Népszava, 2005. december (132. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-17 / 295. szám
6 Magánügy? Pénteken nyílt meg a Műcsarnokban a Magánügy? című kiállítás. A fiatal magyar képzőművészek csoportos tárlata a személyes és közszféra közti különbségre, a kettő közti kapcsolatra keresi a választ. A nemrégiben kinevezett Petrányi Zsolt főigazgató sajtótájékoztatóján elmondta, ez a kiállítás az első, amely az új vezetés nevéhez köthető. Az intézmény új jelmondata, a „Kortársak vagyunk” szerint a Műcsarnok fő feladata, hogy a kultúra változásait és társadalmi kapcsolatait szem előtt tartva a művészetet olyan fórumként láttassa, mely igen nagy szerepet játszik világunk alapvető kérdéseinek megválaszolásában. A képen Fabricius Anna alkotása. (Népszava) Örökségvédelmi kiállítás Budapesten Az örökségvédelem ez évi eredményeit bemutató kiállítás nyílt Mustra 2005 címmel Budapesten, az Örökség Galériában; a tárlatot Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnöke nyitotta meg pénteken. A tablókon lakóházak, középületek helyreállításai, régészeti feltárások, kutatási programok, nemzeti sírkertek, emlékhelyek, restaurálások és tervrajzok láthatóak. A február 12-ig nyitva tartó tárlaton az érdeklődők lépésről lépésre követhetik a munkát a topográfiai kutatásoktól a védésen, a régészeti feltárásokon, a falkutatáson át a kivitelezésig. (MTI) Makám-lemezbemutató Röviddel karácsony előtt, december 22-én, csütörtökön Makám, Lakatos Róbert és a Rév lemezbemutatójára kerül sor az A38 Fiatón. A Makám a nép- és világzenei ihletésű dzsessz markáns képviselőjeként alakult Krulik Zoltán vezetésével. A nyolcvanas években progresszív zenei világot alakított ki, nem utolsósorban olyan zenészek közreműködésével, mint a Shankar-tanítvány Szalai Péter táblás, Grencsó István szaxofonos vagy Borlai Gergő dobos. (Népszava) Ki kicsoda 2006 A Magyar Távirati Iroda Rt. kiadásában két hasznos kézikönyvet, a Ki kicsoda 2006 és a Kor-képek 1938-1945 című fotóalbumot mutatta be pénteken. A 35 éves Ki kicsoda című névtár kiadási jogát megvette az MTI és most először jelentette meg. Két kötetben, 3500 példányban adták ki az életrajzi lexikont és 1000 új személyiség neve is belekerült. Vince Mátyás elnök, a Kor-képek főszerkesztője elmondta, hogy a fényképalbum-sorozat 2004-ben indult útjára az 1945- 1947 közötti időszak anyagával, amelyet a magyar hírügynökség fotóarchívumának felhasználásával állítottak össze. A második kötet képeit Féner Tamás fotóművész válogatta. (MTI) TÉVÉNÉZŐ ★ A vég kezdete? oFILMMÚZEUM Néhány éve, amikor a Filmmúzeum nevű csatorna indult, rendszerint e programról indítottam kalandozásaimat a távirányítóval. Már régen nincs így, sajnos. Amikor a köztelevízió elzárta archívumának olcsó filmekkel teli csapját, a csatorna válaszúira érkezett, hogyan töltse meg a hosszú műsoridőt. Először vacak, szinkronizálatlan, ötvenes évekbeli amerikai filmeket vásárolt kilóra. Szinte eltűntek a Filmmúzeum saját gyártású, finoman, kissé unalmasan retró produkciói is. S, ami legfájóbb, abbamaradt Prokop Dóra filmesekkel készített interjúsorozata is. Aztán bizonyára Andy Warholt szerződtették művészeti igazgatónak. A pop art megalapítója is mind a tíz ujját megnyalta volna, ha egy televízió órákon keresztül vetíteni kezdi egy közlekedési vállalat oktatófilmjeit, a biztonságos villamos közlekedéséről. Miután a BKV archívumát