Népszava, 2007. március (134. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-01 / 51. szám

Garas Dezsőt és Kállai Ferencet 6. oldal Angyalföldről a Bundesligába? 15. oldal LEPKEHÁLÓVAL AZ ARARÁTON MOCSAI LAJOS: KISPAD VAGY A Noé bárkája összehozott két nagy színészt: KATEDRA - EZ ITT A KÉRDÉS Sebes György: ha valóban nem lenne ma Magyarországon demokrácia, vajon tehetné-e az ellenzék vezére ugyanazt, amit most tesz... 7. oldal Ára: 106 forint 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK 51. szám O www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu NÉPSZAVA SZOCIÁLDEMOKRATA NAPILAP ALAPÍTVA 1873-BAN Az átállt hevesi képviselő maradhat­­ az ügyvéd szerint Általánosságban kijelenthető, hogy a magán­jogi szerződéseknek közvetlenül nincs közjogi kihatásuk - mondta lapunknak Magyar György ügyvéd annak kapcsán, hogy a Heves megyei közgyűlés Fidesz-frakciója polgári pert indít Ambrus Zoltán (képünkön) ellen, amiért múlt pénteken kilépett a képviselőcsoportból, majd függetlenként megszavazta, hogy az MSZP-s Sós Tamás legyen a közgyűlés elnöke. Tatár László, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a csoport megalakításakor valamennyi képvi­selő aláírta a frakciószabályzatot és az ahhoz kapcsolódó polgárjogi okiratot. Eszerint, akit kizárnak vagy aki kilép a képviselőcsoportból, az elveszíti képviselői mandátumát. Magyar hangsúlyozta, hogy az egyezség magánjogi szerződés, amely a közgyűlés összetételét és a mandátum megtartását nem befolyásolja. Az ügyvéd szerint kicsi az esélye annak, hogy a bíróság törvényellenesnek minősítse a Heves megyei közgyűlés működését. (Bővebben a 3. oldalon) Ajánló Presztízs vagy színház-finanszírozás Utolsó pillanatban vetette el a főváros kulturális bizottsága által elfogadott módosító indítványt a szocialista frakció, így mégis a kulturális szféra által elfogadhatatlan 682 milliós összeg szerepel a költségvetési előter­jesztésben. Ma szavaznak a képviselők, 6. oldal Sarkozyt korrupcióval vádolják Lehet, hogy éppen a finisben omlik össze Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampánya? A magyar gyökerekkel rendelkező politikus másfél hete a voksolás biztos befutójának számított, azóta azonban mintha teljesen megváltozott volna a széljárás. Népszerűségi mutatója szinte napról napra csökken, most egy néhány évvel ezelőtti lakásvásárlás kapcsán a korrupció árnya vetült rá. 11. oldal Halálos-e a krónikus stressz? Ez a kérdés alcíme is lehetne a magyar lakosság testi-lelki állapotáról most elkészült vizsgálatnak, amelyet a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének kutatói végeztek. Eszerint: ma Magyarországon a férfiak körében ötször magasabb korai halálozási arányt produkálnak a depressziós tünetegyüttesek, mint a nőknél. 12. oldal És még... • Magánkórház lehet a Schöpf-Merei - 4. o. • Vita a biztosítói verseny minden­­hatóságáról - 4. o. • A Svájcnak kiadott Dávid Árpád ügyét figyelemmel kíséri a magyar nagykövet - 16. o. A klímaváltozás okozta „érzékenységi térképen" Magyarország a legsérülékenyebb ország. A biológiai sokféleség tekinte­tében hazánk szenvedi el a legnagyobb veszteséget, s a világ átlagához képest itt a legnagyobb a hőmérséklet-emelkedés Bővebben a 16. oldalon Fotó: Népszava-archív IDEGENFORGALOM Európa kulturális fővárosa 2007-ben Nagyszeben 10. oldal Kétharmados jogalkotási kényszer hozhatja össze a jobb- és a baloldali Gyülekezés és gumilövedék Jelenleg huszonhárom törvény van az Országgyűlés előtt. Ezeket éppen a kétharmados parlamenti többség, a konszenzus hiánya miatt tologatják a patkóban ülő pártok már hosszú ideje. Most, a rendőrségi és a gyüle­kezési törvény tervezett módosítása talán arra kényszeríti a politikai lövészárkokba szorult