Népszava, 2006. május (133. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-16 / 113. szám

Az államháztartásnak 450 milliárd forintos idei többletre van szüksége Első lépés - az egyensúly javítása Sürgős pénzszerzés - ez a legelső feladata a megalakuló kormány­nak, így vélekednek a gazdaságkutatók. A gazdasági élet szereplői a hosszabb távú reformokat forszírozzák, mert meggyőződésük, hogy az ország versenyképességének helyreállítása az a cél, amely érdekében mindenképpen egyetértésre kell jutnia a gazdaság, a politika és tár­sadalom különféle szervezeteinek. Együttműködésre van szükség a po­litikai erők között, de a reformok ügyében nehezen teremthető meg a politikai konszenzus - jelentette ki Draskovics Tibor. A volt pénzügy­­miniszter véleménye szerint „Ma­gyarországot újra be kell rendezni, de másképp, mint eddig”. A köz­szolgáltatásban a teljesítménynek és a tisztességnek kell dominálnia. Úgy tűnik, a politikai konszenzus va­lóban nehezen lesz megteremthető, hiszen például Orbán Viktor Fidesz­­elnök a hétvégén úgy fogalmazott: „semmilyen elvonáshoz, egyetlen kisember megsarcolásához sem já­rulunk hozzá. Arra kértem fel a KDNP-t, hogy egy ilyen szemléletű parlamenti munkához legyen szö­vetségese a Fidesznek.” Belyó Pálnak, az Ecostat igazga­tójának meggyőződése, hogy Orbán nyilatkozata csupán ellenzéki, poli­tikai jellegű megnyilvánulás, amely a törvényhozási folyamat megkez­désekor bizonyosan megváltozik. A politikai megnyilvánulások és a gaz­dasági kényszerűség ugyanis más, e téren mindenképpen szükséges a társadalmi együttműködés - véli a gazdaságkutató, mert szerinte a fele­lősségvállalásnak olyannak kell len­nie, amely nem teszi lehetetlenné a tényleges reformfolyamatokat. „Nem hiszem, hogy erre irányuló szándék lenne, vagy szabadna lenni.” Lesz­nek nagy viták, de előbb-utóbb meg­egyezésre kell jutni, mert az egyen­súlyjavító intézkedéseket és a re­formlépéseket nem lehet tovább ha­lasztani. Ami a legégetőbb kor­mányzati intézkedést illeti, Belyó Pál szerint világos, hogy a gazdaságban milyen egyensúlytalanságok van­nak, azokon kell változtatni. Petschnig Mária Zita, a Pénz­ügykutató Rt. főmunkatársa úgy látja, azon túl, hogy Orbán Viktor megnyilvánulásai ellentmondáso­sak, sokkal fontosabb a tény: nincs egységes ellenzék, ezért nem meg­határozóak az orbáni nyilatkozatok. A kutató a legsürgősebbnek az idei költségvetés stabilizálását tartja. Po­litikailag csak az fogadható el, ha a karcsúsítást magán kezdi a kormány, vagyis az állami és az országgyű­lési adminisztrációt fogja vissza. A gyors eredményt hozó intézkedések közé sorolta Petschnig Mária Zita a középső áfakulcs megszüntetését és a 15 százalékos egyszerűsített vállal­kozói adó ugyancsak 20 százalékra emelését, valamint a támogatások csökkentését. Összesen 450 milliárd forint többletre van szüksége az ál­lamháztartásra - vélik a Pénzügyku­tatónál. A másik aktuális feladat az Európai Bizottságnak szeptember 1-jéig benyújtandó felzárkózási (konvergencia) program elkészítése, mert e nélkül veszélybe kerülhet az uniós kohéziós alapok felhasználása, ami viszont növekedési veszteséget, pénzügyi problémákat okozhat az országnak. Népszava-összeállítás Folytatódott a gazdasági konzultáció A hét végén folytatták konzultációsorozatukat azok a gazdasági érdekképviseletek, amelyek a választásokat követő napon megjelentették a Megállapodás a jövőnkért! elnevezésű kiáltványt. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kiáltvány aláírói maximálisan támogatják a megalakuló kormányt a struk­turális reformokban és konstruktívak lesznek a költségvetés kiigazításában is. Lejtmenetben a börze, tartósan gyenge forint A múlt heti „fekete pénteket” kö­vetően tegnap sem következett be ér­demi korrekció sem a Budapesti Ér­téktőzsdén jegyzett „blue chipek”, sem a forint euróhoz viszonyított ár­folyamában. Csak a hetek óta gyen­gélkedő amerikai dollárral szemben tartotta némileg magát a hazai valu­ta. A BUX-index a nap folyamán 24 ezer pont alatt járt, az eurót 267-268 forinton, a dollárt pedig valamivel 209 forint alatt jegyezték. A hazai részvények a jó növekedést mutató első negyedévi gyorsjelenté­sek ellenére vesztettek értékükből - mondta kérdésünkre