Népszava, 2007. március (134. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-01 / 51. szám

4 Magánkórház lehet a Schöpf-Merei Nem tervezi eladni a főváros a tulajdonában álló Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavé­delmi Központot, noha kétségtelen, hogy az intézmény további finanszírozását az önkor­mányzat saját erőből és forrásból képtelen megoldani, ha az Országos Egészségbiztosító Pénztár „kiszáll” a fenntartásából - jelentette ki a főpolgármester. Demszky Gábor megje­gyezte, a főváros egészségügyi szakpolitikusai jelenleg is tárgyalnak a kórház menedzs­mentjével a további működés lehetőségeiről. Megoldás lehet, ha a Schöpf-Merei a jövőben magánkórházként működne, így az intézmény megmaradhatna, saját bevételeiből tartaná el magát, mert például fizetőssé válna a szülészet és a nőgyógyászat, a koraszülöttrészleget pedig más kórházba helyeznék. (Népszava) Budaházyt már az NNI keresi A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vette át Budaházy György körözését - tudatta Horváczy Emese, az NNI szóvivője. Eddig a BRFK körözte a férfit. A szóvivő mást az üggyel kapcsolatban nem kívánt közölni. A hírszerző.hu felidézte: a rendőrség vizsgálja annak a tévéinterjúnak a tartalmát, amelyet az Echo Tv sugárzott az országos körözés alatt álló Budaházyval, akit szeptember óta eredménytelenül keres a hatóság. A férfi a 2002 júliusi „hídi csata” óta vált ismertté. A rendőrség korábbi közlése szerint Budaházy körözését azért rendelték el, mert a gyanú szerint a fővárosban a szeptemberi zavargások idején, a demonstrációkon erőszakos, garázda cselekményeket hajtott végre. (MTI) Többen dolgoznak, mint tavaly A foglalkoztatottak száma 3 millió 940 ezer, a munkanélkülieké 318 ezer fő volt a 2006. november-2007. januári időszakban, a mun­kanélküliségi ráta 7,5 százalékos - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A vizsgált időszakban 42 ezerrel dolgoztak töb­ben, mint egy évvel korábban, a 15-74 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya 0,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta viszont megegyezik az előző év azonos időszakával. A munkanélkü­liek 19,6 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki, a korcsoportot jellemző munkanélkü­liségi ráta 18,6 százalék, ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A munkanélküliek 48,2 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküli­ség átlagos időtartama 17,2 hónap. (Népszava) „A kommunisták és utódaik régóta hangoztat­ják azonban, hogy a nép ellenségeinek legfel­jebb likvidálásra, börtönre és üldözésre van joguk. S ez a felfogásuk balliberálissá vedlésük után is rendíthetetlen. Emberi joga ugyanis csak annak lehet, akinek ők megengedik (ná­lunk ma például az egyre haladóbb MDF-nek). Viszont­­ mivel az ellenség sosem alszik, hanem furton-fúrt áskálódik a haladás ellen, emberi jogi vagy törvényi értelemben, csak a szigorú­ság (lásd szocialista törvényesség) segít. Ez azt jelenti, hogy az illetékes elvtárs mondja meg, mi a törvény. Most éppen Gergényi úr, aki jogi intermundiumban üldögélve, nem ugyan Isten kegyelméből, de egy verbális diartéban szenve­dő, hazudozó ember, cinikus hatalmi játékának következtében szuverénkedik.” (írja Szánal­mas tragikomédia kormányzás helyett című cikkében Tőkéczki László egyetemi docens a Magyar Nemzet február 28-i számában.) „Ki az a barom, aki rálő egy magányos épü­letre? Ezzel a kérdéssel most inkább ne foglal­kozzunk. Nem érdekes. Meg azzal se, hogy ha már van illető, aki oly mértékben haragszik az ORFK-ra, hogy nyugton tovább már nem