Népszava, 2009. január (136. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-02 / 1. szám
4 Megáldották Salkaházi Sára emléktábláját Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, bíboros áldotta meg szerdán Boldog Salkaházi Sára nemrégiben felállított emléktábláját a főváros IX. kerületében. A szertartáson, amelyen jelen voltak Salkaházi Sára rendjének, a Szociális Testvérek Társaságának tagjai is, a bíboros elmondta, hogy az „igazság, a szeretet példájáról való megemlékezés segít bennünket abban is, hogy most szabaddá váljon a lelkünk (...) emberibb lehessen körülöttünk a világ és hogy Budapesten valóban otthon érezhessük magunkat”. Erdő Péter kitért arra, hogy az emléktáblát annak a háznak a falán helyezték el, ahonnan a nyilasok 1944. december 27-én hatodmagával elhurcolták Salkaházi Sárát. A ház a IX. kerületi Bokréta utca 3-as szám alatt található. Salkaházi Sára (1899-1944) és rendje a magyarországi vészkorszak idején lehetőségeikhez képest mindent megtettek az üldözött zsidók védelmében. Bokréta utcai házuk menedékül szolgált számukra. A ház egyik alkalmazottja azonban feljelentést tett a nyilas hatóságoknál, ezért Salkaházi Sárát 1944. decemberében hatodmagával elhurcolták, és társaival együtt agyonlőtték a Duna-parton. MTI-információ Jól működik a rabbiképző A legszükségesebb igényeket kielégíti a neológ rabbiképzés terén az Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetem (OR-ZSE), a fővárosi közösségeken kívül Szegeden, Kecskeméten, Pécsett már van állandó neológ rabbi és kántor, több vidéki városban pedig rabbijelöltek látják el a szolgálatot. Minderről Schöner Alfréd, az egyetem rektora beszélt. Elmondása szerint a budapesti kis közösségekhez jut elegendő rabbihelyettes - ők négy évig tanulnak - vagy rabbi, akinek további három évet kell elvégeznie. A rabbihelyettesek kis hitközségeknél tudnak elhelyezkedni vagy nagyobb közösségben a rabbi mellett szolgálnak. Hét meghirdetett szakuk közül a rabbi-, a rabbihelyettes- és a kántorképzésben csak zsidó vallású férfiak vehetnek részt, vallástanár is csak izraelita felekezethez tartozó lehet, a többit, így a zsidó művelődéstörténet vagy a liturgika szakot más vallásúak is felvehetik. Hallgatóik összlétszáma 250-300 között mozog. Kuriózum, hogy az országban egyedül az OR-ZSE-n lehet nyelvvizsgát tenni bibliai héber nyelvből. (MTI) „És jött a válság, a globális kapitalizmus szokásos rángógörcseként. A válság Gyurcsány számára pazar ajándék. A válságokat eleve az ilyen elvtelen és gerinctelen, ám omnipotens politikacsinálók gerjesztik, megbízóik akaratának megfelelően, s persze ők a haszonélvezői is. Most majd azt fogjuk hallani, hogy a válság miatt van bajban az ország, a válság miatt kellenek további megszorítások és áremelések, és persze a válság miatt nem aktuális a politikai változás. A válság a jolly joker, a válság legitimál bármit, amit Gyurcsány tenni akar. A számvetés: Magyarországot leszúrták, és virslit csinálnak belőle szilveszterre. De én ebből a virsliből nem eszem.” (írja Határvidéken című cikkében Balavány György a Magyar Nemzet december 31-i számában.) „Mondom a feleségemnek, ha én köztársasági elnök lennék, soha semmit nem írnék alá, senkit sem fogadnék, és sehová sem mennék, akinek nem tetszik, forduljon az Alkotmánybírósághoz. Csak üldögélnék a Sándor-palotában, és nézném a panorámát, felülről nézve még megvan Budapest. Ezt nem Sólyom László ellenében képzelem el, hiszen úgy vergődik ő is a csapdában, akár az