Népszava, 2007. február (134. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-01 / 27. szám
4 Közszolgák: lehet béremelés, de munkabeszüntetés is Kis mértékben közeledtek csak az álláspontok a kormányzati féllel tegnap tartott tárgyaláson, ezért az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság eldöntötte: február 21-én két órára szüneteltetik a munkát a hivatalok, a különféle intézmények dolgozói a közszférában. A versenyszféra szereplői részére egy nappal korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács elfogadta az idei esztendőre szóló 5,5-8 százalékos béremelési ajánlást, s a közszféra tárgyalófeleinek is javasolta az alsó értékét. Hatott: tegnap a kormányzati fél ennyit megajánlott, ami sokkal konkrétabb, mint a legutóbbi ígéret: egyelőre nincs béremelés, de a konvergenciaprogram áprilisi felülvizsgálata után térjenek vissza rá. A közszolgálat érdekképviseletei az új ajánlatot kevesellték (az 5,5-8 közötti felezést jelentő 6,75 százalékot kérik). Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, a sztrájkbizottság szóvivője a Népszava kérdésére elmondta: a tárgyalás menete azonban tükrözte, hogy mindkét fél törekszik a megállapodásra, ezért szakértői tárgyalásokat tartanak a részletkérdések tisztázására. Azaz: a figyelmeztető sztrájk megtartására felkészülnek, de az addig hátralévő három hétben remélhetőleg sikerül megállapodni, s már nem kerül sor a tényleges munkabeszüntetésre. SZ. F. Foglalkoztatási szövetség alakult Szenior Foglalkoztatási Szövetség néven Magyarországon újszerű - úgynevezett integrált, közhasznú - civil szervezet alakult tegnap Budapesten. Tevékenysége a kétmilliós számú negyvenöt éven felüli munkavállalói kör lehetőségeinek bővítésére irányul - tájékoztatta a Népszavát Vadász János, a szervezet megválasztott elnöke. Ennek érdekében szoros együttműködést alakítanak ki a munkáltatók, a munkavállalók, valamint a nyugdíjasok legnagyobb szervezeteinek képviselőivel, a szövetség megszervezi az információáramlást, továbbá foglalkozik majd képzéssel, ingyenes munkaerő-közvetítéssel is. (Népszava) Elhunyt Pálos Tamás Súlyos betegség után 73 éves korában elhunyt Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda (MTI) volt vezérigazgatója, az Europress alapító főszerkesztője - tudatta az Axel Springer Magyarország Kft. Pálos az MTI-nél 1953-ban kezdett dolgozni, 1963-ban a hírügynökség varsói tudósítója lett. 1963-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársaként dolgozott. 1982-ben ismét az MTI-hez került, ahol a vezérigazgató első helyettesévé, az intézmény főszerkesztőjévé nevezték ki. 1989-től a hírügynökség vezérigazgatója, majd rövid ideig ügyvezető vezérigazgatója. 1991-től a Ferenczy Europress Budapest Sajtó- és Fotóügynökség, 2002-től a Régiópress főszerkesztője volt. (MTI) „Pilinszky szerint a mélypont ünnepe azért létezik, mert onnét már csak felfelé vezet út. Mivel a bizonyítványmagyarázó műsorfolyam láttán semmiféle ünnepélyességet nem érzek, feltehetően ez még nem a mélypont. Még hátravannak például a Fidel Castro-típusú hatórás szónoklatok, meg hogy Friderikusz műsorzárásként minden csatornán egységesen aktuális politikai csasztuskát költsön és adjon elő Guantanamera dallamára. Persze ez az ő szemében nyilván csak „értelmiségi fanyalgás”, ,,belekötés”, ahogy azt már óvatos elővágással jelezte(írja Gyurcsányikusz című cikkében Csontos János a Magyar Nemzet január 31-i számában.) ,,Lényeges eleme a koalíció programjának az agyeltávolítás (közhasznú elnevezéssel: művi hülyévé tétel) engedélyezése. Külön érdekessége az előterjesztésnek, hogy - noha az orvostársadalom szerint ennek elvégzése komoly szakmai előképzettséget igényel — agyeltávolítást végezhetnek újságírók, televíziós riporterek, sőt szupermarketek. A terápia nem igényel feltétlenül műtéti beavatkozást, kísérletek