Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-24 / 224. szám

6 Filmfesztivál lesz Miskolcon Második alkalommal találkoznak a fiatal filme­sek Miskolcon. A borsodi megyeszékhelyen ok­tóber 3-tól 9-ig rendezik meg a CineFest elneve­zésű nemzetközi fesztivált. Az idei fesztiválra a hazai fiatal filmesek mellett Európa, Ázsia, Amerika harminc országából 272 nevezés érke­zett, az első fesztiválra csupán 164. A beérkezett nagyjátékfilmek, rövidfilmek, kísérleti, animá­ciós és dokumentumfilmekből az elő­zsűri 83 alkotást választott ki, a versenyprogramban ezek mérettik meg magukat a miskolci Kossuth és Hevesy ART mozi termekben egy nemzetközi zsűri és persze a közönség előtt. (MTI) Fassang László koncertje Az Óbudai Nyár rangos hangversenysorozattal zárul a gyönyörű barokk temp­lomban, melynek a kiscelli trinitárius templomból szár­mazó, Mária kegyszobrát rejtő oltára tavaly újult meg. A fellépő orgonisták, énekesek, kómsok és kama­razenekarok műsorukkal Johann Sebastian Bach születésének 320. évfor­dulóját is ünneplik. A sorozat záróhangverse­nyén, szeptember 24-én (az óbudai Szent Péter és Pál fő­plébániatemplomban) Fassang László, a chartres-i orgonaverseny nagydíjas művésze játszik. Programjában J. S. Bach, J. P. Swee­­linck, Frescobaldi, A. de Cabezón és J. Pachel­bel művei szerepelnek. (Népszava) Hangoskönyv A Pál utcai fiúkból A Pál utcai fiúkat olvassa föl a gyerekeknek szombat délután kettőtől Németh Kristóf a Ró­zsakert bevásárlóközpont tetőteraszán, így mu­tatja be a Molnár Ferenc világhírű könyvéből készült vadonatúj hangoskönyvet. (Népszava) Sörfesztivál Karel Gott-tal Már a jövő hét végi programokat szervezik Új­­budán: október első hétvégéjén sörfesztivált ren­deznek a Savoya Parkban, amelynek sztárven­dége Karel Gott. Minden reggel 10 órától élő zene szórakoztatja majd a látogatókat. A népszerű cseh énekes október elsején este 8 órakor lép színpadra. (MTI) Mandur László fényképei Mandur László, az Országgyűlés alelnöke ez­úttal fényképészként mutatkozik be a nagykö­zönségnek. Fénykép címmel látható kiállítását mától láthatják az érdeklődők a csömöri Petőfi Sándor Művelődési Házban (Vörösmarty M. u. 1.). (Népszava) co­ll N ■SG •p TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] A tévé nemzedéke TV 2 A mozifilmeknek is megvan a maguk sorsa - előbb-utóbb (inkább előbb) valóságshow lesz belőlük. A Vásott kölykök most a Reszkessetek, betörők! alapképletét ismétli meg úgy istenigazából tévé módra, hogy egyetlen koc­kája se legyen hiteles - igaz. A soványka történet szerint néhány, gyerekválogatásokon edződött csemetére kellene itt vigyázniuk a csatorna híres­ségeinek, akiknek a forgatókönyv szerint - ha volt - valamiféle gyereknyúzót kellene alakítaniuk. Csernus doktor különben hitellel formálja meg a figurát - hiába, a lélek nagy tudora. Nagyon zörög a léc, ugyanis a helyzetnek nincsen semmiféle tétje - fogas kérdés, hogyan kerekedik az egészből műsor a későbbiekben. Az aranyos gyerekarcok látványa nem biztos, hogy komoly tömegeket szö­gez a képernyő elé, kellene még legalább egy ku­tya. E sorok írójának a legvisszataszítóbb élményt mégis egynémely kedvenc fogadása jelentette. Az Egy nehéz nap éjszakájában a Beatleseket