Népszava, 2008. január (135. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-02 / 1. szám

4 Nincs többé határőrség Hétfő éjfélkor hivatalosan is megszűnt az önál­ló határőrség. A szervezet korábbi feladatait immár az integrált rendőrség látja el. A határ­őrség vagyonátadásáról szóló jegyzőkönyvet már szombaton aláírta Bencze József országos rendőrfőkapitány és Béndek József, a megszűnt határőrség országos parancsnoka. Ezen irat meg­születésével zárult le a határőrség rendőrségbe történő integrációjának tényleges folyamata, az aláírás után Béndek rendőrigazolványát és jelvényét is megkapta. (A határőrség országos parancsnoka várhatóan nyugdíjba vonul.) Az integrációs folyamat során több száz jogsza­bály került módosításra, valamint - hivatalosan tegnaptól - a határőrök jelentős része is átkerült a rendőrség szervezetébe. A megújuló rendőrség létszáma így jelentősen megnőtt, a korábbi 30- 35 ezer helyett ugyanis tegnaptól már mintegy 40-45 ezer fővel büszkélkedhet a szervezet. A schengeni határokon - Ausztria, Szlovákia és Szlovénia irányában - megszűnt az ellenőrzés, az övezethez nem tartozó országoknál - Magyar­­ország szempontjából az ukrán-román-horvát­­szerb szakaszokon­­ azonban továbbra is lesznek, sőt szigorodnak az ellenőrzések. Itt a határőri feladatokkal nagyjából azonos munka vár a már a rendőrség berkein belül létrejött határrendészeti kirendeltségekre. A „külső határos” megyék élére korábban már határőr tábornokokat nevezett ki az országos rendőrfőkapitány. Mindezeken túl létre­jött az Országos Rendőr-főkapitányságon belül is a Határrendészeti Főosztály. A „rendőr határőrök” régi azonosítóját is fel­váltották rendőri azonosítókkal, ruháik azonban egyelőre változatlanok maradnak, ezeket csak később cserélik le. Mindezeken túl január 1-jétől már az új festésű gépjárművek vannak szolgálat­ban, amelyeken a korábbi határőrség felirat he­lyett a rendőrség szerepel, és felkerült a kocsikra a „szolgálunk és védünk” szlogen is. H. B. B. Katasztrófavédelem: nyugodt év volt Tavaly nem volt jelentős, a lakosság nagyobb tömegeit érintő veszélyhelyzet Magyarorszá­gon; az év a felkészülés és felkészítés jegyében tett - vont mérleget Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. Elmondta: mintegy 70 ezer esetben riasztották a tűzoltókat, ebből csaknem tízezer eset volt vaklárma, téves riasztás. Tavaly 130 ember halt meg tűzesetben, műszaki mentést igénylő - többségükben közlekedési - baleset­ben pedig 741 ember vesztette életét. (MTI) „2007 olyan év volt, ahol ez felér egy üzenettel: van, akinek a terepjárója keresztbe állhat az út közepén, és vannak, akiket már akkor véresre vernek, amikor még nem csináltak semmit. A kormány törvényt és alkotmányt sért, év köz­ben adót emel, seftel és hazudik, a korrupció felfeslik, kidugja a fejét egy Zuschlag vagy egy Weiszenberger, meg a diszkó felszerelése húszmillióért. Aztán mély csend, a kormány közeli médiumok nem sietnek a tényfeltárás­sal, hogyne, amikor egy előrehozott választás rémképe sok-sok pénztől, tiszteletdíjtól, ho­noráriumtól, ösztöndíjtól fosztaná meg őket... Vízágyú, tűzerő, uniformiscsere, kevlármellény járt 2007-ben a rendőrségnek. Hálából, mert verik a magyarokat, mint a répát. ” (írja Végre vége című cikkében Seszták Ágnes a Magyar Nemzet december 31-i számában.) „A közös célt és az összetartást nevezte fontosnak és a megosztottság kártékonyságára figyelmez­tetett Sólyom László újévi beszédében. Jól tette, így legalább még egyértelműbbé válik az, hogy mit is gondol valójában