Népszava, 2006. augusztus (133. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-01 / 178. szám
2 Határidőt szabtak Teheránnak Augusztus 31-ig adott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadott határozatában. Ellenkező esetben a perzsa államnak gazdasági jellegű büntető intézkedésekkel kell szembenéznie. A határozat, amelyet a testület 14:1 arányban, Katar ellenszavazatával fogadott el, az első, amely Iránnal szemben jogilag kötelező követeléseket támaszt, és amely szankciók mérlegelésével fenyeget. Az Egyesült Államok és szövetségesei azt gyanítják, hogy Irán atomfegyvert fejleszt ki. (MTI) Vér folyt a vízért Srí Lanka szigetén Bár a Srí Lanka-i kormányhadsereg és a tamil lázadók között hivatalosan fegyverszünet van érvényben, az indiai-óceáni szigetország északkeleti részén lefolytatott összecsapásban mégis negyven ember - 35 tamil és öt kormánykatona - vesztette életét. A harcok egy víztározó miatt törtek ki, melyet a lázadók a hatalmukba kerítettek, megfosztva ezzel több tízezer lakost az ivóvíztől. A gerillák ezt arra hivatkozva tették, hogy a kormány állítólag megszegte azt a kötelezettségvállalását, hogy az általuk uralt területen víztornyot épít. A kormányerők, melyek egyik egysége képünkön látható, végül visszaszerezték az ellenőrzést a víztároló fölött. (Népszava) Kamarai vezetőket raboltak el Irakban Elrabolták az Iraki-Amerikai Kereskedelmi Kamara vezetőjét és 11 - más források szerint 25 - munkatársát az iraki biztonsági erők terepszínű egyenruháját viselő fegyveresek hétfőn Bagdadban. A fegyveresek tizenöt terepjáróval vonultak fel, majd a kamara épületéből mindenkit lehurcoltak az utcára, megbilincselték őket, és bekötötték a szemüket. A szemtanút, aki az emberrablás idején az épület első emeletén tartózkodott, valamint öt társát csak azért nem vitték el, mert nem volt több hely a gépkocsikban. Az erőszakhullám egyébként más iraki városokban is folytatódott: legkevesebb tizenkilencen haltak meg. (MTI) Szerbia nem mond le Koszovóról Nincs az az európai uniós csatlakozás, melynek kedvéért Szerbia lemondana Koszovóról - jelentette ki hétfői sajtónyilatkozatában Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök (képünkön). Ha a túlnyomórészt albánok által lakott terület önkényesen kinyilvánítaná függetlenségét, akkor ez ellen Belgrád minden jogi eszköz felvonultatásával fellép és azt sem bánja, hogy európai integrációja emiatt késedelmet szenved - fejtette ki Kostunica. A szerb elnök szerint a függetlenség amúgy sem lenne igazán előnyös Koszovó számára, nem úgy, mint az az - igen tágan értelmezett - autonómia, melyet Belgrád ígér a tartomány albán lakosainak. (Népszava) Románia nemet mond Washingtonnak Országa még akkor sem hajlandó változtatni a gyermekek örökbefogadását szabályozó törvényein, ha emiatt polgárai nem kapják meg a vízummentességet az Egyesült Államoktól -jelentette ki Traian Basescu román elnök, aki a múlt héten hivatalos látogatást tett Washingtonban. A kijelentés előzménye az, hogy az amerikai szenátus határozatban bírálta a román örökbefogadási gyakorlatot, lényegében azt, hogy amerikai állampolgárok nemigen fogadhatnak örökbe (képünkön is látható) román árvákat. Ismeretes, hogy a legtöbb újonnan felvett kelet-európai uniós tagállam polgárai sem utazhatnak vízum nélkül az Egyesült Államokba, holott ezen államok örökbeadási gyakorlatát az Egyesült Államok nem bírálja. (Népszava) VILÁG 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD NÉPSZAVA Megfigyelők a tűzszünet kihirdetését a BT-ülés utáni napokra várják Két nap haladék Libanonnak A Kafr Kana-i tragikus végű bombázás után Ehud Olmert izraeli miniszterelnök kénytelen volt engedni az amerikai nyomásnak és beleegyezni a légi csapások 48 órás szüneteltetésébe, hogy Dél-Libanonból elmenekülhessen a polgári lakosság és humanitárius segélyt lehessen szállítani a térségbe. A szüneteltetés nem vonatkozik a szárazföldi hadműveletekre, sem e hadműveleteket támogató légi akciókra, sem a rakétakilövők megsemmisítésére. Az izraeli biztonsági kabinet utasításokat adott a szárazföldi akciók fokozására, mégpedig azzal a céllal, hogy a még rendelkezésére álló időben a hadsereg minél több rakétakilövőt semmisíthessen meg. Általános vélemény