Népszava, 2007. november (134. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-27 / 276. szám
‘a 2007 december 1-jén Brüsszelbe kerülő aktualizált váloz alól e héten tárgyaljas véglegesíti a kormány NÉPSZAVA-grékka Euró/forint árfolyam éves átlagos alakulása a konvergenciaprogram várakozásai szerint - 2009-re jelzett - 3 százalék körüli inflációs cél teljesíthető. A legutóbbi inflációs előrejelzés óta bizonyossá vált, hogy az élelmiszerárak elsősorban nemzetközi eredetű inflációja tartós jelenség - állapította meg az MNB. A belső kereslet lassulása segíthet az inflációs nyomás féken tartásában, ugyanis a vállalatok ke- NÉPSZAVA 2007. NOVEMBER 27., KEDD GAZDASÁG Változatlanul hagyta az alapkamatot a Monetáris Tanács, ám az inflációs kilátásokon rontott . Óvatos és reális előrejelzések 2008-ra Továbbra is 7,5 százalékos maradt a szeptemberben megállapított jegybanki alapkamat. A Magyar Nemzeti Bank közzétette a negyedévente esedékes inflációs jelentését is, amiből egyértelműen kiderül, hogy a lassuló gazdasági növekedés, a romló nemzetközi környezet és a magasabb kockázati felárak miatt emeltek az augusztusi prognózis számain, a legfrissebb várakozások szerint a fogyasztói árindex idén átlagosan 7,9, jövőre 5, 2009-ben pedig 3 százalékos lehet. Ezzel egyidejűleg a gazdaság növekedési üteme idén két százalék alatt maradhat, majd 2009-re is csak fokozatosan gyorsul 3 százalékra. Mérsékelték a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó számadatokat is, amit 2007-ben 1,6, 2008-ban 2,4, 2009-ben pedig 3,2 százalékra várnak. Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy a konvergenciaprogramban szereplő Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Nem lehet ugyanis még tudni, hogy az állami közszolgáltatások ára miképpen alakul, és a világgazdasági folyamatok esetében is sok a kérdőjel. A szakember véleménye szerint a jövő évi GDP (bruttó hazai termék) mértéke 3 százalék körül lehet, de inkább ez alatt. A nettó átlagkereseteknél minimális, 0,5 százalékos emelkedés elképzelhető. A jövő évi átlagos éves inflációs prognózisuk megegyezik az MNB 5 százalékos várakozásával, de erről még megoszlanak a vélemények, ezért nagyobb mértékű drágulás sem elképzelhetetlen. Ennek oka - emlékeztetett Palócz Éva -, hogy a fogyasztói kosárban mintegy 40 százalékos részarányt képviselő energia- és élelmiszerárak alakulása nehezen jósolható meg. Ezeknél a termékeknél a világpiacon jelentős arányú spekuláció tapasztalható, s az sem zárható ki, hogy a mostani hisztérikus áralakulás akár egy esztendőig is kitarthat. Az államháztartás hiánya viszont jövőre négy százalék körüli szintre mérséklődhet a mostani 6,4 százalékról. A beruházások kismértékben, mintegy három százalékkal bővülhetnek az idei alacsony szinthez képest. A munkanélküliség mostani, hét százalék feletti arányában érzékelhető javulás azonban nem várható, ugyanis a versenyszférába továbbra sem áramlanak át azok, akiket a közszolgálatból elbocsátottak. Javít ugyanakkor a foglalkoztatáson a gazdaság folytatódó kifehérítése, ugyanis jövőre már csak az fordulhat térítésmentesen orvoshoz, akinek a tb-befizetése rendezett. Az Ecostat reálisan optimista - mondta Belyó Pál vezérigazgató. A GDP idei, 1,8 százalékos éves növekedése jövőre 3 százalékos lehet. A lakossági fogyasztás is némileg nőszázalékos drágulás követheti. Az Ecostat már azzal számol, hogy az idei negyedik negyedévben - az Új Magyarország Fejlesztési Program pótlólagos forrásainak köszönhetően - megindul a beruházások növekedése, az idei éves teljesítmény így is csak 2-2,5 százalékos lehet, a jövő év második felében az uniós támogatások révén felgyorsuló, 4 százalékos növekedés várható. A jövő évet Belyó Pál az erőgyűjtés évének nevezte. Hamarosan Brüsszelbe küldi a kormány a felülvizsgált konvergenciaprogramot. Ebből kiderül, hogy az államháztartási hiány jobban csökkent a vártnál, kisebb az adósságszolgálat is, de riasztóan alacsony, stagnálás közeli a gazdasági növekedés üteme. Veres János pénzügyminiszter szerint túljutottunk a holtponton, és meggyőződése, 2009- re visszatér a fejlődés a normál mederbe, a korábbi 4 százalékos ütemhez. A miniszter az optimizmusát három tényezőre alapozza. Egyrészt