Népszava, 2007. január (134. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-23 / 19. szám

8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2007. JANUÁR 23., KEDD NÉPSZAVA Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át a magyar kultúra napján kulturális életünk és oktatásunk kiemelkedő szereplőinek. A Himnusz megszületésének jeles ünnepét a tárca ve­zetője kihasználta arra is, hogy népszerűsítse új kulturális stratégiáját, amelyet először decemberben tárt a nyilvánosság elé. A program sar­kalatos pontjai a kultúra új finanszírozási lehetőségei, amelyeket ezúttal néhány érintettel vizsgáltunk meg alaposabban. Hiller István oktatási és kul­turális miniszter kommuniká­ciójában beiktatása óta nagy szerepet kap, hogyan lehet a kulturális területre magánfor­rásokat bevonni. A tárcavezető világossá tette, a közeljövőben nem lesz több állami pénz a kultúrára. Lapunknak adott interjújában nemrégiben a mi­niszter a forrásbővítést többek között a kulturális járulékkör bővítésével és az ösztönző adó­törvényekkel képzelte el. Török András, az üz­leti szféra és a kultúra egymásra találásán há­rom éve fáradozó Sum­ma Artium vezetője óvott attól, hogy bárki azt higgye, van egy re­cept, amelyet csak meg kell szerezni, és már árad is a pénz a kultúrába. Nem mozgósíthatók ma­gánforrások az állami szerepvállalás növelése nélkül - hangsúlyozta a szak­ember. Török két európai példát hozott: Nagy-Britanniát és Fran­ciaországot, mindkét országban hatalmas magánforrásokat si­került a kultúrafinanszírozás terén megmozgatni, ám az ál­lam is többet áldozott. Francia­­ország drámai nagyságú adó­­kedvezményekkel élénkítette a magánszféra áldozatvállalását. Jelenleg nálunk, ha egy kiemel­ten közhasznú szervezet szá­mára ajánl fel valaki pénzt, az adóalapjából az összeg 150 szá­zalékát vagy adójából az összeg 35 százalékát írhatja le. „Ha ezt A stratégia­ • Vidékfejlesztés • Tehetséggondozás • Új országkép • Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 • Új kulturális finanszírozás az összeget például a duplájára emelnék, akkor megindulna a magánadományok özöne a kultúra felé” - véli Török. Er­re azonban rövid távon nem lát esélyt a szakember. A másik út a brit modell. A thatcheri idők­ben megnyirbálták a kulturális költségvetést a szigetország­ban, de ugyanakkor óriási ös­­­szegeket fordítottak a kultúra támogatásának élénkítésére, úgy, hogy a magánforrás mellé az állam ugyanakkora összeget helyezett. Ennek magyar válto­zatát épp a Kogartban jelentette be nemrég Hiller István, ám hogy pontosan mekkora állami összeg áll ren­delkezésre, és milyen kezdeményezések kap­hatnak a magánforrás mellé ugyanakkora ál­lamit, homályban ma­radt. Kovács Gábort kérdeztük a tervről, aki elmondta, a Kogart ké­pes és kész arra, hogy az üzleti szférától pénzt gyűjtsön akkor, ha ezt az összeget a magyar álam megduplázza. Ha ebből az összegből - mint kiemelten köz­hasznú szervezet - a saját prog­ramját valósíthatja meg. Ám, a­­ Szellemi életünk megújítására lesz szükség a jövőben Művelődés és biznisz a magyar kultúra napján­ ban az esetben, ha a tárca akarja megszabni az összegyűjtött ma­gánpénz felhasználásának mód­ját, nem fog sikerrel járni - jó­solja az üzletember. „Az állam korábban szinte teljeskörűen szponzorálta a művészetet, s kizárólagos pozíciójánál fogva számos feltételt diktált. Az új helyzetben, amikor az állam ki akar vonulni a finanszírozásból, meg kell válnia irányító funk­ciójától is” - emlékeztet a há­rom éve működő alapítvány lét­rehozója, kuratóriumi tagja. Tö­rök András felajánlotta, hogy a Nemzeti Kulturális Alapból kü­lönítsenek el - legalábbis teszt jelleggel - százmillió forintot. Ez az összeg jelentené azt az alapot, amelyhez az összeka­­lapozott magánforrás mellé az állam hozzáadná a maga ötven százalékát. A magánforrások fogadása az állami intézmények szá­mára ma még nehézkes. Derdák Új nemzeti díjak megalapítását szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke­­ a képen dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbival és Suchman Tamással Fotó: Kertész Gábor A megújulás programja A decemberben nyilvánosságra hozott program öt fő