Népszava, 2005. október (132. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-01 / 230. szám

4 Budapesten is változik a patikai ügyelet Október 15-től este tíz óráig lesz nyitva a Déli pá­lyaudvarnál található ügyeletes gyógyszertár - tudta meg lapunk a Magyar Gyógyszerész Kama­ra elnökétől. Hávelné Szatmári Katalin elmondta, hogy a betegeknek este tízig nem kell majd a pa­tika előtt várakozniuk, hanem - csakúgy, mint napközben - bemehetnek a gyógyszertárba, és ügyeleti díjat sem kell fizetniük. A kiszolgálásért este tíz után az eddigi juttatást kérik majd el, bár vannak tervek arra is, hogy éjjel is bent szolgálják ki az embereket. Az elnök hozzátette, hogy a gyógyszertár tulajdonosai gondolkodnak az éjjel­nappali nyitva tartás bevezetésének lehetőségén is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt idő­szakban történt budapesti patikarablások miatt a legfontosabb kérdés a biztonság megteremtése. A forgalom folyamatos figyelése mellett végiggon­dolják majd, miként lehet a hosszabbított nyitva tartást máshol is bevezetni a városban. Mint korábban beszámoltunk róla, a kamara az egész országra elkészítette az ügyeleti rendszer átalakítását célzó javaslatát, amelyről jelenleg is zajlanak az egyeztetések a szaktárcával. Az ügye­letes gyógyszertárak számát és nyitva tartását a települések nagyságához viszonyító elképzelés szerint a fővárosban két-három éjjel-nappal elér­hető patika működne, míg a nagyobb városokban egy központi patika reggel 8-tól este 10-ig várná a betegeket. Utóbbi Szegeden és Debrecenben már megvalósult, a kamara a közeljövőben összegzi a tapasztalatokat. L. G. Lenkovics csak irányelvről beszél Az orvosok túlmunkadí­ja ügyében a bíróság - az európai irányelvekre hivatkozva - megállapít­hatja ugyan az állam mulasztását, de ezek az irányelvek nem közvet­len kötelezettségek - vé­li az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Lenkovics Barnabás (képünkön) erről szolnoki sajtótájékoztatóján beszélt, amelyen a megyé­ben, ezen belül a Hetényi kórházban végzett vizsgálat megállapításait ismertette. Mint fo­galmazott, „az európai rendelet jogi norma, az kötelező, az irányelv viszont iránymutatás, óhaj, elvárás”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az orvosok túlmunkájára, ügyeleti és ké­szenléti szolgálatára vonatkozó európai irány­elv a nemzeti jogalkotásnak az egészségügy te­rületén megengedi a kivételt. (MTI) Emelkedő tankönyvtámogatás Az oktatási tárca tervei szerint jövő szeptem­bertől 11 ezer 650 forintra nő a hallgatói tan­könyv- és jegyzettámogatási normatíva, ebből a sporttámogatás 1200 forint lesz - közölte a szakminiszter. Magyar Bálint elmondta azt is, hogy összesen 560 millió forint, diákonként 2800 forint áll majd rendelkezésre elektronikus tartalomfejlesztésre, tananyagvásárlásra. A mi­niszter szerint fontos cél, hogy a következő 6-7 évben a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül a felsőoktatásban használatos tankönyvek jelentős része digitálisan, jogtiszta módon hoz­záférhető legyen. (MTI) Közelítenek a nemzetközi értékeléshez Megalakult a Nemzeti Közoktatási Értékelési Tanács. A 15 tagú testület feladata a többi kö­zött a közoktatási mérések szakmai segítése, il­letve a nemzetközi vizsgálatok magyarországi koordinátorainak támogatása lesz. A testületet az Országos Köznevelési Tanács, több szakmai szervezet és szakértő javaslatára hozta létre az oktatási tárca vezetője, az elnök Csapó Benő egyetemi tanár lett. Magyar Bálint miniszter az alakuló ülésen elmondta: a testület feladata lesz, hogy összhangba hozza a nemzetközi ér­tékelési rendszereket a magyar fejlesztésű rendszerekkel. Mint mondta, adatok nélkül nem lehet az oktatási rendszert megreformálni, a tanács segíti majd abban is, hogy a megfelelő információk rendelkezésre álljanak. (MTI) Folytatódnak az útfelújítások A következő két évben folytatódik