simo­gatták úgy, mint a Megasztár beosztott csillagát itt az erdő mélyén. A különbség részletesebb elem­zése nélkül megjegyzendő, hogy a gombafejűek mégiscsak létrehoztak valamit, csak utána lettek híresek, nem pedig fordítva. E picinyke gyerektár­sadalom már a vibráló tévéképernyő előtt nő fel. Számukra a pályakezdő énekes - akit jószerivel még be sem fogadott a zenésztársadalom - tájé­kozódási pont, sztár, gólem, hogy mást ne mond­junk. .. Nyomasztó lesz a társaik hatalma fölöttük, akik nem e bugyuta tévékultúrán nevelkedtek... Podhorányi Zsolt KULTÚRA 2005. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT NÉPSZAVA Az Egyenlítő vidékén dolgozhatnak a hazai régészek - A költségek egy része még hiányzik Magyar expedíció indul Szudánba Magyar leletmentő expedíció készül Afrika eddig feltáratlan vidékére. A régészekből és mérnökökből álló csoport az egyiptomi asszuáni gát­hoz hasonló, a Nílus szudáni részén épülő Merowe duzzasztógát által veszélyeztetett régészeti örökség megmentésére indul. A feltárandó terület az 1200 évig létező, a tudo­mány által kevéssé ismert Napata, más néven Meroitikus Királyság köz­ponti területén helyezkedik el. Kinek ne lenne ismerős az ókori Egyiptom világa. Ám kevesen tudják, hogy az ókori civilizáció nem állt meg az egyiptomi birodalomnál. A Nílus felső folyásánál, a mai Szudán területén is hasonlóan izgalmas kin­cseket rejt a sivatag homokja, mint Thébában vagy a Királyok Völgyé­ben. A Nílus második vízesésétől - kataraktájától - délre az ókorban ki­­sebb-nagyobb királyságok jöttek létre, uralkodóik a nagy szomszéd módján igyekeztek viselkedni: piramisokba temetkeztek, később saját hieroglif írást hoztak létre. Volt idő, amikor egyiptomi fennhatóság alatt állt az ország, de volt, hogy nyolcvan évig a fáraók trónján is núbiai királyok ül­tek. A sivatag - és az ókori civilizáció - peremén álló núbiai királyság túl is élte hatalmas szomszédját. Az i. sz. hatodiktól a tizennegyedik századig keresztény királyságok jöttek létre a területen. Aztán az antik világ bukása - és a homok - lassan eltakarta az eu­rópai civilizáció szeme elől Núbiát. Hogy aztán most - részben magyar kutatók segítségével - ismét felszínre bukkanjon több ezer év tárgyi kultú­rája. És valóban csak egy pillanatra bukkan fel, hiszen a terület néhány év múlva végleg a Nílus habjai közé vész. A szudáni kor­ány évtizedek óta fontolgatja a Merowe gát megépí­tését. A kétmilliárd dolláros beruhá­zás néhány éve vált eldöntötté. Ekkor szembesült vele az afrikai állam, hogy egymaga képtelen lesz elvégez­ni a duzzasztómű térségének régé­szeti feltárását. Lassányi Gábor ása­tásvezető régész elmondta, az építke­zés a Nílus 180 kilométer hosszú sza­kaszát érinti. A kialakuló tó méreteit még becsülni is nehéz. Mindenesetre majd kétszáz kilométer hosszú vízfe­lület szélessége helyenként akár a tíz kilométert is elérheti. A British Múze­um szakemberei által végzett előzetes terepbejárás során mintegy 2000 lelő­helyet sikerült azonosítani, tehát bősé­ges aratás vár a régészekre. Nemcsak tárgyak tízezre, hanem ókori, közép­kori épületek is kibontakozhatnak a homok évszázados fogságából. A British Múzeum és a Gdanski Egyetem már évek óta igyekezett fel­kelteni