igazolják, hogy pusztán háromnapi műsorfolyammal az egyik kereskedelmi tévé számos esetben hajtott végre sikeres hülyévé tételt. A páciens agya egyszerűen feloldódott és a nyelőcsövön keresztül a gyomrába, onnan pedig a bélrendszerén át a csatornába távozott... A miniszterelnök bizonyítani kívánta az operáció ártalmatlanságát és maga is kés alá feküdt, ám amikor a koponyáját felnyitották, kiderült, hogy már régen átesett az agyeltávolításon.” (írja Agy című cikkében Ungváry Zsolt a Demokrata január 25-i számában.) BELFÖLD 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Minden fővárosi diák biztos lehet abban, hogy azt a szakmát tanulhatja, amelyre jelentkezett Alapos szembenézés a szakképzéssel A miniszterelnök szerint az oktatás, ezen belül a szakképzés átszervezése elengedhetetlen, sőt a reformot fel kell gyorsítani, mert „Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól". A főpolgármester szerint a fővárosi szakképzési rendszer átalakítását a pénzügyi kényszer is sietteti, de épp a gyerekek érdekében elkerülhetetlen. Az összevonásra ítélt iskolák szakszervezeti képviselői tegnap megegyeztek abban, hogy február közepén demonstrálnak, mert elfogadhatatlannak tartják a főváros integrációs lépéseit. „A magyar iskolákban - különösen az általános iskolákban és a szakiskolákban - megszerzett tudás a mindennapi életben kevéssé hasznosítható, nem elégséges a tercier szektorban és a modern gyáriparban végzett munkához, és nem alakítja ki a felnőttkori tanuláshoz elengedhetetlen általános készségeket” - fejti ki Gyurcsány Ferenc kormányfő Szembenézés című írásában. Ezért a szakoktatás területén határozott lépésekre van szükség, a megoldás a szakképzési intézetek, a szakközépiskolák és a szakiskolák összevonása. Bár a fenti következtetést tavaly még nem ismerhette a fővárosi önkormányzat, a középiskolai reformot már ennek szellemében elkezdte. Schiffer János akkori főpolgármester-helyettes mindezt azokkal a szakiskolai vizsgálatokkal indokolta, amelyekből kiderült, az intézmények némelyike olyan szakmákra is képzett, amelyek már rég megszűntek, amivel a végzős diákokat eleve munkanélküliségre ítélte. Ezért minden felháborodás és tüntetés ellenére összevontak iskolákat, és térségi integrált szakképző központokat hoztak létre. Pedig akkor még nem is kellett szembenézniük a demográfiai hullámvölggyel, amely mára a középiskolás korosztályt is elérte, ami sürgeti a további átalakítást. A szakképzési rendszer átalakításának végrehajtását a pénzügyi kényszer sietteti - ismerte el tegnap a főpolgármester. Demszky Gábor az átalakítás szükségességét indokolva elmondta: az elmúlt nyolc évben 28 százalékkal csökkent a szakiskolákba és szakközépiskolákba járó gyerekek száma, vagyis a széttagolt intézményrendszer alacsony kihasználtsággal működik, miközben fenntartási költségei nem csökkentek. Erre nyújthat megoldást, hogy 15-20 korszerű szakképző központba tervez integrálni a főváros mintegy 20- 22 alacsony kihasználtsággal működő iskolát. Az átalakítás előnye, hogy a megszűnő intézmények felszabaduló működési költségeit taneszközök korszerűsítésére fordíthatják. Az új központok fenntartását, fejlesztését pályázati forrásaiból támogatja az Európai Unió is, míg a régi intézményekre ilyen támogatás nem nyerhető el. Hogy pontosan mely intézmények szűnnek meg, arról még folynak a tárgyalások az igazgatókkal, érdekképviseletekkel, a végső szót február 22-én mondja ki a közgyűlés. A főpolgármester megnyugtatott: egyetlen szakképző intézmény sem szűnik meg jogutód nélkül, az iskola-összevonások ellenére egyetlen szak sem tűnik el, tehát „minden diák biztos lehet abban, hogy sikeres jelentkezése esetén azt a szakmát tanulhatja, amelyre jelentkezett”. A változás legfeljebb annyi lesz, hogy az oktatás más helyszínen történik. Annak a tanulónak, aki olyan