tagja a Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. jegyzőkönyveiről kérdezte, s az iránt érdeklődött, miként kerülhetett a cég egyik tulajdonostársának, Duda Attila ügyvédnek az aláírása és pecsétje az Orbán részvételével lezajlott megbeszélésekről készült összefoglalókra? Szabó két lehetséges verziót említett. Az egyik szerint a szóban forgó ügyvéd hamis jegyzőkönyvet hitelesített, a másik szerint maga a papír hamisítvány. Szabó bemutatta Orbánnak a kérdéses papírt. A Fidesz elnöke nem volt hajlandó állást foglalni a papír hitelességéről, és azt mondta róla, „életében soha nem látta", ezért nem is kívánja kommentálni. Később azonban az előbbivel némiképp ellentmondásban kijelentette, hogy „ebben a papírban szerepelnek olyan állítások, amiket soha nem mondtam”. A volt kormányfő felidézte, hogy több kormányfő hivatali ideje alatt folyósították a felesége volt cégének juttatott állami támogatásokat. Az elsőt a Honnkormány alatt ítélték meg, a másodikat a polgári (vagyis az Orbán-) kormány idején, ám utolsó részletét már a Medgyessy-kabinet utalta át. Molnár László, a bizottság szocialista elnöke többször megkérdezte, juttattak-e személyesen a támogatásokból természetben, kölcsönbe, ajándékba? Orbán derültséget kiváltó válasza az volt: „Meglepett volna, ha természetben adtak volna." A politikus felsorolta a vagyonnyilatkozatában szereplő főbb tételeket is. Vagyonát még szerdai sajtótájékoztatóján 122 milliósra értékelte, amelyet 25 milliós hitel terhel. Beszélt a XII. kerületi Cinege utcai lakásról, az építés alatt lévő felcsúti házról, az ugyanott lévő 52 hektáros földről, a nyolchektárnyi sárazsadányi földterületről és a családi Golfról. (Orbán nem a mai piaci árakkal számolt, hanem a vételi árakon, ami a földek esetében nem tükrözi mai vagyoni értéküket.) Egy válóperben, amikor kiderül, hogy a cég valójában nem ér semmit, az egy házastársnak elég rossz - fogalmazott Orbán, aki szerint az 1997-ben alakult hegyaljai cég folyamatosan vitte a pénzt. A megtakarítást mindig ide tették be, hogy lehessen finanszírozni, az évek alatt tőkét kellett emelni - jelentette ki, hozzátéve, nem tudja, mikor lesz a cég nyereséges. Ez függ a természettől, Istentől és a kormánytól meg a szőlőpiactól - tette hozzá. A család megtakarításait a cég veszteségeire fizették be - közölte Orbán. Azt nem kérdezték meg tőle a bizottság tagjai, hogy - amennyiben ez így történt - miből vették vagyonuk többi elemét 2001-ben, Felcsúton az 52 hektár földet és a belterületi házat, Tokaj-Hegyalján Szász Attilától az újabb földeket, Duda Attilától üzletrészt, s főként, miből emelt 10 millió forintnyi törzstőkét ugyanabban a 2001. évben felesége a Szárhegy dűlő Kft.-ben. A vizsgálóbizottság előtt Mayer Aranka cáfolta Orbán Viktor volt miniszterelnöknek a Tokajüggyel kapcsolatos állításait - mondta Szabó Zoltán a meghallgatás után tartott tájékoztatóján. Mint közölte, a bírósághoz hasonlóan a bizottság előtt is arról beszélt Mayer Aranka, hogy a kormányfői rezidencián volt szó családi, baráti üzletről. Felidézte, hogy amikor a barátok találkoztak, több esetben döntöttek üzleti ügyekben, taggyűlésen kívül és az ebéd utáni taggyűlésen is. „Lényegében Mayer Aranka azt mondta, hogy ő vitte be a kávét azokra a taggyűlésekre, amelyek Orbán Viktor szerint nem léteznek” - fogalmazott Szabó Zoltán. A szocialista politikus utalt rá, a volt miniszterelnök meghallgatásán azt állította, sosem beszélt üzleti ügyekről Kékessy Dezsővel, a volt párizsi nagykövettel, amit Mayer Aranka egyértelműen cáfolt, mondván, hogy minden baráti megbeszélésen egyeztettek üzleti ügyekről. Molnár László úgy vélte, „Orbán Viktor 