szerint ez az idő immár nagyon rövid. A 32 gyerek és sok felnőtt civil halálát okozó Kafr Kana-i incidens után ugyanis felgyorsultak a tűzszünet kikényszerítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a hét végéig elérhetőnek tartja a helyzetet stabilizáló tűzszünetet, amely - úgy tűnik - a Biztonsági Tanács ülése után, vagyis szerdán vagy csütörtökön fog életbe lépni. Addig azonban tovább folynak a harcok. A Hezbollah tegnap mintegy 190 rakétát lőtt ki Észak-Izrael felé, ebből majdnem száz rakéta Kirjat Smona városba csapódott be. Ez volt a legtömegesebb rakétatámadás az évek folyamán sokat próbált város ellen - ám miután a lakosok óvóhelyeken voltak, nem járt halálos áldozattal. Az izraeli védelmi miniszter szerint Izrael ha beleegyezett is támadásainak 48 órás felfüggesztésébe, nem fogadhat el azonnali tűzszünetet Libanonban. Amír Perec indoklása az volt, hogy ha most azonnal tűzszünetet hirdetnének, „a szélsőségesek ismét felemelnék a fejüket, és megint ugyanott tartanánk”, ahol a jelenlegi offenzíva előtt. A Hezbollah egyik parlamenti képviselőjének hétfői bejelentése szerint a síita szervezet csupán abban az esetben szünteti be rakétatámadásait, ha a zsidó állam felhagy a Libanon elleni támadással, és kivonja csapatait az arab országból. Az izraeli kormány és a hadsereg szóvivői tegnap mindent megtettek, hogy igazolják a Kafr Kana-i bombázást. Rámutattak, hogy a Hezbollah lakott területekről lövi ki a rakétáit, majd a kilövésük után emberei lakóházakban rejtőzködnek el, továbbá, hogy az izraeli hadsereg szórólapokban többször felszólította a lakosokat: távozzanak a veszélyes térségből. Amir Perec védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Izrael nem akar veszteségeket okozni a civil lakosságnak és mélyen sajnálja minden ártatlan civil halálát, szemben a Hezbollahhal, amely győzelemnek tartja, ha rakétái izraeli civileket ölnek meg. Ezek az önmagukban megalapozott magyarázatok azonban nem tudták elmosni a halott gyerekek által keltett borzalmas benyomásokat és nem tudták visszafordítani a világközvélemény hangulatának megváltozását Izrael rovására. Annál is inkább, mert - mint több izraeli publicista is rámutatott - Dél-Libanonból éppúgy nem távozott mindenki, mint ahogyan Észak-Izraelt sem hagyta el mindenki a Hezbollah-rakéták hatására. A helyszínen pedig - itt is, ott is - elsősorban a szegények, a betegek, a magatehetetlenek maradtak. A Kafr Kana-i támadás nem volt szándékos, de az ilyen tévedés „be volt kódolva” a hadjáratba - írta tegnap a Jediot Achronotban Nahum Barnea, az ismert publicista. Yehuda Lahav (Tel-Aviv) Véres palesztin zászlóval tiltakoznak a jordániai Ammanban Izrael katonai akciói ellen Fotó: Reuters A NATO átvette a biztonsági feladatok koordinálását Afganisztán déli területein Merénylet a mecset kertjében Miközben a NATO tegnap átvette az amerikaiaktól a biztonsági feladatok koordinálását Afganisztán déli részén, a tálibok gerillaháborúja tovább fokozódik. A tálibok merényletet kíséreltek meg egy tartományi kormányzó ellen, ugyanakkor az ország más részén a kormányerőknek sikerült érzékeny csapást mérni rájuk. Legkevesebb nyolcan meghaltak hétfőn az afganisztáni Nangarhar tartomány egy mecsetjének kertjében elkövetett pokolgépes merényletben; a támadás nyilvánvaló célpontja, a helyszínen tartózkodó tartományi kormányzó nem sérült meg. A nyolc halotton kívül 16-an megsebesültek az ország keleti részén fekvő tartomány Dzsalálábád elnevezésű városában, miután autóba rejtett pokolgép robbant fel a mecset kertjében gyülekező több ezer ember között. „A célpont én voltam, és ez (a merénylet) Afganisztán ellenségeinek a műve volt” - közölte a kormányzó. Az Afganisztán ellenségei minősítést használják afgán tisztviselők a tálib felkelők és az al-Kaida hálózatába tartozó szövetségeseik megnevezésére. Rendőrségi információk szerint a pokolgépet egy rendőrautóba rejtették, és a járműben ülő öt rendőr életét vesztette a robbanásban, amelynek gyerekek is áldozatául estek. Az afgán erők 23 tálib fegyveressel végeztek két rajtaütésben az ország déli részén fekvő Hilmend tartományban - jelentette be a körzeti rendőrfőnök hétfőn. A rajtaütéseket az afgán hadsereg és rendőrség alakulatai hajtották végre vasárnap a pakisztáni határ közelében fekvő Garmszer település közelében. A koalíciós erők légi támogatásával indított hadművelet helyszíne az a körzet volt, amelyet a tálib erők július közepén ideiglenesen ellenőrzésük alá vontak. Az első összecsapás során mintegy kétszáz katona és rendőr ütött rajta a tálib fegyveresek egy hegyi menedékhelyén, a kétórás ütközetben tíz tálib fegyveres meghalt. Néhány órával később a rendőrség egységei felderítették a felkelők egy csoportjának tartózkodási helyét mintegy 20 kilométerre az első rajtaütés színhelyétől. 