Népszava, 2006. december (133. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-01 / 281. szám

NÉPSZAVA Csak egy bizottságot választott meg a fővárosi közgyűlés, vezető tisztségviselőket nem Az ellenzékkel szavazott az MSZP Az SZDSZ szerint működik a koalíciós megállapodás a fővárosban, bár azt - a főpolgármester vétója miatt kialakult patthelyzetben - nem kö­tötték meg az MSZP-vel. A közgyűlésben ugyanakkor a szocialisták az ellenzékkel együtt szavazva tucatnyi napirendi pontot söpörtek le az asztalról - az SZDSZ szerint bosszúból Demszky Gábor lépése miatt. Egy bizottság azért megalakult, de vezető tisztségviselőket nem vá­lasztottak. Teljességgel felborult a fővárosi köz­gyűlés soros ülésének napirendje, mert azon az eredeti tervekkel ellen­tétben nem szerepelt 14 új bizottság megalakítása, elnökeik és tagjaik ki­nevezése, továbbá nem szavaztak a képviselők a három közül egyetlen főpolgármester-helyettes megválasz­tásáról sem. Ennek oka az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós tárgyalá­sok megszakadása és a személyi kér­désekben kialakult patthelyzet. A fő­polgármester ugyanis az elvi koalíciós megállapodás alapján elé terjesztett 111 fős fővárosi tisztségviselői listá­ból egy személyt az utolsó pillanatban „kihúzott”. Gy. Németh Erzsébetet, akit a szocialisták főpolgármester-he­lyettesnek j­elöltek. Egyelőre egyik fél sem engedett az álláspontjából, abban viszont egyez­ségre jutottak -s e kérdésben mel­léjük állt a városházi ellenzék is -, hogy egy fontos bizottságot, a pénz­ügyi és közbeszerzési testületet min­denképpen megalakítanak. A kép­viselők döntöttek is a bizottság lét­rehozásáról, melynek elnöke a szo­cialista Tüttő Kata lett, s egyelőre a testület öt tagja tette le az esküt. Nem volt ilyen konszenzus viszont 13 másik napirendi pont esetében: ezeket ugyanis az MSZP-frakció az ellenzékiekkel együtt szavazva sö­pörte le az asztalról. A lépést, úgy tudjuk, az SZDSZ-frakcióban töb­ben a szocialisták bosszújaként em­legették Demszky vétója miatt. A történteket a liberális frakció vezető­je „kis zavarnak” minősítette. Ikvai- Szabó Imre szerint ennek ellenére a „az MSZP-vel alá nem írt, ámde ki­alkudott koalíciós megállapodás mű­ködik, mert annak szabályait a felek betartják”. Azzal nem értett egyet, hogy frakciótársa, Böhm András többször is a képviselőcsoporttól el­térően szavazott. Bőhm lapunknak is kifejtette: Demszky vétóját politikai felelőtlenségnek tartja, egyébként el­térő szakmai véleménye miatt sza­vazott másként. A Fidesz frakcióvezetője a köz­gyűlés szünetében rögtönzött tájékoztatóján is megerősítette a lapunknak korábban elmondottakat, miszerint kiállnak Gy. Németh Er­zsébet jelölése mellett. Tarlós István hozzátette: „bunkóságnak” tartja a főpolgármester eljárását. A fővárosi közgyűlés egyébként az új bizottság létrehozása mellett határozott arról is, hogy a lehetséges három helyszín közül a Nyugati pá­lyaudvar környékén épüljön meg az új kormányzati negyed. Úgy tudjuk, a főváros ragaszkodik egy nemzet­közi tervpályázat kiírásához, illetve ahhoz, hogy jelentős befolyása, el­lenőrzési jogköre legyen a technikai megvalósításról szóló egyeztetése­ken. (Erről cikkünk a 9. oldalon.) Lengyel Tibor A szocialisták és a szabad demokraták még a közgyűlésen is folyamatosan tárgyaltak, miként lehetne feloldani a Demszky által előidézett feszültséget Fotó: Kertész Gábor December közepén lesz új legfőbbügyész-helyettes A környezetvédelemmel kapcsolatos ügyészi tevékenységet Kovács Ta­más legfőbb ügyész valóban fokozott figyelemmel kívánja kísérni, azon­ban - mivel azt szakmai indokok nem kívánják meg - struktúraátala­kítást, avagy új osztály létrehozását nem tartja szükségesnek — közölte lapunkkal