Népszava, 2005. július (132. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-07 / 157. szám

8 Ön szerint hogyan befolyásolja Orbán pályafutását a vagyonát vizsgáló bizottság döntése? Összes szavazat: 2027 Kiderül, hogy állami pénzekből gazdagodon meg, ezért visszavonul a politikai élettől Nem változik semmi Mindenben igazat mondott, így nyer az egésszel, és nő a népszerűsége Bebizonyosodik, hogy nem mindenben mondott igazat, és veszít a népszerűségéből Forrás: www.nepszava.iui HÍR ÉS HÁTTÉR 2005. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Óriási sajtóérdeklődés mellett három órán át faggatta Orbán Viktort a volt kormányfő családjának gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság. Előtte Mayer Aranka, Lévai Anikó egyko­ri üzlettársának elvált felesége megerősítette azokat az állítá­sokat, amelyeket az Élet és Irodalom közölt az exkormányfő és felesége korábbi cégéről. A Fidesz elnöke szerint a család megtakarításait a cég veszteségeire fizették be. Megerősítette az Élet és Irodalom (ÉS) című lapban közölt doku­mentumok hitelességét Mayer Aranka az Orbán család gazdago­dását vizsgáló parlamenti bizott­ság tegnapi meghallgatásán. A Szárhegy dűlő Kft. - amelynek a volt miniszterelnök felesége 1997. évi alapításától kezdve nyolc éven át, ez év januárjáig volt a tagja - egyik tulajdonosá­nak, Szász I. Attila ügyvédnek az elvált felesége megismételte, nem volt politikai motivációja annak, hogy átadott iratokat. A nyilvánossággal férjével évek óta tartó vagyonmegosztási perük miatt akart élni. Szász ugyanis azt állította, Szárhegy dűlő Kft.-beli üzletrészük nulla forintot ér. Orbán Viktor bizottsági meg­hallgatásán leszögezte, hogy sem­milyen olyan céges találkozón nem vett részt, ahol bármilyen üz­leti ügyekről lett volna szó. A Fi­desz elnökét Szabó Zoltán, a tes­tület MSZP-s tagja a Szárhegy­­dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. jegyzőkönyveiről kérdezte, s az iránt érdeklődött, miként kerül­hetett a cég egyik tulajdonostársá­nak, Duda Attila ügyvédnek az aláírása és pecsétje az Orbán rész­vételével lezajlott megbeszélések­ről készült összefoglalókra? Sza­bó két lehetséges verziót említett. Az egyik szerint a szóban forgó ügyvéd hamis jegyzőkönyvet hi­telesített, a másik szerint maga a papír hamisítvány. Szabó bemu­tatta Orbánnak a kérdéses papírt. A Fidesz elnöke nem volt hajlan­dó állást foglalni a papír hitelessé­géről, és azt mondta róla, „életé­ben soha nem látta", ezért nem is kívánja kommentálni. Később azonban­­ az előbbivel némiképp ellentmondásban­­ kijelentette, hogy „ebben a papírban szerepel­nek olyan állítások, amiket soha nem mondtam”. A volt kormányfő felidézte, hogy több kormányfő hivatali ideje alatt folyósították a felesége volt cégének juttatott állami tá­mogatásokat. Az elsőt a Honn­­kormány alatt ítélték meg, a má­sodikat a polgári (vagyis az Or­bán-) kormány idején, ám utolsó részletét már a Medgyessy-kabi­­net utalta át. Molnár László, a bi­zottság szocialista elnöke több­ször megkérdezte, juttattak-e személyesen a támogatásokból természetben, kölcsönbe, aján­dékba? Orbán derültséget kiváltó válasza az volt: „Meglepett vol­na, ha természetben adtak volna." A politikus felsorolta a vagyon­nyilatkozatában szereplő főbb té­teleket is. Vagyonát még szerdai sajtótájékoztatóján 122 milliósra értékelte, amelyet 25 milliós hitel terhel. Beszélt a XII. kerületi Ci­nege utcai lakásról, az építés alatt lévő felcsúti házról, az ugyanott lévő 52 hektáros földről, a nyolchektárnyi sárazsadányi föld­területről és a családi Golfról. (Orbán nem a mai piaci árakkal számolt, hanem a vételi árakon, ami a földek esetében nem tükrö­zi mai vagyoni értéküket.) Egy válóperben, amikor kide­rül, hogy a cég valójában nem ér semmit, az egy házastársnak elég rossz - fogalmazott Orbán, aki szerint az 1997-ben alakult hegy­aljai cég folyamatosan vitte a pénzt. A megtakarítást mindig ide tették be, hogy lehessen finanszí­rozni, az évek alatt tőkét kellett emelni - jelentette ki, hozzátéve, nem tudja, mikor lesz a cég nye­reséges. Ez függ a természettől, Istentől és a kormánytól meg a szőlőpiactól - tette hozzá. A család megtakarításait a cég veszteségeire fizették be - közöl­te Orbán. Azt nem kérdezték meg tőle a bizottság tagjai, hogy - amennyiben ez így történt - mi­ből vették vagyonuk többi elemét 2001-ben, Felcsúton az 52 hektár földet és a belterületi házat, To­­kaj-Hegyalján Szász Attilától az újabb földeket, Duda Attilától üz­letrészt, s főként, miből emelt 10 millió forintnyi törzstőkét ugyan­abban a 2001. évben felesége a Szárhegy dűlő Kft.