Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-24 / 224. szám
6 Filmfesztivál lesz Miskolcon Második alkalommal találkoznak a fiatal filmesek Miskolcon. A borsodi megyeszékhelyen október 3-tól 9-ig rendezik meg a CineFest elnevezésű nemzetközi fesztivált. Az idei fesztiválra a hazai fiatal filmesek mellett Európa, Ázsia, Amerika harminc országából 272 nevezés érkezett, az első fesztiválra csupán 164. A beérkezett nagyjátékfilmek, rövidfilmek, kísérleti, animációs és dokumentumfilmekből az előzsűri 83 alkotást választott ki, a versenyprogramban ezek mérettik meg magukat a miskolci Kossuth és Hevesy ART mozi termekben egy nemzetközi zsűri és persze a közönség előtt. (MTI) Fassang László koncertje Az Óbudai Nyár rangos hangversenysorozattal zárul a gyönyörű barokk templomban, melynek a kiscelli trinitárius templomból származó, Mária kegyszobrát rejtő oltára tavaly újult meg. A fellépő orgonisták, énekesek, kómsok és kamarazenekarok műsorukkal Johann Sebastian Bach születésének 320. évfordulóját is ünneplik. A sorozat záróhangversenyén, szeptember 24-én (az óbudai Szent Péter és Pál főplébániatemplomban) Fassang László, a chartres-i orgonaverseny nagydíjas művésze játszik. Programjában J. S. Bach, J. P. Sweelinck, Frescobaldi, A. de Cabezón és J. Pachelbel művei szerepelnek. (Népszava) Hangoskönyv A Pál utcai fiúkból A Pál utcai fiúkat olvassa föl a gyerekeknek szombat délután kettőtől Németh Kristóf a Rózsakert bevásárlóközpont tetőteraszán, így mutatja be a Molnár Ferenc világhírű könyvéből készült vadonatúj hangoskönyvet. (Népszava) Sörfesztivál Karel Gott-tal Már a jövő hét végi programokat szervezik Újbudán: október első hétvégéjén sörfesztivált rendeznek a Savoya Parkban, amelynek sztárvendége Karel Gott. Minden reggel 10 órától élő zene szórakoztatja majd a látogatókat. A népszerű cseh énekes október elsején este 8 órakor lép színpadra. (MTI) Mandur László fényképei Mandur László, az Országgyűlés alelnöke ezúttal fényképészként mutatkozik be a nagyközönségnek. Fénykép címmel látható kiállítását mától láthatják az érdeklődők a csömöri Petőfi Sándor Művelődési Házban (Vörösmarty M. u. 1.). (Népszava) coll N ■SG •p TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] A tévé nemzedéke TV 2 A mozifilmeknek is megvan a maguk sorsa - előbb-utóbb (inkább előbb) valóságshow lesz belőlük. A Vásott kölykök most a Reszkessetek, betörők! alapképletét ismétli meg úgy istenigazából tévé módra, hogy egyetlen kockája se legyen hiteles - igaz. A soványka történet szerint néhány, gyerekválogatásokon edződött csemetére kellene itt vigyázniuk a csatorna hírességeinek, akiknek a forgatókönyv szerint - ha volt - valamiféle gyereknyúzót kellene alakítaniuk. Csernus doktor különben hitellel formálja meg a figurát - hiába, a lélek nagy tudora. Nagyon zörög a léc, ugyanis a helyzetnek nincsen semmiféle tétje - fogas kérdés, hogyan kerekedik az egészből műsor a későbbiekben. Az aranyos gyerekarcok látványa nem biztos, hogy komoly tömegeket szögez a képernyő elé, kellene még legalább egy kutya. E sorok írójának a legvisszataszítóbb élményt mégis egynémely kedvenc fogadása jelentette. Az Egy nehéz nap éjszakájában a Beatleseket simogatták úgy, mint a Megasztár beosztott csillagát itt az erdő mélyén. A különbség részletesebb elemzése nélkül megjegyzendő, hogy a gombafejűek mégiscsak létrehoztak valamit, csak utána lettek híresek, nem pedig fordítva. E picinyke gyerektársadalom már a vibráló tévéképernyő előtt nő fel. Számukra a pályakezdő énekes - akit jószerivel még be sem fogadott a zenésztársadalom - tájékozódási pont, sztár, gólem, hogy mást ne mondjunk. .. Nyomasztó lesz a társaik hatalma fölöttük, akik nem e bugyuta tévékultúrán nevelkedtek... Podhorányi Zsolt KULTÚRA 2005. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT NÉPSZAVA Az Egyenlítő vidékén dolgozhatnak a hazai régészek - A költségek egy része még hiányzik Magyar expedíció indul Szudánba Magyar leletmentő expedíció készül Afrika eddig feltáratlan vidékére. A régészekből és mérnökökből álló csoport az egyiptomi asszuáni gáthoz hasonló, a Nílus szudáni részén épülő Merowe duzzasztógát által veszélyeztetett régészeti örökség megmentésére indul. A feltárandó terület az 1200 évig létező, a tudomány által kevéssé ismert Napata, más néven Meroitikus Királyság központi területén helyezkedik el. Kinek ne lenne ismerős az ókori Egyiptom világa. Ám kevesen tudják, hogy az ókori civilizáció nem állt meg az egyiptomi birodalomnál. A Nílus felső folyásánál, a mai Szudán területén is hasonlóan izgalmas kincseket rejt a sivatag homokja, mint Thébában vagy a Királyok Völgyében. A Nílus második vízesésétől - kataraktájától - délre az ókorban kisebb-nagyobb királyságok jöttek létre, uralkodóik a nagy szomszéd módján igyekeztek viselkedni: piramisokba temetkeztek, később saját hieroglif írást hoztak létre. Volt idő, amikor egyiptomi fennhatóság alatt állt az ország, de volt, hogy nyolcvan évig a fáraók trónján is núbiai királyok ültek. A sivatag - és az ókori civilizáció - peremén álló núbiai királyság túl is élte hatalmas szomszédját. Az i. sz. hatodiktól a tizennegyedik századig keresztény királyságok jöttek létre a területen. Aztán az antik világ bukása - és a homok - lassan eltakarta az európai civilizáció szeme elől Núbiát. Hogy aztán most - részben magyar kutatók segítségével - ismét felszínre bukkanjon több ezer év tárgyi kultúrája. És valóban csak egy pillanatra bukkan fel, hiszen a terület néhány év múlva végleg a Nílus habjai közé vész. A szudáni korány évtizedek óta fontolgatja a Merowe gát megépítését. A kétmilliárd dolláros beruházás néhány éve vált eldöntötté. Ekkor szembesült vele az afrikai állam, hogy egymaga képtelen lesz elvégezni a duzzasztómű térségének régészeti feltárását. Lassányi Gábor ásatásvezető régész elmondta, az építkezés a Nílus 180 kilométer hosszú szakaszát érinti. A kialakuló tó méreteit még becsülni is nehéz. Mindenesetre majd kétszáz kilométer hosszú vízfelület szélessége helyenként akár a tíz kilométert is elérheti. A British Múzeum szakemberei által végzett előzetes terepbejárás során mintegy 2000 lelőhelyet sikerült azonosítani, tehát bőséges aratás vár a régészekre. Nemcsak tárgyak tízezre, hanem ókori, középkori épületek is kibontakozhatnak a homok évszázados fogságából. A British Múzeum és a Gdanski Egyetem már évek óta igyekezett felkelteni a nemzetközi érdeklődést a veszélyeztetett kulturális értékekre, míg végre a szudáni kormány felhívással fordult anúbiológiával foglalkozó tudományos intézetek számára. Francia, német, amerikai kutatóintézetek, egyetemek jelentkeztek, hogy részt vennének a leletmentő ásatásokban. 2004 elején vetődött fel, hogy magyar szakemberek is dolgozhatnának a páratlan vállalkozásban. Az érdem nem csekély mértékben Török László professzoré, akinek nevét a magyar közvélemény a Szépművészeti Múzeum kopt kiállításának kurátoraként is megismerhette. Ilyen nagyságú leletmentő ásatás a hatvanas években volt a térségben. Akkor, az asszuáni gát építésekor Egyiptom és Szudán határán folytak az UNESCO által koordinált munkálatok. A nemzetközi expedíciónak akkor 23 fáraókori kőtemplomot sikerült védett helyre költöztetni, mielőtt elöntötte volna a térséget a Nasszer tó. 1964- ben kapcsolódtak be a világraszóló leletmentésbe a magyar szakemberek. Lassányi Gábor elmondta, a negyven évvel ezelőtti mentőakció után lett anúbiológia önálló tudomány. A magyar expedíció koncessziós területe mintegy 18 kilométert érint. Ha sikerül összeszedni a vállalkozás mintegy 20 millió forintos költségét, januárban el is indulhat a 13 fős fiatal régészekből, történészekből, természettudományos specialistákból és mérnökökből álló csapat. Az expedíció hátterének biztosítására szerveződött a Magyar Merce Alapítvány 2006 január-februárjában, s egy évvel később ugyanebben az időben ásatnak hazánkfiai a Nílus partján. Faragó Zsuzsa projektvezető-helyettes elmondta, az ásatás leletmegosztással jár. Azaz a szudániak a régészek által talált tárgyak egy részét átadják Magyarországnak. Ez azért is fontos, mert a nyolcvanas évektől például Egyiptom már nem ad koncessziót leletmegosztással. A tárgyak a budapesti Szépművészeti Múzeumba kerülnek. Ismerve a magyar közgyűjtemények anyagi helyzetét, ez talán az utolsó alaklom, hogy a Szépművészeti Múzeum núbiai emlékekkel gazdagodjék. A régészekre kemény munka vár. A legközelebbi város 100 kilométerre van, a terület gyéren lakott, nincs megfelelő minőségű