Népszava, 2007. június (134. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-01 / 126. szám
2 Gyurcsány Ferenc Athénban Gyurcsány Ferenc kormányfő meghívást kapott, hogy a Szocialista Internacionálé június végi genfi tanácsülésén fejtse ki álláspontját a balkáni térség kérdéseiről, Koszovó problémájáról Jeórjiosz Papandreuval, a Szocialista Internacionálé elnökével csütörtökön Athénban megtartott találkozóján - közölte Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője. A kormányfőt, aki tegnap érkezett kétnapos munkalátogatásra Athénba, Jeórjiosz Papandreu, az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom elnöke, aki egyben az SZI elnöke, a görög parlamentben lévő irodájában fogadta. A találkozón a felek áttekintették a Szocialista Internacionálé genfi tanácskozásának napirendjét, amelyen elsősorban a balkáni térség, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra és Koszovóra, és a Közel-Kelet szerepel. (MTI) Bush megkerülné a kiotói paktumot George W. Bush 15 állammal együtt szeretné elérni, hogy 2008-ra csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az amerikai elnök ezért tegnap, a legnagyobb kibocsátók washingtoni találkozóján azt javasolta, hogy az érintett államok - köztük Kína és India - még az idén újra cseréljenek eszmét az ügyben. Peking és Új-Delhi az Egyesült Államokkal együtt nem ratifikálta a kiotói egyezményt, amely szabályozni hivatott a globális klímaváltozásért felelős gázok kibocsátását. (Népszava) Sarkozy arathat júniusban Elsöprő győzelmet arathat a francia jobboldal a júniusi nemzetgyűlési választásokon a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint. A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok szerint Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) a szavazatok 41-42 százalékával a nemzetgyűlés 577 képviselői helyéből 410- 450-re számíthat. Az ellenzéki Szocialista Párt a jelenlegi 149 helyett a szavazatok 27-28 százalékával 90-130 helyet szerezhet meg a június 10-én és 17-én megrendezésre kerülő nemzetgyűlési választásokon. (MTI) Slota szélsőségesnek nevezte Sólyomot Szélsőségesnek nevezte Sólyom László magyar államfőt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke csütörtökön tartott pozsonyi sajtóértekezletén. „Vajon nem politikai szélsőséget bizonyít-e?” az, hogy a magyar köztársasági elnök pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit - tette fel a kérdést a magyarellenes indulatairól elhíresült szlovák kormánykoalíciós párt elnöke. Slota a Magyar Koalíció Pártjának környezetéből származó, meg nem erősített értesüléseire hivatkozva közölte, hogy Malina Hedvig elhagyni készült Szlovákiát. (MTI) Basescu korrupcióellenes hadjárata Román korrupcióellenes hatóságok vizsgálódnak afelől, hogyan szavazott Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor a befektetési társaságok egy személy által birtokolható részvényeinek részarányát egy százalékra növelő jogszabályról. Verestóy Attila szenátorkollégája, Frunda György úgy vélte, hogy ezzel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály megsértette az ország törvényeit, de az alkotmányt és a nemzetközi konvenciókat is. Az ügyosztály lépését Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke is hivatali visszaélésnek tekinti. Verestóy Attila elmondta, nincsenek illúziói, tudja, hogy van néhány ügybuzgó személy, aki mindenáron be akarja bizonyítani, hogy a Traian Basescu elnök (képünkön) által oligarchának titulált személyek hadilábon állnak a törvénnyel. Lokodi Imre (Marosvásárhely) És még... • Ellopták a bronz díszítőelemeket a II. világháborúban Csehország területén elesett szovjet katonák legalább egytucatnyi síremlékéről Prágában. • Holtan találtak egy szaúdi rabot a Kuba szigeti guantánamói amerikai támaszponton működő börtöntáborban, a fogoly nyilvánvalóan öngyilkosságot követett el. VILÁG 2007. JÚNIUSI., PÉNTEK Lugovoj szerint a brit hírszerzés be akarta szervezni • Berezovszkijra tereli a gyanút • Újabb hidegháborús retorika