Népszava, 2005. december (132. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-10 / 289. szám

NÉPSZAVA RÖVID IDŐ ALATT több mint a kétszeresére növekedett a pálya forgalma, miután 2004. március 12-én bevezették az M5-ösön is az ország többi sztrádáján alkalmazott matricás díjszedést. A bér­letes rendszer elindítását követő időszakban ugyanis a korábbi napi 16 ezerről napi 37 ezerre növekedett a járműforgalom az al­földi sztrádán. További örvendetes fejlemény volt, hogy a teherau­tó-forgalom az előzőleg mértnek csaknem három és félszeresére növekedett, így ma már napi átlagban több mint 6 ezer teherko­csi használja az autópályát. Ez pedig jelentős forgalmi terhelés­­csökkenést okoz a pályával párhuzamos, településeket átszelő utakon. Az alföldi autópályán korábban összesen 28 díjszedő épület volt található, ebből 16 kapu a főpályán épült, a többi a le- és felhajtó ágakban. Az építmények elkészítése - 1993-as árszinten - mint­egy kétmilliárd forintba került. A létesítmények elbontása pedig hozzávetőleg másfél milliárd forint kiadással járt. 2005. DECEMBER 10., SZOMBAT HÍR és hatter Forgalomba helyezik ma az M5-ös autópálya új, Kiskunfélegy­­háza-Szeged közötti, 49 kilométeres szakaszát és az M43-as utat, amely az M5-ös és a „régi” 5-ös között épült ki. A pályaépí­tés költsége hozzávetőleg kilométerenként 1 ,8 milliárd forintra tehető. Rövidesen birtokba vehetik az autósok az M0-s új sza­kaszát is. Az M0-snak az ötös autópálya és a 4-es főút közötti részét értesüléseink szerint december 1­7-én avatják majd fel. Átadják ma a forgalomnak az M5-ös autópálya új, Kiskunfél­­egyháza-Szeged-északi kijáró közötti 49 kilométeres szaka­szát. Emellett forgalomba he­lyezik az M43-as utat is, amely az M5-ös és a „régi” 5-ös között épült ki, így az év végi ünne­pek idején már autópályán le­­het eljutni csongrádi megye­­székhelyig. Az építkezés során a kivitele­zők megmozgattak 4,4 millió köbméter földet, az alap aszfalt­­réteg 185 ezer tonnát, a kopóré­teg pedig 90 ezer tonnát tett ki. Az átépítés során elkészült 32 híd, 57 csőáteresz, és a nyomvo­nalon mintegy 125 közműveze­téket váltottak ki. A beruházás költsége csak viszonylag bonyo­lult számítássorozat elvégzésé­vel állapítható meg, és a vég­eredmény szerint hozzávetőleg 1,8 milliárd forintba kerül egy kilométernyi pálya megépítése. Ismertes: a gazdasági tárca 2004 szeptemberében módosí­totta a koncessziós megállapo­dást az M5-öS autópályát mű­ködtető Alföld Koncessziós Au­tópálya (AKA) Rt.-vel. Az autó­pálya-társasággal a tavalyi év elején megkötött egyezség át­alakítása amiatt vált szükséges­sé, mert a kormányzat felgyorsí­totta az alföldi pálya kiépítését az országhatárig. Emellett a 14,7 kilométer hosszú Szeged- Röszke szelvény elkészítésén kívül újabb beruházások - pél­dául az M43-as út három kilo­méteres szakaszának a kialakítá­sa, illetve a szegedi üzemmér­nökség áttelepítése Balástyára - is bekerülnek az M5-ös bejezé­­sére kidolgozott programba. Az út megépítéséért, illetve annak fejében, hogy az autósok a többi, állami tulajdonban lévő autópályán használatos matricá­val utazhassak az M5-ösön is, úgynevezett rendelkezésre állási díjat fizet a kormányzat az AKA Rt.-nek. Ez fedezi az építésre felvett hitelek törlesztését, a pá­lya üzemeltetését és a sztráda továbbépítésével járó kiadáso­kat. (Becslések szerint a kon­cessziós időszak leteltéig, 2030- ig mintegy 65 milliárd forint üzemeltetési költséggel lehet számolni.) A harmadik, egyben az utolsó - a Szeged és az országhatár kö­zötti - szakasz 2006. március 31 -i átadását követően az évente fizetendő rendelkezésre állási alapdíjmaximum több elemből áll majd: része a magyarországi infláció éves mértéke szerint változó, forintalapon számított évi 6,82 milliárd forint. Másod­sorban az eurózónabeli és a ma­gyar pénzromlástól egyaránt független, euróalapon kiszámolt 81,65 millió eurós fix összeg, harmadrészt pedig az eurózóna­beli infláció éves mértékének függvényében változó euróala­pon számított 0,1 millió euró. Ezen összegek egyébként kiseb­bek, mint az M5-ös továbbépíté­séről szóló kormányhatározat­ban megjelölt díjmaximumok. A rendelkezésben ugyanis 6,9 mil­liárd forint „alapdíj”, 85 millió eurós fix összeg és 0,15 millió euró változó hozzájárulás lett plafonként meghatározva, így az éves rendelkezésre állási díj 2006 elejétől a koncessziós idő­szak leteltéig évente mintegy 23 milliárd forint körüli összeg lesz. A kiadások és bevételek szám­bavételekor azt is figyelembe kell venni, hogy kormányzat - a százszázalékos állami tulajdonú Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt.-n keresztül - 39,48 száza­lékban 2004. március 9-én ki­sebbségi tulajdonosa lett az AKA Rt.-nek. (Az üzletrészért fizetendő vételár 83 millió euró, vagyis a hozzávetőleg 23 mil­liárd forint volt. A kivásárlást az ÁAK Rt.-re bízta a kabinet. Az autópálya-társaság kölcsönből finanszírozta a vásárlást, amit a HVB Bank Hungary Rt.-től vett fel. A hitelfelvételhez pedig a Magyar Fejlesztési Bank bizto­sította a bankgaranciát.) Az álla­mi résztulajdonlás miatt a cég­nek fizetett támogatásból - osz­talék formájában - a koncessziós idő lejártáig mintegy 105 mil­liárd forint visszaáramlik az ál­lamhoz, s emellett a sztrádavál­lalat különböző közterheket, il­letve koncessziós díjat is fizet, ami hozzávetőleg 55 milliárd forinttal gyarapítja az állam­kasszát. A kabinet egyébként a 2006 és 2009 közötti időszakra vételi opciót szerzett az AKA Rt. fennmaradó 60 százalékos ré­szesedésének megvásárlásra, így a pénzügyi helyzet javulása esetén az M5-ös egyedüli tulaj­donosává válhat. Ebben az eset­ben pedig a 60 százalékos üz­letrészre már kialkudott 50 mil­liárd forint körüli vételárral és az addig fizetendő egyéb ki­adásokkal együtt 2009-re össze­sen mintegy 200 milliárd forint kifizetése révén az állam tel­jes egészében birtokba veheti AKA Rt.-t. Az eredeti megállapodás sze­rint egyébként a Kiskunfélegy­­háza-Szeged szakasz elkészül- Az ünnepek alatt már autópályán érhetik el Szegedet az autósok Átadják ma a forgalomnak az M5-ös új szakaszát tóig, vagyis 2005 végéig évi 72 millió eurót, (mintegy 18 mil­liárd forintot) fizetett volna a kormányzat az AKA Rt.-nek. 2006 elejétől 2030-ig pedig az előző forgatókönyv alapján évente 106 millió eurót, vagyis évi 27 milliárd forintot kapott volna az autópálya-vállalat a ka­binettől. Rövidesen újabb gyorsfor­galmi utat vehetnek birtokba az autósok. Információink szerint ugyanis december 17-én átad­ják a forgalomnak az M0-s gyűrű M5-ös autópályát a 4-es főúttal összekötő szakaszát is. Ekkor nyitják meg a 4-es számú főút új, 13 kilométer hosszú, Vecsést és Üllőt elkerülő részét is. Mint arról beszámoltunk: az MO-s gyűrű most készített, 12,5 kilométer hosszú pályarészle­te különleges, technológiával épült. Az eljárás lényege az, hogy az út burkolatát nem asz­falt, hanem egy bazaltzúzalék­kal kikevert, 26 centiméter vas­tagságú speciális betonréteg al­kotja. Ez a futófelület kétszer­­háromszor akkora terhelést bír ki, mint a „hagyományos” bur­kolat, emellett a karbantartása is olcsóbb, egyszerűbb. Az új M0-s szakaszon hu­szonegy híd épült, s a kivitele­zők kialakítottak négy csomó­pontot és egy autós pihenő­he­lyet. Az út két vasúti vonalat ke­resztez, és a szakembereknek 61 közművezetéket - egyebek mel­lett földgáz-, kőolaj-, áram- és informatikai vezetékeket - kel­lett kiváltaniuk. A 33,8 milliárd forint ráfordítást igénylő, most kétszer kétsávosra kiépülő út a későbbiekben kétszer háromsá­vosra lesz bővíthető. Az oldalt írta: Illés József Az M0-s autópálya új szakasza különleges, bazaltbeton-technológiával készült Az M0-s és az M5-ös autópályák találkozásának új csomópontjelzése Fotók: Kovács András Az M5-ÖS építésének rövid története Schamschula György, az Antall-kormány közlekedési minisztere 1994. május 2.