Fazakas Péter, a Buda Cash elemzője. Ennek azonban főként nemzetközi okai voltak. Lon­doni elemzők egyöntetű véleménye szerint vége a tőzsdei fellendülésnek, és akár 10 százalékos korrekcióra is számítani lehet a nyáron. Jóllehet, a feltörekvő piac vala­mennyi országában visszaesést és valutagyengülést tapasztalatak az elmúlt napokban, a magyar piacot most sokkal sebezhetőbbnek tartja Fazakas Péter. A befektetők várnak a megalakuló új kormány keménynek mondható reformlépéseire és hihető konvergenciaprogramjára, s ezt kö­vetően döntik el a Magyarországon elhelyezett befektetéseik sorsát. Egy­re inkább úgy ítélik meg, hogy az euró 2010-es bevezetése olyan mér­tékű hiánycsökkentéssel járna együtt, amely egyre kevésbé látszik tel­jesíthetőnek, inkább a 2011-2012-es időpontot valószínűsítik. Fazakas Péter erre a hétre kis mér­tékű pozitív korrekciót vár mind a magyar részvénypiacon, mind az eu­ró árfolyamában. Szerinte az idei év hátralévő hónapjait az ide-oda ugráló - önmagát folyamatosan korrigáló - tőzsdeindex és euró-forint árfo­lyam fogja jellemezni. Bonta Miklós NÉPSZAVA 2006. MÁJUS 16., KEDD GAZDASÁG Még egy hónapig kérhetők erdőtelepítést segítő források A mezőgazdasági területek er­dősítése után járó támogatások ki­fizetési kérelmeit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) február elsejétől június közepéig fo­gadja - tájékoztatta a Népszavát Sop­roni Horváth Lajos szóvivő. Azok az erdőgazdálkodók pályázhatnak, akik rendelkeznek a 2004. évi vagy a 2005. évi támogatási kérelmüknek helyt adó, vagy részben helyt adó ha­tározattal. A 2500 jogosultból eddig mindössze 600-an adták be az igénylő lapot. Akik a támogatást elnyert erdőré­szeiket 2005. őszén, vagy 2006. ta­vaszán telepítették, most nyújthatják be első évi kifizetési kérelmüket, mi­vel ez csak a telepítési munkálatok befejezése után jár. A hivatal szúrópróbaszerűen ellen­őrzi az igénylő erdőtulajdonosokat, s ehhez szükséges bizonyos számú pá­lyázat. Az MVH szakemberei szerint a kifizetéseket az is hátráltathatja, ha mindenki az utolsó pillanatban je­lentkezik a támogatásért. Népszava-információ A támogatások első évi kifizetése csak a telepítési munkálatok befejezése után jár Fotó: Wéber Lajos Vis maior esetén még a héten lehet igényelni Az egységes területalapú támogatás benyújtásának határideje, a sajtóban meg­jelent hírekkel ellentétben, nem május vége, hanem változatlanul 2006. május 15. Akik azonban az árvíz vagy belvíz miatt nem tudták idejében benyújtani az idei egységes területalapú támogatásra és a hozzá kapcsolódó kiegészítő nemzeti tá­mogatásra az igénylésüket, azok ezen a héten még szankciómentesen megtehetik. A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis lehetőség van vis maior esetén a ha­táridőn túli benyújtásnál a szankció elengedésére. Az OTP-csoport felülmúlta a várakozásokat, és az Inter-Európa Banknak is jó negyedéve volt Vegyes képet mutató tőzsdei gyorsjelentések Elkészültek a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok első ne­gyedéves mérlegei, amelyek vegyes képet mutatnak ugyan, de a legna­gyobb cégeknél töretlennek bizonyul a tavaly tapasztalt növekedés. A Mol 110 milliárd forintos ered­ménye jobbnak tűnik a ténylegesnél, ugyanis ebből 81 milliárd forint származott a gázüzletág eladásából, így a tényleges profit nyolcmilliárd forinttal elmarad az előzetes vá­rakozásoktól. A Magyar Telekom viszont a várt eredményt hozta. A Richter közel 15 milliárd forintos mérleg szerinti eredménye 72,3 százalékkal magasabb a 2005 el­ső három hónapjában elértnél. Ilyen profitnövekedésre még a legopti­mistább elemzők sem számítottak. Az Egistől is hasonló mértékű emel­kedést vártak, s bár rekorderedményt produkált, a Richterét nem érte el. A BorsodChem negatív meglepetést okozott azzal, hogy idei első negyed­éves eredménye több mint 50 száza­lékkal alacsonyabb, mint a megelőző esztendő hasonló időszakáé volt. A cég új vezetői ezt az alapanyag- és az energiaárak növekedésének tudják be, és kellemetlenül érintette a vegy­ipari társaságot a devizahiteleknél elszenvedett árfolyamveszteség is. Az OTP-csoport felülmúlta a vá­rakozásokat, profitja 46,187 milliárd forint lett, ami 20 százalékkal halad­ta meg 2005 