ülhet, akkor az nem beállítja a vekkert, lekü­ld egy Nescafét, hajnalban odasunnyog, tárat betölte­ni, és gyerünk, hanem akkor lődöz, mikor tele az épület, és sündörög a sok-sok fürge hiva­talnok. Hogy folyjon a vér, ömöljenek a belek, nőjjön, emelkedjen az impozáns hullahegy. Azt se feszegessük most, hogy jöv el március idusa, és ezeknek a kreténeknek addig produkálniuk kell néhány »szélsőségest«.” (írja Megfejtés című cikkében Pozsonyi Ádám a Demokrata február 22-i számában.) BELFÖLD 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Ma döntenek a fővárosi szakképzési reformról: egy intézmény megmenekült a huszonegyből Lassítják az iskolabezárásokat Jobb és korszerűbb szakképzési rendszert ígér a fővárosi szakiskolák összevonásáról szóló javaslat, melyet ma tárgyal a fővárosi közgyű­lés. Előbb azonban a városvezetés javaslatára a koalíciós többség várhatóan visszavonja a szakiskolák reformjáról szóló előterjesztést elhalasztó korábbi „elhibázott" testületi határozatot. A döntés húsz szakiskola „megszűnését", ezer pedagógus elbocsátását jelenti, de egyúttal milliárdokat takarít meg a főváros. Bár a fővárosi szakképzési rendszer reformja, az oktatás integrációja az idén egy, jövőre pedig már 3 milliárd forint megtakarítással jár, mégsem a pénz, hanem a korszerűség és a mi­nőségi oktatás iránti igény motiválja a döntéseket - magyarázta a változá­sok hátterét az oktatásért is felelős főp­olgár­me­ster-helyette­s, am­ikor beszámolt a szakiskolai reformjavas­latról, amely ma kerül a fővárosi köz­gyűlés elé. Horváth Csaba elmondta: biztosak abban, hogy a létrehozandó hatékonyabb intézményrendszer nem csak jobb lesz, de kevesebb pénzből is működtethető. A fővárosi képviselők ennek a re­formprogramnak a keretében dön­tenek egy előterjesztésről, amely húsz fővárosi fenntartású szakis­kola megszüntetését, pontosabban más intézménnyel való összevoná­sát tartalmazza. „Minden változás érdeksérelemmel jár”, de a cél az, hogy „a lehető legtöbb igazságos megoldás szülessen” - jelentette ki Horváth Csaba, megjegyezve: ga­rantálja, hogy a fővárosi közgyűlés meg is szavazza a szakképzési re­formot. Mindezt azért tette hozzá, mert február 15-én a testület nagy meglepetésre megszavazta a Fi­­desz-frakcióvezető előterjesztését, melynek értelmében csak egy évvel később kerülhetne sor a szakisko­lák átszervezésére. Tarlós István közölte, hogy nem reformellenesek, csupán azért kérte a halasztást, mert „az átszervezés legelemibb előkészületei is elmaradtak, és a törvény által előírt egyeztetéseket nem vagy csak jelentős késéssel folytatták le”. Utóbb kiderült: az öt koalíciós képviselői tartózkodás mellett leadott két szocialista igen szavazat „tévedés volt”, ám a múlt héten mégsem tudta a várost irányí­tó MSZP és SZDSZ visszavonni a határozatot, mert nem volt meg az egyfős többsége. Úgy tudjuk, a mai rendkívüli ülé­sen a koalíció végül megszavazza a halasztó döntés visszavonását, majd döntenek az átszervezésekről szóló javaslatról. Ez egyébként némileg eltér a korábban a szakiskolák és a városházi ellenzék heves ellenállásá­ba ütköző tervezettől. Az új javaslat annyiban „felpuhult”, hogy nem azonnal szűnne meg az intézmé­nyekben az oktatás, hanem néhány esetben egy-két évnyi türelmi idővel menne végbe az átállás, illetve tör­téntek olyan változtatások is, me­lyek során az átszervezések jobban igazodnak a tanulók igényeihez. Az egyik kivételes változás az is, hogy a korábban megszüntetni tervezett Bókay János szakiskola és gimná­zium mégis változatlan formában működhet tovább. Az átszervezések következtében - amellett, hogy sok betöltetlen álláshely is megszűnik - a nyolcezer pedagógusból ezret bocsá­­tanának el: ők jobbára nyugdíjasok vagy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak. Herczeg Dóra-Lengyel Tibor Demonstrációk fővárosszerte Csendes demonstrációt szervez a tervezett iskola-összevonások ellen a Pedagógu­sok Szakszervezete (PSZ) szakoktatási bizottsága ma reggel a fővárosi Közigazgatási Hivatal épülete előtt. A PSZ azért tiltakozik, mert szerintük a szakképzés átalakítását egy évvel elhalasztó döntés lehetőséget ad szakmai döntések meghozatalára. Tegnap délután az újpesti Pécsi Sebestyén Zenetagozatos Általános Iskola terve­zett bezárása ellen demonstráltak az iskolánál, majd a polgármesteri hivatal előtt. Kedden háromszázan vettek részt a budapesti Bródy Imre Gimnázium, a Szőnyi István Általános Iskola és az Árpád Fejedelem Általános Iskola közös tüntetésén, amelyet az önkormányzat előtt tartottak, amikor az oktatási bizottság tárgyalt az intézmények sorsáról. Ötszázmilliárdot költ el Budapest Megközelíti az ötszázmilliárdot Bu­dapest idei költségvetése, melyről ma tárgyal rendkívüli ülésén a fő­város. A büdzsé tervezete szinte az utolsó pillanatig módosult, bár a koa­líciós partnerek szerint „soha ilyen jó hangulatú egyeztetés nem volt” a források elosztásáról. A költségvetés beruházásközpontú lesz, mivel több mint 40 százalékát fejlesztésekre fordítják. Ehhez a főváros az idén nem tervezi új hitelek felvételét, csu­pán a tavalyról áthúzódó 32 milliárd forintnyi kölcsönt hívja le, így hitel­­állománya 184 milliárdra nő. A költségvisszafogást viszont kikényszeríti, hogy - a konvergen­ciaprogram hatására - a központi költségvetésből is kevesebbet kap a főváros, mint tavaly - jelentette ki a főpolgármester a büdzsé sarokszámait ismertetve. Demszky Gábor hozzá­tette: egy budapesti polgárra vetítve idén így is 133 ezer forintot költenek fejlesztésekre, beruházásokra, és 149 ezer forintot a kórházak, iskolák, szociális otthonok, színházak fenn­tartására. Hogy mégse boruljon fel a gazdálkodás egyensúlya, jelentős meg­szorítások várhatók minden területen. Ugyanakkor az eredetileg tervezettnél kevesebbet, 6,9 milliárd forintot tartal­maz a költségvetési javaslat működési megtakarításként. Ez az egészségügyi intézményeknél 87,4 millió, a szociál­politikában 1,3 milliárd, az oktatásnál 1 milliárd, a kulturális intézményeknél pedig 682 millió forint visszafogást je­lent a tavalyi évhez képest. Kevesebb jut a közlekedésre és a kommunális feladatokra is 1-1 mil­­liárddal, a környezetvédelemre 341 millióval, de a fővárosi bizottságok keretét is le kell faragni 413 millió­val. Ugyanakkor a koalíciós tárgya­lások során 2 milliárd forint plusz bevételi forrásról döntöttek. Egyes kiadásokat a 37 milliárdosra terve­zett portfolió- és ingatlanértékesí­tésből fedeznének, melynek során a főváros 242 ingatlanától válik meg. Demszky Gábor elmondta azt is: az idei gazdálkodásban 10,5 százalékos, 34 milliárd forintnyi működési ered­ménnyel számolnak. Ez a - jobbára fejlesztésekre, beruházásokra elkü­lönített - pozitív egyenleg, amely a működési bevételek és kiadások közötti különbség, 2010-ig éri majd el a 20 százalékot. Lengyel Tibor Demszky Gábor főpolgármester (középen) hangsúlyozta, a gazdálkodás egyensúlya miatt minden területen jelentős meg­szorítások várhatók Fotó: Kertész Gábor Vita a biztosítói verseny mindenhatóságáról Visszafordíthatatlan változást okoz­hat a társadalombiztosítási rendszer átalakítása - mondta a Semmelweis egyetem menedzserképző központ­jának tanára, a Hitek és tévhitek az