Népszava, 2008. november (135. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-03 / 256. szám

4 Péntek 9:15 - A Budapesti Értéktőzsde részvényinde­xe egy százalékot meghaladó eséssel indított. 11:47 - A Pénzügyminisztérium a pénzpiaci válság nyomán az új költségvetési tervezetet is átdolgozta, e szerint: a GDP 1 százalékkal csökken, a reálbérek 2,7 százalékkal. 12:01 - Elbocsátások fenyegetik már az er­délyi munkavállalókat is a gazdasági válság következményeként. 12:55 - Az EU pénzügyminiszterei keddre tervezik a 6,5 milliárd eurós hitelkeret jóváha­gyását Magyarország számára. 14:05 - A francia kormány a bankoknak nyújtott állami támogatás megvonásával fenyegetőzik. 14:47 A Fidesz szerint Magyarországnak most lenne a legnagyobb szüksége egy növekedési programra, de a kormány cselekvőképtelen. 15:09 - Navracsics Tibor, parlamenti ellenőr­zést tart szükségesnek a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) hitelkerete felett. 15:53 - A Magyar Bankszövetséggel még nem volt részletes egyeztetés arról, hogy a bankok hogyan, és milyen feltételekkel részesedhetnek a 20 milliárd eurós csomagból. 16:43 — A Budapesti Értéktőzsde részvényin­dexe 1,30 százalékos csökkenéssel zárt. 17:25 - Nyereséggel zárt a forint a bankközi devizapiacon. 18.25 - Erősen ingadoztak a vezető nyugat­európai tőzsdeindexek pénteken, de végül, mivel a Wall Street pozitív irányra váltott, egy­értelmű emelkedéssel tudták befejezni a napot. Szombat: 13:33 - Jóváhagyta az ukrán parlament péntek este azt a válságkezelő intézkedéseket tartal­mazó törvényt, amelynek elfogadását a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) kérte Kijevtől. 14:25 Az amerikai jegybankelnök szerint álla­mi beavatkozás nélkül nincs esély a túlélésre. 18:36­­ Államcsőd és szociális válság egyide­jűleg kialakulhatott volna a pénzügyi válságból - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc. Vasárnap: 11:49 - A süllyedő olajár jelentős bevétel­­csökkenést jelent az orosz olajexportőröknek is, ezért a kormány a kivitel után fizetendő olajexportadót 25 százalékkal mérsékelte. 15:53 - A demokrata fórum választmánya arra szólította fel az MDF-frakció tagjait, mondja­nak le a képviselői költségtérítés 18 százaléká­ról, és ezt ajánlják a többi pártnak is. 17:00 - A költségvetési bizottság tárgyalta azt a tájékoztatót, melyet a Pénzügyminisztérium nyújtott be a parlamentnek a jövő évi költség­vetési javaslat módosításáról. 17:03­­ A jövő évi költségvetési törvényjavaslat­hoz benyújtott pénzügyminisztériumi módosí­tásban a bevételek egy részét megalapozatlannak tartja az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és már a bázisszámokban is nagy kockázatokat lát. 18:07 - A parlamenti pártok megállapodtak a költségvetési plafonról szóló törvényjavas­lat leglényegesebb pontjairól, miután ötpárti egyeztetést tartottak a Parlamentben. ÍME Frankfurter Allgemeine Zeitung: A német napilap megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szocialistái a közelmúlt­ban egy reklámkampány keretében még gyors ütemben növekvő gazdaságot, magasabb jöve­delmeket és nyugdíjakat helyeztek kilátásba. Most pedig a kormány tudatta, hogy az ország­nak recesszióval kell számolnia, s a miniszterel­nök takarékossági intézkedéseket jelentett be. A lap úgy ítélte meg: nem rosszak a miniszterelnök esélyei arra, hogy tovább kormányozhasson. A pénzügyi válság miatt ugyanis mind a liberáli­sok, mind az MDF jelezte támogatását. Egyedül Orbán Viktor követeli továbbra is Gyurcsány lemondását. Orbán a lakosságot sújtó takarékos­­sági program helyett egy „nemzeti növekedési programot” javasolt, amelynek középpontjában adócsökkentéseknek kell állniuk. Azt a kérdést azonban, hogy az adócsökkentéseket miként kí­vánja finanszírozni, Orbán megválaszolatlanul hagyta - írta a lap. Le Figaro: A konzer­­vatív napilap