Népszava, 2007. november (134. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-02 / 255. szám

4 MTV: alelnök kerestetik Egyetlen alelnököt nevezne ki Rudi Zoltán, a Magyar Televízió (MTV) elnöke (képünkön) - tudatta az MTV kommunikációs osztálya. A tévé­elnök televíziós műsorgyártáshoz, gazdasági és pénz­ügyekhez egyaránt értő szakembert keres. Információink szerint Rudin nagy a kuratóriumi nyomás; ha mandátumának március eleji lejártáig nem sikerül új elnököt választani az intézmény élére, az alelnöknek kellene átvennie a vezetést. Ha a posztot addig nem töltik be, interregnum esetén jogi káosz várható. A 2004 márciusában megválasztott Rudi pályázatában négy alelnöki poszt szerepelt, az érvényben lévő szervezeti és működési szabályzat (szmsz) már csak egy gazdasági alelnökkel számol. Mint ismert, a 2005 márciusában kinevezett Simon András műsoros alelnök tavaly februárban közös meg­egyezéssel távozott az MTV-től, a gazdasági alelnök, Takáts Imre pedig még elkészítette a közmédium 2006-os üzleti tervét, majd ő is megvált a tévétől. (Népszava-MTI) Pártos emlékezések Debrecenben A Fidesz és az önkormányzat gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobránál koszo­rúzott szerdán Debrecenben. Pósán László országgyűlési képviselő, a Fidesz helyi elnöke emlékeztetett, hogy 89 évvel ezelőtt gyilkolták meg Tiszát. Néhány órával később az SZDSZ hajdú-bihari szervezete rendezett koszorúzást az első világháború áldozatainak emlékművénél, ahol az őszirózsás forradalomra és a liberális értékekre emlékeztek. Gadus István, az SZDSZ hajdú-bihari elnöke utalt arra, hogy hat éve, amióta felavatták Tisza István szobrát Debrecen­ben, a liberálisok minden évben megemlékeznek az őszirózsás forradalomról. (MTI) Bölcskei: fontos a cigánymisszió A református egyháznak a kultúra minden területén, a rádiózástól az iskolákon át a cigánymisszióig, mindenütt nyitnia kell a modern világ elvárásai irányában - mondta a reformá­tus egyház zsinatá­nak lelkészi elnöke. Bölcskei Gusztáv közölte, a református iskolahálózat azért különösen fontos, mert nemcsak oktat, hanem életszemléletre nevel, egyéni és közösségi értékeket közvetít. Azt is elmondta, hogy célul tűzték ki a romák felzárkóztatását. Hozzátette, ezen a téren a kölcsönös bizalmatlanság a legnagyobb probléma, amit le kell küzdeni, a gyülekezetek, lelkipásztorok érzékenységét pedig növelni kell. (MTI) „ Bizony, aki pénzre hajt, nagy pénzek felett diszponál, és még több pénzt akar... annak rek­lámjában lehet Bach-kantáta és Shakespeare­­szonett, üzleti tevékenységében azonban inkább Bokros Lajos szelleme kísért. Most ez a szellem fogja uralni a magyar egészségügyet. Valakik majd megint nagyon jól járnak, mi pedig szívó­ágon leszünk... Az egészségügy miniszteriális komisszárnője a napokban Afganisztánban tartózkodott, itthon annyira rendben van min­den, miért is ne foglalkozna most az afgán nők egészségvédelmi gondjaival. A magam részéről helyeslem, hogy nincs itthon, addig sem ír alá életellenes rendeleteket. Én még vállra vehető rakétával is ellátnám. " (írja Az elveszteget­­hetetlen bizalom című cikkében Körmendy Zsuzsanna a Magyar Nemzet október 31-i számában.) „Gyurcsány Ferenc minősítését előbb-utóbb elvégzi a független bíróság és az orvostu­domány. Ami azonban Orbán Viktort illeti, néhány tényt