15 éves politikai tapasztalata és szónoki tehetsége érvényesült a meghallgatás azon részében, amikor általánosságban mellé kellett beszélni”. Közölte azt is, a bizottság azért szakította meg és halasztotta egy későbbi időpontra Orbán Viktor további meghallgatását, mert Mayer Aranka olyan dokumentumokat ajánlott fel, amelyek áttanulmányozása további kérdéseket vethet fel. Közülük a „legsúlyosabbnak látszik" az a két CD, amelyet egyelőre lezárva, széfben őriznek, és amelyeknek későbbi kezeléséhez adatvédelmi véleményt kérnek. Két hét múlva, július 20-án a Tokaj Kereskedőház Rt. jelenlegi és korábbi vezetőit, valamint az ÁPV Rt. illetékeseit hallgatja meg a testület. Mellébeszélés jellemezte a meghallgatást - vélik a szocialisták Orbán Viktor tagad mindent, szavait Mayer Aranka cáfolja Óriási érdeklődés, sok résztvevő, bizottsági meghallgatás kézzelfogható eredmények nélkül (az asztalfőn Orbán Viktor) Fotó: Szalmás Péter DUDA ATTILA az Élet és Irodalom cikkének március 11-i megjelenése után hosszú kivárással a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: „Meglepetéssel olvastam el ezeket a szövegeket, és természetesen összehasonlítottam őket a birtokomban levő hivatalos iratokkal. Semmi közük nincs egymáshoz, az idézett részekben egyáltalán nem egyeznek. (...) Csak arra tudok gondolni, hogy a hivatalos jegyzőkönyv anyagát valamilyen okból kiegészítették, megmásították, illetve apokrif részeket illesztettek hozzájuk.” Duda a bizottságnak azt írta a közreműködést elutasító levelében, hogy „az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilapban megjelent három jegyzőkönyvről - amelyeket bekért a bizottság - nincs ismerete”. A KLUBRÁDIÓN KÖVETHETTE VÉGIG a közvélemény Orbán Viktor szereplését a volt kormányfő családjának meggazdagodását vizsgáló bizottság előtt. A médiumok közül kizárólag a Klubrádió közvetített élőben a bizottság üléséről. A Szonda Ipsos Rádió navigátor adatbázisának februártól áprilisig tartó felméréséből egyébként az derül ki, hogy a Klubrádió garantálja Budapesten a kiemelt délutáni és kora esti sávban a legmagasabb elérést a 25 és 65 év közötti AB státusú célcsoportban, azaz a háztartásban fő keresőnek számító, közép- vagy felsőfokú végzettségű, közép-, illetve felsővezetők körében. NOHA ORBÁN VIKTOR SZERINT senki nem játszott szerepet családja vagyonosodásában, és ehhez állami pénzek sem járultak hozzá, nehezen elképzelhető, miként tudott feleségével saját bevallása szerint 36 millió forintot megtakarítani. Ez - amint azt a Fidesz elnöke kiszámolta - házasságuk 19 éve alatt, vagyis 1986 és 2005 között évente átlagosan 1,9 millió forint félretételét jelenti. Orbán Viktor 1990 áprilisa óta parlamenti képviselő, amely után tiszteletdíjat kapott. A képviselői alapdíj összege azonban 1990-ben mindössze bruttó 32 500 forint volt, és az első teljes évben, 1991-ben sem változott, ami egész évre 390 ezer forintos adózás előtti jövedelmet jelentett az Orbán családnak. Az összeget akkor még bizottsági tisztség nem növelte, igaz azonban, hogy Orbán 90 és 94 között frakcióvezető volt, s e posztért 1991-ben havi bruttó 39 ezer forintot kapott. Ennek egy évre jutó, 468 ezres összege és a képviselői alapdíj együtt nem haladták meg a 858 ezret, illetve a közterhek befizetése után abból maradó mintegy félmilliót, amiből nehéz lehetett 1,9 milliót félretenni. Az összegek később ugyan emelkedtek, ám még jó ideig nem érték el az említett számot. 