az ország állapotáról és az élén álló nemzetellenes gazemberekről az ál­lamfő. Arra buzdít ugyanis, hogy tartsunk össze Gyurcsányékkal, találjunk velük közös célokat (mintha lehetne), és ne küzdjünk ellenük, mert az bizony megosztottság. Mintha Markó Bélát hallottuk volna... Sok kárt okoz az a fekete-fehér gondolkodás, amely mindent leegyszerűsít a mi és ők sémára. Értsd: nem egyértelműen magyar­­ellenes a kormány, nem nemzetidegen, hogy lehetne rólunk és róluk beszélni, nem egyértel­műen menetelünk velük a végzetünk felé.” (írja Gyurcsányékat mentegette és a velük való bratyizásra buzdított Sólyom című cikkében a kuruc.info internetes honlap.) BELFÖLD 2008. JANUÁR 2., SZERDA Napi 12 milliós kötbér járna a fővárosnak a Fővám téri késés miatt Behajthatatlan a pénz a Hídépítőtől? Januárban folytatódhatnak az egyeztetések a 4-es metró Fővám téri állomásáról. Kiderülhet, hogy a nemrég egyéves kivitelezési csúszást bejelentő Hídépítő Zrt. kiszáll-e a beruházásból, illetve az is, elkerülhe­­tő-e a metróvonal megnyitásának újabb halasztása. A főváros azonban nem feltétlenül számíthat kártérítésre a cégtől. A megbízó BKV és a Hídépítő közötti szerződés szerint ugyan a késedelmes teljesítés miatt napi 12 milliós kötbér járna, de ez nem igaz arra az esetre, ha a BKV bontja fel a szerződést, amire a főpolgármester célzott. Ötvenezer eurót kellene fizetnie na­ponta a Hídépítő Zrt.-nek, mert nem tudja tartani a 4-es metró Fővám téri állomásának építésére szerződésben vállalt határidőt. A kötbér kifizetését azonban minden bizonnyal „megús­­­sza” a cég, hiszen várhatóan előbb bont vele szerződést a megbízó BKV, mint ahogy aktuálissá válna a követe­lés. A társaság néhány napja ismerte el Demszky Gábor főpolgármesternek küldött levélben hivatalosan is, hogy a munkákkal a vállalt 140 helyett csak 200 hét alatt, azaz több mint egy év késéssel tudna végezni. Ennek okát nem részletezték, de a Hídépítő ma­gára vállalta a felelősséget. A gond az, hogy augusztusra kellett volna odáig jutni a munkákkal, hogy a félkész Fővám téri állomás fogadni tudja az alagútfúró pajzsokat, ám a szükséges készültségi fokot legkoráb­ban 2009 tavaszára érné el a Hídépítő. Ez teljesen ellehetetlenítené az amúgy is feszített tempót diktáló beruházást és nem lenne tartható a többször mó­dosított, most éppen 2010 végére kitű­zött műszaki átadási határidő, illetve a 2011 közepére tervezett megnyitás. A további időveszteség elfogadhatatlan a városvezetésnek, ezért - mint azt Demszky a közgyűlésen bejelentette - „a főváros békében elválna a Híd­építőtől”. Hozzátette: a Hídépítő nem szállt ki, sőt a főváros megegyezésre törekszik a céggel, hogy amíg lehet, folytassa a munkát, s közben kivá­laszthassák az új kivitelezőt. A BKV közölte, olyan megoldást keres, amely nem veszélyezteti a határidőket, s nem növeli a költségeket. Azt ígérték, a lehetséges műszaki megoldásokról, valamint a kivitelezőt érintő jogi és pénzügyi következményekről tár­gyalást kezdenek a Hídépítővel. Úgy tudjuk, csak január elején várható ér­demi egyeztetés a BKV, a főváros és a kivitelező képviselői között. Kérdéses, hogy milyen pénzügyi következményei lehetnek a Fővám téri fiaskónak. A Hídépítővel 2006 júliusában aláírt - lapunk birtokába került - szerződés kitér a késedelmes teljesítésből fakadó kötbérfizetésre. A kontraktus egyértelműen fogalmaz: a 140. hét eltelte után napi 50 ezer eurós, mai áron mintegy 12,6 millió forintos kötbér terheli a kivitelezőt a csúszás miatt. Ez 60 hétre elérné az 5,2 milliárd forintot is, ám a