Népszava, 2005. október (132. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-01 / 230. szám
4 Budapesten is változik a patikai ügyelet Október 15-től este tíz óráig lesz nyitva a Déli pályaudvarnál található ügyeletes gyógyszertár - tudta meg lapunk a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökétől. Hávelné Szatmári Katalin elmondta, hogy a betegeknek este tízig nem kell majd a patika előtt várakozniuk, hanem - csakúgy, mint napközben - bemehetnek a gyógyszertárba, és ügyeleti díjat sem kell fizetniük. A kiszolgálásért este tíz után az eddigi juttatást kérik majd el, bár vannak tervek arra is, hogy éjjel is bent szolgálják ki az embereket. Az elnök hozzátette, hogy a gyógyszertár tulajdonosai gondolkodnak az éjjelnappali nyitva tartás bevezetésének lehetőségén is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban történt budapesti patikarablások miatt a legfontosabb kérdés a biztonság megteremtése. A forgalom folyamatos figyelése mellett végiggondolják majd, miként lehet a hosszabbított nyitva tartást máshol is bevezetni a városban. Mint korábban beszámoltunk róla, a kamara az egész országra elkészítette az ügyeleti rendszer átalakítását célzó javaslatát, amelyről jelenleg is zajlanak az egyeztetések a szaktárcával. Az ügyeletes gyógyszertárak számát és nyitva tartását a települések nagyságához viszonyító elképzelés szerint a fővárosban két-három éjjel-nappal elérhető patika működne, míg a nagyobb városokban egy központi patika reggel 8-tól este 10-ig várná a betegeket. Utóbbi Szegeden és Debrecenben már megvalósult, a kamara a közeljövőben összegzi a tapasztalatokat. L. G. Lenkovics csak irányelvről beszél Az orvosok túlmunkadíja ügyében a bíróság - az európai irányelvekre hivatkozva - megállapíthatja ugyan az állam mulasztását, de ezek az irányelvek nem közvetlen kötelezettségek - véli az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Lenkovics Barnabás (képünkön) erről szolnoki sajtótájékoztatóján beszélt, amelyen a megyében, ezen belül a Hetényi kórházban végzett vizsgálat megállapításait ismertette. Mint fogalmazott, „az európai rendelet jogi norma, az kötelező, az irányelv viszont iránymutatás, óhaj, elvárás”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az orvosok túlmunkájára, ügyeleti és készenléti szolgálatára vonatkozó európai irányelv a nemzeti jogalkotásnak az egészségügy területén megengedi a kivételt. (MTI) Emelkedő tankönyvtámogatás Az oktatási tárca tervei szerint jövő szeptembertől 11 ezer 650 forintra nő a hallgatói tankönyv- és jegyzettámogatási normatíva, ebből a sporttámogatás 1200 forint lesz - közölte a szakminiszter. Magyar Bálint elmondta azt is, hogy összesen 560 millió forint, diákonként 2800 forint áll majd rendelkezésre elektronikus tartalomfejlesztésre, tananyagvásárlásra. A miniszter szerint fontos cél, hogy a következő 6-7 évben a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül a felsőoktatásban használatos tankönyvek jelentős része digitálisan, jogtiszta módon hozzáférhető legyen. (MTI) Közelítenek a nemzetközi értékeléshez Megalakult a Nemzeti Közoktatási Értékelési Tanács. A 15 tagú testület feladata a többi között a közoktatási mérések szakmai segítése, illetve a nemzetközi vizsgálatok magyarországi koordinátorainak támogatása lesz. A testületet az Országos Köznevelési Tanács, több szakmai szervezet és szakértő javaslatára hozta létre az oktatási tárca vezetője, az elnök Csapó Benő egyetemi tanár lett. Magyar Bálint miniszter az alakuló ülésen elmondta: a testület feladata lesz, hogy összhangba hozza a nemzetközi értékelési rendszereket a magyar fejlesztésű rendszerekkel. Mint mondta, adatok nélkül nem lehet az oktatási rendszert megreformálni, a tanács segíti majd abban is, hogy a megfelelő információk rendelkezésre álljanak. (MTI) Folytatódnak az útfelújítások A következő két évben