Putyintól Vlagyimir Putyin tegnap az amerikai fegyverkezéssel indokolta az új orosz rakéta keddi tesztelését. Az interkontinentális, ballisztikus hadieszköz állítólag „közvetlen válasz" Washington rakétapajzsterveire. Az orosz elnök új fegyverkezési versenyről beszélt. Putyin nem kertel, szerinte az Egyesült Államok a fegyverkezési verseny új fordulóját nyitotta meg. Az orosz elnök leszögezte, nem hazája kezdte az új fordulót. Az RS-24 típusjelű, több robbanófejes rakéta keddi, pleszecki indítása „közvetlen válasz Oroszország partnereinek meglehetősen kemény és semmivel sem igazolható, egyoldalú lépésére” - mondta Putyin a Karolosz Papuliasz görög államfő moszkvai látogatását követő sajtóértekezleten. „Új támaszpont Bulgáriában, egy másik Romániában, rakétabázis Lengyelországban, radarrendszer Csehországban. Hát mit tehetnénk?” - fogalmazott Putyin a DPA német hírügynökség jelentése szerint. Az elnök már a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai fórumon hasonló vehemenciával kelt ki Washington közép-európai katonai fejlesztési terveivel szemben. Az Egyesült Államok váltig hangoztatja, hogy a rakétapajzs kizárólag az úgynevezett latorállamok ellen, azaz például Irán ellen készül. Bűnrészességgel vádolta a brit titkosszolgálatot Alekszandr Litvinyenko dezertált orosz állambiztonsági tiszt megölésében a volt ügynöktárs, Andrej Lugovoj üzletember, akinek Nagy-Britannia gyanúsítottként a kiadását kérte Oroszországtól. „Ha nem maga a brit titkosszolgálat (tette el láb alól Litvinyenkót), akkor ez az ellenőrzése alatt történt vagy szemet hunyt felette” - vélte Lugovoj csütörtökön moszkvai sajtóértekezletén, majd egy kérdésre azt felelte, hogy bizonyítékai vannak erre. Lugovoj azt mondta, hogy a brit MI-6 hírszerző szolgálat beszervezte mind Litvinyenkót, mind Borisz Berezovszkij mágnást, akik a Kremllel szembekerülve 2000-ben emigráltak Nagy-Britanniába, ahol menedékjogot kaptak. Mi több, Lugovoj (aki az 1990- es évek végén együtt dolgozott Litvinyenkóval az akkor politikailag is befolyásos Berezovszkij biztonsági szolgálatában) kijelentette: az MI-6 őt is be akarta szervezni Litvinyenko és Berezovszkij közreműködésével, hogy kompromittáló adatokat gyűjtsön Vlagyimir Putyin orosz elnökről és családtagjairól. Népszava-összeállítás Kilövik az új orosz „csodafegyvert", az RS-24-est Fotó: Reuters Iraki „Dél-Koreával” számol az Egyesült Államok vezetése Hosszú távra szóló iraki amerikai jelenléttel számol George W. Bush. Az elnök szerint az Egyesült Államoknak olyan katonai szerepvállalással kell számolnia a folyamközi országban, mint Dél-Koreában. „Évtizedek alatt sikeres demokrácia alakult ki Dél-Koreában, amiben stabilizáló szerepet játszott az amerikai katonai jelenlét” - jelentette ki a Fehér Ház szóvivője. Harry Reid, a Szenátus demokrata vezetője „realisztikus terveket” kért számon a kormányzaton. Az amerikai védelmi minisztérium valószínűnek tartja, hogy az amerikai erők létszámának növelésével nőni fog az amerikai áldozatok száma is, „hiszen több egység fog harcot folytatni az ellenséges erőkkel”. A 2003-as invázió óta több mint 3460 amerikai katona és tengerészgyalogos vesztette életét Irakban. Az Egyesült Államok 130 országban állomásoztat csapatokat. Dél-Koreán kívül Németországban és Japán területén is több mint fél évszázada szolgálnak egységei. Dél-Koreában 29 500 főnyi amerikai haderő tartózkodik. (Dél-Korea hivatalosan még mindig háborúban áll északi szomszédjával, csak fegyverszünet zárta le az 1950-53-as háborút, nem békeegyezmény.) Elemzők szerint az a félelem áll az iraki felkelés hátterében, hogy az Egyesült Államok állandó katonai támaszpontokat készül létesíteni az országban. Washington mindeddig következetesen tagadta ezt a feltételezést. Legkevesebb 25 embert megölt és ötvenet megsebesített csütörtökön az iraki Fallúdzsában egy öngyilkos merénylő. A támadó egy rendőrtoborzó központot vett célba, ahova egy pokolgéppel ellátott mellényben sétált be a fiatal jelentkezők