területet jelöl meg: a sorban az első a kulturális vidék­­fejlesztés, amelyben számos, már korábban beindított program, így a vidéki múzeumok kiállításait fejlesztő Alfa program, az élő népművészetet felkaroló Tenger­tánc program és a területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentését célzó Közkincs program szerepel. A kultúra és oktatás közös pontjaként a tehetséggon­dozást jelöli meg az új kulturális politika, ehhez kap­csolódva elkészül az országos ösztöndíjleltár. A mo­dern Magyarországnak új országképre van szüksége - áll a dokumentumban - belföldön és külföldön egy­aránt. Ez utóbbira a 19 magyar kulturális intézet szol­gál elsősorban, a bővülés a kulturálisattasé-hálózat lét­rehozása irányába történhet. Ma adja ki először a tárca a Magyar Kultúra Követe címet, információink szerint Kertész Imre író, Lady Solti, Solti György özvegye, Ko­csis Zoltán zongoraművész, karmester, Sebestyén Már­ta népdalénekes, Fischer Iván karmester, Fehér László festőművész veheti át az elismerést. A tárca a nagy­szabású kulturális évadokról sem mond le, jelenleg Németországban bonyolítja az Ungarischer Akzentet. A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-es projekt önálló programpontként szerepel a kulturális moder­nizációs programban. A kultúrafinanszírozásról is be­szél a tervezet. Az állami források nem növekednek az elkövetkező években, ezért az Arts and Business szel­lemében az üzleti szféra szerepvállalására kell építeni. — András, a Párizsi Magyar Kul­turális Intézet igazgatója épp a Népszavában panaszolta nem­régiben, hogy az intézményben nyitandó - jövedelmet termelő - vendéglő megnyitásához má­ig nem kapott a minisztériumtól engedélyt. Hamvay Péter Hiller István oktatási és kulturális minisz­ter kitüntetéseket adott át a magyar kultúra napján, hétfőn Budapesten, az Iparművé­szeti Múzeumban. Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díj Hiller István miniszter és Schneider Márta szakállamtitkár a magyar kultúra napja alkal­mából Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat adományozott: Báron László bábművésznek, a kecskeméti Ciróka Bábcsoport művészeti vezetőjének; Borsos István képző- és iparművésznek, a püspökladányi gimnázium nyugalmazott igazgatójának; Durányik László karnagynak, a kecskeméti Kodály Iskola karnagy-tanárának; Keserű Imre diákszínjátszástagozat-ve­­zetőnek, a budapesti Keleti István Alapfokú Művészetoktatási Iskola és Művészeti Szak­­középiskola, valamint a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium tanárának; Novák Zsuzsanna koreográfusnak, a buda­pesti Supernova Táncegyüttes, Promontor Táncsportklub művészeti vezetőjének; Szabadi Mihály koreográfus, táncgyűjtőnek, a sióagárdi együttes vezető koreográfusának; Szathmáry-Király Ádám fotóművésznek, a kazincbarcikai polgármesteri hivatal vezető főtanácsosának; Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj a pécsi Bartók Béla Férfikarnak; a szanyi Bokréta Néptáncegyüttesnek; a soproni Fotóklub Egyesületnek; a mezőtúri Szivárvány Citerazenekarnak; a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Bibliotéka Emlékérem Bánfalvi Lászlónénak, az Ózdi Városi Könyv­tár igazgatójának; Beck Ivánnénak, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott könyvtárosának; Biczák Péternek, a szentendrei Pest Megyei Könyvtár igazgatójának; Dán Krisztinának, a Fővárosi Pedagógiai Inté­zet nyugalmazott könyvtárosának; Győrfi Csabánénak, a Pécsi Városi Könyvtár igazgatóhelyettesének; Keveházi Katalinnak, a Szegedi Tudomány­­egyetem könyvtára osztályvezetőjének; Koltay Klárának, a Debreceni Egyetem Nem­zeti Könyvtára főigazgató-helyettesének; Lukács Zsuzsannának, az Országos Idegennyelvű Könyvtár osztályvezetőjének; Poós Lászlóné Schmidt Veronikának, a Bu­dapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Elektronikus Könyvtár vezetőjének; Szilágyi Sándorné Zsigó Juditnak, a mis­kolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igaz­gatóhelyettesének; Márai Sándor-díj Grendel Lajos Kossuth-díjas írónak; Tóth Krisztina József Attila-díjas költő-műfordítónak; Márton László József Attila-díjas író, drá­maíró, műfordítónak. Szent-Györgyi