Népszava, 2008. október (135. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-08 / 236. szám
Gyurcsány szerint abból nem lehet visszavenni, amit már egyszer elértek a polgárok Nincs megegyezés a Megegyezésről A tudást, a képzettséget és a munkakultúra javítását nevezte a legfontosabbnak Gyurcsány Ferenc azon a parlamenti vitanapon, amelyet - szocialista kezdeményezésre - az általa írt Megegyezés című dokumentumról tartottak. A bírálatokra is utalva a kormányfő úgy fogalmazott: „ne papoljunk a felelősségről, mert azzal tele a padlás, hanem viselkedjünk úgy, ahogy az adott helyzetben szakszerű és felelős politikusoktól elvárható". Az oktatásra, a képzésre és a kutatásfejlesztésre a gazdasági növekedésnél többet kell fordítani - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint Magyarország igazi gondja, hogy évek óta nem tudja növelni a foglalkoztatás 3,9 milliós szintjét, ezért először a szociális-képzési oldalon kell beavatkozni, utána kell csökkenteni az adókat és a járulékokat. Minderről az MSZP által kezdeményezett politikai vitanapon beszélt, mindössze tucatnyi fideszes képviselő jelenlétében. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a tudásba való befektetés Magyarország jövője, a Megegyezés programjának első helyén ezért a tudás, a képzettség és a munkakultúra javítása áll. Az ország gazdasági növekedésének igazi problémája ugyanis nem tőketípusú, illetve beruházási, hanem foglalkoztatási - mondta, hozzátéve, hogy fontosabb az ország, mint a választások előtti politikai érdek. Éppen ezért a kormány szakít az eddigi kormányok csaknem két évtizedes gyakorlatával, amikor mindenki költekezett a választások előtt. „Magyarországon az állam finanszírozóképessége most a legerősebb, amit tovább akarunk vinni” - mondta. Fontosnak tartotta azt is, hogy a segélyezés ne zárjon be senkit szegénységbe, ezért segély helyett inkább munkát kell adni az embereknek. Elismerte, hogy van még teendő a hazai szociális rendszer átalakításában, a kormány nyugdíjpolitikáját ugyanakkor kiszámíthatónak nevezte. Az adó- és járulékcsökkentésről a miniszterelnök azt mondta, abban nagyjából mindenki egyetért, hogy elsősorban a munkabérre rakódó terheket kell csökkenteni, és míg az SZDSZ inkább az szja-t csökkentené, addig a munkáltatók a járulékot. A kabinet javaslata szerint az adócsökkentés nettó hatása nagyjából 160 milliárd forint, a bruttó pedig több mint 200 milliárd forint. Ennél akkor lehetne nagyobb, ha más pontokon növekednének az adók-járulékok, de ha „egy fillérrel is valahol növelünk, akkor tüzes nyilak áradata jön felénk a parlamentben” - fogalmazott. Lendvai Ildikó furcsállta, hogy a Fidesz és a KDNP úgy szavazna a vitairatról, hogy nem akarja meghallgatni annak szerzőjét. Az MSZP frakcióvezetője szerint ki kell mondani, hogy ki milyen receptet kínál az országnak. A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor úgy summázta a Megegyezést, hogy a kisebbségi kormánynak nincs programja. Szerinte a tegnapi vita azért váltott ki érdektelenséget, mivel a szocialista többség nem hagyta, hogy szavazzanak is róla. „Ráadásul csak arról beszélhetünk, hogy hat év szocialista kormányzás után az ország minden szempontból rosszabb helyzetben van, mint 2002- ben volt” - jelentette ki. Menekülési kísérletnek nevezte a dokumentumot, és kifejtette, hogy az ország jelenlegi, rossz helyzetében csak a Fidesz Erős Magyarország programja mutathat utat. A KDNP nevében Rubovszky György is arról beszélt, hogy nincs