Népszava, 2009. január (136. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-02 / 1. szám

4 Megáldották Salkaházi Sára emléktábláját Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, bíboros áldotta meg szerdán Boldog Salkaházi Sára nemrégiben felállított emléktábláját a főváros IX. kerületében. A szertartáson, amelyen jelen voltak Salkaházi Sára rendjének, a Szociális Testvérek Társaságának tagjai is, a bíboros elmondta, hogy az „igazság, a szeretet pél­dájáról való megemlékezés segít bennünket abban is, hogy most szabaddá váljon a lelkünk (...) emberibb lehessen körülöttünk a világ és hogy Budapesten valóban otthon érezhessü­k magunkat”. Erdő Péter kitért arra, hogy az emléktáblát annak a háznak a falán helyezték el, ahonnan a nyilasok 1944. december 27-én hatodmagával elhurcolták Salkaházi Sárát. A ház a IX. kerületi Bokréta utca 3-as szám alatt található. Salkaházi Sára (1899-1944) és rendje a magyarországi vészkorszak idején lehetőségeikhez képest mindent megtettek az üldözött zsidók védelmében. Bokréta utcai há­zuk menedékül szolgált számukra. A ház egyik alkalmazottja azonban feljelentést tett a nyilas hatóságoknál, ezért Salkaházi Sárát 1944. decemberében hatodmagával elhurcolták, és társaival együtt agyonlőtték a Duna-parton. MTI-információ Jól működik a rabbiképző A legszükségesebb igényeket kielégíti a neológ rabbiképzés terén az Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetem (OR-ZSE), a fővárosi közössé­geken kívül Szegeden, Kecskeméten, Pécsett már van állandó neológ rabbi és kántor, több vidéki városban pedig rabbijelöltek látják el a szolgálatot. Minderről Schöner Alfréd, az egyetem rektora beszélt. Elmondása szerint a budapesti kis közösségekhez jut elegendő rabbihelyettes - ők négy évig tanulnak - vagy rabbi, akinek további három évet kell elvé­geznie. A rabbihelyettesek kis hitközségeknél tudnak elhelyezkedni vagy nagyobb közösség­ben a rabbi mellett szolgálnak. Hét meghirde­tett szakuk közül a rabbi-, a rabbihelyettes- és a kántorképzésben csak zsidó vallású férfiak vehetnek részt, vallástanár is csak izraelita felekezethez tartozó lehet, a többit, így a zsidó művelődéstörténet vagy a liturgika szakot más vallásúak is felvehetik. Hallgatóik összlétszá­­ma 250-300 között mozog. Kuriózum, hogy az országban egyedül az OR-ZSE-n lehet nyelv­vizsgát tenni bibliai héber nyelvből. (MTI) „És jött a válság, a globális kapitalizmus szo­kásos rángógörcseként. A válság Gyurcsány számára pazar ajándék. A válságokat eleve az ilyen elvtelen és gerinctelen, ám omnipotens politikacsinálók gerjesztik, megbízóik akaratá­nak megfelelően, s persze ők a haszonélvezői is. Most majd azt fogjuk hallani, hogy a válság miatt van bajban az ország, a válság miatt kellenek további megszorítások és áremelések, és persze a válság miatt nem aktuális a poli­tikai változás. A válság a jolly joker, a válság legitimál bármit, amit Gyurcsány tenni akar. A számvetés: Magyarországot leszúrták, és virs­lit csinálnak belőle szilveszterre. De én ebből a virsliből nem eszem.” (írja Határvidéken című cikkében Balavány György a Magyar Nemzet december 31-i számában.) „Mondom a feleségemnek, ha én köztársasá­gi elnök lennék, soha semmit nem írnék alá, senkit sem fogadnék, és sehová sem mennék, akinek nem tetszik, forduljon az Alkotmány­­bírósághoz. Csak üldögélnék a Sándor-palo­tában, és nézném a panorámát, felülről nézve még megvan Budapest. Ezt nem Sólyom László ellenében képzelem el, hiszen úgy vergődik ő is a csapdában, akár az ország... Nem