ország... Nem akarok közösen gondolkodni Lendvai Ildikóval, nem fogok össze senkivel, én sem írok alá semmit, csak ezt a cikket. Isten kezében vagyunk, kezdjük az egészet újra, csak jobban, mint 1989-ben. Boldogabb új évet, honfitársaim! Lehetőleg az elv- és tettestársak nélkül.” (írja Sarkosan fogalmazva című állandó rovatában Szentmihályi Szabó Péter a Magyar Hírlap december 31-i számában.) BELFÖLD 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK Nemcsak a tudás, hanem a diplomát adó intézmény presztízse is számít a munkáltatóknál Mérnökként könnyű elhelyezkedni Magyarországon megéri egyetemre, főiskolára járni. Nemcsak azért, mert a diplomásoknak 120 százalékos jövedelmi előnyük van az érettségizettekkel szemben, de azért is, mert 83 százalékuk állást is talál magának, szemben az érettségizettek 70 százalékával. Persze nem mindegy, milyen diplomával jelentkezik valaki munkára. Legkönnyebben a gépész-, villamos-, vegyész- és környezetmérnökök helyezkednek el, kevésbé találnak állást a könyvelők és a jogi végzettségűek. A diplomás pályakezdő bérek havi bruttó 106 és 181 ezer forint között mozognak, ám átlagosan kétéves munkaviszony után bruttó 140 és 221 ezer forint közé emelkednek. Bár a friss diplomások elhelyezkedése értelemszerűen nagyban függ a cégek beruházási, kapacitásbővítési lehetőségeitől, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének vizsgálata szerint elsősorban mégis a kis- vagy közepes vállalkozásoknál számíthatnak leginkább állásra. A nagy cégek ugyanis beruházás elmaradása esetén nem vesznek fel új munkaerőt, sőt ez olykor diplomások elbocsátását is maga után vonhatja. Mérettől függetlenül hasonló a helyzet a rossz üzleti helyzetben levő cégeknél is. Az ezer magyarországi cég körében végzett felmérés során 20 összevont foglalkoztatási területen vizsgálták a diplomások iránti keresletet. Eszerint a legnagyobb a kereslet a műszaki pályák, ezen belül a gépész-, villamos-, vegyész-, környezetmérnökök iránt. Kevésbé kapósak a programtervező informatikusok, és mivel az építőipar üzleti helyzete döntően befolyásolja a foglalkoztatás volumenét, az építő- és építészmérnökök. Gazdasági szakterületen az üzletkötő és ügyfélkapcsolati menedzserek, továbbá a piackutatók, gazdaságelemző, reklám- és marketingszakemberek számolhatnak azzal, hogy könnyen állást találnak, míg a könyvelő, kontroller, ügyvitel-szervezési, pénzügy-számviteli alkalmazottak és a jogi végzettségűek nehezebben tudnak elhelyezkedni. A pénzügyszámvitel, kontrolling, informatikus végzettségű jelentkezők közül a cégek egyre inkább a jól képzett, alapos szakmai ismeretekkel és egyéb jártasságokkal rendelkező szakembereket preferálják. Bár mérsékelt a kereslet a pénzügyi-számviteli területen dolgozók iránt, e területen mégis van munkaerőhiány. Ennek oka, hogy elsősorban műszaki területen kevés a megfelelő képzettségű, gyakorlattal rendelkező jelentkező. A legfőbb problémát a nem megfelelő szaktudás, a szakmai gyakorlat, illetve az egyre általánosabban megkövetelt idegennyelv-ismeret hiánya okozza. Utóbbi különösen a gépészmérnökök, villamosmérnökök, termelésirányítók és gyártástechnológiai mérnökök, minőségbiztosítók, kisebb mértékben a pénzügyi-számviteli alkalmazottak és az informatikusok körében általános. Egyes területeken (mérnöki, informatikai, kereskedelmi állások) a cégek a jelentkezők túlzott bérigényeit is jellemző problémaként értékelték. A diplomás pályakezdő bérek a felmérés szerint havi bruttó 106 és 181 ezer forint