kormányprogram. Nehezményezte egyúttal, hogy a KDNP a családi adózásról, valamint a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatait a kormánypárti képviselők tárgysorozatba sem engedték venni. Az államháztartás hiányának csökkentéséhez valóban ragaszkodni kell, ez a Megegyezés támogatható eleme, akárcsak a szakképzési ösztöndíj bevezetése, a hátrányos helyzetű munkavállalók pozitív diszkriminációja, az APEF1 szolgáltatás szemléletű átalakítása. Mégsem támogatható a dokumentum, mert nem segít az ország bajain - vélte Kóka János. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint túl nagy az állam szerepe és túl kevés az adócsökkentés. Herényi Károly az MDF vezérszónokaként úgy látta, a fő feladat a gazdaság versenyképességének növelése. A frakcióvezető átlátható pártfinanszírozási törvényt és betartható adószabályok elfogadását sürgette. H. D.M. CS. Lemezosztás a parlamentben Lejárt lemez címmel Gyurcsány Ferenc utóbbi években meghirdetett programjainak fő kijelentéseit gyűjtötte össze és osztotta szét CD-n szocialista képviselők között a Fidelitas több képviselője az Országgyűlésben. Cser-Palkovics András, az ellenzéki párt helyettes szóvivője (jobbról a második) az akció előtt kifejtette: szerinte a kormányfő alkalmatlanságát bizonyítja, hogy három és fél év alatt nyolcadik programját terjesztette be. Fotó: Kertész Gábor Hiba a vonulásban Korábban rögzült, számtalanszor begyakorolt szokások váltak bizonytalanná tegnap a parlamentben, a kormányfő vitaindítója idején. Gyurcsány Ferenc előre jelzetten szólalt fel a Flázban, ami az utóbbi két évben mindig ugyanazt a reakciót váltotta ki a Fidesz és a KDNP képviselőiből: a frakcióvezetők kivételével elhagyták az üléstermet. Az ellenzéki oldal nagy (ki)vonulása most mégis elmaradt, vagy legalábbis érzékelhetetlenné vált. Alig tucatnyian hallgatták ugyanis azon az oldalon a Megegyezés vitanapot, így ha ki is ment valaki, nem tudni, hogy saját elhatározásból, ösztöneit követve vagy csak egyéb dolga miatt lépett ki az ülésteremből. Aki most esetleg nem figyelt, az hétfőn javíthat: ha Gyurcsány előre jelzetten beszél, ismét működhet a fideszes gépezet. Szűcs Erika nem mond le A szociális miniszter kijelentette: nem foglalkozik a lemondás gondolatával, miután a parlament hétfőn háromszor is leszavazta interpellációkra adott válaszait. Szűcs Erika a távirati irodával azt is közölte, ha a szocialista frakció vagy a miniszterelnök szólítja fel a távozásra - mert alkalmatlan feladata ellátására -, akkor azt természetesen megfogadja. A miniszter úgy fogalmazott, az, hogy egy-egy igen szavazattal kevesebbet kapott a kelleténél, még nem ok a lemondásra. Egypárti kormányzás esetén hozzá kell szokni ilyen helyzetekhez, de a politikai színjáték tartalmát nem lehet szigorúan venni - mondta. Egy neve elhallgatását kérő vezető szocialista politikus lapunk kérdésére megerősítette, fel sem merült, hogy Szűcs Erikának le kellene mondania. Kijelentette: nem a válasz tartalmáról, hanem a válaszadó hovatartozásáról voksolt az ellenzék. A szocialistáktól viszont hat képviselő - vélhetően igazoltan - maradt távol az ülésteremtől, amiben nincs semmi rendkívüli - mondta a képviselő. Megjegyezte azt is, bárki kerülhetett volna Szűcs Erika helyzetébe, a miniszter válaszai pedig szerinte szakmailag végiggondoltak voltak. Az interpelláció leszavazása vegytiszta politika - fogalmazott. A Fidesz és a KDNP lemondásra szólította fel a minisztert, miután az Országgyűlés háromszor is leszavazta