Népszava, 2007. február (134. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-01 / 27. szám

4 Közszolgák: lehet béremelés, de munkabeszüntetés is Kis mértékben közeledtek csak az álláspontok a kormányzati féllel tegnap tartott tárgyaláson, ezért az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság eldöntötte: február 21-én két órára szüneteltetik a munkát a hivatalok, a különféle intézmények dolgozói a közszférában. A versenyszféra sze­replői részére egy nappal korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács elfogadta az idei eszten­dőre szóló 5,5-8 százalékos béremelési ajánlást, s a közszféra tárgyalófeleinek is javasolta az al­só értékét. Hatott: tegnap a kormányzati fél en­­­nyit megajánlott, ami sokkal konkrétabb, mint a legutóbbi ígéret: egyelőre nincs béremelés, de a konvergenciaprogram áprilisi felülvizsgálata után térjenek vissza rá. A közszolgálat érdekképviseletei az új ajánla­tot kevesellték (az 5,5-8 közötti felezést jelentő 6,75 százalékot kérik). Szabó Endre, a Szakszer­vezetek Együttműködési Fórumának elnöke, a sztrájkbizottság szóvivője a Népszava kérdésére elmondta: a tárgyalás menete azonban tükrözte, hogy mindkét fél törekszik a megállapodásra, ezért szakértői tárgyalásokat tartanak a rész­letkérdések tisztázására. Azaz: a figyelmeztető sztrájk megtartására felkészülnek, de az addig hátralévő három hétben remélhetőleg sikerül megállapodni, s már nem kerül sor a tényleges munkabeszüntetésre. SZ. F. Foglalkoztatási szövetség alakult Szenior Foglalkoztatási Szövetség néven Magyarországon újszerű - úgynevezett integrált, közhasznú - civil szervezet alakult tegnap Budapesten. Tevékenysége a kétmilliós számú negyvenöt éven felüli munkavállalói kör lehetőségeinek bővítésére irányul - tájé­koztatta a Népszavát Vadász János, a szervezet megválasztott elnöke. Ennek érdekében szoros együttműködést alakítanak ki a munkáltatók, a munkavállalók, valamint a nyugdíjasok legnagyobb szervezeteinek képviselőivel, a szövetség megszervezi az információáramlást, továbbá foglalkozik majd képzéssel, ingyenes munkaerő-közvetítéssel is. (Népszava) Elhunyt Pálos Tamás Súlyos betegség után 73 éves korában elhunyt Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda (MTI) volt vezérigazgatója, az Europress alapító fő­­szerkesztője - tudatta az Axel Springer Ma­gyarország Kft. Pálos az MTI-nél 1953-ban kezdett dolgozni, 1963-ban a hírügynökség varsói tudósítója lett. 1963-tól a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársaként dolgozott. 1982-ben ismét az MTI-hez került, ahol a vezérigazgató első he­lyettesévé, az intézmény főszerkesztőjévé nevezték ki. 1989-től a hírügynökség ve­zérigazgatója, majd rövid ideig ügyvezető ve­zérigazgatója. 1991-től a Ferenczy Europress Budapest Sajtó- és Fotóügynökség, 2002-től a Régiópress főszerkesztője volt. (MTI) „Pilinszky szerint a mélypont ünnepe azért lé­tezik, mert onnét már csak felfelé vezet út. Mi­vel a bizonyítványmagyarázó műsorfolyam láttán semmiféle ünnepélyességet nem érzek, feltehetően ez még nem a mélypont. Még hát­ravannak például a Fidel Castro-típusú hat­órás szónoklatok, meg hogy Friderikusz mű­sorzárásként minden csatornán egységesen aktuális politikai csasztuskát költsön és adjon elő Guantanamera dallamára. Persze ez az ő szemében nyilván csak „értelmiségi fanyal­­gás”, ,,belekötés”, ahogy azt már óvatos elő­­vágással jelezte(írja Gyurcsányikusz című cikkében Csontos János a Magyar Nemzet január 31-i számában.) ,,Lényeges eleme a koalíció programjának az agyeltávolítás (közhasznú elnevezéssel: mű­vi hülyévé tétel) engedélyezése. Külön ér­dekessége az előterjesztésnek, hogy - noha az orvostársadalom szerint ennek elvégzése ko­moly szakmai előképzettséget igényel — agy­eltávolítást végezhetnek újságírók, televíziós riporterek, sőt szupermarketek. A terápia nem igényel feltétlenül műtéti