között mozognak, átlagosan kétéves munkaviszony után viszont bruttó 140 és 221 ezer forint közé emelkednek. E téren erős regionális különbségek figyelhetők meg: a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a diplomáskereseti lehetőségek rosszabbak az átlagosnál, míg Budapesten és a középső országrészen, illetve a Közép-Dunántúlon átlag felettiek. Legjobb kezdő kereseti lehetőségeket a villamos-, gépész- és vegyészmérnöki, valamint az informatikusi pálya biztosít, míg pályájuk során a legjobb béremelkedési kilátások a jogász, ügyvitelszervező, gazdasági elemző, piackutató, logisztikus és kereskedelmi szakmákat jellemzik. Alacsony kezdő bérrel kell számolniuk ugyanakkor a turizmus és vendéglátás, valamint az építőipar területén elhelyezkedőknek, bár az elemzők megállapítása szerint ezeken a területeken a kiterjedt szürkegazdaság miatt a jövedelmek vélhetően jelentősen felülmúlják a hivatalosan megjelenő béradatokat. Miilei Hona Állásbörze a Corvinus egyetemen közgazdászdiplomával viszonylag egyszerű munkát találni fotó.mti Népszerű egyetemek, főiskolák Bár a munkáltatók egyre inkább a tényleges szakmai felkészültséget, mobilizálható ismereteket kérik számon a felvételre jelentkezőktől, nem elhanyagolható a képzési intézményekről a köztudatban, a munkáltatókban élő kép, a diplomát kibocsátó intézmény presztízse. Ez közvetetten komoly hatással lehet a jelentkező lehetőségeire. Műszaki területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, gazdasági területen a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar diplomája a legelfogadottabb, egyes szakterületeken azonban speciális képzést végző intézmények (Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar, Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Budapesti Gazdasági Főiskola, Általános Vállalkozási Főiskola, BMF Bánki Donát Gépészmérnöki és Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, DE Műszaki Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola-GAMFK) is kedvezően fogadott végzettséget ad. Kell az otthon a nem létező egyetem tanárainak is Különös lakásbeszerzési eljárás Esztergomban Hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárással kíván sürgősen megvásárolni 22 új lakást Esztergom városa - derül ki egy lapunk birtokába jutott, azóta már el is fogadott polgármesteri előterjesztésből. A közgyűlési dokumentum szerint a településen már készülő húsz lakás csak 2010-től lesz beköltözhető, ám „jelentősen megnőtt az igény” a szolgálati lakások iránt, ezért van már most szükség a további 22 otthonra. A „betöltött álláshelyeken lévő munkaerő megtartását, a jelenleg betöltetlen álláshelyek biztosítását és képzett szakembergárda Esztergomba csábítását a város páratlan történelmi múltja és fejlődésének rohamos ütemén túl a lakhatás elérésével kívánja elérni, feltételeit megteremteni” - írták az előterjesztésben. A város 240 ezer forintos négyzetméteráron kívánja beszerezni a szükséges lakásokat. A szolgálati elhelyezésre jogosultak körét is vázolta az irat, így egyebek mellett a főépítész vagy a településrendezési ügyintéző foglalkozást is nevesítette. De jutna otthon a rendőrkapitánynak, a kórház vezetőinek, sőt az „létesítendő helyi egyetem” tanárait is lakáskulcs várja, ha majd egyszer megérkeznek. A helybéli fórumok ezért a kórház távozó - lemondott - vezetőinek utódlására kiírt pályázatok kapcsán biztosra veszik, hogy a nyertesek nem esztergomiak lesznek, hiszen a helyieknek van lakásuk. Különös, hogy a fideszes