Népszava, 2008. június (135. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-21 / 144. szám
10 RIPORT 2008. JÚNIUS 21., SZOMBAT NÉPSZAVA Megpróbáltatások a vonaton a pénztártól a kalauzig Utasok és sorompók Már interneten is megrendelhető a menetjegy az Intercity-járatokra - szól egy minapi hír. Ám mégsem lehet teljes szívvel örülni, ismerve és megtapasztalva a MÁV szervezettségének furcsaságait, melyekről az elmúlt hetekben, hónapokban riporterünk számos keserű élményt szerzett. Péntek délután. Utazási dömping. Diákok, ingázó dolgozók, hétvégi pihenésre, családlátogatásra induló utasok tömege méregeti a sorok hosszúságát a Keleti pályaudvar pénztárai előtt. Már amelyik éppen nyitva van. Merthogy a csúcsidőben a rendelkezésre álló tizenkét kassza közül mindössze háromban lehet vásárolni, a többi ablaka elfüggönyözve tartja távol az utazni készülőket. A sorok a lépcsőig kacskaringóznak. A hangosbemondó sokkoló szorgalommal számolja vissza az időt. Egymás után sorolja, mikor, hová, milyen Intercityvonatok indulnak. Folyamatosan csökken az idő, a sorok pedig nem akarnak fogyni. Zajlik a helyezkedés. Kisgyermekes fiatalasszony könyörög az utastársaknak, ugyan engedjék már előre! Nincs morgolódás, engedik. Neki sikerül még idejében jegyet venni. Csábító tekintettel próbálkozik egy szőke szépség a kigyúrt vádlijú fiatalembernél. Talán még egy randit is bekínálna, csak jusson már az ablakig. Ez most nem jön össze. És berobban az élbolyba két tetovált karú férfi. Anyáznak, fenyegetőznek. A fáradt, legalább negyven perce várakozó emberek riadtan adják meg magukat. Többek tekintetéből kiolvasható a lemondás, a megadás most már mindegy, egy-két perc nem számít, a kiszemelt vonatot egyébként is lekéstük. Ahelyett, hogy kinyitna egy-két-három pénztár, megjelennek a sorok végén a mozgó jegyárusok. Nem mindenki eszmél, hogy két lépésre vannak a céltól. Pedig hangosan hirdetik magukat, akár rikkancsok az újságot. Aztán egy pórul járt utas próbálkozik náluk. Miskolcra igyekezne, de a negyven perc múlva induló vonatra már nem kapott helyjegyet. Hátha itt... De itt sincs, mondják. Ha mindenképp ezzel a járattal akar utazni, szálljon föl, legfeljebb büntetést fizet - kapja a tanácsot, hozzátéve, hogy az egy órával később induló járatra sem biztos, hogy kap helyjegyet. Emberünk elballag a közeli büféhez. Erőt merít egy pohár sörből, majd eltűnik a pályaudvari forgatagban. Nekem sem jut helyjegy. Magyarázzák, hogy a számítógép szerint minden hely foglalt, többet nem adhatnak ki. Két héttel korábban is így jártam. Aztán amikor fölszálltam a vonatra, és végigballagtam a vagonokon, negyvennyolc üres helyet számoltam össze az engem elkísérő kalauzzal együtt. Rendes ember volt, ő maga kínálta föl, menjünk helyszíni szemlére. Neki is rossz így, de mielőtt megbüntet, megadja az esélyt, magam győződjek meg, mire képes ez a számítógépes világ. Arra a kérdésre ő sem tudott választ adni, vajon miért nem lehet a rendszerben követni, ha Budapest és Miskolc között foglalt egy hely, Miskolc és Nyíregyháza között viszont ugyanoda már egy másik utas ülhetne. Merthogy a szakaszok kihasználhatóságát nem követik. Még cifrább a helyzet a belföldi utasok által is használt nemzetközi járatokon. Például a Kassáig futó Hernád Intercity expresszre soha nem adnak ki annyi jegyet, amennyi van rajta. Miért? A magyarázat tömör: forduljak kérdésemmel a szlovák partnerhez. Ők ugyanis lekötik a helyek egy részét, anélkül, hogy valóban lenne utasuk. Csak azt nem értem, miért az utasra bízzák a nemzetközi megállapodások megkérdőjelezését. Szóval van menetjegyem, de nincs hozzá helyjegy. Mit tehetek. .. nem várhatok, próbát teszek. A sorban állással elúszott ötven percem. Közben elment egy vonat, vagyis mindösszesen egy óra ötven perc múlva jutok fel egy vonatra, aminek a menetideje egyébként két óra a borsodi megyeszékhelyre. Vagyis simán duplázok. Mindezt egy büntetés fenyegetettségével. A