Népszava, 2007. április (134. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-02 / 77. szám

2 Moszkva cáfolja saját diplomatáját Moszkvában szombaton cáfolták azokat a híreket, hogy Oroszország kész lenne részt venni egy kollektív rakétavédelmi rendszer európai kiépítésében. Az orosz fővárosban előző nap az orosz külügyminisztérium egy magas rangú tisztségviselője fogadott háttérbeszélgetésen külföldi tudósítókat, s hírügynökségek beszámolói szerint ő tett erre utaló kijelentéseket, állítólag hozzáfűzve: Moszkva - amennyiben Washington lemond rakétavédelmi rendszere bázisainak telepíté­séről az orosz határ mentén - kész arra, hogy e rendszer bizonyos elemeit akár orosz területre telepítsék. (MTI) Kubis: találkozó készül Az új szlovák kormány színrelépése után Pozsony és Budapest között kialakult fe­szültség már a múlté, s jelenleg a felek egy szlovák-magyar miniszterelnöki találkozó előkészítésén dolgoznak - állítja Ján Kubis szlovák külügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című konzervatív cseh lap közölt szombaton. (MTI) Nőtt a halálozás Irakban A nagyszabású bagdadi biztonsági offenzíva ellenére több civil áldozatot követeltek az iraki erőszakcselekmények márciusban, mint februárban. A bagdadi kormány által vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint 13 száza­lékkal többen, 1861-en haltak meg. A 2003-as iraki invázió óta nem volt példa akkora egyszeri vérontásra, mint másfél hete Tel Afar városában, ahol egy támadássorozattal 152 civilt mészároltak le. Matthew Dowd, George W. Bush újjáválasztásának fő stratégája is elvesztette hitét az amerikai elnökben annak iraki politikája miatt, Dowd ezért már nem támogatja Busht. Képünkön kisgyerek vár segélyosztásra. (Népszava) Tálib rajtaütés Dél-Afganisztánban Hét rendőrt megöltek, négy másikat megse­besítettek két támadásban Afganisztán déli részén a tálib felkelők - közölték a hatóságok vasárnap. A támadás szombat éjszaka kezdő­dött Szpin-Baldak és Soravak körzetben. A rendőrök a határtérségben járőröztek, ami­kor a tálibok lecsaptak rájuk. Afganisztánban az év eleje óta 130 rendőr és katona vesztette életét, különösen délen, a tálib felkelés köz­pontjában. (MTI) Lecsaptak a terrorpénzbehajtókra Terrorcselekmények finanszírozása céljából zsarolt Franciaországban élő Sri Lanka-iakat az a tizenhat személy, akiket vasárnap reggel vettek őrizetbe Párizsban és elővárosaiban egy antiterrorista francia bíró parancsára. Az előállított embereket azzal gyanúsítják, hogy tagjai a Sri Lankán működő tamil szakadár szervezetnek, a Tamil Eelam Felsza­badító Tigriseinek (LTTE), amelyet az Európai Unió 2006-ban felvett a terrorszervezetek listájára. (MTI) Enyhíti az unió a palesztin bojkottot Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Javier Solana, az EU külpolitikai főképvi­selője után Angela Merkel német kancellár is a Közel-Keletre érkezett. A politikus asszony az izraeli, palesztin (képünkön Mahmúd Abbász palesztin elnökkel) és jordániai partnereivel folytatott megbeszéléseken a megnövekedett tárgyalási hajlandóságnak köszönhető alkalom kihasználására buzdított. A palesztinoktól első lépésként az elrabolt izraeli katona szabadon bocsátását és a rakétatámadások megszünte­tését, az izraeliektől az arab béketerv elfo­gadását követelte. Az EU külügyminiszterei ebben a szellemben határoztak a palesztin kormánnyal szemben alkalmazott bojkott enyhítéséről. A tel-avivi egyetem felmérése szerint az izraeliek 56 százaléka támogatja a tárgyalásokat a Rijádban jóváhagyott arab béketerv alapján, a 38 százaléknyi ellenzővel szemben. Yehuda Lahav, Tel-Aviv VILÁG 2007. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ Tömegtüntetések Kijev belvárosában a parlament szélnek eresztése mellett és ellen Kiéleződött az ukrán politikai válság Viktor Juscsenko ukrán államfő ismét a parlament feloszlatásával és új választások kiírásával fe­nyegetőzött, majd néhány órával később tízezrek tüntettek Kijev belvárosában a parlament szél­nek eresztése mellett és ellen. A főtéren mintegy hetvenezren vet­tek részt szombaton a Nyugat-barát ellenzék által meghirdetett tömeg­­tüntetésen, amely a 2004-es naran­csos forradalom demonstrációi óta a legnagyobb volt. A Nyugat által is támogatott Juscsenko pártja (Mi Uk­rajnánk) és a vele szövetséges, Julija Timosenko volt kormányfő vezette pártszövetség hívei a parlament sür­gős feloszlatását követelték. Viktor Janukovics miniszterelnök és a kormánykoalíció felhívására 10- 20 ezren gyűltek össze, hogy tilta­kozzanak az államfő tervei ellen. Az Oroszország felé húzó Janukovics leszögezte, nem fogad el semmiféle ultimátumot, hozzátéve, hogy felszó­lítja az államfőt és az ellenzéket, dol­gozzon együtt a kormányzó erőkkel a nép életének javítása érdekében. Janukovics hívei több tucat sátrat vertek fel egy belvárosi parkban. Juscsenko pártja, a Mi Ukrajnánk (NU) kongresszusán felszólalva az ország stabilitásának aláásásá­­val és hatalombitorlással vádolta a kormányzó koalíciót, és egy sor kö­vetelést támasztott, így követelte a hatalmi ágak egyensúlyának helyre­­állítását, s olyan törvény elfogadását, amely megakadályozza a parlamenti képviselők átü­lését az egyik frakció­ból a másikba. Juscsenko igényei szerint al­kotmánybíróság elé kell kerülnie minden nagy port kavart ügynek. Juscsenko közölte, hogy hétfőn konzultációkat kezd a parlament és a frakciók vezetőivel, ami az alkotmány alapján kötelező lépés a törvényhozás feloszlatása előtt. Mindazonáltal egy ilyen döntés koc­kázatos lehet, ugyanis közvélemény­kutatások szerint a Janukovics ve­zette Régiók Pártja a legnépszerűbb 18 százalékos támogatottsággal, Timosenko blokkja a szavazatok 15, míg a Mi Ukrajnánk 7 százalékára számíthatna. Népszava-összeállítás Kijevben újra előkerültek az ismert narancsos zászlók és Timosenko-képek­Fotó: Reuters Janukovics eredményesen építette ki hatalmát Megfigyelők szerint Juscsenko híveinek utcára küldése nem egyéb, mint az államfő utolsó próbálkozása, hogy megállítsa befolyásának csökkenését. Janukovics mi­niszterelnök ugyanis az elmúlt hónapokban eredményesen építette ki hatalmát, alaposan visszaszorítva az államfőt. A kormányt pedig arra szólította fel, hogy vessen véget a rendfenntartó szervek átpolitizálásának. Az elnök szerint törvénynek kell rögzíteni a nemzeti egység megteremtéséről szóló, a politikai pártok által tavaly augusztusban aláírt dokumentum­ban foglaltakat. PNL-RMDSZ-kormány alakul Véglegesítette az átala­kított kormány névsorát Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök (képün­kön) - jelentette be va­sárnap Bogdan Olteanu, a román képviselőház, és Nicolae Vacaroiu, a sze­nátus elnöke. Vacaroiu közlése szerint az új, kisebbségi kormányt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusai alkotják, a Demokrata Pártnak (PD) ellenzékbe kell vonulnia. A liberálisok alelnöke, Ludovic