Népszava, 2008. január (135. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-02 / 1. szám
4 Nincs többé határőrség Hétfő éjfélkor hivatalosan is megszűnt az önálló határőrség. A szervezet korábbi feladatait immár az integrált rendőrség látja el. A határőrség vagyonátadásáról szóló jegyzőkönyvet már szombaton aláírta Bencze József országos rendőrfőkapitány és Béndek József, a megszűnt határőrség országos parancsnoka. Ezen irat megszületésével zárult le a határőrség rendőrségbe történő integrációjának tényleges folyamata, az aláírás után Béndek rendőrigazolványát és jelvényét is megkapta. (A határőrség országos parancsnoka várhatóan nyugdíjba vonul.) Az integrációs folyamat során több száz jogszabály került módosításra, valamint - hivatalosan tegnaptól - a határőrök jelentős része is átkerült a rendőrség szervezetébe. A megújuló rendőrség létszáma így jelentősen megnőtt, a korábbi 30- 35 ezer helyett ugyanis tegnaptól már mintegy 40-45 ezer fővel büszkélkedhet a szervezet. A schengeni határokon - Ausztria, Szlovákia és Szlovénia irányában - megszűnt az ellenőrzés, az övezethez nem tartozó országoknál - Magyarország szempontjából az ukrán-román-horvátszerb szakaszokon azonban továbbra is lesznek, sőt szigorodnak az ellenőrzések. Itt a határőri feladatokkal nagyjából azonos munka vár a már a rendőrség berkein belül létrejött határrendészeti kirendeltségekre. A „külső határos” megyék élére korábban már határőr tábornokokat nevezett ki az országos rendőrfőkapitány. Mindezeken túl létrejött az Országos Rendőr-főkapitányságon belül is a Határrendészeti Főosztály. A „rendőr határőrök” régi azonosítóját is felváltották rendőri azonosítókkal, ruháik azonban egyelőre változatlanok maradnak, ezeket csak később cserélik le. Mindezeken túl január 1-jétől már az új festésű gépjárművek vannak szolgálatban, amelyeken a korábbi határőrség felirat helyett a rendőrség szerepel, és felkerült a kocsikra a „szolgálunk és védünk” szlogen is. H. B. B. Katasztrófavédelem: nyugodt év volt Tavaly nem volt jelentős, a lakosság nagyobb tömegeit érintő veszélyhelyzet Magyarországon; az év a felkészülés és felkészítés jegyében tett - vont mérleget Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. Elmondta: mintegy 70 ezer esetben riasztották a tűzoltókat, ebből csaknem tízezer eset volt vaklárma, téves riasztás. Tavaly 130 ember halt meg tűzesetben, műszaki mentést igénylő - többségükben közlekedési - balesetben pedig 741 ember vesztette életét. (MTI) „2007 olyan év volt, ahol ez felér egy üzenettel: van, akinek a terepjárója keresztbe állhat az út közepén, és vannak, akiket már akkor véresre vernek, amikor még nem csináltak semmit. A kormány törvényt és alkotmányt sért, év közben adót emel, seftel és hazudik, a korrupció felfeslik, kidugja a fejét egy Zuschlag vagy egy Weiszenberger, meg a diszkó felszerelése húszmillióért. Aztán mély csend, a kormány közeli médiumok nem sietnek a tényfeltárással, hogyne, amikor egy előrehozott választás rémképe sok-sok pénztől, tiszteletdíjtól, honoráriumtól, ösztöndíjtól fosztaná meg őket... Vízágyú, tűzerő, uniformiscsere, kevlármellény járt 2007-ben a rendőrségnek. Hálából, mert verik a magyarokat, mint a répát. ” (írja Végre vége című cikkében Seszták Ágnes a Magyar Nemzet december 31-i számában.) „A közös célt és az összetartást nevezte fontosnak és a megosztottság kártékonyságára figyelmeztetett Sólyom László újévi beszédében. Jól tette, így legalább még egyértelműbbé válik az, hogy mit is gondol valójában