szerződés ki­köti, hogy a kötbér teljes összege nem haladhatja meg a teljes szerződéses összeg (áfa nélkül 39,37 millió euró) 5 százalékát. Vagyis a több mint egyéves csúszás is legfeljebb 500 millió forint­jába kerülne a Hídépítőnek. Ezenfelül legfeljebb a teljes szerződéses összeg 10 százalékát, vagyis további mintegy egymilliárd forintot követelhet a BKV, ha a kivitelező késlekedése miatt más vállalkozók munkáját le kell állítani vagy lassítani szükséges. A szerződés ugyanakkor arra is kitér, hogy a köt­bérkövetelés nem érvényesíthető, ha a megbízó mondja fel a megállapodást. Az pedig már nem világos, hogy kö­­vetelhető-e kártérítés, ha a megbízó amiatt kénytelen elállni a szerződés­től, mert a kivitelező reménytelenül „elúszik” a határidővel. Lengyel Tibor Karsztvízellenőrző talajfúró készülék a beruházásnál - nemcsak az elemekkel kell megküzdeni az építtetőnek fotó:mti Csúszik a támogatási szerződés A tervezetthez képest másfél hó­napos késéssel, december közepén adta át a metróprojekt végleges uniós pályázati anyagát a főváros a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ). Az első szakaszra vonatkozó, az EU-nak benyújtandó támogatási kérelmet az NFÜ egy-másfél hónap alatt „érleli" kormány-előterjesztéssé, így az anyag benyújtásáról szóló, az ősszel még december közepére várt kormánydöntés csak február köze­­pén-végén születhet meg. Azt nem tudni, hogy mindez befolyásolja-e az EU körülbelül 1 milliárd eurós támo­gatását, amelyről március és június közé várják a végleges döntést. NÉPSZAVA Csak az alagút eleje látszik Jócskán túl vannak a metró fúrópajzsai az első kilométeren, de a Baross térig most megépítendő első szakasz párhuzamos alagútjai 7200 méter hosszúak lesznek. Kezdetben lassan, fej-fej mellett haladtak a „gépvakondok": négy hónap alatt, augusztus elejéig 300 métert fúrtak. November végére elhagy­ták az első, Tétényi úti állomást, a gyorsabb déli fúrószerkezet 1260 métert, az északi 825 métert haladt. Azóta könnyű terepen, kiscelli agyagban fúrnak, napi akár 15-25 méteres sebességgel, így az év végére az egyik megközelítheti az 1500, a másik pedig meghaladhatja a 2000 métert is. Az Országos Érdekegyeztető Tanács számait követik a cégek Megindultak a helyi béralkuk Az országos bérajánlásra vártak a helyi szakszervezetek; az 5-7,5 százalékos keretszámok meg­ismerését követően sok helyen meg is indultak az egyeztetések. A legtöbb cégnél csak januárban várható megegyezés, így feb­ruárban kaphatnak emelt fizetést a dolgozók. A legtöbb ágazatban az országos bérajánlásra vártak, a két hete kötött megállapodást követően megindultak a helyi egyeztetések. Mint ismert, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) 5-7,5-ös bruttó bérnöveke­désben állapodtak meg a szociális partnerek és a kormány. Hárs Ágnes, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgatója korábban azt mondta, az országos bér­ajánlás támpontot és biztonságot ad, szükség van rá, mert terepet és lehe­tőséget ad az alkunak, egyeztetésnek. Ékes Ildikó közgazdász szerint vi­szont a cégek jövedelmezősége, vagy még inkább a gazdasági kilátások az igazi tényezők, azok határozzák meg a béremelés lehetőségét. A megkez­dett helyi tárgyalások mindkét állítást igazolják. A víz- és fürdőszolgáltatásban az országos bértárgyalással párhuza­mosan folytak az egyeztetések, végül 7 százalékos emelésben állapodtak meg. A vegyiparban is az OÉT szá­mait követik, a gumiiparban például a különböző multicégek lehetősé­geikhez mérten tesznek ajánlatot, de az országos