Népszava, 2007. november (134. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-27 / 276. szám

‘a 2007 december 1-jén Brüsszelbe kerülő aktualizált váloz alól e héten tárgyalja­­s véglegesíti a kormány NÉPSZA­VA-grékka Euró/forint árfolyam éves átlagos alakulása a konvergenciaprogram várakozásai szerint - 2009-re jelzett - 3 százalék körüli inflációs cél teljesíthető. A legutóbbi inflációs előrejelzés óta bizonyossá vált, hogy az élelmiszerárak első­sorban nemzetközi eredetű inflációja tartós jelenség - állapította meg az MNB. A belső kereslet lassulása segíthet az inflációs nyomás féken tartásában, ugyanis a vállalatok ke- NÉPSZAVA 2007. NOVEMBER 27., KEDD GAZDASÁG Változatlanul hagyta az alapkamatot a Monetáris Tanács, ám az inflációs kilátásokon rontott . Óvatos és reális előrejelzések 2008-ra Továbbra is 7,5 százalékos maradt a szeptember­ben megállapított jegybanki alapkamat. A Magyar Nemzeti Bank közzétette a negyedévente esedékes inflációs jelentését is, amiből egyértelműen kiderül, hogy a lassuló gazdasági növekedés, a romló nem­zetközi környezet és a magasabb kockázati felárak miatt emeltek az augusztusi prognózis számain, a legfrissebb várakozások szerint a fogyasztói árindex idén átlagosan 7,9, jövőre 5, 2009-ben pedig 3 szá­zalékos lehet. Ezzel egyidejűleg a gazdaság növeke­dési üteme idén két százalék alatt maradhat, majd 2009-re is csak fokozatosan gyorsul 3 százalékra. Mérsékelték a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) a gazdasági növeke­dés ütemére vonatkozó számadatokat is, amit 2007-ben 1,6, 2008-ban 2,4, 2009-ben pedig 3,2 százalékra vár­nak. Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy a konvergenciaprogramban szereplő Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Nem lehet ugyanis még tudni, hogy az állami közszolgáltatások ára mi­képpen alakul, és a világgazdasági folyamatok esetében is sok a kérdő­jel. A szakember véleménye szerint a jövő évi GDP (bruttó hazai termék) mértéke 3 százalék körül lehet, de inkább ez alatt. A nettó átlagkere­seteknél minimális, 0,5 százalékos emelkedés elképzelhető. A jövő évi átlagos éves inflációs prognózisuk megegyezik az MNB 5 százalékos várakozásával, de erről még megosz­lanak a vélemények, ezért nagyobb mértékű drágulás sem elképzelhetet­len. Ennek oka - emlékeztetett Palócz Éva -, hogy a fogyasztói kosárban mintegy 40 százalékos részarányt képviselő energia- és élelmiszerárak alakulása nehezen jósolható meg. Ezeknél a termékeknél a világpiacon jelentős arányú spekuláció tapasz­talható, s az sem zárható ki, hogy a mostani hisztérikus áralakulás akár egy esztendőig is kitarthat. Az ál­lamháztartás hiánya viszont jövőre négy százalék körüli szintre mérsék­lődhet a mostani 6,4 százalékról. A beruházások kismértékben, mintegy három százalékkal bővülhetnek az idei alacsony szinthez képest. A munkanélküliség mostani, hét százalék feletti arányában érzékel­hető javulás azonban nem várható, ugyanis a versenyszférába továbbra sem áramlanak át azok, akiket a közszolgálatból elbocsátottak. Javít ugyanakkor a foglalkoztatáson a gazdaság folytatódó kifehérítése, ugyanis jövőre már csak az fordulhat térítésmentesen orvoshoz, akinek a tb-befizetése rendezett. Az Ecostat reálisan optimista - mondta Belyó Pál vezérigazgató. A GDP idei, 1,8 százalékos éves növe­kedése jövőre 3 százalékos lehet. A lakossági fogyasztás is némileg nő­százalékos drágulás követheti. Az Ecostat már azzal számol, hogy az idei negyedik negyedévben - az Új Magyarország Fejlesztési Program pótlólagos forrásainak köszönhetően - megindul a beruházások növeke­dése, az idei éves teljesítmény így is csak 2-2,5 százalékos lehet, a jövő év második felében az uniós támogatá­sok révén felgyorsuló, 4 százalékos növekedés várható. A jövő évet Belyó Pál az erőgyűjtés évének nevezte. Hamarosan Brüsszelbe küldi a kormány a fe­­lülvizsgált konver­­genciaprogramot. Ebből kiderül, hogy az állam­­háztartási hiány jobban csökkent a vártnál, kisebb az adósságszolgálat is, de riasztóan ala­csony, stagnálás közeli a gazdasági növekedés üteme. Veres János pénz­ügyminiszter szerint túljutottunk a holtponton, és meggyőződése, 2009- re visszatér a fejlődés a normál me­derbe, a korábbi 4 százalékos ütem­hez. A miniszter az optimizmusát három tényezőre