Népszava, 2008. november (135. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-03 / 256. szám
4 Péntek 9:15 - A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe egy százalékot meghaladó eséssel indított. 11:47 - A Pénzügyminisztérium a pénzpiaci válság nyomán az új költségvetési tervezetet is átdolgozta, e szerint: a GDP 1 százalékkal csökken, a reálbérek 2,7 százalékkal. 12:01 - Elbocsátások fenyegetik már az erdélyi munkavállalókat is a gazdasági válság következményeként. 12:55 - Az EU pénzügyminiszterei keddre tervezik a 6,5 milliárd eurós hitelkeret jóváhagyását Magyarország számára. 14:05 - A francia kormány a bankoknak nyújtott állami támogatás megvonásával fenyegetőzik. 14:47 A Fidesz szerint Magyarországnak most lenne a legnagyobb szüksége egy növekedési programra, de a kormány cselekvőképtelen. 15:09 - Navracsics Tibor, parlamenti ellenőrzést tart szükségesnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkerete felett. 15:53 - A Magyar Bankszövetséggel még nem volt részletes egyeztetés arról, hogy a bankok hogyan, és milyen feltételekkel részesedhetnek a 20 milliárd eurós csomagból. 16:43 — A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 1,30 százalékos csökkenéssel zárt. 17:25 - Nyereséggel zárt a forint a bankközi devizapiacon. 18.25 - Erősen ingadoztak a vezető nyugateurópai tőzsdeindexek pénteken, de végül, mivel a Wall Street pozitív irányra váltott, egyértelmű emelkedéssel tudták befejezni a napot. Szombat: 13:33 - Jóváhagyta az ukrán parlament péntek este azt a válságkezelő intézkedéseket tartalmazó törvényt, amelynek elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte Kijevtől. 14:25 Az amerikai jegybankelnök szerint állami beavatkozás nélkül nincs esély a túlélésre. 18:36 Államcsőd és szociális válság egyidejűleg kialakulhatott volna a pénzügyi válságból - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc. Vasárnap: 11:49 - A süllyedő olajár jelentős bevételcsökkenést jelent az orosz olajexportőröknek is, ezért a kormány a kivitel után fizetendő olajexportadót 25 százalékkal mérsékelte. 15:53 - A demokrata fórum választmánya arra szólította fel az MDF-frakció tagjait, mondjanak le a képviselői költségtérítés 18 százalékáról, és ezt ajánlják a többi pártnak is. 17:00 - A költségvetési bizottság tárgyalta azt a tájékoztatót, melyet a Pénzügyminisztérium nyújtott be a parlamentnek a jövő évi költségvetési javaslat módosításáról. 17:03 A jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott pénzügyminisztériumi módosításban a bevételek egy részét megalapozatlannak tartja az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és már a bázisszámokban is nagy kockázatokat lát. 18:07 - A parlamenti pártok megállapodtak a költségvetési plafonról szóló törvényjavaslat leglényegesebb pontjairól, miután ötpárti egyeztetést tartottak a Parlamentben. ÍME Frankfurter Allgemeine Zeitung: A német napilap megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szocialistái a közelmúltban egy reklámkampány keretében még gyors ütemben növekvő gazdaságot, magasabb jövedelmeket és nyugdíjakat helyeztek kilátásba. Most pedig a kormány tudatta, hogy az országnak recesszióval kell számolnia, s a miniszterelnök takarékossági intézkedéseket jelentett be. A lap úgy ítélte meg: nem rosszak a miniszterelnök esélyei arra, hogy tovább kormányozhasson. A pénzügyi válság miatt ugyanis mind a liberálisok, mind az MDF jelezte támogatását. Egyedül Orbán Viktor követeli továbbra is Gyurcsány lemondását. Orbán a lakosságot sújtó takarékossági program helyett egy „nemzeti növekedési programot” javasolt, amelynek középpontjában adócsökkentéseknek kell állniuk. Azt a kérdést azonban, hogy az adócsökkentéseket miként kívánja finanszírozni, Orbán megválaszolatlanul hagyta - írta a lap. Le Figaro: A konzervatív napilap