Népszava, 2005. augusztus (132. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

2 Elköltöztek az első telepesek Százharminc telepes család a Gázai övezetből aláírta a szerződést arról, hogy átköltöznek Iz­rael területére, és hét család már el is foglalta ideiglenes új lakását Nicanimban (képünkön az egyik családfő büszkén mutatja új háza kul­csát). Az új lakásokban van villany, folyóvíz és légkondicionálás, a kertben már nő a gyep. James Wolfensohn amerikai közvetítő szerint Izrael és a palesztinok „karnyújtásra” vannak a megegyezéstől a telepesek lerombolandó házai törmelékének felhasználásáról, illetve elszállí­tásáról. Ugyanakkor Zeev Bojm védelmimi­­niszter-helyettes figyelmeztette a palesztinokat, hogy ha tüzet nyitnak a kivonulás idején, az iz­raeli hadsereg határozott megtorló akciót indít, amely legalább 10-12 napig fog tartani, és szükségszerűen ennyivel elhalasztódik a kivo­nulás befejezése. (Yehuda Lahav, Tel-Aviv) Wim Duisenberg vízbe fúlt Meghalt Wim Duisenberg, az Európai Közpon­ti Bank első elnöke. A 70 éves bankárt saját dél-franciaországi villájának úszómedencéjé­ben érte a halál - közölte vasárnap a helyi csendőrség. Duisenberg 1998 májusa és 2003 ősze között állt az Európai Központi Bank élén. (MTI) Schröder kizárja az együttműködést Gerhard Schröder német kancellár vasárnap ka­tegorikusan kizárta, hogy szövetségi szinten együttműködjön a jelenleg még kormányzó szo­ciáldemokratáktól (SPD) balra álló választási szövetséggel. A politikai csoport a csalódott szociáldemokratákat tömörítő nyugati Választá­si Alternatívából és a főleg keletnémet szocialis­tákat, kommunistákat tömörítő pártból (PDS) jött létre, népszerűsége növekszik. A hat legfon­tosabb közvélemény-kutató intézet közül kettő­nek a kimutatásaiban 12 százalékos országos ro­­konszenvnek örvend, a volt NDK területén 32- 34 százalékkal a legjelentősebb erő. (Népszava) Közlemény T VILÁG 2005. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA Legalább fél tucat gyanúsítottat tartóztattak le a brit fővárosban­­ Újabb terror­sejt Londonban Londoni lapértesülések szerint a Scotland Yard bizonyosra veszi, hogy létezik legalább még egy, harmadik terrorsejt a brit fővárosban. Ezért az Egyesült Ki­rályságban továbbra is a legmagasabb szintű riadókészültségben várják a ha­tóságok a következő merényleteket. Tegnap legalább hat gyanúsítottat tartóz­tattak le a július 21-i merényletkísérletekkel összefüggésben. Nevük elhallgatását kérő rendőrségi forrásokra hivatkozva több brit lap is beszámolt arról, hogy a harmadik ter­rorsejt „lágy”, azaz könnyen sebezhető célpontok ellen tervez támadást. Az egyik őrizetbe vett terrorista állítólag azt vallotta, hogy céljuk nem a gyilko­lás, hanem a pánikkeltés volt. Brit új­ságok azt is tudni vélik, hogy az egyik gyanúsított hangsúlyozta: a terrorakci­ók indítéka egyértelműen az iraki megszállás. A The Sunday Times szerint a har­madik sejt létezésével kapcsolatos bi­zonyítékok indították a brit rendőrsé­get a csütörtöki, példa nélkül álló, 6000 rendőr részvételével tartott razziára. Az értesülések szerint ez a sejt robba­nóanyaghoz is hozzáférhet, és állítólag merényleteket tervez a fővárosban. Pénteken, miután őrizetbe vették a jú­lius 21-i merényletkísérletek négy fel­tételezett elkövetőjét - hármat Lon­donban és egyet Rómában Peter Clarke, a brit terroristaellenes rendőr­ség vezetője sajtótájékoztatóján kije­lentette: a letartóztatások ellenére nem lehetnek elégedettek. „A veszély fenn­marad és továbbra is reális” - szögez­te le. „Amit pénteken tettünk, az csak a jéghegy csúcsa” - jelentette ki a The Sunday Timesnak a három feltételezett terrorista elfogásában részt vevő egy­ség, az S019 egyik tagja. Hozzátette, hogy nagyszabású hálózatot kell fel­számolni. A Scotland Yard szombaton jelen­tette be, hogy huszonnyolc személyt fogott le a brit rendőrség a júliusban Londonban elkövetett két terrorcselek­ménnyel összefüggésben, közülük ti­zenegyen jelenleg is őrizetben vannak Nagy-Britanniában. Hamis útlevelekkel, munkavállalási engedélyekkel és hitelkártyákkal meg­tömött táskát találtak a heathrow-i re­pülőtér közelében - írta a The News of the World. A cikkíró szerint a „lelet” valóságos aranybánya lehetett a terro­risták számára. A táskára egy taxisofőr bukkant rá csütörtökön, a