1995-ben Orbán már nem volt a Fidesz frakcióvezetője, viszont abban a ciklusban a parlament európai integrációs ügyek bizottságát vezette. Akkor ezért bruttó 67 ezer 275 forintot kapott és ugyanennyi volt a képviselői alapdíj. Ezek együtt abban az évben 1 millió 614 ezer forintot, illetve adózás után kevesebb mint egymilliót tettek ki, ami még mindig alatta marad a szükséges összegnek. Noha akkor már a Fidesz elnöke volt, és azért szintén díjazásban részesült, a mindennapi megélhetés és a gyermeknevelés költségei még nincsenek az adatokban. Látványos előrelépést Orbán jövedelmi viszonyaiban miniszterelnöksége jelentett. Az 1999- es évben, amikor a 130 ezres képviselői alapdíjat 410 ezer 670 forintos kormányfői illetmény egészítette ki, az éves összeg már a bruttó hat és fél millió forinthoz közelített. Viszont ez az említett 19 éves időszaknak csak kisebb részét adja, és például az átlagba szintén beleszámító első évben, 1986-ban még egyetemi hallgatóként, majd az utána következő évben szociológus gyakornokként nyilván elérhetetlen volt az 1,9 millió, ami akkoriban egy kisebb lakás árát jelentette. A képet javítja, de nem magyarázza, hogy a Fidesz-elnök közölte: volt olyan év, amikor könyvet írt, és azért 18 millió forintot kapott. SIMON JÁNOS POLITOLÓGUS véleménye szerint jelenleg csak a politikai elitet sározzák be ezek a bizottsági meghallgatások. Nem is lehet függetlenül értékelni az Orbán család gazdagodását vizsgáló bizottság tevékenységét a Gyurcsány-Apró-vagyonosodást vizsgáló testület munkájától, hiszen ezek együtt hatnak a közvéleményre. A pártpreferencia szerint szavazók mindig a másik oldalra fújnak, viszont akiknek nincs pártkötődésük, egyre inkább úgy érzik, nincs értelme szavazni, mert egyik oldal prominensei sem különbek a másiknál. Simon szerint az alapvető baj az, hogy nem etikai, hanem politikai kérdést csináltak az ügyből. Fia bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, érthetetlen, miért nem az ügyészség vizsgálódik. Sajnálatosnak nevezte, hogy ma a politikai életben nincsenek normák, nincs határa az etikai és a politikai kérdéseknek. Csehországban lemondatják a miniszterelnököt, ha nem tud elszámolni garzonlakásával, függetlenül a pártállástól. A politológus véleménye szerint ebben az országban viszont nem normaadó a politikai elit, hiszen maga sem normák szerint működik, így viszont a társadalom sem érti, mégis mikortól kérhetnek számon valamit maguk a választók. A rendszerváltozás óta még mindig nem különült el egymástól élesen a magán- és a közvagyon, holott az érett demokráciákban ez nem ilyen homályos és sikamlós terület, mint nálunk. KISZELLY ZOLTÁN POLITOLÓGUS úgy látja, a meghallgatáson Orbán Viktor ugyanazt a taktikát vetette be, mint Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára a múlt héten: a meghallgatás előtt nyilvánosságra hozta vagyonát, „amit nem tudunk megakadályozni, annak álljunk az élére alapon”. Az viszont a politológus szerint érthetetlen, hogy a lll/lil as ügyet miért vetette be Orbán. Összességében a volt miniszterelnök a maga részéről előkészítette a meghallgatást. A bizottság előtt is sikerült kifognia a szelet a vitorlából, ami részben az MSZP-s képviselők felkészületlenségének volt betudható. Először is, az ominózus lakásügyben érdemes lett volna tudni, hogy a negyedik gyerek útban van, amikor az egy főre jutó szobák számát vezették be. A könyvekből befolyt gyarapodás vizsgálásánál pedig érthetetlen, hogy miért a két interjúkötetet említették, hiszen ezeknek nem Orbán Viktor a szerzője, szemben A történelem főutcáján című művel. A földbirtok paramétereit sem ártott volna pontosan tudni. Orbán Viktor nevetve vette az akadályokat, hiszen a terepet jobban nehezíthették volna a szocialista képviselők, ha megfelelően felkészültek volna. Az oldalt írták: Ferenczi Krisztina, Herczeg Dóra, Markotay Csaba