büfékocsiban ülök le. Mellettem többen ugyancsak helyjegy nélkül szálltak föl. A büfés hölgy örül, hiszen növeljük a forgalmát (400 forint egy sör, 1400 egy töppedt lecsós szelet, de aki csak egy ásványvizet kér, az sem ússza meg 200 forint alatt). Viszont őt is bosszantja, hogy dühösek a vendégei. Egyébként hosszan sorolja, miféle háborúban áll a vasutasokkal. Tömören fogalmaz. Azt mondja, „utaznak” rá. Nemegyszer sorolták már ki a büfékocsit az indulás előtt. Kettős szándékot sejt: dühösek a vasutasok az alacsony fizetésük miatt, irigykednek, hogy a büfés többet keres egy úton, mint ők, de játszanak a főnökök is, akik tudják, hogy a helyjegy nélküli utasok a büfében találnak menedéket. Hatvan és Füzesabony között jön a kalauz. Már kikészítette a számlakönyvét. Asztaltársam mutatja a menetjegyét, ami egyébként egy napig érvényes, vagyis bármelyik vonaton el kell fogadni 24 órán belül. Helyjegye viszont nincs. A kalauz meghozza a cerberusi ítéletét: kitölti a büntetésről a számlát, mintha se menetjegye, se helyjegye nem lenne sorstársamnak. Aztán csak annyit tesz hozzá: sorompók nemcsak a vasút, hanem az utasok előtt is vannak. Hogy velem is ugyanez történik, azon meg sem lepődöm. Békés malíciával diktálom az adataimat, majd elteszem a papírt. Forma szerint valóban vétkeztem. A nyugalmam bizalmat teremt. A kaller szabadkozik. Nem tehet másképp. Ha Füzesabonyban fölszáll egy ellenőr, őt kirúgják, amennyiben nem büntet meg. Korholja az utasokat is, akik valójában becsapják a vasutat és az utastársakat is, amikor a telefonon megrendelt jegyeket nem használják föl. Naponta több tucat, előre lefoglalt jegy ragad így bent a pénztárakban. De arra nem tud választ adni, miért kell úgy bánni a menetjegyet vásárolt utassal, mintha totális bliccelő, vagyis jegy nélkül vonatozó ember lenne? A szabály, az szabály. És hogy ezen mennyit kaszál a MÁV? A menetjegy 2780 forint. A helyjegy 520 forint lenne, de nincs. (Létezik olyan Intercity is, ahol nem kell helyjegyet vásárolni, itt pótjegyet adnak 390 forintért.) És akkor jön a büntetés, ami 6000 forint + a helyjegy ára. Vagyis csaknem tízezer forint egy utazás. És ismét teszünk egy próbát. Végigszámoljuk a vonat üres ülőhelyeit. Most ötvenkettőt találunk. Sétánk közben a kalauz eldörmög még egy kritikát. Óránként közlekednek a vonatok. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább félezer ember marad hoppon... vagy fizet büntetést. Kinek jó ez? - kérdezi, majd odacsap: sztrájkolni és magyarázkodni, vitatkozni és egymást zsarolni már kiválóan tudnak ott fönn, mi pedig együtt szívunk az utasokkal. Két héttel később ismét vonatra szálltam. Ugyanígy, menetjeggyel, helyjegy nélkül. Az ismerős kalauz barátként üdvözölt: üljön be a büfékocsiba, igyon meg egy sört az én számlámra! Szendrei Lőrinc Ajándékozzon Népszava-hangoskönyveket! CcHwing grídnj NÉPSZAVA NLuek «TvTCú NÉPSZAVA NÉPSZAVA A Hóleiü tündén és más mesék. A három CD-ből álló hangoskönyvsorozat 1200 Ft-ért megvásárolható a kiadóban vagy 1950 Ft-os áron utánvétellel megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: a 06-80/200-502-es ingyenes zöldszámon, a hangoskonyv@nepszava.hu címen vagy a megrendelőkuponon. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. www.nepszava.hu/hangoskonyv Hangoskönyv-megrendelőlap Megrendelem a NÉPSZAVA három CD-ből álló hangoskönyvsorozatát ........példányban (1 példány , 3 db CD). A hangoskönyvsorozat egyes darabjai a következők: 1. Casanova: Az ifjú Caterina grófnő 2. Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér és más mesék 3. Rejtélyes történetek - Novella válogatás Kézbesítési név:....................................... cím:.................. Telefon:...................................... E-mail cím:............... 1 ] 950 Ft-os áron, utánvétellel fizetek. 1200 Ft-os áron, személyesen a kiadóban. 1 <1087 Bp., Könyvsík Kálmán krt. 76., V. em.r h p 10 és 16 óra között a recepción) aláírás