iskolába adta be a jelentkezését, amelyik később integrálódni fog, még a közgyűlés február végi döntése után is lesz egy hónapja arra, hogy eldöntse, a felvételi lapon megjelölt intézmények közül melyik iskolában kívánja folytatni a tanulmányait. Persze az átalakítás most sem zökkenőmentes. Még csak a további iskola-összevonásokról szóló tervezet látott napvilágot, máris három középiskola tüntetett a fővárosi önkormányzat előtt, az egyikben a tanárok éhségsztrájkba is kezdtek. A Pedagógusok Szakszervezete budapesti szakoktatási érdekképviselete tegnap összehívta a megszüntetendő iskolák szakszervezeti titkárait, hogy a jövőbeni együttes fellépés módjairól egyeztessenek. Az érdekképviselet vezetője, Jurcsó Istvánné elmondta, február közepén közös demonstrációt tartanak majd, mert elfogadhatatlannak tartják a fővárosi önkormányzat lépéseit. Az integrációt szerintük csak felmenő rendszerben, és csak hatástanulmányok elvégzése után lenne szabad megvalósítani. L. T.M. I. Ingatlanspekulációt sejt a KDNP Szakmailag indokolatlannak tartja a fővárosi iskolabezárásokról és összevonásokról szóló terveket a KDNP. Az ellenzéki párt szerint felmerül az ingatlanspekuláció gyanúja a döntések hátterében. Hoffmann Rózsa szakpolitikus tegnap azt mondta, hogy az átszervezési javaslatok ellentétben állnak a kormánynak a szakképzés fejlesztésével, az iskolák sokszínűségének megőrzésére vonatkozó ígéreteivel. Germánné Vastag Györgyi, a fővárosi oktatási bizottság MSZP-s elnöke nevetséges pletykának tartja az ingatlanspekulációra való hivatkozást. Ma még tárgyalnak a kormány képviselőivel Sztrájk a vasútegészségügyért Holnap reggel egyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a vasutasok, s ugyanezen a napon a vasútegészségügyben dolgozók is sztrájkolnak - jelentette be a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. Simon Dezső elmondta: péntek reggel 8 és 9 óra között nem közlekednek a személy- és tehervonatok, az egészségügyiek pedig reggel 8 és 18 óra között csak az elégséges szolgáltatásokat nyújtják majd. A holnapi kettős sztrájkot követően jövő keddtől folyamatos munkabeszüntetést hirdetnek. A sztrájk oka, hogy a kormány megszüntetné, illetve átszervezné azokat a kórházakat, amelyekben eddig a vasúti dolgozókat látták el. A Budai MÁV-ot bezárnák, a szolnoki MÁV-ban csak krónikus ellátást nyújtanának, a központi MÁV pedig bár beolvadna az új fővárosi mamutkórházba, az Állami Egészségügyi Központba, de súlyponti intézmény maradna. Az érdekvédők korábban azt is kifogásolták, hogy a kormányzat és az illetékes minisztériumok nem egyeztettek az elképzelésekről a szakszervezetekkel. Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke ugyanakkor bejelentette, hogy ma mégis megkezdődnek a tárgyalások az érdekképviseletek és a kormány között. A sztrájktól viszont csak abban az esetben tekintenek el, ha a kabinet visszavonja a kórházi átszervezés vasúti dolgozókat érintő részét. A vasúti dolgozók külön ellátásának kialakulása még a II. világháború előtti időre vezethető vissza, amikor még nem létezett állami biztosító, hanem a munkáltatók által létrehozott biztosítók fedezték dolgozóik egészségügyi ellátásának költségeit - mondta el lapunknak a budapesti Központi MÁV Kórház és Rendelőintézet orvos-igazgatója. Bazsó Péter rámutatott arra is, hogy a világháború után kialakították a teljes körű társadalombiztosítást, a vasútegészségügy intézményrendszere azonban fennmaradt. A jelenlegi vagy már nyugdíjas vasúti dolgozóknak és családtagjaiknak máig lehetőségük van arra, hogy betegségük esetén valamelyik vasútegészségügyi intézményt keressék fel, s ezeknek a kórházaknak őket kötelezően el kell látniuk - vázolta fel a jelenlegi jogosítványok mibenlétét az igazgató. Bazsó ugyanakkor fontosabbnak tartja ezeknek a jogosítványoknak a védelmét, mint az