Albert-díj Hiller István miniszter és Manherz Károly szakállamtitkár a magyar felsőoktatás területén dolgozó iskolateremtő, nemzetközi elismertségű munkát végzőknek Szent-Györgyi Albert-díjat adományozott: Babinszky Lászlónak, a Kaposvári Egyetem rektorának; Berta Andrásnak, a Debreceni Egyetem tu­dományos rektorhelyettesének; Dékány Imrének, a Szegedi Tudományegye­tem tanszékvezető egyetemi tanárának; Gáborjányi Richárdnak, a Pannon Egyetem egyetemi tanárának; Gebei Sándornak, az Eszterházy Károly Főis­kola tanszékvezető egyetemi tanárának; Gömör Bélának, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárának; Hrubos Ildikónak, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesének; Huszenicza Gyulának, a Szent István Egyetem egyetemi tanárának; Magyar Györgynek, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola főiskolai tanárának; Meggyesi Tamásnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusának; Pintér Andrásnak, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárának; Schmidt Istvánnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának; Szenthe Jánosnak, az ELTE Matematikai Inté­zete tudományos tanácsadójának; Szilágyi Lászlónak, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárának. Posztumusz Szent-Györgyi Albert-díjat adomá­nyozott a közelmúltban elhunyt Bence György­nek, az ELTE Filozófiai Intézete volt egyetemi tanárának. Apáczai Csere János-díj Bakondi Jánosnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egye­temi docensének; Bartha Gyulának, az acsai Általános Műve­lődési Központ igazgatójának; Cseh Bélának, a bajai Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája igazgatójának; Géher Istvánnak, az ELTE egyetemi tanárának; Fodorné Győri Piroskának, a gyöngyösi Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola igaz­gatóhelyettesének; Hegedűs Oszkárnénak, a IV. kerületi Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközép­­iskola igazgatójának; Horn Györgynek, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapító pedagógiai vezetőjének; Kerékgyártó Istvánnak, a tállyai Kö­zép-európai Művésztelep és Szabadiskola vezetőjének; Megyimóreczné Schmidt Ildikónak, a pé­csi Liszt Ferenc Zeneiskola tanszakvezető zongoratanárának; Molnár Sándornak, a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának; Nagy Erzsébetnek, a XIII. kerületi Zeneisko­la tanszakvezető gitártanárának; N. Szabó Józsefnek, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának; Oláh Évának, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárának; Ötvös Péternek, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docensének; Sádt Edének, a XIV. kerületi Kós Károly Kol­légium igazgatójának; Szabó Miklósnénak, a kiskunhalasi Bernáth Lajos Kollégium nyugalmazott igaz­gatóhelyettesének; Szakács Mihályné Farsang Máriának, a Tessedik Sámuel Főiskola főigazgatójának; Szegfű Lászlónak, a Szegedi Tudományegye­tem tanszékvezető főiskolai tanárának; Szirmai Imrének, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárának; Szuhay Miklósnak, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusának; Kiss Árpád-díj Chrappán Magdolnának, a Debreceni Egye­tem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar főiskolai docensének; Nagy Jenőnének, a Tessedik Sámuel Főiskola főiskolai adjunktusának; Sovány Istvánnak, a XIV. kerületi Wesselé­nyi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szak­iskola igazgatójának; Tóth Béláné Köröspataki-Kiss Ágnesnek, a Budapesti Műszaki Főiskola egyetemi tanárának; Tölgyesi Józsefnek, a Kodolányi János Főis­kola főiskolai docensének; Brunszvik Teréz- díj Kirsch Évának, a nyergesújfalui Benedek Elek Óvoda vezetőjének; Kissné Korbuly Katalinnak, a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főis­kolai Kar dékánhelyettesének; Kovács Gábornénak, a szombathelyi Benczúr Óvoda vezetőjének; Mezőfi Zoltán­né közoktatási szakértőnek; Perlai Rezsőnének, az ELTE Tanító- és Óvó­képző Főiskolai Kara nyugalmazott főiskolai docensének; Tóth Józsefnének, a Pécs-Szabolcsi Óvoda nyugalmazott óvodavezetőjének; Varga Istvánnénak, az Ózd-Farkaslyuk Óvo­da nyugalmazott óvodavezetőjének; Árvai