szerint az IMF-hitelkeretből Magyarország rövid távon a kolosszális méretű külső adósságát fogja törleszteni, egy részéből pedig a devizahiánytól szenvedő magyar bankszektornak fog likviditással szolgálni, s így a miniszterelnök szavai szerint elkerülhető lesz a bankcsőd. A lap kiemeli: a még csak készülőben lévő intézkedések már megtették hatásukat: a tőzsde 11 százalékot emelkedett, és a néhány nap alatt az euróval szemben 20 százalékot vesztett forint is jelentősen javult. GAZDASÁG 2008. NOVEMBER 3., HÉTFŐ Csökkenő jutalmak Kevesebb lesz, 12 milliárdról 2 milliárdra csökken a jutalomkeret a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél. A miniszterelnök várhatóan ma írja alá az erről szóló kormányrendeletet. A teljesítményértékelési rendszer (TÉR) alapján tavaly 6200 minisztériumi dolgozó összesen 3,5 milliárd forint jutalmat kapott, egy vezető átlagosan 2,8 havi illetményt kapott prémiumként, a nem vezetői beosztásban dolgozóknak 2,2 havi pluszpénzt utaltak. NÉPSZAVA Ha nem lesz béremelés, „törékeny” lehet a munkabéke: sztrájkkal fenyegettek a munkavállalók Hitelre számíthatnak a vállalkozások A munkavállalók ragaszkodnak az átlagkereset-növekedéshez és a minimálbér emeléséhez, a munkáltatók szerint viszont a béreket a bázisév szintjén kell tartani. Ez derült ki az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A foglalkoztatók szerint a bérnövekedés olyan terheket róna a cégekre, amelyek miatt veszélybe kerülnének a munkahelyek, a munkavállalók viszont úgy vélték, ha nincs egyezség, sztrájkok lehetnek. Nem szokványos helyzetben nem szokványos megoldást kell keresni - így foglalta össze a kormány képviselője az Országos Érdekegyeztető Tanács bértárgyalásának feladatát a pénteki ülésen. A munkavállalók ezzel ugyan egyetértettek, de kijelentették, ha nem tudnak megállapodni, „törékeny” lesz a munkabéke. A munkáltatók viszont úgy vélték, eddig a fizetőképesség megőrzése volt a legfontosabb, a válság miatt azonban a fő cél a munkahelyek megtartása. A szociális partnerek tehát az elvekben sem értettek egyet. A szakszervezetek szerették volna, ha egyelőre számok nélkül ugyan, de megállapodnak, hogy az országos bérajánlás január elsejétől lép életbe, továbbra is lesz bérminimum, és lesz minimálbér-emelés is. Mint mondták, tárgyalási alapnak tekintik, hogy 80 ezer forintra emeljék a legkisebb bér összegét, amitől el lehet ugyan térni, de arra nincs okuk, hogy az elveiket felrúgják. Alku abban lehet, hogy milyen ütemben növekedjen a jelenlegi összeg - mondták. A munkáltatói oldal célja viszont az, hogy a minimálbér maradjon a jelenlegi 69 ezer forint, az átlagkereset pedig ne növekedjen. Kijelentették, ha újabb terheket rónak a munkáltatókra, akkor a munkahelyek megtartása kerül veszélybe. Érvként elmondták, hogy a minimálbér 80 ezer forintra emelése 623 ezer munkavállalót, az öt főnél többet foglalkoztató cégeknek pedig egyharmadát érintené, és összességében 100-150 milliárdos terhet róna a foglalkoztatókra. Ugyanakkor úgy vélték, béremelésről ágazati szinte lehetne tárgyalni. Szerintük az OÉT keretein belül fontosabb lenne arról megegyezni, hogy a három oldal fejezze ki érdekeltségét a munkahelyek megtartásában, a munkabéke megőrzésében, és szükséges lenne egy régiókat érintő válságkezelő program kidolgozása is. Mint kiderült, támogatást a kormány is tervez. Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára bejelentette: a vállalkozói szektor versenyképességének megőrzésére 800 milliárd forintos támogatást készítenek elő. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásait rövid időn belül átszervezik, a keret a gazdasághoz és a foglalkoztatáshoz közel álló programokat támogatja. A bejelentésből vita alakult ki, a munkavállalók szerint ezzel kizárólag a vállalkozások járnak jól, a cégek kerülnek jó pozícióba, a munkáltatók viszont úgy látják, ezt az összeget a munkavállalók is kapják, hiszen a pénz segít megőrizni az állásukat. Csizmár Gábor megjegyezte: nem támogatásról, hanem hitelkeretről beszélt, amely a cégeknek szükség esetén likviditási segítséget nyújt, de vissza kell fizetni. A tárgyalás hangulata egyre feszültebb lett, ami az államtitkár szerint nem véletlen, hiszen az OÉT húszéves történetében nem volt még arra példa, hogy egy hónap alatt háromszor kellett makropályát változtatni. Az új költségvetési tervezet azzal számol, hogy a GDP 1 százalékkal csökken 2009-ben, az infláció pedig 4,5 százalékkal nő. A reálbérek 2,7 százalékkal csökkennek, a beruházásoknál 0,9 százalékos visszaesés várható, miközben az export 3,9 százalékkal nő. A helyzetet nehezíti, hogy az export-import miatt a magyar gazdaság 70 százaléka az uniótól függ. A három oldal álláspontja nem közelített ugyan, de abban megállapodtak, hogy a tárgyalások pénteken folytatódnak, és mindannyiuk érdeke a foglalkoztatás megőrzése, amihez a kormány támogató eszközöket rendel. Muhari Judit A kormány és a szociális partnerek képviselői egy hét múlva újra egyeztetnek Fotó: Kertész Gábor Ezermilliárdosra bővülhet a Bajnai-csomag Információnk szerint a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) legutóbbi ülésén arról tárgyaltak, miként bővíthető ezermilliárdosra a 807 milliárd forintos vállalkozásélénkítő csomag. A munkahelyek megőrzését célzó, 60 milliárdos alap létrehozása mellett olyan lépéseket tervez a kormány, amelyek a működő tőke Magyarországon tartását szolgálják. A pénzügyi válság leküzdésére tett intézkedések után a gazdasági válság kezelése, és elsősorban a munkahelyek megőrzése a legfontosabb teendő - mondta lapunknak Simon Gábor szociális és munkaügyi államtitkár. A szaktárca felgyorsítja a már előterjesztett döntéseket. Ez érinti a Start Régió-kártya beindítását, ami a tartósan állást keresőket alkalmazóknak három éven át járulékmentességet nyújt. Az ígéret szerint felpörgetik a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásbővítését támogató programot. Az elbocsátott dolgozók gyors, célzott - a mielőbbi munkába állást segítő - képzése a következő feladat - említi Simon. Ugyancsak napirenden van az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) megerősítése: növelik az állásfeltáró és -közvetítő tevékenység hatékonyságát. Az uniós forrásokkal kapcsolatban pedig megvizsgálják, miként lehet még ösztönzőbbé tenni velük a gazdaságban végbemenő fejlesztéseket és a munkahelyteremtést. E csomag összhangban van a Bajnai Gordon gazdasági miniszter nevével fémjelzett vállalkozásélénkítő csomaggal. R. Zs. Engedhet sztrájkköveteléseiből a VDSZSZ Megfelelő „ellentételezés" esetén hajlandó engedni február át kell gondolniuk, meddig feszíthetők korábbi célkitűzéseik, óta nem teljesített, főleg pénzügyi jellegű sztrájkkövetelés elképzelhető, hogy bér- és pénzügyi követeléseikből hajlanebből a VDSZSZ a szakszervezet és a MÁV holnap folytatódódnak valamelyest visszalépni. Ez azonban nem lehet egyoldalú egyeztetésen - értesült lapunk. Gaskó István elnök lapunknak lemondás. Úgy tudjuk, azt tervezik, „cserébe" erősebb szakazt mondta: tekintettel a jelenlegi pénzügyi-gazdasági krízisre, szervezeti jogosítványokat kérnek. Robin Hood-adó: van is, nincs is Tetőzik a pesszimizmus, mélyponton a várakozások A jövő évi költségvetés legújabb változatában nem szerepel a sokat emlegetett Robin Hood-adóból származó bevétel, noha a kormány számít erre a pluszforrásra. Ezt erősítette meg Lendvai Ildikó frakcióvezető is, aki szerint szükség van a távfűtött lakásban élők hátrányainak csökkentésére, ebből viszont részt kell vállalnia a szektor gazdasági szereplőinek is. Az ellentmondást, hogy a mintegy 30 milliárd forintos különadó-bevétel miért nincs feltüntetve