közé, s felrobbantotta a testére erősített szerkezetet. Tíz rendőr volt a halottak között. A központot szombaton nyitották meg egy általános iskolában. Az iraki háború 2003-as kitörése óta az iraki biztonsági erők toborzóközpontjai és rendőrőrsök gyakori célpontjai az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat iszlámista harcosainak. A Bagdadtól 50 kilométerre nyugatra fekvő Fallúdzsa a szunnita felkelők központjaként számon tartott el-Anbár tartományban található. Több mint hatezer amerikai katona állomásozik a tartományban. Népszava-összeállítás REFLEKTOR Furcsa demokrácia A kelet-európai országok groteszk demokratikus mutatványokkal hökkentik meg az európai közvéleményt. Sajnos, nagy a választék a lengyelországi politikai boszorkányüldözéstől a romániai elnöki csatározásig. Ukrajna sem különb, a narancsos forradalom napjaiban még oly lelkes rokonszenvezők egyre értetlenebbül szemlélik azt a tragikomikus kötélhúzást, amely a politikai palettán folyik. A volt szövetségesek egymásnak ugrottak, a tegnapi ellenségek szövetséget kötöttek, aztán mindenki mindenkivel szembeszállt. Eközben a legkevesebb figyelmet a demokratikus játékszabályok betartására fordították. Immár semmi sem szent: a pozíciójában megrendült elnök feloszlathatja a parlamentet, új választást írhat ki, elbocsáthatja a neki nem tetsző főügyészt, alkotmánybírákat válthat le, miközben a kormányfő és a parlament mindezt figyelmen kívül hagyva természetesnek tekinti, hogy megnyirbálja az ország első emberének jogkörét. Akár egy nap eseményeit is kockázatos vállalkozás kommentálni, hiszen ami ma még igaz, lehet, hogy holnapra érvényét veszti. Ezért beszéljünk múlt időben: Juscsenko államfő és Janukovics miniszterelnök a minap megállapodott abban, hogy szeptemberben rendkívüli választásokat tartanak. Ennek fejében Juscsenko felfüggesztette a parlament feloszlatásáról hozott rendeletét. Az elnök abban reménykedik, hogy visszaszerezheti elvesztett pozícióit, a kormányfő pedig újabb győzelemre számítva menne elébe a megmérettetésnek. Ha ez kell a tisztánlátáshoz, akár még sikert is hozhat. Csakhogy az a baj, hogy a politikai ellenfelek nem tisztán akarnak látni, hanem hatalmat akarnak. Egyikük sem hajlik a meghátrálásra. Igen veszélyes fejlemény, hogy mindkét nagy politikai erő bevetette a fegyvereseket a maga igazának bizonyítására. Az elnök a belügyminisztert megkerülve a fővárosba vezényelte a belügyi fegyveres erőket, a miniszterelnök pedig rendőröket küldött a „fogadásukra”. Fegyverrel foglalták vissza a leváltott főügyész hivatalát is. Ilyen előzmények után ült össze a parlament. Bár a képviselők visszavonták azokat a határozatokat, amelyekkel megbélyegezték az államfőt, végül mégsem tettek időre eleget az államfő követelésének. Nem biztosították a rendkívüli választások kiírásának törvényes feltételeit, sőt tovább korlátozták az elnök jogkörét. Mielőtt létrejött volna a tűzszünet, már újabb csata bontakozik ki, amelynek nem látni a végét. Barabás Péter NÉPSZAVA Litvinyenko-sztori a filmvásznon Szombaton vetítik a cannes-i filmfesztiválon a Litvinenko Case (Litvinyenko-eset) című alkotást - jelentette a BBC. A brit közszolgálati rádió úgy tudja, a művet az utolsó pillanatban nevezték be az indulók közé. Közvetlenül választhatják a török államfőt A török parlament csütörtökön megszavazott egy olyan alkotmánymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztását. A jelenlegi alkotmányos szabályok értelmében az államfőt a parlament választja meg. A módosító cikket 269-22 arányban fogadták el. A tervek szerint lapzártánk után még egy szavazás lesz, amikor az egész alkotmánymódosítási javaslatcsomagról - nem csak erről a passzusról - foglalnak állást. Ahmet Necdet Sezer elnök, aki ellenzi a közvetlen elnökválasztás bevezetését, annyit tehet a változtatás ellen, hogy népszavazást ír ki az ügyben. Ingyenessé tette a körülmetélést Törökország iszlámbarát kormánya, amely júliusban parlamenti választásokon méretik meg. MTI-információ