szerint az IMF-hitelkeretből Magyarország rövid távon a kolosszális méretű külső adósságát fogja törleszteni, egy részéből pedig a devizahiánytól szenvedő magyar bank­szektornak fog likviditással szolgálni, s így a miniszterelnök szavai szerint elkerülhető lesz a bankcsőd. A lap kiemeli: a még csak készülő­ben lévő intézkedések már megtették hatásukat: a tőzsde 11 százalékot emelkedett, és a néhány nap alatt az euróval szemben 20 százalékot vesztett forint is jelentősen javult. GAZDASÁG 2008. NOVEMBER 3., HÉTFŐ Csökkenő jutalmak Kevesebb lesz, 12 milliárdról 2 milliárd­­ra csökken a jutalomkeret a miniszté­riumoknál és a háttérintézményeknél. A miniszterelnök várhatóan ma írja alá az erről szóló kormányrendeletet. A teljesítményértékelési rendszer (TÉR) alapján tavaly 6200 minisztériumi dol­gozó összesen 3,5 milliárd forint jutal­mat kapott, egy vezető átlagosan 2,8 havi illetményt kapott prémiumként, a nem vezetői beosztásban dolgozók­nak 2,2 havi pluszpénzt utaltak. NÉPSZAVA Ha nem lesz béremelés, „törékeny” lehet a munkabéke: sztrájkkal fenyegettek a munkavállalók Hitelre számíthatnak a vállalkozások A munkavállalók ragaszkodnak az átlagkereset-növekedéshez és a minimálbér emeléséhez, a mun­káltatók szerint viszont a béreket a bázisév szintjén kell tartani. Ez derült ki az Országos Érdekegyez­tető Tanácsban. A foglalkoztatók szerint a bérnövekedés olyan terheket róna a cégekre, amelyek miatt veszélybe kerülnének a munkahelyek, a munkavállalók viszont úgy vélték, ha nincs egyezség, sztrájkok lehetnek. Nem szokványos helyzetben nem szokványos megoldást kell keresni - így foglalta össze a kormány kép­viselője az Országos Érdekegyeztető Tanács bértárgyalásának feladatát a pénteki ülésen. A munkavállalók ezzel ugyan egyetértettek, de kije­lentették, ha nem tudnak megálla­podni, „törékeny” lesz a munkabéke. A munkáltatók viszont úgy vélték, eddig a fizetőképesség megőrzése volt a legfontosabb, a válság miatt azonban a fő cél a munkahelyek megtartása. A szociális partnerek tehát az elvekben sem értettek egyet. A szakszervezetek szerették volna, ha egyelőre számok nélkül ugyan, de megállapodnak, hogy az országos bérajánlás január elsejétől lép életbe, továbbra is lesz bérminimum, és lesz minimálbér-emelés is. Mint mond­ták, tárgyalási alapnak tekintik, hogy 80 ezer forintra emeljék a legkisebb bér összegét, amitől el lehet ugyan térni, de arra nincs okuk, hogy az elveiket felrúgják. Alku abban lehet, hogy milyen ütemben növekedjen a jelenlegi összeg - mondták. A munkáltatói oldal célja viszont az, hogy a minimálbér maradjon a jelenlegi 69 ezer forint, az át­lagkereset pedig ne növekedjen. Kijelentették, ha újabb terheket rónak a munkáltatókra, akkor a munkahelyek megtartása kerül ve­szélybe. Érvként elmondták, hogy a minimálbér 80 ezer forintra emelése 623 ezer munkavállalót, az öt főnél többet foglalkoztató cégeknek pedig egyharmadát érintené, és összessé­gében 100-150 milliárdos terhet róna a foglalkoztatókra. Ugyanakkor úgy vélték, béremelésről ágazati szinte lehetne tárgyalni. Szerintük az OÉT keretein belül fontosabb lenne arról megegyezni, hogy a három oldal fe­jezze ki érdekeltségét a munkahelyek megtartásában, a munkabéke megőr­zésében, és szükséges lenne egy ré­giókat érintő válságkezelő program kidolgozása is. Mint kiderült, támogatást a kor­mány is tervez. Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára bejelentette: a vállalkozói szektor versenyképességének megőrzésére 800 milliárd forintos támogatást készítenek elő. Az Új Magyaror­szág Fejlesztési Terv forrásait rövid időn belül átszervezik, a keret a gazdasághoz és a foglalkoztatáshoz közel álló programokat támogatja. A bejelentésből vita alakult ki, a mun­kavállalók szerint ezzel kizárólag a vállalkozások járnak jól, a cégek ke­rülnek jó pozícióba, a munkáltatók viszont úgy látják, ezt az összeget a munkavállalók is kapják, hiszen a pénz segít megőrizni az állásukat. Csizmár Gábor megjegyezte: nem támogatásról, hanem hitelkeretről beszélt, amely a cégeknek szükség esetén likviditási segítséget nyújt, de vissza kell fizetni. A tárgyalás hangulata egyre feszül­tebb lett, ami az államtitkár szerint nem véletlen, hiszen az OÉT húsz­éves történetében nem volt még arra példa, hogy egy hónap alatt három­szor kellett makropályát változtatni. Az új költségvetési tervezet azzal számol, hogy a GDP 1 százalékkal csökken 2009-ben, az infláció pedig 4,5 százalékkal nő. A reálbérek 2,7 százalékkal csökkennek, a beruhá­zásoknál 0,9 százalékos visszaesés várható, miközben az export 3,9 százalékkal nő. A helyzetet nehezíti, hogy az export-import miatt a ma­gyar gazdaság 70 százaléka az uni­ótól függ. A három oldal álláspontja nem közelített ugyan, de abban meg­állapodtak, hogy a tárgyalások pén­teken folytatódnak, és mindannyiuk érdeke a foglalkoztatás megőrzése, amihez a kormány támogató eszkö­zöket rendel. Muhari Judit A kormány és a szociális partnerek képviselői egy hét múlva újra egyeztetnek Fotó: Kertész Gábor Ezermilliárdosra bővülhet a Bajnai-csomag Információnk szerint a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) legutóbbi ülésén arról tárgyaltak, miként bővíthető ezermilliárdosra a 807 milliárd forintos vállalkozásélén­kítő csomag. A munkahelyek megőrzését célzó, 60 milliárdos alap létrehozása mellett olyan lépéseket tervez a kormány, amelyek a működő tőke Magyarországon tartását szolgálják. A pénzügyi válság leküzdésére tett intézkedések után a gazdasági válság kezelése, és elsősorban a munkahelyek megőrzése a legfontosabb teendő - mondta lapunknak Simon Gábor szociális és munkaügyi államtitkár. A szaktárca felgyorsítja a már előterjesztett döntéseket. Ez érinti a Start Régió-kártya beindítását, ami a tartósan állást keresőket alkalmazóknak három éven át járulékmentességet nyújt. Az ígéret szerint felpörgetik a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásbővítését támogató programot. Az elbocsátott dolgozók gyors, célzott - a mielőbbi munkába állást segítő - képzése a következő feladat - említi Simon. Ugyancsak napirenden van az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) megerősítése: növelik az állásfeltáró és -közvetítő tevékenység hatékonyságát. Az uniós forrásokkal kapcsolatban pedig megvizsgálják, miként lehet még ösztönzőbbé tenni velük a gazdaságban végbemenő fejlesztéseket és a munkahelyteremtést. E csomag összhangban van a Bajnai Gordon gazdasági miniszter nevével fémjelzett vállalkozásélénkítő csomaggal. R. Zs. Engedhet sztrájkköveteléseiből a VDSZSZ Megfelelő „ellentételezés" esetén hajlandó engedni február át kell gondolniuk, meddig feszíthetők korábbi célkitűzéseik, óta nem teljesített, főleg pénzügyi jellegű sztrájkkövetelé­­s elképzelhető, hogy bér- és pénzügyi követeléseikből hajlan­­­ebből a VDSZSZ a szakszervezet és a MÁV holnap folytatódó­dnak valamelyest visszalépni. Ez azonban nem lehet egyoldalú egyeztetésen - értesült lapunk. Gaskó István elnök lapunknak lemondás. Úgy tudjuk, azt tervezik, „cserébe" erősebb szak­­azt mondta: tekintettel a jelenlegi pénzügyi-gazdasági krízisre, szervezeti jogosítványokat kérnek. Robin Hood-adó: van is, nincs is Tetőzik a pesszimizmus, mélyponton a várakozások A jövő évi költségvetés legújabb vál­tozatában nem szerepel a sokat emle­getett Robin Hood-adóból származó bevétel, noha a kormány számít erre a pluszforrásra. Ezt erősítette meg Lendvai Ildikó frakcióvezető is, aki szerint szükség van a távfűtött lakás­ban élők hátrányainak csökkentésére, ebből viszont részt kell vállalnia a szektor gazdasági szereplőinek is. Az ellentmondást, hogy a mintegy 30 milliárd forintos különadó-bevé­tel miért nincs feltüntetve a büdzsé tervezetében. Szanyi