polgármester önkormányzati otthonhoz juttatná a megfigyelési botrányban elhíresült UD Zrt. „kebeléből létrejött” közös érdekeltségű vagyonvédelmi cég „szolgálatvezetőjét” is. A legkülönösebb mégis az, hogy Meggyes Tamás egyetlen „apróságot” hagyott ki előterjesztéséből. Nevezetesen a sürgősen megvásárolni kívánt lakások méretét. Esztergom szempontjából viszont nem közömbös, hogy hány százmillió forintról szól majd a szerződés, melynek aláírására a testület felhatalmazta a városvezetőt. A képviselők nem tudják, hogy 60- 80, esetleg 120 négyzetméteresek lesznek az otthonok, tehát azt sem, hogy mekkora kiadásról szól a döntésük. Forrásaink szerint valószínű, hogy a város mélygarázsát is építő cég új lakásait kívánja előzékenyen felvásárolni Esztergom vezetése a közbeszerzési eljárás után. Népszava-információ Otthonhoz juttatnák a megfigyelési botrányról elhíresült UD Zrt. helyi vagyonvédelmi érdekeltségének vezetőjét is NÉPSZAVA Megállapodás után, sztrájk előtt Sztrájkmentes év biztosan nem várható 2009-ben a vasútnál, legalábbis a tavaly hat, rövidebb-hosszabb ideig tartó munkabeszüntetésből álló gördülősztrájkot tartott VDSZSZ honlapján közölt „újévi üzenet” szerint. Az újabb nyomásgyakorló akciók hivatkozási alapja lehet, hogy a Gaskó István vezette szakszervezet volt az egyetlen, amely nem írta alá a MÁV Zrt.-nél az idei bérmegállapodást. Az átlagosan 4,1 százalékos növekményt jelentő 2,1 százalékos alapbér- és további 2 százalékos differenciált béremelésről szóló egyezség viszont életbe lép, miután azt a másik négy reprezentatív érdekképviselet elfogadta. A VDSZSZ viszont a kezdetektől 7 százalékos bérfejlesztést követelt, illetve felvetette azt is: ha a MÁV két számjegyű, 10-11 százalékos emelést ad, elállnak a tavalyi akcióik fő sztrájkkövetelésétől, hogy minden vasutas kapjon nettó 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételéből. A mozgástér azonban adott volt: nyilvánvalóvá vált, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott ajánlás - 3-5 százalék - középértékénél magasabb béremelést aligha ajánl a MÁV Zrt., főként, hogy időközben két leánycégénél, a vontatási Trakció Zrt.-nél és a Gépészeti Zrt.-nél is 4,1 százalékos emelésről állapodtak meg 2009-re. Viszont a VDSZSZ is aláírta a MÁV-nál a kollektív szerződés meghosszabbítását, amely így 2010. január 31-ig marad hatályban. További eredménye a tárgyalásoknak, hogy a munkavállalók által választható béren kívüli juttatások összege a tavalyi 250 ezerről 270 ezer forintra nő idén. Eközben kiújultak a viták a VDSZSZ és a többi szakszervezet között, melyek többsége eddig is bírálta Gaskóékat irreális követeléseikért és kompromisszumképtelenségükért. A VDSZSZ honlapján - utalva rájuk is - egyébként úgy jellemezte a tárgyalásokat: „aljasság történt (...) az a fajta nem titkolt szervilizmus, galád árulás, ami különösen a bértárgyalásnak nevezett komédia során ért minket, sokkolóan hatott ránk.” A VDSZSZ a jelek szerint máris készül az újabb sztrájkra. Azt közölték: ha a MÁV személyszállítási cége, „a MÁV Start nem veszi vissza a napokban elbocsátott próbaidős munkavállalókat, a kollektív munkaügyi vitát január 5-én rájuk is kiterjesztik, s visszavételük érdekében is bármikor folytatódhat a sztrájk”. Tizenegy dolgozóról van szó, akiket a VDSZSZ szerint azért küldtek el, mert részt vettek a tavalyi sztrájkokban, ám ezt az összefüggést a munkáltató cáfolta. Lengyel Tibor A Gaskó István vezette VDSZSZ ismét készül a sztrájkra Fotó: Népszava