nem árt leszögezni. Az elmúlt 18 év legsikeresebb miniszterelnöke volt. Úgy tudott négy évre a maihoz mérve paradicsomi állapotokat teremteni, hogy előtte az Ön név­rokona (utalás Horn Gábor szabad demokrata politikusra — a szerk.), Horn Gyula pusztított... A jobboldal nem egységes, de összetart. Orbán Viktor karizmája tartja egyben ezt a hatalmas, bár sokszínű tábort. Önökre itt már nincs szükség. Menjenek Koreába. És ha lehet, vi­gyék magukkal Dávid Ibolyát. (írja Bencsik András Utazás Dél-Koreába című cikkében a Demokrata november 1-jei számában.) BELFÖLD 2007. NOVEMBER 2., PÉNTEK NÉPSZAVA Uniós forrásokra pályázhatnak az önkormányzatok, 5-10 százalék az önrész Több mint 50 milliárd szakrendelőkre Uniós forrásból épülhetnek szak­rendelők a közeljövőben azokban a kistérségekben, ahol jelenleg hiányoznak - a többi között ez a célja a szaktárcának azzal az 55 milliárd forintos támogatási kerettel, amely a járóbeteg-szak­ellátó intézmények fejlesztését szolgálja. A már meglévő rende­lők is megújulhatnak, a fenntartó önkormányzatoknak 5-10 száza­lékos önrészt kell vállalniuk. Tár­sadalombiztosítási támogatást kaphat az otthonszülés. A következő években az egészség­ügyre jutó 480 milliárd forintos uniós forrásból novembertől 55 milliárdra pályázhatnak azok az önkormány­zatok, amelyek fejleszteni szeretnék j­áróbeteg-szakellátó intézményei­ket - jelentette be az egészségügyi miniszter. Horváth Ágnes közölte: kistérségi rendelőközpontokat sze­retnének kialakítani ott, ahol jelenleg egyáltalán nincsenek; a cél, hogy ezek az intézmények 25 percen belül megközelíthetők legyenek. Az erre lehívható forrás 25 milliárd forint, amely tartalmazza az eszközök, a mű­szerpark és az informatikai rendszer kiépítésének költségeit is. A tárcave­zető hozzátette: a már meglévő szak­rendelők korszerűsítésére regionális szinten további 20 milliárd forintos keretre lehet pályázni. Az Országos Mentőszolgálatnak 3,5 milliárd forint uniós forrás jut, amelyből a mentés­irányítás újulhat meg. A liberális egészségügyi miniszter beszámolt arról is, hogy 6,4 milliárd forintra pályázhatnak azok a krónikus ellátást nyújtó intézmények, amelyek hajlandóak egyes belgyógyászati ak­tív ellátásukat „kiváltani”, és járóbe­teg-ellátássá alakítani. A tárca a húsz kórházi ággyal rendelkező intézmé­nyek pályázataira számít. Horváth Ágnes reményét fejezte ki, hogy a pályázat keretében azok a kórházak, amelyek aktív ellátófunkciójukat el­vesztették, helybeni, lakosság közeli ellátócentrumokká válhatnak egyna­pos sebészeti, illetve nappali kórházi ellátásokat nyújtva a betegeknek. Az uniós pályázatokkal elsősorban a kistérségek járóbeteg-ellátását kíván­ják fejleszteni, de a távlati tervekben szerepel az egyetemi centrumok, az úgynevezett súlyponti és a területi kórházak fejlesztése is. Az önkormányzati és területfej­lesztési miniszter kiemelte, hogy az önkormányzatoknál a kötelező önrész 10 százalék, míg a hátrányos helyzetű kistérségekben 5 százalék. Bajnai Gordon szerint ugyanakkor a helyhatóságoknak lehetőségük van kedvező feltételek mellett hitelkonst­rukcióhoz jutni, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank kínál az önrészhez. Az egészségügyi célú pályázatok egy része október 30-án jelent meg, a régiós fejlesztésekre vonatkozó pályázatokat pedig november 8-án írják