is kisöpörte a Filmmúzeum, bekopogtatott az egykori nyolcmilliméteres kamerával rendelkező honpolgárok ajtaján. Akik - a filmek felújításért cserébe - a csatorna rendelkezésére bocsátották a filmjeiket, így az eddig csak a családtagok és barátok türelmét próbáló házi film és videofelvételek unalmát már a széles nagyközönség is élvezheti. Az ember már el is felejtkezett volna a Filmmúzeumról, ha az elmúlt időben fel nem tűnik képernyőn a Monty Pythons. A zseniális angol televíziós sorozattal csütörtökön, pénteken egy-egy félórára ismét élet költözik a televíziós csatornába. Ki tudja meddig? H.P. KULTÚRA 2005. DECEMBER 17., SZOMBAT NÉPSZAVA Négy és fél milliárdért megújult a székesfehérvári Vörösmarty Színház A teátrum tetejére ejtett üveg dobókocka Hétfőtől egy héten át premiereket és más attrakciókat kínál nézőinek a megújult és háromezer négyzetméterrel bővült székesfehérvári Vörösmarty Színház A nyitó díszelőadást vasárnap tartják, Vörösmarty Csongor és Tünde című színművét az ukrán Vladiszlav Troitskiy állítja színpadra, a megnyitón jelen lesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. A Vörösmarty Színház elegáns világossárga megújult homlokzata, főként, akik ismerték a teátrum korábbi állapotát, azok számára mindenképp új időszámítást sejtet. Ráadásul, ha figyelmesebben megnézzük a másfél év alatt elkészült rekonstrukció után az eklektikus stílusú műemlék épületet, felfigyelünk egy teljesen eltérő anyagot használó hozzáépítésre. A látvány hasonlatos ahhoz, mintha a színház tetejére valaki egy üveg dobókockát hajított volna, később kiderül, ez ad helyet többek között a színpad megújult zsinórpadlásának. A színpad mögötti tér a tervpályázaton nyertes Szőkedencsi Géza és munkatársai által tervezett felújításnak köszönhetően egy négyemeltnyi magasságú épülettel bővült. A mostani nyitóhét egyik slágere a kulisszajárás volt, a Matus György színész által vezetett csoporthoz mi is csatlakoztunk. Szó esett a túra elején a színház történetéről. Fehérváron elsőként 1818-tól a Pelikán Fogadóban tartottak rendszeresen színielőadásokat, ahol a Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat játszott. Később a Vörösmarty Színház épületét 1874-ben avatták fel. A második világháborúban szétbombázott színházat 1962-re építették újjá. Negyvenhárom év után mostanra ismét megújulhatott. Matus György beinvitált minket a nézőtérre. A korábbi erkély helyét páholysor vette át. A közönség megújult bordó színű székekben foglalhat helyet. A tervezők kényelmesebbé, családiasabbá tették a nézőteret, amely több mint hatszáz személy helyett mostantól 470-et képes befogadni, de minden székről jól lehet látni a színpadot. A nézőtér szemrevételezése után hátulról belestünk a színpadra. A csoport tagjai közül többen most részesültek először hasonló látványban. A színpad is bővült, nagyobb lett a zenekari árok, korszerűbb lett a technika. A színpadon épp a zenekar, illetve a tánckar tagjait fényképezték. Továbbhaladva szinte észrevétlenül beléptünk az új bővítménybe. 