-ben. A vizsgálóbizottság előtt Ma­yer Aranka cáfolta Orbán Viktor volt miniszterelnöknek a Tokaj­­üggyel kapcsolatos állításait - mondta Szabó Zoltán a meghall­gatás után tartott tájékoztatóján. Mint közölte, a bírósághoz ha­sonlóan a bizottság előtt is arról beszélt Mayer Aranka, hogy a kormányfői rezidencián volt szó családi, baráti üzletről. Felidéz­te, hogy amikor a barátok talál­koztak, több esetben döntöttek üzleti ügyekben, taggyűlésen kí­vül és az ebéd utáni taggyűlésen is. „Lényegében Mayer Aranka azt mondta, hogy ő vitte be a ká­vét azokra a taggyűlésekre, amelyek Orbán Viktor szerint nem léteznek” - fogalmazott Szabó Zoltán. A szocialista poli­tikus utalt rá, a volt miniszterel­nök meghallgatásán azt állította, sosem beszélt üzleti ügyekről Kékessy Dezsővel, a volt párizsi nagykövettel, amit Mayer Aran­ka egyértelműen cáfolt, mond­ván, hogy minden baráti megbe­szélésen egyeztettek üzleti ügyekről. Molnár László úgy vélte, „Or­bán Viktor 15 éves politikai ta­pasztalata és szónoki tehetsége érvényesült a meghallgatás azon részében, amikor általánosságban mellé kellett beszélni”. Közölte azt is, a bizottság azért szakította meg és halasztotta egy későbbi időpontra Orbán Viktor további meghallgatását, mert Mayer Aranka olyan dokumentumokat ajánlott fel, amelyek áttanulmá­nyozása további kérdéseket vet­het fel. Közülük a „legsúlyosabb­nak látszik" az a két CD, amelyet egyelőre lezárva, széfben őriz­nek, és amelyeknek későbbi ke­zeléséhez adatvédelmi véleményt kérnek. Két hét múlva, július 20-án a Tokaj Kereskedőház Rt. jelenlegi és korábbi vezetőit, valamint az ÁPV Rt. illetékeseit hallgatja meg a testület. Mellébeszélés jellemezte a meghallgatást - vélik a szocialisták Orbán Viktor tagad mindent, szavait Mayer Aranka cáfolja Óriási érdeklődés, sok résztvevő, bizottsági meghallgatás­­ kézzelfogható eredmények nélkül (az asztalfőn Orbán Viktor) Fotó: Szalmás Péter DUDA ATTILA az Élet és Irodalom cikkének március 11-i megjelené­se után hosszú kivárással a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: „Meglepetéssel olvastam el ezeket a szövegeket, és természetesen összehasonlítottam őket a birtokomban levő hivatalos iratokkal. Sem­mi közük nincs egymáshoz, az idézett részekben egyáltalán nem egyeznek. (...) Csak arra tudok gondolni, hogy a hivatalos jegyző­könyv anyagát valamilyen okból kiegészítették, megmásították, illetve apokrif részeket illesztettek hozzájuk.” Duda a bizottságnak azt írta a közreműködést elutasító levelében, hogy „az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilapban megjelent három jegyzőkönyvről - amelyeket bekért a bizottság - nincs ismerete”. A KLUBRÁDIÓN KÖVETHETTE VÉGIG a közvélemény Orbán Viktor szereplését a volt kormányfő családjának meggazdagodását vizsgáló bizottság előtt. A médiumok közül kizárólag a Klubrádió közvetített élőben a bizottság üléséről. A Szonda Ipsos Rádió navi­gátor adatbázisának februártól áprilisig tartó felméréséből egyéb­ként az derül ki, hogy a Klubrádió garantálja Budapesten a kiemelt délutáni és kora esti sávban a legmagasabb elérést a 25 és 65 év közötti AB státusú célcsoportban, azaz a háztartásban fő kereső­nek számító, közép- vagy felsőfokú végzettségű, közép-, illetve fel­sővezetők körében. NOHA ORBÁN VIKTOR SZERINT senki nem játszott szerepet családja vagyonosodásában, és ehhez állami pénzek sem járultak hozzá, nehezen elképzelhető, miként tudott feleségé­vel saját bevallása szerint 36 millió forintot megtakarítani. Ez - amint azt a Fidesz elnöke kiszámolta - házasságuk 19 éve alatt, vagyis 1986 és 2005 között évente átlagosan 1,9 mil­lió forint félretételét jelenti. Orbán Viktor 1990 áprilisa óta parlamenti kép­viselő, amely után tiszteletdíjat kapott. A képvi­selői alapdíj összege azonban 1990-ben mind­össze bruttó 32 500 forint volt, és az első teljes évben, 1991-ben sem változott, ami egész év­re 390 ezer forintos adózás előtti jövedelmet je­lentett az Orbán családnak. Az összeget akkor még bizottsági tisztség nem növelte, igaz azonban, hogy Orbán 90 és 94 között frakció­vezető volt, s e posztért 1991-ben havi bruttó 39 ezer forintot kapott. Ennek egy évre jutó, 468 ezres összege és a képviselői alapdíj együtt nem haladták meg a 858 ezret, illetve a közterhek befizetése után abból maradó mint­egy félmilliót, amiből nehéz lehetett 1,9 milliót félretenni. Az összegek később ugyan emel­kedtek, ám még jó ideig nem érték el az emlí­tett számot. 