Népszava, 2008. április (135. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-01 / 76. szám
4 Érvénytelen lett a népszavazás Sződligeten Érvénytelen volt a népszavazás Sződligeten, így a szerződés felülvizsgálata után megindulhat a beruházás - tájékoztatta lapunkat Bábiné Szottfried Gabriella. Mint korábban megírtuk, a településen népszavazással kívánták eldönteni, legyen-e kavicsbánya a most szeméttelepnek használt 50 hektáros területen, a tervet több helyi lakos és civil szervezet ellenezte. A polgármester szerint az üzlettel csak nyerne a település, a fejlesztésre fordítható keret a jelenleginek a tízszeresére nőne, emellett a beruházó sódert és homokot biztosítana az útfejlesztéshez. Az ellenzők viszont portól, zajtól és a fúrt kutak kiszáradásától tartanak, és szerintük a tervezett bánya mellett álló 130 éves házak nem bírnák a teherautó-forgalmat. Hatástanulmányok készültek, melyeknek egy része a polgármester, más elemzések az ellenzők állítását támasztják alá. A helyi választási bizottság megállapítása szerint Sződligeten 3464 a névjegyzékbe felvett választópolgárok száma, vasárnap 1188-an, a választók 34,2 százaléka szavazott. Az érvényes voksok száma 1187, a feltett kérdésre leadott igenek voltak többségben, 1050-en szeretnék a beruházás meghiúsulását, nemmel 137-en szavaztak. A választási bizottság a népszavazás érvénytelenségét állapította meg, az érvényességhez ugyanis a választók felének kellett volna szavazni, az eredményesség feltétele pedig, hogy a voksolók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adjon. Juhász Béla, a Tiszta Forrás Szövetség elnöke elmondta, a polgármester által csütörtökre összehívott testületi ülésen azt javasolják, hogy a nagyarányú elutasítás miatt az önkormányzat bontsa fel a szerződést a beruházóval. A területi zöldhatóságot pedig levélben arra kérte, utasítsa el a kavicskitermelő cég környezethasználati engedélykérelmét. Mint mondta, a hatóság a beérkezett 14, támogató szakhatósági vélemény alapján adhatja ki a hivatalos okmányt, a kavicsbánya ügyében azonban hiányzik az egységes, pozitív vélemény. Muhari Judit MTV: tizenhárman pályáznak Tizenhárman vették fel a határidő hétfő délutáni lejártáig a Magyar Televízió (MTV) elnöki pályázati csomagját - közölte percekkel a határidő lejárta után Czeglédi László, a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumának elnöke. Az MTI érdeklődésére eddig két korábbi pályázó - Hammer Ferenc szociológus, médiakutató és Rudi Zoltán korábbi tévéelnök - erősítette meg, hogy indul az újabb körben is; rajtuk kívül a múlt héten Pehi László, az MTV egykori nyugat-dunántúli stúdióvezetője jelezte, hogy versenybe száll a posztért. A tisztségről június 3-ig döntenek. (MTI) Pontosítás Reformokkal ki a zsákutcából! címmel március 29-i számunkban fizetett hirdetésként megjelent szöveg aláírói közül Majsai Tamás jelezte szerkesztőségünknek, hogy nem támogatja aláírásával a fizetett hirdetésként megjelent szöveget. „Kivételezett helyzetben voltak a szocialista párt szombati értekezletének résztvevői, hiszen fizetős belépőjegy nélkül élvezhették végig korunk talán legnagyobb show-manjének, Gyurcsány Ferenc (aktuális) miniszterelnöknek a fellépését. A „szemén ” őszödi formában volt, ami ilyenkor, tavaszelőn különösen figyelemre méltó teljesítmény. Hegyesre faragta magát erre a napra, hogy állni tudjon, mint a cövek, ha leverik. De nem! (Szerencséjére.) Leverésről nem esett szó. Egy helyben sem bírt állni, a koreográfiát eleve egy (túl)mozgásos emberre szabták, aki jön-megy, leül (fél fenékkel), majd ismét pattan, mint a labda (gumiból volna?), s a gesztusai! ... Kézmunkája