jobb- és balol­dalt, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek és konszenzussal érdemi, szakmai döntéseket hozzanak. Elképzelhető ugyanis, hogy a Fidesz csak akkor fogja támogatni a kormány és a koa­líciós pártok elképzeléseit a gyüleke­zési törvény korrekcióját illetően, ha a gumilövedék-használat betiltását támogatja a baloldal, és ugyanez for­dított helyzetben is igaz lehet, azaz a jobboldalnak a gyülekezési törvény módosítására kell rábólintania. Annyi bizonyos, hogy a minisz­terelnök a gyülekezési jogszabály módosítása mellett foglalt állást, a részletek azonban egyelőre még nem ismertek. A sikerhez politikai konszenzus kell, az MDF nyitottnak mutatkozik, a Fidesz pedig egyelőre kivár. Eközben a Kossuth téri kordon lebontása miatt indított szabálysér­tési eljárás már a legfőbb ügyész asztalán van; neki kell hivatalosan kikérnie a kordonbontó fideszes kép­viselők mentelmi jogát az Ország­­gyűléstől. Orbán Viktor és párttársai együttműködést ígértek. A gyülekezési törvény módosítása korlátozhatja a szólásszabadságot? Tóth Károly (MSZP), a nemzet­ügyi biztonsági bizottság alelnöke: " Senki nem akarja korlátozni az al­­kotmányos jogokat, nem is tehetné­­ meg. Azt az utat kell megtalálni, a­hogyan lehet egyszerre biztosítani a szólás- és gyülekezési szabadsá­­got, valamint azt, hogy a gyülekezési joggal a jövőben ne lehessen visszaélni. Ez politikai egyeztetést kíván. Balsai István (Fidesz) volt igazság­ügy-miniszter, az alkotmányjogi bizottság tagja: Tizenhét éve vagyok képviselő, és megszoktam, hogy egy felelős politikai vezető csak akkor beszél jogszabály­módosításról, ha már benyújtotta annak tervezetét. Ameddig a posztjára mél­­­tatlan miniszterelnök csak a mikrofonoknak beszél erről, addig kár foglalkozni a kérdéssel. Pettkó András (MDF), az embe­ri jogi bizottság tagja: Egyelőre nem ismerjük a kormány elképze­léseit. A módosítás elfogadásához az ellenzék támogatása is szüksé­ges, vagyis elengedhetetlen a po­litikai egyeztetés. Annyi azonban bizonyos, hogy a gyülekezéshez való jog nem korlátozható. (Hír és háttér a 8. oldalon) Visszafogottan nyilatkoznak Schmitt ügyében A Fővárosi Bíróság kedden első fokon megsemmisítette a MOB szeptemberi rendkívüli közgyűlésén született határozatot, amely megerő­sítette elnöki tisztségében Schmitt Pált. A bíróság szerint helytelen volt az eljárás, mert a tartózkodást gyakorlatilag nemként értelmezték, vagyis ezzel elősegítették Schmitt hivatalban maradását. Egy nappal a botrány kirobbanása után óvato­san fogalmaznak az érintettek. A levezető elnök szerint az ítélet sem befolyásolhatja a végeredményt, míg a Brüsszelben nyilatkozó Schmitt továbbra is elnöknek tekinti magát, és bárkivel hajlandó együttműködni. (Részletek a 14. oldalon) Fekete kedd után lassú megnyugvás a világ tőzsdéin Európa kedden arra ébredt, hogy a sanghaji tőzsde összesített indexe 8,8 százalékot esett az előző napi záróértékéhez képest. A távol-keleti események megrengették a tőkepia­cok világát. A New York-i Értéktőzs­dét kedden 2001 szeptembere óta nem tapasztalt eladási hullám rázta meg, a számítógépek nem bírták fel­dolgozni a hirtelen megnövekedett forgalmat. Budapesten is számosan igyekeztek megszabadulni e napon a részvényeiktől. Szerdára a helyzet némileg normalizálódott. Bár az árfolyamok szinte mindenütt estek, a nagyobb börzéken már lassult a folyamat. A pesti tőzsdén jegyzett részvények árfolyama - más feltö­rekvő piacok börzéihez hasonlóan, nagy forgalom mellett - továbbra is esett. A tendencia folytatódhat, akár további 5-10 százalékos esés sem elképzelhetetlen, s csak ezt követően várható emelkedés. Az események az egyébként még mindig erős forint euróárfolyamát is megviselték. (Cikkünk a 9. oldalon)

Next