akarok közösen gondolkodni Lendvai Ildikóval, nem fogok össze senkivel, én sem írok alá semmit, csak ezt a cikket. Isten kezében vagyunk, kezd­jük az egészet újra, csak jobban, mint 1989-ben. Boldogabb új évet, honfitársaim! Lehetőleg az elv- és tettestársak nélkül.” (írja Sarko­san fogalmazva című állandó rovatában Szentmihályi Szabó Péter a Magyar Hírlap december 31-i számában.) BELFÖLD 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK Nemcsak a tudás, hanem a diplomát adó intézmény presztízse is számít a munkáltatóknál Mérnökként könnyű elhelyezkedni Magyarországon megéri egye­temre, főiskolára járni. Nemcsak azért, mert a diplomásoknak 120 százalékos jövedelmi előnyük van az érettségizettekkel szemben, de azért is, mert 83 százalékuk állást is talál magának, szemben az érettségizettek 70 százaléká­val. Persze nem mindegy, milyen diplomával jelentkezik valaki munkára. Legkönnyebben a gépész-, villamos-, vegyész- és környezetmérnökök helyezked­nek el, kevésbé találnak állást a könyvelők és a jogi végzettsé­gűek. A diplomás pályakezdő bérek havi bruttó 106 és 181 ezer forint között mozognak, ám át­lagosan kétéves munkaviszony után bruttó 140 és 221 ezer forint közé emelkednek. Bár a friss diplomások elhelyezke­dése értelemszerűen nagyban függ a cégek beruházási, kapacitásbővítési lehetőségeitől, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének vizsgálata szerint elsősorban mégis a kis- vagy közepes vállalkozások­nál számíthatnak leginkább állásra. A nagy cégek ugyanis beruházás el­maradása esetén nem vesznek fel új munkaerőt, sőt ez olykor diplomások elbocsátását is maga után vonhatja. Mérettől függetlenül hasonló a hely­zet a rossz üzleti helyzetben levő cégeknél is. Az ezer magyarországi cég körében végzett felmérés során 20 összevont foglalkoztatási területen vizsgálták a diplomások iránti keresletet. Eszerint a legnagyobb a kereslet a műszaki pá­lyák, ezen belül a gépész-, villamos-, vegyész-, környezetmérnökök iránt. Kevésbé kapósak a programtervező informatikusok, és mivel az építő­ipar üzleti helyzete döntően befo­lyásolja a foglalkoztatás volumenét, az építő- és építészmérnökök. Gaz­dasági szakterületen az üzletkötő és ügyfélkapcsolati menedzserek, továbbá a piackutatók, gazdaság­­elemző, reklám- és marketingszak­emberek számolhatnak azzal, hogy könnyen állást találnak, míg a köny­velő, kontroller, ügyvitel-szervezési, pénzügy-számviteli alkalmazottak és a jogi végzettségűek nehezebben tudnak elhelyezkedni. A pénzügy­számvitel, kontrolling, informatikus végzettségű jelentkezők közül a cé­gek egyre inkább a jól képzett, ala­pos szakmai ismeretekkel és egyéb jártasságokkal rendelkező szakem­bereket preferálják. Bár mérsékelt a kereslet a pénz­ügyi-számviteli területen dolgozók iránt, e területen mégis van munka­erőhiány. Ennek oka, hogy első­sorban műszaki területen kevés a megfelelő képzettségű, gyakorlattal rendelkező jelentkező. A legfőbb problémát a nem megfelelő szaktu­dás, a szakmai gyakorlat, illetve az egyre általánosabban megkövetelt idegennyelv-ismeret hiánya okozza. Utóbbi különösen a gépészmérnö­kök, villamosmérnökök, termelésirá­nyítók és gyártástechnológiai mér­nökök, minőségbiztosítók, kisebb mértékben a pénzügyi-számviteli alkalmazottak és az informatikusok körében általános. Egyes területeken (mérnöki, infor­matikai, kereskedelmi állások) a cé­gek a jelentkezők túlzott bérigényeit is jellemző problémaként értékelték. A diplomás pályakezdő bérek a felmérés szerint havi bruttó 106 és 181 ezer forint között