ki. MTI-Népszava-információ Horváth Ágnes és Bajnai Gordon vizitdíj-automatával - önrészt az önkormányzatoknak is fizetni kell A tb is támogatni fogja az otthonszülést? Társadalombiztosítási (tb) támogatást kaphat az otthonszülés - tudta meg lapunk. Információink szerint az Egészségügyi Minisztérium két héten belül nyilvánosságra hozza a változta­tásokkal kapcsolatos tervezetet. Ebben egyebek mellett szere­pelhet az is, hogy otthon csak abban az esetben lehet szülni, ha szülész-nőgyógyász felügyeli a gyermek világra jövetelét. A tb-támogatás összegét a szülő kapja, de csak a szakorvostól ka­pott számla ellenében lesz jogosult a pénzre. Ettől függetlenül a szaktárca nem számít arra, hogy ez a típusú dotáció ösztönzi majd a szegény családokat az otthonszülésre. Az otthonszü­lésről heves vita kezdődött a közelmúltban, miután egy - a XII. kerületi születésházban levezetett - szülés során komplikációk léptek fel. Kihívták a mentőket is, ők azonban már nem tudtak segíteni a 35 éves nő gyermekén. Magyarországon jelenleg teljesen szabályozatlan körülmények között évente 500-600 anya hozza világra otthonában gyermekét. Ez mindössze az összes szülés 0,5 százaléka, az európai átlag ennél lényegesen magasabb: egy-két százalék. Más finanszírozási rend kellene A Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája (HÖOK) által benyújtott alternatív tandíjjavaslatot megnevezésében tévesnek, ös­­­szességében igazságosabbnak tartja Schöberl Márton, a HÖOK volt alelnöke, mint a szaktárca fejlesz­tési részhozzájárulás elképzelését. Állítja, vannak érvek és ellenérvek mindkét változat mellett, de úgy látja, elsősorban a felsőoktatás fi­nanszírozásán kellene változtatni. Schöberl szerint a hallgatók „tandíj” elnevezése már azért is szerencsétlen, mert amit fizetni kell, az inkább csak hozzájárulás a költségekhez. Nem véletlen, hogy a szaktárca javaslatá­ban is fejlesztési részhozzájárulásnak nevezik a fizetendő összeget. Azt a HÖOK is tudja - mondja Schöberl -, hogy a költségekhez hallgatói hozzájárulásra is szükség van. Arra vigyázni kell, nehogy a hallgatói ösztöndíjakra és intéz­ményfejlesztésre felhasználható ös­­­szeg lassan bérköltségre is fordítható legyen. Schöberl szerint a hallgatók által benyújtott alternatíva azért igaz­ságosabb, mert eszerint csak a „rossz tanulóknak” kellene hozzájárulást fizetni, és ez kevésbé büntető jellegű, mint az, ha a hozzájárulást minden­kinek fizetnie kell. Az is tény, hogy ma, a megnégyszereződött hallgatói létszám mellett ugyanannyi az ok­tató, mint volt, aminek egyenes kö­vetkezménye, hogy nagy a hallgatói verseny a szemináriumokért. Ezeket a tárgyakat ha kell, ha nem, inkább fölveszik a hallgatók „legfeljebb egyest kapok” felkiáltással, mintsem hogy lemaradjanak róla. Ezért jobb az az elképzelés, hogy az el nem végzett kreditek után kelljen fizetni. A szaktárca javaslatán is lenne mit csiszolni a volt HÖOK-alelnök sze­rint, mert a térítési és juttatási rend ugyan megváltozott, de még mindig nem veszi figyelembe az egy főre jutó családi jövedelmet. Schöberl Márton szerint a felsőok­tatás versenyképes finanszírozásá­nak egy lehetséges megoldása lenne, ha - ahogy a németek csinálták - az állam feltőkésítene néhány - nem az összes - felsőoktatási intézményt, és aztán el lehetne gondolkodni azon is, hogyan járuljanak