beavatkozást, kísérle­tek igazolják, hogy pusztán háromnapi műsor­folyammal az egyik kereskedelmi tévé számos esetben hajtott végre sikeres hülyévé tételt. A páciens agya egyszerűen feloldódott és a nye­­lőcsövön keresztül a gyomrába, onnan pedig a bélrendszerén át a csatornába távozott... A miniszterelnök bizonyítani kívánta az operáció ártalmatlanságát és maga is kés alá fekü­dt, ám amikor a koponyáját felnyitották, kiderült, hogy már régen átesett az agyeltávolításon.” (írja Agy című cikkében Ungváry Zsolt a Demokrata január 25-i számában.) BELFÖLD 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Minden fővárosi diák biztos lehet abban, hogy azt a szakmát tanulhatja, amelyre jelentkezett Alapos szembenézés a szakképzéssel A miniszterelnök szerint az ok­tatás, ezen belül a szakképzés át­szervezése elengedhetetlen, sőt a reformot fel kell gyorsítani, mert „Magyarország a tanulás világá­ban egyre jobban lemarad ver­senytársaitól". A főpolgármester szerint a fővárosi szakképzési rendszer átalakítását a pénzügyi kényszer is sietteti, de épp a gye­rekek érdekében elkerülhetetlen. Az összevonásra ítélt iskolák szak­­szervezeti képviselői tegnap meg­egyeztek abban, hogy február kö­zepén demonstrálnak, mert el­fogadhatatlannak tartják a fő­város integrációs lépéseit. „A magyar iskolákban - különösen az általános iskolákban és a szak­iskolákban - megszerzett tudás a mindennapi életben kevéssé hasz­nosítható, nem elégséges a tercier szektorban és a modern gyáripar­ban végzett munkához, és nem alakítja ki a felnőttkori tanuláshoz elengedhetetlen általános készsé­geket” - fejti ki Gyurcsány Ferenc kormányfő Szembenézés című írá­sában. Ezért a szakoktatás területén határozott lépésekre van szükség, a megoldás a szakképzési intézetek, a szakközépiskolák és a szakiskolák összevonása. Bár a fenti következtetést tavaly még nem ismerhette a fővárosi ön­­kormányzat, a középiskolai reformot már ennek szellemében elkezdte. Schiffer János akkori főpolgár­mester-helyettes mindezt azokkal a szakiskolai vizsgálatokkal indokolta, amelyekből kiderült, az intézmények némelyike olyan szakmákra is kép­zett, amelyek már rég megszűntek, amivel a végzős diákokat eleve mun­kanélküliségre ítélte. Ezért minden felháborodás és tüntetés ellenére összevontak iskolákat, és térségi in­tegrált szakképző központokat hoz­tak létre. Pedig akkor még nem is kellett szembenézniük a demográfiai hullámvölggyel, amely mára a kö­zépiskolás korosztályt is elérte, ami sürgeti a további átalakítást. A szakképzési rendszer átalakí­tásának végrehajtását a pénzügyi kényszer sietteti - ismerte el tegnap a főpolgármester. Demszky Gábor az átalakítás szükségességét indo­kolva elmondta: az elmúlt nyolc év­ben 28 százalékkal csökkent a szak­iskolákba és szakközépiskolákba járó gyerekek száma, vagyis a széttagolt intézményrendszer alacsony kihasz­náltsággal működik, miközben fenn­tartási költségei nem csökkentek. Erre nyújthat megoldást, hogy 15-20 korszerű szakképző központba ter­vez integrálni a főváros mintegy 20- 22 alacsony kihasználtsággal mű­ködő iskolát. Az átalakítás előnye, hogy a megszűnő intézmények fel­szabaduló működési költségeit tan­eszközök korszerűsítésére fordíthat­ják. Az új központok fenntartását, fejlesztését pályázati forrásaiból tá­mogatja az Európai Unió is, míg a régi intézményekre ilyen támogatás nem nyerhető el. Hogy pontosan mely intézmények szűnnek meg, arról még folynak a tárgyalások az igazgatókkal, érdekképviseletekkel, a végső szót február 22-én mond­ja ki a közgyűlés. A főpolgármester megnyugtatott: egyetlen szakképző intézmény sem szűnik meg jogutód nélkül, az iskola-összevonások el­lenére egyetlen szak sem tűnik el, tehát „minden diák biztos lehet ab­ban, hogy sikeres jelentkezése ese­tén azt a szakmát tanulhatja, amely­re jelentkezett”. A változás leg­feljebb annyi lesz, hogy az oktatás más helyszínen