pénteki hár­mas letartóztatás előtt egy nappal a Londontól nyugatra fekvő nemzetközi repülőtér közelében. A katari légitársa­ság címkéjével ellátott táskát a brit rendőrség terroristaellenes osztálya vette gondjaiba. Egy belügyi forrás el­mondta: „Valaki valóban pánikszerűen akart megszabadulni ennyi lehetséges bizonyítéktól. ’ ’ Népszava-összeállítás Minden sarkon rendőrök figyelnek a brit fővárosbanFotó: Reuters A Magyar Telekom Rt. Általános szerződési feltételeinek módosulásáról A Magyar Telekom Rt. 2005. augusztus 5-ei, illetve szeptem­ber 1 j­-i hatállyal módosítja a telefonszolgáltatásra vonatkozó Általános szerződési feltételeit (ÁSZF). Telefonszolgáltatásra vonatkozó ÁSZF 2005. augusztus S-étől hatályos változása. Az előfizető Favorit és Favorit Plusz díjcsomag megrendelé­­sétől számított 30 napon belül jogosult ál­ árul a szolgáltató adott időpontban értékesíthető bármely díjcsomagjára. Ha az előfizető a 30 nap alatt nem él ezen áttérési jogával, a Favorit és Favorit Plusz díjcsomagra vonatkozó szerződése automati­kusan 14 hónapos határozott időtartamúvá válik (Függelék V. fej­ezet 2.1.13. és 14.]l Telefonszolgáltatásra vonatkozó ASZF 2005. szeptember 1-jétől hatályos változása: A Ritmus Csúcs díjcsomag értékesítése lékV. fejezet 2.2,3.}. Tájékoztatjuk továbbá tisztelt ügyfeleinket, hogy amennyiben a jelen módosítást nem kívánják elfogadni, úgy az elektroni­kus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 132. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott jogokkal élhetnek. Az Általános szerződési f áttételek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege 2005. augusztus 1-jétól megtalál­ható a Magyar Telekom Ftt, bofilat­or.­­www.magyartelekom.hu) és valamennyi ügyfélszolgálaton: ügyleteink a változásokról az ingyenesen hívható­ 1212 ügyfélkapcsolati számon is tájékozódhatnak. Magyar Telekom megszűnik (Függa- m GQ'SHrHOQKenrt antofcti inquif Halasztanák az alkotmányt Az iraki alkotmány kidolgo­zásával megbízott testület 30 nappal meg akarja hosszabbí­tani a feladat elvégzésére megszabott időt, mert jelentős nézeteltérések vannak a bi­zottságban képviselt etnikai és vallási csoportok között. Hu­m­am Hammadi bizottsági el­nök ilyen értelmű bejelentése után néhány órával a testület úgy döntött: 30 napos haladé­kot kér a parlamenttől az al­kotmány tervezetének elké­szítésére. A hivatalos kérelmet hétfőn terjesztik a törvényho­zás elé. Később Dzsalal Talabani ál­lamfő találkozott Zalmay Kha­­lilzad amerikai nagykövettel, majd a nemzetgyűlés több tag­jával, s az elnöki hivatal közle­ménye szerint hangsúlyozta, hogy az alkotmány szövegezé­sét az eredeti határidőre be kell fejezni. Az eredeti terv szerint, amelyet az amerikaiak lelke­sen támogatnak, és amelynek megvalósítását nem győzik sürgetni, az iraki parlamentnek augusztus 15-ig kellene jóvá­hagynia az új alaptörvényt, hogy október közepéig nép­szavazásra lehessen bocsátani az arab ország új alkotmányát. A bizottság lépése csapást jelent az amerikai hatóságok erőfeszítéseire, amelyeknek célja politikai offenzíva fenn­tartása a fegyveres felkelés le­küzdése érdekében. Washing­ton jelentős nyomást fejtett ki az irakiakra az eredeti határ­idő betartása érdekében. Ame­rikai illetékesek úgy vélik, hogy a politikai offenzíva ré­vén sikerül eltántorítaniuk a szunnita arabokat a fegyveres lázadástól, miáltal az amerikai és más külföldi csapatok jövő­re megkezdhetik a kivonulást Irakból. Washington abban bí­zik, hogy az új alkotmány el­fogadása nyomán csillapulni fog a lázadás, mert a doku­mentum rábírhatja a felkelők zömét alkotó szunnitákat a harc beszüntetésére és a poli­tikai életbe való bekapcsoló­dásra. MTI-információ Európai Bizottság: influenzajárványra készüljünk! Az Európai Bizottság (EB) fel akarja készíteni az uniós tagállamokat egy vi­lágméretű influenzajárványra, ennek kitörését ugyanis az utóbbi hónapok eseményei nyomán szakértők minden korábbinál valószínűbbnek tartják - ír­ja legutóbbi számában a Brüsszelben megjelenő, European Voice című heti­lap. A hírügynökségek éppen vasárnap adtak hírt arról, hogy Oroszország után a vele szomszédos Kazahsztán északi részén is megjelent a korábban több­nyire csak Délkelet-Ázsiában pusztító madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírusa. A szóban