Orbán viszont arról nyilatkozott, hogy a névsor még nincs kész. A Liberális Párt és az RMDSZ közti tárgyalások egy hírtelevízió szerint azért akadtak el, mert az érdekvédelmi szövetség nem szeretné, ha az igazságügyi tárcát Eckstein-Kovács Péter ügy­véd-szenátor kapná meg. Eckstein a leköszönő igaz­ságügyi miniszter, Monica Macovei által szorgal­mazott vagyonellenőr­­zési ügynökség kapcsán többször is szembefordult az RMDSZ vezérkarának hivatalos álláspontjával. Hírügynökségi értesü­lések szerint az RMDSZ három tárcához juthat. A kiszivárogtatott információkból hiányzik, mi lenne az informatikai tárca sorsa, melyet Nagy Zsolt vezet. Markó Béla megőrzi miniszterelnök­helyettesi posztját. A szenátus elnö­kének sajtófőnöke megerősítette: a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter értesítette Vacaroiut, hogy Tariceanu hétfő reggel hozza nyilvá­nosságra az új kormánynévsort. Lokodi Imre (Marosvásárhely) „Az EU elkövetkező ötven éve a fiatal generáció kezében van” Sikertörténetnek nevezte az Európai Unió elmúlt ötven évét, ugyanakkor a szervezet előtt álló kihívások fontosságát hangsú­lyozta pénteken Berlinben Kovács László. A korábbi magyar külügyminiszter az Európai Bizottság tagjaként - a bizottság megbízásából - záróbeszé­det mondott az Európai Ifjúsági Par­lament közel kéthetes tanácskozásán, amelyen Európa szinte valamennyi országából több mint 250 - 18 és 28 év közötti - fiatal vett részt. A magyar politikus a fiatalok előtt méltatta az unió elmúlt fél évszáza­dának sikereit, különös tekintettel a béke biztosítására, az integrációra - ami elvezetett a kontinens újraegye­sítéséhez -, a világ legnagyob, 500 milliós, egységes versenypiacának létrehozására, valamint a bővítésre, amit a béke, a biztonság, a szabad­ság, a demokrácia és a jogállamiság térsége kiterjesztésének nevezett. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az unió előtt álló hatalmas feladatokra, megemlítve az energiapolitikát, az éghajlatváltozást, a gazdasági ver­senyben való helytállást, a fejlődő országok támogatását, továbbá a re­gionális konfliktusok megoldásához - illetve megelőzéséhez, valamint a terrorizmus elleni fellépéshez - való hozzájárulást. Az Európai Bizottság magyar kép­viselője nyomatékosan hangsúlyoz­ta: az uniót képessé kell tenni arra, hogy szembeszállhasson ezekkel a kihívásokkal, s ennek érdekében in­tézményi reformokra - átláthatóbb, demokratikusabb és hatékonyabb intézményekre - van szükség. Az EU-t mindenképpen közelebb kell hozni az emberekhez - jelentette ki Kovács László, rámutatva, hogy az elkövetkező ötven év fejlődése a fiatal generáció kezében van. Az MTI-t tájékoztatva Kovács László felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország - akárcsak két évvel ezelőtt Baselben - ezúttal sem képviseltette magát az ifjúsági parlamenti találkozón. Szerinte kár nem élni azzal a lehetőséggel, hogy a magyar fiatalok tapasztalatot sze­rezzenek a legfontosabb európai kérdésekről szóló vitákban. MTI-Népszava-információ NÉPSZAVA Teheránban követelték az angol diplomaták távozását Petárda a nagykövetségre Mintegy kétszáz feldühödött iráni diák gyűlt össze vasárnap a teheráni brit nagykövetségnél és köveket, pe­tárdákat haj­igálva követelni kezdte a kémtanyának nevezett diplomáciai képviselet bezárását, a brit nagykö­vet kiutasítását. A radikális diákok - a Baszidzs iszlámista milícia tagjai - bocsánatkérést követeltek