Népszava, 2006. január (133. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-02 / 1. szám
4 Imaév a nemzet lelki megújulásáért A nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév nyitányaként január 1-jén valamennyi katolikus templomban felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) ez alkalomra kibocsátott körlevelét. Az egyházat az indította az imaév meghirdetésére, hogy 2006 különleges évfordulók ideje a nemzet történelmében, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. és a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára emlékezünk. „Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket” - írta az MKPK. A püspöki konferencia körlevele úgy összegez: ma sokunk életét a szétszórtság, a reménytelenség, az anyagiasság és karrierizmus, a jövőtlenség érzése és a depresszió jellemzi, nehezen jutunk átfogó, derűs életszemléletre, alig érezzük a jövő vonzását és ígéretét. Ezért fontosnak tartja, hogy felülemelkedve minden elmúlt szörnyűségen, bűnön és szenvedésen, a hívek tudjanak Isten előtt bűnbánatot tartani és őszinte szívvel, emelkedett nagylelkűséggel másoknak megbocsátani. Az MKPK arra szólított fel, hogy imádkozzanak a magyarság lelki megújulásáért. „Kérjük Isten irgalmát hazánkra és népünkre. Kérjük, hogy szabadítson meg minket azoktól az új veszedelmektől, amelyek a jelenben és a jövőben hitünket és életünket fenyegetik. Kérjük a Magyarok Nagyasszonya és a magyar szentek közbenjárását nemzetünk lelki megújulásáért, hogy a magyarság Európa népei számára a megbékélés, bizakodás és a keresztény hitben elfogadott valódi emberi értékek közvetítője legyen” - olvasható a körlevélben. MTI-információ Életbe lépett a vasúti törvény A január elsejével hatályba lépett új vasúti törvény több új elemmel bővülve foglalja keretbe a vasúti közlekedéssel kapcsolatos legfőbb szabályokat, felváltva a mára elavulttá vált 1993-as jogszabályt. Az új törvény egyik legfontosabb része, hogy önálló szabályozó hatóságként létrehozza a Magyar Vasúti Hivatalt a vasúti közlekedés piacának állami felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátására, illetve a vasúti közlekedési piac felügyeletére. A jogszabály alapvető rendelkezéseket tartalmaz a tulajdoni viszonyok kérdésében is. Az országos és a helyi vasúti közlekedés mellett megteremti a térségi és az elővárosi vasúti közlekedés kialakulásának feltételeit. Mint arról beszámoltunk, az új törvény kiszámítható jogi környezetet kíván teremteni a megváltozott viszonyok között a vasúti piac szereplőinek, egyúttal eleget tesz az Európai Unió előírásainak is. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter (képünkön) az új szabályozás kapcsán korábban elmondta: a versenyképesség a cél, a vasút nemzeti jellegének megtartása mellett. (Népszava) Jelentős fejlődés Szabolcsban Története eddigi legnagyobb fejlődési szakaszát éli meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 2005- ben uniós és nemzeti forrásból, illetve vállalkozói tőkéből 144 milliárd forint értékű beruházás fejeződött be vagy kezdődött el a térségben, s döntöttek további 197 milliárd forint összegű fejlesztés 2006-os és 2007-es indításáról is - közölte a megyei önkormányzat elnöke. Gazda László elmondta: a tavalyi év kiemelkedő beruházása az M3-as autópálya új szakasza, illetve a nyírségi kórházakban s a térség más gyógyintézeteiben indult fejlesztés volt. Kiemelte: tavaly 38 milliárd forint uniós és nemzeti támogatást kaptak az agrártermelők. Gazda László a közeljövőről elmondta: döntöttek az M3-as autópálya továbbépítéséről, indul a megyei hulladékgazdálkodási és a térségi szennyvízprogram. (MTI) Változások az egészségügyben A gyermekeknél új oltási rend lép életbe, külföldre utazásnál Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell igényelni, változik a petesejt-adományozás anonimitása, szigorodik a dohányzási tilalom, bevezetik az egyéni járulékszámlát - többek között e területeken várhatók változások az egészségügyben idén. A társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek körébe 70 új készítmény kerül be. Január elsejétől 95 olyan gyógyszer ára csökken a patikákban, amelyeket eddig is támogatott az állam, további 70 készítmény pedig januártól kerül fel a támogatási listára. 