Népszava, 2007. június (134. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-11 / 134. szám

4 Szabályosan ettek-ittak Kókáék az étteremben? Áfacsalás gyanújába keverték Kóka Jánost, az SZDSZ választását rendezvény egymilliós számlájának rése miatt. elnökké követő csaknem éttermi kifize­­ő Mana­ger Magazin szerint APEH-ellenőrzést és bírságot kapott az az étteremtulajdonos, aki­nek vendéglátóhelyén az áfa megfizetése nélkül rendezte a számlát egy miniszter. Dávid Ibolya MDF-elnök erre közölte: pártja a parlament elé viszi az áfacsaló miniszter ügyét. Közben a HVG internetes kiadása - MDF-es forrásokra hivatkozva - a minisztert Kóka Jánossal azono­sította, és megnevezte az éttermet is. Először a Columbus Étterem üzemeltetéséért felelős cég ügyvezetője cáfolt. Közölte: sza­bályosan fizették ki a rendezvényt, „a rendes, étlapi árainkon fizettek, készpénzzel, számla ellenében”. Fekula László cáfolta azt is, hogy APEH-ellenőrzést kaptak volna és bírságot kellett volna fizetniük. Az SZDSZ elnöke be is mutatta az ominózus számlát, amely 997 080 forintról szólt, s állítá­sa szerint 150 vendég fogyasztását tartalmazza. Kóka János szerint Dávid Ibolyának bocsánatot kellene kérnie, mert „nagyot hibázott”. Mint mondta, a sorszámozott, dátumozott számla bizonyítja, hogy alaptalanok a vádak, mert ma­gánpénzéből, számla ellenében fizetett. Mong Attila, a Manager Magazin volt főszer­kesztője továbbra sem közölte, hogy cikkükben Kóka és a Columbus étterem szerepelt-e, de meg­ismételte: a történet valós. Népszava-összeállítás Kevesebb a regisztrált álláskereső Az előző hónaphoz képest 4,6 százalékkal, csaknem 20 ezerrel csökkent májusban a regisztrált álláskeresők száma, de mindez az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,2 száza­lékkal, mintegy 45 ezerrel több - olvasható az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján, így május végén több mint 410 ezer volt a regisztrált létszám. Továbbra is nagy az eltérés az egyes megyék között. Az országos átlag 9,4 százalék, Budapesten ez a szám 3,1 százalék, de Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 20 százalék körüli. (MTI) Újabb hamis érettségi a vámosoknál Már három határőrről derült ki, hogy hamis az érettségi bizonyítványuk. A Pécsi Határőr Igazgatóság két munkatársa pénteken kény­szerült távozni, miután kiderült, hogy hamis az érettségi bizonyítványuk. Ezután kezdték vizsgálni a határőrségnél szolgáló, érettségivel rendelkező kollégák bizonyítványait, ez mint­egy hétezer főt érint. Korábban nem kellett középfokú iskolai bizonyítvány a tiszthelyet­tesi poszthoz, 1997-ben azonban kötelező lett, tehát sokan kényszerültek munkájuk mellett megszerezni az okmányt. (MTI) „Megjelent egy könyv (Egy az ország), amivel már megint nem tudnak a gyáva és fantáziátlan kormányzati segédcsapatok mit kezdeni... Orbán könyve ugyanis ... szép, egyértelmű beszéd-ér­demes volna a politikai feleknek demokrata mód­jára polemizálni róla - ... az ostobasággal, kicsi­nyességgel, demagógiával nincs mit kezdeni. Az ország azonban a medgyessysta-gyurcsányista országvesztő kormányzás következtében eljutott abba a fázisba, amikor már nem intézhető el egy legyintéssel a Varga-féle (Varga Lászlóról, a szocialista Fiatal Baloldal elnökéről van szó - a szerk.) tudatosan romboló ifjúkommunista rossz­­indulattal. Erre nincs időnk, nincs energiánk, nincs adóforintunk.” (írja Egy a demagógia cí­mű cikkében Csontos János a Magyar Nemzet június 9-i számában.) „A gondolattalanság áthatja a magyar közéle­tet... Ha valami nem tetszik, akkor gondolkodás helyett sikoltozunk, ha valami tetszik, akkor gondolkodás nélkül éljenzü­nk és imádunk... A gyűlöletkeltés politikája veszélyes játék. Az emberek egy részének, pszichológiai