az útfelújítási program a fővárosban, és évente több mint 100 ki­lométernyi szakaszt tesz­nek rendbe - jelentette be Demszky Gábor fő­polgármester. Elmondta: a jövő évi első ütem 5 milliárd forintba kerül és 2 milliárd forint állami támogatásra pályáznak. Jövő év áprilisa és májusa között 14 kerületben 36 utat újítanak fel. A főpolgármester megemlí­tette: minden, önkormányzatok által útfelújításra fordított forinthoz még egy forintot ad az állam. Ez a jövő évben is folytatódik, erre garanciát kapott a főváros a pénzügyminisztertől és így készítették el a felújítási programot - tette hoz­zá. (MTI) BELFÖLD 2005. OKTÓBER 1., SZOMBAT NÉPSZAVA Gyurcsány Ferenc ismertette az öt évre szóló nyugdíjkorrekciós tervet Törvény lehet a programból Az idősek napja előtt egy nappal, tegnap jelentette be Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök a január elsejétől induló, öt évre tervezett nyolclépéses nyugdíj­korrekciós programot. A változás első lépése az özvegyeket érinti, de korrigál­ja a gazdaságilag rosszabb időben megállapított, alacsony nyugdíjak össze­gét is, és módosítja a rokkantnyugdíjak kiszámítását. Az Idősügyi Tanács is elfogadta azt az ötéves nyugdíjkorrekciós progra­mot, amellyel mintegy 2 millió 600 ezer idős ember járandósága átlago­san évi 51 ezer forinttal emelkedik majd - jelentette be a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a több mint 130 milliárd forintból megvalósuló meg­állapodást tegnap írta alá, és arra kér­te Göncz Kinga szociális minisztert, hogy programot törvényjavaslatként még az ősszel nyújtsa be az Ország­­gyűlésnek. A változtatás az özvegyi nyugdíja­kat érinti, és igazságosabbá teszi a különböző években megállapított já­randóságokat. Jelenleg ugyanis az azonos jövedelemmel, szolgálati idő­vel nyugdíja jelentősen eltérhet, mert a különböző években más-más sza­bályok szerint állapították meg az összeget. Első lépésben, 2006-ban, majd 2007-ben a saját jogú nyugdíj­jal nem rendelkező özvegyek nyugdí­jának mértéke 50 százalékról 55-re, majd a következő évben további öt százalékkal, 60 százalékra nő. Az emelés mindkét évben átlago­san havi 3600 forinttal növeli 180- 190 ezer idős jövedelmét. 2007-ben a szolgálati idő hossza szerint, átlagosan négy százalékkal emelkedik az 1987 végéig megállapí­tott saját jogú nyugdíjak összege. A férfiaknál 29, nőknél 27 év szolgálati idővel rendelkezők további félszáza­lékos, de legfeljebb további tízszáza­lékos emelésben részesülnek. 2008- ban az 1991-1996 között megállapí­tott saját jogú nyugdíjak összege vál­tozik egységesen négy százalékkal, átlagosan havi négyezer forinttal. A 29 év fölötti szolgálatai évekre to­vábbi évi félszázalékos, maximum 10 százalékos emelés jár. 2009-ben egységesen két százalékkal, átlago­san havi 1200 forinttal emelkedik az 1988 és 1990 között megállapított sa­ját jogú nyugdíj, ez a változás 490 ezer nyugdíjast érint. Ugyanakkor egységesen négy százalékkal emel­kedik az 1997- 1998-ban megállapí­tott saját jogú nyugdíjak összege is, az emelés átlagosan havi 2300 forin­tot jelent a 160 ezer érintettnek. 2010-ben már az új szabály szerint veszik figyelembe a rokkantsági nyugdíjak megállapításánál a szolgá­lati időt, és ennek megfelelően emel­kedik az 1991-től megállapított rok­kantsági nyugdíjak összege is. Az in­tézkedés 540 ezer érintett járandósá­gát átlagosan 9-10 százalékkal, havi ötezer forinttal emeli. Harrach Péter, a Fidesz-frakció szo­­ciáliskabinet-vezetője közleményé­ben kampányígéretnek, álmodozás­nak nevezte a programot. Szerinte nemcsak a Fidesz, hanem az Európai Unió és a nemzetközi elemzők is ag­godalommal figyelik a hazai pénz­ügyi folyamatokat, nem értik, miként lehet ennyi ígéretet beletuszkolni egy ország költségvetésébe. A nyugdíj­­rendszer igazságtalanságait a minden­kori kormánynak folyamatosan korri­gálnia kell, ahogy a polgári kormány is tette 