hozzá a hallgatók a bevételnövekedéshez. Miklei Ilona Legutóbb két hete tüntetett a HÖOK a tandíj ellenFotó: Szalmás Péter Nem lehet megtagadni a gyógyszerkiadást Törvényt szeg az a gyógyszerész, aki vény ellenében nem adja ki a gyógy­szert - jelentette ki Horváth Ágnes. Az egészségügyi miniszter a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökének a Klubrádióban elhangzott mondatára reagált. Eszerint van olyan hazai gyógyszertár, például Székesfehér­váron, ahol vallási meggyőződésére hivatkozva a patikus nem szolgálja ki fogamzásgátló tablettával a páci­enseket. XVI. Benedek pápa az euta­náziához és az abortuszhoz használt tabletták árusításának lelkiismereti okból történő megtagadására szólí­totta fel a gyógyszerészeket hétfőn. A tárcavezető nyomatékosította, Ma­gyarországon kötelező gyógyszertári készletezés és kiadás van, és felhívta valamennyi gyógyszerész figyelmét, hogy tartsa be a törvényeket. Késik a digitális műsorszóró hálózatok pályáztatása Október 31-ig kellett volna kiírnia a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH) a digitális műsorszóró hálóza­tok, azaz a multiplexek üzemeltetéséről szóló pályázatot a nyáron elfogadott, a digitális átállásról szóló törvény (Dtv.) szerint. A pályázatot azért nem írta ki az NHH, mert a pályáztatási folyamat elindításához a digitális átállást felügyelő eseti országgyűlési bi­zottság nem járult hozzá. A Dtv.-t az elmulasztott határ­idők miatt biztosan módosítani kell. A határidő elmulasztása miatt csúszik az átál­lás menetrendje is, hiszen a tervek szerint december 31-ig eredményt hirdettek volna. A dátumig az Or­szággyűlésnek is el kellene fogadnia a médiatörvény helyett hatályba lépő jogszabálycsomagot. Az ötpárti tárgyalások megrekedtek, mert információink szerint a bizottsági tagok - Pető Iván (SZDSZ), Jánosi György (MSZP), Deutsch-Für Tamás (Fidesz), Herényi Károly (MDF), Lukács Tamás (KDNP) - több pon­ton is módosítanák a pár hónapja elfogadott jogszabályt, és csak aztán pályáztatnának. Értesüléseink sze­rint vita folyik a rádiók átállásának menetrendjéről is. Sarkady Ildikó audiovizuális po­litikáért felelős kormánybiztos sze­rint nem a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kompetenciája, hogy határ­időre nem történt meg a pályázati kiírás. A MeH feladata a kor­mány médiastra­tégiájának meg­valósítása, ennek keretében pedig a parlament már elfogadta a Dtv.-t. A szakértő - aki­nek a nevéhez fűződik a törvény kidolgozása és el­fogadtatása - elmondta: a MeH-ben jelenleg a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia véglegesítésén dol­goznak, a pályázati kiírásról szóló ötpárti egyeztetéseken nem vettek részt. Sarkady szerint nem a törvény hibája, hogy ugyanaz az ad hoc bi­zottság - amely egyébként négypárti egyetértéssel támogatta a Dtv.-t, amit pedig 98 százalékos támoga­tottsággal fogadott el Országgyűlés - most nem tudott megállapodni a pályázatról. H. D. A pályázati csúszás miatt késik a digitális átállás is, hiszen december 31-ig eredményt hirdettek volna Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik DR. ZSOHÁR ISTVÁN altábornagy, a Magyar Köztársaság Információs Hivatalának a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és az Európai Akadémia Díjjal kitüntetett főigazgatójának temetésén megjelentek. A gyászoló család

Next