22-ről 37-re gyarapodott az öltözők száma, a főként kétszemélyes helyiségeket zuhanyzóval látták el. Újdonság az épületben az egyelőre még teljesen üres, variálható terű, száz főt befogadni képes stúdiószínpad, illetve a teljesen új balett-terem. Az új szárnyban kaptak helyet az irodák, bekukkantottunk Szurdi Miklós direktori szobájába is, aki éppen távozásunkkor jelent meg. A túrázók többsége úgy látszik, megismerte a két éve Fehérvárra került igazgatót, mert miután észrevették őt, rögtönzött tapssal fogadták. Később elérkeztünk a legfelső szintre, ahol a modern mégsem rideg hangulatú színésztársalgó elegáns kék székeit próbálhattuk ki és Matus megmutatta a teljesen új, bizonyára tavasszal és nyáron nagyon népszerűvé váló tetőteraszt is. A csoporttól elszakadva egy kis pihenésként a földszinti, szintén teljesen új és az ígéretek szerint majd egész nap nyitva tartó kávézóban töltöttünk egy kis időt, ahol Lendvai Zoltán rendező vezetésével a megnyitóra próbálták a rögtönzött zenés műsort. Az új tér láthatólag a próbáló színészeket is inspirálta. Figyeltük a vendégként Fehérváron játszó Szabó Győző és az egyik közönségkedvencnek számító Xantus Barbara szenvedélyes duettjét. Elképzeltük, hogy a nézők és a társulat tagjai belakják az új színházat, a kávézó, az előcsarnok napközben is benépesül és elkezdődik az a bizonyos már az írás elején emlegetett új időszámítás. Balogh Gyula A színház rekonstrukciós munkálataihoz 1,2 milliárd forinttal járult hozzá a város Fotó: Isza Ferenc MAGYAR VILLAMOS MŰVEK RT. KU A VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ REKONSTRUKCIÓJA 4,5 milliárd forintba került - mondta kérdésünkre Szurdi Miklós igazgató ebből 3,3 milliárd az állami forrás, illetve 1,2 milliárd forinttal járult hozzá a rekonstrukcióhoz a város. A direktor hozzátette, a felújítás jóvoltából a színház alapterülete háromezer négyzetméterrel bővült. Emiatt várhatóan növekednek az üzemeltetési költségek is, de ígéretet kaptak a székesfehérvári önkormányzattól, hogy a jövő évi támogatás meghatározásánál ezt a tényt figyelembe veszik majd. További anyagi forrásokra lesz majd szükség a rendelkezésre álló színpadtechnika, illetve a stúdiószínpad teljes kihasználásához is. A felújítás alatt a társulat kényszerből vándorolt és tizennyolc helyen játszott. A nyitóhét programjával kapcsolatban Szurdi elmondta, a közönségcsalogató, szórakoztató műsorok mellett négy új bemutatót és egy gálaestet tartanak. Mascagni Parasztbecsület című operáját Réczei Tamás rendezte. A nyáron már többször játszott A csodák városa című Berstein-musicalt maga a direktor Szurdi Miklós állította színre, mint ahogy a kortárs brit drámaírónő April de Angelis Garrick, a színész - Avagy ízlés dolga című darabot is. A nyitó díszelőadás szombaton és vasárnap Vörösmarty Csongor és Tünde című színműve lesz az ukrán Vladiszlav Troitskij rendezésében. Szurdi Miklós megjegyezte, szeretné bővíteni a színházhoz kötődő tehetséges fiatal rendezők körét, de várhatóan visszajár majd Székesfehérvárra a jövőben is például Telihay Péter, Galambos Péter vagy Lendvai Zoltán, de nagy szerep jut a művészeti vezetőnek, Kolos Istvánnak is. Jövő Háza: mindent a kéznek Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és - a jövő tudósait szimbolizálandó - egy kisgyermek nyitotta meg tegnap a budai Millenáris Parkban a Jövő Házát. A hárommilliárdos költséggel megvalósuló kiállítás szakít a „mindent a szemnek, semmit a kéznek” hagyományos beidegződéseivel. A Jövő Háza legfőbb célja, hangsúlyozta a miniszter, hogy a jövő megismeréséhez nélkülözhetetlen tudományos ismeretekkel mindenki a saját közvetlen tapasztalatain keresztül kerüljön kapcsolatba. Ezt szolgálja a Millenáris Parkban szeptembertől megújult Csodák