folytatódik az útfelújítási program a fővárosban, és évente több mint 100 kilométernyi szakaszt tesznek rendbe - jelentette be Demszky Gábor főpolgármester. Elmondta: a jövő évi első ütem 5 milliárd forintba kerül és 2 milliárd forint állami támogatásra pályáznak. Jövő év áprilisa és májusa között 14 kerületben 36 utat újítanak fel. A főpolgármester megemlítette: minden, önkormányzatok által útfelújításra fordított forinthoz még egy forintot ad az állam. Ez a jövő évben is folytatódik, erre garanciát kapott a főváros a pénzügyminisztertől és így készítették el a felújítási programot - tette hozzá. (MTI) BELFÖLD 2005. OKTÓBER 1., SZOMBAT NÉPSZAVA Gyurcsány Ferenc ismertette az öt évre szóló nyugdíjkorrekciós tervet Törvény lehet a programból Az idősek napja előtt egy nappal, tegnap jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a január elsejétől induló, öt évre tervezett nyolclépéses nyugdíjkorrekciós programot. A változás első lépése az özvegyeket érinti, de korrigálja a gazdaságilag rosszabb időben megállapított, alacsony nyugdíjak összegét is, és módosítja a rokkantnyugdíjak kiszámítását. Az Idősügyi Tanács is elfogadta azt az ötéves nyugdíjkorrekciós programot, amellyel mintegy 2 millió 600 ezer idős ember járandósága átlagosan évi 51 ezer forinttal emelkedik majd - jelentette be a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a több mint 130 milliárd forintból megvalósuló megállapodást tegnap írta alá, és arra kérte Göncz Kinga szociális minisztert, hogy programot törvényjavaslatként még az ősszel nyújtsa be az Országgyűlésnek. A változtatás az özvegyi nyugdíjakat érinti, és igazságosabbá teszi a különböző években megállapított járandóságokat. Jelenleg ugyanis az azonos jövedelemmel, szolgálati idővel nyugdíja jelentősen eltérhet, mert a különböző években más-más szabályok szerint állapították meg az összeget. Első lépésben, 2006-ban, majd 2007-ben a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek nyugdíjának mértéke 50 százalékról 55-re, majd a következő évben további öt százalékkal, 60 százalékra nő. Az emelés mindkét évben átlagosan havi 3600 forinttal növeli 180- 190 ezer idős jövedelmét. 2007-ben a szolgálati idő hossza szerint, átlagosan négy százalékkal emelkedik az 1987 végéig megállapított saját jogú nyugdíjak összege. A férfiaknál 29, nőknél 27 év szolgálati idővel rendelkezők további félszázalékos, de legfeljebb további tízszázalékos emelésben részesülnek. 2008- ban az 1991-1996 között megállapított saját jogú nyugdíjak összege változik egységesen négy százalékkal, átlagosan havi négyezer forinttal. A 29 év fölötti szolgálatai évekre további évi félszázalékos, maximum 10 százalékos emelés jár. 2009-ben egységesen két százalékkal, átlagosan havi 1200 forinttal emelkedik az 1988 és 1990 között megállapított saját jogú nyugdíj, ez a változás 490 ezer nyugdíjast érint. Ugyanakkor egységesen négy százalékkal emelkedik az 1997- 1998-ban megállapított saját jogú nyugdíjak összege is, az emelés átlagosan havi 2300 forintot jelent a 160 ezer érintettnek. 2010-ben már az új szabály szerint veszik figyelembe a rokkantsági nyugdíjak megállapításánál a szolgálati időt, és ennek megfelelően emelkedik az 1991-től megállapított rokkantsági nyugdíjak összege is. Az intézkedés 540 ezer érintett járandóságát átlagosan 9-10 százalékkal, havi ötezer forinttal emeli. Harrach Péter, a Fidesz-frakció szociáliskabinet-vezetője közleményében kampányígéretnek, álmodozásnak nevezte a programot. Szerinte nemcsak a Fidesz, hanem az Európai Unió és a nemzetközi elemzők is aggodalommal figyelik a hazai pénzügyi folyamatokat, nem értik, miként lehet ennyi ígéretet beletuszkolni egy ország költségvetésébe. A nyugdíjrendszer igazságtalanságait a mindenkori kormánynak folyamatosan korrigálnia kell, ahogy a polgári kormány is tette 1999-ben. A jelenlegi kormány