Népszava, 2005. december (132. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-17 / 295. szám

6 Magánügy? Pénteken nyílt meg a Műcsarnokban a Magán­ügy? című kiállítás. A fiatal magyar képzőmű­vészek csoportos tárlata a személyes és köz­szféra közti különbségre, a kettő közti kapcso­latra keresi a választ. A nemrégiben kinevezett Petrányi Zsolt főigazgató sajtótájékoztatóján elmondta, ez a kiállítás az első, amely az új ve­zetés nevéhez köthető. Az intézmény új jel­mondata, a „Kortársak vagyunk” szerint a Mű­csarnok fő feladata, hogy a kultúra változásait és társadalmi kapcsolatait szem előtt tartva a művészetet olyan fórumként láttassa, mely igen nagy szerepet játszik világunk alapvető kérdéseinek megválaszolásában. A képen Fab­­ricius Anna alkotása. (Népszava) Örökségvédelmi kiállítás Budapesten Az örökségvédelem ez évi eredményeit bemuta­tó kiállítás nyílt Mustra 2005 címmel Budapes­ten, az Örökség Galériában; a tárlatot Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnöke nyi­totta meg pénteken. A tablókon lakóházak, köz­épületek helyreállításai, régészeti feltárások, ku­tatási programok, nemzeti sírkertek, emlékhe­lyek, restaurálások és tervrajzok láthatóak. A február 12-ig nyitva tartó tárlaton az érdeklődők lépésről lépésre követhetik a munkát a topográ­fiai kutatásoktól a védésen, a régészeti feltáráso­kon, a falkutatáson át a kivitelezésig. (MTI) Makám-lemezbemutató Röviddel karácsony előtt, december 22-én, csü­törtökön Makám, Lakatos Róbert és a Rév le­mezbemutatójára kerül sor az A38 Fiatón. A Ma­kám a nép- és világzenei ihletésű dzsessz mar­káns képviselőjeként alakult Krulik Zoltán veze­tésével. A nyolcvanas években progresszív zenei világot alakított ki, nem utolsósorban olyan ze­nészek közreműködésével, mint a Shankar-tanít­­vány Szalai Péter táblás, Grencsó István szaxo­fonos vagy Borlai Gergő dobos. (Népszava) Ki kicsoda 2006 A Magyar Távirati Iroda Rt. kiadásában két hasz­nos kézikönyvet, a Ki kicsoda 2006 és a Kor-ké­pek 1938-1945 című fotóalbumot mutatta be pénteken. A 35 éves Ki kicsoda című névtár ki­adási jogát megvette az MTI és most először je­lentette meg. Két kötetben, 3500 példányban ad­ták ki az életrajzi lexikont és 1000 új személyi­ség neve is belekerült. Vince Mátyás elnök, a Kor-képek főszerkesztője elmondta, hogy a fény­képalbum-sorozat 2004-ben indult útjára az 1945- 1947 közötti időszak anyagával, amelyet a ma­gyar hírügynökség fotóarchívumának felhaszná­lásával állítottak össze. A második kötet képeit Féner Tamás fotóművész válogatta. (MTI) TÉVÉNÉZŐ ★ A vég kezdete? oFILMMÚZEUM Néhány éve, amikor a Filmmúzeum nevű csa­torna indult, rendszerint e programról indítottam kalandozásaimat a távirányítóval. Már régen nincs így, sajnos. Amikor a köztelevízió elzárta archívumának olcsó filmekkel teli csapját, a csa­torna válaszúira érkezett, hogyan töltse meg a hosszú műsoridőt. Először vacak, szinkronizálat­­lan, ötvenes évekbeli amerikai filmeket vásárolt ki­lóra. Szinte eltűntek a Filmmúzeum saját gyártá­sú, finoman, kissé unalmasan retró produkciói is. S, ami legfájóbb, abba­maradt Prokop Dóra filme­sekkel készített interjúsorozata is. Aztán bizonyá­ra Andy Warholt szerződtették művészeti igazgató­nak. A pop art megalapítója is mind a tíz ujját megnyalta volna, ha egy televízió órákon keresztül vetíteni kezdi egy közlekedési vállalat oktatófilm­jeit, a biztonságos villamos közlekedéséről. Miu­tán a BKV