1995-ben Orbán már nem volt a Fi­desz frakcióvezetője, viszont abban a ciklus­ban a parlament európai integrációs ügyek bi­zottságát vezette. Akkor ezért bruttó 67 ezer 275 forintot kapott és ugyanennyi volt a képvi­selői alapdíj. Ezek együtt abban az évben 1 millió 614 ezer forintot, illetve adózás után ke­vesebb mint egymilliót tettek ki, ami még min­dig alatta marad a szükséges összegnek. No­ha akkor már a Fidesz elnöke volt, és azért szintén díjazásban részesült, a mindennapi megélhetés és a gyermeknevelés költségei még nincsenek az adatokban. Látványos előrelépést Orbán jövedelmi viszo­nyaiban miniszterelnöksége jelentett. Az 1999- es évben, amikor a 130 ezres képviselői alapdí­jat 410 ezer 670 forintos kormányfői illetmény egészítette ki, az éves összeg már a bruttó hat és fél millió forinthoz közelített. Viszont ez az említett 19 éves időszaknak csak kisebb részét adja, és például az átlagba szintén beleszámító első évben, 1986-ban még egyetemi hallgató­ként, majd az utána következő évben szocioló­gus gyakornokként nyilván elérhetetlen volt az 1,9 millió, ami akkoriban egy kisebb lakás árát jelentette. A képet javítja, de nem magyarázza, hogy a Fidesz-elnök közölte: volt olyan év, ami­kor könyvet írt, és azért 18 millió forintot kapott. SIMON JÁNOS POLITOLÓGUS véleménye szerint jelenleg csak a politikai elitet sározzák be ezek a bizottsági meghallgatások. Nem is lehet függetlenül értékelni az Orbán család gazdagodását vizsgáló bizottság tevékenységét a Gyurcsány-Apró-vagyonosodást vizsgáló testület munkájától, hiszen ezek együtt hatnak a közvéleményre. A pártpreferencia szerint szavazók mindig a másik oldalra fújnak, vi­szont akiknek nincs pártkötődésük, egyre inkább úgy érzik, nincs ér­telme szavazni, mert egyik oldal prominensei sem különbek a másik­nál. Simon szerint az alapvető baj az, hogy nem etikai, hanem politi­kai kérdést csináltak az ügyből. Fia bűncselekmény gyanúja is felme­rülhet, érthetetlen, miért nem az ügyészség vizsgálódik. Sajnálatos­nak nevezte, hogy ma a politikai életben nincsenek normák, nincs határa az etikai és a politikai kérdéseknek. Csehországban lemon­datják a miniszterelnököt, ha nem tud elszámolni garzonlakásával, függetlenül a pártállástól. A politológus véleménye szerint ebben az országban viszont nem normaadó a politikai elit, hiszen maga sem normák szerint működik, így viszont a társadalom sem érti, mégis mi­kortól kérhetnek számon valamit maguk a választók. A rendszervál­tozás óta még mindig nem különült el egymástól élesen a magán- és a közvagyon, holott az érett demokráciákban ez nem ilyen homályos és sikamlós terület, mint nálunk. KISZELLY ZOLTÁN POLITOLÓGUS úgy látja, a meghallgatáson Or­bán Viktor ugyanazt a taktikát vetette be, mint Gyurcsány Ferenc fe­lesége, Dobrev Klára a múlt héten: a meghallgatás előtt nyilvánosság­ra hozta vagyonát, „amit nem tudunk megakadályozni, annak álljunk az élére alapon”. Az viszont a politológus szerint érthetetlen, hogy a lll/lil­ as ügyet miért vetette be Orbán. Összességében a volt minisz­terelnök a maga részéről előkészítette a meghallgatást. A bizottság előtt is sikerült kifognia a szelet a vitorlából, ami részben az MSZP-s képviselők felkészületlenségének volt betudható. Először is, az omi­nózus lakásügyben érdemes lett volna tudni, hogy a negyedik gyerek útban van, amikor az egy főre jutó szobák számát vezették be. A köny­vekből befolyt gyarapodás vizsgálásánál pedig érthetetlen, hogy miért a két interjúkötetet említették, hiszen ezeknek nem Orbán Viktor a szerzője, szemben A történelem főutcáján című művel. A földbirtok paramétereit sem ártott volna pontosan tudni. Orbán Viktor nevetve vette az akadályokat, hiszen a terepet jobban nehezíthették volna a szocialista képviselők, ha megfelelően felkészültek volna. Az oldalt írták: Ferenczi Krisztina, Herczeg Dóra, Markotay Csaba

Next