okokból, de társadalmi frusztráció következtében is igen erős a gyűlöletszükséglete. A demokráciában nem akadályozható meg, hogy a gyűlöletbeszéd megjelenjen az utcán, nálunk azonban felülről is szítják a gyűlöletet, mi több, felelős politikai szereplők ki is jelölik a gyűlölet tárgyait. Egy év óta például Gyurcsány Ferencet szemelték ki a soros bűnbaknak.” (írja Amerikából jöttem, mesterségem címere... című cikkében Heller Ágnes filozófus a Népszabadság június 9-i számában.) BELFÖLD 2007. JÚNIUS 11., HÉTFŐ A szocialisták szerint „nincs kőbe vésve ”, hogy június végére meg kell állapodni Nem döntenek a biztosítási reformról? Elképzelhető, hogy a kormány­pártok nem döntenek június 25-ig a társadalombiztosítási átalakítá­sáról -tudta meg lapunk. Úgy tud­juk, hogy az MSZP-n belül többen nem tartják „kőbe vésettnek" a határidőt. Az SZDSZ ugyan koráb­ban megállapodás híján a koalíció felbontását is kilátásba helyezte, de ezt a szocialisták mellett több szabad demokrata sem tartja valószínűnek. Legkésőbb két hét múlva le kellene ugyan zárni a biztosítási rendszer átalakításáról szóló vitát, mégis elkép­zelhető, hogy a kormánypártok még nem döntenek - tudta meg lapunk. Az MSZP-ben ugyanis többen úgy vélik: nem sürget az idő, akkor kell elkez­deni az átalakítást, ha olyan javaslatot sikerül elfogadni, amely mögé felso­rakoztatható a parlamenti többség. A politikában semmi, így az sincs kőbe vésve, hogy június 25-ig megállapod­nak - mondta lapunknak egy névte­lenséget kérő szocialista politikus. Az SZDSZ ugyan korábban deklarálta, hogy a koalíciós együtt­működés folytatásának feltétele a több-biztosítós rendszer bevezetése, szakítástól az MSZP-n belül nem na­gyon tartanak. Az „Audik kulcsai” szükségszerű visszaadásának emlí­tése mellett egy szocialista honatya azt is kétségbe vonta, hogy Kóka János liberális pártelnök, gazdasági miniszter lemondana a tárcához tartozó pénzek felhasználásának felügyeletéről. Információink szerint egyébként a szabad demokraták kö­zött is vannak olyan vezető politiku­sok, akik jelenlegi helyzetben elkép­zelhetetlennek tartják a kilépést. A vita jelenlegi állását jól pél­dázza, hogy az MSZP-ben abban bíznak: a „sas elhessegeti a legyet”, és a szabad demokraták elfogadják a szocialistáknak az ellátásszervezésre alapuló javaslatát. Az SZDSZ egyéb­ként nem vitatja, hogy az ellátás hatékonyabb szervezésével elérhetők megtakarítások, de szerintük nem lehet annyit megspórolni, amennyi kellene. A konvergenciaprogram alapján ugyanis jövőre reálértéken újabb 70 milliárd forinttal kevesebb jut az ágazatra, s a liberálisok ekkora pénzmennyiséget csak a magánbizto­sítók helyzetbe hozásától remélnek. A két párt szakpolitikusai és szakér­tői mindenesetre holnap egyeztetnek majd, kérdés azonban, hogy miről. Mint beszámoltunk róla: mind a két párt vezetéséből származó informá­cióink szerint az MSZP főbb politiku­sai mást képviseltek a múlt keddi - ma­gas rangú pártemberek részvételével tartott - egyeztetésen, mint amit egy nappal korábban hivatalosan átadtak az SZDSZ-nek. A szocialista vezetés álláspontja állítólag közelebb van a szabad demokratákéhoz, az MSZP-s szakpolitikusok azonban cáfolják, hogy a fejük felett titkos egyeztetések folynának. Losonczi Gergely A Népszava-fesztiválon is sok szó volt az egészségügyről: Rácz Jenő, Havas Szófia és Kökény Mihály Fotó: Demecs Zsolt Hiányzik a közös pont A kormánypártoknak a biztosítási rendszer átalakítására tett javaslatai jelentősen eltérnek egymástól. A szocialisták tervei szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) non­profit zrt. formában működő úgynevezett Nemzeti Egészség­­biztosítóvá alakulna. A források hatékony felhasználását a na­gyobbik kormánypárt nem attól reméli, hogy az alapellátásban