archívumát is kisöpörte a Filmmúzeum, bekopogtatott az egykori nyolcmilliméteres kame­rával rendelkező honpolgárok ajtaján. Akik - a fil­mek felújításért cserébe - a csatorna rendelkezésé­re bocsátották a filmjeiket, így az eddig csak a csa­ládtagok és barátok türelmét próbáló házi film és videofelvételek unalmát már a széles nagyközön­ség is élvezheti. Az ember már el is felejtkezett vol­na a Filmmúzeumról, ha az elmúlt időben fel nem tűnik képernyőn a Monty Pythons. A zseniális an­gol televíziós sorozattal csütörtökön, pénteken egy-egy félórára ismét élet költözik a televíziós csatornába. Ki tudja meddig? H.P. KULTÚRA 2005. DECEMBER 17., SZOMBAT NÉPSZAVA Négy és fél milliárdért megújult a székesfehérvári Vörösmarty Színház A teátrum tetejére ejtett üveg dobókocka Hétfőtől egy héten át premiereket és más attrakciókat kínál nézőinek a megújult és háromezer négyzetmé­terrel bővült székesfehérvári Vörös­marty Színház A nyitó díszelőadást vasárnap tartják, Vörösmarty Cson­gor és Tünde című színművét az uk­rán Vladiszlav Troitskiy állítja szín­padra, a megnyitón jelen lesz Gyur­­csány Ferenc miniszterelnök is. A Vörösmarty Színház elegáns vilá­gossárga megújult homlokzata, főként, akik ismerték a teátrum korábbi álla­potát, azok számára mindenképp új időszámítást sejtet. Ráadásul, ha fi­gyelmesebben megnézzük a másfél év alatt elkészült rekonstrukció után az eklektikus stílusú műemlék épületet, felfigyelünk egy teljesen eltérő anya­got használó hozzáépítésre. A látvány hasonlatos ahhoz, mintha a színház te­tejére valaki egy üveg dobókockát ha­jított volna, később kiderül, ez ad he­lyet többek között a színpad megújult zsinórpadlásának. A színpad mögötti tér a tervpályázaton nyertes Szőkeden­­csi Géza és munkatársai által tervezett felújításnak köszönhetően egy négy­­emeltnyi magasságú épülettel bővült. A mostani nyitóhét egyik slágere a ku­lisszajárás volt, a Matus György szí­nész által vezetett csoporthoz mi is csatlakoztunk. Szó esett a túra elején a színház történetéről. Fehérváron első­ként 1818-tól a Pelikán Fogadóban tar­tottak rendszeresen színielőadásokat, ahol a Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat játszott. Később a Vö­rösmarty Színház épületét 1874-ben avatták fel. A második világháborúban szétbombázott színházat 1962-re épí­tették újjá. Negyvenhárom év után mostanra ismét megújulhatott. Matus György beinvitált minket a nézőtérre. A korábbi erkély helyét páholysor vet­te át. A közönség megújult bordó színű székekben foglalhat helyet. A tervezők kényelmesebbé, családiasabbá tették a nézőteret, amely több mint hatszáz személy helyett mostantól 470-et ké­pes befogadni, de minden székről jól lehet látni a színpadot. A nézőtér szem­revételezése után hátulról belestünk a színpadra. A csoport tagjai közül töb­ben most részesültek először hasonló látványban. A színpad is bővült, na­gyobb lett a zenekari árok, korszerűbb lett a technika. A színpadon épp a ze­nekar, illetve a tánckar tagjait fényké­pezték. Továbbhaladva szinte észre­vétlenül beléptünk az új bővítménybe. 