Palotája is, mely mostantól szerves egységet alkot a Jövő Házával. A kiállítás 3000 négyzetméteren, két szinten várja a látogatókat, időről időre változó és cserélődő bemutatókkal. A kiállítás tematikája széles spektrumon mozog, a génkutatástól az űrhajózáson át a csillagászatig. Helyet kap a mesterséges intelligencia, a marskutatás, az emberi szervezet játékos megismertetése is. Bemutatkozik egy magyar világújdonság is: a látogatókat három intelligens, a Jövő Háza számára kifejlesztett „hostess-robot” fogadja és segíti az eligazodásban. A kiállítás lehetőséget ad a jövővel való találkozásra, ahogyan azt ma látjuk. Játszva, szórakoztatva orientál. A Jövő Házában helyet kap számos kortárs magyar médiaművészeti alkotás is, melyeket a Nemzeti Kulturális Alap e célra kiírt pályázatának nyertesei hoztak létre. A Jövő Házában kiemelt szerepet kapnak a magyar szellemi termékek, ugyanakkor a kiállítás jövőorientált külföldi fejlesztéseknek is helyet ad. A négy űrkutatási bemutató, köztük a magyar marsjáró mellett az Élet a tervezőasztalon, illetve A szív képei kiállítások is mind-mind egyedi, magyar, kifejezetten a Jövő Háza számára készült fejlesztések, csakúgy, mint a várhatóan nagy érdeklődést kiváltó repülőgép-szimulátor. A Boeing-737-es szimulátor kívülről és belülről is az igazi Boeingek pilótafülkéire emlékeztet, aki használni kezdi a szimulátort, valóban úgy érzi, mintha ő vezetné az óriásgépet. A kiállítás hétfő kivételével, hétköznaponként 9-18 óráig, szombaton este 9-ig, vasárnap este 7 óráig tart nyitva. A tucatnyi kiállítást felvonultató Jövő Házát szinte lehetetlen egy nap alatt bejárni. A Millenáris Park 2001-ben nyitotta meg kapuit az Álmok álmodói című időszaki kiállítással. A Millenáris Park 2004 januárjában került az informatikai minisztérium kezelésébe, a meglehetősen leromlott és használatra alkalmatlan épületek felújítására a minisztérium másfél milliárd forintot költött. A Jövő Háza megtervezése és kialakítása szintén ugyanekkora összeget tett ki. Népszava-információ A kiállítás háromezer négyzetméteren várja a látogatókatFotó: Demecs Zsolt URAT Megjelent Szabó Tamás új lemeze All Comes Back címmel a napokban jelent meg Szabó Tamás énekes-szájharmonikás és Nemes Zoltán zongorista-zeneszerző lemeze, amelynek anyagát vasárnap este hét órakor mutatják be a Retorta Galériában (Bp. V, Széchenyi u. 3.). A lemezen New Orleans-i zenék, bluesok és saját dalok szerepelnek, amelyeket a szerzők szerint a „napjaink szülte zenei nyomor ihletett”. A neves szájharmonikás-énekeszeneszerző, Szabó Tamás kissé kiábrándultan meséli, hogy 97-ben alapították Nemes Zoltánnal a Spo-dee-o-dee csapatot, majd hamarosan három zenésztársuk, Frenk, Varga László és Szűcs Gábor is csatlakozott hozzájuk. Az együttes közel három évet játszott ebben a felállásban, két CD-t készítettek, Drinking Wine Spodeeodee és Boogie-Woogie Barbershop címmel. 2000 szeptemberében Szűcs Gábort Mezei Ádám gitáros váltotta. Ahogy hanyatlott a klubélet, úgy hanyatlott a zenekar karrierje is. Ritkultak a koncertek, maradtak a kényelmetlen haknik. Közben a zenakar tagjai saját formációkat alapítottak. Sajnos ez a „vándor magyar” effektus jellemzi a hazai zenei életet, ma már tendencia, hogy mindenki mindenkivel zenél. Szabó szerint különben nem tudnának megélni a zenészek, hiába képzettek és készítenek kiváló számokat. Népszava-információ ÁMOGATÓIJA