válaszait. Muhari Judit NÉPSZAVA 2008. OKTÓBER 8., SZERDA BELFÖLD Somogyi helyett Pazeller nyer? Csaknem ötven év után nem viselné többé utca a budapesti VIII. kerületben a fehérterror áldozatává vált egykori Népszava-újságíró, Somogyi Béla nevét. A józsefvárosi utcatáblán ezentúl egy osztrák származású magyar zeneszerző neve szerepelne - ha a jövő héten a kerületi képviselő-testület elfogadja. A határozat - melyet a helyi Fidesz már az előző testületi ülésen is sürgetett - várhatóan megkapja a jóváhagyást, miután a 28 fős testületben 16-an a Fidesz KDNP-t képviselik. Az utolsó szót az átkeresztelésről a hónap végén a fővárosi közgyűlés mondja ki; ott többsége van az MSZP-SZDSZ-koalíciónak. A javaslatot szorgalmazó Kocsis Máté fideszes alpolgármester kérdésünkre nem kívánt nyilatkozni az indokokról, ám, talán alátámasztandó, hogy nem ritka az átkeresztelés, annyit üzent: az utca eredeti neve Rökk Szilárd volt, egy része ma is az. (Valóban, az utcát 1962-ben nevezték el Somogyiról, majd 1991 óta egy szakasza ismét Rökk Szilárd utca.) A névváltoztatás hátterében értesüléseink szerint az áll, hogy Pazeller Jakab unokája megkereste a fővárost, nevezzenek el utcát az 1869-ben született osztrák származású zeneszerzőről és karmesterről. A főváros a kerület állásfoglalását kérte, ám a testületben megoszlanak a vélemények az átnevezés szükségességéről. Úgy tudjuk, az MSZPSZDSZ ellenzéki koalíció inkább amellett van, hogy valamelyik ház falán kapjon emléktáblát Pazeller, de az utcát ne nevezzék át. Úgy tudjuk, ezt támogatná Csécsei Béla SZDSZ-es polgármester is, aki kérte a jegyzőt, vizsgálja meg, nem ró-e az átkeresztelés aránytalanul nagy terhet az utcában élő lakosokra, cégekre, hiszen így nekik hivatalos irataikat például ki kellene cserélniük. Úgy tudjuk, a polgári oldal inkább „átkereszteléspárti”. A szociáldemokrata újságíró, Somogyi Béla cikkeiben élesen elítélte a fehérterrort. Emiatt 1920. február 17-én őt és a vele lévő Bacsó Béla újságírót (az ő nevét is viseli utca a kerületben) az Ostenburg-különítmény elfogta, megölték őket, majd holttestüket a Dunába dobták. Az a hír járta, hogy ehhez a biztatást a pár héttel később kormányzóvá választott Horthy Miklós adta. Pazeller Jakab mellesleg Aradon, majd Budapesten szolgált a hadsereg karmestereként, a Somogyi-Bacsó-gyilkosság után egy évvel, 1921-ben pedig beállt Horthy seregébe, a katonai akadémia zeneigazgatója lett. Emlékezetes, hogy 2005-ben Derce Tamás, Újpest független polgármestere felújíttatta a Népszava két mártírjának emlékművét a IV. kerületben. Népszava-információ Tábladzsungel Józsefvárosban - könnyű eltévedni Fotó: Bieuk István 3 Turulügy: januárig biztosan elhúzódik Nem hagyja a XII. kerületi önkormányzat lebontani a jogsértő módon emelt turulszobrot, bár a fennmaradására egyre kevesebb az esély. Jelenleg egy fellebbezés befogadásán vagy elutasításán, aztán a Fővárosi Bíróság (FB) határozatán múlik a sokat vitatott műalkotás sorsa. Arról még július 30-án döntött az FB, hogy nincs helye a turulnak a világháborús áldozatok emlékművén; elutasították a kerületnek a fennmaradási engedélyt megsemmisítő döntés elleni kérelmét. Építéshatóságként az I. kerületi önkormányzat ugyanis a jogerős bontási határozat ellenére adott fennmaradási engedélyt, miközben - elismerve a jogsértést - engedély nélküli építkezés miatt pénzbírságot szabott ki a Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök vezette helyhatóságra. A kerület azért fordult a bírósághoz, mert