történik. Annak a ta­nulónak, aki olyan iskolába adta be a jelentkezését, amelyik később in­tegrálódni fog, még a közgyűlés feb­ruár végi döntése után is lesz egy hó­napja arra, hogy eldöntse, a felvételi lapon megjelölt intézmények közül melyik iskolában kívánja folytatni a tanulmányait. Persze az átalakítás most sem zök­kenőmentes. Még csak a további is­kola-összevonásokról szóló tervezet látott napvilágot, máris három kö­zépiskola tüntetett a fővárosi önkor­mányzat előtt, az egyikben a tanárok éhségsztrájkba is kezdtek. A Peda­gógusok Szakszervezete budapesti szakoktatási érdekképviselete teg­nap összehívta a megszüntetendő is­kolák szakszervezeti titkárait, hogy a jövőbeni együttes fellépés módjairól egyeztessenek. Az érdekképviselet vezetője, Jurcsó Istvánné elmondta, február közepén közös demonstrá­ciót tartanak majd, mert elfogad­hatatlannak tartják a fővárosi ön­­kormányzat lépéseit. Az integrációt szerintük csak felmenő rendszerben, és csak hatástanulmányok elvégzése után lenne szabad megvalósítani. L. T.­M. I. Ingatlanspekulációt sejt a KDNP Szakmailag indokolatlannak tartja a fővárosi iskolabezárásokról és összevonások­ról szóló terveket a KDNP. Az ellenzéki párt szerint felmerül az ingatlanspekuláció gyanúja a döntések hátterében. Hoffmann Rózsa szakpolitikus tegnap azt mond­ta, hogy az átszervezési javaslatok ellentétben állnak a kormánynak a szakképzés fejlesztésével, az iskolák sokszínűségének megőrzésére vonatkozó ígéreteivel. Germánné Vastag Györgyi, a fővárosi oktatási bizottság MSZP-s elnöke nevetséges pletykának tartja az ingatlanspekulációra való hivatkozást. Ma még tárgyalnak a kormány képviselőivel Sztrájk a vasútegészségügyért Holnap reggel egyórás figyelmez­tető sztrájkot tartanak a vasutasok, s ugyanezen a napon a vasútegész­ségügyben dolgozók is sztrájkolnak - jelentette be a Vasutasok Szak­­szervezetének elnöke. Simon Dezső elmondta: péntek reggel 8 és 9 óra között nem közlekednek a személy- és tehervonatok, az egészségügyiek pedig reggel 8 és 18 óra között csak az elégséges szolgáltatásokat nyújt­ják majd. A holnapi kettős sztrájkot követően jövő keddtől folyamatos munkabeszüntetést hirdetnek. A sztrájk oka, hogy a kormány megszüntetné, illetve átszervezné azokat a kórházakat, amelyekben ed­dig a vasúti dol­gozókat látták el. A Budai MÁV-ot bezárnák, a szol­noki MÁV-ban csak krónikus el­látást nyújtaná­nak, a központi MÁV pedig bár beolvadna az új fővárosi mamut­kórházba, az Állami Egészségügyi Központba, de súlyponti intézmény maradna. Az érdekvédők korábban azt is kifogásolták, hogy a kormány­zat és az illetékes minisztériumok nem egyeztettek az elképzelésekről a szakszervezetekkel. Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke ugyanakkor bejelentette, hogy ma mégis megkezdődnek a tárgyalások az érdekképviseletek és a kormány között. A sztrájktól viszont csak abban az esetben tekintenek el, ha a kabinet visszavonja a kórházi át­szervezés vasúti dolgozókat érintő részét. A vasúti dolgozók külön el­látásának kialakulása még a II. vi­lágháború előtti időre vezethető vis­­sza, amikor még nem létezett állami biztosító, hanem a munkáltatók ál­tal létrehozott biztosítók fedezték dolgozóik egészségügyi ellátásának költségeit - mondta el lapunknak a budapesti Központi MÁV Kórház és Rendelőintézet orvos-igazgatója. Bazsó Péter rámutatott arra is, hogy a világháború után kialakították a teljes körű társadalombiztosítást, a vasútegészségügy intézményrend­szere azonban fennmaradt. A jelenlegi vagy már nyugdíjas vasúti dolgozóknak és családtagjaik­nak máig lehetőségük van arra, hogy betegségük esetén valamelyik vasút­­egészségü­gyi intézményt keressék fel, s ezeknek a kórházaknak őket kötelezően el kell látniuk - vázolta fel a jelenlegi jo­gosítványok mi­benlétét az igaz­gató. Bazsó ugyanakkor fon­tosabbnak tart­ja ezeknek a jo­gosítványoknak a