Népszava, 2006. december (133. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-01 / 281. szám
NÉPSZAVA Csak egy bizottságot választott meg a fővárosi közgyűlés, vezető tisztségviselőket nem Az ellenzékkel szavazott az MSZP Az SZDSZ szerint működik a koalíciós megállapodás a fővárosban, bár azt - a főpolgármester vétója miatt kialakult patthelyzetben - nem kötötték meg az MSZP-vel. A közgyűlésben ugyanakkor a szocialisták az ellenzékkel együtt szavazva tucatnyi napirendi pontot söpörtek le az asztalról - az SZDSZ szerint bosszúból Demszky Gábor lépése miatt. Egy bizottság azért megalakult, de vezető tisztségviselőket nem választottak. Teljességgel felborult a fővárosi közgyűlés soros ülésének napirendje, mert azon az eredeti tervekkel ellentétben nem szerepelt 14 új bizottság megalakítása, elnökeik és tagjaik kinevezése, továbbá nem szavaztak a képviselők a három közül egyetlen főpolgármester-helyettes megválasztásáról sem. Ennek oka az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós tárgyalások megszakadása és a személyi kérdésekben kialakult patthelyzet. A főpolgármester ugyanis az elvi koalíciós megállapodás alapján elé terjesztett 111 fős fővárosi tisztségviselői listából egy személyt az utolsó pillanatban „kihúzott”. Gy. Németh Erzsébetet, akit a szocialisták főpolgármester-helyettesnek jelöltek. Egyelőre egyik fél sem engedett az álláspontjából, abban viszont egyezségre jutottak -s e kérdésben melléjük állt a városházi ellenzék is -, hogy egy fontos bizottságot, a pénzügyi és közbeszerzési testületet mindenképpen megalakítanak. A képviselők döntöttek is a bizottság létrehozásáról, melynek elnöke a szocialista Tüttő Kata lett, s egyelőre a testület öt tagja tette le az esküt. Nem volt ilyen konszenzus viszont 13 másik napirendi pont esetében: ezeket ugyanis az MSZP-frakció az ellenzékiekkel együtt szavazva söpörte le az asztalról. A lépést, úgy tudjuk, az SZDSZ-frakcióban többen a szocialisták bosszújaként emlegették Demszky vétója miatt. A történteket a liberális frakció vezetője „kis zavarnak” minősítette. Ikvai- Szabó Imre szerint ennek ellenére a „az MSZP-vel alá nem írt, ámde kialkudott koalíciós megállapodás működik, mert annak szabályait a felek betartják”. Azzal nem értett egyet, hogy frakciótársa, Böhm András többször is a képviselőcsoporttól eltérően szavazott. Bőhm lapunknak is kifejtette: Demszky vétóját politikai felelőtlenségnek tartja, egyébként eltérő szakmai véleménye miatt szavazott másként. A Fidesz frakcióvezetője a közgyűlés szünetében rögtönzött tájékoztatóján is megerősítette a lapunknak korábban elmondottakat, miszerint kiállnak Gy. Németh Erzsébet jelölése mellett. Tarlós István hozzátette: „bunkóságnak” tartja a főpolgármester eljárását. A fővárosi közgyűlés egyébként az új bizottság létrehozása mellett határozott arról is, hogy a lehetséges három helyszín közül a Nyugati pályaudvar környékén épüljön meg az új kormányzati negyed. Úgy tudjuk, a főváros ragaszkodik egy nemzetközi tervpályázat kiírásához, illetve ahhoz, hogy jelentős befolyása, ellenőrzési jogköre legyen a technikai megvalósításról szóló egyeztetéseken. (Erről cikkünk a 9. oldalon.) Lengyel Tibor A szocialisták és a szabad demokraták még a közgyűlésen is folyamatosan tárgyaltak, miként lehetne feloldani a Demszky által előidézett feszültséget Fotó: Kertész Gábor December közepén lesz új legfőbbügyész-helyettes A környezetvédelemmel kapcsolatos ügyészi tevékenységet Kovács Tamás legfőbb ügyész valóban fokozott figyelemmel kívánja kísérni, azonban - mivel azt szakmai indokok nem kívánják meg - struktúraátalakítást, avagy új osztály létrehozását nem tartja szükségesnek — közölte