489 támogatott készítmény térítési díja nő, de csak kismértékben. A többi támogatott gyógyszernél az átlagos áremelkedés még az egy százalékot sem éri el. A kormány megteremti annak lehetőségét, hogy az év első félévére működjön az a rendszer, amely az egyéni járulékszámla használatával a befizetett társadalombiztosítási járulékok követésére alkalmas, egyúttal mutatja az aktuális befizetési állapotot. A jövedelem nélküliek - a nyugdíjasok, a kiskorúak, a munkanélküliek, az eltartottak - járulékának fedezetére 303 milliárd forint az előirányzat a költségvetésben. (MTI) BELFÖLD 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ NÉPSZAVA Lejár a legfőbb ügyész mandátuma 2006-ban, valamint két alkotmánybíró távozik a testületből Tavasszal és ősszel is választunk az idén Nem fognak unatkozni idén a pártok és a politikai közvélemény, a legnagyobb figyelem természetesen a tavaszi parlamenti választásokra összepontosul. Ősszel az önkormányzati választásokkal együtt rendezendő kisebbségi voksoláson - a korábbiaktól eltérően - már csak a kisebbségi névjegyzékeken szereplő nemzetiségiek lesznek választók és választhatók. Május közepén lejár a legfőbb ügyész, Polt Péter mandátuma, s két bíró ismét kiválik a jelenleg teljes létszámmal dolgozó Alkotmánybíróságból is. Idén tavasszal országgyűlési választásokat rendeznek, de hogy mikor, ma még nem ismert. A szavazás időpontját ugyanis a köztársasági elnök tűzi ki, de Sólyom László korábban közölte, senkivel nem konzultál a választás napjáról, és a dátumokat csak április 1-je előtt 72 nappal - január közepe táján - fogja nyilvánosságra hozni. Az alkotmány szerint csak áprilisban vagy májusban kerülhet sor a voksolásra, ráadásul ünnep- és munkaszüneti napon, illetve egy nappal ezek előtt vagy után sem lehet választást tartani. Az április 16-17-re eső húsvét és május 1. miatt az első fordulóra szóba jöhető időpontok: április 9. és május 14. Előbbi esetben a második fordulót április 23-án, utóbbinál május 28-án tartanák meg. Egy másik értelmezés szerint szóba jöhet még május 7. is az első fordulóra, ekkor a másodikra május 21-én kerülhetne sor. Egy további szempontból is van jelentősége a választások időpontjának; a legfőbb ügyész, Polt Péter mandátuma május 16-án jár le. Találgatások szerint, ha a választások áprilisban lennének, akkor már az új - esetleg jobboldali többségű - parlament döntene Polt utódjáról. Viszont ha májusban szavazunk, akkor még a mai Ház dönt a legfőbb ügyészről, hiszen a poszt nem maradhat üresen az új országgyűlés összehívásáig. A parlament által egyszerű többséggel választott legfőbb ügyész személyére ugyanakkor szintén az államfő tesz javaslatot, s nem valószínű, hogy Sólyom a jelölést a parlament összetételétől tenné függővé. A köztársasági elnök már be is jelentette, hogy a jelölt nevét legkésőbb a választás első fordulójáig nyilvánosságra hozza. A választás kimenetele ugyanakkor mindenképpen meghatározza a Magyar Nemzeti Bank elnökének személyét. A mai jegybankelnök, Járai Zsigmond mandátuma 2007 márciusában jár majd le, utódját a (leendő) miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki hat évre. Az önkormányzati választásokra az alaptörvény szerint októberben kerül majd sor. Ekkor választjuk meg a képviselő-testületek tagjait, illetve a polgármestereket. Az önkormányzatival egy időben rendezendő kisebbségi voksoláson - a 2005-ben elfogadott új szabályok szerint - csak azok a kisebbségiek lesznek választók és választhatóak, akik szerepelnek a kisebbségi választói jegyzéken. A névjegyzék összeállítását a törvény a helyi választási irodák - lényegében