Népszava, 2006. június (133. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-01 / 127. szám

NÉPSZAVA 2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Több ágazat átfogó reformját tervezi a kormány - Pénteken mutatják be a tárcák új vezetőit Gyurcsány évente ellenőrzi minisztereit Még kinevezésük előtt nyilatko­zatot kell aláírniuk a leendő mi­nisztereknek. A dokumentumban rögzített, a kormányprogramból adódó feladatok teljesítését a kormányfő ellenőrizni fogja. Az új Gyurcsány-kormány több ágazat átfogó reformjára készül: kisebb, szolgáltató közigazgatást hoz lét­re, változtatásokat tervez az ok­tatásban, biztosításalapú egész­ségügyet alakít ki, új képzési és foglalkoztatási programokat ve­zet be. Kinevezésük előtt nyilatkozatot kell aláírniuk a kormány tagjainak. Eb­ben rögzítik, az év végéig hátralévő időben a tárcáknál milyen, a kor­mányprogramból eredő, a tárcák átszervezésével összefüggő felada­tokat kell megoldaniuk. Az év vé­gén megnézi, hogy „kinek sikerült” teljesítenie vállalásait - jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc kor­mányfő. Gyurcsány ma is folytatja a kabinet leendő 12 tagjával a teg­nap megkezdett, a kormányalakítás előtti utolsó egyeztetési sorozatot. A minisztereket - akikkel egyenként mintegy egy órán át tárgyal a konk­rét kormányzati feladatokról­­, va­lamint a most létrehozandó nemzeti fejlesztési ügynökség öt igazgatóját pénteken mutatja be a kormányfő. A vállalások írásbeli rögzítésére tegnap még nem került sor, de si­került minden gazdaságfejlesztési kérdésben megállapodni - közölte kérdésünkre a kormányfőtől távozó Kóka János, a gazdasági tárca vá­rományosa. A megállapodáscsomag kiterjed a gazdaságpolitikára, a gaz­daságösztönzésre, egy szabadabb, a gazdaság szereplőit jobban támogató gazdálkodási környezetre, a kutatás­­fejlesztésre, az informatikára és a fejlesztéspolitika nagyon sok tételé­re. Kiemelte, a miniszterelnök a leg­fontosabb feladatok között említette az államreformot, a bürokráciamen­tesítést. Kóka hangsúlyozta, ta­valy a gazdasági minisztérium át­szervezésével éves szinten tíz­­milliárd forintot takarítottak meg az adófizetőknek. A politikus közölte: a tegnapi meg­beszélésen nem került szóba, hogy ő személy szerint tagja lesz-e az ál­­lamreform-bizottságnak, illetve a Nemzeti Fejlesztési Tanácsnak. Kóka után Gyurcsány egy másik szabad demokrata miniszterjelöltet fogadott, Molnár Lajost, akit arról tájékoztatott, hogy mit vár el tőle a megreformált kormányzati munka során az egészségügyi irányítás új struktúrájának kialakításával kap­csolatban. A miniszterelnökkel ez­után egyeztető Veres János pénz­ügyminiszter nem nyilatkozott az egyeztetésen elhangzottakról. Gyurcsány a kedden nyilvános­ságra hozott kormányprogram be­vezetőjében rögzítette, hogy nem új rendszerváltásra, hanem a rend­szerváltozás nyomán kialakult vi­szonyok bátor, de mértéktartó ki­igazítására készül. A dokumentum nem tartalmazza a rövid időn belül várható gazdasági kiigazításokat, de több ágazat átfogó reformját tervezi. Kisebb, szolgáltató közigazgatás A kormányprogram kisebb, szol­gáltató közigazgatással számol. Jel­zi, hogy „az átalakulást, az áldoza­tokkal, konfliktusokkal is járó, el­kerülhetetlen változtatásokat az ál­lam saját magán kezdi”. Nemcsak a központi közigazgatásban és a he­lyi államigazgatási szervekben dol­gozók létszámát tervezik csökken­teni, hanem a szervezetekkel, és az ott munkát végzőkkel szemben „új, a versenyszférában már régóta érvé­nyesülő követelményeket” fogalmaz­nak meg. A kormányprogram tartal­maz több más, korábban bejelentett intézkedést is, így a minisztériumok számának 11-re való csökkentését, és az úgynevezett dekoncentrált hi­vatalok számának jelentős mérséklé­sét. A kormány tervei szerint új ál­lamháztartási törvényt alkotnak, ré­giós államigazgatási szervek jönnek létre, és átvilágítják több mint nyolc­száz állami