Népszava, 2007. június (134. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-01 / 126. szám

2 Gyurcsány Ferenc Athénban Gyurcsány Ferenc kormányfő meghívást ka­pott, hogy a Szocialista Internacionálé június végi genfi tanácsülésén fejtse ki álláspontját a balkáni térség kérdéseiről, Koszovó problé­májáról Jeórjiosz Papandreuval, a Szocialista Internacionálé elnökével csütörtökön Athén­ban megtartott találkozóján - közölte Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője. A kormányfőt, aki tegnap érkezett kétnapos munkalátogatásra Athénba, Jeórjiosz Papandreu, az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom elnöke, aki egyben az SZI elnöke, a görög parlamentben lévő irodájában fogadta. A találkozón a felek áttekintették a Szocialista Internacionálé genfi tanácskozásának napi­rendjét, amelyen elsősorban a balkáni térség, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra és Koszovóra, és a Közel-Kelet szerepel. (MTI) Bush megkerülné a kiotói paktumot George W. Bush 15 állammal együtt szeretné elérni, hogy 2008-ra csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az amerikai elnök ezért tegnap, a leg­nagyobb kibocsátók washingtoni találko­zóján azt javasolta, hogy az érintett államok - köztük Kína és India - még az idén újra cseréljenek eszmét az ügyben. Peking és Új-Delhi az Egyesült Államokkal együtt nem ratifikálta a kiotói egyezményt, amely szabályozni hivatott a globális klímaváltozá­sért felelős gázok kibocsátását. (Népszava) Sarkozy arathat júniusban Elsöprő győzelmet arathat a francia jobboldal a júniusi nemzetgyűlési választásokon a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint. A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok szerint Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) a szavazatok 41-42 százalékával a nemzetgyűlés 577 képviselői helyéből 410- 450-re számíthat. Az ellenzéki Szocialista Párt a jelenlegi 149 helyett a szavazatok 27-28 százalékával 90-130 helyet szerezhet meg a június 10-én és 17-én megrendezésre kerülő nemzetgyűlési választásokon. (MTI) Slota szélsőségesnek nevezte Sólyomot Szélsőségesnek nevezte Sólyom László magyar államfőt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke csütörtökön tartott pozsonyi sajtóértekezletén. „Vajon nem politikai szélső­séget bizonyít-e?” az, hogy a magyar köztár­sasági elnök pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit - tette fel a kérdést a magyarellenes indulatairól elhíresü­lt szlovák kormánykoalíciós párt elnöke. Slota a Magyar Koalíció Pártjának környezetéből származó, meg nem erősített értesüléseire hivatkozva közölte, hogy Malina Hedvig elhagyni készült Szlovákiát. (MTI) Basescu korrupcióellenes hadjárata Román korrupcióellenes hatóságok vizsgálód­nak afelől, hogyan szavazott Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor a befektetési társaságok egy személy által birtokolható részvényeinek részarányát egy százalékra növelő jogszabály­ról. Verestóy Attila szenátorkollégája, Frunda György úgy vélte, hogy ezzel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály megsértette az ország törvényeit, de az alkotmányt és a nemzetközi konvenciókat is. Az ügyosztály lépését Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke is hivatali visszaélésnek tekinti. Verestóy Attila elmondta, nincsenek illúziói, tudja, hogy van néhány ügybuzgó személy, aki mindenáron be akarja bizonyítani, hogy a Traian Basescu elnök (képünkön) által oligarchának titulált személyek hadilábon állnak a törvénnyel. Lokodi Imre (Marosvásárhely) És még... • Ellopták a bronz díszítőelemeket a II. vi­lágháborúban Csehország területén elesett szovjet katonák legalább egytucatnyi sír­emlékéről Prágában. • Holtan találtak egy szaúdi rabot a Kuba szigeti guantánamói amerikai támaszponton működő börtöntá­borban, a fogoly nyilvánvalóan öngyilkos­ságot követett el. VILÁG 2007. JÚNIUSI., PÉNTEK Lugovoj szerint a brit hírszerzés be akarta szervezni • Berezovszkijra tereli a gyanút • Újabb hidegháborús retorika