Népszava, 2006. június (133. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-29 / 150. szám

10 Mecsekhegyháti turisztikai régió • Magyarhertelend az idegenforgalomra épít Falvak összefogása a Mecsekben A Mecsek hegység és a Hegyháti dombság közötti vonulat­ban alulról jövő kezdeményezéssel alakítottuk meg a sa­ját kis turisztikai térségünket, a Mecsekhegyhátat - mond­ta Kovács Gyula, Magyarhertelend polgármestere, aki hos­­­szasan sorolta, hogy a térségben mi minden található a vízirezervátumtól a denevérmúzeumig, a malommúzeumtól a kemenceskanzenig, termálfürdőtől a horgásztavakig és strandolásra alkalmas víziparadicsomokig. Eldugva a Mecsek dombjai kö­zött egy icipici, meseszerű kis falu Magyarhertelend. A hol­landok és a japánok már rég fel­fedezték ezt a csendet és nyu­galmat árasztó kis települést. Polgármestere, Kovács Gyula azonban, amikor találkoztunk, először nem a 700 fős elmara­dott kistelepülésről kezd mesél­ni, hanem rögtön a térség elő­nyeit ecseteli. Alulról jövő kez­deményezésként a környező te­lepülésekkel együtt alakították meg a saját kis turisztikai ré­giójukat, a Mecsekhegyhátot. A Mecsek északi részén elhe­lyezkedő térség az elmúlt évek­ben az infrastruktúra elmara­dottsága miatt „lecsúszott”. Au­tópályák nem épültek, ezért a külföldi tőke nem jött ide, nem települtek be jelentős multina­cionális cégek. Tőkehiány jel­lemző a régióra. A szerb-hor­­vát háború is gátolta a fejlődést. E hátrányok mellett azonban számtalan előnnyel rendelkezik a Mecsek északi fele. Ilyen pél­dául a különleges, mediterrán klíma. Ez az ország egyik leg­­napsü­tésesebb térsége. Ennek következtében egyedülálló fau­na alakult itt ki. Tíz kilométeres körzetben horgásztavak. Árpád­­kori templom, vízirezervátum, denevérmúzeum, vízimalom, kemenceskanzen, ipartörténe­ti emlékek, vízlelőhelyek ta­lálhatók. A szomszédos polgármeste­rekkel megbeszélték, hogy kö­zösen kínálják egymás turisz­tikai termékeit, hiszen rájöttek, hogy önállóan egy-egy köz­ség saját nevezetességeivel nem tudja hosszú időre - akár egy­­egy hétre - elegendő program­mal ellátni, és maradásra bírni az ide érkezőket.­­ Ezért aztán mi is elküldjük az ide érkező turistákat az Abaligeti-csepp­­kőbarlangba, amely egyben az asztmások kiváló gyógyhelye. Azt is javasoljuk, hogy a mi ter­málfürdőnk mellett próbálják ki a sikondait és természetesen az orfűi és az abaligeti tavakat is - mondja Kovács Gyula. A kö­zeli Pécs, az ország kulturális fővárosa is érzékelteti hatását a régióra. Errefelé olyan 60-100 fős, kuriózumnak tekinthető, ősi települések is találhatók, mint Pászta vagy Kovács szénája. A természetet kedvelők szívesen kísérik figyelemmel a nádas­ban található vidracsalád éle­tét, az újra megtalálható bor­zot, a szarvast, az őzet, a ró­kát. A szerb hegyekből időn­ként aranysakálok kóborolnak át. Sokak kedves időtöltése er­refelé a gombászás. Egyedül a térségben nő a medvehagyma, amely a fokhagymának egy kü­lönleges fajtája, amely kevésbé csípős és szagos, ám hatóanya­ga megegyezik a fokhagymáé­val. Tiszteletére minden évben megrendezik a medvehagyma­­napot, amikor sokféle vele ké­szült ételt kóstolhatnak az ér­deklődők. Egykor erre vezetett a régi, római