szervezet, háromszáznál több állami részvétellel működő gaz­dasági társaság és tíz alapítvány te­vékenységét, vizsgálva létük in­dokoltságát. Csökkenteni tervezik a vezetők számát, átalakítják a költ­ségvetési intézmények finanszíro­zását. A kormányprogram szerint általánossá válik az ügyfelek elé­gedettségének mérése, és folyamato­san értékelik a közszolgáltatást vég­zők teljesítményét. A dokumentum a kormányzati ciklus végére az egyab­lakos és elektronikus ügyintézés szé­les körű elterjesztésével számol. Azt ígéri, hogy 2010-re a közigazgatási ügyek többségét elektronikusan in­tézhetjük majd. A kormányprogram szerint az ok­mányirodák bá­zisán egységes kormányzati ügyfélszolgálati központokat hoz­nak létre. A ter­vek szerint a me­gyei közgyűlések helyett választott regionális közgyű­lések jönnének létre, melyeknek első megválasztására 2008-ban kerülhet sor. Az ezer fő alatti településeken az önkormányzati testületet megtar­tanák, de az önálló jegyzői hivatalt nem, feladatukat körjegyzőségek lát­ják majd el. Korszerűbb tudás, színvonalas oktatás Jobb és igazságosabb oktatást ígér az új kormányprogram, legfontosabb célkitűzése - a színvonal emelése mellett -, hogy mérsékelje a tudás megszerzésében meglevő hatalmas esélykülönbségeket. Ennek érdekében a közoktatásban 2013-ig 1000 iskolát újítanak fel, az első hat évfolyamon alapvető szere­pet kap a képességfejlesztés, tovább csökkentik a gyerekek felesleges le­xikális ismeretekkel való terhelését, korszerűbb tankönyvekből hasz­nálhatóbb tudást kapnak a tanulók. A középiskolákban 2010-re meg­teremtik a lehetőségét, hogy min­denki alanyi jogon tanulhasson an­golul. Mindazért, hogy a fenti célok megvalósulhassanak, kiteljesítik a közoktatás átfogó mérési, értékelési és minőségfejlesztő rendszerét, ösz­tönzik a többcélú intézmények mű­ködését. Átalakítják az állam és az iskolafenntartók teherviselésének arányát, a normatívákat fokozatosan a képzés költségeihez igazítják. Két lépcsőben húszról huszonnégyre emelik a pedagógusok kötelező óra­számát. Ugyanakkor a pedagógusok jövedelmét a tényleges teljesítmény szerint differenciálják, és fokozato­san növelik az osztályfőnöki és in­tézményvezetői pótlékot. A piacképes tudás megszerzése érdekében bővítik a Térségi Integ­rált Szakképző Központok számát, bevonják a gazdasági kamarákat a szakképzés tartalmának meghatá­rozásába, a tanulók elhelyezkedési arányai alapján differenciálják az intézmények támogatását. A fel­sőoktatásban az államilag finanszí­rozott helyeken növelik a műszaki és természettudományos szakokra fel­vettek számát. A fenntartható és a mainál igazságosabb finanszírozás érdekében az államilag támogatott képzésben bevezetik az utólagos képzési hozzájárulást, a költségtérí­téses képzés díja nem lehet majd ke­vesebb a képzési és fenntartási nor­matíva együttes összegénél. Egészségügy - biztosítási alapon A kormányprogram négy oldalon keresztül foglalkozik azzal, hogyan kellene átalakítani az egészségügyi ellátást a következő években. Esze­rint a legfőbb cél, hogy növekedjen az emberek átlagos életkora, hogy „mindenkinek azonos esélye le­gyen egészsége megőrzésére és be­tegség esetén a szükséges, magas szintű egészségügyi ellátásra”. Ez önmagában nem jelent változást az eddigi célkitűzésekhez képest, vi­szont a megújulás első elemei arra az irányvonalra épülnek, amelyet Rácz Jenő távozó egészségügyi miniszter kezdett meg még 2004-ben. Az­az a „magán- és közfelelősség tisz­tázásával, a szolgáltatási csomagok meghatározásával, a versenyt és a szolidaritást egyaránt érvényesítő keretek megteremtésével 2007 vé­géig létrehozzák a biztosítási alapon működő egészségügy feltételeit”. (A szabad demokraták által szor­galmazott több-biztosítós rendszer bevezetéséről később döntenek.) A kormány megszüntetné a hálapénzt, ellenőrizhetővé tenné a járulékfize­tést, és kijelölné, melyek azok az el­látások, amelyek alanyi