a nemzetközi érdeklődést a veszélyeztetett kulturális értékekre, míg végre a szudáni kormány felhí­vással fordult a­núbiológiával foglal­kozó tudományos intézetek számára. Francia, német, amerikai kutatóinté­zetek, egyetemek jelentkeztek, hogy részt vennének a leletmentő ásatások­ban. 2004 elején vetődött fel, hogy magyar szakemberek is dolgozhatná­nak a páratlan vállalkozásban. Az ér­dem nem csekély mértékben Török László professzoré, akinek nevét a magyar közvélemény a Szépművé­szeti Múzeum kopt kiállításának kurá­toraként is megismerhette. Ilyen nagy­ságú leletmentő ásatás a hatvanas években volt a térségben. Akkor, az asszuáni gát építésekor Egyiptom és Szudán határán folytak az UNESCO által koordinált munkálatok. A nem­zetközi expedíciónak akkor 23 fáraó­kori kőtemplomot sikerült védett helyre költöztetni, mielőtt elöntötte volna a térséget a Nasszer tó. 1964- ben kapcsolódtak be a világraszóló leletmentésbe a magyar szakemberek. Lassányi Gábor elmondta, a negyven évvel ezelőtti mentőakció után lett a­núbiológia önálló tudomány. A magyar expedíció koncessziós területe mintegy 18 kilométert érint. Ha sikerül összeszedni a vállalkozás mintegy 20 millió forintos költségét, januárban el is indulhat a 13 fős fiatal régészekből, történészekből, termé­szettudományos specialistákból és mérnökökből álló csapat. Az expedí­ció hátterének biztosítására szervező­dött a Magyar Merce Alapítvány 2006 január-februárjában, s egy év­vel később ugyanebben az időben ásatnak hazánkfiai a Nílus partján. Faragó Zsuzsa projektvezető-helyet­tes elmondta, az ásatás leletmegosz­tással jár. Azaz a szudániak a régé­szek által talált tárgyak egy részét átadják Magyarországnak. Ez azért is fontos, mert a nyolcvanas évektől például Egyiptom már nem ad kon­cessziót leletmegosztással. A tárgyak a budapesti Szépművészeti Múze­umba kerülnek. Ismerve a magyar közgyűjtemények anyagi helyzetét, ez talán az utolsó alaklom, hogy a Szépművészeti Múzeum núbiai em­lékekkel gazdagodjék. A régészekre kemény munka vár. A legközelebbi város 100 kilométer­re van, a terület gyéren lakott, nincs megfelelő minőségű ivóvíz, áram­szolgáltatás. S az utakon - ha annak lehet nevezni a sivatagi keréknyomo­kat - csak a négykerék-meghajtású dzsipek tudnak közlekedni. Lassányi Gábor hangsúlyozza, várják a kultu­rális értékek iránt elkötelezett cégek anyagi támogatását, hogy a magyar tudomány e kivételes lehetőségét, a Núbiai-sivatag meghódítását sikerrel fejezzék be. Ham­vay Péter Ha sikerül összeszedni az expedíció költségeit, januárban indulnak a magyar régészek a sivatagba Fotó: Népszava-archív Virrasztás Bartók emlékére Vasárnap este 23 órától a Nemzeti Hangversenyteremben különleges koncerttel emlékeznek Bartók Bélá­ra. A magyar zeneszerző halálának hatvanadik évfordulójának előestéjén virrasztó koncertet ad a Nemzeti Fil­­hannonikus Zenekar. A zenekart Ko­csis Zoltán vezényli. A hangverseny első felében elhangzanak: Román tánc, Román népi táncok, Erdélyi táncok. Magyar parasztdalok. Ma­gyar képek. A szünetben Káel Csaba Bartók 2005 című öttételes filmetűd­je lesz látható. A programhoz éjfélkor műholdas kapcsolással csatlakozik a New York-i Magyar Kulturális Inté­zet szervezésében - a