keretszámokon belül mozognak. A Volán-cégeknél is megindultak az egyeztetések, bár az ajánlat és a követelés még távol állnak egymástól. A MÁV-nál átlagosan 6,9 százalékos bruttó emelésben része­sülnek a dolgozók. A BKV-nál még év elején született egyezség arról, hogy a jövő évi béremelés átlaga az OÉT-en született megállapodás felső határa, vagyis 7,5 százalék. Arról, hogy a bértömeget miként osztják el a dolgozók között, csak januárban kezdenek tárgyal­ni. A postásoknál decemberben kötöttek megál­lapodást, szintén átlagosan 7,5 szá­zalékos emelésre számíthatnak a munkavállalók. A cég a szakszervezetekkel egyetér­tésben folytatja az alacsony keresetű dolgozók bérének felzárkóztatását, így például a 90 ezer forint alatt ke­resők 10 százalékos, a 90-100 ezer forint közöttiek 9, a 100-120 ezer fo­rint közöttiek 8 százalékos, a 120-160 ezer forint közöttiek 7,5 százalékos, a 160-250 ezer forint közöttiek 6 szá­zalékos, míg a 250 ezer forint kereset feletti munkavállalók 5 százalékos alapbérfejlesztésben részesülnek. A legtöbb ágazatban és cégnél azonban januárra halasztották a megállapodást, az emelést ugyanis a februári fizetésnél kapják meg a dolgozók. Ahol az év első hónapjá­ban eredménytelen az egyeztetés, a megállapodást követően egy ös­­­szegben visszamenőleg kapják meg a többletet a dolgozók. Amióta bér­­szabályozás he­lyett az országos érdekegyeztető fórum ajánlása befolyásolja a bérek alakulását a versenyszférá­ban, csak egyszer fordult elő - 1999-ben-, hogy a brut­tó béremelés javasolt felső határánál alacsonyabb bérkifizetést regisztrál­tak az év végén országos átlagban. A többi évben - 1992-től 2007-ig - mindig magasabb volt a tényleges emelés a javasolt konkrét értéknél. Az ajánlások 1992-től 1997-ig egy konkrét értékre vonatkoztak, 1998- tól a fórum alsó- és felső értéket, vagyis sávot jelöl meg. Muhari Judit A legtöbb ágazatban januárra halasztották a megállapodást, így a megemelt bért a februári fizetéssel kapják meg Ma éjfélig pótolható adatok Január 2-án éjfélig van lehetőségük a még hiányzó dokumentumaikat pó­tolni azoknak, akik 2007. november 15-ig jelentkeztek valamely, 2008 februárjában induló felsőoktatási képzésre. Ők még az ünnepek előtt megkapták regisztrációs levelüket, amelynek segítségével ellenőrizhet­ték, hogy a megadott adataik és je­lentkezéseik pontosan kerültek-e be a központi felvételi nyilvántartásba. Amennyiben eltérést találtak vagy nem kaptak regisztrációs levelet, azt szintén január 2-ig jelezhetik az Educatio Kht. - OFIK ügyfélszol­gálatán: telefonon (06-1/477-3131), éjfélig e-mailben (info@felvi.hu) vagy személyesen (Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ, 1088 Budapest, Reviczky u. 6.). A februárban induló képzésekre jelentkezőknek ugyancsak január 2-ig van lehetőségük arra, hogy kor­rigálják adataikat, és - egy alkalom­mal - a jelentkezési sorrendjükön is változtathatnak. Új jelentkezést azonban már nem lehet megadni. A felvételizők 2007. december 20-tól már megtekinthetik felvételi eredmé­nyükből számolt pontjaikat, a www. felvi.hu oldalon. A ponthatárok megállapítására és a felvételi eredmények kihirdetésére 2008. január 15-én kerül sor. A fel­sőoktatási intézmények írásban is értesítik a jelentkezőket. A jelentke­ző az általa kért sorrend alapján az első olyan helyre nyer felvételt, ahol elérte a megállapított ponthatárt. Nem vehető fel az a pályázó, aki nem rendelkezik a képzéshez szükséges végzettséggel, nem éri el a megálla­pított ponthatárt vagy a jogszabályi minimum pontszámot. M. 1.

Next