az ország állapotáról és az élén álló nemzetellenes gazemberekről az államfő. Arra buzdít ugyanis, hogy tartsunk össze Gyurcsányékkal, találjunk velük közös célokat (mintha lehetne), és ne küzdjünk ellenük, mert az bizony megosztottság. Mintha Markó Bélát hallottuk volna... Sok kárt okoz az a fekete-fehér gondolkodás, amely mindent leegyszerűsít a mi és ők sémára. Értsd: nem egyértelműen magyarellenes a kormány, nem nemzetidegen, hogy lehetne rólunk és róluk beszélni, nem egyértelműen menetelünk velük a végzetünk felé.” (írja Gyurcsányékat mentegette és a velük való bratyizásra buzdított Sólyom című cikkében a kuruc.info internetes honlap.) BELFÖLD 2008. JANUÁR 2., SZERDA Napi 12 milliós kötbér járna a fővárosnak a Fővám téri késés miatt Behajthatatlan a pénz a Hídépítőtől? Januárban folytatódhatnak az egyeztetések a 4-es metró Fővám téri állomásáról. Kiderülhet, hogy a nemrég egyéves kivitelezési csúszást bejelentő Hídépítő Zrt. kiszáll-e a beruházásból, illetve az is, elkerülhető-e a metróvonal megnyitásának újabb halasztása. A főváros azonban nem feltétlenül számíthat kártérítésre a cégtől. A megbízó BKV és a Hídépítő közötti szerződés szerint ugyan a késedelmes teljesítés miatt napi 12 milliós kötbér járna, de ez nem igaz arra az esetre, ha a BKV bontja fel a szerződést, amire a főpolgármester célzott. Ötvenezer eurót kellene fizetnie naponta a Hídépítő Zrt.-nek, mert nem tudja tartani a 4-es metró Fővám téri állomásának építésére szerződésben vállalt határidőt. A kötbér kifizetését azonban minden bizonnyal „megússza” a cég, hiszen várhatóan előbb bont vele szerződést a megbízó BKV, mint ahogy aktuálissá válna a követelés. A társaság néhány napja ismerte el Demszky Gábor főpolgármesternek küldött levélben hivatalosan is, hogy a munkákkal a vállalt 140 helyett csak 200 hét alatt, azaz több mint egy év késéssel tudna végezni. Ennek okát nem részletezték, de a Hídépítő magára vállalta a felelősséget. A gond az, hogy augusztusra kellett volna odáig jutni a munkákkal, hogy a félkész Fővám téri állomás fogadni tudja az alagútfúró pajzsokat, ám a szükséges készültségi fokot legkorábban 2009 tavaszára érné el a Hídépítő. Ez teljesen ellehetetlenítené az amúgy is feszített tempót diktáló beruházást és nem lenne tartható a többször módosított, most éppen 2010 végére kitűzött műszaki átadási határidő, illetve a 2011 közepére tervezett megnyitás. A további időveszteség elfogadhatatlan a városvezetésnek, ezért - mint azt Demszky a közgyűlésen bejelentette - „a főváros békében elválna a Hídépítőtől”. Hozzátette: a Hídépítő nem szállt ki, sőt a főváros megegyezésre törekszik a céggel, hogy amíg lehet, folytassa a munkát, s közben kiválaszthassák az új kivitelezőt. A BKV közölte, olyan megoldást keres, amely nem veszélyezteti a határidőket, s nem növeli a költségeket. Azt ígérték, a lehetséges műszaki megoldásokról, valamint a kivitelezőt érintő jogi és pénzügyi következményekről tárgyalást kezdenek a Hídépítővel. Úgy tudjuk, csak január elején várható érdemi egyeztetés a BKV, a főváros és a kivitelező képviselői között. Kérdéses, hogy milyen pénzügyi következményei lehetnek a Fővám téri fiaskónak. A Hídépítővel 2006 júliusában aláírt - lapunk birtokába került - szerződés kitér a késedelmes teljesítésből fakadó kötbérfizetésre. A kontraktus egyértelműen fogalmaz: a 140. hét eltelte után napi 50 ezer eurós, mai áron mintegy 12,6 millió forintos kötbér terheli a kivitelezőt a csúszás miatt. Ez 60 hétre elérné az 5,2 milliárd forintot