22-ről 37-re gyarapodott az öltözők száma, a főként kétszemélyes helyisé­geket zuhanyzóval látták el. Újdonság az épületben az egyelőre még teljesen üres, variálható terű, száz főt befogad­ni képes stúdiószínpad, illetve a telje­sen új balett-terem. Az új szárnyban kaptak helyet az irodák, bekukkantot­tunk Szurdi Miklós direktori szobájába is, aki éppen távozásunkkor jelent meg. A túrázók többsége úgy látszik, megismerte a két éve Fehérvárra került igazgatót, mert miután észrevették őt, rögtönzött tapssal fogadták. Később elérkeztünk a legfelső szintre, ahol a modern mégsem rideg hangulatú szí­nésztársalgó elegáns kék székeit pró­bálhattuk ki és Matus megmutatta a teljesen új, bizonyára tavasszal és nyá­ron nagyon népszerűvé váló tetőteraszt is. A csoporttól elszakadva egy kis pi­henésként a földszinti, szintén teljesen új és az ígéretek szerint majd egész nap nyitva tartó kávézóban töltöttünk egy kis időt, ahol Lendvai Zoltán ren­dező vezetésével a megnyitóra próbál­ták a rögtönzött zenés műsort. Az új tér láthatólag a próbáló színészeket is ins­pirálta. Figyeltük a vendégként Fehér­váron játszó Szabó Győző és az egyik közönségkedvencnek számító Xantus Barbara szenvedélyes duettjét. Elkép­zeltük, hogy a nézők és a társulat tag­jai belakják az új színházat, a kávézó, az előcsarnok napközben is benépesül és elkezdődik az a bizonyos már az írás elején emlegetett új időszámítás. Balogh Gyula A színház rekonstrukciós munkálataihoz 1,2 milliárd forinttal járult hozzá a város Fotó: Isza Ferenc MAGYAR VILL­AMOS MŰVEK RT. K­U A VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ REKONSTRUKCIÓJA 4,5 milliárd forintba került - mondta kérdésünkre Szurdi Miklós igazgató ebből 3,3 milliárd az állami forrás, illetve 1,2 milliárd forinttal járult hozzá a rekonstrukcióhoz a város. A di­rektor hozzátette, a felújítás jóvoltából a színház alapterülete háromezer négy­zetméterrel bővült. Emiatt várhatóan növekednek az üzemeltetési költségek is, de ígéretet kaptak a székesfehérvári önkormányzattól, hogy a jövő évi tá­mogatás meghatározásánál ezt a tényt figyelembe veszik majd. További anya­gi forrásokra lesz majd szükség a rendelkezésre álló színpadtechnika, illetve a stúdiószínpad teljes kihasználásához is. A felújítás alatt a társulat kényszer­ből vándorolt és tizennyolc helyen játszott. A nyitóhét programjával kapcsolat­ban Szurdi elmondta, a közönségcsalogató, szórakoztató műsorok mellett négy új bemutatót és egy gálaestet tartanak. Mascagni Parasztbecsület című operáját Réczei Tamás rendezte. A nyáron már többször játszott A csodák vá­rosa című Berstein-musicalt maga a direktor Szurdi Miklós állította színre, mint ahogy a kortárs brit drámaírónő April de Angelis Garrick, a színész - Avagy íz­lés dolga című darabot is. A nyitó díszelőadás szombaton és vasárnap Vörös­marty Csongor és Tünde című színműve lesz az ukrán Vladiszlav Troitskij rendezésében. Szurdi Miklós megjegyezte, szeretné bővíteni a színházhoz kötődő tehetséges fiatal rendezők körét, de várhatóan visszajár majd Székes­­fehérvárra a jövőben is például Telihay Péter, Galambos Péter vagy Lendvai Zoltán, de nagy szerep jut a művészeti vezetőnek, Kolos Istvánnak is. Jövő Háza: mindent a kéznek Kovács Kálmán informatikai és hír­közlési miniszter és - a jövő tudósa­it szimbolizálandó - egy kisgyermek nyitotta meg tegnap a budai Mille­náris Parkban a Jövő Házát. A há­rommilliárdos költséggel megvaló­suló kiállítás szakít a „mindent a szemnek, semmit a kéznek” hagyo­mányos beidegződéseivel. A Jövő Háza legfőbb célja, hangsú­lyozta a miniszter, hogy a jövő meg­ismeréséhez nélkülözhetetlen tudo­mányos ismeretekkel mindenki a sa­ját közvetlen tapasztalatain keresztül kerüljön kapcsolatba. Ezt szolgálja a Millenáris Parkban szeptembertől megújult Csodák Palotája is, mely