ivóvíz, áramszolgáltatás. S az utakon - ha annak lehet nevezni a sivatagi keréknyomokat - csak a négykerék-meghajtású dzsipek tudnak közlekedni. Lassányi Gábor hangsúlyozza, várják a kulturális értékek iránt elkötelezett cégek anyagi támogatását, hogy a magyar tudomány e kivételes lehetőségét, a Núbiai-sivatag meghódítását sikerrel fejezzék be. Hamvay Péter Ha sikerül összeszedni az expedíció költségeit, januárban indulnak a magyar régészek a sivatagba Fotó: Népszava-archív Virrasztás Bartók emlékére Vasárnap este 23 órától a Nemzeti Hangversenyteremben különleges koncerttel emlékeznek Bartók Bélára. A magyar zeneszerző halálának hatvanadik évfordulójának előestéjén virrasztó koncertet ad a Nemzeti Filhannonikus Zenekar. A zenekart Kocsis Zoltán vezényli. A hangverseny első felében elhangzanak: Román tánc, Román népi táncok, Erdélyi táncok. Magyar parasztdalok. Magyar képek. A szünetben Káel Csaba Bartók 2005 című öttételes filmetűdje lesz látható. A programhoz éjfélkor műholdas kapcsolással csatlakozik a New York-i Magyar Kulturális Intézet szervezésében - a Duna Televízió jóvoltából - a New York-i Angel Orensanz Center közönsége, így Budapesten, New Yorkban és a világ számos pontján ugyanabban az időben tiszteleghetnek az emberek Bartók Béla életműve előtt. Az est második részében a Concerto csendül fel. Jegyek még kaphatók ezerforintos áron, diákigazolvánnyal pedig ezúttal ingyenes a belépés. Az est másik szenzációja a Nemzeti Hangversenyteremben csak ez alkalommal látható kamarakiállítás. A tárlaton Bartók személyes relikviáit tekintheti meg a közönség, melyeket a magyarországi örökösök kölcsönöztek. A koncert után ingyenes autóbuszjáratok vehetők igénybe. A KONCERT PROGRAMJA: Román tánc, op. 8/a - a zongorára írt két Román tánc közül az első zenekari verziója készült el 1911-ben. Román népi táncok - eredetileg zongorára írta a művész 1915-ben, a zenekari átirat 1917-es keltezésű, bemutató: 1918 február 11., Budapest. Erdélyi táncok - a mű eredetije, a Szonatina is 1915-ös keltezésű, a zenekari változatot Bartók 1931-ben fejezte be, a bemutatóra 1932-ben került sor Budapesten. Magyar parasztdalok - a zenekari változat a zongorára komponált Tizenöt magyar parasztdal 6-15. számaiból 1933 nyarán készült, Szombathelyen, 1934- ben mutatták be. Magyar képek - Este a székelyeknél, Medvetánc, Melódia, Kicsit ázottan, Ürögi kanásztánc - más zongoraciklusok egy-egy darabjából készült zenekari mű, amelyet 1931-ben a Mondsee-nál hangszerelt meg Bartók. A szünetben Káel Csaba Bartók 2005 című öttételes filmetűdje látható. Concerto - Bartók szimfonikus balettnek szánta a Concertót, az utolsó alkotások egyikét. A kompozíciós munka első szakasza 1943-ban, Saranec Lake-ben zajlott, ősbemutatóját 1944- ben - Serge Koussevitzky vezényletével - Bostonban tartották, ám Vastaps fogadta a magyarokat Szlovákiában Szalay Kriszta megrázó színdarabja nyitotta meg a hét végén kezdődött szlovákiai Meteorit Nemzetközi Fesztivált. Az „És a nyolcadik napon” című előadás főszereplője - az író Szalay Kriszta mellett - egy Down-szindrómás kisfiú, aki szerepe szerint arra hivatott, hogy a világot elfogadtassa önmagával. A szlovákiai bemutatót vastaps fogadta. - Rengeteget tanultam tőle, fantasztikus fiú elképesztő memóriával és humorral - így jellemezte a színművésznő, Szalay Kriszta ifjú kollégáját, a Down-szindrómás Kiss Botondot. A tizennégy éves fiú játssza a Szalay Kriszta által írt „És a nyolcadik napon” című színdarab egyik főszerepét, amelyet az új színházi évadban ismét műsorra tűznek októbertől a Thália Színházban. A színésznő saját élettörténetéből merítette a darab alapötletét, amely egy harmincéves, egyedülálló nő gyermekvállalását és annak viharos körülményeit dolgozza fel. A főhősnő környezete élesen ellenzi a terhességet, különösen azután, hogy kiderül: a gyermek Down-szindrómában szenved. A darab során azonban kiderül, hogy a fiatal fiú „mórnak született, aki azért jött a világra, hogy megtanítson önmagunkat elfogadni” - nyilatkozta a Népszavának az író-színésznő. A darab címét egy, a Down-kóros gyermekekkel foglalkozó szülők körében ismert mondásból merítette: „És a nyolcadik napon az Úr megteremtette a Down-kórosokat, hogy több szeretet jusson a földre”. SzTL