Nagy- Britanniától és azt akarták, hogy állítsák bíróság elé a március 23-án állítólag iráni felségvizeken elfogott brit haditengerészeket és tengerész­­gyalogosokat. A tüntetők a „Halált Angliára!” és „Halált Amerikára!” jelszavakat skandálták. Az iráni karhatalmi erők több tucat tagja vigyázott arra, hogy a tüntetők ne tudjanak behatolni a kordonokkal is védett diplomáciai képviselet terü­letére vagy akár megközelítsék annak magas kerítését. Szemtanúk szerint a tüntetőknek mindazonáltal sikerült néhány követ és petárdát bedobni a nagykövetség udvarára, ahonnét kisebb robbanások zaja hallatszott és füst szállt fel. Néhány tüntetőnek rövid időre sikerült felmásznia az épületegyüttest övező kőkerítésre is, de a rendőrök eltávolították őket. A brit külügyminisztérium londoni közlése szerint a tüntetők nem okoz­tak kárt a nagykövetség épületében, és sérültje sincs az incidensnek. A minisztérium szóvivője szerint benn az épületben a diplomaták normáli­san végzik munkájukat, kinn rendőri védelem van, és senkit sem fenyeget veszély. MTI-információ REFLEKTOR Kampányfinis magyar módra A felvidéki magyarok, ha csak nagyon kicsiben is, de az utóbbi hetekben belekóstolhattak abba, hogyan is néz ki egy választási kampány Magyaror­szágon. Mert a Magyar Koalíció Pártja vezetésére pályázó két jelölt, Bugár Béla eddigi elnök és Csáky Pál volt miniszterelnök-helyettes - fogalmazzunk így - „vitáit” nem éppen a kölcsönös úriemberség jellemezte. A kölcsönös sárdobálásból végül némi meglepetésre Csáky került ki győztesen. Nem lesz egyszerű dolga, hiszen újra egységessé kell tennie a pártot, amely most a végletekig megosztott. Erre utal az elnökválasztás eredménye is: Csáky mindössze 14 vokssal szerzett többet az eddigi pártvezetőnél. No meg nem mellékes az sem, hogy a megosztottságban Csákynak is volt némi szerepe, hiszen ő dobta be a köztudatba, hogy Bugár valójában a nagytőkések bábja, s a - mellesleg a Mol érdekcsoportjába tartozó - szlovák olajvállalat, a Slovnaft vezérigazgatója, Világi Oszkár, a legtehetősebb felvidéki magyar irányítja a háttérből. Az MKP tagságában hatott ez az agresszív kampány, no és az is, hogy Csáky mellé állt az MKP radikális szárnyának vezetője, Duray Miklós, aki ki tudja, hányszor avatkozott már be a magyarországi választá­sokba, helyenként - finoman fogalmazva - igen sajátos kijelentésekkel. Természetesen Bugár Béla maga is jócskán tehet arról, hogy kénytelen át­adni az elnökséget riválisának. Jóllehet, igyekezett mindvégig reálpolitikus­ként irányítani pártját, kissé autoriter stílusa sokaknak nem tetszett a párton belül. Ezek a feszültségek azonban nem váltak szembetűnővé egészen tavaly júniusig, vagyis addig, amíg az MKP kormánytényező volt. A „katasztrófa­kormányként” is emlegetett Fico-kabinet létrejötte óta azonban nem lehetett palástolni az ellentéteket, ki-ki másként képzelte el a párt jövőjét. Az MKP jelenleg megfáradt politikai erő benyomását kelti, amely mintha még mindig csak keresné igazi ellenzéki szerepét. Nyilvánvaló, vonzóbbá kell tenni a pártot a fiatalok számára is, fel kellene frissíteni a tagságot. Mind­ez azonban csak úgy valósulhatna meg, ha a Magyar Koalíció Pártja valóban egységessé válna. Ez azonban egyelőre csak vágyálomnak tűnik. Az elmúlt hetekben a két jelölt tábora rendkívül távol került egymástól. S félő, hogy ez a távolság - Duray befolyásának várható növekedésével - csak tovább nő. Rónay Tamás

Next