jogon (akár járulékfizetés nélkül) járnak az ál­lampolgároknak, melyekre lesznek térítés nélkül jogosultak azok, akik­nek tisztázott a jogviszonya, és me­lyekért kell fizetni. A program másik hangsúlyos eleme, hogy a kormány az igényeknek megfelelően alakítaná át a meglévő kapacitásokat is. Ez nem feltétlenül a kórházak bezárását jelenti, hanem az egyes intézmények átalakítását úgy, hogy olyan ellátá­sokat végezzenek, amelyekre szak­embereik és infrastruktúrájuk alap­ján alkalmasak. A kormány ösztönzi az ágazatba a magántőke bevonását, és rendezné a dolgozók helyzetét is. A tervekben szerepel a már elfoga­dott nemzeti programok (rákellenes, szív- és érrendszeri, gyermek-egész­ségügyi program) folytatása is. Több százezer munkahely a cél Célzott támogatások, bővülő szol­gáltatások, új képzési és foglalkoz­tatási programok, a munkaerő-piaci változásokhoz igazodó képzési rend­szer, rugalmas munkavégzési for­mák elterjesztése, a partnerség és a párbeszéd megerősítése - ezek a legfontosabb foglalkoztatáspolitikai elemei az új kormányprogramnak. A legtöbb módosítási javaslatot már az előző kormányciklusban bejelen­tette a miniszterelnök, ilyen például a Start program kibővítése. A pá­lyakezdőkhöz hasonlóan j­árulékked­­vezmény jár majd a kisgyermekük gondozásából, a tartós munkanél­küliségből visszatérő munkavállalók után is. A Start Extra program pe­dig az 50 évnél idősebb és az ország legelmaradottabb településein lakó munkanélküliek foglalkoztatóinak jár, az első évben egyáltalán nem fi­zetnek járulékot, a másodikban pe­dig csak a terhek 15 százalékát. Ki­emelt támogatásra számíthatnak a hátrányos helyzetű településen meg­valósuló beruházások. Megújul az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, szorosabb kapcsolat lesz az oktatás­képzés és az üzleti élet között. Pá­lyakövetési rendszer monitorozza, milyen feltételekkel és mennyi idő után tudnak elhelyezkedni a fiatalok. A programban garanciát ígérnek a munkavállalóknak, ezután hozzájut­nak a fizetésükhöz akkor is, ha mun­káltatójuk csődbe ment. Befejeződik az érdekegyeztetés és a szociális pár­beszéd intézményei működésének jogi felülvizsgálata és szabályozása, és törvény szabályozza majd az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács mű­ködését. Népszava-összeállítás Nyilatkozatot kell aláírniuk a minisztereknek, milyen, a kormányprogramból adódó feladatokat vállalnak A kormányprogramból adódó feladatok teljesítését a miniszterelnök rendszeresen ellenőrzi majd Fotó: Szalmás Péter Tervezett módosítások Tizenegyre csökken a minisztériu­mok száma. Csökkentik a közigazgatásban dol­gozók létszámát. 2010-re a közigazgatási ügyek több­ségét elektronikusan intézhetjük majd. Folyamatosan mérik az ügyfelek elégedettségét és a dolgozók tel­jesítményét. 2010-re mindenki alanyi jogon ta­nulhat angolul. 2013-ig ezer iskolát újítanak fel. Húszról huszonnégyre emelik a pe­dagógusok kötelező óraszámát. Fokozatosan növelik az osztályfőnöki és intézményvezetői pótlékot. Az államilag támogatott képzésben bevezetik az utólagos képzési hoz­zájárulást. Kibővítik a Start programot. Megújul az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. A kormány megszüntetné a há­lapénzt az egészségügyben. Ösztönzik a magántőke bevonását az egészségügyi ágazatba. 2007- ig biztosításalapú egészség­ügyet hoznak létre. Megteremtik a járulékfizetés nyil­vántartásának és ellenőrzésének rendszerét. 2008- tól EU-konform egészségbizto­sítási kártyát vezetnek be. Létrehozzák az egészségbiztosítási rendszer hatósági felügyeletét. 