egészségbiztosítási biztosítói model­lekről című konferencián. Gaál Péter szerint először nem azt kell mér­legelni, hogy hány biztosítóra van szükség. Szerinte a problémát kell vizsgálni, és arra kell jó választ ke­resni. Úgy vélte, a két modellben el­lentétben áll egymással a szolidaritás (egy biztosító) és az öngondoskodás (több biztosító). Másképp látta ezt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, aki szerint a két fogalmat nemcsak egymással szemben lehet vizsgálni. A CEU igazgatója a több-biztosítós rendszer előnyeit emelte ki, mert szerinte csak a verseny révén lehet javítani a betegellátás minőségét. Úgy vélte, erre is csak egy kétszin­tű - az egészségügyi szolgáltatók között és a biztosítók között zajló - versengés ad lehetőséget. Kiemel­te, nem több pénz kell a rendszerbe, hanem olyan magatartásmintát kell kikényszeríteni az üzleti biztosí­tóktól, hogy egymást öldökölve versengjenek a betegek járulékaiért. Támadta Bokros álláspontját, és az üzleti biztosítók ideális szerepe meg­találásának fontosságát emelte ki az ELTE Egészség-gazdaságtani Kuta­tóközpont vezetője. Orosz Éva sze­rint ugyanis nincs ideális rendszer, a kérdés az, hogy olyat akarnak-e kialakítani, ami csökkenti vagy ami növeli a társadalmi különbségeket. Le kell számolni azzal a tévhittel is, hogy a verseny mindent megold - fogalmazott. Ennél is tovább ment a menedzserképző másik oktatója, Sinkó Eszter, aki úgy vélte, a ver­sengő biztosítók csak a gazdagoknak jelentenek jó megoldást, s a verseny nem biztosíték a minőség javulására. L.G. Több és más segítség kell a romáknak A rendszerváltás után nagyobb fordulatot reméltek a romák élet­helyzetében a szociológusok, de arra semmiképpen sem számítottak, hogy lehetőségeik tovább romlanak - egyebek mellett erről beszélt Kállai Ernő jogász a Paradigmaváltás című, romák helyzetével foglalkozó tudo­mányos értekezleten. Más előadók­kal egyetértve hiányolta a cigányság összetartását, és szó esett arról is, hogy a 600-800 ezres roma közösség egyelőre nem tudja befolyásolni a többség gondolkodását, véleményét. Kállai szerint az államnak meg kellene teremtenie a romákat hely­zetbe hozó intézményrendszert, de hozzátette, hogy ez csak akkor valósul meg, ha nyomás nehezedik rá. Hoz­záfűzte, hogy a szociálpolitikai és a nyugdíjrendszer kidolgozását is komoly mozgal­mak harcolták ki. Szerinte, ha az állam „kegyet” gyakorol a cigányokkal, a segítség nincs összhangban a valós igényekkel. Példaként említette a közmunkát, ami­ről úgy véli, mindössze három hónapig oldja meg a családok problémáját, a negyedik hónapban már a gyerekek is éhesen fekszenek le, mert nincs mit ennie a munka nélkül maradt család­nak. Hosszú távú megoldásokat kel­lene kidolgozni, jövőképben gon­dolkodni - mond­ta. Szerinte, ha megszűnnének a mai problémák, a szegénység és a munkanélküliség, a cigányság kirekesztettsége akkor is megmaradna. Síklaki István szociálpszichológus a roma gyerekek iskolai szegregáció­járól beszélt előadásában. Tamás Pál szociológus pedig a romapolitikát kritizálta, úgy fogalmazott: nem olt­ja a tüzet, csak oda önt egy keveset, ahol nagy a füst. A társadalom ro­mák iránti érdeklődéséről pedig úgy tartja, amikor a többségnek, vagyis a középosztálynak viszonylag jó megy a sora, úgy érzik, nem hagyhatják magukra a cigányokat, és más hát­rányos helyzetű csoportokat. Akkor viszont, amikor a többség rossz bőr­ben van, utat vesztett, kikerül a roma kérdés a közbeszédből. Jelenleg ez a helyzet. Muhari Judit A szociológus szerint a középosztály csak, ha jól megy a sora, segít a romáknak

Next