első három hónapját és 13 százalékkal az utolsó negyedévét. A legnagyobb hazai bank részaránya a szektoron belül ugyanakkor tovább csökkent, bár még mindig 23,7 szá­zalékos volt. A külföldi leánycégek részesedése a bankcsoport összevont saját tőkéjéből 17,4-ről 20,1 száza­lékra, összevont mérlegfőösszegéből 18,3-ról 20,2 százalékra emelkedett. Az FHB kétmilliárd forintot meg­haladó adózott profitja hat százalék­kal lépi túl az előző negyedévet, de 3,7 százalékkal elmarad az egy év­vel korábbitól. Jó negyedéve volt az Inter-Európa Banknak, konszolidált adózott nyeresége 49,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. A Fotex 289 millió forint kon­szolidált veszteséggel zárta az el­ső negyedévet, ami 3,8 százalékkal kisebb, mint 2005 első három hó­napjában volt. Valamennyi üzletág­ban csökkent az árbevétel és rom­lott a nyereségesség. Csak az ingat­lanhasznosításból származó bevé­telek emelkedtek. A Danubius Hotels csoport az év első három hónapjában 2,361 milliárd forint konszolidált veszteséget könyvelt el, 610 millió forinttal többet az egy évvel korábbi­nál, bár árbevétele 17,6 százalékkal emelkedett. B. M. 5 S) -3,02% 268,34 1 ~ 6) -1,01% I 1 IX 208,95 Május 15-i adatok, amelyeket 18.00-kor rögzítettünk (a nyilak a forint erősödésére vagy gyengülésére utalnak az euróval, illetve a dollárral szemben) (Devizapiaci középárfolyam) m 23 862,14 -0,99% PSZÁF: elővigyázatot igényel a mixbetét A pénzügyi termékek egyre összetettebbek, nehéz azokat átlátni. A PSZÁF-hoz érkező lakossági panaszok jelentős részét alkot­ják azok az észrevé­telek, amelyekben az ügyfelek úgy vélik, hogy az úgynevezett „mixtermékeknél” becsapták őket. Ezek olyan vegyes konstrukciók, amelyekben egy hagyományos betétet és egy befektetési alap je­gyeit egyszerre kell megvenni. Marsi Erika, a PSZÁF főigazgatója (ké­pünkön) ennek kapcsán tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekről a termékekről - me­lyeknek jogszerűségét a felügyelet nem vonja kétségbe - az ügyfelek tekintélyes része nem tudja, hogy nem betétek. Tartalmilag kevere­dik bennük a pénzintézet által meghatározott betéti kamat s a befektetési jegynek a piaci vi­szonyoktól függő teljesítménye. Emellett az ügyfelek nem számolnak a befektetési jegyek költségeivel sem. Az is megtévesztő, hogy a bank által közölt nagyobb betéti kamat csak az első lekötési időszakra, általában 2-3 hónapra érvényes, utána mérséklődik. Előfordul, hogy az ügyfél a konstrukció végén kevesebb pénz­hez jut, mint amennyit befektetett. Ezért a fő­igazgató azt ajánlja, hogy mindenki alaposan érdeklődjön a forgalmazó pénzintézetnél, hogy mit is vásárol, mert az általa aláírt szerződés el­len már nem lehet a PSZÁF-nál panasszal élni. Népszava-információ Csak az APEH fér hozzá e­ adatokhoz Az elektronikus ügyintézés a jelenleg leg­inkább használt kettős boríték elvén működik, a közvetítő elektronikus rendszer az általa mozgatott adatokhoz nem fér hozzá - közölte az Elektronikuskormányzat-központ. A köz­lemény szerint a rendszer üzembiztosan mű­ködik, több mint 40 ezer járulékbevallást ké­szítő határidőre teljesítette a feladatot, és köz­ben további több mint százezer egyéb bevallást is fogadott a központi rendszer. A teljes elekt­ronikus rendszerben olyan titkosítással mo­zognak az adatok a bevallást készítő személy számítógépétől az APEH fogadórendszeréig, amelynek feltörése a technika jelenlegi fej­lettségi szintjén nagy számítógéprendszerek éves kapacitását igényelné. (MTI) MNB: marad az egy- és kétforintos Bár az előállításuk veszteséges, az MNB nem tervezi, hogy kivonja a forgalomból az 1 és 2 forintosokat. Missura Gábor, a jegybank szó­vivője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „amíg a forint létezik, 1 és 2 forintos is létezni fog.” Ismertette: az ala­csony címletek gyártása mindig veszteséges, az 1, 2 forintosok előállítási költsége mintegy ötszöröse forgalmi értéküknek, az 5 és 10 fo­rintosoké pedig kétszerese. A nagyobb cím­letek előállítása viszont nyereséges - tette hoz­zá Missura Gábor. Egy címlet forgalomban tartása mintegy 350-380 millió forintos költ­séget jelent a jegybanknak, a két címlet for­galomban tartása tehát 700-800 millió forintba kerül. (MTI) 2 •o

Next