Népszava, 2008. október (135. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-08 / 236. szám

Gyurcsány szerint abból nem lehet visszavenni, amit már egyszer elértek a polgárok Nincs megegyezés a Megegyezésről A tudást, a képzettséget és a munkakultúra javítását nevezte a legfontosabbnak Gyurcsány Ferenc azon a parlamenti vitana­pon, amelyet - szocialista kezde­ményezésre - az általa írt Meg­egyezés című dokumentumról tartottak. A bírálatokra is utalva a kormányfő úgy fogalmazott: „ne papoljunk a felelősségről, mert azzal tele a padlás, hanem viselkedjünk úgy, ahogy az adott helyzetben szakszerű és felelős politikusoktól elvárható". Az oktatásra, a képzésre és a kutatás­­fejlesztésre a gazdasági növekedésnél többet kell fordítani - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint Magyarország igazi gondja, hogy évek óta nem tudja növelni a foglalkoztatás 3,9 milliós szintjét, ezért először a szociális-képzési oldalon kell beavatkozni, utána kell csökkenteni az adókat és a járu­lékokat. Minderről az MSZP által kezdeményezett politikai vitanapon beszélt, mindössze tucatnyi fideszes képviselő jelenlétében. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a tudásba való befektetés Magyarország jövője, a Megegyezés programjának első helyén ezért a tudás, a képzettség és a munkakultúra javítása áll. Az or­szág gazdasági növekedésének igazi problémája ugyanis nem tőketípusú, illetve beruházási, hanem foglalkoz­tatási - mondta, hozzátéve, hogy fon­tosabb az ország, mint a választások előtti politikai érdek. Éppen ezért a kormány szakít az eddigi kormányok csaknem két évtizedes gyakorlatá­val, amikor mindenki költekezett a választások előtt. „Magyarországon az állam finanszírozóképessége most a legerősebb, amit tovább akarunk vinni” - mondta. Fontosnak tartotta azt is, hogy a segélyezés ne zárjon be senkit szegénységbe, ezért segély helyett inkább munkát kell adni az embereknek. Elismerte, hogy van még teendő a hazai szociális rendszer átalakításában, a kormány nyugdíj­politikáját ugyanakkor kiszámítha­tónak nevezte. Az adó- és járulékcsökkentésről a miniszterelnök azt mondta, abban nagyjából mindenki egyetért, hogy elsősorban a munkabérre rakódó terheket kell csökkenteni, és míg az SZDSZ inkább az szja-t csökkente­né, addig a munkáltatók a járulékot. A kabinet javaslata szerint az adó­csökkentés nettó hatása nagyjából 160 milliárd forint, a bruttó pedig több mint 200 milliárd forint. Ennél akkor lehetne nagyobb, ha más pontokon növekednének az adók-járulékok, de ha „egy fillérrel is valahol növelünk, akkor tüzes nyilak áradata jön felénk a parlamentben” - fogalmazott. Lendvai Ildikó furcsállta, hogy a Fidesz és a KDNP úgy szavazna a vitairatról, hogy nem akarja meg­hallgatni annak szerzőjét. Az MSZP frakcióvezetője szerint ki kell monda­ni, hogy ki milyen receptet kínál az országnak. A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor úgy summázta a Megegyezést, hogy a kisebbségi kor­mánynak nincs programja. Szerinte a tegnapi vita azért váltott ki érdekte­lenséget, mivel a szocialista többség nem hagyta, hogy szavazzanak is róla. „Ráadásul csak arról beszélhetünk, hogy hat év szocialista kormányzás után az ország minden szempontból rosszabb helyzetben van, mint 2002- ben volt” - jelentette ki. Menekülési kísérletnek nevezte a dokumentumot, és kifejtette, hogy az ország jelenlegi, rossz helyzetében csak a Fidesz Erős Magyarország programja mutathat utat. A KDNP nevében Rubovszky György is arról beszélt, hogy nincs