Tibor, a frakció távhőmunkacsoportjának vezetője lapunknak azzal oldotta fel: óvatos­ságból nincs benne, de egy módosító indítvánnyal bármikor belekerülhet az összeg a javaslatba. Az óvatossá­got pedig az indokolja - fűzte hozzá -, hogy az Országgyűlés ma szavaz a Robin Hood-adót is tartalmazó, a táv­hőszolgáltatás versenyképesebbé té­teléről szóló törvényjavaslat módosító indítványairól. Márpedig az SZDSZ kivenné a javaslatból az energiacégek különadóját, melyet a többi ellenzéki párt sem támogat. A 2009-től két éven keresztül kivetendő, 8 százalékos többletadót is tartalmazó javaslatot az MSZP mégis elvinné a végszava­zásig, miközben saját módosítókkal - az adót fizetők körének szűkítésével - próbálja „emészthetővé” tenni. Arra is fel kellett készülni, hogy a többség mégis „kiszavazza” a csomagból az adót, így az abból várható bevételt inkább nem szerepeltették - magya­rázta Szanyi Tibor. Csakhogy ebből fedezné a jövőben a kormány az országszerte 640 ezer távhős háztar­tásnak alanyi jogon járó, de differen­ciált összegű támogatást. Eközben november elsejétől - az októberi gázáremelés miatt - mintegy 6 százalékkal nőtt a távhőszolgáltatás díja a fővárosban - itt van a legtöbb, 240 ezer távfűtéses otthon. A Főtáv ugyanakkor - saját megtakarításai révén - a novemberi számlákból 10 százalékos, mintegy 2 ezer forintos egyszeri díjcsökkentést ír jóvá. Emel­lett Hagyó Miklós főpolgármester­helyettes jelenleg is tárgyal kedvezőbb árakról a legnagyobb hőbeszállító Bu­dapesti Erőművel (BE). A BE a többi beszállítónál jóval drágábban adja át a hőt. Úgy tudjuk, a cég a következő két évre felajánlott, összesen 4 mil­liárd forint árengedményért cserébe szerződése meghosszabbítását kérte hat, illetve tíz évre az eredeti árakon, amibe viszont a főváros nem akar be­lemenni. L. T. Az előző hónapok stagnálása után októberben történelmi mélypontjára zuhant a GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexének szezonálisan kiigazított értéke. Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint az üzleti várakozások sosem látott pesszimizmust tükröznek, a fogyasztók viszont áprilisban - a kormánykoalíció felbomlása után - még feketébben látták a jövőt. Az ipari bizalmi index 2008 nyár eleje óta markánsan és szinte folya­matosan romlik, októberben pedig csaknem elérte valaha mért mély­pontját. Az építőipari bizalmi index tendenciájában egy éve javul. Októ­berben azonban a termelési helyzet és a rendelésállomány megítélése, valamint a foglalkoztatási szándék is rosszabb lett. A kereskedelmi bi­zalmi index értéke áprilistól augusz­tusig javult. Szeptemberben enyhén, októberben viszont már jelentősen romlott a mutató értéke. A szolgál­tatói bizalmi index áprilistól tenden­ciájában javult, októberben azonban jelentősen csökkent, megközelítve idei (áprilisi) mélypontját. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése­­ nyilván a felmérés idején naponta romló nemzetközi és hazai pénzügyi helyzettel összefüggésben - az üzleti szféra minden ágazatában és a lakosság körében is drámaian pes­­­szimistább lett. Ennyire kedvezőtlen vélemény csak a megszorítócsomag 2006-ban történt életbelépése után volt tapasztalható. A GKI fogyasztói bizalmi indexé­nek értéke 2008 júliusában, ha csak szerény mértékben is, de kitört két éve jellemző, rendkívül pesszimista sávjából, majd két hónapon át lénye­gében változatlan maradt. Októberben azonban drámai mértékben zuhant, megközelítve a 2008 áprilisában mért, több mint egy évtizedes mélypontját. A lakosság rövid távú megtakarítási képességét viszonylag kevésbé, saját várható pénzügyi helyzetét azonban sokkal rosszabbnak érezte, mint szep­temberben. Jelentősen romlottak a nagy értékű fogyasztási cikkek vásár­lására vonatkozó tervek is, miközben jelentősen nőtt a munkanélküliségtől való félelem. Népszava-információ

Next