-án írta alá a koncessziós szerződést Bouy­­­ gues-Bau-Mol-EGIS-SCREG konzor­ ciummal. A koncessziós szerződés az M5-ÖS autópálya a Budapest-országhatár közötti szakasz finanszírozására, építésé­re, üzemeltetésére és fenntartására vo­natkozott, 35 év időtartamra, a Kiskunfé­­legyháza-országhatár közötti szakasznak továbbépítésére érvényes koncessziós joggal. A koncessziós szerződés rendel­kezett továbbá a koncesszor, a kon­cessziós társaság, valamint a miniszté­rium jogairól és kötelezettségeiről az épí­tés, az üzemeltetés és a fenntartás felté­telrendszeréről, a koncessziós szerződés hatályba lépésével, megszüntetésével kapcsolatos kérdéskörökről, az útdíjak meghatározásának elveiről és gyakorlati végrehajtásáról. A koncessziós AKA Rt. létrehozása 1994. július 7-én történt. Lotz Károly minisztersége idején, 1995. december 11-én új hitelszerződés aláírá­sa vált szükségessé. A szerződés módo­sítása üzemeltetési hozzájárulásról szó­ló megállapodás aláírása volt. Ebben 13 féléven keresztül, 1993. évi árszinten 9 millió forint értékben az állam kezessé­get vállalt a tervezettnél kisebb forgalom miatti bevételkiesés részleges pótlására. Ennek lejárati határideje 2004. decem­ber 31., az ilyen címen kifizetett érték 1993. évi áron összesen 4,5 milliárd fo­rint volt. 1996. január 1 -jén a koncessziós szerző­dés hatályba lépett, az építés megkezdő­dött. 1997. január 1 -jén pedig elkezdődött az útdíjszedés. (Félig nyitott, kapus rend­szerben.) Az útdíjat a koncessziós szer­ződés szerint kellett a társaságnak meg­határoznia, ami az alapárnak az infláció és az árfolyam módosulását figyelembe vevő, képlet alapján számított, féléven­kénti emelését tette lehetővé a társaság részére. 1997. december 6.-án konces­­­sziós szerződés újabb módosítása követ­kezett: a támogatott kedvezményes útdí­jakról szóló megállapodás aláírása. 1998 júniusában elkészült a Budapest-Kiskun­­félegyháza szakasz. Az Orbán-kormány idején - 1998 és 2002 között - az ígéretek ellenére gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt az M5- ös matricássá tétele, illetve állami tulaj­donba vonása ügyében. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter kinevezése után, 2002. július 4-én az AKA Rt. megismételte a javaslatát az új, Kiskunfélegyháza-Szeged szakasz megépítésére és a matricás rendszer kompenzáció ellenében történő bevezeté­sére. Az év augusztusában miniszteri biz­tost neveztek ki a nyitott kérdések ren­dezésére, 2002 decemberében azonban vége lett a miniszteri biztos megbízatá­sának. 2002. december 4-én a forgalmi adó 12 százalékról 25 százalékra történő emelé­sével kapcsolatosan az AKA Rt. bejelen­tette, hogy e lépést hátrányos kormányza­ti intézkedésnek minősíti. Ezt követően a tárgyalások sikertelen lezárása után az AKA Rt. az adóemelés mértékével meg­egyező útdíjemelést hajtott végre 2003 februárjában. Ám még 2002. december 6-án az AKA Rt. javaslatot tett a további fázisok építésével és a már elkészült szakasszal kapcsola­tos lezáratlan ügyek megtárgyalására, s ezt követően ismét egyeztetések kezdőd­tek az AKA és a szaktárca között. Majd a minisztérium felkérte az AKA Rt.-t, hogy nyújtsa be refinanszírozási kérelmének aktualizált dokumentációját. 2003. január 14-én memorandum készült a minisztérium és az AKA Rt. között a pro­jektekkel kapcsolatos egyes kérdésekről és a további fázisokról. Február 27-én AKA Rt. az új szakaszok építésének fi­nanszírozására vonatkozó pénzügyi mo­dellt nyújtott be, amelyet követően mind szakértői szinten, mind az AKA Rt. tulaj­donosi szintjén, valamint minisztériumi szinten folyamatos tárgyalások kezdőd­tek. 2003 május 12-én előterjesztette a refi­nanszírozással kapcsolatos első terveze­teket az AKA Rt. Május 27-én a társaság végleges jóváhagyás iránti kérelmet nyúj­tott be a hitelei olcsóbbra cserélése tár­gyában. Július 7-én a miniszteri jóváhagyta a refi­nanszírozási terv végrehajtását. Július 22-én megtörtént a minisztérium által ké­szített, az AKA Rt. részvényeinek megvá­sárlására vonatkozó vételi jog biztosításá­ról szóló megállapodás tervezetének át­adása az AKA Rt. részére. Szeptember 29-én a főrészvényesek szándéklevelet adtak át a miniszternek a vételi opcióról, ami 2004. január 1-január 31-ig biztosí­tott a minisztérium számára jogokat. Ezt követően folyamatos tárgyalás kezdődött az AKA Rt. részvényeseivel és a hitelező bankokkal a tranzakció lebonyolításának elveiről és részleteiről. 2004. február 11-én a kormány bejelen­tette, hogy a kabinet az Állami Autópálya Kezelő Rt.-n keresztül csaknem 40 szá­zalékban megvásárolja az AKA Rt. rész­vényeit és március 12-től az autópályán bevezetik a matricás díjszedési rend­szert. 11

Next