Putyintól Vlagyimir Putyin tegnap az ame­rikai fegyverkezéssel indokolta az új orosz rakéta keddi tesztelését. Az interkontinentális, ballisztikus hadieszköz állítólag „közvetlen válasz" Washington rakétapajzs­­terveire. Az orosz elnök új fegyver­kezési versenyről beszélt. Putyin nem kertel, szerinte az Egyesült Államok a fegyverkezési verseny új fordulóját nyitotta meg. Az orosz elnök leszögezte, nem ha­zája kezdte az új fordulót. Az RS-24 típusjelű, több robbanófejes rakéta keddi, pleszecki indítása „közvetlen válasz Oroszország partnereinek meglehetősen kemény és semmivel sem igazolható, egyoldalú lépé­sére” - mondta Putyin a Karolosz Papuliasz görög államfő moszkvai látogatását követő sajtóértekezleten. „Új támaszpont Bulgáriában, egy másik Romániában, rakétabázis Lengyelországban, radarrendszer Csehországban. Hát mit tehetnénk?” - fogalmazott Putyin a DPA német hírügynökség jelentése szerint. Az elnök már a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumon hasonló vehemenciával kelt ki Washington közép-európai katonai fejlesztési terveivel szemben. Az Egyesült Államok váltig hangoztatja, hogy a rakétapajzs kizárólag az úgynevezett latorállamok ellen, azaz például Irán ellen készül. Bűnrészességgel vádolta a brit titkosszolgálatot Alekszandr Litvinyenko dezertált orosz ál­lambiztonsági tiszt megölésében a volt ügynöktárs, Andrej Lugovoj üzletember, akinek Nagy-Britannia gyanúsítottként a kiadását kérte Oroszországtól. „Ha nem maga a brit titkosszolgálat (tette el láb alól Litvinyenkót), akkor ez az ellenőr­zése alatt történt vagy szemet hunyt felette” - vélte Lugovoj csütörtökön moszkvai sajtóértekezletén, majd egy kérdésre azt felelte, hogy bizo­nyítékai vannak erre. Lugovoj azt mondta, hogy a brit MI-6 hírszerző szolgálat beszer­vezte mind Litvinyenkót, mind Borisz Berezovszkij mágnást, akik a Kremllel szembekerülve 2000-ben emigráltak Nagy-Britanniába, ahol menedékjogot kaptak. Mi több, Lugovoj (aki az 1990- es évek végén együtt dolgozott Litvinyenkóval az akkor politikailag is befolyásos Berezovszkij biztonsági szolgálatában) kijelentette: az MI-6 őt is be akarta szervezni Litvinyenko és Berezovszkij közreműködésével, hogy kompromittáló adatokat gyűjt­sön Vlagyimir Putyin orosz elnökről és családtagjairól. Népszava-összeállítás Kilövik az új orosz „csodafegyvert", az RS-24-est Fotó: Reuters Iraki „Dél-Koreával” számol az Egyesült Államok vezetése Hosszú távra szóló iraki amerikai jelenléttel számol George W. Bush. Az elnök szerint az Egyesült Államoknak olyan katonai szerepvállalással kell számolnia a folyamközi országban, mint Dél-Koreában. „Évtizedek alatt sikeres demokrácia alakult ki Dél-Koreában, amiben stabilizáló szerepet játszott az ame­rikai katonai jelenlét” - jelentette ki a Fehér Ház szóvivője. Harry Reid, a Szenátus demokrata vezetője „re­alisztikus terveket” kért számon a kormányzaton. Az amerikai védelmi miniszté­rium valószínűnek tartja, hogy az amerikai erők létszámának növelé­sével nőni fog az amerikai áldozatok száma is, „hiszen több egység fog harcot folytatni az ellenséges erők­kel”. A 2003-as invázió óta több mint 3460 amerikai katona és tengerész­­gyalogos vesztette életét Irakban. Az Egyesült Államok 130 ország­ban állomásoztat csapatokat. Dél-Ko­­reán kívül Németországban és Japán területén is több mint fél évszázada szolgálnak egységei. Dél-Koreában 29 500 főnyi amerikai haderő tar­tózkodik. (Dél-Korea hivatalosan még mindig háborúban áll északi szomszédjával, csak fegyverszünet zárta le az 1950-53-as háborút, nem békeegyezmény.) Elemzők szerint az a félelem áll az iraki felkelés hátterében, hogy az Egyesült Államok állandó katonai támaszpontokat készül létesíteni az országban. Washington mind­eddig következetesen tagadta ezt a feltételezést. Legkevesebb 25 embert megölt és ötvenet megsebesített csütörtökön az iraki Fallúdzsában egy öngyilkos merénylő. A támadó egy rendőrto­­borzó központot vett célba, ahova egy pokolgéppel ellátott mellényben sétált be a fiatal jelentkezők közé, s