is, ám a szerződés kiköti, hogy a kötbér teljes összege nem haladhatja meg a teljes szerződéses összeg (áfa nélkül 39,37 millió euró) 5 százalékát. Vagyis a több mint egyéves csúszás is legfeljebb 500 millió forintjába kerülne a Hídépítőnek. Ezenfelül legfeljebb a teljes szerződéses összeg 10 százalékát, vagyis további mintegy egymilliárd forintot követelhet a BKV, ha a kivitelező késlekedése miatt más vállalkozók munkáját le kell állítani vagy lassítani szükséges. A szerződés ugyanakkor arra is kitér, hogy a kötbérkövetelés nem érvényesíthető, ha a megbízó mondja fel a megállapodást. Az pedig már nem világos, hogy követelhető-e kártérítés, ha a megbízó amiatt kénytelen elállni a szerződéstől, mert a kivitelező reménytelenül „elúszik” a határidővel. Lengyel Tibor Karsztvízellenőrző talajfúró készülék a beruházásnál - nemcsak az elemekkel kell megküzdeni az építtetőnek fotó:mti Csúszik a támogatási szerződés A tervezetthez képest másfél hónapos késéssel, december közepén adta át a metróprojekt végleges uniós pályázati anyagát a főváros a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ). Az első szakaszra vonatkozó, az EU-nak benyújtandó támogatási kérelmet az NFÜ egy-másfél hónap alatt „érleli" kormány-előterjesztéssé, így az anyag benyújtásáról szóló, az ősszel még december közepére várt kormánydöntés csak február közepén-végén születhet meg. Azt nem tudni, hogy mindez befolyásolja-e az EU körülbelül 1 milliárd eurós támogatását, amelyről március és június közé várják a végleges döntést. NÉPSZAVA Csak az alagút eleje látszik Jócskán túl vannak a metró fúrópajzsai az első kilométeren, de a Baross térig most megépítendő első szakasz párhuzamos alagútjai 7200 méter hosszúak lesznek. Kezdetben lassan, fej-fej mellett haladtak a „gépvakondok": négy hónap alatt, augusztus elejéig 300 métert fúrtak. November végére elhagyták az első, Tétényi úti állomást, a gyorsabb déli fúrószerkezet 1260 métert, az északi 825 métert haladt. Azóta könnyű terepen, kiscelli agyagban fúrnak, napi akár 15-25 méteres sebességgel, így az év végére az egyik megközelítheti az 1500, a másik pedig meghaladhatja a 2000 métert is. Az Országos Érdekegyeztető Tanács számait követik a cégek Megindultak a helyi béralkuk Az országos bérajánlásra vártak a helyi szakszervezetek; az 5-7,5 százalékos keretszámok megismerését követően sok helyen meg is indultak az egyeztetések. A legtöbb cégnél csak januárban várható megegyezés, így februárban kaphatnak emelt fizetést a dolgozók. A legtöbb ágazatban az országos bérajánlásra vártak, a két hete kötött megállapodást követően megindultak a helyi egyeztetések. Mint ismert, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) 5-7,5-ös bruttó bérnövekedésben állapodtak meg a szociális partnerek és a kormány. Hárs Ágnes, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgatója korábban azt mondta, az országos bérajánlás támpontot és biztonságot ad, szükség van rá, mert terepet és lehetőséget ad az alkunak, egyeztetésnek. Ékes Ildikó közgazdász szerint viszont a cégek jövedelmezősége, vagy még inkább a gazdasági kilátások az igazi tényezők, azok határozzák meg a béremelés lehetőségét. A megkezdett helyi tárgyalások mindkét állítást igazolják. A víz- és fürdőszolgáltatásban az országos bértárgyalással párhuzamosan folytak az egyeztetések, végül 7 százalékos emelésben állapodtak meg. A vegyiparban is az OÉT számait követik, a gumiiparban például a különböző multicégek lehetőségeikhez mérten tesznek ajánlatot, de az országos