intézmények megmentését. Az a lényeg, hogy a vasutasok részben speciális ellátása továbbra is biztosított legyen, mert ma a szakkórházak tudják a legjobban, milyen panaszai lehetnek és hogyan kell kezelni egy pályamunkást vagy egy forgalomirányítót - tette hozzá. Az orvos-igazgató szerint a létrehozni tervezett Állami Egészségügyi Központ betöltheti ezt a szerepet, de nagyon sok múlik a megvalósításon. Az új intézmény révén lehet a mainál jobb, de rosszabb rendszert is kialakítani, s azért kell lobbizni, hogy a vasutasok ellátásának minősége javuljon - fogalmazott lapunknak Bazsó Péter. Népszava-információ Ha nem tudnak megegyezni a kormányzattal, akkor pénteken két sztrájk is lesz, jövő keddtől folyamatos munkabeszüntetést hirdetnek NÉPSZAVA Nem tudtak a főrendőrök a szakmai előadássorozatról Felháborodást váltott ki felsőbb rendőrvezetői körökben, hogy az ORFK csak utólag értesült egy, a Rendőrtiszti Főiskolán tegnap megrendezett szakmai előadás-sorozatról - értesült a Népszava. Tudomásunk szerint sem az országos főkapitányt, de még általános helyettesét sem hívták meg a tavaly őszi zavargásokkal foglalkozó programra. A főiskolán beszámolót tartott az egyik vezető közvélemény-kutató cég a rendőrség megítéléséről (a zavargások előtt és után), de előadást tartott a REBISZ egyik parancsnoka mellett Halmai Gábor egyetemi tanár, Túri András, a Fővárosi Főügyészség csoportvezető ügyésze és Kolláth György is. Az alkotmányjogász előadásában többek között arról beszélt, hogy a magyar alkotmánynak „silányan tételezett intézménye a rendőrség”, majd azt mondta: „Európában az alkotmányosságot megvédő rendőrséget - egyedi túlkapások miatt - en bloc nem szokás napi politikai érdekből támadni. A minisztert, a kormányt igen, de a rendőrséget nem.” Az alkotmányjogász hozzátette azt is, hogy markáns jogok és eszközök nélkül nincs hatékony rendvédelem. Véleménye szerint a „XXI. század kulcskérdése az, hogy képes-e a rendőrségünk egyszerre megbirkózni a jogállamiság, a piacgazdaság és a politikailag semleges, hatékony működés, egyszersmind polgárbarát lakossági együttműködés kihívásaival”. Prof. Fórizs Sándor határőr ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola oktatási rektorhelyettese a Népszava megkeresésére közölte: a szorgalmi időszak előtt rendszeresek az elsősorban oktatóknak megrendezett hasonló módszertani felkészítők; a mostani elméleti témát az őszi zavargások aktualitása adta. A főiskolán évente negyven-ötven hasonló nagy oktatói rendezvényt tartanak, a mostani csupán egyike volt ezeknek. „Nem tudok arról, hogy bárki is kifogásolta volna, hogy az ORFK vezetését nem hívtuk meg az előadás-sorozatra. Kiváló a kapcsolatunk az ORFK-val, minden szükséges támogatást megkapunk tőlük a szakmai munkához. A mostani program is nyilvános volt, az anyagot képben és hangban is rögzítettük, s így bárki számára hozzáférhető” - nyilatkozta lapunknak az ezredes. Szalay Tamás Lajos Morvai a bírókkal szembeni megtorlásokról Miután a Népszava a napokban hírül adta, hogy az október 23-i eseményeket vizsgáló alternatív bizottság érdekes módon eddig semmiféle adatot, információt nem kért a rendőrségtől, a Morvai Krisztina vezette testület a minap négyoldalas kérdéssort küldött az ORFK illetékeseinek. Többek között arról kértek tájékoztatást, hogy rendszeresített eszközként hordták-e a rendőrök az arcukat eltakaró maszkokat. Úgy tudjuk, a rendőrök a törvényben meghatározott határidőn belül meg is küldik majd válaszaikat. Eközben a gondola.hu hírportál arról tájékoztatott, hogy Morvai Krisztina - az V. kerületi Fidesz irodájában tartott előadása során - azt mondta: megbízható forrásai szerint azokat a bírókat, akik másodfokon felmentő ítéleteket hoztak az október 23-i esetekben, el akarják mozdítani a helyükről. Hogy kik és milyen indokkal, arról nem beszélt a jogásznő.