viszont szerinte eddig érdemben semmit sem tett, csak az időseket sújtó közüzemi és gyógyszeráremeléseket hajtotta végre. Harrach nem tartotta korrektnek, hogy a szocialisták éppen a választások előtti hónapokban jelentenek be a következő kormányzati ciklusra érvényes átgondolatlan, szavazatvásárló ígéreteket. Korózs Lajos, a szociális tárca politikai államtitkára visszautasította az ellenzéki képviselő vádjait. Mint mondta, a kormány visszaállította a méltányossági nyugdíj rendszerét, melyet éppen a Fidesz-kormány szüntetett meg, fokozatosan bevezették a 13. havi nyugdíjat is és 50 százalékkal emelték a saját jogú nyugdíjak mellett özvegyi nyugdíjra jogosultak járandóságát. Nem érti a pénzügyi folyamatok miatti aggódást sem, mert mint mondta, éppen a költségvetésen őrködve tervezték öt évre a programot. Muhari Judit Az Idősügyi Tanács ünnepi ülésére a miniszterelnök nyugdíjas édesanyjával együtt érkezett Fotó: Isza Ferenc Nyolcmilliárd az aneszteziológia fejlesztésére A kormány döntése alapján több mint 8,7 milliárd forintot költ az Egészségügyi Minisztérium a kórházak aneszteziológiai és intenzív terápiás orvosi gépparkjának cseréjére még idén - jelentette be a tárca politikai államtitkára. Vojnik Mária elmondta, hogy a pénzből mintegy háromszáz altatógépet, négyszáz lélegeztetőgépet és munkaállomást, valamint ötszáz betegmegfigyelő monitort vásárolnak. A berendezéseket a gyógyintézetek tartós bérletben kapják meg, de fizetniük egyelőre - nyolc éven át - nem kell érte, mivel a költségeket a kormány fedezi. A gépeket 2006 januárjától a jövő év tavaszának végéig adják át. Az eszközöket pályázat alapján ítélik oda a kórházaknak, amelyek a berendezéseket a tartós bérlet futamidejének lejárta után úgynevezett amortizációs maradvány-eszközértéken meg is vásárolhatják majd. Az elbírálásnál figyelembe veszik majd az intézmények sürgősségi ellátásban betöltött szerepét, a jelenlegi műszerparkját, annak színvonalát, illetve az intézmény szerkezetét, működését. Az eszközök központi beszerzésére még októberben kiírják a pályázatot. Ebben feltételül szabják majd a szállítóknak, hogy a gépek szervizelését is ellássák. Vojnik Mária kiemelte, hogy a konstrukció alkalmazásával a gyógyintézetek gyorsan és jelentős mértékben korszerűsíthetik a sürgősségi betegellátó műszerparkjukat anélkül, hogy jelentős fenntartói vagy intézményi forrást kellene ehhez biztosítaniuk. A minisztérium közleményében a döntést azzal indokolta, hogy az elmúlt években amortizálódott, illetve elavulttá vált aneszteziológiai gépek cseréjéhez szükséges forrást az egészségügyi intézmények fenntartóinak, illetve az intézményeknek a többsége nem tudja előteremteni. Népszava-információ Élő Lánc néven új párt alakul Új, ökológiai párt alakul a napokban Élő Lánc Magyarországért néven. Az alapítók között megtalálható a Védegylet több ismert személyisége, köztük Lányi András író, illetve ifjabb Zlinszky János is. A párt azonban nem a Zengő-ügyet felkaroló és Sólyom Lászlót eredetileg államfőnek javasoló szervezetből alakul. Egyénekből szerveződik a párt, nem civil vagy környezetvédelmi szervezetekből - mondta az egyik napilapnak az Élő Lánc sajtóreferense. Népszava-információ Kiváló a médiaintézet technikája Vitatott közbeszerzési eljárás az esztergomi élményfürdőnél Az oktatási jogok biztosának meggyőződése, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek küldött ajánlására harminc napon belül választ kap. Az egyetemen indított belső vizsgálatról Aáry-Tamás Lajos lapunknak azt mondta, az csupán a rektor álláspontjának kialakításához szükséges, őt csak az érdekli, hogy az ajánlására mit válaszol az intézmény. Arra a kérdésre, hogy a diákok panasza közt szerepelt-e, hogy az általuk használt technika elavult és ósdi, azt válaszolta, a panaszban leírtak közt nem volt ilyen, ő egyébként sem foglalkozik a tárgyi