a büdzsé tervezetében. Szanyi Tibor, a frakció távhőmunkacsoportjának vezetője lapunknak azzal oldotta fel: óvatosságból nincs benne, de egy módosító indítvánnyal bármikor belekerülhet az összeg a javaslatba. Az óvatosságot pedig az indokolja - fűzte hozzá -, hogy az Országgyűlés ma szavaz a Robin Hood-adót is tartalmazó, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat módosító indítványairól. Márpedig az SZDSZ kivenné a javaslatból az energiacégek különadóját, melyet a többi ellenzéki párt sem támogat. A 2009-től két éven keresztül kivetendő, 8 százalékos többletadót is tartalmazó javaslatot az MSZP mégis elvinné a végszavazásig, miközben saját módosítókkal - az adót fizetők körének szűkítésével - próbálja „emészthetővé” tenni. Arra is fel kellett készülni, hogy a többség mégis „kiszavazza” a csomagból az adót, így az abból várható bevételt inkább nem szerepeltették - magyarázta Szanyi Tibor. Csakhogy ebből fedezné a jövőben a kormány az országszerte 640 ezer távhős háztartásnak alanyi jogon járó, de differenciált összegű támogatást. Eközben november elsejétől - az októberi gázáremelés miatt - mintegy 6 százalékkal nőtt a távhőszolgáltatás díja a fővárosban - itt van a legtöbb, 240 ezer távfűtéses otthon. A Főtáv ugyanakkor - saját megtakarításai révén - a novemberi számlákból 10 százalékos, mintegy 2 ezer forintos egyszeri díjcsökkentést ír jóvá. Emellett Hagyó Miklós főpolgármesterhelyettes jelenleg is tárgyal kedvezőbb árakról a legnagyobb hőbeszállító Budapesti Erőművel (BE). A BE a többi beszállítónál jóval drágábban adja át a hőt. Úgy tudjuk, a cég a következő két évre felajánlott, összesen 4 milliárd forint árengedményért cserébe szerződése meghosszabbítását kérte hat, illetve tíz évre az eredeti árakon, amibe viszont a főváros nem akar belemenni. L. T. Az előző hónapok stagnálása után októberben történelmi mélypontjára zuhant a GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexének szezonálisan kiigazított értéke. Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint az üzleti várakozások sosem látott pesszimizmust tükröznek, a fogyasztók viszont áprilisban - a kormánykoalíció felbomlása után - még feketébben látták a jövőt. Az ipari bizalmi index 2008 nyár eleje óta markánsan és szinte folyamatosan romlik, októberben pedig csaknem elérte valaha mért mélypontját. Az építőipari bizalmi index tendenciájában egy éve javul. Októberben azonban a termelési helyzet és a rendelésállomány megítélése, valamint a foglalkoztatási szándék is rosszabb lett. A kereskedelmi bizalmi index értéke áprilistól augusztusig javult. Szeptemberben enyhén, októberben viszont már jelentősen romlott a mutató értéke. A szolgáltatói bizalmi index áprilistól tendenciájában javult, októberben azonban jelentősen csökkent, megközelítve idei (áprilisi) mélypontját. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése nyilván a felmérés idején naponta romló nemzetközi és hazai pénzügyi helyzettel összefüggésben - az üzleti szféra minden ágazatában és a lakosság körében is drámaian pesszimistább lett. Ennyire kedvezőtlen vélemény csak a megszorítócsomag 2006-ban történt életbelépése után volt tapasztalható. A GKI fogyasztói bizalmi indexének értéke 2008 júliusában, ha csak szerény mértékben is, de kitört két éve jellemző, rendkívül pesszimista sávjából, majd két hónapon át lényegében változatlan maradt. Októberben azonban drámai mértékben zuhant, megközelítve a 2008 áprilisában mért, több mint egy évtizedes mélypontját. A lakosság rövid távú megtakarítási képességét viszonylag kevésbé, saját várható pénzügyi helyzetét azonban sokkal rosszabbnak érezte, mint szeptemberben. Jelentősen romlottak a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó tervek is, miközben jelentősen nőtt a munkanélküliségtől való félelem. Népszava-információ