felrobbantotta a testére erősített szer­kezetet. Tíz rendőr volt a halottak között. A központot szombaton nyi­tották meg egy általános iskolában. Az iraki háború 2003-as kitörése óta az iraki biztonsági erők tobor­­zóközpontjai és rendőrőrsök gyakori célpontjai az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat iszlámista harcosainak. A Bagdadtól 50 kilométerre nyugat­ra fekvő Fallúdzsa a szunnita fel­kelők központjaként számon tartott el-Anbár tartományban található. Több mint hatezer amerikai katona állomásozik a tartományban. Népszava-összeállítás REFLEKTOR Furcsa demokrácia A kelet-európai országok groteszk demokratikus mutatványokkal hökken­tik meg az európai közvéleményt. Sajnos, nagy a választék a lengyelországi politikai boszorkányüldözéstől a romániai elnöki csatározásig. Ukrajna sem különb, a narancsos forradalom napjaiban még oly lelkes rokonszenvezők egyre értetlenebbü­l szemlélik azt a tragikomikus kötélhúzást, amely a po­litikai palettán folyik. A volt szövetségesek egymásnak ugrottak, a tegnapi ellenségek szövetséget kötöttek, aztán mindenki mindenkivel szembeszállt. Eközben a legkevesebb figyelmet a demokratikus játékszabályok betartá­sára fordították. Immár semmi sem szent: a pozíciójában megrendült elnök feloszlathatja a parlamentet, új választást írhat ki, elbocsáthatja a neki nem tetsző főügyészt, alkotmánybírákat válthat le, miközben a kormányfő és a parlament mindezt figyelmen kívül hagyva természetesnek tekinti, hogy megnyirbálja az ország első emberének jogkörét. Akár egy nap eseményeit is kockázatos vállalkozás kommentálni, hiszen ami ma még igaz, lehet, hogy holnapra érvényét veszti. Ezért beszéljünk múlt időben: Juscsenko államfő és Janukovics miniszterelnök a minap megállapo­dott abban, hogy szeptemberben rendkívüli választásokat tartanak. Ennek fejében Juscsenko felfüggesztette a parlament feloszlatásáról hozott rendele­tét. Az elnök abban reménykedik, hogy visszaszerezheti elvesztett pozícióit, a kormányfő pedig újabb győzelemre számítva menne elébe a megmérette­tésnek. Ha ez kell a tisztánlátáshoz, akár még sikert is hozhat. Csakhogy az a baj, hogy a politikai ellenfelek nem tisztán akarnak látni, hanem hatalmat akarnak. Egyikük sem hajlik a meghátrálásra. Igen veszélyes fejlemény, hogy mindkét nagy politikai erő bevetette a fegyvereseket a maga igazának bizonyítására. Az elnök a belügyminisztert megkerülve a fővárosba vezényelte a belügyi fegyveres erőket, a miniszter­­elnök pedig rendőröket küldött a „fogadásukra”. Fegyverrel foglalták vissza a leváltott főügyész hivatalát is. Ilyen előzmények után ült össze a parlament. Bár a képviselők visszavon­ták azokat a határozatokat, amelyekkel megbélyegezték az államfőt, végül mégsem tettek időre eleget az államfő követelésének. Nem biztosították a rendkívüli választások kiírásának törvényes feltételeit, sőt tovább korlátoz­ták az elnök jogkörét. Mielőtt létrejött volna a tűzszünet, már újabb csata bontakozik ki, amelynek nem látni a végét. Barabás Péter NÉPSZAVA Litvinyenko-sztori a filmvásznon Szombaton vetítik a cannes-i filmfesz­tiválon a Litvinenko Case (Litvinyen­­ko-eset) című alkotást - jelentette a BBC. A brit közszolgálati rádió úgy tudja, a művet az utolsó pillanatban nevezték be az indulók közé. Közvetlenül választhatják a török államfőt A török parlament csütörtökön megszavazott egy olyan alkot­mánymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztását. A jelenlegi alkotmányos szabályok értelmében az államfőt a parlament választja meg. A módosító cikket 269-22 arányban fogadták el. A tervek szerint lapzártánk után még egy szavazás lesz, amikor az egész alkotmánymódosítási javaslatcso­magról - nem csak erről a passzusról - foglalnak állást. Ahmet Necdet Sezer elnök, aki ellenzi a közvetlen elnökválasztás bevezetését, annyit tehet a változtatás ellen, hogy nép­szavazást ír ki az ügyben. Ingyenessé tette a körülmetélést Törökország iszlámbarát kormánya, amely júliusban parlamenti választá­sokon méretik meg. MTI-információ

Next