kormányprogram. Nehezményezte egyúttal, hogy a KDNP a családi adó­zásról, valamint a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatait a kormány­­párti képviselők tárgysorozatba sem engedték venni. Az államháztartás hiányának csök­kentéséhez valóban ragaszkodni kell, ez a Megegyezés támogatható eleme, akárcsak a szakképzési ösztöndíj be­vezetése, a hátrányos helyzetű mun­kavállalók pozitív diszkriminációja, az APEF1 szolgáltatás szemléletű átalakítása. Mégsem támogatható a dokumentum, mert nem segít az ország bajain - vélte Kóka János. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint túl nagy az állam szerepe és túl kevés az adócsökkentés. Herényi Károly az MDF vezérszónokaként úgy látta, a fő feladat a gazdaság versenyképes­ségének növelése. A frakcióvezető átlátható pártfinanszírozási törvényt és betartható adószabályok elfogadá­sát sürgette. H. D.­M. CS. Lemezosztás a parlamentben Lejárt lemez címmel Gyurcsány Ferenc utóbbi években meghirdetett programjainak fő kijelentéseit gyűjtötte össze és osztotta szét CD-n szocialista képviselők között a Fidelitas több képviselője az Országgyűlésben. Cser-Palkovics András, az ellenzéki párt helyettes szóvivője (jobbról a második) az akció előtt kifejtette: szerinte a kormányfő alkalmatlanságát bizonyítja, hogy három és fél év alatt nyolcadik programját terjesztette be. Fotó: Kertész Gábor Hiba a vonulásban Korábban rögzült, számtalanszor begyakorolt szokások váltak bizonytalanná tegnap a parlamentben, a kormányfő vitaindítója idején. Gyurcsány Ferenc előre jelzetten szólalt fel a Flázban, ami az utóbbi két évben mindig ugyanazt a reakciót váltotta ki a Fidesz és a KDNP képviselőiből: a frakcióvezetők kivételével elhagyták az üléstermet. Az ellenzéki oldal nagy (ki)vonulása most mégis elmaradt, vagy leg­alábbis érzékelhetetlenné vált. Alig tucatnyian hallgatták ugyanis azon az oldalon a Megegyezés vitanapot, így ha ki is ment valaki, nem tudni, hogy saját elhatározás­ból, ösztöneit követve vagy csak egyéb dolga miatt lépett ki az ülésteremből. Aki most esetleg nem figyelt, az hétfőn javíthat: ha Gyurcsány előre jelzetten beszél, ismét működhet a fideszes gépezet. Szűcs Erika nem mond le A szociális miniszter kijelentette: nem foglalkozik a lemondás gondolatával, miután a parlament hétfőn háromszor is leszavazta interpellációkra adott válaszait. Szűcs Erika a távirati iro­dával azt is közölte, ha a szocialista frakció vagy a miniszterelnök szólítja fel a távozásra - mert alkalmatlan feladata ellátására -, akkor azt ter­mészetesen megfogadja. A miniszter úgy fogalmazott, az, hogy egy-egy igen szavazattal kevesebbet kapott a kelleténél, még nem ok a lemondásra. Egypárti kormányzás esetén hozzá kell szokni ilyen helyzetekhez, de a politikai színjáték tartalmát nem lehet szigorúan venni - mondta. Egy neve elhallgatását kérő vezető szocialista politikus lapunk kérdésére megerősítette, fel sem merült, hogy Szűcs Erikának le kellene mondania. Kijelentette: nem a válasz tartalmáról, hanem a válaszadó hovatartozásáról voksolt az ellenzék. A szocialistáktól viszont hat képviselő - vélhetően iga­zoltan - maradt távol az ülésteremtől, amiben nincs semmi rendkívüli - mondta a képviselő. Megjegyezte azt is, bárki kerülhetett volna Szűcs Erika helyzetébe, a miniszter válaszai pedig szerinte szakmailag végiggondoltak voltak. Az interpelláció leszavazása vegytiszta politika - fogalmazott. A Fidesz és a KDNP lemondásra szólította fel a minisztert, miután az Országgyűlés háromszor is leszavaz­ta