Duna Televízió jóvoltából - a New York-i Angel Orensanz Center közönsége, így Bu­dapesten, New Yorkban és a vi­lág számos pontján ugyanab­ban az időben tiszteleghet­nek az emberek Bartók Bé­la életműve előtt. Az est második részében a Concerto csendül fel. Jegyek még kaphatók ezerforin­tos áron, diákigazolvánnyal pedig ez­úttal ingyenes a belépés. Az est másik szenzációja a Nemzeti Hangversenyteremben csak ez alka­lommal látható kamarakiállítás. A tárlaton Bartók személyes relikviáit tekintheti meg a közönség, melyeket a magyarországi örökösök kölcsö­nöztek. A koncert után ingyenes autóbusz­­járatok vehetők igénybe. A KONCERT PROGRAMJA: Román tánc, op. 8/a - a zongorára írt két Román tánc közül az első zenekari verziója készült el 1911-ben. Román népi táncok - eredetileg zongorára írta a művész 1915-ben, a zene­kari átirat 1917-es keltezésű, bemutató: 1918 február 11., Budapest. Erdélyi táncok - a mű eredetije, a Szonatina is 1915-ös keltezésű, a zenekari változatot Bartók 1931-ben fejezte be, a bemutatóra 1932-ben került sor Bu­dapesten. Magyar parasztdalok - a zenekari változat a zongorára komponált Tizenöt ma­gyar parasztdal 6-15. számaiból 1933 nyarán készült, Szombathelyen, 1934- ben mutatták be. Magyar képek - Este a székelyeknél, Medvetánc, Melódia, Kicsit ázot­­tan, Ürögi kanásztánc - más zongoraciklusok egy-egy darabjából ké­szült zenekari mű, amelyet 1931-ben a Mondsee-nál hangszerelt meg Bartók. A szünetben Káel Csaba Bartók 2005 című öttételes filmetűdje látható. Concerto - Bartók szimfo­nikus balettnek szánta a Con­­certót, az utolsó alkotások egyi­két. A kompo­­zíciós munka első szakasza 1943-ban, Saranec Lake-ben zaj­lott, ősbemutatóját 1944- ben - Serge Kousse­­vitzky vezényletével - Bostonban tartották, ám Vastaps fogadta a magyarokat Szlovákiában Szalay Kriszta megrázó színdarabja nyitotta meg a hét végén kezdődött szlovákiai Meteorit Nemzetközi Fesz­tivált. Az „És a nyolcadik napon” című előadás főszereplője - az író Szalay Kriszta mellett - egy Down-szind­­rómás kisfiú, aki szerepe szerint arra hivatott, hogy a világot elfogadtassa önmagával. A szlovákiai bemutatót vastaps fogadta. - Rengeteget tanultam tőle, fantasz­tikus fiú elképesztő memóriával és hu­morral - így jellemezte a színművész­­nő, Szalay Kriszta ifjú kollégáját, a Down-szindrómás Kiss Botondot. A tizennégy éves fiú játssza a Szalay Kriszta által írt „És a nyolcadik napon” című színdarab egyik főszerepét, ame­lyet az új színházi évadban ismét mű­sorra tűznek októbertől a Thália Szín­házban. A színésznő saját élettörténe­téből merítette a darab alapötletét, amely egy harmincéves, egyedülálló nő gyermekvállalását és annak viharos körülményeit dolgozza fel. A főhősnő környezete élesen ellenzi a terhessé­get, különösen azután, hogy kiderül: a gyermek Down-szindrómában szen­ved. A darab során azonban kiderül, hogy a fiatal fiú „mórnak született, aki azért jött a világra, hogy megtanítson önmagunkat elfogadni” - nyilatkozta a Népszavának az író-színésznő. A da­rab címét egy, a Down-kóros gyerme­kekkel foglalkozó szülők körében is­mert mondásból merítette: „És a nyol­cadik napon az Úr megteremtette a Down-kórosokat, hogy több szeretet jusson a földre”. SzTL

Next