mozognak, át­lagosan kétéves munkaviszony után viszont bruttó 140 és 221 ezer forint közé emelkednek. E téren erős regionális különbsé­gek figyelhetők meg: a Dél-Dunán­­túlon és a Dél-Alföldön a diplomás­kereseti lehetőségek rosszabbak az átlagosnál, míg Budapesten és a középső országrészen, illetve a Kö­­zép-Dunántúlon átlag felettiek. Leg­jobb kezdő kereseti lehetőségeket a villamos-, gépész- és vegyészmér­nöki, valamint az informatikusi pálya biztosít, míg pályájuk során a legjobb béremelkedési kilátások a jogász, ügyvitelszervező, gazdasági elemző, piackutató, logisztikus és kereskedelmi szakmákat jellemzik. Alacsony kezdő bérrel kell szá­molniuk ugyanakkor a turizmus és vendéglátás, valamint az építőipar területén elhelyezkedőknek, bár az elemzők megállapítása szerint ezeken a területeken a kiterjedt szürkegazdaság miatt a jövedelmek vélhetően jelentősen felülmúlják a hivatalosan megjelenő béradatokat. Miilei Hona Állásbörze a Corvinus egyetemen­­ közgazdászdiplomával viszonylag egyszerű munkát találni fotó­.mti Népszerű egyetemek, főiskolák Bár a munkáltatók egyre inkább a tényleges szakmai felkészültséget, mobilizál­ható ismereteket kérik számon a felvételre jelentkezőktől, nem elhanyagolható a képzési intézményekről a köztudatban, a munkáltatókban élő kép, a diplomát kibocsátó intézmény presztízse. Ez közvetetten komoly hatással lehet a jelentkező lehetőségeire. Műszaki területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, gazdasági területen a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar diplomája a legelfogadottabb, egyes szak­területeken azonban speciális képzést végző intézmények (Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar, Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Budapesti Gazdasági Főiskola, Általános Vállalkozási Főiskola, BMF Bánki Donát Gépészmér­nöki és Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, DE Műszaki Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola-GAMFK) is kedvezően fogadott végzettséget ad. Kell az otthon a nem létező egyetem tanárainak is Különös lakásbeszerzési eljárás Esztergomban Hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárással kíván sürgősen megvásá­rolni 22 új lakást Esztergom városa - derül ki egy lapunk birtokába jutott, azóta már el is fogadott polgármesteri előterjesztésből. A közgyűlési do­kumentum szerint a településen már készülő húsz lakás csak 2010-től lesz beköltözhető, ám „jelentősen meg­nőtt az igény” a szolgálati lakások iránt, ezért van már most szükség a további 22 ott­honra. A „betöl­tött álláshelyeken lévő munkaerő megtartását, a jelenleg betöltet­len álláshelyek biztosítását és képzett szakem­bergárda Eszter­gomba csábítását a város páratlan történelmi múltja és fejlődésének rohamos ütemén túl a lakhatás elérésével kívánja elérni, feltételeit megteremteni” - írták az előterjesztésben. A város 240 ezer forintos négyzet­méteráron kívánja beszerezni a szük­séges lakásokat. A szolgálati elhelye­zésre jogosultak körét is vázolta az irat, így egyebek mellett a főépítész vagy a településrendezési ügyintéző foglalkozást is nevesítette. De jutna otthon a rendőrkapitánynak, a kór­ház vezetőinek, sőt az „létesítendő helyi egyetem” tanárait is lakáskulcs várja, ha majd egyszer megérkeznek. A helybéli fórumok ezért a kórház távozó - lemondott - vezetőinek utódlására kiírt pályázatok kapcsán biztosra veszik, hogy a nyertesek nem esztergomiak lesznek, hiszen a helyieknek van lakásuk. Különös, hogy a fideszes polgármester