hadiút, amelyről a még feltárásra váró római katonai temető tanúskodik. Az orfűi Muskátli étteremben sokan fel­keresik a kemencés udvart, ahol szinte valamennyi magyar táj­egységre jellemző, működő­képes kemence megtalálható. Gyakran dagasztanak és sütnek itt kenyeret, tájjellegű étkeket. Remek kirándulás tehető a Me­csek északi részén található várromok meglátogatásával, miközben számos víznyelővel, búvópatakkal találkozhat a tú­rázó. Magyarhertelend jövőjét az idegenforgalom fejlesztésében látjuk - mondta Kovács Gyula polgármester -, hozzátéve, re­mélik, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében fej­leszteni tudják majd az egykor az önkormányzat tulajdonában lévő, ám azóta megvásárolt és visszabérelt fürdőt. Időközben ugyanis kiderült, hogy a tu­lajdonosnak nincsenek anyagi eszközei a fejlesztésre. Az ön­­kormányzat sem tőkeerős, ám reméli, hogy pályázati úton si­kerül megvalósítani az ízü­leti és mozgásszervi megbete­gedésekre, idegrendszeri és nőgyógyászati bántalmakra egyaránt gyógyírt kínáló, két forrásból feltörő termálvízre alapozott fejlesztést. Az ön­­kormányzat 30 csökkent mun­kaképességű embernek nyújt munkát, akiknek zömét az ide­genforgalomban, mint például a helyi Mathias panzióban al­kalmazzák. A fejlesztési ter­vek között szerepel egy olyan tó létesítése is, ahol a vendégek jet-skizhetnek is. A közelben számos helyen nyílik lovaglásra is lehetőség, mint például a néhány kilomé­terre családi vállalkozásban ve­zetett Rácz-tanyán. Télen lo­vas szánon, nyáron lóháton vagy hintón is be lehet járni a dimbes-dombos környéket. A kicsiknek nagy élményt je­lent a háziállatok simogatása, a pónilovaglás. Télen rend­szeresen tartanak disznóvágást. A kis tóban horgászni is lehet. Nem véletlen, hogy a Rácz-ta­­nya prospektusán is szerepel­nek a környező települések lát­nivalói, nevezetességei, hiszen valamennyien rájöttek már, hogy egyedül nem megy. B. Mezei Éva Kovács Gyula: a települések ös­­­szefogása hozhat csak eredményt A kemenceskanzenben gyakorta dagasztanak és sütnek kenyeret A SZERZŐ FELVÉTELEI DRV-közgyűlés Budapesten A több mint ötezer tagot szám­láló Német Utazási Szövetség (DRV) 2008-ban közgyűlésének helyszínéül Budapestet válasz­totta. A DRV közgyűlése min­dig kiemelt eseményt jelent az európai turizmusszakmán be­lül, több ország is jelentkezett a kongresszus szervezési jogáért. A rendezvényre előreláthatólag mintegy 600-800 szakmai részt­vevő várható Németországból. Népszava-információ Térzenészek találkozója Július 6-9. között rendezik meg Balatonföldváron az idei tér­zenei programokat. A város kü­lönösen büszke zenei értékeire, így például zeneiskolájára és az ország legjobbjai között számon tartott ifjúsági fúvószenekarára. Tízéves hagyománya van a he­ti rendszerességű nyáresti tér­zenéknek, amelyek mind az ide­látogató vendégek, mind a hely­beliek körében kedveltek. A ze­ne mellé kulináris ínyencségek és balatoni borok várják a nya­ralókat. B. A. IDEGENFORGALOM 2006. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA IV. Béla leánya, Kinga legendája - Gurálok kormányoznak Tutajozás a Dunajecen A Dunajec-szurdokon tutajjal leúszni a Piening-hegység­­ben semmi mással össze nem hasonlítható élmény. A len­gyel-szlovák határt képező határfolyón néhány lengyel gurál család évszázadok óta, lélegzetelállító ügyességgel kormányozza lélekvesztőjét a sebes vizű folyón, amely né­hány esztendeje már mentes a többméteres áradások okoz­ta károktól, ugyanis vízi erőművet építettek rá, amiből azon­ban a turista mit sem lát, csak az impozáns mesterséges ta­von zajló vidám vízi életet. A tutajozás 2-3 órát vesz igény­be, s a megtett út hossza sem csekély, 18, esetenként 23 ki­lométer. Ezalatt a hangulatos folyó éppen hatszor változtat irányt, kanyarog a 900 mé­ter magas sziklás hegyek kö­zött, amelyek a tutajról nézve óriásoknak tűnnek, pedig a fo­lyó vízszintje is 400 méter ma­gasan van a Balti-tenger fe­lett, így valójában a különbség mindössze 500 méter. A ter­mészet csodálatos díszleteiben gyönyörködő utasokat a magyar huszárokra emlékeztető nép­viseletben evező gurálok időn­ként feltett találós kérdései, tré­fái szórakoztatják. A magyaroknak különös nosztalgiájuk lehet tutajozás közben. A középkortól egészen 1918-ig ugyanis itt húzódott ha­zánk leghosszabb ideig fenn­állott közös határa a lengyelek­kel. Évszázadokon keresztül itt találkozott, és békésen meg­fért egymással a magyar, a né­met, a szlovák és a ruszin kultú­ra. A szervezett tutajozás meg­szervezése a magyar gyökerű Szalay József földesúr nevéhez fűződik, aki mellesleg lengyel hazafinak vallotta magát. Úti­könyveket adott ki, albumokat jelentetett meg, amelyeket saját litográfiáival díszített. Egyik ala­pítója volt a Lengyel Tátra Tár­saságnak és­­ erre igazán büsz­ke volt­­ a Magyarországi Kár­pát Egyesületnek is. A Dunajec menti, Szczawnica nevű sze­gény faluból ő teremtett a XIX. században virágzó üdülőhelyet. A folyó mentén fekvő Szepesófalu arról nevezetes, hogy 1411-ben itt találkozott egymással Jagelló Ulászló len­gyel és Luxemburgi Zsigmond magyar király, akinek pompás kiállítását napjainkban is meg­csodálhatják a budapesti Szép­­művészeti Múzeum látogatói. Néhány évvel később egy má­sik nagy királyunk, Mátyás ugyancsak itt tárgyalt Jagelló Kázmérral. A vízparthoz kö­zeli zárdát IV. Béla királyunk leánya, az 1999-ben II. János Pál pápa által szentté avatott Kinga alapította. Ennek em­lékére a kolostor bejárata felett évszázadok óta látható a Ma­gyar Királyság címere. Emellett Kingához fűződik az a legenda is, amely szerint a királylány a tatárok elől menekültében ma­ga mögé egy szalagot hajított, amely az ellenség előtt akadályt képezve kanyargós Dunajeccé változott. A Dunajec vidékéhez kötődő magyar-lengyel emlékek kö­zül csak néhányat villantottunk fel. A csodálatos szépségű, han­gulatos tájat most már a nem autóval utazók is könnyen fel­kereshetik, hiszen a Volánbusz rendszeres járatot indított Krak­kóba. Bonta Miklós Fesztiválok a Tisza-tónál A Tisza-tó környékén ezen a hétvégén számos rendezvény kínál a strandolás mellett szó­rakozási lehetőségeket. Tiszafüreden kerül sor szom­baton és vasárnap a IV. Tisza­­tavi Fesztiválra. Szombat délelőtt főzőverseny, játékok, foglal­koztatók, kézművesbemutatók, horgász­verseny, kajak-kenu verseny és bemutató, valamint ökotúra programmal várják az érdeklődőket. Vasárnap délelőtt vízi show-val szórakoztatják a látogatókat. A