Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-01 / 179. szám

4 Sikerült végül a Hospinvestnek? Az egri Markhot Ferenc kórház 1214 dolgozója közül már több mint 700 dolgozó döntött úgy, hogy aláírja a munkaszerződést az intézmény működtetését a megyegyűlés pályázatán el­nyert Hospinvest Zrt.-vel - tudatta lapunkkal a vállalat. A munkavállalók zöme korábban tiltakozott a kórház üzemeltetésének privati­zációja ellen, s leginkább attól tartottak, hogy elveszítik a közalkalmazotti jogviszonyukat, amit az átalakulás során nem lehet megtarta­ni. Az úgynevezett „kórházvédők” ellenállása miatt a cég már a múlt héten belátta, hogy lesznek olyanok, akik semmiképpen nem dolgoznak tovább a kórházban, így munkaerő­toborzásba kezdett, s ennek eredményeként tájékoztatása szerint már 150 ember jelent­kezett. A Hospinvest emiatt optimista: úgy látják, elérték a szükséges létszámot, amivel szeptembertől át tudják venni a kórházat. Tóth János, a Hospinvest orvos vezetői testületé­nek elnöke szerint a 31 vezető orvos közül 18 aláírta a munkaszerződést, a hiányzók pótlása után most úgy látszik, 4 állás marad szaba­don. Hozzátette: egy osztály van a kórházban, ahonnan egyetlen orvos sem írt alá. Más kérdés, hogy a „kórházvédők” szóvivője szerint több mint 720 dolgozó megtagadta a mun­kaszerződés aláírását, amit onnan tudnak, hogy gyűjtik a nem szignált kontraktusokat. Mánya Kristóf szavai alapján a 148 orvosból 125-en továbbra is tiltakoznak a megyegyűlés döntése ellen. Ő úgy látja, öt olyan osztály van - a kar­diológia, a sürgősségi betegellátás, a stroke, az urológia és az ortopédia -, amely nem hajlandó a Hospinvesttel dolgozni, így a vállalkozás nem kaphatja majd meg a működési engedélyt. A Hospinvest alelnöke ugyanakkor közölte: nem kíván már foglalkozni a „kórházvédők” megnyilvánulásaival. Deák Gábor szerint a ná­luk lévő szerződések ellenőrizhetőek. A válla­lat már korábban tudatta, hogy azok a jelenlegi dolgozók, akik nem írják alá a szerződéseiket, kénytelenek lesznek új munkát keresni. Népszava-információ Fidesz: rendőri zaklatás Politikai utasítás­ra rendőri zak­latásnak vannak kitéve ellenzéki politikusok - mondta Balog Zoltán fideszes országgyűlési képviselő (képün­kön) csütörtökön Budapesten. A parlament emberi jogi bizottságá­nak elnöke két esetet is említett, amelyek véleménye szerint felvetik a politikai megrendelésre történő rendőri zaklatás gyanúját. Az egyik Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszö­vetkezetek Szövetsége igazgatójának június 11-i sajtótájékoztatója, ahol a politikust - aki fideszes választókerületi elnök is - igazoltat­ták a rendőrök, a másik a Fidelitas csütörtöki sajtótájékoztatója, ahol a Fidesz sajtóosztá­lyának munkatársával történt meg ugyanez. A két eset kapcsán Balog és Szijjártó Péter, a Fidesz-frakció szóvivője Draskovics Tibor igazságügy-miniszterhez intézett kérdést, amelyre írásbeli választ várnak. (MTI) Pontosítás Tegnap a Népszava 4. oldalán közöltük, hogy augusztusban és szeptemberben hétvégeken a nagyközönség számára is megnyitják a Köztársasági Elnöki Hivatalnak helyet adó Sándor-palotát, ami azonban nem a köztársa­sági elnök rezidenciája. „A Magyar Szocialista Párt nem tud visszatérni a szociáldemokrata értékekhez, mivel igazából sohasem voltak neki ilyenjei... Arról van szó, hogy az MSZP vezetése egy alapelvet követ lassan húsz éve: a hatalom, a politikai és főleg gazdasági befolyás mindenáron való meg­tartását. Ezért alakult meg anno az MSZMP vagyonán az MSZP, ezért küzdött ellenzékben, és cselekedett hatalomban Horn, Medgyessy és Gyurcsány ideje alatt is a szocialista párt. És így fog tenni Kiss, Szekeres vagy Gráf József alatt is... Az MSZP-re szavazhat a nyugdíjas, vagy panellakó, bérből és fizetésből élő... tényleges célcsoportja: a multinacionális tőke, néhány, a rendszerváltoztatás során milliár­dossá avanzsált pártkáder és politikusainak saját zsebe. ” (írja Bal-próba című cikkében Máté T. Gyula a Magyar Hírlap július 31-i számában.) — BELFÖLD 2008. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Sokszor alulértékelnek A vélemény kifejezhető szóban, írásban, gesztusokkal, ám erőszakos módon nem - nyilatkozta lapunknak néhány nappal a tojásdobálások után Tóth Mihály büntetőjogász, egyetemi tanár, aki már akkor arról beszélt: nem ért egyet azzal, hogy szabály­­sértésként kezelték a történteket a vádemelésnél, hiszen éppen az erő­szakosság miatt ebben az esetben a garázdaság bűncselekményéről kellett volna beszélni. Mindez persze nem azt jelenti, hogy mindenkire a legszigorúbb büntetést kellett volna kiszabni, de a jogalkalmazók gyakran alulértékelik a cselekmé­nyeket - mondta, hozzátéve, hogy így lesz rendőrautók felgyújtásából vagy Molotov-koktélok dobálásából rongálás akkor is, ha az ilyen tettek megfélemlítés céljával, konkrét sze­mélyek ellen irányulnak. NÉPSZAVA Immár a bíróság és az ügyészség is tettleges becsületsértésről beszél - Megoldás a magánvád Egységfront a tojásdobálások ügyében Az eddigi, sokszor ellentmondó érvelések után nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség is egyételművé tette álláspontját: becsületsértő és jogellenes a tojásdobálás, ami nem része a véleményszabadságnak. A lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász azt mondta, az eddigi bi­zonytalankodásért az alkotmánybírósági állásfoglalások okolhatóak. Az egységes megítélés azt is jelenti, hogy a melegfelvonulást tojással dobálók ellen - akiket a garázdaság szabálysértése miatt nem marasz­taltak el - most magánvádas eljárások indulhatnak. Becsületsértő és jogellenes a tojás­dobálás, tehát nem része a szabad véleménynyilvánításnak. A többi között ez szerepel abban a válasz­levélben, amelyet a legfőbb ügyész küldött Magyar Bálintnak és Pető Ivánnak. A liberális politikusok július 18-án intéztek 25 kérdést Kovács Tamás legfőbb ügyészhez és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszterhez a két héttel korábbi melegfelvonuláson történtek miatt. A parádén az ellentüntetők egyebek mellett tojásokat dobáltak a felvonulókra. A két politikus szerint a véleménynyilvánítási szabadság szándékos és szélsőséges félreér­telmezése történt, az államrend fenntartására hivatott intézmények pedig az ügyben bizonytalanságot mutattak. A mostani válaszlevélről Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő lapunknak azt mondta: a tojásdobálás tettleges becsületsértésnek minősül, ám ilyen ügyekben csak magánindítványra indulhat eljárás. Vagyis a sértettnek kell feljelentést tennie. A magánin­dítvány nemcsak a becsületsértésnél nélkülözhetetlen. Például rágalmazás, bizonyos nemi bűncselekmények, magánlaksértés, zaklatás vagy éppen a hozzátartozó sérelmére elkövetett lopás is kizárólag magánindítványra büntethető. A feljelentés megtételéhez egyébként nem szükséges ismerni a tettest, ennek felderítése a nyomozó hatóságok feladata - erősítette meg a Magyar Televíziónak is elmondotta­kat a szóvivő. Az ügyészség most közölt állás­pontjával megegyezően vélekednek a tojásdobálásról a bíróságon is. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának vezetője a napokban lapunknak arról beszélt: a bírói gyakorlatban a tojásdobálás a körülményektől függően büntetendő cselekmény lehet, amely tettleges becsületsértést valósíthat meg. A Fővárosi Bíróság büntető kollégiu­mának vezetője, Frech Ágnes pedig a lapunk holnapi számában megjelenő interjúban fejti ki a többi között azt, hogy a tojásdobálás nem szabálysér­tés, hanem bűncselekmény, amit ha közszereplővel szemben követnek el, akkor tettleges becsületsértés, de ha tüntetőkkel szemben, akkor még sú­lyosabb. Szerinte egy kulturált társa­dalomban mindkettő elfogadhatatlan. Az eddigi bizonytalankodásért nagy mértékben az alkotmánybí­rósági állásfoglalások okolhatóak — mondta érdeklődésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Mint ki­emelte, az Ab korábbi állásfoglalá­sai a véleményszabadságot túlzott mértékben kiterjesztették és minden más fölé helyezték a közfelfogásban, így a hasonló esetek megítélésekor sokan bizonytalankodnak. Pedig, ha például leköpnek valakit, már azzal megvalósul a becsületsértés bűncse­lekmény. A tojásdobálás viszont en­nél súlyosabb cselekmény, amelynél fennáll a súlyosabb sérülés veszélye - tette hozzá. Lövétei szólt arról is, hogy most eljárások indulhatnak magánvád alapján azok ellen a to­­jásdobálók ellen, akik szabálysértés miatt már bíróság elé kerültek, ám megszüntették ellenük az eljárást. Mint arról beszámoltunk, a július 5-i melegfelvonulás után hét embert állí­tottak bíróság elé tojásdobálás miatt. Közülük három ellen megszüntették a garázdaság szabálysértése miatt indult eljárást, a többi esetben pedig pénz­­büntetést róttak ki. Később ugyancsak gyorsított eljárásban a rendőrséget kövekkel megdobások is bíróság elé kerültek, esetükben azonban már egé­szen más ítéleteket hoztak: 1 év 6,1 év 7 és 1 év 8 hónap volt a felfüggesztett börtönbüntetés, pártfogói felügyelet elrendelése mellett. A rendőrség eddig összesen csaknem 40 rendzavaróval szemben indított eljárást. Markotay Csaba, Horváth B. Barnabás A belga Noel Godin arról híresült el, hogy híres embereket dobál meg tortával Fotó: Népszava-archív Külföldön is a megdobottnak kell lépnie Nemcsak hazánkban, Európa nyugati felében sem ismeretlen az ételekkel dobálózás. Az egyik legismertebb a belga Noel Godin, akit a sajtóban csak „tortadobálóként" emlegetnek. Többek közt megdobta a Microsoft-birodalom nemrég le­köszönt elnökét, Bill Gatest, és Nicolas Sarkozy francia elnök is kapott a „tradicionális recept alapján készült" pitéből. A tettest - aki köré egy kisebb rajongói csoport is gyűlt már - eddig egyszer büntették meg. Akkor egy francia politikus jelentette fel, mert szerinte Godin a „minimális demokrati­kus értékeket" is sérti dobálózásával. Godin egyébként azo­kat az embereket támadja pitéivel, akik túl komolyan veszik magukat. Csalók is hirdetnek külföldi állást Egyre több munkavállaló jár pórul, csaló munkaerő-közvetítők keresik fel a munkanélküliséggel sújtott településeket. A saját, itthoni egzisz­tenciáját is kockáztató munkavállalótól kint elveszik az összes pénzét, vagy az embertelen munkakörülmények miatt kerülnek bajba az érin­tettek. A Külügyminisztérium tájékoztatási kampányba kezdett. Hetente akár tíz-tizenöt megtévesz­tett magyar munkavállaló keresi fel a magyar nagykövetségeket és kon­zulátusokat azokban az uniós orszá­gokban, amelyekben megnyitották a munkaerőpiacot - jelentette ki Oláh Lajos, a Külügyminisztérium konzuli érdekvédelmi és jogi