olykor a lábét is fölülmúlja, s együtt valóban nemes egységet alkot...” (írja Egy virtigli szemén című szerkesztőségi cikkében a Magyar Hírlap március 31-i száma.) „Véleményt alkotunk, bírálunk, magasztalunk. Az utóbbit nem tesszük a Gyurcsány-féle nemzetvezetővel és a sleppjével. Mi magunk, e fejünkre ültetett kényuralom szenvedő alanyai, becsapottjai vagy éppen szembeszegülői vagyunk országlásának és rémtetteinek. Bebizonyították, hogy szakmailag, politikailag, erkölcsileg nullák. Emberi alantasságukról pedig most, a szavazás körül adták kézzelfogható bizonyítékaikat. És azért kell ezt sokszor emlegetnünk, hogy tudatosítsuk magunkban a velük szembeni erkölcsi, politikai, szakmai felsőbbrendűségünket.” (írja Emberileg nullák című cikkében Szalay Károly a Demokrata március 26-i számában.) BELFÖLD 2008. ÁPRILIS 1., KEDD NÉPSZAVA Nem a tandíj volt az oka, hogy csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma Csak bizalomra épülhet a jó iskola Megtartotta alakuló ülését tegnap a Hiller István oktatási és kulturális miniszter által létrehozott szakértői munkabizottság, amelynek feladata az iskola biztonságával kapcsolatos javaslatok kidolgozása. A szakminiszter hangsúlyozta, a magyar iskola színvonala, biztonsága a szülőtanár-diák együttműködésen múlik. A bizottságtól azt várja, hogy 4-6 hét múlva olyan javaslatokkal áll elő, amelyek az ország bármely részében képesek lesznek a kialakult helyzetet kezelni. Nyilvánossá vált, hogy a 2008/09-es tanévre 96 302 diák jelentkezett valamelyik felsőoktatási intézménybe. Hiller István kifejtette, az iskolai erőszak ügyében nem enged semmiféle bosszúnak, boszorkányüldözésnek, megoldást csak az együttműködés hozhat. (Mint ismert, az utóbbi hetekben több olyan eset fordult elő, amikor diák emelt kezet a tanárára, durván sértegette vagy leköpte.) A miniszter megerősítette, ő a pedagógusok, a szülők és a diákok mellett is egyaránt kiáll, azt szeretné, ha az iskolai élet az együttműködést, a harmóniát biztosíthatná. Fontosnak nevezte az állami szerepvállalás megerősítését az oktatásügyben, de szerinte rossz úton jár az, aki úgy gondolja, 50-70 évvel ezelőtti normákat visszahozva lehet jobbá tenni az iskola működését. A pedagógusok zavartalan tevékenységét úgy lehet biztosítani, ha a diákok, mint oktató-nevelő műhelyt, elfogadják az iskolát, és ehhez a szülői bizalom is társul. Színtiszta napi politika az, ami a tanárverés körül zajlik - jelentette ki a Népszava kérdésére Hiller István. Az oktatási miniszter hozzátette, hogy kormánytagként ő állja a támadásokat, de az már más felelőssége, hogy ha az ügyben a diákokat, a tanárokat, a szülőket is belekeverik. A tárcavezető szerint most nem hirtelen politikai kijelentésekre van szükség, hanem megfontoltságra. Megjegyezte, ha egy diákra, tanárra, szülőre rárontanak és akár bilincsbe verve elviszik, azzal sem oldják meg azokat a gondokat, amelyek nem csupán Magyarországot sújtják. Iskolai bűncselekmények ugyanis sajnos az egész világon előfordulnak. Az effajta események megelőzésére és a történtek higgadt elemzésére bizottságot hívott életre a miniszter, olyat, amelynek tagjai nem egy hete vagy hónapja követik az iskolákban lejátszódó folyamatokat és a politikus azt reméli, hogy a testület segítségével megelőzhetőek lesznek a hasonló cselekmények. Arról, hogy Dercze Tamás IV. kerületi polgármester kitiltotta a kerület minden önkormányzati fenntartású iskolájából a tanárát leköpő diákot, Hiller úgy vélekedett, ezzel a polgármester csak saját kerületének a gondját oldotta meg, a minisztériumnak országos szinten kell minderről gondolkodnia. Nehezményezte viszont