lapunkkal a Legfőbb Ügyészség kabinetirodája. Mint ismert, a Népszava korábban arról adott hírt, hogy belső információk szerint nem kizárt kis létszámú, úgynevezett „zöldügyi osztályok” létrehozása az ügyészségi szervezeten belül, amelyek a környezetvédelmi területtel foglalkoznak majd. (Úgy tudjuk, hogy ennek lehetősége továbbra sem került le végképp a napirendről.) A Legfőbb Ügyészség hozzátette: nem tervezik a kiemelt ügyek főosztályának vagy a nyomozó ügyészségek átalakítását sem. Utóbbi esetében az ügyészségi szervezeten belül történő szerkezeti átalakításra az 1/2006. számú legfőbb ügyészi utasítással került sor, amely idén február elsejével lépett hatályba. Kovács Tamás legfőbb ügyész értékelése szerint az elmúlt időszak eredményei egyértelműen azt tükrözik, hogy ez az átalakítás sikeres volt, ezért újabb változtatásra nincs szükség. (Tény, hogy a nyomozó ügyészségek felderítési mutatói kimagaslóak; igaz, ebben komoly szerepet játszik a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának kiváló teljesítménye is.) Ami a személyzeti kérdéseket illeti: Varga Zs. András legfőbb ügyészhelyettes megüresedett posztjára (Polt Péter volt legfőbb ügyészt követte annak távozásakor) és a mostani legfőbb ügyész korábbi posztjára (katonai főügyész) az előterjesztéseket már megtették a köztársasági elnök felé; a kabinetiroda tájékoztatása szerint december 15-től várható a posztok betöltése. További személycserékről, új kinevezésekről egyelőre nem tudni. Korábban felvetődött, hogy bizonyos főügyészi, vezető ügyészi posztokon esetleg változások várhatók, különös tekintettel a fővárosi főügyészi poszton. Kovács Tamás ezzel kapcsolatban már bemutatkozó tájékoztatóján közölte: nem tervez személycseréket, de mindenkinek bizonyítani kell rátermettségét és szakmaiságát. Népszava-információ 2006. DECEMBER 1., PÉNTEK BELFÖLD Nem az a cél, hogy legyőzzük egymást - Bosszú volt az SZDSZ ellen a szocialisták„átszavazása"? - kérdeztük Lakos Imrét, az SZDSZ budapesti elnökét a szabad demokratáknál kialakult véleményről. - Az MSZP magatartásában több volt az indulati és hangulati elem, mint a racionalitás. Ha ezzel le lehetett vezetni a gőzt, akkor nagy baj azért nem történt. Ugyanakkor a pénzügyi és közbeszerzési bizottság megválasztása példát mutatott a konszenzusos várospolitikára. - Meddig lehet arra várni, hogy ki enged előbb? - Közös a koalíció felelőssége a város irányításáért. A jelenlegi helyzet, amikor bizottságok nélkül a legtöbb döntés a közgyűlésre hárul, nem maradhat így. Erre az átmeneti állapotra nem lehet hosszú távon berendezkedni. Szeretném, ha egy hónap múlva megválaszthatná a közgyűlés a főpolgármester-helyetteseket és a többi bizottságot is. - Ki adja meg magát? - A két frakciónak és a főpolgármesternek egyaránt engednie kell. Nem lehet senkit belekényszeríteni egyoldalú helyzetbe. Nem az a cél, hogy legyőzzük egymást, hanem hogy megegyezzünk. Ma még nem tudom, mi lehet ez a kompromisszum. Nem mond le a párbeszéd lehetőségéről a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc kitart kezdeményezése mellett - közölte lapunkkal Danks Emese. A kormányszóvivő hozzátette, a december 10-i időpont még változhat, a miniszterelnök azonban arról nem mond le, hogy a magyar európai parlamenti képviselőkkel egyeztessen. A párbeszéd ugyanis mind a 10 millió állampolgárnak elemi érdeke. Ezért érthetetlen, miért utasították el a fideszes EP-képviselők a kormányfő meghívását. Amúgy hasonló fórum több más uniós országban működik a nemzet javára. Danks elmondta, a miniszterelnök sajnálja a fideszes elutasítást, de bízik abban, hogy a nagyobbik ellenzéki párt most politikai okokból távol maradó képviselői mihamarabb meggondolják magukat. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István és Mohácsi Lívia elfogadja a kormányfő meghívását, feltéve, hogy érdemi megbeszélésre kerül majd sor, az MDF-es Olajos Péter lapunknak azt mondta, december 10-én ugyan Európától távol konferencián lesz, de később szívesen találkozik a miniszterelnökkel. Még nem tudni, hajlandók-e a folyamatos párbeszédre a magyar néppárti EP-képviselők, a szocialista Mesterházy Attila azonban tegnap azt javasolta, lengyel mintára alakuljon meg a Magyar Klub, amely keretet adhat az egyeztetésnek. Mesterházy közölte, erről levelet írnak az EP-képviselőknek, s világossá tette, hogy a klub indulásának időpontját vagy helyszínét nem akarják előre meghatározni. Az MSZP-s politikus megjegyezte, Orbán Viktor foglyává vált a jobboldal, kérdés, hogy ki tud-e törni a kalodájából. Szájer Józsefék elutasításával kapcsolatban Pesti Árpád politológus lapunknak azt mondta, nem véletlenül cselekedtek így a Fidesz külpolitikusai. Orbán győri kongresszusi beszédét követően egyáltalán nem fogadhatták el a kormányfő meghívását, de még a szocialistákkal sem ülhetnek közös asztalhoz. Szájerék a Fidesz elnökének akarnak megfelelni, ezért a politológus úgy látja, a következő esztendőben sem biztos, hogy a 24 magyar európai parlamenti képviselő együtt dolgozik majd Gyurcsány Ferenccel, illetve a kormánnyal. Hosszú távon azonban ez a politika nem lehet kifizetődő. F. Á. Beolvadt a Mahir Press a Hír Tv-be Beolvad tulajdonosába, a Hír Tv Zrt.-be a Mahir-csoport egykori tagja, a Hír Tv és a Magyar Nemzet hirdetéseit kizárólagosan szervező Mahir Press Média Kft. - adta hírül a HVG. A beolvadás előtti állapot szerint a Hír Tv Zrt. részvényeinek 46,07 százaléka a Töröcskei István által képviselt Pro-Aurum Zrt.-é, 29,91 százalék magáé Töröcskeié, 24,02 százalék pedig az Inforg Zrt.-é. A társaságot továbbra is Korda Judit vezeti, elnöke Liszkay Gábor - ő egyben a Magyar Nemzet főszerkesztője - marad, Töröcskei pedig a felügyelőbizottságot irányítja. A HVG egy másik cikke szerint a Fidesz egykori jogtanácsosa, Győri Tibor a fő tulajdonosa a Nézőpont Intézet Elemző és Kutató Zrt.-nek. E cég csak szeptembertől viseli mai nevét; eredetileg Europtimus Tanácsadó, Marketing Szolgáltató Rt. néven alakult meg - a cég vezetőjévé akkor Habony Árpádot, Orbán Viktor Fidesz-elnök kommunikációs tanácsadóját választották. Az Europtimus felügyelőbizottsági tagja lett Cselovszki Zoltán, a Fidesz Új Budapest Központjának vezetője, továbbá Nagy Attila ügyvéd, aki 1997-ben ellenjegyezte a Josip Tot ellopott útlevelével történt - hatalmas politikai vihart kavaró - hamis cégvásárlási szerződéseket. Az átalakulás után a Nézőpont Zrt. kisebbségi tulajdonosa lett Mráz Ágoston is, aki idén szeptemberben politológusként bejelentette: intézete összeállította egy lehetséges szakértői kormány listáját, amely Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság elnökét ajánlotta miniszterelnöknek. Népszava-információ 3 Helyreigazítás A Fővárosi Bíróság 12.UP. 633.728/2005/17 számon meghozott, az Editorial Kft. I. r. alperest, Németh Péter II. r. alperest és dr. Klucsik Margit III. r. alperest marasztaló ítélete alapján a Népszava az alábbiakat közli: Az I., II. és III. rendű alperesek a Népszava 2005. november 24-i számában megjelent azon valótlan állítással, hogy „fideszes irányítású ügyészség”, megsértették a Legfőbb Ügyészség jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Tárgyalnának még a hevesi szocialisták A demokráciához két dolog kell: idő és pénz. A megegyezéshez nem szabad sajnálni az időt, és a Heves megyei szocialisták továbbra is a megállapodásra