osztá­lyának vezetője. A legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban csapják be, de volt már visszaélés Csehországban is. Ezek elkerülése érdekében a tárca tájékoztatási kampányt kezdemé­nyezett, a többi között a legnagyobb hirdetési újságokban hívják majd fel a munkavállalók figyelmét a veszé­lyekre. Mindemellett tudatta, hogy a kölcsönbeadó és a magán-mun­kaközvetítő cégeket a székhelyük szerinti megyei munkaügyi központ nyilvántartásba veszi, az adatbázisba bárki betekinthet. A magukat munkaközvetítőnek kiadó csalók Magyarország olyan régióiban jelentetik meg csábí­tó álláshirdetésüket, ahol nagy a munkanélküliség. Sokan akár saját otthoni egzisztenciájukat is felszá­molva, kölcsönt felvéve indulnak útnak annak ellenére, hogy a hamis álláshirdetéseket általában könnyű felismerni. Túl sok jót ígérnek a közvetítők, például azt, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költsé­geit és kéthavonta a hazautazás árát, valamint a szállásköltséget. Állítják, a kinti minimálbérnél lényegesen több pénzt lehet keresni, a túlóráért pedig kiemelkedően sok plusz jár, és mindehhez nem szükséges az idegen nyelv ismerete. A tárcánál azt tanácsolják, hogy kiutazás előtt ellenőrizzék a mun­kaközvetítőt és a munkáltatót is a jelentkezők, minden esetben oda­­vissza vegyék meg a menetjegyet, le­gyen elég pénzük a kintmaradáshoz, a szerződést pedig csak azután írják alá, hogy megértették az abban foglaltakat. A csalók egyik gyakori módszere, hogy amikor az álláske­resők megérkeznek külföldre, még a beígért munkaszerződés megkötése előtt jelentős pénzt kérnek tőlük a szállásért és a közvetítésért, majd a következő napon eltűnnek. A becsa­pott munkavállalóknak ilyenkor már a kintmaradásra és a visszaútra sincs pénzük. Az esetek másik részében az elviselhetetlen munkakörülmények miatt kényszerülnek menekülni a munkavállalók. Oláh Lajos kiemel­te: a magyar konzulok segítenek a bajbajutottaknak, de kölcsönt csak a legvégső esetben adhatnak a ha­zajutáshoz. Tavaly 77 alkalommal adtak pénzt, ez az esetek legfeljebb öt százalékát jelentette. A diplomaták inkább a hazaút megszervezésében működnek közre, felveszik a kapcsolatot a hozzátar­tozókkal, jogi kérdésekben adnak tanácsokat, ügyvéd- és tolmácskere­sésben segítenek. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNe) munkatársa lapunknak korábban arról beszélt, hogy gyanús lehet az az álláshirdető, aki kizárólag mobiltelefonszámot vagy jeligés elérhetőséget ad meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az itthoni családtagoknál és a kiutazónál is legyen meg az összes irat másolata, és a kinttartózkodás pontos címe. A munkáltató nem kérheti el és tarthatja magánál a munkavállaló iratait még a gyorsabb ügyintézés érdekében sem. Aki elvesztette az iratait, lépjen kapcsolatba a rendőrséggel vagy a magyar nagykövetséggel. A nagykö­vetség számát, címét, elérhetőségét a munkavállaló tartsa magánál. Muhari Judit Kiutasítás lehet a vége Külföldi munkavállalás előtt érdemes tájékozódni az adott ország munkapiaci helyzetétről és az adózási szabályokról. A feketemunka és az engedély nélküli munkavégzés min­den országban tiltott, pénzbüntetésre, kiutasításra és akár évekre szóló beutazási tilalomra számíthat, aki ezt nem veszi komolyan. Emellett fölösleges kellemetlenségnek teszi ki magát az illegálisan dolgozó, hiszen a munkavégzés körül­ményeiről kötött megállapodás - ha kötnek ilyet egyáltalán - megszegésekor minimális segítségre vagy jogorvoslatra sem számíthat.

Next