válaszait. Muhari Judit NÉPSZAVA 2008. OKTÓBER 8., SZERDA BELFÖLD Somogyi helyett Pazeller nyer? Csaknem ötven év után nem viselné többé utca a budapesti VIII. kerü­letben a fehérterror áldozatává vált egykori Népszava-újságíró, Somogyi Béla nevét. A józsefvárosi utcatáblán ezentúl egy osztrák származású ma­gyar zeneszerző neve szerepelne - ha a jövő héten a kerületi képviselő-tes­tület elfogadja. A határozat - melyet a helyi Fidesz már az előző testületi ülésen is sürgetett - várhatóan meg­kapja a jóváhagyást, miután a 28 fős testületben 16-an a Fidesz KDNP-t képviselik. Az utolsó szót az átke­resztelésről a hónap végén a fővárosi közgyűlés mondja ki; ott többsége van az MSZP-SZDSZ-koalíciónak. A javaslatot szorgalmazó Kocsis Máté fideszes alpolgármester kér­désünkre nem kívánt nyilatkozni az indokokról, ám, talán alátámasztan­dó, hogy nem ritka az átkeresztelés, annyit üzent: az utca eredeti neve Rökk Szilárd volt, egy része ma is az. (Valóban, az utcát 1962-ben nevezték el Somogyiról, majd 1991 óta egy szakasza ismét Rökk Szilárd utca.) A névváltoztatás hátterében értesüléseink szerint az áll, hogy Pazeller Jakab unokája megkereste a fővárost, nevezzenek el utcát az 1869-ben született osztrák szárma­zású zeneszerzőről és karmesterről. A főváros a kerület állásfoglalását kérte, ám a testületben megoszlanak a vélemények az átnevezés szüksé­gességéről. Úgy tudjuk, az MSZP­­SZDSZ ellenzéki koalíció inkább amellett van, hogy valamelyik ház falán kapjon emléktáblát Pazeller, de az utcát ne nevezzék át. Úgy tudjuk, ezt támogatná Csécsei Béla SZDSZ-es polgármester is, aki kérte a jegyzőt, vizsgálja meg, nem ró-e az átkeresztelés aránytalanul nagy terhet az utcában élő lakosokra, cé­gekre, hiszen így nekik hivatalos ira­taikat például ki kellene cserélniük. Úgy tudjuk, a polgári oldal inkább „átkereszteléspárti”. A szociáldemokrata újságíró, So­mogyi Béla cikkeiben élesen elítélte a fehérterrort. Emiatt 1920. február 17-én őt és a vele lévő Bacsó Béla újságírót (az ő nevét is viseli utca a kerületben) az Ostenburg-kü­lönít­­mény elfogta, megölték őket, majd holttestüket a Dunába dobták. Az a hír járta, hogy ehhez a biztatást a pár héttel később kormányzóvá választott Horthy Miklós adta. Pazeller Jakab mellesleg Aradon, majd Budapesten szolgált a hadsereg karmestereként, a Somogyi-Bacsó-gyilkosság után egy évvel, 1921-ben pedig beállt Horthy seregébe, a katonai akadémia zeneigazgatója lett. Emlékezetes, hogy 2005-ben Derce Tamás, Újpest független pol­gármestere felújíttatta a Népszava két mártírjának emlékművét a IV. kerületben. Népszava-információ Tábladzsungel Józsefvárosban - könnyű eltévedni Fotó: Bieuk István 3 Turulügy: januárig biztosan elhúzódik Nem hagyja a XII. kerületi önkormányzat le­bontani a jogsértő módon emelt turulszobrot, bár a fennmaradására egyre kevesebb az esély. Jelenleg egy fellebbezés befogadásán vagy el­utasításán, aztán a Fővárosi Bíróság (FB) hatá­rozatán múlik a sokat vitatott műalkotás sorsa. Arról még július 30-án döntött az FB, hogy nincs helye a turulnak a világháborús áldoza­tok emlékművén; elutasították a kerületnek a fennmaradási engedélyt megsemmisítő döntés elleni kérelmét. Építéshatóságként az I. kerületi önkormányzat ugyanis a jogerős bontási hatá­rozat ellenére adott fennmaradási engedélyt, miközben - elismerve a jogsértést - engedély nélküli építkezés miatt pénzbírságot szabott ki a Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök vezette helyhatóságra. A kerület azért fordult a bíró­sághoz, mert