mostantól szerves egységet alkot a Jövő Házával. A kiállítás 3000 négy­zetméteren, két szinten várja a láto­gatókat, időről időre változó és cseré­lődő bemutatókkal. A kiállítás tema­tikája széles spektrumon mozog, a génkutatástól az űrhajózáson át a csillagászatig. Helyet kap a mestersé­ges intelligencia, a marskutatás, az emberi szervezet játékos megismer­tetése is. Bemutatkozik egy magyar világújdonság is: a látogatókat három intelligens, a Jövő Háza számára ki­fejlesztett „hostess-robot” fogadja és segíti az eligazodásban. A kiállítás le­hetőséget ad a jövővel való találko­zásra, ahogyan azt ma látjuk. Játszva, szórakoztatva orientál. A Jövő Házá­ban helyet kap számos kortárs ma­gyar médiaművészeti alkotás is, me­lyeket a Nemzeti Kulturális Alap e célra kiírt pályázatának nyertesei hoztak létre. A Jövő Házában kiemelt szerepet kapnak a magyar szellemi termékek, ugyanakkor a kiállítás jö­vőorientált külföldi fejlesztéseknek is helyet ad. A négy űrkutatási bemuta­tó, köztük a magyar marsjáró mellett az Élet a tervezőasztalon, illetve A szív képei kiállítások is mind-mind egyedi, magyar, kifejezetten a Jövő Háza számára készült fejlesztések, csakúgy, mint a várhatóan nagy ér­deklődést kiváltó repülőgép-szimulá­tor. A Boeing-737-es szimulátor kí­vülről és belülről is az igazi Boein­­gek pilótafülkéire emlékeztet, aki használni kezdi a szimulátort, való­ban úgy érzi, mint­ha ő vezetné az óriásgépet. A kiállítás hétfő kivételé­vel, hétköznaponként 9-18 óráig, szombaton este 9-ig, vasárnap este 7 óráig tart nyitva. A tucatnyi kiállítást felvonultató Jövő Házát szinte lehe­tetlen egy nap alatt bejárni. A Millenáris Park 2001-ben nyitot­ta meg kapuit az Álmok álmodói cí­mű időszaki kiállítással. A Millenáris Park 2004 januárjában került az in­formatikai minisztérium kezelésébe, a meglehetősen leromlott és haszná­latra alkalmatlan épületek felújítására a minisztérium másfél milliárd forin­tot költött. A Jövő Háza megtervezé­se és kialakítása szintén ugyanekkora összeget tett ki. Népszava-információ A kiállítás háromezer négyzetméteren várja a látogatókatFotó: Demecs Zsolt URAT Megjelent Szabó Tamás új lemeze All Comes Back címmel a napokban jelent meg Szabó Tamás énekes-száj­­harmonikás és Nemes Zoltán zongoris­ta-zeneszerző lemeze, amelynek anya­gát vasárnap este hét órakor mutatják be a Retorta Galériában (Bp. V, Szé­chenyi u. 3.). A lemezen New Orleans-i zenék, bluesok és saját dalok szerepel­nek, amelyeket a szerzők szerint a „napjaink szülte zenei nyomor ihle­tett”. A neves szájharmonikás-énekes­­zeneszerző, Szabó Tamás kissé kiáb­rándultan meséli, hogy 97-ben alapítot­ták Nemes Zoltánnal a Spo-dee-o-dee csapatot, majd hamarosan három ze­nésztársuk, Frenk, Varga László és Szűcs Gábor is csatlakozott hozzájuk. Az együttes közel három évet játszott ebben a felállásban, két CD-t készítet­tek, Drinking Wine Spodeeodee és Boogie-Woogie Barbershop címmel. 2000 szeptemberében Szűcs Gábort Mezei Ádám gitáros váltotta.­­ Ahogy hanyatlott a klubélet, úgy hanyatlott a zenekar karrierje is. Rit­kultak a koncertek, maradtak a ké­nyelmetlen haknik. Közben a zena­kar tagjai saját formációkat alapítot­tak. Sajnos ez a „vándor magyar” ef­fektus jellemzi a hazai zenei életet, ma már tendencia, hogy mindenki mindenkivel zenél. Szabó szerint kü­lönben nem tudnának megélni a ze­nészek, hiába képzettek és készítenek kiváló számokat. Népszava-információ ÁMOGATÓIJA

Next