a Legfőbb Ügyészség ka­binetirodája. Mint ismert, a Nép­szava korábban arról adott hírt, hogy belső információk szerint nem kizárt kis létszámú, úgynevezett „zöldügyi osztályok” létrehozása az ügyészségi szervezeten belül, amelyek a környe­zetvédelmi területtel foglalkoznak majd. (Úgy tudjuk, hogy ennek le­hetősége továbbra sem került le vég­képp a napirendről.) A Legfőbb Ügyészség hozzátette: nem tervezik a kiemelt ügyek főosz­tályának vagy a nyomozó ügyész­ségek átalakítását sem. Utóbbi ese­tében az ügyészségi szervezeten be­lül történő szerkezeti átalakításra az 1/2006. számú legfőbb ügyészi uta­sítással került sor, amely idén február elsejével lépett hatályba. Kovács Ta­más legfőbb ügyész értékelése sze­rint az elmúlt időszak eredményei egyértelműen azt tükrözik, hogy ez az átalakítás sikeres volt, ezért újabb változtatásra nincs szükség. (Tény, hogy a nyomozó ügyészségek fel­derítési mutatói kimagaslóak; igaz, ebben komoly szerepet játszik a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szol­gálatának kiváló teljesítménye is.) Ami a személyzeti kérdéseket illeti: Varga Zs. András legfőbb ügyész­­helyettes megüresedett posztjára (Polt Péter volt legfőbb ügyészt követte an­nak távozásakor) és a mostani legfőbb ügyész korábbi posztjára (katonai fő­ügyész) az előterjesztéseket már meg­tették a köztársasági elnök felé; a ka­binetiroda tájékoztatása szerint de­cember 15-től várható a posztok be­töltése. További személycserékről, új kinevezésekről egyelőre nem tudni. Korábban felvetődött, hogy bizonyos főügyészi, vezető ügyészi posztokon esetleg változások várhatók, különös tekintettel a fővárosi főügyészi posz­ton. Kovács Tamás ezzel kapcsolat­ban már bemutatkozó tájékoztatóján közölte: nem tervez személycseréket, de mindenkinek bizonyítani kell rá­termettségét és szakmaiságát. Népszava-információ 2006. DECEMBER 1., PÉNTEK BELFÖLD Nem az a cél, hogy legyőzzük egymást - Bosszú volt az SZDSZ ellen a szocialisták„átszavazása"? - kérdeztük Lakos Imrét, az SZDSZ budapesti elnökét a szabad demokratáknál kialakult véleményről. - Az MSZP magatartásában több volt az indulati és hangulati elem, mint a raciona­litás. Ha ezzel le lehetett vezetni a gőzt, akkor nagy baj azért nem történt. Ugyan­akkor a pénzügyi és közbeszerzési bizottság megválasztása példát mutatott a kon­szenzusos várospolitikára. - Meddig lehet arra várni, hogy ki enged előbb? - Közös a koalíció felelőssége a város irányításáért. A jelenlegi helyzet, amikor bi­zottságok nélkül a legtöbb döntés a közgyűlésre hárul, nem maradhat így. Erre az átmeneti állapotra nem lehet hosszú távon berendezkedni. Szeretném, ha egy hó­nap múlva megválaszthatná a közgyűlés a főpolgármester-helyetteseket és a töb­bi bizottságot is. - Ki adja meg magát? - A két frakciónak és a főpolgármesternek egyaránt engednie kell. Nem lehet senkit belekényszeríteni egyoldalú helyzetbe. Nem az a cél, hogy legyőzzük egymást, ha­nem hogy megegyezzünk. Ma még nem tudom, mi lehet ez a kompromisszum. Nem mond le a párbeszéd lehetőségéről a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc kitart kezdeménye­zése mellett - közölte lapunkkal Danks Emese. A kormányszóvivő hozzátette, a december 10-i időpont még változ­hat, a miniszterelnök azonban arról nem mond le, hogy a magyar európai parlamenti képviselőkkel egyeztes­sen. A párbeszéd ugyanis mind a 10 millió állampolgárnak elemi érdeke. Ezért érthetetlen, miért utasították el a fideszes EP-képviselők a kormányfő meghívását. Amúgy hasonló fórum több más uniós országban működik a nemzet javára. Danks elmondta, a miniszterelnök sajnálja a fideszes elutasítást, de bízik abban, hogy a nagyobbik ellenzéki párt most politi­kai okokból távol maradó képviselői mihamarabb meggondolják magukat. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István és Mohácsi Lívia elfogadja a kormányfő meghívását, feltéve, hogy érdemi meg­beszélésre kerül majd sor, az MDF-es Olajos Péter lapunknak azt mondta, december 10-én ugyan Európától távol konferencián lesz, de később szívesen találkozik a miniszterelnökkel. Még nem tudni, hajlandók-e a fo­lyamatos párbeszédre a magyar nép­párti EP-képviselők, a szocialista Mesterházy Attila azonban tegnap azt javasolta, lengyel mintára ala­kuljon meg a Magyar Klub, amely keretet adhat az egyeztetésnek. Mesterházy közölte, erről levelet írnak az EP-képviselőknek, s vilá­gossá tette, hogy a klub indulásának időpontját vagy helyszínét nem akar­ják előre meghatározni. Az MSZP-s politikus megjegyezte, Orbán Vik­tor foglyává vált a jobboldal, kérdés, hogy ki tud-e törni a kalodájából. Szájer Józsefék elutasításával kap­csolatban Pesti Árpád politológus la­punknak azt mondta, nem véletlenül cselekedtek így a Fidesz külpoli­­tikusai. Orbán győri kongresszusi beszédét követően egyáltalán nem fogadhatták el a kormányfő meghí­vását, de még a szocialistákkal sem ülhetnek közös asztalhoz. Szájerék a Fidesz elnökének akarnak meg­felelni, ezért a politológus úgy lát­ja, a következő esztendőben sem biz­tos, hogy a 24 magyar európai par­lamenti képviselő együtt dolgozik majd Gyurcsány Ferenccel, illetve a kormánnyal. Hosszú távon azonban ez a politika nem lehet kifizetődő. F. Á. Beolvadt a Mahir Press a Hír Tv-be Beolvad tulajdonosába, a Hír Tv Zrt.-be a Mahir-csoport egykori tag­ja, a Hír Tv és a Magyar Nemzet hirdetéseit kizárólagosan szervező Mahir Press Média Kft. - adta hírül a HVG. A beolvadás előtti állapot szerint a Hír Tv Zrt. részvényeinek 46,07 százaléka a Töröcskei István által képviselt Pro-Aurum Zrt.-é, 29,91 százalék magáé Töröcskeié, 24,02 százalék pedig az Inforg Zrt.-é. A társaságot továbbra is Korda Ju­dit vezeti, elnöke Liszkay Gábor - ő egyben a Magyar Nemzet főszer­kesztője - marad, Töröcskei pedig a felügyelőbizottságot irányítja. A HVG egy másik cikke szerint a Fidesz egykori jogtanácsosa, Győ­ri Tibor a fő tulajdonosa a Nézőpont Intézet Elemző és Kutató Zrt.-nek. E cég csak szeptembertől viseli mai nevét; eredetileg Europtimus Ta­nácsadó, Marketing Szolgáltató Rt. néven alakult meg - a cég vezetőjévé akkor Habony Árpádot, Orbán Vik­tor Fidesz-elnök kommunikációs ta­nácsadóját választották. Az Europtimus felügyelőbizottsági tagja lett Cselovszki Zoltán, a Fi­desz Új Budapest Központjának ve­zetője, továbbá Nagy Attila ügyvéd, aki 1997-ben ellenjegyezte a Josip Tot ellopott útlevelével történt - ha­talmas politikai vihart kavaró - ha­mis cégvásárlási szerződéseket. Az átalakulás után a Nézőpont Zrt. ki­sebbségi tulajdonosa lett Mráz Ágos­ton is, aki idén szeptemberben po­litológusként bejelentette: intézete összeállította egy lehetséges szak­értői kormány listáját, amely Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság el­nökét ajánlotta miniszterelnöknek. Népszava-információ 3 Helyreigazítás A Fővárosi Bíróság 12.UP. 633.728/2005/17 számon meghozott, az Editorial Kft. I. r. alpe­rest, Németh Péter II. r. alperest és dr. Klucsik Margit III. r. alperest marasztaló ítélete alapján a Népszava az alábbiakat közli: Az I., II. és III. rendű alperesek a Népszava 2005. november 24-i számában megjelent azon valótlan állí­tással, hogy „fideszes irányítású ügyészség”, megsértették a Legfőbb Ügyészség jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Tárgyalnának még a hevesi szocialisták A demokráciához két dolog kell: idő és pénz. A megegyezés­hez nem szabad saj­nálni az időt, és a Heves megyei szo­cialisták továbbra is a megállapodásra