13 tálib meghalt, és egy rendőr megsebesült. A NATO számára hétfőn megkezdődött afganisztáni hadműveletének eddigi legnehezebb szakasza: a szövetség által irányított nemzetközi biztonsági erő, az ISAF hivatalosan is átvette az amerikaiaktól a déli országrész biztonsági feladatainak ellátását. Népszava-összeállítás A NATO ünnepség keretében vette át a biztonsági feladatokat Fotó: Reuters Hagyták meghalni a civileket? A Klubrádióban hangot kapott egy olyan értesülés, amely szerint az a kánai épület, melyet az izraeli légierő bombázott, nem a bombáktól omlott össze, hanem annak a robbanóanyagnak a detonációjától, melyet a Hezbollah halmozott fel benne. E robbanásra azonban csak nyolc órával a bombázás után került sor. Ezalatt a nyolc óra alatt a civil lakosok végig az épületben voltak, de a jelek szerint senki sem tett lépéseket a megmentésük érdekében, holott idő lett volna rá. Husszein Muszavi, Libanon budapesti nagykövete a Klubrádió erre vonatkozó kérdésére előbb azt mondta, hogy nem voltak eszközök a civilek kimentésére és ez kockázatos is lett volna, hiszen tartani lehetett az izraeli bombázások folytatódásától. Később azonban kétségbe vonta a Klubrádió által közöltek hitelességét. A nagykövet: országom mélyen sajnálja Izrael nagyon sajnálja, hogy a hét végén gyermekek, asszonyok, idős emberek veszítették életüket a dél-libanoni Kanéban - mondta a zsidó állam budapesti nagykövete hétfőn Budapesten. - Ám a Hezbollah Dél-Libanonban iskolákba, kórházakba, lakóházak pincéibe telepítette rakétakilövő állásait, ahonnan az elmúlt hetekben háromezer rakétát lőttek ki Izraelre - közölte a nagykövet, aki az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt beszélt az izraeli-libanoni konfliktusról. A bizottság Huszein Muszavi libanoni nagykövettel is eszmecserét folytatott, aki tagadta, hogy a Hezbollah izraeli polgári célpontokat támadna. A magyar Külügyminisztérium is mély megrendüléssel és megdöbbenéssel értesült a hét végi kanai bombázásról és szorgalmazza az erőszak megfékezését és a harcok haladéktalan beszüntetését - írta Polgár Viktor szóvivő hétfői közleményében. Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja a BT határozott fellépését szorgalmazza a tűzszünet és a tartós stabilitás megteremtése érdekében Izrael és Libanon között-közölte Kozma József, a frakció külügyi és európai ügyek munkacsoportjának vezetője. A parlament elé kerül a szlovák kormányprogram Jóváhagyta az új szlovák kormány négy évre szóló programját hétfőn Pozsonyban Robert Fico hárompárti koalíciós kabinetje. A kormány programnyilatkozatáról ma kezd tárgyalni a törvényhozás. Az ellenzék korábban kifogásolta, hogy az anyag megismeréséhez rendelkezésükre álló 24 óra kevés lesz. Ez az egyik oka annak, hogy a parlamentben heves vita várható, és kormánypártok aligha számíthatnak az ellenzék támogatására. Valószínű azonban, hogy a többségi pozíciót élvező koalíció a hét végéig megszavazza a kormányprogramot. A dokumentumról előzetesen kiszivárgott információk ellentmondóak. Valószínűsíthető, hogy Fico kabinetje nem vezet be tandíjat, a vizitdíjat pedig eltörli, és leállítja a stratégiainak minősített állami vállalatok magánkézbe adását. A várakozások szerint Szlovákiában megmarad a 19 százalékos egykulcsos adórendszer, a szintén 19 százalékos általános forgalmi adó azonban egyes árufélék esetében változhat. Az új szlovák kormány arra készül, hogy fokozatosan kivonja a katonáit Irakból. Egyben kitart a korábbi kormány elhatározása mellett, miszerint 2009-ig megteremti az euró bevezetésének a feltételeit. Azt ígéri, hogy törvényben szavatolja a kisebbségi kultúrák költségvetési finanszírozását. MTI-információ