alapozza. Egyrészt a hiánycsökkentés kisebb hitelfelvé­telt jelent az államnak a pénzpiacon, így az állam nem szívja el a pénzt az üzleti világ elől. A 2006-2009-es időszakban a vállalkozásoknál kinn maradó pénz nagyságrendjét Veres 1100 milliárd forint taksálja. Más­részt ugyanebben a periódusban az uniós pénzek felhasználása nagyjá­ból 450 milliárd forinttal nő. Ennek a kettőnek az összege jelenti azt, amivel többletforrásként számolhat­nak a vállalkozások. Végül, de nem utolsósorban egyre gyakrabban gátja a kapacitásbővítésnek a szakképzett munkaerő hiánya. Veres úgy véli, az európai uniós forrásból az eddiginél kamatok, ami tovább hűti a gazdasá­got” - véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ebből pedig az következik - állítja hogy nem élénkül megfelelően a beruházási kedv, a forint elszakad a térségi valutáktól, csökken a műkö­dő tőke beáramlása. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségé­nek (VOSZ) főtitkára úgy látja, nem azzal van igazán baj, hogy néhány százalékponttal rosszabb a pénz­romlás a vártnál, hanem azzal, hogy nem bővül érzékelhetően a gazda­ság. A bértárgyalásokon 2,8 száza­lékos növekedéssel és 4,5 százalékos inflációval számoltak. A jegybank pesszimizmusa azonban jelzi, hogy nagyon törékeny pályán van a ma­gyar gazdaság, merészség azt mondani, hogy jövőre beindul a növekedés - hív­ja fel a figyelmet a VOSZ főtit­kára. Egy ilyen szerény bővülés mellett beragad a foglalkoztatás szintje, márpedig az aktivitás nálunk a legalacsonyabb a régióban. Ez a legnagyobb problé­ma. Gondot okoz, hogy nincs aktív beruházáspolitika. A magas infláció gerjeszti a béremelkedést is, ami elsősorban azért baj, mert ezt nem alapozza meg valódi teljesítmény, így csak a vállalkozói költségterhe­ket fokozza a járulékoldalon. Mind­ez pedig egyáltalán nem serkenti a gazdaság kifehéredését. A működő tőke nem szereti a bizonytalanságot, azért nem jön a szükséges mérték­ben. Az infláció pedig felhígítja az uniós pénzeket is. Közvetlen módon nem hat az inf­láció a gazdaság dinamikájára - je­lentette ki lapunk kérdésére Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A kutatók idén 1,7 százalékos növekedést jó­solnak, a 2008-as esztendőt illetően viszont mindenkinél derűlátóbbak: 3,5 százalék körüli bővülést is elér­hetőnek tartanak. Indoklásul Karsai sorolja: idén sok olyan egyszeri, visszaesést okozó tényező jelent­kezett, amellyel jövőre nem kell számolni. A közszolgáltatásoknál jobbára stagnálás lesz, bár az okta­tásnál lehet még némi visszaesés, átlagos időjárás mellett a mező­­gazdaságban bővülés várható. Az iparban a konjunktúra kicsit lanyhul Európában, s mivel a reálkeresetek minimálisan, de már nőnek idehaza, jövőre javulhat a kiskereskedelmi forgalom. A gazdasági növekedésre nézve azonban nem az infláció lesz a fékező erő. Kockázatot inkább a világgazdasági környezet jelenthet. Az európai országokban erősödhet a patrióta gazdaság, gátolva a tő­kebeáramlást, továbbá igyekeznek megakadályozni, hogy az európai termelők Magyarországra hozzák a termelő- vagy szolgáltatókapacitá­saikat - összegzi Karsai. Bonta Miklós, Regős Zsuzsa A gazdasági növekedést többek szerint nem az infláció veszélyezteti, hanem a világgazdasági környezet Csökkenti az EKB az euróövezet növekedési prognózisát Az euróövezet gazdasági növekedése jövőre körülbelül 2 százalékos lesz, átlagban az inflációmentesen fenntartható lehetőség közelében alakul - mondta az Európai Központi Bank igazgatótanácsának osztrák tagja. Gertrude Tumpel-Gugerell szerint jövőre év elején még erős inflációra kell számítani, de később a helyzet bizonyára visszatér a normálishoz. A nyilatko­zat arra vall, hogy a legközelebbi felülvizsgálatkor, december elején az EKB hivatalosan is csökkenteni fogja a gazdasági növekedés előrejelzéseit, megerősítve a piaci várakozást, hogy a jelenleg riasztó inflációs adatok ellenére az EKB legalább jövő év végéig változatlanul tarthatja alapkamatát. Legutóbb, szeptember elején mind az EKB, mind az Európai Bizottság ron­totta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését a „nem elsőrendű válság" esetleges következményeire tekintettel, de a brüsszeli bizottság azóta kissé javított az ez évi jóslatán, a jövő évre szólót ellenben rontotta. Az EKB most 2,2-2,8 százalék kö­zött várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén, júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban már csak 2,1-2,9 százalékot. Az EKB szerint jövőre a gazdasági növekedés 1,8-2,8 százalék között várható. MTI-Reuters vésbé tudják az árak emelésével a profitveszteségeiket csökkenteni. Régen lehetett ennyi bizonytalan­sággal számolni, mint jövőre, de az bizonyos, hogy a növekedés üteme 2008-ban az ideinél magasabb lesz - mondta lapunknak Palócz Éva, a rekedhet, az idei 2,1 százalékos vis­­­szaesésről 0,9-1 százalékra, ez kihat a kiskereskedelmi forgalomra is, ahol idén 2 százalékos csökkenés várható, ami jövőre 1 százalékos növekedésre vált át. Az idei évre várt 7,6 százalé­kos éves árindexet 2008-ban 4,3-4,4 jóval több pénzt fordítanak majd a jelenlegi helyzet megváltoztatására. „Ma azt a tapasztalatot szűrjük le a folyamatokból, hogy nem mér­séklődik a pénzromlás, hanem vis­­­szapattan, emiatt nőnek az inflációs várakozások, így nem csökkennek a és* r 5 November 26-i adatok, melyeket 18­00-kor rögzítettünk (a nyilak a tenni erősödésére vagy gyengülésére utalnak az euróval, illetve a dollárral szemben) (Devizapiaci középárfolyam) Ismét drágul a gázolaj Bruttó hat forinttal emeli holnaptól a dízel­­üzemanyag literenkénti nagykereskedelmi listaárát a Mol Nyrt., a benzin ára pedig ezúttal három forinttal növekszik - tudta meg lapunk, így a gázolajért - hasonlóan a benzinfélékhez - hozzávetőleg literenként 290 forint körüli összeget kell majd fizetni a kutak­nál. Legutóbb a Molnál a múlt hét közepén a gázolaj bruttó négy forinttal lett drágább, míg a benzin ára nem változott. Az áremelkedés mögött a szakértők szerint továbbra is az állhat, hogy az elmúlt hetekben csúcsokat dön­tögetett a kőolaj világpiaci ára, s ez maga után vonta a késztermékek - a benzin és a gázolaj - nemzetközi jegyzésárainak a növekedését is. Az olajárak megugrása pedig elsősorban a negatív piaci várakozásokra vezethető vissza. A világ legfontosabb olajkitermelő és feldolgozó térségeinek nagy részében ugyanis változatlanul politikai és katonai konfliktusok fenyegetnek. (Népszava) Fogadás OTP ATM-eken keresztül Az OTP Bank 1700 bankjegy-automatáján (ATM) keresztül november 26-tól lottózni is lehet - jelentette be Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója hétfőn. Az ATM-eken keresztül ötös lottót, hatos lottót, skandináv lottót, kenőt és jokert lehet játszani. Az új fogadási lehetőség éves szinten 2,5-3 milliárd forintos forgalmat jelenthet. A szolgáltatás a két társaság közös fejlesztése, az OTP-nél ennek költsége mint­egy 30 millió forint volt. (MTI) Vizsgálják az OMV vezérigazgatóját Bennfentes kereskedelem esetleges gyanúja miatt vizsgálódik az osztrák pénz- és tőkepiaci hatóság az OMV olaj- és gázipari konszern vezérigazgatója, Wolfgang Ruttenstorfer ellen, aki a Profil című hetilapban megjelent cikk szerint megsértette a vonatkozó előírásokat. A bejelentést követő napokban az OMV-rész­­vények árfolyama 51,60 euróról 46,80 euróra zuhant. A részvényeladási opcióval jogosan élt a vezérigazgató, azt ugyanis neki és harmincöt vezető munkatársának megszavazta a cég köz­gyűlése. A hetilap úgy tudja, hogy a felügyelet ennek ellenére górcső alá kívánja venni, hogy Ruttenstorfer rendelkezett-e olyan, az OMV- részvények árfolyamát befolyásoló információ­val, amely csak neki és néhány munkatársának állt rendelkezésére. (Népszava) Mikrohitelezés EU-forrás segítségével Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében 82,8 milliárd forint áll rendelke­zésre mikrohitelezésre. A hitelkeretet egy holdingalap refinanszírozza, míg a hitelké­relmek befogadását, elbírálását szakosított mikrofinanszírozó szervezetek végzik, akiknek feladata a szerződéskötés, a folyósítás és a hitelszámlák kezelése is, így kereskedelmi banki módszerekkel hitelezhetővé válnak az eddig erre nem alkalmas kis cégek. Hazánk­ban a hitelképesség hiánya miatt a legkisebbek közül mindössze minden ötödik gazdálkodik hitellel. A bankok a túl magas költségek, illet­ve a nem megfelelő biztosítékok miatt túlsá­gosan kockázatosnak ítélik a hitelnyújtást. Az ÚMFT visszatérítendő támogatási rendszere, a mikrohitelprogram keretében már december végén megkaphatják az első mikrohiteleket az igénylő társaságok. (Népszava)

Next