a hiánycsökkentés kisebb hitelfelvételt jelent az államnak a pénzpiacon, így az állam nem szívja el a pénzt az üzleti világ elől. A 2006-2009-es időszakban a vállalkozásoknál kinn maradó pénz nagyságrendjét Veres 1100 milliárd forint taksálja. Másrészt ugyanebben a periódusban az uniós pénzek felhasználása nagyjából 450 milliárd forinttal nő. Ennek a kettőnek az összege jelenti azt, amivel többletforrásként számolhatnak a vállalkozások. Végül, de nem utolsósorban egyre gyakrabban gátja a kapacitásbővítésnek a szakképzett munkaerő hiánya. Veres úgy véli, az európai uniós forrásból az eddiginél kamatok, ami tovább hűti a gazdaságot” - véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ebből pedig az következik - állítja hogy nem élénkül megfelelően a beruházási kedv, a forint elszakad a térségi valutáktól, csökken a működő tőke beáramlása. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy látja, nem azzal van igazán baj, hogy néhány százalékponttal rosszabb a pénzromlás a vártnál, hanem azzal, hogy nem bővül érzékelhetően a gazdaság. A bértárgyalásokon 2,8 százalékos növekedéssel és 4,5 százalékos inflációval számoltak. A jegybank pesszimizmusa azonban jelzi, hogy nagyon törékeny pályán van a magyar gazdaság, merészség azt mondani, hogy jövőre beindul a növekedés - hívja fel a figyelmet a VOSZ főtitkára. Egy ilyen szerény bővülés mellett beragad a foglalkoztatás szintje, márpedig az aktivitás nálunk a legalacsonyabb a régióban. Ez a legnagyobb probléma. Gondot okoz, hogy nincs aktív beruházáspolitika. A magas infláció gerjeszti a béremelkedést is, ami elsősorban azért baj, mert ezt nem alapozza meg valódi teljesítmény, így csak a vállalkozói költségterheket fokozza a járulékoldalon. Mindez pedig egyáltalán nem serkenti a gazdaság kifehéredését. A működő tőke nem szereti a bizonytalanságot, azért nem jön a szükséges mértékben. Az infláció pedig felhígítja az uniós pénzeket is. Közvetlen módon nem hat az infláció a gazdaság dinamikájára - jelentette ki lapunk kérdésére Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A kutatók idén 1,7 százalékos növekedést jósolnak, a 2008-as esztendőt illetően viszont mindenkinél derűlátóbbak: 3,5 százalék körüli bővülést is elérhetőnek tartanak. Indoklásul Karsai sorolja: idén sok olyan egyszeri, visszaesést okozó tényező jelentkezett, amellyel jövőre nem kell számolni. A közszolgáltatásoknál jobbára stagnálás lesz, bár az oktatásnál lehet még némi visszaesés, átlagos időjárás mellett a mezőgazdaságban bővülés várható. Az iparban a konjunktúra kicsit lanyhul Európában, s mivel a reálkeresetek minimálisan, de már nőnek idehaza, jövőre javulhat a kiskereskedelmi forgalom. A gazdasági növekedésre nézve azonban nem az infláció lesz a fékező erő. Kockázatot inkább a világgazdasági környezet jelenthet. Az európai országokban erősödhet a patrióta gazdaság, gátolva a tőkebeáramlást, továbbá igyekeznek megakadályozni, hogy az európai termelők Magyarországra hozzák a termelő- vagy szolgáltatókapacitásaikat - összegzi Karsai. Bonta Miklós, Regős Zsuzsa A gazdasági növekedést többek szerint nem az infláció veszélyezteti, hanem a világgazdasági környezet Csökkenti az EKB az euróövezet növekedési prognózisát Az euróövezet gazdasági növekedése jövőre körülbelül 2 százalékos lesz, átlagban az inflációmentesen fenntartható lehetőség közelében alakul - mondta az Európai Központi Bank igazgatótanácsának osztrák tagja. Gertrude Tumpel-Gugerell szerint jövőre év elején még erős inflációra kell számítani, de később a helyzet bizonyára visszatér a normálishoz. A nyilatkozat arra vall, hogy a legközelebbi felülvizsgálatkor, december elején az EKB hivatalosan is csökkenteni fogja a gazdasági növekedés előrejelzéseit, megerősítve a piaci várakozást, hogy a jelenleg riasztó inflációs adatok ellenére az EKB legalább jövő év végéig változatlanul tarthatja alapkamatát. Legutóbb, szeptember elején mind az EKB, mind az Európai Bizottság rontotta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését a „nem elsőrendű válság" esetleges következményeire tekintettel, de a brüsszeli bizottság azóta kissé javított az ez évi jóslatán, a jövő évre szólót ellenben rontotta. Az EKB