3 Jelentős változásokat ígérnek a liberális kormánytagok A kormányprogram tartalma az SZDSZ által kívánatosnak tartott irányba mutat, s a szabad demokraták célja a koalícióban, hogy külön­böző területeken megszülessenek az átalakító intézkedések - mondta a párt elnöke, amikor a három leendő liberális miniszter ismertette a jövőre vonatkozó elképzeléseit. Kuncze Gá­bor szerint azonban nem mondanak le az ész­szerű drogpolitikáról, az életmódbeli és et­nikai diszkrimináció megszüntetéséről, illetve a költségvetés helyreállításáról sem. A leendő gazdasági miniszter ugyanakkor ar­ról beszélt, hogy az informatika területével ki­bővített tárcánál kevesebb bürokráciát és több szolgáltatást szeretne, ezért a létszámot rövid távon 25, hosszú távon 50 százalékkal csök­kentik, illetve a két minisztérium összesen 70 főosztályából csak 25 marad majd meg. Kóka János szerint az informatika terén el kell érni, hogy ne legyen az országban olyan terület, ahol nincs szélessávú internet, s a világháló tartalmi fejlesztése mellett fontos a képzés, a motiváció és az adatbiztonság megteremtése is. Az egészségü­gyiminiszter-jelölt a várható azonnali lépések közül kiemelte, hogy a legsú­lyosabb betegségek (daganatos, szív- és érrend­szeri) kezelésére hatékony intézkedéseket hoz­nak, és a jelenleginél több forrást biztosítanak. Molnár Lajos kérdésünkre közölte: ezeken a te­rületeken a már létező nemzeti programokat akarják végrehajtani. Az ágazati reform révén biztonságos gyógyítást ígért a betegeknek és jobb feltételeket a dolgozóknak. A jövőben sza­badabbá teszik majd a patikaalapítást is. A régi-új környezetvédelmi miniszter, Per­­sányi Miklós azt ígérte, Budapesten és a 15 ezer­nél nagyobb lélekszámú településeken befejezik a szennyvízhálózat kiépítését, és országszerte folytatják a szelektív hulladékgyűjtés feltétele­inek megteremtését, az árvízvédelmi rendszer további megerősítését. Losonczi Gergely Debreczeni könyve a kormányfőről Az új miniszterelnök - ez a címe Debreczeni József publicista Gyurcsány Ferenc kormányfőről írott könyvének, melyet tegnap mutattak be. Ha a miniszterelnök vereséget szenvedett volna a választásokon a kötet a Gyurcsány Ferenc címet kap­ta volna - írja előszavában a szerző. A könyv nemcsak a kormányfő beszédei és írásai alap­ján készült, hanem Debreczeni és az „alany” beszélgetései nyomán, azok segítségével követi végig a szerző Gyurcsány pályafutását. A be­mutatón a könyv ismertetői, Gombár Csaba po­litológus és Romsics Ignác történész is meg­jegyezték, szokatlan őszinteséggel beszél ma­gáról a miniszterelnök, politikusok nem gyak­ran tesznek hasonlót. Gombár úgy vélekedett, nem tudja, célszerű-e ez a „lefegyverző őszin­teség” belpolitikai, pártpolitikai és külpolitikai szempontból. Debreczeni - aki csak úgy vállal­ta a könyv megírását, hogy abban Gyurcsány is közreműködik - azt mondta, ő is csodálkozott a miniszterelnök őszinteségén, de nem szólt neki. Szerinte lehet, hogy új kommunikációs korszak kezdődik. Gyurcsány az őszinteség kapcsán úgy reagált, szerinte azt nem teheti meg, hogy leül beszélgetni Debreczeni József­fel, és csak „a felét mondja el”. Hangsúlyozta, vállalja saját magát és amit eddig csinált. Ar­ra a gondolatra - mint az a könyvből kiderült —, hogy a „rajongóktól” fizikai félelmet érez, azt mondta, szeretné deheroizálni a politikát, meg­mutatni, nem sokban különbözik a hétköznapi emberektől. Hozzátette, ezt szolgálja például a blogírás is. Gyurcsány egyetértett azzal, hogy politikusi pályája elején jár, a következő évek döntik el későbbi megítélését. (Népszava) Távozik a budapesti főépítész Ősztől már nem Bu­dapest főépítésze­ként, hanem egye­temi oktatóként dol­gozik Schneller Ist­ván - erősíti meg ma­ga az érintett a Heti Válasz ma utcára ke­rülő számában. A fő­építész belső és külső okokkal magyarázta döntését. Tizenhat év hivatali munka után „tudni kell abbahagyni”, és a felhalmozott tapasztalatot könyvekben vagy egyetemi kurzusokon továbbadni - nyi­latkozta Schneller. Másrészt a választási évek a legkevésbé sem kedveznek az olyan veze­tőknek - tette hozzá­­, akik szakmai döntések mentén szerveznék az életüket, mégis nap nap után politikai-gazdasági lobbiérdekekkel ta­lálják szemben magukat. (Népszava)

Next