Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-01 / 179. szám
4 Sikerült végül a Hospinvestnek? Az egri Markhot Ferenc kórház 1214 dolgozója közül már több mint 700 dolgozó döntött úgy, hogy aláírja a munkaszerződést az intézmény működtetését a megyegyűlés pályázatán elnyert Hospinvest Zrt.-vel - tudatta lapunkkal a vállalat. A munkavállalók zöme korábban tiltakozott a kórház üzemeltetésének privatizációja ellen, s leginkább attól tartottak, hogy elveszítik a közalkalmazotti jogviszonyukat, amit az átalakulás során nem lehet megtartani. Az úgynevezett „kórházvédők” ellenállása miatt a cég már a múlt héten belátta, hogy lesznek olyanok, akik semmiképpen nem dolgoznak tovább a kórházban, így munkaerőtoborzásba kezdett, s ennek eredményeként tájékoztatása szerint már 150 ember jelentkezett. A Hospinvest emiatt optimista: úgy látják, elérték a szükséges létszámot, amivel szeptembertől át tudják venni a kórházat. Tóth János, a Hospinvest orvos vezetői testületének elnöke szerint a 31 vezető orvos közül 18 aláírta a munkaszerződést, a hiányzók pótlása után most úgy látszik, 4 állás marad szabadon. Hozzátette: egy osztály van a kórházban, ahonnan egyetlen orvos sem írt alá. Más kérdés, hogy a „kórházvédők” szóvivője szerint több mint 720 dolgozó megtagadta a munkaszerződés aláírását, amit onnan tudnak, hogy gyűjtik a nem szignált kontraktusokat. Mánya Kristóf szavai alapján a 148 orvosból 125-en továbbra is tiltakoznak a megyegyűlés döntése ellen. Ő úgy látja, öt olyan osztály van - a kardiológia, a sürgősségi betegellátás, a stroke, az urológia és az ortopédia -, amely nem hajlandó a Hospinvesttel dolgozni, így a vállalkozás nem kaphatja majd meg a működési engedélyt. A Hospinvest alelnöke ugyanakkor közölte: nem kíván már foglalkozni a „kórházvédők” megnyilvánulásaival. Deák Gábor szerint a náluk lévő szerződések ellenőrizhetőek. A vállalat már korábban tudatta, hogy azok a jelenlegi dolgozók, akik nem írják alá a szerződéseiket, kénytelenek lesznek új munkát keresni. Népszava-információ Fidesz: rendőri zaklatás Politikai utasításra rendőri zaklatásnak vannak kitéve ellenzéki politikusok - mondta Balog Zoltán fideszes országgyűlési képviselő (képünkön) csütörtökön Budapesten. A parlament emberi jogi bizottságának elnöke két esetet is említett, amelyek véleménye szerint felvetik a politikai megrendelésre történő rendőri zaklatás gyanúját. Az egyik Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége igazgatójának június 11-i sajtótájékoztatója, ahol a politikust - aki fideszes választókerületi elnök is - igazoltatták a rendőrök, a másik a Fidelitas csütörtöki sajtótájékoztatója, ahol a Fidesz sajtóosztályának munkatársával történt meg ugyanez. A két eset kapcsán Balog és Szijjártó Péter, a Fidesz-frakció szóvivője Draskovics Tibor igazságügy-miniszterhez intézett kérdést, amelyre írásbeli választ várnak. (MTI) Pontosítás Tegnap a Népszava 4. oldalán közöltük, hogy augusztusban és szeptemberben hétvégeken a nagyközönség számára is megnyitják a Köztársasági Elnöki Hivatalnak helyet adó Sándor-palotát, ami azonban nem a köztársasági elnök rezidenciája. „A Magyar Szocialista Párt nem tud visszatérni a szociáldemokrata értékekhez, mivel igazából sohasem voltak neki ilyenjei... Arról van szó, hogy az MSZP vezetése egy alapelvet követ lassan húsz éve: a hatalom, a politikai és főleg gazdasági befolyás mindenáron való megtartását. Ezért alakult meg anno az MSZMP vagyonán az MSZP, ezért küzdött ellenzékben, és cselekedett hatalomban Horn, Medgyessy és Gyurcsány ideje alatt is a szocialista párt. És így fog tenni Kiss, Szekeres vagy Gráf József alatt is... Az MSZP-re szavazhat a nyugdíjas, vagy panellakó, bérből és fizetésből élő... tényleges célcsoportja: a multinacionális tőke, néhány, a rendszerváltoztatás során milliárdossá avanzsált pártkáder és politikusainak saját zsebe. ” (írja Bal-próba című cikkében Máté T. Gyula a Magyar Hírlap július 31-i számában.) — BELFÖLD 2008. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Sokszor alulértékelnek A vélemény kifejezhető szóban, írásban, gesztusokkal, ám erőszakos módon nem - nyilatkozta lapunknak néhány nappal a tojásdobálások után Tóth Mihály büntetőjogász, egyetemi tanár, aki már akkor arról beszélt: nem ért egyet azzal, hogy szabálysértésként kezelték a történteket a vádemelésnél, hiszen éppen az erőszakosság miatt ebben az esetben a garázdaság bűncselekményéről kellett volna beszélni. Mindez persze nem azt jelenti, hogy mindenkire a legszigorúbb büntetést kellett volna kiszabni, de a jogalkalmazók gyakran alulértékelik a cselekményeket - mondta, hozzátéve, hogy így lesz rendőrautók felgyújtásából vagy Molotov-koktélok dobálásából rongálás akkor is, ha az ilyen tettek megfélemlítés céljával, konkrét személyek ellen irányulnak. NÉPSZAVA Immár a bíróság és az ügyészség is tettleges becsületsértésről beszél - Megoldás a magánvád Egységfront a tojásdobálások ügyében Az eddigi, sokszor ellentmondó érvelések után nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség is egyételművé tette álláspontját: becsületsértő és jogellenes a tojásdobálás, ami nem része a véleményszabadságnak. A lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász azt mondta, az eddigi bizonytalankodásért az alkotmánybírósági állásfoglalások okolhatóak. Az egységes megítélés azt is jelenti, hogy a melegfelvonulást tojással dobálók ellen - akiket a garázdaság szabálysértése miatt nem marasztaltak el - most magánvádas eljárások indulhatnak. Becsületsértő és jogellenes a tojásdobálás, tehát nem része a szabad véleménynyilvánításnak. A többi között ez szerepel abban a válaszlevélben, amelyet a legfőbb ügyész küldött Magyar Bálintnak és Pető Ivánnak. A liberális politikusok július 18-án intéztek 25 kérdést Kovács Tamás legfőbb ügyészhez és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszterhez a két héttel korábbi melegfelvonuláson történtek miatt. A parádén az ellentüntetők egyebek mellett tojásokat dobáltak a felvonulókra. A két politikus szerint a véleménynyilvánítási szabadság szándékos és szélsőséges félreértelmezése történt, az államrend fenntartására hivatott intézmények pedig az ügyben bizonytalanságot mutattak. A mostani válaszlevélről Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő lapunknak azt mondta: a tojásdobálás tettleges becsületsértésnek minősül, ám ilyen ügyekben csak magánindítványra indulhat eljárás. Vagyis a sértettnek kell feljelentést tennie. A magánindítvány nemcsak a becsületsértésnél nélkülözhetetlen. Például rágalmazás, bizonyos nemi bűncselekmények, magánlaksértés, zaklatás vagy éppen a hozzátartozó sérelmére elkövetett lopás is kizárólag magánindítványra büntethető. A feljelentés megtételéhez egyébként nem szükséges ismerni a tettest, ennek felderítése a nyomozó hatóságok feladata - erősítette meg a Magyar Televíziónak is elmondottakat a szóvivő. Az ügyészség most közölt álláspontjával megegyezően vélekednek a tojásdobálásról a bíróságon is. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának vezetője a napokban lapunknak arról beszélt: a bírói gyakorlatban a tojásdobálás a körülményektől függően büntetendő cselekmény lehet, amely tettleges becsületsértést valósíthat meg. A Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője, Frech Ágnes pedig a lapunk holnapi számában megjelenő interjúban fejti ki a többi között azt, hogy a tojásdobálás nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, amit ha közszereplővel szemben követnek el, akkor tettleges becsületsértés, de ha tüntetőkkel szemben, akkor még súlyosabb. Szerinte egy kulturált társadalomban mindkettő elfogadhatatlan. Az eddigi bizonytalankodásért nagy mértékben az alkotmánybírósági állásfoglalások okolhatóak — mondta érdeklődésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Mint kiemelte, az Ab korábbi állásfoglalásai a véleményszabadságot túlzott mértékben kiterjesztették és minden más fölé helyezték a közfelfogásban, így a hasonló esetek megítélésekor sokan bizonytalankodnak. Pedig, ha például leköpnek valakit, már azzal megvalósul a becsületsértés bűncselekmény. A tojásdobálás viszont ennél súlyosabb cselekmény, amelynél fennáll a súlyosabb sérülés veszélye - tette hozzá. Lövétei szólt arról is, hogy most eljárások indulhatnak magánvád alapján azok ellen a tojásdobálók ellen, akik szabálysértés miatt már bíróság elé kerültek, ám megszüntették ellenük az eljárást. Mint arról beszámoltunk, a július 5-i melegfelvonulás után hét embert állítottak bíróság elé tojásdobálás miatt. Közülük három ellen megszüntették a garázdaság szabálysértése miatt indult eljárást, a többi esetben pedig pénzbüntetést róttak ki. Később ugyancsak gyorsított eljárásban a rendőrséget kövekkel megdobások is bíróság elé kerültek, esetükben azonban már egészen más ítéleteket hoztak: 1 év 6,1 év 7 és 1 év 8 hónap volt a felfüggesztett börtönbüntetés, pártfogói felügyelet elrendelése mellett. A rendőrség eddig összesen csaknem 40 rendzavaróval szemben indított eljárást. Markotay Csaba, Horváth B. Barnabás A belga Noel Godin arról híresült el, hogy híres embereket dobál meg tortával Fotó: Népszava-archív Külföldön is a megdobottnak kell lépnie Nemcsak hazánkban, Európa nyugati felében sem ismeretlen az ételekkel dobálózás. Az egyik legismertebb a belga Noel Godin, akit a sajtóban csak „tortadobálóként" emlegetnek. Többek közt megdobta a Microsoft-birodalom nemrég leköszönt elnökét, Bill Gatest, és Nicolas Sarkozy francia elnök is kapott a „tradicionális recept alapján készült" pitéből. A tettest - aki köré egy kisebb rajongói csoport is gyűlt már - eddig egyszer büntették meg. Akkor egy francia politikus jelentette fel, mert szerinte Godin a „minimális demokratikus értékeket" is sérti dobálózásával. Godin egyébként azokat az embereket támadja pitéivel, akik túl komolyan veszik magukat. Csalók is hirdetnek külföldi állást Egyre több munkavállaló jár pórul, csaló munkaerő-közvetítők keresik fel a munkanélküliséggel sújtott településeket. A saját, itthoni egzisztenciáját is kockáztató munkavállalótól kint elveszik az összes pénzét, vagy az embertelen munkakörülmények miatt kerülnek bajba az érintettek. A Külügyminisztérium tájékoztatási kampányba kezdett. Hetente akár tíz-tizenöt megtévesztett magyar munkavállaló keresi fel a magyar nagykövetségeket és konzulátusokat azokban az uniós országokban, amelyekben megnyitották a munkaerőpiacot - jelentette ki Oláh Lajos, a Külügyminisztérium konzuli érdekvédelmi és jogi osztályának vezetője. A legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban csapják be, de volt már visszaélés Csehországban is. Ezek elkerülése érdekében a tárca tájékoztatási kampányt kezdeményezett, a többi között a legnagyobb hirdetési újságokban hívják majd fel a munkavállalók figyelmét a veszélyekre. Mindemellett tudatta, hogy a kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő cégeket a székhelyük szerinti megyei munkaügyi központ nyilvántartásba veszi, az adatbázisba bárki betekinthet. A magukat munkaközvetítőnek kiadó csalók Magyarország olyan régióiban jelentetik meg csábító álláshirdetésüket, ahol nagy a munkanélküliség. Sokan akár saját otthoni egzisztenciájukat is felszámolva, kölcsönt felvéve indulnak útnak annak ellenére, hogy a hamis álláshirdetéseket általában könnyű felismerni. Túl sok jót ígérnek a közvetítők, például azt, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költségeit és kéthavonta a hazautazás árát, valamint a szállásköltséget. Állítják, a kinti minimálbérnél lényegesen több pénzt lehet keresni, a túlóráért pedig kiemelkedően sok plusz jár, és mindehhez nem szükséges az idegen nyelv ismerete. A tárcánál azt tanácsolják, hogy kiutazás előtt ellenőrizzék a munkaközvetítőt és a munkáltatót is a jelentkezők, minden esetben odavissza vegyék meg a menetjegyet, legyen elég pénzük a kintmaradáshoz, a szerződést pedig csak azután írják alá, hogy megértették az abban foglaltakat. A csalók egyik gyakori módszere, hogy amikor az álláskeresők megérkeznek külföldre, még a beígért munkaszerződés megkötése előtt jelentős pénzt kérnek tőlük a szállásért és a közvetítésért, majd a következő napon eltűnnek. A becsapott munkavállalóknak ilyenkor már a kintmaradásra és a visszaútra sincs pénzük. Az esetek másik részében az elviselhetetlen munkakörülmények miatt kényszerülnek menekülni a munkavállalók. Oláh Lajos kiemelte: a magyar konzulok segítenek a bajbajutottaknak, de kölcsönt csak a legvégső esetben adhatnak a hazajutáshoz. Tavaly 77 alkalommal adtak pénzt, ez az esetek legfeljebb öt százalékát jelentette. A diplomaták inkább a hazaút megszervezésében működnek közre, felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal, jogi kérdésekben adnak tanácsokat, ügyvéd- és tolmácskeresésben segítenek. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNe) munkatársa lapunknak korábban arról beszélt, hogy gyanús lehet az az álláshirdető, aki kizárólag mobiltelefonszámot vagy jeligés elérhetőséget ad meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az itthoni családtagoknál és a kiutazónál is legyen meg az összes irat másolata, és a kinttartózkodás pontos címe. A munkáltató nem kérheti el és tarthatja magánál a munkavállaló iratait még a gyorsabb ügyintézés érdekében sem. Aki elvesztette az iratait, lépjen kapcsolatba a rendőrséggel vagy a magyar nagykövetséggel. A nagykövetség számát, címét, elérhetőségét a munkavállaló tartsa magánál. Muhari Judit Kiutasítás lehet a vége Külföldi munkavállalás előtt érdemes tájékozódni az adott ország munkapiaci helyzetétről és az adózási szabályokról. A feketemunka és az engedély nélküli munkavégzés minden országban tiltott, pénzbüntetésre, kiutasításra és akár évekre szóló beutazási tilalomra számíthat, aki ezt nem veszi komolyan. Emellett fölösleges kellemetlenségnek teszi ki magát az illegálisan dolgozó, hiszen a munkavégzés körülményeiről kötött megállapodás - ha kötnek ilyet egyáltalán - megszegésekor minimális segítségre vagy jogorvoslatra sem számíthat.