feltételekkel. Az igaz, hogy amikor szóban megkérdezte a szegedi egyetemet, hogy miért szednek a diákoktól pénzt, akkor azt a választ kapta, hogy a technikai feltételek javítására, mert ha megismerik a hallgatók a fejlett technikát, a későbbiekben nagyobb piaci előnyre tehetnek majd szert. Az ombudsman elmondta, az egyik tévéműsorban félfüllel ő is hallotta azt a bejátszást, amelyben a diákok arról panaszkodtak, hogy nincs elég számítógép és vágópult. A Budapesti Médiaintézet ügyvezetője - aki a cégben az oktatás körülményeiért felelős - úgy tartja, az övék az ország legjobban felszerelt médiaoktatással foglalkozó intézménye. Érdi Sándor így hamisnak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint nem megfelelő a felszerelés. Száz számítógép, három hangstúdió, öt digitális kamera, filmek és rádiós anyagok vágására öt montírozóhely áll a diákok rendelkezésére. Az ügy előzménye, hogy a Szegedi Tudományegyetemen működő Budapesti Médiaintézet három volt hallgatója az oktatási jogok biztosához fordult, mert a Havas Henrik által alapított iskola nyolcvanezer forintot kért tőlük félévente, pedig államilag finanszírozott alapképzésre jártak. Az ombudsman ajánlást küldött az egyetemnek, hogy szüntesse meg a fizetési kötelezettséget, és fizesse vissza a jogszerűtlenül beszedett pénzt. Az egyetemen csütörtökön belső vizsgálat indult az ügyben. Mislei Ilona AZ OKTATÁSI TÁRCA azt vizsgálhatja, hogy az egyetemek, főiskolák intézkedései összhangban vannak-e a törvényi előírásokkal - mondta az oktatási miniszter a térítési díjak kapcsán kirobbant konfliktusról. Azt viszont elismerte, hogy a hatályos felsőoktatási törvény alapján indokolt némi bizonytalanság, hogy a diákok milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe ingyen és térítés ellenében. Továbbra sem enyhült a vita az esztergomi élményfürdő beruházása kapcsán kiírt új közbeszerzési eljárás szakszerűségéről. Bár a fideszes vezetésű önkormányzat a Közbeszerzési Döntőbizottságra hivatkozva mindent törvényesnek tart, sok kérdés továbbra is nyitott maradt. Még eljárási hibát sem talált a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) az esztergomi élményfürdő korábbi beruházójának beadványa kapcsán - tudatta közleményében Esztergom város önkormányzatának vezetése. Mint ismert, a korábbi nyertes Contur Bau (miután vele egyoldalúan szerződést bontottak) megtámadta az élményfürdő befejezésére kiírt új közbeszerzési eljárás szabályszerűségét, mondván, velük még nem számoltak el. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a KDB minden pontjában elutasította a Contur Bau beadványát. Esztergom fideszes vezetése szerint ennek alapján kimondható: „a közbeszerzési eljárás törvényes volt”. Ettől függetlenül azonban továbbra is több nyitott kérdés maradt a közbeszerzés ügyében. Nem tudni például, hogy miért meghívásos pályázaton kerestek új beruházót, illetve, hogy az uniós szabályoknak megfelelően miért nem állított fel szakmai munkacsoportot az önkormányzat az eljárás előtt. Sőt egyes értelmezések szerint az új eljárásban nem jött létre a szükséges versenyhelyzet sem, miután a meghívott cégek konzorciumot alakítva nyerték el a megbízást. Emiatt egyébként a város jegyzője nem is írta alá a határozatot, később (nem közvetlenül emiatt) felfüggesztették állásából. Utolsó munkanapján a jegyző feljelentést tett az ügyben a rendőrségen, a nyomozás jelenleg is tart. Érdekesség még, hogy a KDB elnöke írásos választ küldött a helyi szocialista képviselők beadványára is. Ebben több kérdésben is leszögezi, hogy a KDB nem hivatott eljárás lefolytatására, ezért a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a megyei közigazgatási hivatalhoz irányította a kérdezőket. Ennek alapján pedig helyi ellenzékiek nem tartják elfogadhatónak a fideszes vezetés hivatkozását a KDB elutasító határozatára. Szalay Tamás Lajos