ezután a fennmaradási engedélyt másodfokú hatóságként megsemmisítette a közigazgatási hivatal és kijelölte a IX. kerületet a bontás végrehajtására. A bontási határozat felfüggesztését kérő kerületi panaszt az FB elutasította, ami ellen az önkormányzat fellebbezett. Ám levelük rossz helyre - az FB helyett az ítélőtáblára - érkezett, s mire a megfelelő helyre került, lejárt a fellebbezési határidő, a bíróság pedig elutasította panaszukat. Ez ellen ismét fellebbezett az önkormányzat, csatolva a Magyar Posta nyilatkozatát, miszerint a kézbesítő hibázott - mondta lapunknak Váczi János, a polgármester kabinetfőnöke. Tomecskó Tamás, a posta szóvivője közölte, a postatörvény alapján nem adhatnak tájékoztatást egy küldeményről harmadik félnek. Érdeklődésünkre az FB-n közölték: tegnap megérkezett a levél, azt az előírt 8 nap után - addig tehet észrevételt a közigazgatási hivatal - továbbítják az ítélőtáblának. Ott dönthetnek úgy, hogy mégis figyelembe veszik a fellebbezést, s felfüggesztik a bontási határozat végrehajtását. Addig a január elejei időpontig, amikor az FB-n folytatódik a turulper. Akkor arról döntenek majd, hogy jogszerű volt-e a fennmaradási engedély vagy sem. Ám aligha valószínű, hogy a bíróság saját korábbi döntését felülírná, ugyanis a körülmények - a jogsértés ténye és indokai - nem változtak. Lengyel Tibor Zárt lesz az MSZP-kongresszus Hatszáz küldöttet vár a Magyar Szocialista Párt szombati rendkívüli kongresszusára. Nyakó István szóvivő a pártelnökség tegnapi ülése után azt is elmondta, a küldöttek a Megegyezés című programot vitatják meg. A nyitó - nem nyilvános - munkaülésen Gyurcsány Ferenc mond rövid politikai helyzetelemzést, majd a megyék és a főváros képviselői kapnak szót, őket a platformok előadói követik. Délután összegzik a vitát, s ez az ülés már nyilvános lesz, akárcsak a kongresszusi határozat elfogadása. Az állásfoglalást még szövegezik, ezért a szóvivő egyelőre nem kívánt nyilatkozni róla. Lapunk úgy tudja, a kongresszus elé kerülő határozati javaslat szerint az előrehozott választások elkerülése érdekében olyan programot kell kínálni, amelyhez társadalmi és parlamenti többség szerezhető. (Népszava) Vita Lengyel bizottsági helyéről A volt fideszes, most független Lengyel Zoltán továbbra is ragaszkodik költségvetési bizottsági helyéhez. Egykori párttársa és a testület elnöke, Varga Mihály ugyanakkor úgy véli, a T. Háznak jövő hétfőn mindenképpen szavaznia kell arról, hogy a Fidesz tölthesse be Lengyel és Tóth András, a másik „függetlenedett” honatya helyeit. Az ellenzéki pártot elhagyó politikusoknak Ágh Péter és Borsos József szociális bizottságbeli tagságát ajánlották fel. A Fidesz azért kezdeményezte a bizottsági cserét, mert a múlt héten a pártból kilépett két független képviselő hiányzása tette lehetővé, hogy a szocialisták meg tudják szavazni az adótörvények és a Robin Hood-adó általános vitára való alkalmasságát a költségvetési bizottságban. (MTI) Ma kezdődik a Zuschlag-per A vádlottak meghallgatásával kezdődik ma a Zuschlag János és 15 társa ellen indított büntetőper a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, Kecskeméten. Ismeretes, hogy Zuschlagot különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. A nyomozás kiderítette, hogy a hozzá közel álló egyesületek és alapítványok mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. A Zuschlag-perben egyébként több mint kétszáz tanú szerepel. A vádlott a kár egy részét, 50 millió forintot már megtérített. (MTI)