a jegyzők - hatáskörébe utalta; a jegyzékekbe a felvételi legkésőbb július 15-ig lehet kérni. További újdonság, hogy kisebbségi jelöltet csak a már bejegyzett kisebbségi szervezetek állíthatnak. A helyi önkormányzatok választásán a kisebbségek részére biztosított kedvezmények megszűnnek, a kisebbségi választásokon a legtöbb szavazatot elnyert jelölt nem válik tagjává a helyi önkormányzatnak (hacsak közben a törvényhozók máshogy nem döntenek). Bár a helyi kisebbségi képviselők választására az önkormányzati választással egy időben kerül sor, a megyei és az országos kisebbségi önkormányzatokat csak 2007 márciusában választják majd meg, s megszűnnek az eddigi nagy botrányt okozó elektori gyűlések is. S. Z. 2006-ban a parlamenti és az önkormányzati képviselő-választások alkalmával is megtölthetjük majd voksainkkal a szavazóurnákat Fotó: Kovács András 2006-BAN KÉT FŐVEL ISMÉT CSÖKKEN az Alkotmánybíróság létszáma. Az 1997 júniusában bírává választott Bagi István kilencéves mandátuma lejár, Tersztyánszky Ödönné Vasadi Éva pedig betölti 70. életévét, így - bár csak 1999-ben választották az Ab tagjává - le kell köszönnie posztjáról. A testület jelenleg teljes létszámmal, 11 fővel dolgozik, így a két fő kiesése nem okoz nagy gondot. Az Ab tagjait ugyanakkor a parlamenti pártok választják kétharmados többséggel, s tavaly például megegyezésük hiányában csaknem működésképtelenné vált a testület. Ma már nem az a kérdés, hogy mit, hanem az, hogyan tanulnak a tanulók Tízéves a Nemzeti alaptanterv A magyar közoktatás alapelveit, céljait és legfontosabb feladatait meghatározó Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésének 2005-ben volt a 10. évfordulója. Megszületésének elsősorban pedagógiai-tantervelméleti okai voltak, de gazdasági, társadalmi tényezők is ez irányba hatottak, tudtuk meg Vass Vilmos pedagógiai kutatótól. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról az 1995. október 26-i kormányrendelet intézkedett, amelynek kitétele volt, hogy háromévenként felül kell vizsgálni. 1998. szeptember 1-jén az 1. és 7. évfolyamon, felmenő rendszerben történt meg a nemzeti standardok bevezetése, vagyis kiderült, hogy országosan milyen alapkövetelményeknek kell megfelelnie a tantervnek. A kormányváltást követően, 1999- ben a konzervatív oktatáspolitika egy centralizált, kerettantervi szabályozást vezetett be az L, az 5. és a 9. évfolyamon. Ez felülírta a Nemzeti alaptanterv gyakorlatba való átültetését. A 2001. évi NAT-felülvizsgálat így nem történt meg. A felülvizsgálat elmaradásnak egyértelműen oktatáspolitikai okai voltak, az egységes műveltségi alapok helyett az iskolatípusokra bontott kerettantervek világa köszöntött be. A Nemzeti alaptanterv bevezetésének folyamata megrekedt. Az alaptanterv törvény által előírt felülvizsgálata csak az újabb kormányváltás után, 2002-ben kezdődött meg, és kormányrendeletben 2004. szeptember 1-jén vezették be ismét, vagyis az felmenő rendszerben az 1. évfolyamon vette kezdetét. Minden nehézség és probléma ellenére az elmúlt tíz év hozadéka, hogy a NAT szellemisége mentén különböző pedagógiai programok, helyi tantervek jöttek létre. Ez volt a hazai közoktatás egyik legelőremutatóbb időszaka. Napjainkban a nemzetközi tanterv -fejlesztés és tartalmi szabályozás elsősorban a tanítási-tanulási gyakorlatra, az iskolai életre fókuszál. A fő kérdés már nem az, hogy mit tanítson az iskola, a hangsúlyok ma már a „hogyanon” vannak: hogyan tanulnak a tanulók, hogyan tanítanak a pedagógusok? A pedagógiai programcsomagok a NAT stratégiai célkitűzéseit megpróbálják a gyakorlat nyelvére lebontani, mindenekelőtt a tanulási, kommunikációs, döntési, együttműködési, problémamegoldó képességek fejlesztésének erősítése, a megtanítandó ismeretek hatékonyabb alkalmazása a cél. Egyre nagyobb szerepe lesz a minőségi tudáshoz jutás egyenlő esélyének is. Hogy mi lesz a jövője? Három fő irány látszik: a meglévő jó gyakorlatok