magánbiztosítók versengenek a betegek járulékaiért, hanem attól, hogy az ellátás szervezetését regionális szintre helyezik. A koncepció lényege, hogy a kevesebb ember ellátásért felelős és a régió szükségleteit jobban ismerő területi szervek hatéko­nyabban használják fel a forrásokat, és így megtakarítások ér­hetők el. Ezzel szemben a szabad demokraták már ismertették úgynevezett vegyes modelljüket: ez egy olyan több-biztosítós rendszer, amelyben megmaradna az OEP is, de egy lenne a biztosítók közül. Az egymással a betegek járulékaiért versengő magáncégek „kegyeiért" a szolgáltatók versengenének. Késésben, de a mutyi kizárva Még mindig nem érkezett meg min­den felszerelés, illetve eszköz azok közül, amelyeket a rendőrség több mint kétmilliárd forintért vásárolt az őszi zavargások után. Ráadásul a kritikusok azt is megemlítik, hogy ezen összeg elköltéséhez az ORFK mentességet kapott a közbeszerzési eljárás alól. Hack Péter jogász a 168 Órának adott interjújában a most távozó Petrétei József igazságügyi és rendé­szeti minisztert tartja hibásnak azért, mert „a rendőrség technikailag és tak­tikailag felkészületlenül keveredett az ostromba, pedig évek óta kaptak pénzt ilyen célra, csak másra költöt­ték”. Szerinte „a miniszter ráadásul utóbb sem javította hibáját: a rendőr­ség ősszel több ezer millió forintnyi vásárlás kapcsán kérte a közbeszerzés alóli mentességet, mondván, csak így képes felkészülni március 15-re.” Sipos Gyula, az országos rend­őrfőkapitány gazdasági helyettese lapunknak elmondta: valótlan, hogy a rendőrség más célra használta volna fel a felszerelésekre szánt összeget. Ezzel szemben az igazság az, hogy a kormánytól kapott támogatás elkölté­sekor a korábbi években rendre más prioritások voltak, így például infor­matikai fejlesztés, autók vásárlása. „Intézményfejlesztési terv határozza meg, hogy mikor, mire, mennyit költ­­hetünk. A zavargások okán négy terü­leten kellett fejleszteni: csapatszállító eszközöket kellett vásárolni, személyi védőfelszereléseket, tömegoszlató, és kommunikációs eszközöket” - közöl­te lapunkkal a dandártábornok. Sipos Gyula arról is beszámolt: nem azért kaptak mentességet a közbeszerzési eljárás kiiktatására, mert így akarták volna megteremteni a „mutyizás” lehetőségét. Szigorú és kötött szabá­lyok alapján kellett így is ajánlatokat bekérni, a beszerzés viszont a gyor­sabb eljárásnak köszönhetően még az idén lezárulhat. Sipos azt elismerte, hogy bizonyos eszközök csak a nyár végére várhatóak. Ez azonban - mint mondta - nem hátráltatja a rendőri munkát. A beszerzések adatai - a rendőrségi ü­vegzsebprogram keretében - hoz­záférhetőek a rendőrség internetes portálján is. Eszerint a 2,2 milliárdos keretből mintegy 1,2 milliárdot köl­töttek szállítójárművekre (mikrobusz, tehergépkocsi, előállító autó), több mint 200 milliót tömegoszlató eszkö­zökre (paprikaspray, könnygázpalack, gránátvető) és csaknem félmilliárdot személyi védőfelszerelésekre. Szalay Tamás Lajos NÉPSZAVA Egyre hevesebb vita a magánpénztári tagságról Nem csitulnak a kedélyek a magán­nyugdíjpénztári tagságból kilépés ügyében. Abban szinte közös a szakértők állpontja, hogy legalább 150 ezer munkavállaló kifejezet­ten rosszul járt, amikor belépett a második pillérbe, de a probléma megoldásában nincs egyetértés. A vita olyannyira heves, hogy a Pénz­ügyminisztérium szakértői koráb­ban jelezték ugyan, hogy a tárca a visszalépés lehetőségének átmeneti megnyitásán gondolkodik, lapunk megkeresésére azonban nem fejtet­ték ki az elképzelésüket, mert - mint fogalmaztak - egyelőre nem kíván­nak újabb támadási felületet adni. Az ugyanis még nem tisztázott, hogy kik és miért jártak rosszul annak idején az átlépéssel, illetve mekkora ebben az állam és mekkora az állampolgárok