1999-ben. A jelenlegi kormány viszont szerinte eddig érdemben sem­mit sem tett, csak az időseket sújtó közüzemi és gyógyszeráremeléseket hajtotta végre. Harrach nem tartotta korrektnek, hogy a szocialisták éppen a választások előtti hónapokban je­lentenek be a következő kormányzati ciklusra érvényes átgondolatlan, sza­vazatvásárló ígéreteket. Korózs Lajos, a szociális tárca poli­tikai államtitkára visszautasította az ellenzéki képviselő vádjait. Mint mondta, a kormány visszaállította a méltányossági nyugdíj rendszerét, melyet éppen a Fidesz-kormány szün­tetett meg, fokozatosan bevezették a 13. havi nyugdíjat is és 50 százalékkal emelték a saját jogú nyugdíjak mellett özvegyi nyugdíjra jogosultak járandó­ságát. Nem érti a pénzügyi folyama­tok miatti aggódást sem, mert mint mondta, éppen a költségvetésen őr­ködve tervezték öt évre a programot. Muhari Judit Az Idősügyi Tanács ünnepi ülésére a miniszterelnök nyugdíjas édesanyjával együtt érkezett Fotó: Isza Ferenc Nyolcmilliárd az aneszteziológia fejlesztésére A kormány döntése alapján több mint 8,7 milliárd forintot költ az Egész­ségügyi Minisztérium a kórházak aneszteziológiai és intenzív terápiás orvosi gépparkjának cseréjére még idén - jelentette be a tárca politikai államtitkára. Vojnik Mária elmondta, hogy a pénzből mintegy háromszáz altatógépet, négyszáz lélegeztetőgé­pet és munkaállomást, valamint öt­száz betegmegfigyelő monitort vásá­rolnak. A berendezéseket a gyógyin­tézetek tartós bérletben kapják meg, de fizetniük egyelőre - nyolc éven át - nem kell érte, mivel a költségeket a kormány fedezi. A gépeket 2006 januárjától a jövő év tavaszának végéig adják át. Az eszközöket pályázat alapján ítélik oda a kórházaknak, amelyek a beren­dezéseket a tartós bérlet futamidejé­nek lejárta után úgynevezett amor­tizációs maradvány-eszközértéken meg is vásárolhatják majd. Az elbírá­lásnál figyelembe veszik majd az in­tézmények sürgősségi ellátásban be­töltött szerepét, a jelenlegi műszer­parkját, annak színvonalát, illetve az intézmény szerkezetét, működését. Az eszközök központi beszerzésére még októberben kiírják a pályázatot. Ebben feltételül szabják majd a szállí­tóknak, hogy a gépek szervizelését is ellássák. Vojnik Mária kiemelte, hogy a konstrukció alkalmazásával a gyógy­intézetek gyorsan és jelentős mérték­ben korszerűsíthetik a sürgősségi be­tegellátó műszerparkjukat anélkül, hogy jelentős fenntartói vagy intézmé­nyi forrást kellene ehhez biztosítaniuk. A minisztérium közleményében a döntést azzal indokolta, hogy az el­múlt években amortizálódott, illetve elavulttá vált aneszteziológiai gépek cseréjéhez szükséges forrást az egészségügyi intézmények fenntar­tóinak, illetve az intézményeknek a többsége nem tudja előteremteni. Népszava-információ Élő Lánc néven új párt alakul Új, ökológiai párt alakul a napokban Élő Lánc Magyarországért néven. Az alapítók között megtalálható a Véd­egylet több ismert személyisége, köztük Lányi András író, illetve if­jabb Zlinszky János is. A párt azon­ban nem a Zengő-ügyet felkaroló és Sólyom Lászlót eredetileg államfő­nek javasoló szervezetből alakul. Egyénekből szerveződik a párt, nem civil vagy környezetvédelmi szerve­zetekből - mondta az egyik napilap­nak az Élő Lánc sajtóreferense. Népszava-információ Kiváló a médiaintézet technikája Vitatott közbeszerzési eljárás az esztergomi élményfürdőnél Az oktatási jogok biztosának meggyő­ződése, hogy a Szegedi Tudomány­­egyetemnek küldött ajánlására harminc napon belül választ kap. Az egyetemen indított belső vizsgálatról Aáry-Tamás Lajos lapunknak azt mondta, az csu­pán a rektor álláspontjának kialakítá­sához szükséges, őt csak az érdekli, hogy az ajánlására mit válaszol az in­tézmény. Arra a kérdésre, hogy a diá­kok panasza közt szerepelt-e, hogy az általuk használt technika elavult és ós­di, azt válaszolta, a panaszban leírtak közt nem volt ilyen, ő