Gézánénak, az Erzsébetvárosi Pe­dagógiai Szolgáltató Központ pedagógiai előadójának; Baloghné Béni Gabriellának, a IV. ke­rületi Homoktövis Általános Iskola igaz­gatóhelyettesének; Bató Flóriánnak, a békéscsabai 10. Számú Általános Iskola tanárának; Bánfalvi Katalinnak, a debreceni Simonffy Emil Zeneiskola tanszakvezető gordonkatanárának; Biernaczky Szilárdnénak, a XII. kerületi Solti György Zenei Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény igazgatójának; Fekete Ildikónak, a XIII. kerületi Zeneiskola zongoratanárának; Gömöry Andrásnak, a VIII. kerületi Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanárának; Jósa Erzsébetnek, a IV. kerületi Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnázium tanárának; Nagy Ernőnek, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma tanárának, karnagynak; Rónai Miklósnak, a XI. kerületi Mecha­tronikai Szakközépiskola és Gimnázium igazgatójának; Rudolf Ottónénak, a Drámapedagógiai Társa­ság Életmű-díj­as drámapedagógusának; Papp Andornénak, az I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettesének; Szederkényi Józsefnek, a pécsi Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola igazgató­jának; Újvári Sándornak, a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tanárának; Zátonyiné Fazekas Erzsébetnek, a békéscsa­bai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának. Karácsony Sándor-díj Éltes Mátyás-díj Bagotai T. Györgyinek, a Beszédvizsgá­ló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a BLISS Alapítvány logopédusának; Kröpfl Mihálynénak, a Fővárosi Önkor­mányzat Pilisi Óvodája, Általános Iskolája és Gyermekotthona igazgatójának; Máténé Sej Jolánnak, a pécsi Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium igazgatójának; Pató Endrénének, a sárospataki Erdé­lyi János Általános Iskola és Kollégium gyógypedagógusának; Virágh Károlynénak, a IX. kerületi Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakisko­la gyógypedagógusának, logopédusnak. Kitüntetések Szili újfajta mecenatúrát sürget A mecenatúra újfajta kultúrájának meghonosodását, egy mecenatúra­alap létrehozását, illetve új nemzeti díjak megalapítását szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a magyar kultúra napján a Par­lamentben. Az ünnepségen mintegy száz művész és tudós vett részt. Az elnök elmondta: a nemzet színésze és a nemzet sportolója díjak után tovább kell menni ezen az úton, legyen a nemzetnek képzőművésze, építésze, tudósa. A házelnök szerint a sikeres filmtörvény után most a színházi törvény megalkotása lenne soron. Szili Katalin a megjelenteket a „szellemi felsőház képviselőinek nevezve" hozzátette: szeretné, ha a mecenatúra újfajta kultúrája honosodna meg Magyarországon. Az új rendszerhez pedig egy alap létrehozását fogja szorgalmazni kép­viselőtársai körében, melyből „valóban a kiválóságainkat tudjuk majd támogatni" - mondta Szili Katalin. A Himnusz születésnapján, a ma­gyar kultúra napján az a cél, hogy „veszekedős, acsarkodós" idők után Németh László-díj Ale Istvánnénak, a görbeházi Széchenyi István Általános Iskola tanítójának; Balás Andrásnénak, a XII. kerületi Kiss János Általános és Középiskola igazgató­­helyettesének; Dornbach Ferencnének, a pilisvörösvári Né­met Nemzetiségi Általános Iskola nyugalma­zott tanítójának; Genzelmann Jánosnénak, a váci Radnóti Mik­lós Általános Iskola igazgatóhelyettesének; Kiss Attilánénak, a szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskola tanítójának; Orbán Istvánnénak, a vonyarcvashegyi Eötvös Károly Közös Fenntartású Óvoda, Általános Is­kola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanítójának; Péter Istvánnénak, a nyíregyházi Kodály Zol­tán Általános Iskola tanítójának; Szabó Gézánénak, a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskolája és Gimnáziuma szakvezető tanítójának; Szlahóné Szilágyi Margitnak, a vecsési Halmi Telepi Általános Iskola tanítójának; Tóka Zoltánnénak, a budaörsi Mindszenty Jó­zsef Római Katolikus Általános Iskola igazgató­­helyettesének. az emberek csendben legyenek, politikamentesen emlékezzenek ezer év egyetemes magyar kultúrájára - jegyezte meg Szili Katalin.

Next