felelőssége. Sokan úgy vélekednek, a mai legidősebb pénztártagok egyéni felelőssége a rossz döntés, hiszen annak idején világos tájékoztatást kaptak arról, hogy nem érdemes átlépniük az új rendszerbe. A fiatalabbaknál is kér­déses, hogy a pénztárak hozamának alakulása vagy a rendszer hibája okozta a bajt, ám a szakértők többsé­ge egyetért abban: irreális azt várni, hogy a pénztárak 20-25 év alatt ki­termeljék a rájuk eső részt a hoza­mokból. Mások viszont úgy látják, a racionális döntés meghozatala még a hozzáértőknek is igen kemény fel­adatot jelent. Az érintettek többsége a propaganda hatására döntött, ahol a „rábírás” volt a meghatározó elem. Mint lapunkban korábban megír­tuk, akik nem pályakezdőként léptek be az önkéntes rendszerbe, lemondtak a társadalombiztosítási rendszerben addig megszerzett nyugdíjjogosultsá­guk 26 százalékáról. Emiatt az állami nyugdíjból a kiszámított ellátásuknak csupán 74 százalékát kapják meg. A hiányzó részt a magánpénztárakban felhalmozott vagyonból kellene pótol­ni. A lakosság körében az első bomba 2013-ban robbanhat: akkor kezdődik az első nyugdíjpénztártagok járadé­kának folyósítása. Ennek havi össze­ge alacsonyabb lehet, mint azoké, akik tisztán a nyugdíjalapba fizettek. A többpilléres rendszernek jelenleg 2,4 millió tagja van, többségük ön­kéntesen lépett be. Muhari Judit Támogatás van, csak ismeretlen Bár júniustól benzintámogatást igényelhetnek a súlyosan sérült gyermekeket nevelő családok, a vál­tozásról a lapunk által megkérdezett alapítványok, szervezetek semmit sem tudtak. Az Országos Egészség­­biztosítási Pénztártól (OEP) szerint azok a fogyatékos gyermekek, akik a gyógykezelésre és a fejlesztésre tö­megközlekedéssel orvosilag igazoltan nem tudnak utazni, a gépkocsi útikölt­ségéhez kilométerenként 10,5 forint támogatásra jogosultak. Ugyanezt az összeget kísérőik is megkapják. A 10-12 ezer családot érintő vál­toztatásra azért volt szükség, mert egy korábbi módosítás hátrányosan érintette a súlyosan beteg gyerekeket. Januártól ugyanis az OEP kizárólag a menetjegy árának kedvezménnyel csökkentett összegét fizette ki utólag, például ha a jogosult a MÁV-nál 67,5 százalékos kedvezményt vehetett igénybe, akkor az pénztár a fenn­maradó részt, azaz 32,5 százalékot térített. Ezt a különbözetet kapták meg a személygépkocsival közleke­dők is. Május elsejétől újabb változás történt, 90 százalékra emelkedett a tömegközlekedés kedvezménye, de ez a módosítás a különbözet csök­kenése miatt a gépkocsival utazó családoknak jelentős bevételkiesést jelentett a júniusi változásig. Czeglédiné Kovács Ágnes, a Bi­cebóca Alapítvány kuratóriumának elnöke kijelentette: alkotmányos jog, hogy mindenki hozzáférjen a képes­ségeinek, fejlettségének megfelelő oktatáshoz, csakhogy a fogyatékos gyermekek jelentős százaléka lakó­­környezetében nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz, fejlesztés­hez és speciális oktatáshoz. Kényte­lenek sokat utazni, ami az akadály­­mentes tömegközlekedés hiányában csak személyautóval oldható meg. Ez további terhet ró az egyébként is nehéz helyzetű családokra, mivel az utaztatást a szülők fedezik. Ha nem teszik meg, szülői kötelezettség elmulasztása miatt büntethetők. A több tízezer forintos költségeknek viszont a töredékét sem fedezi a la­punk által ismertetett támogatás. Az elnök példaként említette, hogy egy vidéki családnak, amely a súlyosan mozgássérült gyermeket egy főváro­si intézménybe hordja minden hétfőn és pénteken, a három és fél órás út havi 40 ezer forint többlet­kiadást jelent. A szülőket egyetlen cég sem alkalmazta, mert a szállítás miatt hetente kétszer biztosan hiányoznak, ezért kényszervállalkozók, s az anya havi jövedelmének kétharmadát ben­zinre költik. Népszava-információ

Next