törekednek. Erről beszélt lapunknak Sós Tamás, a megyei szocialista képviselőcsoport vezetője azután, hogy az önkormányzat Fidesz-frakciója a megyei közgyűlés feloszlatását kezdeményezte. A megyében a helyhatósági választások után patthelyzet alakult ki, mivel mindkét oldal 20 mandátumot szerzett, és már csaknem másfél hónapja nem tudnak megállapodni a tisztségviselőkről. A Fidesz arra hivatkozva kéri az elnöki posztot, hogy 940-nel több voksot szereztek, az MSZP pedig azzal érvel, hogy míg a Fidesz ötpárti szövetségben szerezte meg a húsz mandátumot, a szocialisták egyedül, így az MSZP a közgyűlés legnagyobb pártja. Már eddig is sok szocialista javaslat volt a megegyezés érdekében - mondta Sós Tamás. Példaként említette azt a felvetést, hogy hozzanak létre egy „erős” alelnöki tisztséget, amelyre a Fidesz tenne javaslatot, később pedig azt kezdeményezték, hogy az elnöki posztot felváltva adja a két oldal. Ez demokratikus megoldás lenne, Európában sok helyen lehet példát találni erre, ráadásul kifejezné a választói akaratot is. Sós szerint a megyében a választásnak nincs győztese vagy vesztese, és Heves csak akkor lehet győztes, ha a 20-20 mandátumot „összeadják”. Tatár László, a Fidesz megyei frakcióvezetője korábban arra a felvetésre, hogy a létrejött, de működésképtelen közgyűlés hat hónapon belül nem oszlatható fel, azt mondta: a Fidesz csak jelezte azt, hogy jelenleg nincs lehetőség a politikai megegyezésre a két tábor között. Népszava-információ Gyurcsány a pártreformról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint 2007- ben nem lezárni, hanem elindítani kell a párt reformját. A kormányfő erről az MSZP választókerületi elnökeinek és irodavezetőinek beszélt. A távirati iroda szocialista forrásból úgy értesült, hogy Gyurcsány a találkozón a szocialista párt tartalmi, szervezeti és operatív megújításáról beszélt. A megbeszélésen elhangzott, hogy az új politikának a modern szociáldemokrata értékeket kell hangsúlyoznia, míg az operatív és a politikai vezetésnek ketté kell válnia. A miniszterelnök szerint alulról kell kinyitni a pártot, meg kell újítani a kapcsolatot a szimpatizánsokkal, a pártoló tagokkal. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, a reformot a jövő évben vitathatnák meg a párt szervezetei, és 2008- ban dönthetnének róla. A miniszterelnök az MSZP országos választmányának szombati ülésén is beszélt a pártreformról. (MTI) Az SZDSZ a pártfinanszírozásról Megemelt kampánykeretet, rövidebb kampányidőszakot, valódi állami számvevőszéki ellenőrzést és csak magánszemélyeknek engedélyezett nyilvános párttámogatást javasol az SZDSZ - jelentette be a párt két ügyvivője. A szabad demokraták szerint a jelenlegi 386 millió forintos keretösszeget 1 és 2 milliárd forint közötti összegre kellene emelni - mondta el Horn Gábor és Gusztos Péter. Nyitrai Zsolt fideszes politikus közölte: a Fidesz egyetért azzal, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény mára teljesen elavult, és több ponton módosításra szorul. (MTI) Egyházak ingatlanigényéről döntöttek A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján a református és az evangélikus egyház 52 volt ingatlanának sorsa rendeződik természetbeni átadással vagy pénzbeli kártalanítással - közölte a kormányszóvivő. A kormány idén a református egyház által igényelt 39, valamint az evangélikus egyház által igényelt 13 ingatlan ügyét rendezi az egyházi ingatlanrendezésről szóló törvény alapján létrehozott egyeztetőbizottság javaslata alapján - olvasható Danks Emese közleményében. Mint a kormányszóvivő írja, az 52 ingatlan értéke összesen 770 millió forint, idén ebből 453,6 millió forintot fizetnek ki. (MTI)