a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Gimnáziumok Országos Szövetsége és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MOSZ) is, hogy csak egy gyakorlati pedagógus szakember kapott helyet az iskolák biztonságával kapcsolatos javaslatokat kidolgozó szakértői munkabizottságban. A MOSZ nem fogadja el a bizottságban a megfigyelői státust, saját szakértőikkel a következő két hétben elkészítik azt a javaslatcsomagot, amely szerintük alkalmas lesz arra, hogy gátat szabjon az iskolákban az erőszakos cselekedeteknek. Közben a rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja, veszélyeztetett-e az a kaposvári diáklány, aki tanáraival és diáktársaival is állandóan konfliktusba keveredett. Az ügy fejleményeiről az intézményfenntartó kaposvári önkormányzat polgármestere, Szita Károly ma számol be. Mikei Ilona Hiller István szakminiszter 4-6 hét múltán várja a munkabizottság javaslatait az iskolai erőszak megfékezésére Fotó: Szalmás Péter Eljött a bocsánatkérés ideje Februárban Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Pokorni Zoltán Fideszalelnök vitába keveredett a Parlamentben: a Fidesz alelnöke azt állította, a tandíj miatt csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma, illetve azt, hogy a szakminisztérium politikai szándékkal nem hajlandó az idei jelentkezési adatokat nyilvánosságra hozni a március 9-i népszavazásig. S bár a szakminiszter tényekkel bizonyította, hogy az elmúlt nyolc évben a jelentkezés lezárása után sosem sikerült harminc napon belül a jelentkezési lapok összeszámlálása, hiába biztosította Pokornit, ha bebizonyosodik a Fidesz információja a 80 ezres felvételizőszámról, akkor ő kér bocsánatot tőle, de ha mégsem így lesz, azt a fideszes politikusnak kell megtennie, Pokorni hazugnak nevezte őt. Kilencvenhatezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára A 2008/09-es tanévre 96 302 diák jelentkezett valamelyik felsőoktatási intézménybe - közölte tegnap Hiller István szakminiszter. Kijelentette, folytatódik a 2004 óta tartó trend, csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma, de a csökkenés üteme mérséklődött. Azt, hogy a csökkenésnek nem a tandíj volt az oka, azzal támasztotta alá, hogy míg 2005 és 2006 között, amikor még szó sem volt a tandíjról, 14 ezerrel, 2006 és 2007 között 21 ezerrel, 2007 és 2008 között 12 ezerrel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Pedig 2007-ben úgy jelentkeztek a hallgatók, hogy akkor még úgy tudták, tandíjat kell majd fizetniük. A miniszter bejelentette, jogszabályt alkotnak, amely szerint a február 15-i határidővel jelentkezők számát március 25. és április 5. között teszi közzé ezentúl az oktatási tárca. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár mindehhez hozzáfűzte, idén 5200- an jelentkeztek mesterképzésre. A májusi érettségi vizsgákra 125 ezer diák jelentkezett, közülük sikeres matúrát mintegy 85 400 diák tesz majd. A sikeres matúrát tevők körülbelül fele jelentkezett valamelyik egyetemre, főiskolára. Beszámolt arról is, hogy népszerűbbé vált a felsőfokú szakképzés, idén már 10 ezren jelentkeztek rá, a növekedés a tavalyihoz képest 13 százalék. Sokallja a főváros vezetése a BKV-vezér végkielégítését Sokallta a főpolgármesteri kabinet tegnapi ülésén a BKV távozó vezérigazgatójának végkielégítési igényét és a közlekedési cégnek a járatritkításokra tett hiánycsökkentő javaslatát is. Előbbi 12 és 60 millió forint között lehet majd a közös megegyezés révén, az utóbbi 3 milliárd forintos csomag pedig biztosan nem lesz több 2-2,2 milliárdnál. Nem fogadja el a főváros vezetése Antal Attila vezérigazgató jelenlegi, mintegy 60 