ezután a fennmaradási engedélyt másodfokú hatóságként megsemmisítette a közigazgatási hivatal és kijelölte a IX. kerületet a bontás végrehajtására. A bontási határozat felfüggesztését kérő kerületi panaszt az FB elutasította, ami ellen az önkormányzat felleb­bezett. Ám levelük rossz helyre - az FB helyett az ítélőtáblára - érkezett, s mire a megfelelő helyre került, lejárt a fellebbezési határidő, a bíróság pedig elutasította panaszukat. Ez ellen ismét fellebbezett az önkormányzat, csatolva a Magyar Posta nyilatkozatát, miszerint a kézbe­sítő hibázott - mondta lapunknak Váczi János, a polgármester kabinetfőnöke. Tomecskó Tamás, a posta szóvivője közölte, a postatörvény alapján nem adhatnak tájékoztatást egy külde­ményről harmadik félnek. Érdeklődésünkre az FB-n közölték: tegnap megérkezett a levél, azt az előírt 8 nap után - addig tehet észrevételt a közigazgatási hivatal - továbbítják az ítélőtáb­lának. Ott dönthetnek úgy, hogy mégis figye­lembe veszik a fellebbezést, s felfüggesztik a bontási határozat végrehajtását. Addig a január elejei időpontig, amikor az FB-n folytatódik a turulper. Akkor arról döntenek majd, hogy jogszerű volt-e a fennmaradási engedély vagy sem. Ám aligha valószínű, hogy a bíróság saját korábbi döntését felülírná, ugyanis a körül­mények - a jogsértés ténye és indokai - nem változtak. Lengyel Tibor Zárt lesz az MSZP-kongresszus Hatszáz küldöttet vár a Magyar Szocialista Párt szombati rendkívüli kongresszusára. Nyakó István szóvivő a pártelnökség tegnapi ülése után azt is elmondta, a küldöttek a Megegyezés című programot vitatják meg. A nyitó - nem nyilvános - munkaülésen Gyurcsány Ferenc mond rövid politikai helyzetelemzést, majd a megyék és a főváros képviselői kapnak szót, őket a platformok előadói követik. Délután összegzik a vitát, s ez az ülés már nyilvános lesz, akárcsak a kongresszusi határozat elfoga­dása. Az állásfoglalást még szövegezik, ezért a szóvivő egyelőre nem kívánt nyilatkozni róla. Lapunk úgy tudja, a kongresszus elé kerülő határozati javaslat szerint az előrehozott válasz­tások elkerülése érdekében olyan programot kell kínálni, amelyhez társadalmi és parlamenti többség szerezhető. (Népszava) Vita Lengyel bizottsági helyéről A volt fideszes, most független Lengyel Zoltán továbbra is ragaszkodik költ­ségvetési bizottsági helyéhez. Egykori párttársa és a tes­tület elnöke, Varga Mihály ugyanakkor úgy véli, a T. Háznak jövő hétfőn minden­képpen szavaznia kell arról, hogy a Fidesz tölthesse be Lengyel és Tóth András, a másik „függetlenedett” honatya helyeit. Az ellenzéki pártot elhagyó politikusoknak Ágh Péter és Borsos József szociális bizottságbeli tagságát ajánlották fel. A Fidesz azért kezdeményezte a bizottsági cserét, mert a múlt héten a pártból kilépett két független képviselő hiányzása tette lehetővé, hogy a szocialisták meg tudják szavazni az adótörvények és a Robin Hood-adó általános vitára való alkalmasságát a költségvetési bizottságban. (MTI) Ma kezdődik a Zuschlag-per A vádlottak meghallgatásával kezdődik ma a Zuschlag János és 15 társa ellen indított büntetőper a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, Kecskeméten. Ismeretes, hogy Zuschlagot különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. A nyomozás kiderítette, hogy a hozzá közel álló egyesüle­tek és alapítványok mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. A Zuschlag-perben egyébként több mint kétszáz tanú szerepel. A vádlott a kár egy részét, 50 millió forintot már megtérített. (MTI)

Next