most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén, júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban már csak 2,1-2,9 százalékot. Az EKB szerint jövőre a gazdasági növekedés 1,8-2,8 százalék között várható. MTI-Reuters vésbé tudják az árak emelésével a profitveszteségeiket csökkenteni. Régen lehetett ennyi bizonytalansággal számolni, mint jövőre, de az bizonyos, hogy a növekedés üteme 2008-ban az ideinél magasabb lesz - mondta lapunknak Palócz Éva, a rekedhet, az idei 2,1 százalékos visszaesésről 0,9-1 százalékra, ez kihat a kiskereskedelmi forgalomra is, ahol idén 2 százalékos csökkenés várható, ami jövőre 1 százalékos növekedésre vált át. Az idei évre várt 7,6 százalékos éves árindexet 2008-ban 4,3-4,4 jóval több pénzt fordítanak majd a jelenlegi helyzet megváltoztatására. „Ma azt a tapasztalatot szűrjük le a folyamatokból, hogy nem mérséklődik a pénzromlás, hanem visszapattan, emiatt nőnek az inflációs várakozások, így nem csökkennek a és* r 5 November 26-i adatok, melyeket 1800-kor rögzítettünk (a nyilak a tenni erősödésére vagy gyengülésére utalnak az euróval, illetve a dollárral szemben) (Devizapiaci középárfolyam) Ismét drágul a gázolaj Bruttó hat forinttal emeli holnaptól a dízelüzemanyag literenkénti nagykereskedelmi listaárát a Mol Nyrt., a benzin ára pedig ezúttal három forinttal növekszik - tudta meg lapunk, így a gázolajért - hasonlóan a benzinfélékhez - hozzávetőleg literenként 290 forint körüli összeget kell majd fizetni a kutaknál. Legutóbb a Molnál a múlt hét közepén a gázolaj bruttó négy forinttal lett drágább, míg a benzin ára nem változott. Az áremelkedés mögött a szakértők szerint továbbra is az állhat, hogy az elmúlt hetekben csúcsokat döntögetett a kőolaj világpiaci ára, s ez maga után vonta a késztermékek - a benzin és a gázolaj - nemzetközi jegyzésárainak a növekedését is. Az olajárak megugrása pedig elsősorban a negatív piaci várakozásokra vezethető vissza. A világ legfontosabb olajkitermelő és feldolgozó térségeinek nagy részében ugyanis változatlanul politikai és katonai konfliktusok fenyegetnek. (Népszava) Fogadás OTP ATM-eken keresztül Az OTP Bank 1700 bankjegy-automatáján (ATM) keresztül november 26-tól lottózni is lehet - jelentette be Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója hétfőn. Az ATM-eken keresztül ötös lottót, hatos lottót, skandináv lottót, kenőt és jokert lehet játszani. Az új fogadási lehetőség éves szinten 2,5-3 milliárd forintos forgalmat jelenthet. A szolgáltatás a két társaság közös fejlesztése, az OTP-nél ennek költsége mintegy 30 millió forint volt. (MTI) Vizsgálják az OMV vezérigazgatóját Bennfentes kereskedelem esetleges gyanúja miatt vizsgálódik az osztrák pénz- és tőkepiaci hatóság az OMV olaj- és gázipari konszern vezérigazgatója, Wolfgang Ruttenstorfer ellen, aki a Profil című hetilapban megjelent cikk szerint megsértette a vonatkozó előírásokat. A bejelentést követő napokban az OMV-részvények árfolyama 51,60 euróról 46,80 euróra zuhant. A részvényeladási opcióval jogosan élt a vezérigazgató, azt ugyanis neki és harmincöt vezető munkatársának megszavazta a cég közgyűlése. A hetilap úgy tudja, hogy a felügyelet ennek ellenére górcső alá kívánja venni, hogy Ruttenstorfer rendelkezett-e olyan, az OMV- részvények árfolyamát befolyásoló információval, amely csak neki és néhány munkatársának állt rendelkezésére. (Népszava) Mikrohitelezés EU-forrás segítségével Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében 82,8 milliárd forint áll rendelkezésre mikrohitelezésre. A hitelkeretet egy holdingalap refinanszírozza, míg a hitelkérelmek befogadását, elbírálását szakosított mikrofinanszírozó szervezetek végzik, akiknek feladata a szerződéskötés, a folyósítás és a hitelszámlák kezelése is, így kereskedelmi banki módszerekkel hitelezhetővé válnak az eddig erre nem alkalmas kis cégek. Hazánkban a hitelképesség hiánya miatt a legkisebbek közül mindössze minden ötödik gazdálkodik hitellel. A bankok a túl magas költségek, illetve a nem megfelelő biztosítékok miatt túlságosan kockázatosnak ítélik a hitelnyújtást. Az ÚMFT visszatérítendő támogatási rendszere, a mikrohitelprogram keretében már december végén megkaphatják az első mikrohiteleket az igénylő társaságok. (Népszava)