millió forintos végkielégítési igényét - közölte a főpolgármesteri kabinetülés után a Városháza kommunikációs igazgatója. Nyáry Krisztián lapunknak elmondta: ezt a pénzt sokallják, ezért jogi szakvéleményt kér a városvezetés nemcsak az indokolt összeg megjelölésére, hanem a megválás módjára vonatkozóan is. Antal közös megegyezéssel távozna, az pedig fel sem merült, hogy a főváros egyoldalúan mondja fel a munkaszerződését, mert erre nincs meg a jogi alap. Antal ugyanis - a valójában távozásához vezető botrányos használtbusz-tender ellenére - bizonyíthatóan nem tett semmi olyat, ami indokolná ezt, így a 2011 májusáig szóló munkaszerződésének felbontása miatt joggal perelhetne a bíróságon, s nem kizárt, hogy akár 100 milliót is követelhetne, így a közös megegyezésen múlik, mennyi lesz végül a 60 millióból. Az biztos, hogy 12 milliónál több - ennyit ugyanis, tavalyi eredményei után járó prémiumként vita nélkül elismer Antalnak a főváros. A többi már alku kérdése. Ugyancsak nem lezárt ügy a heves ellenállást kiváltott BKV-paraméterkönyv módosítására. A tegnapi ülésen ugyanis, melyre a városvezetés egy héttel korábbi „rendelése” nyomán a BKV bevitte a 6 milliárdról 3 milliárd forintra csökkentett javaslatát, tovább faragták a hiánycsökkentést célzó kényszerű járatritkító intézkedéseket. A kabinet úgy döntött: legfeljebb 2-2,2 milliárd forintos „vágást” engedélyez, ez ugyanis - mint arról beszámoltunk - a kerületi önkormányzatok javaslatainak nagy többségét még figyelembe veszi. A BKV-nak péntekre kell kidolgoznia új javaslatcsomagját, s alternatívákat bemutatni arra is, miből teremtené elő az idei működéséhez pótolhatatlanul szükséges további 4 milliárd forintot. Információink szerint a főváros a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól is vár támogatást erre az összegre, valamint reméli, hogy az állam esetleg szanálja a BKV jelenleg 78 milliárd forintos hitelállományának mintegy felét. Lengyel Tibor Lesz sztrájk, de nem tudni, mekkora Nincs megállapodás a BKV-s szakszervezetek és a vállalat között sem a szakszervezeti követelésekről, sem az esetleges sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatások mértékéről. Az érdekképviseletek attól tartanak, a paraméterkönyv-tervezetben rögzített járatcsökkentés leépítéseket okoz a vállalatnál, ráadásul szerintük a remélt megtakarítás nem oldaná meg a BKV anyagi gondjait. A tervek szerint tiltakozásul április 7-én hajnaltól délután egy óráig lépnének sztrájkba a munkavállalók. Sólyom: nincs szó nemzetiségi kérdésről Nem magyar-szlovák ellentétről van szó Pilisszentkereszten a Szlovák Ház ügyében kialakult helyi vitákban, az ezzel kapcsolatos külföldi reakciók indokolatlanok voltak - mondta Sólyom László államfő hétfőn a Pest megyei faluban tett látogatásakor, miután tájékozódott az ügy részleteiről. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman vizsgálatot indított a Szlovák Ház átköltöztetéséről, az eredményeket ma teszi közzé. Az MTI úgy tudja, a vizsgálat egyik megállapítása, hogy a település önkormányzata több szabályt megsértve döntött. Sólyom elmondta: meggyőződött róla, hogy a falu vezetése és a szlovák kisebbségi önkormányzat közötti konfliktus nem nemzetiségi kérdés, hiszen az önkormányzati testület tagjainak döntő többsége is a szlovák kisebbséghez tartozik, szlovákul beszél. Inkább a 10-15 éve húzódó személyi és politikai ellentétek robbantak most ki, ezt az irodahelyiség használata körüli érdekellentétet azonban meg lehet oldani. „Meggyőződtem róla, hogy a szlovákságot és a szlovák önkormányzatot semmiféle joghátrány nem érte” - szögezte le Sólyom László. MTI-információ