tö­rekednek. Erről be­szélt lapunknak Sós Tamás, a megyei szo­cialista képviselőcso­port vezetője azután, hogy az önkormányzat Fi­­desz-frakciója a megyei közgyűlés feloszlatását kezdeményezte. A megyében a helyhatósági vá­lasztások után patthelyzet alakult ki, mivel mind­két oldal 20 mandátumot szerzett, és már csak­nem másfél hónapja nem tudnak megállapodni a tisztségviselőkről. A Fidesz arra hivatkozva kéri az elnöki posztot, hogy 940-nel több vok­­sot szereztek, az MSZP pedig azzal érvel, hogy míg a Fidesz ötpárti szövetségben szerezte meg a húsz mandátumot, a szocialisták egyedül, így az MSZP a közgyűlés legnagyobb pártja. Már eddig is sok szocialista javaslat volt a megegyezés érdekében - mondta Sós Tamás. Példaként említette azt a felvetést, hogy hozza­nak létre egy „erős” alelnöki tisztséget, amely­re a Fidesz tenne javaslatot, később pedig azt kezdeményezték, hogy az elnöki posztot fel­váltva adja a két oldal. Ez demokratikus meg­oldás lenne, Európában sok helyen lehet példát találni erre, ráadásul kifejezné a választói aka­ratot is. Sós szerint a megyében a választásnak nincs győztese vagy vesztese, és Heves csak ak­kor lehet győztes, ha a 20-20 mandátumot „ös­­­szeadják”. Tatár László, a Fidesz megyei frak­cióvezetője korábban arra a felvetésre, hogy a létrejött, de működésképtelen közgyűlés hat hónapon belül nem oszlatható fel, azt mondta: a Fidesz csak jelezte azt, hogy jelenleg nincs lehetőség a politikai megegyezésre a két tábor között. Népszava-információ Gyurcsány a pártreformról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint 2007- ben nem lezárni, hanem elindítani kell a párt reformját. A kormányfő erről az MSZP vá­lasztókerületi elnökeinek és irodavezetőinek beszélt. A távirati iroda szocialista forrásból úgy értesült, hogy Gyurcsány a találkozón a szocialista párt tartalmi, szervezeti és ope­ratív megújításáról beszélt. A megbeszélésen el­hangzott, hogy az új politikának a modern szo­ciáldemokrata értékeket kell hangsúlyoznia, míg az operatív és a politikai vezetésnek ketté kell válnia. A miniszterelnök szerint alulról kell kinyitni a pártot, meg kell újítani a kapcsolatot a szimpatizánsokkal, a pártoló tagokkal. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, a reformot a jö­vő évben vitathatnák meg a párt szervezetei, és 2008- ban dönthetnének róla. A miniszterelnök az MSZP országos választmányának szombati ülésén is beszélt a pártreformról. (MTI) Az SZDSZ a pártfinanszírozásról Megemelt kampánykeretet, rövidebb kam­pányidőszakot, valódi állami számvevőszéki ellenőrzést és csak magánszemélyeknek en­gedélyezett nyilvános párttámogatást javasol az SZDSZ - jelentette be a párt két ügyvivője. A szabad demokraták szerint a jelenlegi 386 millió forintos keretösszeget 1 és 2 milliárd fo­rint közötti összegre kellene emelni - mondta el Horn Gábor és Gusztos Péter. Nyitrai Zsolt fideszes politikus közölte: a Fidesz egyetért azzal, hogy a pártok működéséről és gazdálko­dásáról szóló törvény mára teljesen elavult, és több ponton módosításra szorul. (MTI) Egyházak ingatlanigényéről döntöttek A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján a református és az evangélikus egyház 52 volt ingatlanának sorsa rendeződik természetbeni átadással vagy pénzbeli kártalanítással - közölte a kor­mányszóvivő. A kormány idén a református egyház által igényelt 39, valamint az evan­gélikus egyház által igényelt 13 ingatlan ügyét rendezi az egyházi ingatlanrendezésről szóló törvény alapján létrehozott egyeztetőbizottság javaslata alapján - olvasható Danks Emese köz­leményében. Mint a kormányszóvivő írja, az 52 ingatlan értéke összesen 770 millió forint, idén ebből 453,6 millió forintot fizetnek ki. (MTI)

Next