egyébként sem foglalkozik a tárgyi feltételekkel. Az igaz, hogy amikor szóban megkérdez­te a szegedi egyetemet, hogy miért szednek a diákoktól pénzt, akkor azt a választ kapta, hogy a technikai feltéte­lek javítására, mert ha megismerik a hallgatók a fejlett technikát, a későbbi­ekben nagyobb piaci előnyre tehetnek majd szert. Az ombudsman elmondta, az egyik tévéműsorban félfüllel ő is hallotta azt a bejátszást, amelyben a diákok arról panaszkodtak, hogy nincs elég számítógép és vágópult. A Budapesti Médiaintézet ügyve­zetője - aki a cégben az oktatás kö­rülményeiért felelős - úgy tartja, az övék az ország legjobban felszerelt médiaoktatással foglalkozó intézmé­nye. Érdi Sándor így hamisnak ne­vezte azokat a vádakat, amelyek sze­rint nem megfelelő a felszerelés. Száz számítógép, három hangstúdió, öt digitális kamera, filmek és rádiós anyagok vágására öt montírozóhely áll a diákok rendelkezésére. Az ügy előzménye, hogy a Szegedi Tudományegyetemen működő Buda­pesti Médiaintézet három volt hallga­tója az oktatási jogok biztosához for­dult, mert a Havas Henrik által alapí­tott iskola nyolcvanezer forintot kért tőlük félévente, pedig államilag fi­nanszírozott alapképzésre jártak. Az ombudsman ajánlást küldött az egye­temnek, hogy szüntesse meg a fizeté­si kötelezettséget, és fizesse vissza a jogszerűtlenül beszedett pénzt. Az egyetemen csütörtökön belső vizsgá­lat indult az ügyben. Mislei Ilona AZ OKTATÁSI TÁRCA azt vizsgálhatja, hogy az egyetemek, főiskolák intézkedé­sei összhangban vannak-e a törvényi előírásokkal - mondta az oktatási miniszter a térítési díjak kapcsán kirobbant konfliktusról. Azt viszont elismerte, hogy a hatá­lyos felsőoktatási törvény alapján indokolt némi bizonytalanság, hogy a diákok mi­lyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe ingyen és térítés ellenében. Továbbra sem enyhült a vita az esztergomi élményfürdő beruházása kap­csán kiírt új közbeszerzési eljárás szakszerűségéről. Bár a fideszes vezeté­sű önkormányzat a Közbeszerzési Döntőbizottságra hivatkozva mindent törvényesnek tart, sok kérdés továbbra is nyitott maradt. Még eljárási hibát sem talált a Köz­­beszerzési Döntőbizottság (KDB) az esztergomi élményfürdő korábbi be­ruházójának beadványa kapcsán - tu­datta közleményében Esztergom vá­ros önkormányzatának vezetése. Mint ismert, a korábbi nyertes Con­­tur Bau (miután vele egyoldalúan szerződést bontottak) megtámadta az élményfürdő befejezésére kiírt új közbeszerzési eljárás szabályszerűsé­gét, mondván, velük még nem szá­moltak el. Az önkormányzat tájékoz­tatása szerint a KDB minden pontjá­ban elutasította a Contur Bau beadvá­nyát. Esztergom fideszes vezetése szerint ennek alapján kimondható: „a közbeszerzési eljárás törvényes volt”. Ettől függetlenül azonban továbbra is több nyitott kérdés maradt a közbe­szerzés ügyében. Nem tudni például, hogy miért meghívásos pályázaton kerestek új beruházót, illetve, hogy az uniós szabályoknak megfelelően miért nem állított fel szakmai munka­csoportot az önkormányzat az eljárás előtt. Sőt egyes értelmezések szerint az új eljárásban nem jött létre a szük­séges versenyhelyzet sem, miután a meghívott cégek konzorciumot ala­kítva nyerték el a megbízást. Emiatt egyébként a város jegyzője nem is ír­ta alá a határozatot, később (nem közvetlenül emiatt) felfüggesztették állásából. Utolsó munkanapján a jegyző feljelentést tett az ügyben a rendőrségen, a nyomozás jelenleg is tart. Érdekesség még, hogy a KDB el­nöke írásos választ küldött a helyi szocialista képviselők beadványára is. Ebben több kérdésben is leszöge­zi, hogy a KDB nem hivatott eljárás lefolytatására, ezért a Gazdasági Ver­senyhivatalhoz és a megyei közigaz­gatási hivatalhoz irányította a kérde­zőket. Ennek alapján pedig helyi el­lenzékiek nem tartják elfogadhatónak a fideszes vezetés hivatkozását a KDB elutasító határozatára. Szalay Tamás Lajos

Next