védelmét, mint az intézmények megmentését. Az a lényeg, hogy a vasutasok részben speciális ellátása továbbra is biztosított legyen, mert ma a szak­kórházak tudják a legjobban, milyen panaszai lehetnek és hogyan kell ke­zelni egy pályamunkást vagy egy forgalomirányítót - tette hozzá. Az orvos-igazgató szerint a létre­hozni tervezett Állami Egészségügyi Központ betöltheti ezt a szerepet, de nagyon sok múlik a megvalósításon. Az új intézmény révén lehet a mainál jobb, de rosszabb rendszert is kiala­kítani, s azért kell lobbizni, hogy a vasutasok ellátásának minősége javuljon - fogalmazott lapunknak Bazsó Péter. Népszava-információ Ha nem tudnak megegyezni a kormányzattal, akkor pénteken két sztrájk is lesz, jövő keddtől folyamatos munkabeszüntetést hirdetnek NÉPSZAVA Nem tudtak a főrendőrök a szakmai előadássorozatról Felháborodást váltott ki felsőbb rend­őrvezetői körökben, hogy az ORFK csak utólag értesült egy, a Rend­őrtiszti Főiskolán tegnap megrende­zett szakmai előadás-sorozatról - ér­tesült a Népszava. Tudomásunk sze­rint sem az országos főkapitányt, de még általános helyettesét sem hívták meg a tavaly őszi zavargásokkal fog­lalkozó programra. A főiskolán be­számolót tartott az egyik vezető köz­vélemény-kutató cég a rendőrség megítéléséről (a zavargások előtt és után), de előadást tartott a REBISZ egyik parancsnoka mellett Halmai Gábor egyetemi tanár, Túri András, a Fővárosi Főügyészség csoportve­zető ügyésze és Kolláth György is. Az alkotmányjogász előadásában többek között arról beszélt, hogy a magyar alkotmánynak „silányan té­telezett intézménye a rendőrség”, majd azt mondta: „Európában az al­kotmányosságot megvédő rendőrsé­get - egyedi túlkapások miatt - en bloc nem szokás napi politikai ér­dekből támadni. A minisztert, a kor­mányt igen, de a rendőrséget nem.” Az alkotmányjogász hozzátette azt is, hogy markáns jogok és eszközök nélkül nincs hatékony rendvédelem. Véleménye szerint a „XXI. század kulcskérdése az, hogy képes-e a rendőrségünk egyszerre megbirkóz­ni a jogállamiság, a piacgazdaság és a politikailag semleges, hatékony működés, egyszersmind polgárba­rát lakossági együttműködés kihí­vásaival”. Prof. Fórizs Sándor határőr ezre­des, a Rendőrtiszti Főiskola oktatási rektorhelyettese a Népszava meg­keresésére közölte: a szorgalmi idő­szak előtt rendszeresek az elsősorban oktatóknak megrendezett hasonló módszertani felkészítők; a mostani elméleti témát az őszi zavargások aktualitása adta. A főiskolán évente negyven-ötven hasonló nagy oktatói rendezvényt tartanak, a mostani csu­pán egyike volt ezeknek. „Nem tu­dok arról, hogy bárki is kifogásolta volna, hogy az ORFK vezetését nem hívtuk meg az előadás-sorozatra. Kiváló a kapcsolatunk az ORFK-val, minden szükséges támogatást meg­kapunk tőlük a szakmai munkához. A mostani program is nyilvános volt, az anyagot képben és hangban is rög­zítettük, s így bárki számára hoz­záférhető” - nyilatkozta lapunknak az ezredes. Szalay Tamás Lajos Morvai a bírókkal szembeni megtorlásokról Miután a Népszava a napokban hírül adta, hogy az október 23-i eseményeket vizs­gáló alternatív bizottság érdekes módon eddig semmiféle adatot, információt nem kért a rendőrségtől, a Morvai Krisztina vezette testület a minap négyoldalas kér­déssort küldött az ORFK illetékeseinek. Többek között arról kértek tájékoztatást, hogy rendszeresített eszközként hordták-e a rendőrök az arcukat eltakaró masz­kokat. Úgy tudjuk, a rendőrök a törvényben meghatározott határidőn belül meg is küldik majd válaszaikat. Eközben a gondola.hu hírportál arról tájékoztatott, hogy Morvai Krisztina - az V. kerületi Fidesz irodájában tartott előadása során - azt mondta: megbízható forrásai szerint azokat a bírókat, akik másodfokon felmentő ítéleteket hoztak az október 23-i esetekben, el akarják mozdítani a helyükről. Hogy kik és milyen indokkal, arról nem beszélt a jogásznő.

Next