feltárása, további tantervi-módszertani kutatások elindítása és a programfejlesztési folyamatok folytatása és értékelése. Mislei Ilona Polt a sajtó titoksértési pereiről Az újságírók ellen titoksértés miatt indult büntetőeljárásokban csak törvénymódosítás nyomán változhat az ügyészségi gyakorlat - mondta Polt Péter. A legfőbb ügyész szerint ezekben az ügyekben a nyomozások, vádemelések során az ügyészség törvényesen, a büntető törvénykönyvnek (Btk.) megfelelően járt el. Polt minderről a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai bizottsága felvetése kapcsán beszélt, miszerint ezekben az ügyekben megállapítható a társadalomra veszélyesség hiánya. A vádhatóság első embere az MTI-nek elmondta: az ügyészség minden ügyben vizsgálja, hogy a cselekményt társadalomra veszélyesnek kell-e tekinteni, de felhívta a figyelmet arra, ha egy adott cselekményt a Btk. szerint büntetni kell, akkor azt általában a társadalomra veszélyesnek kell tekinteni. A legfőbb ügyész kiemelte: a jogalkalmazó bizonyos esetekben megállapíthatja, hogy egy tényállásszerű cselekmény a társadalomra veszélyesség hiánya miatt nem bűncselekmény, de ezt általánosságban, például minden újságíró által elkövetett titoksértési ügyben nem lehet követni. Polt szerint, amennyiben ezekben az ügyekben a jogalkotónak ez a szándéka, eszerint megfelelően kell módosítania a jogszabályt. A büntetőeljárási törvény (Be.) közelmúltban elfogadott átfogó módosítása kapcsán úgy vélekedett: néhány kérdés még mindig nyitva maradt, további korrekciókra is szükség lenne. Elmondta, kétséges, hogy a nyomozás kétéves határideje megfelelő-e, ugyanis nem áll összhangban az elévülés szabályaival. Polt szerint nem vált be a gyakorlatban az új Be.-nek az a rendelkezése sem, hogy a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről vagy megtagadásáról három napon belül dönteni kell. Indokolt lenne a korábbi eljárási törvényben még meglévő feljelentéskiegészítés intézményének visszahozatala, mert a bonyolultabb ügyekben továbbra is 30, vagy akár 60 napja lehetne a hatóságnak arra, hogy döntsön a nyomozásról - tette hozzá. Népszava-összeállítás Különengedéllyel ünnepelt Kulcsár Bírói különengedéllyel a karácsonyi ünnepek alatt elhagyhatta Budapestet a K&H-ügy elsőrendű vádlottja, Kulcsár Attila - értesült megbízható forrásból a Népszava. Úgy tudjuk, a volt üzletágvezető a szentestét szülővárosában, míg a szilvesztert már a fővárosban töltötte. Habár lakhelyelhagyási tilalom van vele szemben érvényben, Kulcsár Attila mégis átlépte Budapest közigazgatási határát a karácsonyi ünnepek alatt - értesült a Népszava. Úgy tudjuk, bírói különengedélyt kért és kapott, amelynek értelmében a szentestét szülővárosában, szülei és családja körében ünnepelhette. Mint ismert, a K&H-ügy elsőrendű vádlottját még 2003. július 17-én tartóztatták le Ausztriában, majd több hónapnyi kiadatási őrizet után Magyarországra szállíttatták, ahol 2004. március és október között előzetes letartóztatásban volt. Az ügyészség indítványára ekkor váratlanul, óvadék kiszabása nélkül helyezték házi őrizetbe. Az enyhébb kényszerintézkedés idővel még enyhébb lett, előbb a háza előtt éjjel-nappal posztoló rendőrjárőrt hívták vissza, majd végül házi őrizetét lakhelyelhagyási tilalommá módosították. Ennek értelmében Kulcsár szabadon mozoghat a fővárosban, de annak közigazgatási határát nem lépheti át. Utóbbit úgy ellenőrzik, hogy a vádlottnak bizonyos időközönként jelentkeznie kell egy adott rendőrkapitányságon. (Lakhelyelhagyási tilalom van érvényben a K&H-ügy más vádlottjaival, így például: Rejtő E. Tibor volt bankvezérrel szemben is.) Kulcsár bizonyos rendkívüli esetekben különengedéllyel elhagyhatja Budapestet, így vehetett például részt állandó tanúként Bácskai János dandártábornok büntetőügyének szegedi tárgyalásain is. Információink szerint a szilvesztert azonban már a fővárosban ünnepelte Duna-parti lakásában, szűk körben. Sz. T. L.