forgó vírus a legagresszívabbak közé tartozik, és Délkelet-Ázsiában két év alatt hatvan áldozatot szedett. Mint a European Voice írja, a Nem­zetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) szakértői júniusban figyel­meztettek, hogy a H5N1 vírustörzs olyan mutáción ment át, amelynek nyomán valószínűleg az eddiginél is fertőzőbb az emberekre nézve. A jár­vány akkor tör majd ki, ha a vírus im­már emberről emberre is terjedni fog. MTI-információ Uniós kötélhúzás Teheránnal Irán közölte, hogy hétfőn felújítja a nukleáris üzemanyag előállítását, mi­után az Európai Unió a Teherán által megjelölt határidőig nem terjesztett elő javaslatokat a diplomáciai zsákut­cából való kijutásra. „Mivel nem kap­tuk meg az EU javaslatát, természete­sen holnap felújítjuk a munkát az isz­­faháni erőműben” - közölte vasárnap újságírókkal egy magas rangú, név nélkül nyilatkozó iráni illetékes. Az iráni nemzetbiztonsági főtanács vasár­napi ülése után szintén név nélkül kö­zölte egy iráni forrás, hogy Teherán „hétfőn átadja a Nemzetközi Atom­energia-ügynökségnek (NAÜ) a leve­let” urániumdúsító tevékenysége azonnali felújításáról. A nyugati partnerek egy hét múlva tesznek új javaslatokat Iránnak az ázsi­ai ország vitatott nukleáris programjá­ra vonatkozóan - közölte vasárnap a brit külügyminisztérium. A tárca köz­leménye szerint a brit, a francia és a német külügyminiszter, valamint az Európai Unió illetékes főmegbízottja az iráni tárgyaló küldöttség vezetőjé­hez intézett levelében megerősítette, hogy „egy hét múlva átfogó és részle­tes javaslatokat küldenek meg Irán­nak” a vitás témakörben. Ez abból a megállapodásból fakad, amely május­ban született Genfben, a három nyuga­ti ország és Irán képviselőinek a tár­gyalásain. Az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsá­gi tanács titkára szerint az európai tár­gyaló partnerek felvetették: garanciát adnának Iránnak, hogy nem éri kato­nai támadás, ha beleegyezne urándúsí­tó tevékenységének végleges leállítá­sába. Haszan Rohani, aki egyben Irán fő tárgyalója nukleáris ügyekben, azt állította Mohammad Hatami távozó államfőnek írt levelében, hogy az eu­rópaiak - javaslatuk szerint - garanci­át adnának Iránnak területi épségére, függetlenségére, szuverenitására, vagyis arra, hogy nem éri agresszió. MTI-információ Törökország vihart kavart Olyan kiegészítést fűzött az EU-val kötött vámunió-egyezmény­hez a Recep Tayyip Erdogan vezette török kormány, amely ki­mondja: Ankara nem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot. A doku­mentum aláírása feltétele Törökország uniós csatlakozásának, amelynek tárgyalásait október harmadikán kezdik meg a tervek szerint. Nicosia azonban közölte, megvétózza a tárgyalásokat, ha Ankara nem változtat álláspontján. Az ankarai kormányzat teljesí­tette azt a feltételt, amelyet az Európai Unió megkövetelt tőle a török EU-csatlakozási tárgyalá­sok megkezdéséhez: aláírta azt az egyezményt, amely az EU 10 új tagállamára (köztük Magyar­­országra, s ami az ügy szem­pontjából még fontosabb, Cip­rusra) kiterjesztette az 1996 óta érvényben lévő EU-török vám­unió érvényét. Az erről szóló dokumentumot Brüsszelben írta alá Törökország és a soros EU-elnök, Nagy-Britannia nagykö­vete. Az ankarai vezetés azon­ban rögtön külön közleményben szögezte le, hogy a vámunió ki­­terjesztése nem jelenti a Ciprusi Köztársaság török elismerését. Ez jogilag igaz, a gyakorlatban viszont - vélte az EU-bizottság egyik szóvivője - mégis jelentős előrelépésről van szó, arról, hogy az ankarai vezetés hivata­losan is belátja: az EU 25 tagál­lamból, közöttük a Ciprusi Köz­társaságból áll. Mint hozzátette: ezzel az aláírással teljesül a tö­rök EU-csatlakozási tárgyalások októberi megkezdésének utolsó előfeltétele is. Bár e tekintetben még lehet­nek problémák (több EU-tagál­­lamban a közvélemény, illetve a politikusok nem örülnek a török csatlakozás kilátásának, s a kü­lön közleményben ürügyet talál­hatnak a tárgyaláskezdés meg­kérdőjelezésére), a szakértők többsége mégis úgy látja, hogy ezek után a tervezett időben, ok­tóber 3-án valóban megkezdőd­hetnek a két fél közötti megbe­szélések. Többek között azért, mert a vámunió kiterjesztését hosszas viták után az EU és An­kara közösen találta ki az elis­merés kérdésének elodázására. Népszava-összeállítás

Next