ön­­kormányzati otthonhoz juttatná a megfigyelési botrányban elhíresült UD Zrt. „kebeléből létrejött” közös érdekeltségű vagyonvédelmi cég „szolgálatvezető­jét” is. A legkülönö­sebb mégis az, hogy Meggyes Tamás egyetlen „apróságot” hagyott ki elő­terjesztéséből. Nevezetesen a sürgősen meg­vásárolni kívánt lakások méretét. Esztergom szempontjából viszont nem közömbös, hogy hány száz­millió forintról szól majd a szerző­dés, melynek aláírására a testület felhatalmazta a városvezetőt. A képviselők nem tudják, hogy 60- 80, esetleg 120 négyzetméteresek lesznek az otthonok, tehát azt sem, hogy mekkora kiadásról szól a dön­tésük. Forrásaink szerint valószínű, hogy a város mélygarázsát is építő cég új lakásait kívánja előzékenyen felvásárolni Esztergom vezetése a közbeszerzési eljárás után. Népszava-információ Otthonhoz juttatnák a megfigyelési botrányról elhíresült UD Zrt. helyi vagyonvédelmi érdekeltségének vezetőjét is NÉPSZAVA Megállapodás után, sztrájk előtt Sztrájkmentes év biztosan nem vár­ható 2009-ben a vasútnál, legalábbis a tavaly hat, rövidebb-hosszabb ide­ig tartó munkabeszüntetésből álló gördülősztrájkot tartott VDSZSZ honlapján közölt „újévi üzenet” szerint. Az újabb nyomásgyakorló akciók hivatkozási alapja lehet, hogy a Gaskó István vezette szakszervezet volt az egyetlen, amely nem írta alá a MÁV Zrt.-nél az idei bérmegálla­podást. Az átlagosan 4,1 százalékos növekményt jelentő 2,1 százalékos alapbér- és további 2 százalékos dif­ferenciált béremelésről szóló egyez­ség viszont életbe lép, miután azt a másik négy reprezentatív érdekkép­viselet elfogadta. A VDSZSZ viszont a kezdetektől 7 százalékos bérfejlesztést követelt, illetve felvetette azt is: ha a MÁV két számjegyű, 10-11 százalékos emelést ad, elállnak a tavalyi akcióik fő sztrájkkövetelésétől, hogy min­den vasutas kapjon nettó 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételéből. A mozgástér azonban adott volt: nyilvánvalóvá vált, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács­ban elfogadott ajánlás - 3-5 százalék - középértékénél magasabb béreme­lést aligha ajánl a MÁV Zrt., főként, hogy időközben két leánycégénél, a vontatási Trakció Zrt.-nél és a Gépé­szeti Zrt.-nél is 4,1 százalékos eme­lésről állapodtak meg 2009-re. Viszont a VDSZSZ is aláírta a MÁV-nál a kollektív szerződés meg­hosszabbítását, amely így 2010. ja­nuár 31-ig marad hatályban. További eredménye a tárgyalásoknak, hogy a munkavállalók által választható béren kívüli juttatások összege a tavalyi 250 ezerről 270 ezer forintra nő idén. Eközben kiújultak a viták a VDSZSZ és a többi szakszervezet kö­zött, melyek többsége eddig is bírálta Gaskóékat irreális követeléseikért és kompromisszumképtelenségükért. A VDSZSZ honlapján - utalva rájuk is - egyébként úgy jellemezte a tár­gyalásokat: „aljasság történt (...) az a fajta nem titkolt szervilizmus, galád árulás, ami különösen a bértárgya­lásnak nevezett komédia során ért minket, sokkolóan hatott ránk.” A VDSZSZ a jelek szerint máris készül az újabb sztrájkra. Azt kö­zölték: ha a MÁV személyszállítási cége, „a MÁV Start nem veszi vissza a napokban elbocsátott próbaidős munkavállalókat, a kollektív mun­kaügyi vitát január 5-én rájuk is ki­terjesztik, s visszavételük érdekében is bármikor folytatódhat a sztrájk”. Tizenegy dolgozóról van szó, akiket a VDSZSZ szerint azért küldtek el, mert részt vettek a tavalyi sztrájkok­ban, ám ezt az összefüggést a mun­káltató cáfolta. Lengyel Tibor A Gaskó István vezette VDSZSZ ismét készül a sztrájkra Fotó: Népszava

Next