keretszámokon belül mozognak. A Volán-cégeknél is megindultak az egyeztetések, bár az ajánlat és a követelés még távol állnak egymástól. A MÁV-nál átlagosan 6,9 százalékos bruttó emelésben részesülnek a dolgozók. A BKV-nál még év elején született egyezség arról, hogy a jövő évi béremelés átlaga az OÉT-en született megállapodás felső határa, vagyis 7,5 százalék. Arról, hogy a bértömeget miként osztják el a dolgozók között, csak januárban kezdenek tárgyalni. A postásoknál decemberben kötöttek megállapodást, szintén átlagosan 7,5 százalékos emelésre számíthatnak a munkavállalók. A cég a szakszervezetekkel egyetértésben folytatja az alacsony keresetű dolgozók bérének felzárkóztatását, így például a 90 ezer forint alatt keresők 10 százalékos, a 90-100 ezer forint közöttiek 9, a 100-120 ezer forint közöttiek 8 százalékos, a 120-160 ezer forint közöttiek 7,5 százalékos, a 160-250 ezer forint közöttiek 6 százalékos, míg a 250 ezer forint kereset feletti munkavállalók 5 százalékos alapbérfejlesztésben részesülnek. A legtöbb ágazatban és cégnél azonban januárra halasztották a megállapodást, az emelést ugyanis a februári fizetésnél kapják meg a dolgozók. Ahol az év első hónapjában eredménytelen az egyeztetés, a megállapodást követően egy összegben visszamenőleg kapják meg a többletet a dolgozók. Amióta bérszabályozás helyett az országos érdekegyeztető fórum ajánlása befolyásolja a bérek alakulását a versenyszférában, csak egyszer fordult elő - 1999-ben-, hogy a bruttó béremelés javasolt felső határánál alacsonyabb bérkifizetést regisztráltak az év végén országos átlagban. A többi évben - 1992-től 2007-ig - mindig magasabb volt a tényleges emelés a javasolt konkrét értéknél. Az ajánlások 1992-től 1997-ig egy konkrét értékre vonatkoztak, 1998- tól a fórum alsó- és felső értéket, vagyis sávot jelöl meg. Muhari Judit A legtöbb ágazatban januárra halasztották a megállapodást, így a megemelt bért a februári fizetéssel kapják meg Ma éjfélig pótolható adatok Január 2-án éjfélig van lehetőségük a még hiányzó dokumentumaikat pótolni azoknak, akik 2007. november 15-ig jelentkeztek valamely, 2008 februárjában induló felsőoktatási képzésre. Ők még az ünnepek előtt megkapták regisztrációs levelüket, amelynek segítségével ellenőrizhették, hogy a megadott adataik és jelentkezéseik pontosan kerültek-e be a központi felvételi nyilvántartásba. Amennyiben eltérést találtak vagy nem kaptak regisztrációs levelet, azt szintén január 2-ig jelezhetik az Educatio Kht. - OFIK ügyfélszolgálatán: telefonon (06-1/477-3131), éjfélig e-mailben (info@felvi.hu) vagy személyesen (Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ, 1088 Budapest, Reviczky u. 6.). A februárban induló képzésekre jelentkezőknek ugyancsak január 2-ig van lehetőségük arra, hogy korrigálják adataikat, és - egy alkalommal - a jelentkezési sorrendjükön is változtathatnak. Új jelentkezést azonban már nem lehet megadni. A felvételizők 2007. december 20-tól már megtekinthetik felvételi eredményükből számolt pontjaikat, a www. felvi.hu oldalon. A ponthatárok megállapítására és a felvételi eredmények kihirdetésére 2008. január 15-én kerül sor. A felsőoktatási intézmények írásban is értesítik a jelentkezőket. A jelentkező az általa kért sorrend alapján az első olyan helyre nyer felvételt, ahol elérte a megállapított ponthatárt. Nem vehető fel az a pályázó, aki nem rendelkezik a képzéshez szükséges végzettséggel, nem éri el a megállapított ponthatárt vagy a jogszabályi minimum pontszámot. M. 1.