Cseresznye Fesztivál - amely július 1-jétől 23-ig tart - megnyitójára 1-jén a Tájházban kerül sor. Kul­turális és gasztronómiai prog­ramok váltják egymást: lesz itt néptáncműsor, cseresznye­kóstoló és borbemutató. A cse­resznyés ételek mellett meg­ismerhetik az érdeklődők a re­ceptgyűjteményt is. Hétfőn, 3-án egy helyi pálinkafőző tart termékbemutatót, majd más­nap a Tájházban jászsági éte­leket készítenek és előadás lesz a kecske- és juhsajtokról. Szer­dán a Tisza madárvilágáról hangzik el ismeretterjesztő előadás. A Gyékényesi Falu­napokat Tiszavalkón vasárnap immár 16. alkalommal tart­ják meg, ahol gyékényből ké­szült termékeket állítanak ki és árusítanak. A látogatók maguk is kipróbálhatják a gyékény­fonás mesterségét. Szombaton Tiszaörsön rendezik a Kun­sági Csikós és Hagyományőrző Lovasnapokat. A csikósbemu­tatók mellett mesterségek ud­vara várja az érdeklődőket. Népszava-információ Megnyílt Bikács-Kistápén a Zichy Park Hotel Aki szívesen tartózkodik a csendet és nyugalmat árasztó, érintetlen környezetben, aki kedveli az erdőket, mezőket, ta­vakat, annak tudjuk ajánlani, vegye igénybe a Tolna megyei Bikács-Kistápé település szom­szédságában található, egykor a Zichy család tulajdonában lévő, mintegy 12 hektáros területen elkészült új szállodakomplexum szolgáltatásait. A négycsillagos főépületben 39 légkondicionált szoba kapott helyet. Aki nem szereti a szokványos szállodai elhelyezést, az parasztgazdaság udvarában, igazi falusias kör­nyezetben, baromfiudvar szom­szédságában lakhat. A családi­as hangulatú hotel mellett kü­lön borospince is létesült, ahol kiváló borokat kóstolhatunk. Ha valaki nem csak csend­re, pihenésre, horgászásra, a wellness-sziget szolgáltatásai­nak élvezésére vágyik, annak adrenalinfokozó kalandpark áll rendelkezésére. A Zichy Park Hotelben lovaglási lehetőség is van, sőt a környező erdőkben vadászni is lehet. Most ké­szül a külső medence. A szál­lodába rendszeresen meghívják a környék népművészeit, tánc­csoportjait, zenekarait. Népszava-információ A falusias környezet kedvelőinek külön kis apartmanok épültek Megjelent az Esély társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 2006/3-as szálma TARTALOM PROGRAM AZ NCST NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE Vajda Györgyi: Az Európai Unió társadalmi kirekesztés elleni nyitott koordinációs együttműködésében való magyar részvétel és a Társadalmi összetartozásról szóló nemzeti cselekvési terv (NCST) Taller Ágnes: Nemzetközi szeminárium a falu- és tanyagondnoki szolgáltatásról Eszik Zoltán: A Nemzeti Cselekvési Terv és a Biztos Kezdet Program Bánfalvi István-Havasi Éva-Ulicska László: Bemutatkozik a METÓD Claus Offe: Szociális védelem szupranacionális összefüggésben TANULMÁNYOK Kulcsár Gábor: A munkaerő területi mobilitását akadályozó tényezők Lakner Zoltán: A családpolitika rendszere KÖNYVEKRŐL ÉS FOLYÓIRATOKRÓL Szikra Dorottya: Új ablak a magyar szociális ellátások történetére: Fajüldözés és szociálpolitika a legújabb kutatások alapján Cora Zoltán: Európa, mint a szociálpolitika kísérleti terepe? HÍREK, INFORMÁCIÓK Előfizethető a szerkesztőségben: 1094 Budapest, Liliom u. 8. Telefon: (06-1) 216-1310 esely@freem­ail.hu

Next